(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Bevezetés a diplomatikába, vagy is az oklevél esméret tudományába mellyet tt. Schwartner Hárton úr után, némelly változtatásokkal 's hasznos bovitésekel magyar nyelven kiadott Perger János"








1 t - 


- — 


00 




^ 




^ 










,.5 


1 =- 


-t— 




=<o 



iCO 



%m fc 



BE VEZETÉS 

A' 

DIPLOMATIKÁBA 

VAGY IS 

AZ OKLEVÉL ESMÉRET 
TUDOMÁNYÁBA 

MELLYET 

TT. SCHWART3NER MÁRTON ŰR 

UTÁN, NÉMELLY VÁLTOZTATÁSOKKAL 'S HASZ- 
NOS BÖVITÉSEKEL MAGYAR NYELVEN 

KI ADOTT 

PERGER JÁNOS, 

BIHAR VÁRMEGYEI FI 

'S A' TEKÉNTETES KIRÁLYI TÁBLÁNÁL HITES 
ÜGYVÉD. 



ELSŐ RÉSZ. 



PETRÓSZAI TRATTNER JÁNOS TAMÁS BETŰIVEL 'S 
KÖLTSÉGÉVEL. i8n. 



TEKÉNTETES, 

NEMES, 

NEMZETES, 'S VITÉZLŐ 

BÁRCZAI BÁRCZAY PÁL 

ÚRNAK 

TEKÉNTETES NEMES PEST VÁRMEGYE* ELSŐ 
AL- ISPÁN YÁNAK, 

É S 

TEKÉNTETES, 
NEMES, 
NEMZETES, \S VITÉZLŐ 

DICSKEIKOVÁCS GYÖRGY 

ÚRNAK 

TEKÉNTETES NEMES PEST VÁRMEGYE' MÁSODIK 
AL-ISPÁNYÁNAK 

MÉLLY TISZTELETÉNEK JELÉÜL AJÁNLJA, 

Az író. 



Digitized by the Internet Archive 
in 2013 



http://archive.org/details/bevezetsdiplomatOOschw 



Kedves Magyarom! 



Aulajdon szerencsém, *s boldogságom a'nyira Öszve 
van kötve szeretett Hazám' boldogságával, hogy a*- 
nak lehető eszközléséről nem is gondolkozhatok a* 
nélkül , hogy egyszersmind kedvelt Hazámról is meg 
ne emlékezzek. Ezen Hazafiúi indulat vezetett tehát 
engemet azon vakmerő gondolatra is, mellynél fogva 
ezen munkát azonnal , midőn ezen tudományjal még 
csak meg esmérkedni kívántam, Hazai nyelvünk* dí- 
szes köntössébe öltöztetve egyszersmind közre is bo- 
csássam. Nem lévén pedig még csak szoros esmóret- 
6égem is ezen tudományjal, mint vehettem magamnak 
czélom el érésére nézve biztosabb Kalauzt, mint TT. 
SCHWARTNEft MÁRTON Úrnak Diplomatikai mun- 
káját? Ezen érdemes Oktató Úr az, a' ki a* Magyar 
Diplomatikai tudományt tudomány-rendbe szerkezteivé 
édes Hazánkkal legelőbbször meg esmértetni kívánta: 
mert jól lehet voltak többen is , kik már a'nak előtt? 
a* Magyar Diplomatikának, vagyis Oklevél - esméret- 
nek bizonytalan, 's miveletlen ösvényjén botorkázni 
bátorkodtak, azok mindazáltal koránt sem valamelly 
tudomány-rend szerént el készített Diplomatikai könyv- 
vel, mint inkáb csak némünémü töredékekkel , 's cse- 
kély darabokkal gazdagították Hazánkat. A* fent tisz- 
telt érdemes Oktató Úrnak Diplomatikai munkája te- 
hát az, mellyet 'sinor mértékül , *s út-mutatóúl válasz 
tottam magamnak; de minthogy már azon munkának 
régi születésétől fogva több érdemes Hazánkfiai szá- 
mos tapasztalásaikkal , bővítették , 's jobbították a* 
Magyar Oklevél-esmérct' tudományját: ugyan azért, 
— távúi légyen, hogy azon általam különösen tisz 
telt Oktató Urat csaK leg kissebbé is megsérteni szán- 
dékom lett volna , — bátorkodtam szabad fordításom- 
ban ott , hol a' dolog vagy némelly változtatást , vagy 
bővítést kivánt , más jeles íróknak, mint: PRAY 
GYÖRGY, KOLLÁR ÁDÁM, KAPRINAI ISTVÁN, 
HOVACHICH MÁRTON, TT. HORyÁT ISTVÁNT 
Vr,és más tudós Hazánkfiainak, valamint GATTERER 
KRISTÓF Külföldi jeles írónak is tudományos munkái- 
hat segédül venni , 's használni. Háláadatos szívvei 



I'.el letek azonban meg vallanom, hogy mindenekelőtt 
TT. HORVÁT ISTVÁN Úr az, kinek, ezen munká- 
nak végre-liajtásában , 's az Oklevél esméret' tudo- 
rnányjána-k közelebbről való meg- esmérésében leg töb- 
bet köszönhetek. A' tisztelt Úr volt az, kinek csak 
egy két órányi jeles, '* tudományos beszélgetéseiből 
több volt nyerességcm , mint több holnapi, 's Eszten- 
dei olvasásom, 's fej-törésem után is valaha lehetett 
volna. A* tisztelt Úr volt végtére az, kinek többszöri 
tudományos ki nyilatkoztatásai kezdették velem észre 
vetetni azt a' nagy hianosságon *s nehézségeket, mel- 
lyeket a' Magyar Oklevél esméret' tudományja körül 
még ki pótolni, 's meg haladni szükséges., Kezdet- 
temis csüggedni, megvallom, a* tisztelt Úr' több- 
szöri intéseire , fel tett szándékomnak végre-hajtásá- 
ban , és talán lrótollamat el is vetettem va la , ha Ha- 
zám szeretete által e' béli pályar-futásomba nem lelke- 
síttettem volna. De végre csak ugyan erőt vett raj- 
tam Hazafiúi buzgóságom , 's el tökéllettem magamba, 
hogy ha bár melly nehézségekkel' kellessenis küzköd- 
nem , 's ha bár melly csekély hasznot hajtsakis az ál- 
tal kedvelt Hazámnak, legalább ezen igyekezetem ál- 
tal némünérnü részben kijelentem azt , hogy mint Fel- 
séges Királyomnak hűséges Jobbágya ; mind. pedig 
Hazámnak édes íia , 's hasznos Polgárja kívánok 
maradni. Vedd tehát jó szívvel tícdves Magyarom ! 
é' csekély, 's miveletlen darabot, ne nézd a'ba a' 
parlagosságot , hanem tekéntsd inkáb azon szent szán- 
dékot, 's igyekezetet, melly enyémet ezen munkának 
elkezdésében, 's végre-hajtásában buzdított, 's lelke- 
sített. Részemről százszor meg leszek jutalmazva , 
ha csekély fáradozásomnak első , 's éretlen gyümölcse 
által Hazám' tudományos Egére csak egy halavány 
sugárt vethettem, Néked pedig kedves Magyarom csak 
egy órányi üdö töltést is szerezhettem. Élj szerencsésen! 

írtam Pesten Bojt-más-havának lo-dik napján 1822. 

Perger János. 



Tehéntetes Al-lspány Urak 

Kegyes Jó Uraim! 



A Deák példa-beszéd szer ént \ kinek 
aranyja nincs , csak gyümölcsösével 
kedveskedik. Bddorkodtam tehát én is 
csekély fáradozásomnak első , *s éret- 
len gyümölcsösével a? Tekéntetes Urak* 
nak kedveskedni* Nem alacsony hizel- 
kedés , se nem nyeresség kívánás volt 
czélom; egyedül mélly tiszteletemnek 
ki jelentése vált szándékom , mellyel d 
Tekéntetes Urak eránt minduntalan vi- 
seltettem. Fegyék tehát kegyesen cC 






Tekéfltetes Urak ezen hdldadatos szi- 
vemnek y 's mélly tiszteletemnek valósá- 
gos zálogát , J s tartsák meg becses Uri 
kegyeikbe y 's szíves jó indulatjaikba. 



alázatos tisztelő szolgájukat 
Perger Jánost* 



Eló-Esméret. 

Az Ok-levelekröl, és Ok-levél-es- 
méretről *) közönségesen. 



I-sŐ Szakasz. 
Az Ok-levelekről közönségesem 

1-5Ő §. Az Oklevelek* eredetéről. 

Voltak ollyan iidők a' midőn csak parlagon he- 
vertek a' Nemzetek' dicső tetteiknek Emlék-táb- 
lái ; voltak ollyan Nemzetek , kiknek a' felejdé- 
kenység örök fátyola fedezi, 's bontja máig is 
vitéz, 's példás tetteiket, és mentől meszszebb 
viszsza tekéntúnk az emberek, 's Nemzetek tör- 
téneteibe , a' mellyek mostan , vagy valaha virág- 
zottak, annál kevesebb emlékezetes irományok- 
ra találunk, mind addig : miglen a' leg régibb 
Nemzeteknek, 's Nemzetségeknek eredeteiket, 's 
történeteiket vizsgálván, azok utoljára , vagy az 
írás -mestersége fel nem találása, vagy annak 
nem tudása miatt egészen el enyésznek. És a* 
Diplomatika L Dar> A 



-( 2 )- 

volt az a' mesés Üdó-szakasz, a' midőn minden 
nagyobb dolgoknak , 'a jelesebb törteneteknek 
emlékezete verselés, és puszta beszed által ment 
által a' Maradékokra, a) Minekutanna azonban 
az írás -mestersége fel találódott és a' P/»léro- 
zódás, 's ki-miveltség az embereket mind jobban 
■s jobban meg világosította volna a' verselés 
és puszta beszéd helyett irományok, 's ennek 
következésében jeles formában öltöztetett Okle- 
velek is foglaltak helyet, b.) 

*) Az Diplomákat anya nyelvünkön Okl^lfnekhkt- 
tran nevezhetjük , mivel ezen szo alatt Oklevél 
már a' közönségesen bé vett szokás szerent n , mind 
a' Tétlevetek (Acta) mellyek tettet, mind pedig a 
Vyíllevetk (Documenta) mellyek Jn.t oglalnak 
m f g „kb., érődnek j^^HJ^/Jfc 
S5"pS D .Í SÍ yoS OkL^elefnek szokják hív- 
ni , azokat azonban inkább Védleveleknek vagy 
ügyleveleinek lehetne nevezn.. E' szerent ezen 
könyvbe ezután az Oklevél nevezet alatt csupán a 
Somákat- az Oklevél esméret alatt pedig a D.- 
5Í£» tudományt kelletik érteni. 
a) Béla Király* névtelen Jegyzője élőbeszédjében , La- 
lán nyelven illyen formán széli: „Ha, úgymond, 
a» VemelMagyar Nemzet az 6 Nemzetségének ere- 
detét'syitél tetteit, tsak a' Parasztok metépböl, 
vagy 'az emberek' tréfás beszédjéül mintegy almo- 
zva hallaná, yagy értené, nagyon dísztelen, s 
helytelen volna". 

Nemzetségnek 1425-11" rereut;» 

^ m //o »* W ?WU ^lir^U^rtbit^ri. 

maque Col r \a^Be^T^ lide ttiam aemon- 

Kötfctjének 89-ik lap.) 



*-( 3 )— 
2-i A §. ^ Oklevél magyarázatról* 

Az Oklevelek (GATTERER Szerént) a' törvé- 
nyes igazaknak (jus) és kötelességeknek; nem 
k ülőmben a' tett, vagy csak történetet tárgya- 
zó dolgoknak is, jeles szavakkal (verbis solem- 
nibus) írásba foglalt , és jeles, jegyekkel (signis 
solemnibus) meg erősített beszéd formái, vagy 
is jeles szóllás módjai (formuláé), Az Oklevelek- 
nek ezen magyarázatából következő világos Igas- 
ságok (axiomata) folynak, úgymint: 

1-ör Az Okleveleknek mindanyi külső for- 
mái lehetnek, a' menyi külső írott formáknak 
nemét lehet gondolni; azoknak számokat azon- 
ba édes Hazánkban bizonyos törvényes meg ha- 
tározás alá vonni nem lehetetlenség. 

2-or Nem csak csupán a' Királyi Szabadság 
Levelek. *) (litterae Privilegiales) teszik egyedül 
tárgyait az Okleveleknek. 'S 

2-or Nem is minden Oklevelek csupán a' Fe- 
jedelmektol veszik a' magok lételeket ; Mivel 

4-szer A' Fejedelmeken kívül a' Püspökök , 
Káptalanok némelly Monostorok, az Ország Ná- 
dor-Ispánja, az Ország-Rírája , és más egyes 
Polgárok is 's a' t. adhatnak ki Okleveleket, p. o. 
Örök által valló leveleket (Fassiones perennales) 
többféle Parantsolatokat , Utolsó intézeteket (Te- 
stamentum) 's a' t. 

5-ör Vágynak ollyan oklevelek-is , mellyek 
csupán valamelly tett , vagy történt dolgot fog- 
lalnak magokban p. o. Magyar Országba a' Re ik- 
tató levelek (Litterae Statutoriae) mellyekbe az 
Adomány levél (Donatio) nem foglaltatik, a). 

6-or Nem mindenféle irott formák számlál- 
tatnak az Oklevelek közé , hanem csak azok , 
mellyek törvényesen bé vett jeles szavakkal vágy- 
nak írva, és hasonlóképp' a' törvény, 's torvé- 

A 2 



-K k )- 

nyes szokás által meg határozott jeles, jegyekkel 
vágynak iel ruházva, 's megerősítve. 

*) A* Privilégiumot Szabadságositásnok ; a Litterae 
priviltgiatest Stabadságyagy Szabadságos Levélnek, 
vagy akár Szabadságosító Levélnek is ; a' PriviJe- 
giatust pedig Szabadságosnak va?y Szabadságos ftott- 
nah méltán nevezhetni, mivel minden Privilégium által 
bizonyos szabadság engedödik annak, kinek azon levél 
adatik. TT. Georch Illés Ur Honnyi Törvénykönyvé- 
be a' Privilégiumot Kiváltságnak'* Kiváltság Levéld 
nek\ a* Privilegiatust pedig Kiváltnak nevezi, mel- 
lyek ugyan értelmekre nézve amazokkal igen meg 
egygyeznek , mivel a' Kiváltság által is bizonyos 
szabadság értetődik ; de nékem amazok jobb, *s 
könnyebb kimondásúaknak látszanak lenni, annyi- 
val is inkább : mivel ez Szabadságos sokkal jobban 
hangzik , és talán a* dolgot is inkább ki meriti , 
mint a' Kivált , p.o. jobban hangzik ha igy mondom: 
Szabadságos Nagy Várad Várossá ; vagy Szabadsá- 
gos Körös Várossá , mint igy : Kivált Ketskeraét 
Várossá, 's a' t. Azonban Szabadságos kevesebbet is 
tesz, mint Szabad, melly Szabad nevezet tsak a' Ki« 
rályi Városok tulajdona , amaz csak valamelly részét 
teszi emennek. Nem is anyit tesz mint Libertinus 
mivel ezt magyarul Szabadosnak mondjuk. Sem nem 
anyit , mint elibertatus , mert ezt fel Szabadított- 
nak nevezhetjük. Nem lehet továbbá a* Szabadság 
Levél nevezet alatt érteni azon Levelet , mellyet 
a* Mestpr embereknél a* felszabaduló, vagy Legén- 
nyé leendő Inasnak szoktak adni, mivel az, Sza- 
baduló levélnek neveztetik. Mondgyák ugyan azol- 
lyan katonának a* ki egy üdöre , vagy örökösen is 
el botsájtatík a* katonaságból , hogy Szabadságos ; 
de én ugy vélekedem , hogy csupán azért egy ol- 
lyan szót, a* melly tokélletesen ki meriti a' dolog 
értelmét, kár volna meg vetni, annyivalis inkább: 
mivel több , *s talán minden nyelvekbe vágynak olíy 
egymáshoz hasonló szavak. Azonban azon Szabad- 
ságos szóhoz , midőn katonáról van a' beszéd hoz- 
zá értetődik a' katona nevezet is, e* szerént t. i. 
Szabadságos Katona, mellyre való nézve nem le- 
hetne a' nevezetbéli zűrzavartól tartani. Ugyan azért 
tehát ezentúl az Privilégiumot SzabadságosífásnaÁ; 
«' priyilegialis levelet Szabadság, 's szabadságos , 



-( s )- 

vagy szabadsdgosáó levélnek is ; a' Privilegiatust pe- 
dig Szabadságainak vagy Stabadságosítottnak fo- 
gom ezen könyvbe nevezni. 

a) Némellyek azt alítják: hogy a* Be - iktató - levelek 
(Litterae Statutoriae) nem csupán valamelly történt 
dolgot ; hanem egyszersmind Törvényes - igazat is 
(Jus) magokban foglaló levelek, mivel úgymond: 
azok nélkül a' Királyi Adomány - levelek is (Litte- 
rae Donationales) erötelenek 5 söt ha ezen szavak- 
kal (Cum nos) kezdődik a' Beiktató - levél , a'kor 
úgymond: az Ajándék - levél szűkét is ki pótolja; 
nem különben úgymond: a' szerént az Ajándék -le- 
vél is csak történetet raag'ában foglaló levél lenne, 
mivel a'ba az ajándék adás , mint történt dolog jő 
elő. De ezen álítás eránt következendő ellenkező 
észrevételek lehetnek; VERBÖCZY Ilik Részének 
íl-ik és 12-ik Czimje szerént a' Kegyelemből adott 
Beiktató levelek ( Litterae statutoriae per gratiam 
confectae) semmi törvényes igazaknak meg próbá- 
lására nem elégségesek, még is azért Okleveleknek 
méltán neveztethetnek Továbbá az ollyan Beiktató 
levél, melly ezen szavakkal (Cum nos) kezdődik, 
csupán azért elégséges a' Törvényes igaz bé bizo- 
nyítására , és azért foglal magába Törvényes - igazat, 
mivel az Ajándék levél foglalatja is belé van iktat- 
va ; melly ha nem lenne, csak csupa történetet ma' 
gában foglaló levél lenne , valamint a' (Dicitur no- 
bis) szavakkal kezc(ödö Beiktató levél is. Mert nem, 
is azért szükséges az Adomány levél mellé az Be- 
iktató levél , mintfia e'be is hasonlóul valamelly 
Törvényes igaz fo^laítattna , hanem inkáb azért, 
hogy az Adomány-levélbe foglalt Törvényes - igazat 
meg valóságosítsa , (realisare) mivel az Adomány- 
levélbe foglalt Törvényes-igaz , 's a'nak a'ba a* 
levélbe való által adása csak képzeletbeli , melly 
csupán csak a' Beiktatás , vagy is az birtokba való 
vitelt által valóságositatthatik meg. Egyéberánt 
ha az Bé -iktató -levelet azért kellene Törvényes 
igazat magában foglaló Levélnek tartani , mi- 
vel a* Törvényes igaznak meg próbálására nézve » 
a' nélkül az Adomány levél elégtelen ; ugy a'- 
ból az is következne : hogy mivel az Törvényes iga- 
zat tárgyazó Perekben ^Processus Juris) az Ado- 



-( 6 )- 

mány *s a' Beiktató-levelen kívül la* birtokba való 
léteinek , vagy is haszon vételnek megj próbálására 
nézve más Osztály , vagy egyéb haszonvételt mu- 
tató levelek is szükségesek , ugy tehát az Osztály, 
vagy más ollyes Levelek is Törvényes igazat, nem 
pedig cselekedetet , vagy történetet tárgynzó leve- 
lek 5 következésképen semmi Facti hanem csak Ju- 
ris Perek lennének, mellyet reméllem, senki meg 
nem engedhet Az elöbbeníekböl tehát világos , hogy 
az Adomány-levél által az Törvényes - igaz , a' Be- 
iktatás által pedig csupán a' Birtok szokott által 
adatatni , vagy is másképen az Adomány - levélbe 
foglalt Törvényes igaz szokot meg valóságosítatnL 
Ezigy lévén TT. SGHWARTNER MARTON Ur csak 
a'nylban tévedett el az 5 ik világos lgasságra felho- 
zott példában , a* menyiben az Bé- iktató - levele, 
ket minden különbbség nélkül csak történetet ma- 
gokban foglaló leveleknek lenni alította. Szükség 
lett volna tehát az dolgot meg különböztetni , és 
azt mondani, hogy az ollyan Beiktató- levelek , mel- 
lyekbe az Adomány-levél is belé van iktatva, a'- 
nak bele iktatása miatt, Törvényes igazat is foglaU 
nak magokban. 



%«dik §. Az Ok-levelek" Jelességeiröl ( Solem* 
nitates.) 

Az Oklevelek' Jelességi (Solemnitates) á- 
lanak az Okleveleknek bizonyos törvény , és tör- 
vényes szokások által helyben hagyott szavakkal , 
módokkal, szertartásokkal, 's jegyekkel, egy 
szóval : a 1 törvény , és be vett törvényes szokás 
szerént való elkészítésében ; mivel különben édes 
Hazánkba a' Mátyás VI. Törv. Könyvének 23-ik ; 
Ulászló l-ső Törv. Könyv. 6-ik , az l655-iki : 78, 
1647- 122. 174? ' 19. nem különben a' II-dik 
Rész n-ik Czimje, 's más Törvények, 's Tör- 
vény-czikkelyek szerént azok törvényes erő nél- 



H 7 )~ 

kűl szűkölködnek , 's a' Törvény előtt a' Törvé- 
nyes igázok' követelésére elégtelenek szoktak len- 
ni, a) A' régi Piómaiaknál több a' íéle jeles szer- 
tartások voltak , 's azokat több időkig változhatat- 
lanúl meg is tartották, Hlyének voltak p. o. a' 
Menyegzőkor a' tűz, és viz; a' Bizonyságtétel- 
kor a' fülnek illetése , a' Birtoknak által adása- 
kor a' pénz és font 's a' t. Ugyan eféle Jelessé- 
gekhez hasonlók azok is , mellyek nélkül a' kö- 
zépkori Oklevelek törvényesek, 's törvényes ere- 
jűek nem lehetnek , és a' mellyeket azon Nép , 
vagy Nemzet törvénnyeibol, 's szokásaiból kel- 
letik származtatni , 's meríteni , mellytol valamelly 
Oklevél hozzánk által jött, vagy származott. Azok 
közé számláltatnak pedig a' Köszöntés béli be- 
szédek (formuláé bene precandi) a' Tisztségek- 
nek czímjei , a' Nevek alá írásai (subscriptio) 
a' Kereszt , 's a' Keresztényi Jegyek (Chrismon) 
a' Pecsét; az Oklevelek szélein a' betűknek , vagy 
képeknek keresztül való metszéseik, 's egyebek. 
Mellyeket azonban mindnyáját minden Okleve- 
lekben, és ugyan azokat minden Nemzetek Ok- 
leveleiben fel nem találhatni , hanem annyi bizo- 
nyos, hogy azok közül némelyike mindenütt, 
és minden űdőben , a' nyilvánságos törvény , 
vagy a' régi be vett szokások rendszabásai sze- 
rént keletbe voltak. 

a) Nem kell tehát azt tartani, mintha a' Királyok ön- 
kények szerént változtathatnák az Oklevelek* Jeles* 
ségeit illető törvényes szokásokat : mivel a' Ki- 
rályok az ezen §. elö hozott törvény czikkelyek 
értelménél fogva, tartoznak az Oklevelek' ki adása* 
ban 's fel készítésében , a' törvény, 's törvényes 
szokás által be vett Jelességi rendszabásokat hiven 
meg tartani , 's nem is adhatnak újj rendszabásokat, 
az Ország meg egyezése nélkül. 



ft-í* §. Az Okleveleknek külbmbbféle Nemeik" 
's NevezetjeikrÖL 

Ezen szó Diploma Görög eredetű szó, »s 
veszi származását ezen Görög szótól Í/ttXooj : mely 
anyit tesz , mint öszve hajtani. Szokásba volt 
tudniillik a' Régieknél az Okleveleket kettős táb- 
la formába elkészíteni, '& öszve hajtani, 's ugyan 
onnét vették azon Görög nevezetjeket. Ezen Gö- 
rög nevezetet utóbb a' Rómaiak is be vették , *s 
a' Hazai nyelv köntösébe öltöztették , de kun 
lömbb 's külömbbféle leveleket értettek alatta. És 
pedig Diplomáknak mondattak az ollyan levelek, 
mellyek a' Köz Társaság Fejétol adatott bizonyos 
jótéteményt, vagy adományt foglaltak magokban; 
nem külömben azon Levelek, mellyek által a* 
Köz Társaság Igazgatójától pálya- futás rendelte- 
tett; úgy szintén azon Levelek is , mellyek az 
utazóknak adattak , a' véget , hogy a' Falukon 's 
Városokon mentül elébb lovakat , 's egyéb szük- 
séges úti készületeket kaphassanak, a) Külömben 
a' Diploma nevezet alatt értettek régenten is ol- 
lyan leveleket , mint mai nap szoktunk az alatt 
érteni. — Azon nevezettel azonba a' régi Ró- 
mai Szerzők 's írok igen ritkán éltek; a' Közép 
korba pedig az egészen szokáson kivűl való, 
lett , úgy annyira : hogy még az Oklevelek fog- 
lalatjaiba sem találtatott fel , hanem a' helyett egyéb 
nevezeteket használtak. Nevezték pedig az Okle- 
veleket közönségesen e' szerént: Charta , Quar- 
ta , Quartuta % Paginae, Instrumenta , Tabu* 
lae , Monumenta^ Munimina* Céda , Sche- 
dula b) 'sa' t. Ezeken kívül a' Magyar Országi 
Oklevelekbe még olvashatni e' következendőket : 
Litterae , Cédula Üártula , Scriptum, Acta, 
Documenta (Tud. Gyűjt. 1819- VIII. K. Q3 I.) 
Különös Diplornai ágazat nevesetek gyanánt ha sz- 



-( 9 )- 

fialtattak ismét ezek úgymint : Notitiae , Prae* 
cepta , Auctoritatis Praecepta , Piacit a , Do- 
natio , Auctoritatis Regiae Testimonium, San- 
ctio Pragmatica. (Wagner Analect. Scep. 1.263.) 
Nem külömben De eret a , Edicta , Rescripta , 
Constitutiones , Capitularia , Ordinationes y 
Declarationes. c.) Bullae 9 Intimata , Cyro- 
grapha, 'sa't. A' Magyar Országi Oklevelek* 
ágazat nevezetjei közt pedig még akadhatni ezek- 
re is: Litterae Priuilegiales , Litterae Paten- 
tes , Litterae Clausae , Authenticum Testa* 
meritum , Chartaié Testamentum , Statuta % 
Regale Institutum , Constitutum , Constitutio, 
Concessio, Begiae Dispositionis Authenticum* 
Edictum , Mandátum (Tud. Gyújt. m. k. 1.) 
Némelly torvényekbe (p. o. Sigmond VI. Töi\ K. 
10. Cz.) 's ma's Oklevelekbe is találhatni még e' 
következendő ágazat nevezetekre, úgymint: EVo 
catoria f Proclamatoria , Procuratoria , Pro* 
hibitoria , Protestatoria, Fassionalis , Inqui* 
sitoria , Transumptionalis , Statutoria, Statu- 
tionalis perpetua , Reamhulatoria , Metalis ^ 
Communis Inquisitoria , Expeditoria* Revi- 
sionalis , Diuisionalis , Annualis Prorogatoria, 
Judicialis , Trinae Litterae Inquisitoriae , /?e- 
scriptionalis , Adiudicatoriae , Memóriáié , 
Contradictoriae , Sentent ionalis % Exemplatae* 
Impignoratoria , Compositionales , Relatoriae, 
Revisionalis. 'sa't. Egyébaránt a' Diplomáknak 
több , 's leginkább Külföldi nevezetjeit találhatni 
az úgy nevezett: Neues Lehrgebiiiide der Di- 
plomatik Czimű Könyvnek l-ö Dar. # ) 

«) Lásd 7W. Gyújt.. m.K. 92. I. — S?etonius !n Ca- 
lig. 58. et in Neron. 12. — Cicero ad Attic. X. 17. 
et in Pison. 90. 

£j GmUer Max. Kurzgefastes Lehrsystem. Wien 17^9, 
235, lan, 



— ( 10 )~ 

O-GBÜBER Max.m.K. I. — GATTERER Mernem* 
art. DipU T. 1. p. 7. 

'*) Mária Királyné 1,387-be ki adott Oklevele Carmen 
nevezettel vagyon fel ruházva. Ismét 2 ik Ferdin-índ 
midőn Albert Király által Szakoltza Városának adott 
Szabadság levelét 1624-be meg erössitette , a' töb- 
bi között illyen formát is mondott! cxhibuerunt no- 
bis — Alberti Regis — literas (1439.) cum justi 
nuncupatas. 

5<ik §. Az Oklevelek" régiségéről. 

Az Oklevelekkel való él e's, alkalma sínt mind- 
járt az irás fel találása üdejétSl fogva veszi ere- 
detét. Azon Oklevelek, mellyeket Moises a' ma- 
ga könyveibe be iktatott , régibbek minden egyébb 
Okleveleknél. A' Görögöknél 's Rómaiaknál sem 
voltak esmeretlenek az Oklevelek, a' mint azt 
azoknak Görög eredeti nevezetje is eléggé bizo- 
nyítja a). Hogy pedig a' Rómaiaktól a' Franczok- 
hoz,, 's Németekhez, ezektol pedig a' Magyarok- 
hoz is által származott az Oklevelek használása , 
úgy vélem ki ki gondolhatja. Külömben a' kö- 
zép kori Oklevelek, a' régieket számokra néz- 
ve sokkal felül haladjak. 

ö) A* régi 'Sidó , Görög , 's Római diplomákról Lásd 
SCIPIO MAFFEI Istoria Diplomatica che sérve d* 
introdutione alV arte Critina in tal Matéria, In Man- 
tova 1724. Nem külömben Barbcyracnak Histoire des 
anciens Traités repandus dans les Auteurs Grecs , 
et Latins , et autres monumens de V antiquité de- 
puis le tems le plus recule'z iusques a V Empereur 
Charle magne. Amsterdamba I7.39.be ki adott mun- 
kájának I. II. Rész. 

6-/A §. Sok Oklevelek' el vesztenek % s elenye'sz- 
tériek okairól. 

Egyiptusi papíroson, vagy is iró hártyán 
írotl Oklevél Krisítus születése után VI-ik szá* 



-( 11 )- 

zadbelinél régibb még eddig nem találtatott, a) 
Leg inkább pedig Olasz Ország az illy regi Ok- 
leveleknek mellyek az üdő viszontagságainak el- 
lene alhattak, Leveles -tárháza. Francziá Ország- 
ban a' Vl-ik századnál régibb Oklevél még ed- 
dig nem tudatik. b. ) A' Dániai Leveles - tárház- 
ba találtató leg régibb Latán nyelven írt Okle- 
vél (Schőnemann System der Diplomatik. 1. 286.) 
az 1140-ik Esztendőnek koszonheti születését, c) 
mellynél, és minden Magyar Országi Oklevelek- 
nél leg régibb az, mellyet Sz. István Király 1001- 
be a' Sz. Mártoni Sz. Benedek rendén lévő Apá- 
turságnak részére ki adott. Egyébaránta' Magyar 
Országi Oklevelek , azon sok viszontagságok miatt, 
mellyekkel édes Hazánknak minduntalan küsz- 
ködnie kellett , valamint a' kegyetlen Tatár járás. 
d.) melynek az Egri Püspökség Levelei is áldo- 
zatjaivá íettek; (Pray Hierarch.l. 1Q7.) a' sok kül- 
ső, 's belső háborúk; a' tűz ; e) a' régiség, >s 
el avúltság;/^ ismét némely embereknek gon- 
datlanságaik , irigységeik , tunyaságaik h) tudat- 
lanságaik, 's együgyűségeik miatt, melly miatt 
több Hazai Oklevelek a' bors , 's könyv takarásra 
forditattak , vagy pedig az ablakok szellős lyu- 
kainak be ragasztására ítéltettek ; többnyire el- 
vesztek , 's elenyésztek , és pedig úgy annyira : 
hogy Vcrbőczy Il-ik Rész 14-ik Czim. Q-ik §. sze- 
rént a' XI. és XII. századokból, igen kevés Ok- 
leveleink vágynak, mellyek a' magok eredeti va- 
lóságokban nálunk híven meg maradtak volna. 
Az újjabb üdőkbe azonban Okleveleinknek szá- 
ma mind inkább inkább nevekedett , és'Sigmond 
Királv, l-ő Ferdinánd Királyig az Oklevelek ki- 
adásában leg bő kezubb volt. h.) 

a) A' legrégibb eredeti világosságot látott Oklevél az 5 
a' melly ifjabb Theodosius , és Albinus üdejek a- 
Jatf ? bizonyos Sisinius nevű ember részére adatott, 



-( 12 )- 

és a'mellyröl MABILLON is (kinek kezénél az em- 
iitett Oklevél meg fordult) az Iter ftilicum Paris- 
ba 1687-be ki adott munkájának 24-ik lap. emléke- 
zik. — Egyeztesd MAFFEU3 m. K. 52 , és 130 1. 

b) Lásd Neues Lehrgeb. der Dipl. 1-0 K. 120. 565. §; 
nem külömben MAFFEUS m. K. 53- 1. 

c) Lásd SüHM Geschichte von Dánemark.V. Köt. Kop- 
penhágába 1792 — Gőtting anzeigen 1703. IÖq. I. 

d) KATONA Hist. Crit. R. H. VI. 227. 1. — Tud. Gyüju 
in. K. 1. 

c) A* Váradi Káptalan Leveles -tárházát is fa' mint 
az Sigmond Királynak 141 ^-be a* Váradi Káptalan 
részére ki adott meg erősítő Oklevélből láthatni) 
abba az üdőbe a' tüz emésztette meg. (Keresztúri 
Compendiaria Descr, /and. ac vicis : Epp. et Cap, 
M. Váradinensis 206 , 208. 1 ) Hasonlóul a' Késmár- 
kiak' Leveles - tárját 1433 a* Hussitak rablották ki. 
A' Lőcsei Leveles- tárat pedig l55o a* tüz emészt 
tette meg 

f) Lásd HEINÉN AK a' régi irományoknak, mellyek Kon* 
stantinápolyba voltak , el vesztéről, 's annak okai- 
ról irt munkáját Commentatio Tt # in Comment* Soc* 
Reg. Scieut. Gőtting. Vol. XII. 

#) Palócz László Ország Birájának 1446-ki Oklevelé- 
ben mondatik: hogy a' Saághi Konventnek Leveles- 
tárára egyízben több lovas , 's gvalog emberek 
reá törvén , abból a' többi közt , a' Hazafiaknák igen 
sok leveleit el rablották, részszerént pedig n^melly 
levelekről a' petsétet le vagdalták legyen. 

h) 'Sigmond Király i3oo-ik Észt. Késmárk Városának 
IV-ík Béla 's V-ik István Királyoktól adott Szabad- 
ság - leveleit meg erössítvén igy szóll : quamvis ene- 
dem propter maiam, et negligencem earum con~ 
servationem in sigillo et serié diruptae et corrosae 
habeantur, tamen easdem diligenti examinatione 
praehabita , veras 's a' t, — ■ '757-be Gróf Nádasdi 
Leopóldnak parantsoltatott a' Király által , hogv a* 
Jászói Szerzetesek Leveles - tárját , mellyben akko- 
riban a* Leveles tárháznak rossz álapotja miatt a' 
Hazafiak levelei igen meg rongáltattak , visgálná 
meg. 

ti) Ersébeth Albert Királynak Özvegye 1440-be az 
Erdélyieket a' fia László eránt való hívsegek meg tar* 



-( 13 )- 

tására ezen szavakkal ösztönözte : Cum vix , aut 
minimé aliqua domus cuius cunque reputationis in 
dicto Regno Htmg. reperiri posset , quae non sen- 
serit eiusdem Genitoris nostri (Sigismundi) largis- 
simam heneficentiam , et amplissimam , gratiosissi- 
mamque remunerationem. 

t-ik §. A 9 Középkori Leveles - tárházakról ( Ar- 
chívum.) 

Közönséges Leveles - tárházak , mellyekbe az 
Ország, 's a' Hazafiak levelei , mint valamelly 
leg drágább kincsek őriztettek, már régenten is 
voltak. És pedig Franczia Ország nem csak a' 
XlII-ik Század után, mint némelyek tartják, ha- 
nem már elébb is Archívum Palatíí , vagy Pu- 
bhcum Archívum nevezetű Közönséges Leveles- 
tárokkal diszeskedett. a 4 ) Űgy szintén Német 
Ország is, már Nagy Károly üdéjébe is birt Ar- 
chívum Palatiíneyu Leveles -tárral b.) Édes Ha- 
zánkba pedig a' Köz Fejedelmi ; c.) nem kü- 
lömben a' Vármegyék, á.) 's más közönséges 
Leveles - tárházakon kivűl e) , melly éknek igen 
régi nyomaira akadhatni, voltak még a' Káptala- 
nok , 's más Monostorok gondviselésére bízott Kö- 
zönséges Leveles- tárok is, mellyek mai napig 
Lóca Credíbilia , Lóca Authentica; magyarán 
pedig Hiteleshelyeknek neveztetnek. A' mi ezen 
Hiteles helyeket nézi: el múlhatatlanul szüksé- 
ges volna azoknak viszontagságaikat, változásai- 
kat, hatalmokat, 's virágzások, vagy el enyésze- 
tek' üdéjét tudni, 's minthogy kivált némelly Kon- 
venteknek hiteles helybéli szabadságok többnyi- 
re a' Királyi Oklevelekben gyökereztetnének , azo- 
kat azoknak segítségek által kellene ki tapogatni, 
de ezen rész tudomány édes Hazánkban még ed- 
dig parlagon hagyatott. 



— ( EK )— 

a) Lá&d MABTLÍjON az Oklevél esméretröl írt, 's 
másod izben Parisba ki jött Könyvének 10. 240 és 
5 18. lap. Egyezt. az 181 9. Tud. Gyűjt. VIII. K. 
102. 1. 

b) I/ÁBBÉ Bibliotheca MSS. Paris. ]65 7 . II. Köt. 

c) Minthogy édes Hazánkba a* Királyi Jegyző köny- 
veknek, igen régi nyomaira akadhatni, kétségkívül 
Közfejedelmi Leveles- tároknak is kellett lenni. De 
külömben a régi Fejedelmi Leveles tárokról is több 
bizonyságok szóllanak, így a* Liptói Regestrumba 
a* többi közt ezek olvastatnak : ,, Unum por prae- 
sentis Registri in Domo Touarnicaii dicti Domini 
nostri Regis reponi" 'sa't. Ismét II, Ulásló Király- 
nak 1508-iki Oklevelének (Pray Diss. in Annál. Vet. 
74. 1.) következendő sorai illy formán szóllanak: 
99 lpsi quoque Annales Regum Hungáriáé , qui in ae- 
dibus Tavernicalibus conservantur , in quibvsque 
Acta omnium temporum diligentissime , et summa 
Jide conseribuntur" 'sa't. {Tud. Gyűjt. 1819. VIII. 

K. 103-105 \.) 

d) Találhatni ennek nyomára Illik András i'2c8-ik 
48-ik Czikelyében (Sylloge Decret.) melly e'képpen 
szóll : „Omnia etiam Instrumenta — in factis eri- 
minalibus — corum dictis duo decim Jurát is Nobi- 
libus in sede Vicecomitis deponi debent : <( Ugyan 
csak vágynak ennek némelly jelenségei a* Liptói 
Regestrumba is , a' hol a* többi közt ez mondatik : 
„Unum par praesentis Registri in domo Tauarnico* 
li — aliud verő Universitati dictorum Nobilium 
Comitatus Liptoviensis emanari , et assignari fe- 
cimus pro meliori eommodo , et memória futurorum* 
{Tud. Gyűjt. m. K. 1.) 

e) Többféle Regestrumoknak , 's Leveles -tároknak 
nyomára akadhatni TT. ROVÁCHICH. M. által ki 
adott illyen czímü Könyvbe : ^Formuláé Solemnes 
styli 's a' t. Pest 1799. 's nevezetesen a' 2. és 25-ik lap. 

8-ift §. A* Káptalanokról rövideden* 

Magyar Hazánkban , 's az ahoz tartozó Tar- 
tományokban két féle Káptalanok találtatnak , 
úgymint : Székes ( Cathedralia ) és Széketlen 
(Collegiata) Káptalanok. Székeseknek azok nevez- 
tettnek, kiknél Püspökök viselik az Egyházi Fő 



-( 15 )- 

« 

kormányt; Széketleneknek pedig azok mondat- 
nak, a' hol csak Prépostok az Egyháznak Fejei, 
>s Kormányozol. Közönségesen a' Káptalanokról 
azt lehet meg jegyezni : hogy azok már a' XII. 
századba többnyire hiteles helyek voltak, \s ugy 
látszik , hogy régenten nagyobb befolyások is 
volt a' perlekedésbe mint mostanában , mivel ugy 
szólván minden Perbe való Idéztetések (Citatio) 
Tanuvallatások , ítéletek végrehajtásai (Executio) 
Határozások , Meg intetések , vagy Ellent mon- 
dások, 'sa' t. leginkább ő előttök, vagy Kikül- 
dötjeik által vitettek végbe a), Vágynak ugyan 
némellyek b) kik azt érősitik ; hogy jól lehet a* 
Káptalanok valamint szinte némelly Konventek 
is már a' XII. századba a' Hazafiak' leveleiknek 
őrzésére voltak rendelve, az Örök fel vallások- 
nak (Fassio perennalis) ki adását mindazonáltal 
csak Il-ik András , T s IV. Béla Király üdéjében 
kezdették gyakorolni, sőt a' jószágba való Beik- 
tatásról szólló Bizonyság leveleket csak Martel 
Károly , 's I-ső Lajos Király üdéjébe kezdettek 
leg előbbször ki adogatni. Ezt mindazonáltal nem 
kelletik tartani, mivel részemről különösen a* 
Káptalanok által ki adott 's Be iktatásról szólló 
leveleket, már Kun László üdéjéből is eleget 
volt szerencsém találni ; de külömhen azt is vet- 
tem észre, hogy IV. Béla Király üdéjébe a' Fő 
Ispányok magánosan is vittek véghez jószágba 
való bé iktatásokat. Egyébberánt a' Káptalanok 
nagyobb hatalommal bírtak minden üdőben, 
mint a' Konventek, ha csak valamelly Konvent 
bizonyos Királyi Szabadság levél mellett a' Káp- 
talanokhoz hasonlóvá nem tétetett, 's ugyan azért 
midőn a' Káptalanok ugy szólván mindnyájan 
két két pecséteket használlak , a' Konventek ki 
vévén néhányat tsak egy egy pecséttel bírtak. Hi- 
teles helybéli hatalmok néhányat ki véve, régen- 



-< Ifi )- 

len Verb. H-ik R. 21. Cz., és az 1536. 58. T. Cz. sze- 
rem a' Vármegyékre , a' hol t. i. valamelly Káptalan 
tartózkodott , vagy pedig a' közelebb való Helyekre 
az 17 23. 40. T. Cz. szerént pedig a' magok Kerület- 
jeikre is (Dioecesis) volt határozva, mellyen túl lép- 
ni , (ha csak a' szükség ugy nem hozta magával) 
a' törvénytelenség vétke nélkül nem lehetett. Kü- 
lömben a' Káptalanok régenten nagyobb szám- 
mal voltak, de azok közül sokan viszontagságaik, 
's a' bal sors áldozatjaivá lettek. A' mennyire te- 
hát azokról Hazánk törvényei emlékeznek, né- 
mellyekról e' következő igen csekély észre vétele- 
ket 's töredékeket kívántam közleni. 

I-ső A Székes Káptalanokról. 

Az Esztergomi Káptalan. Ezen Káptalan már 
a' XII. század elején tulajdon pecsétjével birt, a' 
mint ezen Káptalannak 1121-ki pecsétje bizonyít- 
ja. Il-ik András üdéjébe pedig már ezen most 
emiétett Király' hires Arany pecsétes levelének is 
egyik párja ezen Káptalan Leveles-tárába tétetni 
rendeltetett. Külömben, a' mint az 15 56-dik 39. 
T. Cz. bizonyítja , már az előtt Nagy Szombatba 
vitettvén által , bizonyos Szabadság levél erejé- 
nél fogva az egész Országra nézve birt hiteles 
helybeli hatalommal, melly szabadsága az emlí- 
tett T. Cz. által továbbra is meg erősítetett. Tar- 
tott pedig azon szabadsága mind addig, miglen az 
1723- 40. T. Cz. által ismét a' maga Kerület jenek 
határai közzé szorítatott. A' múlt 1820-ik eszten- 
dőben ezen Káptalan ismét Esztergomba által szá- 
lítatott , 's máig is bír hiteles helybéli hatalmával. 

A Kalocsai Káptalan igen sok viszontagsá- 
gokon ment keresztül , és a' mint 11-ik András 
1222. 31. T. Cz. mutatja már a'kor , sőt az előtt- 
is elő kelő Hiteles hely volt. Külömben a' XV. 
századba több hiteles Oklevelek szerént még élt 

hite- 



hiteles helybeli hatalmával , de üdovel el pusztul- 
ván, csak az 1751. 7. T. Cz. szemit VI. Károly 
Császár által álltathatott viszsza hiteles helybeli 
virágzásába, mellybe a' most említett T. Cz. által 
mégis erősítetett, >s máig is él hiteles pecsétjével. 
Az Egri Káptalan Sz István Királyt valjá 
szerzőjének (KAPRINAI. Hung. Dipl P. II. 257. 
1.) de a' Tatárok által el pusztítatván IV. Béla 
Király által álítatött ismét helyre , 's a' XIII. vé- 
ge felé éltis hiteles helybeli hatalmával. Üdovel 
bizonyos okok miatt pecsétje tőlle el vétetett, és 
csak 1407-ben Mátyás Király által ajándékozta- 
tott az nékie viszsza. c) Egyébberánt az 1550. 
65. T. Cz értelménél fogva Abauj , Zemplén , 
Ungh i Marmaros, XJgocsa Szolnok , Rraszna, 
nem kii lömben még azon helyekre nézve is mel- 
lyek a' Váradi Káptalan kerületeibe voltak , le- 
vél ki adásbeli szabadságot nyert , melly szabad- 
ságát ugyan az 1597. 38. T. Cz. csupán a' maga 
kerületére nézve kívánta határozni , de ezen ha- 
tározás csak az 1723. 40. T. Cz. rendelésénél fog- 
va hajtatott végre. Midőn a' Török dúlta édes 
Hazánkat, ezen Káptalan is több viszontagságok- 
nak, 's változásoknak volt ki tétetve : Ugyan is 
már azon emiétett 15Q7. 38. T. Cz. szerént ezen 
Káptalannak Kassa várossába való által vitele sür- 
getetett, de az l6o(> 10. T. Cz. már Nagy-szom- 
batba kívánta annak által szálítását. Az 1Ö13. 3. 
T. Cz. ismét azt Jászó Mező Várossába által vi- 
tetni rendeli, a' honnan újjonan az 1649. 38. 
T. Cz. értelméhez képest Kassa városába által 
szálítatni parancsoltatiki Külömben mostan is bír- 
ja hiteles pecsétjét. 

A' Budai Káptalan II. Ulászló 3-ik T. Könyv. 
12. Cz. nem külömben a T Il-ik Rész. 21-ikCzim- 
je szerént is az egész Országra nézve tehetett tör- 
vényes ki küldetetéseket, 's levél ki adásokat, de 
Diplomatika h Dar. B 



— ( 18 >~ 

el töröltetvén ezen Káptalan a' Törökök által azon 
szabadsága az 1556. 39. T. Cz. szerént, az Eszter- 
gomi Káptalannak adatott által, 's máig is szo- 
morú enyészetének tömjénezik. 

Al Székesfehérvári Káptalan mellySz. Lász- 
ló Királynak köszöni lételét (KATONA Hist. Crit. 
R. B. T. II. p. 6l4) a' 11-dik Résznek 21-ikCzím- 
je szerént, régenten az egész Országra nézve élt 
hiteles pecsétben szabadsággal ; de ez is hason- 
lóul az 1550. 39. T. Cz. szerént a' Törökök ál- 
tal el töröltetvén, mai napig is semmiségében 
senyved. 

Al Bosnyáki , vagy is Diahóvári Káptalan 
hasonlóul a' Budai Káptalanról elö hozott. T. Cz. 
értelménél fogva az egész Országban tehetett le- 
vél ki adásokat; e' béli szabadsága azonban Tóth 
Országra nézve (Sclavonia) Ulászló Királynak egy 
1498. Oklevele által d) meg semmisítetett. Kü- 
lömben ezen Káptalan a' Budai Káptalannal együtt 
el töröltetvén, csak az 1807. 26. T. Cz. rendelé- 
sénél fogva tétetődött ismét viszsza, de csak a' 
maga kerületére nézve hiteles helybeli hatalmá- 
ba , mellyel mostanáig is él. 

Az Orodi (Aradi) Káptalan némelly Okle- 
veleknek út mutatások szerént még a' XVI. szá- 
zadba Eíhar , 's Arad Vármegyékbe vitt véghez 
jószágba való bé iktatásokat, de utóbb a' Törö- 
kök által el pusztítatván , bal sorsának áldozni 
kéntelenítetett. 

A' Nagy-Váradi Káptalan. Ezen Káptalan 
a' mint némellyek alítják Sz. László Király által 
állítatott fel , 's régenten több Vármegyék tartoz- 
tak kerületébe, nevezetesen pedig: Bihar , Bé» 
kés , Zardtid. (I-ső Lajos 13/i2. 's más Oklevelek 
szerént is) Ugocsa (SZ1RMAY Not. Comit. Ugo- 
csa 145. 1.) fíraszna , Közép Szolnok Vármegyék, 
'6 ^nagyobb része Kolos Vármegyének is; sőt 50 



— ( 19 )- 

minta' nevezett Káptalannak egy üdö-kiadás (da* 
tum temporis)nélkül való Oklevele mutatja Szath+ 
mar Vármegyébe is vitt ezen Káptalan véghez jó- 
szágba való Bé iktatást (Statutio.) Küiömben a' mi 
ezen Káptalannak viszontagságait illeti : ez a' Tatá- 
rok által a' XIII. századba tökélletesen fel dulata- 
tott (Scrip. Rer. Hung. 5 14. 1.) de nem sok üdőre 
ismét fel állitatván , már a' XIII. századba ismét 
gyakorlottá hiteles helybeli hatalmát, mind ad- 
dig : miglen 1-só Ferdinánd , 's János Királyok 
között lévő háborgás üdéje alatt ismét el pusz- 
tulván , csak a' XVIII. század végén állítathatott 
viszsza hiteles helybeli hatalmába. Egyébb eránt 
ezen Káptalannak régi Levelei , részszerént az 
Erdélyi Káptalannak, részszerént pedig a' M. Gróf 
Teleky Nemzetség' Leveles -táraikba származtak 
által ; mellyre való nézve ezen Káptalan Leveles- 
tárába mostan az 1696-ik esztendőnél régibb Ok- 
levelek nem találtatnak. 

A' Veszprémi Káptalan már a* XIII. század 
elején hiteles hely volt, 's pecsétje az 1557. 22. 
T. Cz. által meg újjítatni parancsoltatott; addig 
az údeig pedig hogy a' Kapornaki, és Szalav ári Kon- 
ventek az említett Káptalan kerületébe levél kia- 
dásokat tehessenek meg engedtetett. Azon pe- 
csétjéhez azonban ezen Káptalan nehezen elébb, 
mint az 1Ő55. 85. T. Gz. rendelésénél fogva jut- 
hatott, mivel a' most említett T. Gz. elég világo- 
san mondja : hogy ezen Káptalan az előtt sok 
üdéig meg szűnt hiteles helybeli gyakorlásától. 
Küiömben ezen Káptalan az egész XVIII- század- 
ba , 's máigis él hiteles pecsétjével. 

Az Erdélyi, vagy is Károly fehérvári ^ Káp- 
talan már a' XIII. század kezdetén hiteles helybe- 
li hatalmába uralkodott (PETROVICH Intmd. 
in Jus Pub. R. H. 73. 74- 1.) de üdővel az Erdé- 
lyi zenebonás világba meg szűnt egy darab üdéig 

B 2 



— ( 20 )— 

a 1 béli hivatalától. Le csendesedvén pedig vala- 
menyire a' zűrzavar ismét folytatta hivatalai, 's 
mai napig is hiteles pecsétje birtokában vagyon. 
Ezeken kívül voltak, 's vágynak még több 
Káptalanok is,u. m. A' Nitrai Káptalan, melly 
régenten Nagy Prépostság volt, de azonban hi- 
teles helybeli szabadságával díszeskedett , mel- 
lyel mai napig is használ A' Szombathelyi ré- 
genten Vasvári széketlen Káptalan volt , és csak 
az 1578. 20. T. Cz. rendelésénél fogva vitetett ál- 
tal Szombathelyre, a' hol mai napig is tartóz- 
kodván, űzi hiteles helybeli hivatalát, dé csak ré- 
gi Vasvári pecsétjével. A' Szepesi Káptalan ez 
előtt Széketlen volt, 's több változásokat szenve- 
dett; nevezetesen pedig: IV. Bélának 124(). Okle- 
vele szerént a' Tatárok által Leveles-tára széjjel há- 
nyatatott; ismét Kun László Király parancsolat- 
jából hiteles pecsétje a' Kunok által el rabolta- 
tott; hasonlóul az Egri Káptalannak 1453. Okle- 
vele szerént ezen Szepesi Káptalannak minden 
írásai 's Leveles -tára 1443. a' Csehek által elra- 
boltatok. Küiömben a' Kor. utáni 1Ö08. 12. T. 
Cz. rendelésénél fogva a' Jászói kerületbe is élt 
levél ki adásbeii hatalommal, 's mostan is foly- 
tatja hivatalát az már jó üdéje használt pecsétjé- 
vel. A' Zólyomi Káptalan az 1780. Esztendőtől 
fogva a' Thuroczi Konvent pecsétjével élt, de az 
1802. 15. T. Cz. szerént már saját pecsétet nyert, 
meílyet mostan is használ. A' Győri Káptalan az 
3 5Q7. 59. T. Cz. értelménélfogva már abban az 
üdőben Sopronba telepedett meg, 's mostan is él 
hiteles helybeli hatalmával. A' Zágrábi Káptalan, 
a' mint 118Q. pecsétje mutatja, már a' XII. század- 
ba hiteles hely volt , 's mostan is virágzik. A 7 Pé- 
csi Káptalan Sz. István Királyt tartja szerzőjének, 
\s már a' XII. század végén hiteles hely volt, 
mellybe máig is uralkodik. A' Váczi Káptalan a' 



-( 21 )- 

XIII. századba már élt hiteles helybeli szabadsá- 
gával, 's régenten Pest, Külső-Szolnok, Cson- 
grád , 's egy részét Nógrád Vármegyének foglal- 
ta kerüietjében. Hülömben máig is használja pe- 
csétjét. A' Bácsi Káptalan , némellyek szerént 
még az 12u6-iki Esztendő előtt kapcsoltatott a' 
Kalocsai Káptalanhoz, részemről azonban vet- 
tem észre ezen Bácsi Káptalannak a' XIV. század- 
ból is tulajdon pecsétje alatt ki adott Oklevelét. 
A' Csanádi Káptalan máig is hiteles helybeli sza- 
badságával kérkedik. A' Kassai ^ Szathmári , 's 
Eo'snyoi Káptalanok nem olly régen helyre állí- 
tattak ugyan de hiteles helybeli hatalmokat máig 
sem nyerhették viszsza. A. Segniai Káptalan az 
1647. 57. T. Cz. értelménél fogva hiteles helyé 
tétetett, de ezen Káptalan a' Franczokkal való 
utóbbi frigy kötés alkalmatosságával a' Magyar 
Koronától el szakasztatván Austriához kapcsolta- 
tott. A' Posegai Káptalan még a' XV. századba 
élt hiteles helybeli hatalmával , de utóbb semmi- 
vé lett. Látszanak még valami nyomai lenni a' 
Tinniniai Káptalannak, mellynek Dalmát Ország 
a' Hazája , 's még a' XV. század elején virágzott 
hiteles helybeli hatalmába ; ugy a' Sibeniczi Káp- 
talannak, melly a' XT. századba hasonlóul foly- 
tatta hivatalát ; valamint a' Traguriai^ melly Má- 
ria Királynétól nyert 1383. a' pecséttel való élés- 
re szabadságot, a' Spalatumi ,'s Mi choviai Káp- 
talanoknak is. 

A* Széketlen Káptalanokról. 

Ezek közzűl csak kettő bír mostanában hi- 
teles pecséttel, ugy mint : a' Posonyi, és Chaz- 
mai Káptalanok , a' többiek pedig (ki vévén a' 
Soproni Káptalant, melly most ujjonan fel áll- 
tatott ugyan, de mai napig is hiteles pecsétnél- 



— ( 22 )— 

kfil vagyon) többnyire semmivé lettek. Hlyének e* 
következendők is niellyeknek csak emlékezetjek 
maradott fent nállunk, u m : Az Esztergomi hegy- 
től neveztetett Sz. Tamás Káptalanja (S. Tho- 
mae de monte Strigoniensi. Az Esztergomi zöld 
mezótól neveztetett Sz. György Káptalanja (S, 
Georgii de Viridi Campo Strigoniensi) Az Esz- 
tergomí vártól neveztetett Sz. István Kápta- 
lanja (S. Stephani de Castro Strigoniensi) — Az 
Egri vártól neveztetett B. Szűz Mária ; Sz. Pé- 
ter; és Sz, István Káptalanjai. A' Pécsi vártól 
neveztetett Keresztelő Sz, János Káptalanja A'/ 7 **- 
radi vártól neveztetett B* Szűz Mária Káptalanr 
ja. A' Maradi szólló hegytói neveztetett Sz. Ist- 
ván Káptalanja (S. Stephani Proto Martyris de pro- 
montorio Varadiensi) Ezen utolsó Káptalannak fel 
állítása Sz. István Királynak tulajdonítatik , 's virág- 
zott egész a' XVI. század közepe tájáig , *s tul is azon 
yalamivel , de azután a' Törökök által el pusztítató 
van, meg szűnt hiteles hely lenni, 

a) Jjásd, 1Ö20 iki Tud. Gyűjt 99. lap. a** jegy alatt. 
Ismét Il-ik Andrásnak is i23i. 21. T. Cz. igy szóll: 
„Et quia mulli laeduntur per falsos Pristaldos, Ci- 
tationes i>el testimonia eorum non valeant , nisi per 
tesiimonium Dioecesani Episcopi , vei Capituli. 
Lásd. továbbá az 1291, 5. T. Gz. és II ik Ulászló Ilik 
Tör. Könyv, 9. Cz. 
V) Cerogr Hung 98. — lap. 

C) Mátyás Királynak azon Oklevele igy szóll : „Quod 
Jicet Capitulum Ecclesiae Agriensis pfopter pro- 
scriptionem , quam ratione emanationis falsarum li- 

terarum — sigilium eorum quo utebantur de 

jure amiserint , tamen nos eidem Capitula sigilium 

huiusmodi duximus restituendum" 'sa't- 

d) JLásd PRAY de sigillis Reg. et Régin. Hung, 
13. lap. 

Q-ik §. A* Konventekről némelly részben. 

A' Konvetek hasonlóul két félék voltak 1. 1. 
nagyobbak 's kis$vbbeh mellyek voltak pedig a' 



-( 23 )- 

nagyobbak, mellyek a' kissebbek, meg eddig vi- 
lágosan nem tudatik. RülÖmben Il-ik András 
1231. 21. Czikkelyéből ugy látszik, hogy régen- 
ten majd minden féle, 's a' kissebb Konventek 
is adhattak ki bizonyság leveleket a) ámbár üdő- 
vel a' Kissebb Konventek több ízben tiltattak el 
a' levél ki adásoktól, b) Közönségesen pedig (ki 
vévén egynehányat) kevesebb hatalommal bír- 
tak a' Konventek ha csak Királyi Szabadság-levél 
által hatalmok nem gyarapítatott) mint a' Káp- 
talanok , !s ugyan azért a' Konventek ki vévén 
egynéhányát, mint p. o. Fehérvári Keresztes Ba- 
rátokat, a' Pannonhalmai Sz. Márton Konvent- 
jét csupán egyetlen egy pecsétjek volt. Hiteles 
helybeli gyakorlások többnyire a' Királyi engede- 
lemtől függött, 's leg inkább a' Vármegyék' kerü- 
letjeire határoztatott , mellyen túl lépni törvény- 
telenség nélkül nem lehetett. Egyéberánt addig 
is , míglen többeknek tapasztalása által ezen do- 
log nagyobb világosságot nyerhetne, némelly Kon- 
ventekről e' következő csekély meg jegyzések le- 
hetnek. 

A' Jászol Kereszteld Sz. János Konventje 
(S. Joannis Bab. de Jászóv.) Ezen Konvent Abaúj 
Vármegyét nevezi Hazája földjének, 's a' Tatár 
járás alkalmatosságával el pusztulván , IV. Béla 
Király által álltatott ismét helyre; üdővel pedig 
olly állapotra jutott , hogy az 1609. 50. és az 16 13. 
32. T. Cz. szerént világi emberek vitték ottan 
végbe a' levél ki adásokat. A' XVII. századba is- 
mét meg újjítatott ugyan , de Il-ik Jősef által 
újra el töröltetvén , nem elébb mint az 1802. 
16. T. Cz. értelménél fogva tétetett viszsza eléb- 
beni virágzó álapotjába. Egyébberánt IV. Béla 
ezen Konventnek egy 1255. Oklevelében bizonyos 
meg határozott hiteles helybeli hatalmot adott, c) 



*-( ftlfr h* 

A' Thuroczi B. Szűz Mária Konventie (B. 
M. V. de Thurócz) IV. Béla Király alatt álltatott 
fel 1252-be, 's Thurocz Varmegyét esmérte szü- 
lötte földjének; de utóbb a' pusztítások prédá- 
jává lenni kéntelenítetett. TÖbb törvények ugy 
mint az 15ÖQ. 48. 1609. 50. 1Ö13. 32. T. Cz. sür- 
gették ezen Konventnek helyre álítását, a' mint- 
hogy a' XVIII. századba vitte is már a' maga hi- 
teles helybeli hivatalát, utóbb azonban neveze- 
tesen pedig 1780-ban ezen Konventnek Jegyző 
Könyve (Protocollum) 's pecsétje a' Zólyomi Káp- 
talannak adatott által. Külömben ezen Konvent 
Liptó Vármegyébe is gyakorlotla a' maga hiteles 
helybeli hivatalát. 

Ál Szalavári Sz. Adorján Konventje (S. 
Andriani de Szalavár) mellynek Szála Vármegye 
a' Hazája Sümeg Vármegyébe is gyakorlottá hi- 
vatalát. Külömben az 1557. 22. T. Cz. értelmé- 
nél fogva ezen Konvent abba az üdőbe virágzott, 
de üdővel el pusztulván az 1571. 15. 's az 1609. 
52. T. Cz. fogva ezen Konventnek Leveles-tára a' 
Vasvári Káptalanba által vitetni rendeltetett. Az 
1751. 8-ik T. Cz. szerént ezen Konvent ismét 
helyre állítatván, az el vitetett Leveles-tára néki 
ismét viszsza adatott, 's attól az üdötől fogva még 
pedig Il-ik Jósef alatt is, hiteles pecsétbeli hatalmá- 
val él. 

A' Leleszi Sz. fíereszt Konventje (S. Crucis 
de Lelesz) Il-ik András Király alatt álltatott fel 's 
Zemplén Vármegyét tartja Hazájának. Több hite- 
les Oklevelek szerént a' XIV és XV. századokba 
élt hiteles pecsétjével , és pedig Szabolcs, 's 
liraszna Varmegyékbe is; de az 1557. 21. T. Cz, 
szerént a' Zenebonáskodók miatt azután igen so- 
káig a' béli hivatalától megszűnni kéntelenítetett, 
az alatt az üdo alatt pedig az Egri, 's Szepesi 
Káptalanok, valamint a' Jászói Konvent is vitték 



H 25 }mm 

helyette végbe a' levél ki adásokat. A' Kor ulá. 
ni Í608. 12. és ÍÖOQ. 49. T. Cz. szerént sokáig 
világiak vitték véghez a' levél kiadásba hiteles 
helybeli kötelességét, miglen ismét helyre állítat- 
ván az 1Ö55. 103. T. Cz. szerént el kopott pe- 
csét nyomója ismét meg újjítatott, 's mostan is 
él hiteles helybeli hatalmával. 

A' Pannon halmától neveztetett Sz. Már* 
ton Konventje (S. Martini de S. Monté Pannó- 
niáé) Győr Vármegyét tartja szülötte földjének, 
's a' mint némellyek állítják, ezen Konventet 
Geisa vezér Sz. Istvánnak Attya szerzetté, utóbb 
pedig Sz. István Király tökélletes virágzásba hoz- 
ta. Külömben több bizonyságok szerént ezen 
Konvent Róbert Károly üdéjétől fogva békessé- 
gesen gyakorlottá hiteles helybeli hatalmát egész 
1594. Esztendeig, de ebben az esztendőben Aly 
Basa kezébe esvén, egész 1722-ikig hivatalától 
meg szűnni kéntelenítetett. Egyébberánt az 1802. 
16. T. Cz. értelménél fogva ezen Konventnek a' 
Győri Káptalannál egy darabb üdéig lévő Leveles- 
tára viszsza adattni parancsoltatott , 's mostan is 
használja hiteles pecsétjét. 

A' Garam vizétől neveztetett Sz. Benedek 
Konventje (S. Benedicti de juxta Gron.) Ezen Kon- 
ventet 1075-be I-ső Geisa Király szerzetté , 'sugy 
látszik, hogy a' XIII. XIV. és XV. századokba 
folytatta a' maga hiteles helybeli hivatalát , de 
üdővel el pusztulván, birtokába volt Jószága az 
Esztergomi Káptalannak által adatott. Mostan pe- 
dig némellyek szerént azon Konventbe a' levél 
kiadásokat véghez viszi azon Kanonok, kire a* 
Jószág gondviselése vagyon bízva, több más kö- 
zel lévő Papokkal egyetemben. 

A' Csornai Sz. Mihály Konventje (S. Mi- 
chaelis de Csorna) Ezen Konvent el pusztulása, 
utánn az 1574. 32. T. Cz. értelménél fogva újra 



-( 26 )- 

fel álítatni rendeltetett, a' mint hogy már az 1597. 
5Q. T. Cz. szerént folytatta is a' maga hiteles hely- 
beli kötelességét Sopron Vármegyében is; de 
üdővel hiteles Jegyző könyve a' Győri Barátok' 
kezeik közzé jutván, azoktól csak az 1Ö55. 59 T. 
Cz. erejénél fogva nyerhette vissza. Ezután pe- 
dig régi pecsétje továbbá is meg hagyatott, 's 
máig is virágzik hiteles helybeli szabadságában. 

A' Fehérvári fíeresztes Barátok Konventje 
(Conventus Cruciferorum Ord. S. Joannis Hye- 
rosolimitani Domus Hospitalis Ecclesiae Beati 
Regis Stephani de Álba) a' H-ik Ptésznek 21-ik 
Czimje szerént régenten az egész Országra néz- 
ve tett levél ki adásokat , 's ki küldetetéseket. 
Némelly hiteles Oklevelek szerént még a' XVI. 
századba is gyakorlottá azon hivatalát ; de a' Tö- 
rökök által el töröltetvén az 1556.39- T. Cz. ren- 
delésénél fogva a' béli hatalma az Esztergomi Káp* 
talannak engedtetett által. Egyébb eránt ezen Kon- 
vent két féle t. i. nagyobb, 's kissebb pecséttel 
élt, de mostan már enyészetének áldozatja. 

A' Eopornahi Megváltó Konventje (S. Sal- 
vatoris de Kapornok) Szála Vármegyét tartotta 
szülött földjének, 's a' XIV. XV. sőt az 1556- 22. 
T. Cz. szerént a' XVI. Századba is élt hiteles hely- 
béli hatalmával, éspedig Szála, 's Sümeg Vár- 
megyékbe; de ettől a' mintáz 1575. 17. T. Cz. 
bizonyítja , nem sokára meg fosztatván , hiteles 
pecsétje, 's Jegyző könyve a' Vasvári Káptalan- 
ba vitetett által, 's azon Káptalan vitte helyette 
végbe a' levél ki adásokat. Ugyan csak azt erő- 
síti az 1609. 52. T. Cz. is, \s máig sem nyerhet- 
te viszsza hiteles helybeli szabadságát. 

A' Sáághi Konvent, mellynek Hont Várme- 
gye volt csendes lakhelye, Ulászló III. T. K. 13. 
Cz. szerént GömörVármegyében terjesztette hiteles 
helybeli hivatalát; de el enyészvén, mai napig is 



-( 27 )- 

meg szűnt hiteles helyé lenni. Egyébb eránt ezen 
Konvent Palócz Ország birájának 1446-iki Okle- 
vele szerént, abba az üdőbe némellyektől ki ra- 
boltatott, 's a 1 Hazafiaknak leveleik Leveles-tárá- 
ból a' Part ütők által részszerént erővel el vétet- 
tek , részszerént pedig az Okleveleken függő pe^ 
esetek azok által az Oklevelekről le vágatattak. 

A' Sz, Jóghi (Sz. Jób.) Konvent Bihar Vár-- 
megyét választotta lakhelyének. Ezen Konvent , 
valamint más kissebb Konventek is több Tör- 
vény Czikkelyek által el tiltatott a' levél ki adá- 
soktól d) , el is vétetett tőlle hiteles pecsétje e), 
de azt Ulászló Ill-ik T. K. 11-ik Czikkelye ezen 
Konventnek ismét visza adatni rendelte , ezen 
rendelésnek azonban semmi foganatját részem^ 
ről nem tapasztaltam. Külömben mai napig sem 
bír hiteles helybeli szabadsággal. 

A' Kolosmonostori B. Szűz Mária Kon- 
ventje (B. M. V. de Kolos Monostra) Ezen Kon- 
ventet 1263. Béla Király szerzetté, >s Erdély Or- 
szágot vallja Hazájának. Külömben pedig ezen 
Konventbe Petrovich Péter parancsolatjából töbh 
üdéig vilá giak vitték véghez a' levél kiadásokat; 
(Approb. Const. Pieg. Transyl. P. IV. Tit. XVIII, 
p. 233.) de meg csendesedvén a' zivatar, ismét 
elébbeni virágzásába jött, 's máig is használja 
pecsétjét. 

Ezeken kívül voltak még több hiteles pecsét- 
tel biró Konventek is. Hlyének voltak p. o. A' Szek- 
szárdi Konvent, melly Tolna Vármegyében is 
használta szabadságát; a' ZoboriSz. Ipolit Kon- 
ventje, mellynek Nitra Vármegye volt a' Hazája, 
? s Komárom Vármegyébe is terjesztette hatalmát 
a Pecsvámdi Konvent ; az Újhelyi Heresztes 
Barátok Konventje (Ord. Crucifer de nova Cu- 
ria) ; a' So mogyi Sz. Egyed Konventje, melly 
Somogy Vármegyében terjesztette hiteles helybe- 



•-( 28 )- 

li hatalmát; az Esztergomi Sz, István fíeresz* 
tes Barátok Konventje; a' Szentnai Konvent; 
a' Budai meleg J erdőt öl neveztetett Sz. Ha* 
romság Konventje (Cruciferorum Ecclesiae S. 
Trinitatis de Calidis aquis) ; a' Cypsi vagy is 
Szepesi Sz. Mária Konventje; a' Béla tiútjá* 
tói neveztetett Szűz Mária Konventje (B. Ma- 
riáé Virginis Bele fontis in nionte Varadini Pe- 
tri); a' Remete Szent Pál Konventje, 's a' t. Vég- 
tére látszik valami jele a' Vásárhelyi Apácza 
Szüzek Konventjének is, mellynek 11-ik Ulászló 
egy 1511. Oklevele által ajándékozott hiteles pe- 
csétet f) ; de vallyon élt é ezen Apácza Sztizek' 
Konventje a' béli szabadságával? még eddig an- 
nak semmi nyomát nem tapasztaltam. 

a) Azon törvény Czikkely a* többi közt igy szóll : „in 
causis verő Minorum , vicinorum Conventuum y vei 
Claustrorum testimoníis'*. 

b) Már I-sö Lajos T. K. 3-ik Czikkelye által is tiltat- 
tak a' Kissebb Konventek a levél ki adásoktól e'kép- 
pen : „Minuti etiam Conventus ab emanatione lite- 
rarum suarum super perpetuátione Possessionumcon- 
ficiendarum cessent , et eorum sigilla omni carecmt 
firmitate". Ezen törvény Czikkely értelmét TT* 
HORVÁTH István Ur (Tud. Gyűjt. 1819- VIII. K. 
106. 1.) arra láttatik magyarázni, hogy a* Kissebb 
Konventek az által nem minden féle, hanem csak 
a' Pojsesjiókról (mellyek régenten ♦ a' mint a' tisz- 
telt Ur valóban bölcsen állítja , külömböztek a* Hae* 
reditanum bonumról.} szólló örök leveleknek ki adá- 
sától tiltattak el , De én részemről, jól lehet a' 
most emiétett Jószágok nevezetjei között lévó 
külömbbséget nem tagadom , csekély be látásom 
szerént mindazáltal ugy vélekedem , hogy azon em- 

„ letett törvény czikkely a' kissebb Konventeket nem 
csak a' Possessiokról szólló , hanem minden féle levél 
Ili adásoktól eltiltotta , részszerént azért: mivel azon 
említett törvény czikkely végén közönségesen monda- 
tik , hogy a' kissebb Konventeknek pecsétjeik erö 
íiélkül szűkölködjenek ; részszerént pedig azért; 
mivel utóbb több törvény czikkely ek hozódtak és pe- 



-( 2 9 )- 

dig nevezetesen Mátyás II. T. K. 59. Cz. Ulászló 
I sö T. K. 39. Cz. a' mellyenbe a* Possessiok r ól em- 
lékezet sem tétetik, hanem tüiiélletesen el tiltattak 
a' kissebb Konventek mindenféle levéJ ki adásoktól, 

c) Béla Rirály azon Konventnek illyen forma szabad- 
ságot ád : ,,Item propter majorem deuetionenr, quam 
ad ipsos fratres de Jazou — habemus, Praeposito, 
et fratribus eiusdem Monasterii hanc duximus gra- 
tiam faciendam : ut — privilegia , et literae ratione 
Possessionum vendenttum 9 et ementium , et univer- 
sarura Causarum — pro centum martis credantur , 
coram quibuseunque Capitulis , seu Judieibus in 
Ilegno nostro per nosdeputatis et acceptentur (KA- 
TONA VI. 22<) ) Lásd az e're tett vélekedést. Tud. 
Gyűjt. VUI. Köt. 106. lap.) 

d) Lásd a* b. jegy alatt mondottakat. 

*) PRAY Disser. de Sacra dextra S. Regis Stephani 
Ő2. 1. 9i Praeterea deliberatum est : ut sigillum quo 
a certis tantummodo annis in Conventu de Zenthyog 
(Jz. Jód.) in pretejudicium juris et libertatis Eccle- 
siae Varadiensis certi Nobiles et subditi nostri usi 
sünt , de cetero non sit auteniieum , et penitus an- 
nulletur i( • 

f) Lásd ezen könyvnek utolján az Okleveles 1 gyűjte- 
mények között. 

10 ih §. Az Eredeti, Le-másolt ; nem külön* 
ben a Meg*erösito, \s Megdjjiró Oklevelekről* 

Az ollyan Oklevelek, mellyek jeles jegyek- 
kel (signis solemnibus) fel-ruházva leg-elóször 
tétetnek írásba, hívatatnak Eredeti - Oklevelek- 
nek , fOrzgj'nu/m, Litterae Originales , Au- 
thentica. aj Autographa* Protographa , Ar- 
chetypa, a ) ) azok az Oklevelek pedig, mel- 
lyek valamelly Eredeti Oklevélről ismét újra le- 
íratatnak , vagy is inkáb le másoltatnak, ne- 
veztetnek Másolatoknak (Apographa, Copiae^ 
Exempla , Antigrapha). A' Másolatok kétfélék 
szoktak lenni, t. i. Hiteles, és Hitéletien máso- 
latok. Hiteles Másolatoknak (Transumptam, 



-( 30 )- 

Transcriptum, Rescriptum^ Exemplata. c) hiu 
terae Exemplatae , Pária, d) neveztetnek azok 
a' Levelek, mellyek valamelly Eredeti Oklevélről 
le-másoltatván , ollyan helyen , vagy ollyan Sze- 
mélyek által , még pedig hiteles-petsét alatt adat- 
nak ki, kiknek hiteles pecsétjek vagyon az Or- 
szágban. Hlyének p. o. édes-Hazánkba a' Kápta- 
lanok , némelly Monostorok, az Ország-bírái 's a' t. 
Ellenben mindazok Hitéletien másolatok, (Tran- 
sumptum Vagum ; Fidimatum ; Copiae va- 
gae*. simplices ; Copiae ; Par ; Pária, e) ) 
lesznek , mellyek ollyan J helyen , vagy ollyan Sze- 
mélyek által másoltatnak le, vagy is adatatnak 
ki, kik nem birnak hiteles pecséttel az Országba. 
— Továbbá a' Hiteles-másolatok ismét több fé- 
lék : vágynak t. i. Nyilt , (patenter confectae) és 
Szahadság levél formában (jprlyilegrcúher ema- 
natae) ki adott Másolatok. yT) Ismét vágynak Szó* 
béli , (verbale) midőn t. i. valamelly eredeti-Okle- 
vél szóról szóra , és ismét Értelembeli midőn vala- 
melly Oklevél nem szóról szóra, hanem a'nak ér- 
telme , 's főbb foglalatja másolta tik le. Vágynak to- 
vábbá az úgy nevezett Octavale Judiciumoh alatt 
és azokon kivűl ; nem különben Levélkutató (Re- 
quisitorum) és ismét Levél- líjjitó ( Renovato* 
rium) parancsolatok mellett ki-adott Másolatok. 
Végtére lehetnek még a' Hiteles-másolatoknak* 
Hiteles - másolatjai is , ( Transum ptum Tran- 
sumpti) midőn t. i. valamelly Hiteles -máso- 
lat, az Eredeti - levél szűkében, ismét vala- 
melly Hiteles helyen le másoltatik. Ezeken kí- 
vül szoktak a' Királyok némelly , vagy külön- 
ben erőtlen , vagy pedig el avult Okleveleket 
megerősíteni, 's újjítani, 's ezek Meg-erösító 
(Dipl. ConíirmatoriuirO 's Meg-újji'tó (Dipl. Pie- 
novatorium) Okleveleknek szoktak hívatatni ; g) 
Mellyek közül ismét némellyek Szóbeliek, (ver- 



~( 31 )- 

balé) némellyek pedig csak Értelembelieh (sen- 
suale) h.) 

o) A' Magyar Országi Okleveleké csak e* három első- 
nevezetek fordulnak eló. Egyébberánt az Authenti- 
cum , nevezet már András Király 1212. és i-2i3. Ok- 
leveleiben is említtetik. {Tud. Gyűjt.. 1819. IX. K é 
71. I. KATONA V. 1. 54. 175. 1.) 

*) GRÜBER Max. m. k. 4. L 

c) II. ULÁSZLÓ I. T. II 96. Cz. 

d) Ugyan azt értette Verböczy is II. R. 42. Czím, a* 
Pária nevezet alatt. 

e) Ugyan csak elő fordul a* Pária nevezet , ezen ér- 
telembe is Verb. II ik R. <io. Cz. 

/, 'Sigmond Király VI. T. K. 10. Sz. 7. és 8. §. 

£) A' M*% erőnto (Confirmatorium)Oklevelek alatt nál- 
lunk kétféle Oklevelek értetödnek , és pedig előbbször 
ollyanok : midőn valamelly Király a' Törvény rendelé- 
sénél fogva | küiömben erőtlen Ok-levelet meg-erösit , 
és ismét ollyanok : midőn valamelly el-avúlt Oklevelek 
a' Királyok által , vagy azoknak a' paranísolatjára , 
valamelly Hiteles helyen meg újjítatnak. De küiöm- 
ben a' Meg-újjitó Ok-leveleket, közönségesen Meg- 
erősítő Okleveleknek is szokták nevezni. — Egyébb- 
eránt a* valóságos Meg-erösítö Oklevelek alatt nem 
azt kelletik érteni , mintha a* Király ollyan Okleve- 
leket is, mellyek Törvény szerént lenni meg-szün- 
tek, megerősíthetné; hanem csupán ollyanokat, 
mellyeknek meg erősítése törvényszerént is megen- 
gedtetik , p. o. midőn valamelly Királynak Okleve- 
leit a' következendő Király a* Törvények rendelésé- 
nél fogva , meg erösiti , 's helyben hadja. 

K) Vágynak ollyan Meg-újjitó, 's Megerősítő Okleve- 
lek , mellyekbe azoknak tsak nevezetessebb Czikke- 
lyei , % foglalatjai írattak által , és pedig ez előtt 
némelly Oklevelek olly formán is újjítattak , 's erő- 
sítenek meg, hogy, azoknak eredeti mássokat vagy 
is a' meg-ujjitott (Renovatum) *s meg-erösített (Con- 
firmatum) Okleveleket az Oklevél foglalatja szerént, 
ne is tartozzon a' Birtokos a' Törvény előtt elő- 
mutatni, így l-sö Mátyás Király 1404. Fosony Vá- 



-( 32 )- 

rossanak Szabadság-leveleit meg-újjitván , *s erősít* 
ven , annak csak a* nevezetesebb ezikkelyeit íratta 
által Meg-újjító levelébe, Hasonlóul bánt a' most 
említett Király ,1464-be Sopron Várossát illető Le- 
velekkei is, mellyekbe a' többi közt igy szóil:,,Nos 
igitur — praefatos articulos ex hujusmodi dictorurn 
Hegnm , hujus Regni nostrorum , scilieet Praedeces- 
sorum , et nostris excerptos , ac pariter universas 
Litteras , ex quibus videlicet hujusmodi Articuli 
excerpii existunt — acceptamus , approbamus,, et 
ratifieamus , eosdemque simul cum iibertatibus in 

iisdem clarius expressatis praesentibus , et 

futuris innovantes, perpetuo valituros Confirmamus 
. — Decernentes vigore praesentium , ut ubique prae- 
sens Privilégium nosttvm Aureae Bullae munimi- 
ne cvnsignatum in Judiciis , et extra pro parte di- 
ctorurn Civiuin exhibitum fuerit , nunquum ad ex- 
hibtnda Öriginalia supratactorum fíegum praedeces- 
jorum nostrorum , aut etiam nostra compelli invi- 
ti , aut ergi voleantf sed huic praesenti Príviíe- 
gio nostro , ubique , et semper perinde , ac si omnia 
praetacta Originalia Piivileglorum exhiberentur, p/e- 
na fidej adhibeatur. 'sa't. Az eféle érteJembelí sőt 
a* szóbeli meg erösitö 's újjító Oklevelek is, kivált 
ha valamelly magános embernek, vagyakár Közön- 
ségnek is a' meg-újjitó , de nem a* meg-újjított Ok- 
levél üdéjét meg elözö törvényes igaza (Jus) forog- 
na kérdésben, csak úgy tekintethetnek, mint a' hi- 
teles másolatok , 's ugyan azért csekély vélekedésem 
szerént, nagyobb törvényes erővel nem is bírhatnak, 
mint a' hiteles Másolatok. (Egyeztesd erre nézve 
a' következő §, 7-dik és 8 dik pont. és ismét 21. §• 
a' * jegy alatt) következés képpen az Eredeti le- 
vélnek elő nem mutatása eránt szólló Közbenvetés 
(Clausula) is azokban, kivált a' Juris Perekben, csak úgy 
tekéntethetik, mintha az Oklevélben jelen sem volna, 

11. §. Némelly észrevételek a Hiteles Máso* 
latokra nézve. 

A' Hiteles Másolatok eránt szükség még «V 
kovetkezendőket meg-jegyezni , úgy-mint : 

1-ször Csak azok a' Hiteles-Másolatok pótol- 
hatják ki némelly esetben az Eredeti levél szű- 
két, 



-< 33 )- 

két, melly éknek Eredeti-mássok a> Hiteles - hely- 
beli Leveles-tárba , és pedig a' hiteles- Jegyző- 
könyvbe (Protocollum authenticum) be-írva, 's 
fel jegyezve találtatnak. Következésképpen. 

2-szor Az ollyan Másolatok , mellyeknek Ere- 
deti-mássok , a' hiteles Jegyző-könyvbe bé iktat- 
va nem volnának , hanem azok csak valahol a* 
Jegyzékek, vagy Töredékek, vagy egyéb dirib , 
darab irások között találtatnának , az Eredeti- 
levélnek hiányosságát a> Törvény előtt soha ki 
nem pótolhatják. Valamint 

3-szor Az ollyan Másolatok sem, mellyek- 
nek eredeti mássok (ha mindjárt Parantsolat mel- 
lett is) csupán azért vitettetik valaki által vala- 
melly Hiteles-helyre, hogy azok ottan le másol- 
tatván, hiteles pecsét alatt ki adatassanak. (Ulász- 
ló I. M. 96. Cz.) a.) 

4-szer A' Hiteles-helyekről ki adandó Leve- 
leket, a' dolog végben vitelétől, vagy is a' Le- 
vélnek üdőkiadásától (dátum temporis) számlál- 
ván esztendő alatt tartoztak a' Hiteles - helybeliek, 
minden Levél- kutató Parancsolat nélkül ki- 
adni ; külömben pedig , ha tsak Levél-kutató 
Parantsolat mellett nem adattak ki , törvényes 
erejűek nem lehetnek. Ki vévén ezen Törvény 
rendelése alól a' Törvénybe -ídézö Parantsola* 
tokát (Mand. Evocatoria) mellyeket akár melly 
iidőben az 1550. 58. T. Cz. szerént, minden Pa- 
rantsolat nélkül , a' törvénytelenség vétke nél- 
kül ki-adhatták. De 

5-ször A' Hiteles másolatok , nem csak Le* 
vél-kutató (Requisitorium) hanem Meg-úijttó 
(Pienovatorium) Parantsolat mellett is készültek. 
— És pedig ezen utolsó Parantsolat mellett a'- 
kor: midőn t. i. valamelly Oklevélnek pecsétje, 
's iró-hártyája , romladozó álapotban volt. Melly- 
re való nézve, az ollyanok, ha csak e'féle Pa» 
Diplomatika L Dar. C 



— ( 54 H 

ranlsclat mellett, nem adattak ki , töryényes- 
erejűek nem lehettek, b.) 

6-szor Ulászló I. T. K. 96. Czikkelye szerént, 
az ollyan Másolatok, mellyek az Octauale-Judi- 
ciumokon kivűl készültek, az Eredeti-levél hiá- 
nyosságát ki nem pótolhatják, és viszont. 

7-szer Verbőczi II-dik R. 1 5-dik Czímje sze- 
rént a' Másolatoknak szóbeli, nem pedig csak 
értelembeli éknek kelletik lenni, külömben tö- 
kélletes törvényes-erővel nem bírhatnak. 

8-szor Úgy látszik, hogy a' Gyökös, vagy is 
Juris- Perekben , a' Hiteles-másolatok , sem ele- 
gendők a' Törvényes-igaznak meg-mutatására , 
ha csak maga az Eredeti-levél elő nem mutatta- 
tik. c.) 

Q-szer A % Hiteles-másolatoknak , Hiteles- 
másolatjai az Eredeti-levél szűkében a' Törvé- 
nyes-igaz védlésére, ugyan elégségesek, de an- 
nak ki-keresésére , elégtelenek szoktak lenni. 
(Plán. Tab. p. 30. Dec. 2) 

a) Ulászló Királynak fentebb érdeklett Czikkelye , csak 
azokat a Másolatokat illeti, mellyeknek Eredeti- 
mássok valaki által, ha mindjárt Parantsolat mellett 
is a' végett vitetett valamelly Hiteles-helyre , hogy 
ottan le-másoltassanak ; nem pedig azokat, mellyek- 
nek Hiteles párjok a' Hiteles helyen fel találtathat- 
tak , mivel ezek a'ban az üdöben is az Eredeti levél 
hiányosságát némelly esetekben ki pótolhatták. Egyéb- 
eránt hogy azon Törvény czikkely , a' már múltakat 
is, vagyis az az előtt ki adott Leveleket is kötelezi, 
csak abból is gyaníthatni , mivel az elején monda- 
tik azon Törvény-ezikkelynek : hogy azon Másolatok 
miatt több alkalmatlanságok történtek a' Törvény- 
székek előtt, mellyeknek meg-szüntetések miatt keU 
letett azon vég-zést hozni; úgyde ha az el múl- 
takat azon Törvény - czikkely nem kötelezné , a'- 
kor azon alkalmatlanságoknak nem lehetett egészen, 
véget vetni , mivel találkozhatott volna ollyan va- 
laki , a' ki azon Törvény- czikkely hozása előtt má- 
soltatta volt le Okleveleit , de azonba azokat 5f>. 
's több Esztendők múlva kivánta volna használni , 



-< 35 )- 

és rgy azonTörvény-czikkely a'ba azj esetbe való* 
ságos czélját el nera érhette volna. Külömben pedig 
azon T. Cz. már a' jelenvalókról is valóban , nem 
pedig csak a' jövendőkről beszélt , a' mint azt an- 
nak értelméből némü némü részben meg érthetni. 
d) Az Egri Káptalannak egy i5i2-iki Oklevelében, 
Ulászló Király , Meg-újjító Parancsolatja által e'kép- 
pen szóll : „Dieitur nobis - — guomodo quaedam Iti- 
terae Statutoriae dudum sub sigillo vestro in papi* 
ro emanatae — propter nimiam vetustatem, et ma* 
lam conservationem earurndem in carta , et sigillo 
corruptae forent quae renovatione plurimum indige- 
rent super quo f ideiitat i vestrae firmiter praecipien- 
tes mandamus , quatenus receptis praesentibu* ptae- 
seriptas litterasveitras Statutorias , diligenter revi- 
dere , et conspicere , et si easdem in stilo , forma, 
seriptrtra , et sigillo vestro veras , et justo modo 
emanatas főre cognoveritis 9 ex tunc easdem sub si- 
gillo vestro authentico renovare — debeatis. 's a* t. 

é) Ha a' Királyi Jegyző - könyvekből hitelesen le má- 
solt Oklevelek a' Gyökös, vagy is Juris Perekben 
nem elégségesek a' Törvényes igaznak meg mutatá- 
sára , 's követelésére , méltán azt lehet tastani e'be 
a* részbe a' Káptalanok', 's Konventek* Hiteles -má- 
solatjairól is. (Lásd a* 14, §, mondottakat a* c) jegy 
alatt.) 

12- i A §• A több Egyenlő -párokról) vagy is 
Másokról. 

Egyenlő- pároknak, vagyis Másoknak (Par 
Pária Litterarum, külföldön pedig Paricla , vagy 
Paricola) neveztetnek azok az Oklevelek, mel- 
lyektöbb jeles, 's hiteles formákban adatatnak ki a) 
Külömböznek ezek a' Hiteles-másolatoktól anyi- 
ban: hogy az Egyenlő -párok, vagy is Mások le- 
hetnek mind anyi Eredeti-levelek is b) kivált ha 
mindnyájának egyforma üdő , 's hely kiadásai 
(dátum temporis et loci) vágynak , és ismét le- 
hetnek mindanyi Hiteles-másolatok is , ha t. i. 
valamelly Oklevél ugyan egy üdőben többször 

€ 2 



-( 36 )- 

le másoltatik ; a' Hiteles-ma'solatok ellenben, jól- 
lehet némelly esetekben az Eredeti-levél szűkét is 
ki pótolhatják , azért azonban őket valóságos Ere- 
deti-leveleknek még sem lehet tartani. Küiöm- 
ben nem szükségképpen meg kívántató az , hogy 
a' Párok egymással mindenben meg egyezzenek; 
mivel vágynak ollyanok,mellyek pecsétjekre, 's 
más egyebekre is külömböznek egymástól c) , e- 
zen külömbséget azonban a' Fejedelmek Okle- 
veleikbe nyilván ki jelentették, d) Hirtelenség 
volna tehát az illyes Párokat némelly egymástól 
való külömbségeik miatt azonnal all - leveleknek, 
vagy leg alább azok közül valamelyiket all -le- 
vélnek tartani. Egyéb eránt adtak ki illyes Pá- 
rokat , nem csak a' Fejedelmek , hanem a' Birák, 
's Káptalanok is , és pedig nem csak a' Leveles-tá- 
rokba való el tevés végett, hanem a' Feleknek 
bátorságokra nézve is. 

, ö) Hlyen hét Egyenlő- párban íratatott le Il-ik András 
Királynak azon Arany-pecsétes Ok-Levele is , melly 
által a* Nemes Magyar Nemzet szabadságait meg- 
erősítette , a" mint az , az i222-ik3i-ik T. Cz. követ- 
kező szavaiból is kitetszik : ,,eam conseribi feci- 
mus in septem pária Littcrarum et aureo nostro 
sigillo roborari. Ita , ut unum par mittatur Dominó 
Papae , et ipse in Regestro suo seribi faciat ; secun- 
dum penes Hospitale , tertium penes Templum , 
quartum apud Regem , quintum in Capitulo Stri- 
goniensi , sextum in Colocensi , septimuro apud Pa- 
latinum , qui pro tempore fuerit , reservetur u . 

&) Valamint a' most említett 11-ik András hét Párban, 
lévő Arany-pecsétes Oklevele is. 

c) I-ső András Király azon Oklevelének , melly áltat 
a' Tihanyi Apáturságot felállította , egyik Párján ma- 
gának a' Fejedelemnek pecsétje vagyon, és pedig 
annak beirott lapjára nyomtatva; a' másik páron pe* 
dig már nem azon Fejedelem', hanem Béla Vezér 
pecsétje, és pedig nem is az irásos lapra nyomtat- 
va , hanem a' Levél hátára felfüggesztve láttatik —• 
Hasonlóul Kálmán Királynak is két Párjai külömböz- 



-( 3? )- 

nek némelly részben egymástól , és nevezetesen a'« 
ba is : hogy az egyik Páron a' Király' neve e'képen 
jön elö : Co umanus ; a' másikon pedig e' szerént : 
Columbanus , és ismét az elöbbeni Párnak pecsét- 
jén Colomannus olvastatik) Tud* Gyűjt, m. K. 74. 
*j5, 1.). így a* Vármegyékhez leküldött Ország - gyű- 
lési Végzések is, némely Vármegyékhez függő, né- 
mellyekhez ismét nyomott pecsét alatt küldettek le, 
valamint I-sö Mátyás Király 1458 # Törv. Könyv. 
(JOS. NIC. KOVACHICH Sylloge DecretorUm Comi- 
tialium J, R. H, Pestini 1818) egyik Párján függő; 
a* másikon pedig nyomott (pecsét vagyon. 

d) Il-ik Geysa Király egy 1156. Oklevelében nyílván 
kijelentette , hogy Oklevelének egyik Párján arany, 
a' másikon pedig viasz pecsét volt, és pedig ezen 
szavekkal: „per praesentis Privilegii paginam san- 
ciri constitui , et Begii impressione sigilli , tant 
aurei , quam cerei totius regni assensu stabiliri fe- 
ci. — Ilyen formát mond IV-ik Béla Király is egy 
1244-ik Oklevelében (Lásd Tud-. Gyűjt. m. K.75. 1.) 

13-íA §. A* Metszett - oklevelekről* 

A' több Egyenlő-pároknak egyik nemét te- 
szik a' Metszett -oklevelek is (Cirographa, 
Kirographa , Cyrographa , ). Hívjuk pedig Met- 
szett - okleveleknek az ollyan Leveleket : mellyek 
egy papíros lapra , vagy kutya bőrre , vagy akár- 
melly más íróhártyára, kétszer, vagy többször 
is le íratván , az egyik 's másik Oklevél közé 
írt A. B. C. némellykor D. 's E. a) betűk is, jiiTáb. 
vagy bizonyos szavak , b) és képek , (p. o. Fe- 1_2 sz « 
szűlet, emberi ábrázat, 'sa't.) ollóval, vagy akár 
egyébbel is, olly móddal metszetnek keresztül, hogy 
meg tessék az egyik Oklevelén a' keresztül met- 
szett betűknek , vagy egyebeknek az a' része , 
melly a' másik Oklevelén hibázik, 's viszont. Az 
a' féle Metszett - oklevelek pedig két félék , t. i. 
egyenes metszésiiek (partitae) vagy jogas met- 
szésúek (denlatae) a' mifyt t.i. a' most mondott 



-( 38 )- 

telük, vagy egyebek egyenesen, vagy egyenetle- 
nül fog formára ollóval ált' metszettek. Fogas- 
metszésu Oklevelek azonban Magyar Hazánkban, 
vagy is Hazánk'Oklevelei között nem talá Itatnak, c.) 
Az illy ált - metszéseknek régenten az a' hasz- 
nok volt, bogy ha az ált- metszett Okleveleknek 
egyik darabja a' másikkal öszve illett, a'kor an- 
nak anyi hitele volt , mint a' menyit némelly 
Okleveleknek a' pecsét tulajdonit, 's ugyan azért 
nem csuda ; ha némelly Nemzeteknél az illy ált- 
metszett Oklevelek pecsét nélkül is találtatnak 
édes Hazánkba azonban még peesét nélkül Met- 
szett - oklevelek nem láttattak. — Továbbá , le- 
het látni Metszett - okleveleket , mellyek már a' 
XII. és Xllí. Századoknak köszönik léteket ; 
de azért nem kell azt tartani , mintha a'ban az 
időben minden Oklevelek a' Káptalanokban , 's 
Monostorokban metszett formákat nyertek volna, 
Az ált-metszett betűk némelly Okleveleknek , al- 
ján , vagy felső tetején látszatnak , némellyeken 
pedig mind alól , mind feliül megjelennek ; és 
ezen utolsó a'kor szokott volt leginkább megtör- 
ténni, midőn a' Feleknek többségek miatt, vagy 
nagyobb bátorság okáért is , valamelly Oklevél 
háromszor, vagy többször is leiratatott, Külörn- 
ben édes Hazánkban a' Metszett -oklevelek vagy 
Szabadságos-levél formájúak (privilegialiter ema- 
natae) d) vagy Nyíltak (patenter confectae) Zárt 
(clause conf.) Metszett-oklevelek pedig még ed- 
dig nálunk nem találtattak, a' Birák pedig sem- 
miféle Metszett- okleveleket sem osztogattak e) 
Egyébbaránt a' Metszett -oklevelekben illyen for- 
ma beszédek uralkodtak „ in cujus rei testi- 
monium , perpetuamque hrmitatem praesentes 
contulimus sigillinostri authentici munimine ro- 
boratas , ac alphabeto intercisasx vei per mó- 
dúm alphabsti intercisas. Erről a' beszéd 



-( 3 9 )- 

formájától nem sokat külömbözik III. Béla Ki- 
rálynak azon Szabadság-levele , melly így vég- 
ződik : „ Anno ab incarnatione M. C. octogesi- 
mo primo hoc Cyrographum Jactum est a P. 
Ultrasilvano Episcopo " (Spiesz. Archivische Ne- 
benarbeiten P. I. p. 141.) A' most mondott át- 
metszések formáit eleget lehetett látni a' most is 
friss emlékezetben lévő régi papíros pénzeken. 

a) Lásd Tud. Gyűjt. 1319. IX. K. 78 J. 

b) Francz. Országban néha a' CYBOGRdPHVM szó 
is metszetett Keresztül az Okleveleken. {Tud. Gyújt. 
m. k. 1.) 

c) Lásd. Tud. Gyűjt. m. k, 1. 

d^ A* többi köztt illyen III. Béla Királynak is azon 
ll8l» Oklevele, mellyröl ezen §. végén volt emlé- 
kezet, és a' melly a* N. Mélt. Magyar Kamara Le- 
vél-gyűjteményei köztt vagyon, 

e) Tud. Gyűjt. m. K. 1. 

lk-ik §. jí Királyi Jegyző - könyvekről (Libri 
Regiig nem külömben a háptalanoK , s 
más hiteles pecséttel bíró Személyeknek 
hiteles Jegyző - könyveikről (Protocollum 
authenticum) rövideden* 

Hogy a' Királyi Jegyző-könyvek (Libri Pie- 
gii) mellyekbe a' Királyok által kiadott Szabad- 
ságos-levelek (Privilegia Piegum) foglaltatnak már 
a' régijdőkben is írattak légyen, azokról több 
bizonyságok szóljanak $ a) mostan azonban ré- 
gibb Királyi-könyveknek, mint a' mellyek I. Fer- 
dinánd Király uralkodása korától fogva írattak , 
birtokában nem vagyunk; az Erdélyi Fejedel- 
meknek Jegyző-könyvei pedig, mellyekkel bírni 
szerencsénk vagyon , a' Káptalanok Leveles - tar- 
jaikba nyugosznak. b) Egyébb eránt jóllehet az 
e' féie Királyi -könyvek az Országban köz hite« 



-( 40 )- 

íességet erdemeinek; mindazonáltal az azokból 
kiírott, 's hiteles pecsét alatt kiadott Másolatok 
a' Gyökös, vagy is Juris Perekben a' Törvényes- 
igaznak megpróbálására nem elégségesek c/) A' 
mi a' Káptalanok, 's más Hiteles -helybelieknek 
Jegyző - könyveiket illeti : azok hasonlóul ollyan 
könyvek, mellyekbea' Hiteles helyek' , vagy azok- 
nak Kiküldöttjei előtt végbe ment dolgok , 's azok- 
ról szólló Eredeti -levelek szóról szóra; és pedig 
a' Káptalanokban azoknak Hites Jegyzőjök (Nó- 
tárius) által be iratainak a' végett, hogy jöven- 
dőben onnét az illető Feleknek lemásoltatván , 
hiteles pecsét alatt kiadatathassanak ; az Eredeti 
levelek pedig a' Káptalanokba 's Konventekbe, 
ugyan csak azoknak Levél-tárjaikba ; az Ország- 
biráinál , vagy azok' ítélő -mestereinél lévők pe- 
dig bizonyos idő múlva az Ország' Leveles -tár- 
házába , nagyobb bátorságnak okáért által tétet- 
nek. Ezen hiteles Jegyző- könyvek ámbár hason- 
lóul köz hitelűek legyenek is , nagyobb hiteles- 
séggel azonban nem bírhatnak, mint a' Királyi 
Jegyző - könyvek. 

a) Találhatni a* Királyi Jegyző - könyveknek néraelly 
jeleire , már IV. Bélának 1266-iki Oklevelében is , 
a* hol a' többi közt ezek mondatnak : „Signiíicamus 
nniversis : quod sicut in Begestro jam dudum con- 

fecto , et per nos saepius approbato invenimus con~ 
tineri 'sa't." Valamint szinte a' Liptói Regestrum- 
ba , vagy Lajstromba is a' hol a' többi közt ez ol- 
vastatik : Rcgistrum quod tempore examinationis 
praedictorum Instrumentorum (sub Carolo) ín fa- 
cto dictarum possessionum contra eundem Johan- 
nem íilium Petri in suo Libro Begio esset intitu- 
latum cassasset (LudovicusJ etrevoeasset. — 'sa't^ 

b) Lásd Compilata Constitutio Begni TransyL P. IV. 
Titt. 13. — Ismét az Erdélyi Káptalan egy Okleve- 
lében ezeket mondja : „ erantque (Litterae Donatio- 
nales) Libro Regio Serenissimi quondam Transyl- 
vaniac Principis Georgii Rákóczy in Capitulari Ar- 



-( hl )- 

ehivn nostro asservari solito , modö praemisso i a » 
sertae , et protocollatae. 

O így ^•í 1 a ' Tettes Királyi Tábla is l7<)3. 8 ik Mar- 
tiusba,Onody Jakabnak a' Srélerek ellen való Peré- 
ben: „Deliberatumest. Exhibitisper Partém A. In- 
jtmmentis ad probam Jaris non sufficientibus Par- 
te* /. obsolvi" Meg változtatta azonban a' tisztelt; 
Tábla 1796-ba ezen ítéletet azon okból : mivel már 
e'kor a' valóságos de már rongyos Eredeti - oklevél 
eló mutattatott, 's a'kor illyen Ítéletet hozott : „Ju- 
re et possessorio condescendentiaque Partium AA« 
ab Impetratoribus , neoproductis pents prohibitam 
Orisrinaiibus, — probatis, stante Partium AA. prohibi-^ 
ta, Actoratum eorundem stabiliri. 'sat." 

15-*A §• Az Oklevél éhnek külömbféle for- 
máiról. 

TT. Swartner Márton tír, az Oklevelek' 
formáit ebképpen külÖmbözteti, 's magyarázza: 
Az Oklevelek közzül: úgymond nemellyek Táb- 
la formájúak vagy is Nyíltak ( Tabularum 
seu Litterarum patentium formám praesefe- 
runt) Nemellyek ismét Göngyölt formájúak a) 
( Foluminum , Rotulorum) Ismét nemellyek 
Könyv formájúak ( Condi cillorum Speciem ha» 
hentes ;J de ezen külömböztetések nem igen lát- 
tatnak a' dolgot egészen ki meríteni. Tökélle- 
tesebben elosztja formájokra nézve az Okleveleket 
T. T. Horváth István Úr (Tud. Gyűjt. IX. fí. 73. 
79. L) midőn e' képpen szóll : vágynak „úgymond" 
1 őr Szabadság- levél formában (Litterae Pri- 
vilegiales) kiadott Oklevelek; mellyek előbbször 
ugyan egészen nyilva voltak, de utóbb szokásba 
jött alólról kevéssé a' kutyabort (pergamena) be- 
hajtani a' végett, hogy erőssebben álhasson , vagy 
is lóghasson róllok a' függő pecsét. 2-or Nyilt- 
Oklevelek. (Litterae patentes , b.) Litterae 
minutae , Litterae memoriales) c) mellyek 



-( hl )- 

egészen nyiltak voltuk , 's ezeknek a' nyomott, 
nem pedig függő pecsét, (mivel függő pecsét a' 
Nyilt-okleveleken nem szokott lenni) a' hátuljok- 
ra, vagy is elfordult lapjokra vagyon ütve*, mel- 
lyet vagy kis darab bőröcske, vagy pedig papi- 
rosocska tart. 5-or Zárt-levelek ( Litterae Cfau- 
sae i Litterae MemorialeS) d) Litterae Paten- 
té.?) meilyek bé zárva lévén, többnyire a' Felek 
előtt valamelly tárgyat titkoltak. 4-er fiönyu 
vagy Regest rum formájú Oklevelek, e) és 5-ör 
Levél formájú Oklevelek, mint a' millynek a' 
mái Tudósító vagy Intéző Levelek (Inlimatum). 
Ezeken kívül vágynak még ollyan Rönyvformá- 
)ú Okleveles - könyvek is) Diplomataria , Char- 
tularia , Panto chartáé f) mellyekben több Ok- 
levelek foglaltatnak , *s ezek vagy hitelesek (au- 
thenticum) v agy hitéletiének. Az e'féle Oklevél es- 
könyvek édes Hazánkba a* 14-ik Századnál régib- 
bek még e'dig nem találtattak. 

a) MAB1LL0N könyvének 4°« 436, lap* mondja , hogy 
III. Benedek' Oklevelének , melly, Egyptusi íróhár- 
tyára , (mivel hör iróhártyán különös nagyságú Ok- 
levelet nem igen láthatni) vagyon írva , szélessé- 
ge két, magassága pedig 21. Lábnyi kiterjedésű 
volt. — A* Magyar Királyi Tudományos -Egyetem 
(Universitás) Könyvtárába pedig őriztetik az Esz* 
tergomi Káptalannak egy 1075. Oklevele , melly 18. 
ívnyi íróhártyából lévén öszve ragasztva, magassá- 
gára való nézve i5 's \ Lábnyi kiterjedésű. 

b) Szükség meg jegyezni, hogy némelly Meg erösítö- 
vagy Újító - levelekbe ; nem külömben más Hiteles- 
másolatokba is, némelly külömben Szabadságos- le- 
velek (pri\ ilegiales) potens nevezettel szoktak olly- 
horollykor, kivált az Oklevelek' Elöbeszédi be- 
szédeibe (prológus) elő fordulni; az utolján azon- 
ban ugvan csak azon Oklevelek még is privilegia- 
lisohnak neveztetnek , sött a' rajtok lévő pecsét is 
függőnek lenni esrnertetik. Melly nevezetbéli téve- 
dés néha , 's régenten vagy azért , mivel (a' mint 
mondatott) régenten a* Privilegialis levelek is egé- 



-( 43 )- 

s*en nyílra voltak , vagy pedig az író hibája , vagy 
tudatlansága miatt is megtörténhetett. így Mátyás 
Király midőn 1464. a' Magyar Országi Zsidóknak IV. 
Bélától nyert Szabadság - leveleket megerősítette 's 
újjitotta , azon Oklevelében e* ké'pen szóllott : , ,ex- 
hibuerunt , et presentaverunt nobis quasdam literas 
nostras patentéi secreto sigillo nostro , quo ante fe- 
licem Coronationem nostram utebamur in pendenti 
Consignatas". Van az e' féle hibás nevezeteknek nyo- 
ma több más Oklevelekben is (Lásd KAPRINAI 
fíung, Dipl. Temp. Math. I. R. 461. 1.) 

c) Ezen nevezetekkel Litterae Memoria/ejvagy Minu- 
tne közönségesen mind a* Nyilt mind pedig a* Zárt 
Oklevelek neveztettek azon okból : mivel mind a' 
két nembeli Oklevelek az ugy nevezett memóriáié 
si^illum alatt adattak ki. (Lásd e're ezen Könyvnek 
II ik Részét a* Káptalanok\ 's Konventek pecsét- 
jei krő/.) 

d) A* Nagy Váradi Káptalannak egy a' XIII. századból va- 
ló Zárt - levelén ezek olvastatnak: Memóriáié super 
dimissione dotis relicte Comitis Gregorii" {Tud, 
Gyűjt. VIII. K. 106. 1.) 

é) Hlyen forma Oklevelekbe küldettek által a' Várme- 
gyékhez az Ország gyűlési Végezések a* F. Osztriai 
Ház Uralkodása alatt, az előtt pedig Szabadságos , 's 
Nyilt -levél formákban is, 

f) Hlyének , azon két Hiteletlcn-másolatba meg lévő 
Okleveles- gyűjtemények, mellyeket Hollós Mátyás 
Király 1486. olvasd. Püspök kérésére meg erősített 
(HEVENESI Kéz. Irat. Tom. E. p. 12.5.) Valamint 
szinte a* Sz. Martoni fő Apátságnak Veres , és Feke- 
te -könyv (Liber ruber et niger.) nevezetű igen régi 
Okleveles - könyvei is) Tud. Gyűjt. 1819. IX. K. 84. \.) 

l()*ik §. A* Szabadságos Nyelt , *s Zárt-ohleve* 
lek eránt való némelly hasznos , és szüksé- 
ges észrevételek. 

A' Szabadságos, Nyilt, 's Zárt - oklevelek 
eránt TT. HORVÁTH ISTVÁN Ur {Tud. Gyűjt. 
I8I9. VIII. IX. K.)e' következendő fontos észre- 
vételeket közöl; 



-( 44 )- 

1-ör A' Nyílt , és Zárt - oklevelek régenten 
semmi állandó 's örökös Törvényes-igazat (Jus) 
nem tulajdonítottak, hanem szükség volt ára nézve 
Szabadságos-levelet ki eszközölni aJ.Mellyre va- 
ló nézve 

2-or Azok különösen a' Káptalanokba nem 
is a' nagyobb , hanem a' kissebb , vagy memo* 
riale pecséttel ruháztattak fel 's ugyan azért csak 
Memorialis vagy is Emlékeztető leveleknek ne- 
veztettek. Nem is írattak olly gondosan azok sem 
a' Királyok', sem a' Káptalanok' 's egyebek író- 
műhelyeikbe ; mivel találtatnak ollyan Nyüt-ok- 
levelek mellyekbe azüdő, 's néha a' hely kiadás- 
nak (dátum temporis et loci) söt néha a' Ki adó 
nevének, 's hivatalának vagy tisztségének is b ) 
semmi nyoma sem találtatik. 

3-or Ezen három nemű Leveleket nem csak 
a' Fejedelmek , hanem a' Káptalanok az Ország- 
bírái , 's mások is osztogattak , 's meg is tartot- 
ták az azok közt lévő külömbséget IV. Béla Ki- 
rálytól fogva egész Nagy Leopold üdéjéig, sőt 
még ezen Király alatt is írattak a' Nyilt-levelek 
által Szabadságos-levél formában. 

4-er Nem csak egyedül a' Királyi Nyilt-leve- 
lekből, hanem a' Káptalanok, 's mások a' tulaj- 
don magok Nyiít-leveleikből is készítettek Sza- 
badság-leveleket, és pedig ezen szokás nem csak 
az Adomány-levelekre (Donatio) nézve , hanem 
más féle Levelek' osztogatásában , 's ki adásá- 
ban is uralkodott, c.) 

5-ör A' Zárt -leveleknek fel nyittatások két 
féleképen történt, t. i. vagy a' pecsétet tartó bő- 
rőcske, 's papírosocska két felé metszetett; vagy 
pedig (a' mi gyakrabban meg történt) a' pecsétet 
tartó bőr, vagy papíros kötőlék mellett a' kutya- 
bőr, vagy más író hártya bé metszetett, 's a' pe- 
csétet tartó kötőlék a 1 vágáson által ki fejtetett, a.) 



-( 45 y- 

(5-or Minekutánna pedig ezen Zárt -levelek 
fel ny itattak, 's el olvastattak, ismét le pecsétel- 
tettek, *s oda, a' honnan a' Levél jött viszsza kül- 
dettek, 's e' kor már azon Levelek Pecsétfejjel be 
pecsételt leveleknek (Literae Capite sigilli obsi- 
gnatae; neveztettek, e) 

a) Számtalan példák bizonyítják azt, hogy a* Zárt, 's 
Nyilt- le/velek üdövel Szabadság- levéllel fel cserél- 
tettek. Es pedig a* Zárt- levelekre nézve példa a* 
Varadi Káptalannak egy üdö kiadás nélkül való Okleve- 
le , melly e* képpen végződik : „et quia ad praesens 
Privilegio nosiro radificare (ratificare) non potuit % 
tenemur eidem dőre Privilégium , cum praesentes 

fuerint nobis exhibitae" {Tud. Gyűjt. IX. 83. 1.) 
Hasonlóul Mátyás Király egy 1458-iki Nyilt - okleve- 
lét így végzi : „Harum nostrarum vigore et testi- 
monio litterarum mediante , quas in formám privi- 
iegii redigi faciemus dum nobis in specie fuerint 
reportatac H Ezekből , és számtalan példákból vilá* 
gos tehát, hogy a' Nyilt *s Zárt- levelek Szabadságos 
levél formában által írattak; minek íratattak volna 
pedig által ? ha csak az törvény szerént meg nem 
kívántatott. Minthogy pedig semmi utóbbi törvény 
ezen törvényes szokást meg nem változtatta, sőt a' 
mi több még az 1741-iki 19. T. Czikkely-is azt pa- 
rancsolná, hogy az Adomány -levelek a' régi törvé- 
nyesen bé vett mód és szokás szerént készíttessenek; 
nem ok nélkül lehet állítani , hogy a' valamint ré- 
genten , ugy mostan is a* Nyilt, 's Zárt- levelek semmi 
örökös Törvényes -igazat nem tulajdoníthatnak, kö- 
vetkezésképpen a' Törvényes igaz követelésére is elég- 
telenek. 

b) Egy bizonyos Prorogatoria ( Halasztó - levél ) 
mellyen sem üdö , sem helykiadás , sőt még a* Ki 
adó neve 's hivatala sem szemléltetik a* többi kö- 
zött igy kezdődik : „Damuspro memória , qüod jux» 
ta continentias literarum memorialium Comitis 
Martini Judiiis Curiae (i 's a' t. 

c) 'Sigmond Király egy 1408 iki Nyilt -levelében a' ré- 
gi Nemes Ugray Nemzetségnek Fő - vesztő- hatalmat 
(^Jus gladii) adván e' képen szóll : ,,Hárum nostra- 
rum vigore — • quas inf>tmam privilegii redigi fa- 
ciemuj , dum nobis in speile repjrtatar fuerint " 's a* t, 



-( 46 )- 

d) Elég* világosan szóll a Zárt-leveleknek a* béli fel- 
bontatások felöl Lajos Királynak egy 1358-iki Okle- 
vele , raellybe ezek olvastatnak : „Exhibuerunt nobis 
literas Clausas honorabilis Capituli Ecclesiye La- 
striferrei , petens nostram humiliter excellentiam , 
ut easdem inaid 7 , et aperiri , ac tenorem earum- 
dem'^sa't. {Tud. Gyűjt. IX. K. 83. 1 ) 

é) A' Vasvári Káptalannak egy 1489 iki lévő Másolat- 
jában a' Veszprémi Káptalan igy szóll : simul cum 
praeseriptis literis vestris Palatinalibus Capite si- 
gilli nostri consignatis eidem Magniíicentiae vestrad 
duximus reseribendum et remittendum". 

17-/A §. Az Okleveleknek egyébb fel osztd" 

saikról. 

TT. Sehwartner Marton ür GATTERER 
utánn az Okleveleket el osztja Egyháziakra , és 
Világiakra ; ismét ftözönzégesekre, (publica) és 
Különösökre (privata). A' Közönségeseket ismét 
két féléknek mondja lenni; és pedig ha valamelly 
Oklevél több Köz-társaságokat illet, Tractatus* 
nak; lia pedig csak egy Köztársaságot illet Ccn- 
stitutionak nevezi. Ezen kívül ismét, ha vala- 
melly Oklevél csak bizonyos tettet , vagy történe- 
tet foglal magában Tétlevélnek (Acta) ; ha pedig 
törvényes igazat (jus) 's e'ből háromló kötelessé- 
get is tárgyaz magában Gyök - levélnek (docu- 
mentum) nevezi. 

%Á'i\ §. Az Okleveleknek többféle hasznokról 
a Történetekre nézve \ 

Hasznosok, és szükségesek az Oklevelek a' 
Történeteknek bővebb , 's tökéJletesebb esmére- 
tére nézve. Ugyan is az Oklevelekből leg bizo- 
nyosobban ki lehet esmérni, nem csak a' hábo- 
rúknak többnyire szomorú ki menetelét; hanem 
azon kívül azt is: hogy minő kaidba, vagy hely- 



— ( hl )- 

heztete'sbe lehetett valamelly Köztársaság békes- 
ség üdéje alatt; melly tanultság, pallérozotsag, 
tudomány , vitézi erő, hit , szorgalmatosság, 
egy szóval: millyen erkölcs uralkodhatott vala- 
mikor ez, vagy amaz Köztársaságba lévő polgá- 
rok között. Ugyan azon néma kalauzoknak út- 
mutatások szerént tanulhatjuk ki egy vagy más 
dolognak mindenkori állapotját; némelly helyek- 
nek régi fekvéseit; Tartományoknak határait; 
valamint szinte némelly régi Nemzetségeknek Tör- 
'sökeit , Eleit , egy Nemzetségnek a' másikkal való 
öszve köttetését , atyafiságát, 's Nemzeti Czime- 
reit. Azoknak segedelmek által juthatunk a' régi 
Közvélekedéseinek, szokásainak; némelly nagy 
emberek dicső tetteiknek, 's viselt dolgaiknak; 
egy szóval : az édes el múltnak hasznos , 's egy- 
szersmind gyönyörködtető esméretére. Hlyen Ok- 
leveles bizonyságok szerént írattak az Egyházi 
történetek, 's ezeknek példájára utóbb a' Polgá- 
ri történetek is. Édes Hazánkba is BEL MÁTYÁS 
utánPRAY GYÖRGY, KATONA ISTVÁN, KOR- 
NíDES DÁNIEL , EDER JÓ'SEF , KAPRINAI 
ISTVÁN, 's más számtalanok az általokki adott 
történeteket Oklevelekkel erősítették. Mai üdő- 
ben pedig szégyenlene a' Magyar valamelly Tör- 
ténet- könyvet írni, a' nélkül , hogy a' benne fog- 
laltakat Oklevelekre ne építené. 

19-/A §. Az Okleveleknek külömbféle haszná- 
ról az Egyházi, 's Polgári Törvény - tudo- 
mányra nézve. 

Nem kevesebb, sőt sokkal több hasznot haj- 
tanak az Oklevelek az Egyházi 's Világi közönsé- 
ges, 's különös Törvény -tudományokra nézve. 
Mert a' ki valamelly Országnak, vagy Tartomány- 
nak Okleveleit vi'sgálja , 's szorgalmatosan olvas- 



-( 48 )- 

sa, az ollyan az Ország' törvényeinek valóságos 
kútfejét, *s forrásait, mellyekből ez vagy amaz 
törvény eredetét vette , jobban ki tanulhatja , 's 
a' szerént mind a' törvényeknek valóságos értel- 
mét, 's velejét jobban értheti, 's esmérheti; mind 
pedig azokat az elö forduló dolgokra , vagy tár- 
gyakig helyesebben alkalmaztathatja. Az Okleve- 
lekből tehát, 's azoknak esméretébol lehet leg- 
inkább ki meríteni édes Hazánknak is kivált ré- 
gi kori , Közönséges , 's Különös vagy is Hőnyi 
törvényeit, 's Törvényes-igazait. Mert honnét is 
lehetne bővebben mint az Oklevelekből bé bizo- 
nyítani a' Magyar Királyoknak minden üdőben 
gyakorlott Egyházi - gyámságokat ( Jus Patrona- 
tus)? a) Miből lehetne valakinek regi Eleiről reá 
háromló Törvényes-igazát tökélletesebben meg 
mutatni? mint az Oklevelekből; mellyek mind- 
anyi bizonyságai lehetnek annak, hogy valamelly 
Jószág , Város , Falu, vagy Puszta régenten éhez 
vagy ama' Nemzetséghez tartozott. Az Oklevél- 
esméret-tudományát tehát lehet méltán ajánlani 
mind azoknak , kik a' Haza' törvényeit igazán tud- 
ni kívánják, és pedig édes Hazánkba anyival in- 
kább : mivel nállunk az Oklevelek a' vagyonnak, 
's birtokoknak most is állandó , 's leg erősebb 
talpköveit, 's gyámolait teszik ; külső Országon 
ellenben , a' hol már a' Jószágoknak szabad el 
adása , 's vevése uralkodik , a' régi Oklevelek , 
csak a' történetek', 's Nemzeti büszkeség' Rab* 
szolgáivá lettek. 

a) Lásd ÉOLLÁR ÁDÁMNAK História Diplomát ica 
Juris Vatronatus Apostolicorum Hungáriáé Bcgum 
's a* t. Vindobonae 1762, Ismét ugyan csak annak .,D< 
Originibus , et usu perpetuo potestatis iegislatoriao 
cir L a sacra Apóst olicorum Regum Üngariae. Vind, 
4764, czímü könyveit* 

2Q'íh g. 



-( 4 9 )- 

20-z7< §. Az Okleveleknek egyéb , h többjele 
hasznokról. 

Az Okleveleknek több, 's különbbféle hasz- 
nokat által látták azok : 

1-ör Kik az Okleveleket, akár egyenként, 
akár pedig számosan, 's nagy munkával, sőt né- 
ha tiltott úton módon is leejtek -helyeikből ki 
keresvén , 's öszve szedegetvén azokat , a' Világa 
nak ki mondhatatlan nagy hasznára közre bocsáj- 
tatták. Sok volna mindazokat elő számlálni, kik 
az Oklevelek' öszve gyűjtésében fáradozván , azok- 
nak ki adásával a' tudós világot meg örvendez- 
tették , a) Elég légyen tehát csak édes Hazánk- 
ra nézve azok közül némellyeket emléteni u. m. 
JMtosoczi Zakariás, Wagner Károly , Pray 
György , Battyányi Ignácz , Katona István y 
Kováchich György , '$ JóseJ. Fridvalszky 
Kollár , b) Kaprinai , 's a' t. Azok közül is- 
mét, kik kéziratba nem meg vető Okleveles- 
gyűjteményeket hagytak magok után ; valamint 
szinte kik azoknak öszve szerzésében, máig is 
fáradoznak , némellyek ezek , u. m. Hevenesy 
Gábor , 's Kaprinai István (kiknek iszonyú so- 
kaságú 's nagyságú Kézíratjaik a' Pesti Tudo- 
mányos-Egyetem' Könyvtárába őriztetnek) ; nem 
különben: Gróf Széchényi Ferencz, Gróf Te- 
leki Sámuel , és László, Báró Pronay Aloy* 
sius , Báró Jeszenák János , Jankovich Miklós, 
Horváth István Schtvartner Márton , Keler Go» 
defrid , 's többek. 

2-or Által látták az Okleveleknek hasznos 
voltokat azok, kik az Okleveleket mint valamelly 
bűbájos leveleket , vagy drága kincseket el dug- 
va, 's.el rejtve tartogatják , 's másokat azoknak 

Diplomatika L Dar. D 



— ( 50 

meg tekintetesébe , a'nál inkáb visgálásába min- 
den utón módon akadályoztatják c.) 

3-or A' kik több ba mis-leveleket becsületek', 
sőt eletek' veszedelmével is koboltak. Uralkodott 
pedig az all-levelek koholása leg inkáb a' Kö- 
zépkori, 's különösen a' XI. Századba , noha 
ugyan az újjabb, söt a' legújjabb üdök sem men- 
tek az Okleveleknek a' béli meg rontásoktól , és 
pedig anyira: hogy talán egy Leveles-tárház sem 
találtatik Európában, mellynek kebelét némelly 
all-orczás levelek, meg ne fertéztették volna. 
Franczia Országban a' Sz. Dienes, és a' Kassiniai 
hegven lévő Apátságok az illy íatyu Oklevelek' 
szülő Anyjoknak mondattak valaha lenni. Mabil- 
lon szerént pedig magok a' szerzetes Papok sem 
voltak szüzek kivált a' Pápák' Okleveleinek meg 
hamisításától. A' honnét is Ill-ik Innocentius 
Pápa kilencz módokat talált fel, mellyeknél fog- 
va némelly veszedelmes emberek a' Római Pá- 
pák' Okleveleiket meg hamisították ; egyszersmind 
pedig bizonyos rendszabásokat is rendelt (Lásd 
GATTERER Elem. Art. D. 273. 1.) mellyeknek 
útmutatásoknál fogva az igaz Okleveleket a' ha^ 
misaktól meg lehetett külömböztetni. Egyéb -e- 
ránt azt is meg kell vallani, hogy a' régi palléro- 
zatlanabb üdőkbe nem csak a' Szerzetesek, ha- 
nem más Világi 's Polgári renden lévő emberek 
is értették, 's gyakorlottak a' hamis -levél esi- 
nálást. 

a) Lásd GATTERER Praktische Diplomatik. Göttin- 
gen I799. 199. és köv. lap. Nem különben GRUBER 
Max. Kurzgefasites Lehrsystem Wien 1789. 47. és 
köv lap. 

b) E'nek több Oklevelei maradtak kéz iratba , melly 
a' Pesti K. Tudományos-Egyetem (Universitas) (Le- 
veles-tárházának volt rendelve; de a/ valami módon, 
az F. Ostriai Ház , Udvari Levél-tárjába vitetett , 's 
máig is ottan vagyon. 



-( 51 )- 

e) Hogy nem ok nélkül őriztetnek olly igen szorosan 
az Oklevelek esak ezen példából is ki tetszik : a 
Bácsi Káptalan egy 1410-iki Oklevelébe bizonyos H. 
Lászlót a' Király előtt a'zal vádolt hogy Sz. Há- 
romság napja után való hétfőn (feria secunda pro- 
xima post festum S. Trinitatis) a' tnost uevezett em- 
ber az író Kanonoknak kezéből ki ütvén az Okle- 
velet , áztat fogaival széjjel szaggatta ; a* rajta lévő 
pecsétet pedig öszve rágván , azt az Írásnak né- 
melly részével együtt le nyelte. Ismét a* Garan 
vizétől neveztetett Sz. Benedek Konventjének egy 
i438-iki Oklevelébe az mondatik : hogy bizonyos 
Döméndi nevezetű ember, valamelly magános (pri- 
vatus) Nemzetségnek Levél-tarját ki rabolta , mellv 
miatt a' Nádor - ispány eleibe idéztetett, 

S1-/A §. A' Magyar Országi Oklev éUhamisi- 
tokról , '$ kohóiakról. 

Koholtattak Magyar Országba is all, vagy 
hamis-levelek , és pedig nem kevesebb számmal 
mint a' Külföldön. Mert ugyanis ki hihetné azt, 
hogy mind azok az Oklevelek , mellyek édes Ha- 
zánk' kebelébe nyúgosznak , egytől egyig igazak , 
? s minden meg fertőztetéstől mentek légyenek? 
Ki lehetne az a' könyen hivő , a' ki Sz, István Ki- 
rálynak minden Okleveleit igazaknak , 's minden 
meg rontás , vagy meg hamisítás nélkül valók- 
nak lenni vélné ? vagy a' ki Kálmán Király' Lap- 
sanovics Márton' részére ki adott li()5-iki Ado- 
mánybéli Oklevelének (melly Jádrába Beriszle- 
vich Péter Dalmát Országi Kanczellarius által 
látszik ki adatva lenni) egész hitelt adna ? a) 
Valóban nevetséges lehet cselekedete a'nak is , 
a' ki Sz. László nevében Visa nevű Vezérnek ha- 
mis Oklevelet csinálván, a'ba a' Spanyol-viaszk- 
ról, 'sa' Nemzeti Czimerről emlékezni, 's azt 
Budán a' Piákos mezején 1092-be 9-0 Calend. Ju- 
ny (Szent Iván Hqvának 23-ik napján) ki aclot- 

D 2 



-( 52 )- 

nai alítani nem szégyenlette. b) De I-ső Lajos 
Királynak Budán a' Királyi várban Sz. András 
Havának (November) l-ső napján 1344-be kiadat- 
va lenni látszó azon Oklevele sem érdemel több 
hitelt, mellybe az álítatik: mintha a' nevezett 
Király bizonyos Nagy-Bálint nevű embernek ne- 
vét, Bálintitt nevezetre által változtatván csupán 
azért, mivel úgymond : a'ba az üdőbe majd 
minden alsóbb rendű emberek magokat Nagy 
nevezettel ruházták fel ; azt egyszersmind a' Ma- 
gyar Országi Szabad - zászlósok rendébe bé iktat- 
ta , \s ujj czímerrei meg ajándékozta volna ; jól 
lehet Erdélybe azon levél közönségesen igaz le- 
vélnek lenni el esmértetett. c) Egyéberánt ezen 
most elő számlált Ok-levél hamisítások még igen 
szembe tűnök , de vágynak még olly hamis Ok- 
levelek is, mellyek olly tudományai vágynak el 
készítve , hogy a 7 leg nagyobb vigyázattal , 's mun- 
kával is alég lehet fel fedezni hamis voltokat. Csi- 
náltattak pedig azok különösen az édes Hazán- 
kat el borító ellenségek , és nevezetesen a' Tatá- 
rok által is; kikről a' többi közt az mondatik: 
hogy valahol kezekbe kerülvén a' Királyi Kan- 
czellarius , azt kegyetlenül meg ölték , 's nála 
meg találván a' Királyi pecsét-nyomót, az alatt, 
az Oklevél-író Papok által több hamis leveleket 
ki adatni parancsoltak d) Koholtattak továbbá a* 
hamis Oklevelek a* Monostorokba , Káptalanok- 
ba, 's más Világiak által is, a' mint hogy a'- 
nak több nyomait , 's jeleit tapasztalhatjuk , A* 
többi közt IH-ik Inocentius Pápának Levele 
szerént (Lib. I. Ep. 544. ed Baluzii) a' Földvári 
Apátur bizonyos két Szabadság-leveleknek kohó* 
lásáért büntetetett meg. Hasonlókép' Hollós Má- 
tyás Király 14Ö4 be a' Nitrai Püspököt Debren- 
thei Tamást, ugy némelly Hym - Remetei , 's Pá- 
pai Nemeseket Jószágok' el vesztésével büntette 



*-( 53 )- 

meg azért, hogy némelly Királyi levelekről a' pe- 
csétet le vévén , azokat más hamis , 's 6 általok 
csinált Oklevelekre ragasztották, 's azokkal né- 
melly Peres dolgaikba éltek, e) így bánt lV-ik 
Béla Király is 1254-be a' Királyi levelek' meg 
szeplősítőiveiyj Az Egri Káptalan pedig pecsét- 
je el vesztésével adózott a' hamis-leve'ekcsinálá- 
sáért g) Továbbá, Mátyás Király alatt 1480-ba 
az Egri Sz. Ferentz Kissebb Szerzeteseinek ré- 
szekre koholtatott két rendbeli Oklevelek, és pe- 
dig Bevalló, (Fassio) 's Beiktató, (statutio) le- 
velek (mellyek Lövő nevű falunak, az említett 
Szerzetesek Jószágának felét illették , \s a' mel- 
lyek közül az első Gara Miklós Nádor Ispány, 
a' másik pedig az Egri Káptalan nevekben 1375- 
ben koholtaivá lenni látszattak) a' T. Királyi Táb- 
la által hamisaknak lenni ítéltettek. Ismét a' Le- 
leszi Prépost a' Monostorban lévő Szerzetes-tár- 
saival együtt a' Leleszi Sz. Egyházba Szerze- 
tes köntösbe tartozott a'ról hitét le tenni , hogy 
Miklós Luchkai Pál íia részére hamis-Levelet nem 
készített, h) Illy levél meg hamisítókról szóll to- 
vábbá az i48Ó-iki : 11-ik T. Cz. is, mellybe az 
Apátságok, 's Prépostságok, a' hamis levél csi- 
nálásról vádoltattak. De minden levél meg hami- 
sítók közt leg nevezetesebb volt bizonyos Zöm- 
léni Gábor Deák nevű ember, a' ki Albert, és 
I-ső Ulászló Királyok alatt kk. 's több darab all- 
leveleknek mestere volt, és a' ki minek előtte 
ezen álnok cselekedetéért halállal büntetetett vol- 
na, tiszta lelki-esméretére megvallotta, 'sírás- 
ba tette gonosz tettét, i) E'nél semmivel sem 
volt jobb az iigy nevezett átkozott emlékezetű 
János Deák (Joannes litteratus maledictae me- 
móriáé) a' ki \Sigmond Király alatt Thurócz Vár- 
megyében olly számtalan sok állorczás leveleket 



— ( 54 )— 

ki osztogatott , hogy a 1 zűrzavarnak el távoztatá- 
sara nézve azon métejes leveleket nem egyéb- 
kép, mint bizonyos ki-küldetetés (exmissio) mel- 
lett lehetett ki irtani: kiküldetetett pedig ezen dolog- 
nak meg vizsgálása 's meg orvoslása végett az a 'kori 
Ország Birája Bebek Imre ; a' ki is 1 391-be Thurócz 
Vármegyének Közönséges-gyűlésében az ottan bí- 
ró , vagy oda való Nemeseknek leveleit meg vizsgál- 
ván, 's az igaz leveleknek bizonyos Jegyző-köny- 
vet (Registrum de Thurocz) készítvén , azokat 
a'ba fel jegyzetté, k) 's a'képen a' Vármegye 
Nemeseinek Törvényes -igazaikat a' zűrzavartól 
meg mentette. De nem maradt a' most említett 
János Deák is ezen gonosz tétéért büntetetlen , 
mert azon kivűl, hogy Liptó Vármegyében bizo* 
nyos Bobroch nevű faluban bírt rész Jószágát el 
vesztette, maga meg égetetett. I) Voltak továb- 
bá még többféle hamis úton módon ki gondolt 
levél-hamisítások is ; és pedig néha magok a' 
Káptalanok, 's Monostorok fertőztették meg az 
Okleveleket, nem ugy adván tudniillik elő a' dol- 
got mint valóban meg esett,; néha ismét más névvel 
jelent meg valaki a' Káptalan vagy Monostor előtt, 
mint a' mellyet valóban viselt ; melly csalárdsá- 
goknak eltávoztatása végett a' Káptalanok , Is Mo- 
nostorok az olly előttök esméretlen emberre néz- 
ve Bizonyságokat is kívántak 's azokat a' le- 
vél kiadásban meg is nevezték, m) de nem a'- 
nyira a' magok mentségekre, mint a 7 Feleknek bá- 
torságokra nézve ; mivel a' Il-ik Rész* 16-ik és 
17-ik czímjei szerént a' Káptalanok , vagy Monos- 
torok a' csalárdság' el követése' esetében nem 
okoltattak, ha csak tudva őkis azon álnokságba 
meg nem egyeztek. Egyéberánt TT. Schwart. 
M. Ur azt tartja, hogy ezen most említett levél- 
hamisítások, f s más egyéb Okleveles álorczásko- 
dások n) miatt szokták a' XV-ik századtól fogva 



-( 55 )- 

a' Meg-iijjíto , végy Meg-erősíto Oklevelekbe ezen 
Közben-vetést (Glausula) tenni : „eatenus quatenus 
eaedem rite , ac legitimé emanatae existunt, 
viribusque earumdem veritas suffragatur. *) 

a) KATONA. Hist. Qrit.Reg.Hung. Stirp is Árpad. Illik 
Dar, -iio. lap* ezen Oklevél* igaz voltáért jót ála- 
mnem akart; KERCHELICH pedig a' >,ilof. prae- 
lim. de regnis Dalin. Croat. Scl(Woniae í6 czimü 
munkájának 114. lap. ezen Oklevelet Horváth nyelv- 
ből Latán nyelvre alt fordítván, felöle eképen be- 
szél : „recognitum per eminens dicasterium aulicum, 
ac pro legitimo acceptatum , duthenticatumque* 6 
's a t. 

6) Le másolta ezen Levelet i685. Kis Asz. hov. (Aug.) 
7-ik napján a' Posonyi Káptalan ; a' Töredékét (frag- 
mentum^ pedig közre bocsájtotta PRAY György in 
Diatribe in Dtssert. Antonii Gcínóczy de &■ Ladis- 
iao Hung. Rege az 59. lap. Egészen pedig lehet azt 
látni a' Kaprinai Kéz irat. VI ík Dar. B. 79. szám. 

c) KAPRINAI K. 1. IX. Dar. C. 76. 77. szám. 

d) Rogerius Váradi Kanonok SCHWANDNERNÉL 
Scriptores Berum Hung. I sö R. az 5iO-ik lapon 
azon szomorú esetről igy szóll „reperto sigillo Re- 
git (Belae IV- i.) penes cancellarium , cuius Coput 
a corpore diro mucrone demerant 6 '' Ismét tovább : 
,,et fecerunt seribi (Tartan) per quosdam Clericos 
Hungaros , quos adlme ad vitám servaverant , mji- 
joribus omníbus , et popularibus per totam Hungá- 
riám existentibus , sub nomine Regis, muitifaria 

fictitia litterarum" Egyéb eránt ha vallyon adtak 
é ki a' Tatárok Okleveleket is? nem egészen vi- 
lágos. 

é) KAPRINAI I-sö Dar. B. 74, szám. 

/) Tud. Gyűjt. 1819. IX-ik Köt. 85. 1. 

g) Á' már másszor is emiitett (8-ik §. a* c. jegy- 
alatt) I-sö Mátyás 1767-ik Oklevele a' többi közt 
igy szóll : „Quod lieet Capitulum Ecclesiae Agri- 
ensis propter proseriptionem , f/uam rationo emana- 
tionis qunrundatn falsarum litterarum in Judicio 
generáli Comitatus Hevesíensis , de nostra eommis- 
sione per lideiem nostrum Magnificujn Michaeleni 



-C 56 )- 

Országh ele Gutth , dicti Regni nostrí Hungáriáé 
Palatinum novissime celebrato incurrerat sigillum 
quo utebantur de jure k et consvetudine Regni no~ 
stri amiserint : " 

h) Lásd. Tud. Gyűjt, m. K. 1* 

i) VERBÖCZY Il-ik Rész. i4-ik Cz. 51.— 82. §. 

k) Ezen Jegyzö-könyv (Regcstrum) Eredeti-mássából 
1798-ben Sz. András Havába (November) le má- 
soltatott. Az Eredeti kutya bőrre vagyon irva ne- 
gyed rétes könyvformába. Az irás benne Papos, 
mint a'koriban a' Monostorokban uralkodott. Egyéb 
eránt" számialtatnak benne elö 167. igaz levelek 
(a' hamisakról nevezetesen vagy is különösen sem- 
mi emlékezet nints) Mellyek között H-ik Andrásnak 
három t. i. 1230-iki 1233-iki és i235-iki Oklevelei. 
IV ik Bélának XXXI. — V ik Istvánnak I. (1271-iki) 
« — Kun Lászlónak XH. • — Róbert Károlynak VI. La- 
josnak XXIV. — A' Leleszi Konventnek L. 'sa't. 
Okleveleik emiétödnek. (Láss.e'röl többet a* Schwart. 
M. Ur Diplomatik.) 

I) Lásd Tud, Gyűjt. m. K. I. 

ni) Tud* Gyűjt, m. K. 1. a* Győri Káptalan egy i38i- 
ki Oklevelében e' képen szóll: ,,Quod Anthonius 
tilius lYIathe de Kovaehy , et Domina Margaretha 
iilia Laurentii , íilii Clementis de Salomon, prout 
de notitia ipsorum Pnuhis Sartor Jobagio noster 
de Jaurino nos assecuravil (,i 'sa't. 

n) KAPRINAI K. I. közt vagyon egy eredetiből le má- 
solt 1022-iki (az százas szám az Esztendő szám kö- 
zül ki vagyon hagyva) Oklevél , melly a' Csallóközi 
Tartománynak (provinciáé Csallóköz) vagy is kissebb 
Poson Vármegyének (Comitatus Poson. minoris) 
Ali-ispánja (Comes Curialis) és négy Szolgabirája 
által hozott ítéletet foglalja magába , a' mellybe Pé- 
ter , és e'nek atyja Jakab , Almud fia azon csalárd 
tettekért, hogy bizonyos paraszt embereknek , —a' 
kiket a' Posonyi Káptalan előtt Ud varnikoknak (Ud- 
vari Szolgáknak (Lásd HORVÁTH Ist. a Magyar 
Orsz. gyökeres régi Nemzetségekről 1820. 37. és 
99. lap; — nem külömben KOLLÁR Ádám Regni 
JHung Amoenitates vol. II. ilŐ — 11 7. lap.) lenni dl" 
litottak , bizonyos pusztájokat el adták; az ábrázat- 
joknak a' Vár tüzes kulcsával való meg bélyegezte- 



-( 5? )- 

tésére; nem különben a' Jószágaiknak a' Várinegye 
restére való el foglalására ítéltettek ; 's egyszer- 
smind a* Vármegyéből ki üzetettek , a' mint ezen 
szavakból is ki tetszik „ — ignitis clavibus Castri 
imi'ando judicium plenae provinciáé (majoris Corai- 
tatus) et eorumdem Udvornicorum , in faeiebus suiá 
notati , bonisque eorum uniyersis in Fiscum Comi- 
tatus redactis , continuoque venditis , provincia pul- 
si sunt"» 
*) Csekély ítéletem szerént azon Közben-vetés (Clau- 
sula) nem anyira az Okleveleknek igaz , vagy ha- 
mis voltokat, mint azoknak törvényességeket tárgyaz- 
za» Mivel , ha azon Közben-vetés az Okleveleknek 
igaz vagy hamis voltokat illetné , a'kor , minthogy 
éppen az alatt a fel tétel alatt erősítettek meg né- 
mely Oklevelek, ha igazak, szükség volna minden 
leg kissebb perlekedés esetében azoknak Eredeti más- 
sokat elő mutatni ; következésképpen minden Meg- 
erősítő 's Ujjító Oklevelek nem egyébbkép' tekén- 
tethetnének, mint akár melly Hiteletlen-másolatok , 
mellyek az Eredeti levél nélkül ugy szólván semmi 
esetben sem használhatók. De különben is, ha azon 
Közbenvetés a' Meg újjitott, 's Erősített (Confirma- 
tum) Okleveleknek igaz vagy hamis voltokat illetné; 
vagy is ha azon Közben-vetés azt jelentené: hogy 
a* menyiben a' Meg erősített vagy Erősítendő , 's 
Ujjitandó Oklevelek igazak légyenek * a'nyiban meg 
erösitetnek , *s újjitatnak , a* kor igen nagy ellen- 
kezésbe volna azon Közben-vetés vagy fel tétel ismét 
azon számtalan Meg erősítő 's Ujjító (Confirmato- 
rium) Oklevelekbe együtt találtató más Közben-vc« 
téssel , melly szerént némelly Meg-erösitö *s Ujjító 
Oklevelekben egyszersmind mondatik: ^decérnentes , 
ut nunquam — ad exhibenda Originalia — com- 
pelli inviti , et cogi valeant"; következésképpen el- 
lenkezne az Oklevél Kiadója maga magával is, mel- 
lyet fel tenni semmiképen nem lehet* Részemről 
tehát továbbá is csak ugy vélekedem, hogy azon 
kérdésben lévő Közben-vetés nem anyira a* meg- 
erősített Okleveleknek igaz vagy hamis voltokat, 
mind azoknak törvényességeket, 's törvénytelensé- 
geket nézi , és pedig ezt anyival is inkáb lehet á- 
lítani : mivel az azon Közben-vetést többnyire meg 
előző 's követő ezen szavak : „quoad nmnes eorum 
continentias , clausulas , et articulos , (Közben-ve- 



-( 58 )- 

tés) eatenus quatenus eaedemrite, et legitimé ema- 
natae existunt, 's a't. — acceptamus approbamus , 
et ratificamus" 'sa't. alkalmasint azon Kózbeu-ve- 
tésnek elébb is álitott valódi értelme eránt , tőlünk 
minden kétséget el háríthatnak. 

22-iA §. Az Oklevél esméret tudományának 
szükséges voltáról* 

A' hamis Okleveleknek anyi lehető szá- 
mok között tehát vigyázattal kell lennünk , hogy 
az igaz Okleveleket a' hamisaktól, vagy' isall-le- 
velektőlmeg külömböztethessük , és pedig mennél 
több Oklevél hamisítók, 's meg hamisítások, 
voltak , vagy történtek valamelly üdöszakaszban , 
a'nyival inkáb az a' kori Oklevelek több ügyei- 
met érdemelnek. Mert ha valamelly külömben 
hamis Oklevél igaznak lenni álítatik, 's amak len- 
ni el esmérte tik , a' kor a' közönséges 's különös 
Törvényes-igaz, meg sértetik, az való Örökösök 
jószágaiktól, 's vagyonaiktól meg fosztatnak ; sőt 
a' történetek hitele is el vész aj Az Oklevél es- 
meret tehát a' leg szükségesebb, 's nemesebb 
tudományok közé méltán számlálta thatik , és 
pedig édes Hazánkban anyivalis inkáb ; mivel , 
a' mint már másszoris emiétetett : Külföldön 
többnyire az ujjabb üdökben bé vett ingatlan 
jószágoknak szabad el adása 's vevése miatt az 
Oklevelek nagyobb részben csak a' történetek', 
s' a' Nemzeti büszkeségnek Vezér-csillagai lettek ; 
Magyar Hazánkban ellenben azok a' Polgári 's 
egyéb Törvényes-igazak gazdag forrásai marad- 
tak , ugy anyira, hogy kedvelt Hazánkban az Ok- 
levél-esméret tudománya nélkül, a' Törvény-tu- 
domány tökélletes esméretével senki nem dicse- 
kedhetik. 

*) BARTH, GERMON, Discept. II, P. IV, c. 2. 



M 59 )- 



II-dik Szakasz. 

Az OMevél-esméret' tudományáról ál- 
táljában. 

23-/A §. A* Oklevél - esméret" tudományának 
magyarázat) ár ól. 

GVTTEREPt szerént az Oklevél-esméret olIy 
tudomány, melly meg tanít bennünket, mikép- 
pen kellessen az Okleveleket érteni, meg ítélni, 
's alkalmaztatni. De ezen magyarázatot TT. 
SCHWARTNEPi M. Ur igen tágasnak, 's kitér- 
jedőnek tartja lenni azon okból: mivel úgymond, 
az Okleveleknek a' Törvényes-igazokra, a' törté- 
netekre, 's egyebekre való alkalmaztatások ezen 
tudomány' határát sokkal felülhaladják , 's kivált- 
kép' azoknak a' Törvényes-igazokra való alkal- 
maztatások egyenesen a' Törvény-tudományt il- 
letik. A' tisztelt Ur tehát az Oklevél -esméretet 
olly tudománynak mondja lenni, meüy rend- 
szabásokat ád: miképen kellessen az Oklevele- 
ket olvasni, érteni, 's az igaz Okleveleket a' ha- 
mis, vagy all-levelektől meg külömböztetni. E- 
zen magyarázat azonban ismét nem egészen 
tökélletes ; mivel édes Hazánkban minden Okle- 
vélről négy kérdés támadhat : 1-ör ha igaz é vagy 
hamis az Oklevél? 2-or hiteles é (authenticum) 
vagy hitéletien (non authenticum) az az ha val- 
lyon hiteles pecsét alatt] adatott é ki az Oklevél 
a'tól kinek a'ra hatalma vagyon , vagy sem? *) 



M 60 )- 

3-or törvényes é vagy törvénytelen (legale vei 
illegale) vagy is ha a' törvény, 's a' törvényesen 
bé vett szokás rendszabásai szerént készítetett é 
fel valamelly oklevél vagy sem? 4-er ha alkal- 
maztathatő é (applicabile) vagy sem, az az: ha 
alkalmaztatható é egy vagy más Törvényes-igazra 
a'nak ki keresésére , vagy védlésére vagy sem ? 
Már minthogy ezen utolsón vagy is az alkalmaz- 
tatáson kivííl (melly egyenesen a' Törvény-tudo- 
mányra tartozik) a' többi kérdések leg inkáb az 
Oklevél-esméret tudományát illetik ; talán nem hi- 
báznék, ha az Oklevél-esméretet olly tudomány- 
nak festeném, melly meg tanít bennünket a'ra: 
miképen kellessen az Okleveleket olvasni , érteni ; 
nem különben az igaz Okleveleket a' hamisak- 
tól , a' hiteleseket a' hiteletlenektöl , a' törvénye- 
seket a' törvénytelenektől meg különböztetni. Az 
e'féle tudományos könyvnek mindazonáltal, melly 
mind ezeket tökélletesen elő adná, édes Hazánk- 
ra nézve még e'dig hijjával vagyunk. 

*) Az Oklevélnek hitelességét (authentia) némellyek 
a'ba tartják , hogy t. i. a'tól a' személytől adasson 
ki az Oklevél, kinek nevét viseli. De én részem- 
ről csekély Ítéletem szerént ugy vélekedem , hogy 
az Oklevél esméret tudományába az Oklevélnek hi- 
telességére inkáb az kívántatik meg VERD. II. 
Rész. 13. czímje szeréntis , hogy az Oklevél hite- 
les pecsét alatt adasson ki a'tól, kinek a' hiteles pe- 
csét birtokában vagyon. Mivel a' hiteles pecsét te- 
szi mind az Oklevelet mind pedig a* személyt , vagy 
helyet hitelessé; azon kérdés pedig, ha vallyon a'- 
tól a' személytől adatott é ki az Oklevél, kinek ne- 
vét viseli ? inkáb az Oklevélnek igaz , vagy hamis 
voltát , nem pedig a'nak hitelességét vagy hitelet- 
lenségét illeti. Ugyan is ha valóban a'tól adatott ki 
az Oklevél'kinek nevét hordozza a'kor igaz, ha pe- 
dig nem, ugy hamis, vagy all levél lészen. De kü- 
lönben meg is kell ezen kétféle tulajdonságait az 
Okleveleknek egymástól különböztetni ; mivel szü- 
lethetik 's adatathatik ki valamelly Oklevél hiteles 



-( 61 )- 

pecsét alatt és pedig a'tól , kinek az birtokában va- 
gyon a' nélkül, hogy az valóban igaz 's minden 
csalfaság nélkül való levél légyen; valamint viszont- 
is lehet valamelly Oklevél igaz leiéi, ha szinte nem 
adatottis ki hiteles pecsét alatt, ámbár ugyanezen 
utolsó minthogy nem hiteles a' törvény elúttt majd 
semmi próbát sem tehet. 

24-iA §• A* Magyar Országi régi Oklevél • es- 
méretról rövideden* 

TT. HORVÁTH István Ur szerént (Tud. 
Gyűjt. I8I9. VIII. K. 74. 's köv lap.) az Okle- 
velekről való vetélkedés már hajdan is keletbe, 
's szokásba volt a' perlekedő felek között Tör- 
vényes Tábláink előtt ; azon régi Oklevél - esmé- 
ret, vagy vi'sgálat mindazonáltal (mellyet igaz 
értelemben tudománynak sem lehetne mondani^ 
sokkal egyűgyűbb,de különben biztosabb, vagy- 
is bizonyosabb volt a' mostani Oklevél-esméret* 
tudományánál. Ugyan is hajdan , midőn még a' 
Leveles-tárházak egészen a' magok épségekben 
virágzottak, >s a' bal sors kegyetlen vas pálezáját 
anyira nem esmérték, szokásban volt a' fonto- 
saim , 's nagyobb tekéntetű Okleveleket a' Leve- 
les-tárokban Párban meg tartani , a) és a'ra az 
esetre, ha valamelly Oklevélnek igaz volta kér- 
désben vétetett, a' Leveles-tárba lévő Pár fel ke- 
restetvén , a' kérdésbe lévővel öszve hasonlítatott, 
's azonal ki világosodott a' dolognak miben lé- 
te b); ha pedig a' Pár a' Leveles-tárba fel nem 
találtatott , a'kor vagy az vétetett kérdőre , ki az 
Oklevelet készítette, vagy ha az többé meg szűnt 
volna lenni , a' kérdésbe lévő Oklevél több értel- 
mes 's tudós férjíiak előtt egybe hasonlítatott 
ugyan azon Oklevél - készítőnek több Oklevelei- 
vel t. i. az irásra , iróhártyára , pecsétre , stylus- 
ra, 's egyebekre nézve 7 melly ékkel ha az meg 



-( 62 )- 

egyezett ugy életre, ha pedig nem, ugy kárho- 
zatra ítéltetett az Oklevél, c) Minekutánna azon- 
ban sok Leveles-tárok viszontagságaiknak áldo- 
zatjaivá lettek volna, azon régi rendszabásokat 
használni telyeséggel nem lehetett, hanem szük- 
séges volt más ujj Oklevél-esméretbeli rendsza- 
básokat alítani, mellyek is szülték az ujjabb Ok- 
levél-esméret' tudományát. 

ú) A' Leveles-tárokban meg tartott Pároltról több tör- 
vény czikkelyeink emlékeznek, nevezetesen pedig 
II ik András 1222. T. K. 5l. 'Sigmond VI. T. K. 
lo. az 145Ö. 38. 's mások is. Ugyan csak ollyan Pá* 
rokról emlékezik egy 1192-ik Oklevél is , mellybe 
a' többi közt ez oivastatik : ,,huíus igitur Causao 
deíinitio facta est Veszpremii , et literarum apicibus 
corroborata , et paqinae praesentis dimidieias (met- 
szet Oklevél volt) commendata est in Comoram 
(Cameram) Vespr, ecclesiae, 

&) A' Magyar régi OklevéJ-esmérethez hasonló példát 
hoz fel TT. HORVÁTH htván ür Mabillonból 
(240. 1.) Franez. Országra nézve is, a* hol monda- 
tik: „Exemplar verő earum in archivo Palatii no» 
stri censuimus reponendum ; ut ex iílius inspectio- 
ne 9 si quando ut fieri sólet , et ipsi reclamaverint, 
aut Comes , vei quislibet altér contra eos Causam 
habuerit , definitio litis ficri possit. (Tud, Gyűjt* 
VIII. K. 102. io3. 1.) 

c) Hogy a' régi Oklevél-esméret , vagy vi'sgálat való- 
ban a' képen történt meg, több általam is látott Ok- 
levelek foglalatjai bizonyítják. Legvilágosabban szóll 
mindazonáltal e'röi Nagy Lajos 1.547-iki Oklevelé- 
ben, mellybe a' Váradi Káptalannak e' képen ir : 
„Fidelitati vestrae firmiter praecipimus , quatenus 
in unum convenientes , diligenti tractatu inter vos 
habito , easdtm (literasj bene examinando si eas- 
dem sub vestro sigillo vére , et juste emanatás főre 
cognoveritis , et inveneritis , ex tunc easdem — rc- 
novari faciatis , caventes tamen maximé ne fraus 
inveniatur in hae parte" E're a' Káptalan ismét e'- 
képpen felel : ,,Nos itaque in pleno Capitulo simul 
congregati easdem literas nostras tam in sigillo > 
quarn in pergameno , et literit , atque forma seri* 



~( 65 )- 

bendi flotariorum nostrorum illius tewporis dilTgen- 
ter examinavimus mtnsurando sigillum , perspi- 
ciendo liter as nostras, comparando eodem tempore 
emanatas , et in Sacristia nostra depositas , ac di- 

ligenter custoditas , invenimus easdem liter as • . 

nostras főre veras , omnique suspicione carentes , et 
in nullo penitus viciatas <i Hasonlóul szóll a* Liptói 
Regestrum is, a* hol ez mondatik: „ Pra emissarum: 
itaque Literarum reuisis, et perlectis , ac seriosc 
expositis tenoribus , et continenciis una cum Nota- 
riis nostris , et aliis literatis , videlicet scientificis 
viris , in earum scripturis"' , dictaminibus , perva- 
menis , seu cárt is , ac sigillis deligenter ex ami- 
nantes , veras iustas , et legitimé emanatas főre 
comperientes. Ugyan illyen példára mutat a* Győri 
Káptalannak is egy 1279-iki Levele. (Lásd KAPRI- 
NAI K. I. B. I. XIX. szám, Egyezt. a 1 1 §. a* K 
jegy alatt mondott.) 

25-J& §. Az valóságos Oklevél- esmér et tudó* 
mányánah kezdetéről , és az dból követke- 
zett Oklev él- es méretbeli czivódásohróL 

Az valóságos Oklevél-esméret tudománya a' 
XVH-ik század' szüleménye, mellynek fel találá- 
sára , 's tökéletesítésére okot adtak előbbször is 
némelly egyes Oklevelek' igaz, vagy .hiteles vol- 
tok eránt gerjedett gyanuságok, 's ezeknek fel- 
fedezésében némellyeknek egymásközt való meg- 
hasonlások, \s ellenkező értelmek. Gyarapodott 
pedig ezen viszálkodás mind a'dig, míg utoljá- 
ra olly hatalmas Oklevél-vi'sgáló is találkozott , 
ki majd minden régi , 's középkori Okleveleknek 
hadat izenni bátorkodott. Nevezetes volt a'ba az 
üdöbe egyrészről Papebroch Dániel Jésus Szer- 
zetes Rendén lévő Pap, a' ki Henschennek szor- 
galma után, vi'sgálóra vévén az, 's hamis Ok- 
levelek közt lévő különbbséget, tagos utat nyi- 
tott, és mutatóit az Oklevél esméret Tudomá- 
nyára, a) Tündöklött ismét más részről Ma- 



-( 64 )- 

bitlori Sz. Benedek Szerzetes Rendet követő Pap, 
a' ki a' Papebroch által kezdett Oklevél-esméret- 
béli munkát a' tudós világnak nagy meg elége- 
désére dicső sségesen végre hajtván, a' győzedel- 
mi borostyánt el nyerte, b) 

á) Lásd Propyleum antiquarium circa veri , ac falsi 
discrimen in vetustis mcmbrunis Anverpiae* 1675. 
< — Ismét. BARINGII Clavis diplomatica. Hannoverae 
1754. 

b") Azon Papebroch munkájának ellene szeeezte magát 
MABILLON űfe re diplomát ic a 1681-be Parisba VI* 
könyvekbe ki adott munkájába, mellyRUINARD ál* 
tal ismét 1709-be Parisba ki adatott* 

26-iA § Az Oklevél- esméret tudományának 
gyarapodásáról Franczia Országba. 

A' Papebrochon vett győzedelmet irigy szem- 
mel nézték mindazok, kik Papebrochnak köve- 
tői valának; mellyre való nézve az Okleveles há- 
ború még dühösebbé lett , Vitéznek üttetvén Pa- 
pebroch helyett ez alkalmatossággal bizonyo- 
Germon Bertalan, csak ugyan Jésus Szerzetes 
béli Pap, a' ki i705ba Parisba meg jelent illy 
czímü munkájába „de veterum Regum Franco* 
rum Diplomatibus 5 et arte secernendi antiqua 
diplomát ic a a falsi s u a' többi közt a' fattyú 
Gyermekekről vévén hasonlatosságot, azt alítot- 
ta: hogy minden Leveles-tárházokba lévő Okle- 
veleket mind a'dig hamisnak kelletik tartani, 
miglen azokat bizonyos jelekből, >s tudomány- 
ból igazaknak lenni el nem esmérhetjük, 's meg 
nem mutathatjuk. Fel álott azonban ezen mun- 
ka ellen ismét a' győzedelmes Mabülon csak 
ugyan Parisba 1704-be ki adott könyvébe Sup* 
plementum de re diplomát icaj ki is azon mun- 
kájába Germonról emlékezetet se tévén , a' régi- 
kori 



— ( 65 )— 

kori Oklevelek igaz voltára alkalmaztatható biz- 
tosabb rendszabásokat jobban meg magyarázta, 
's világosította; a' Sz. Dienesi Leveles tárnak pe- 
dig a' hamis Oklevelektől való szűz voltát meg 
bizonyította. Találkoztak továbbá többen is kik 
Germon ellen világosabban mint Mabillon ki kel- 
tek, illyenek voltak Fontaim , Beimart , La- 
zarini) Gatti, H többek; de a' kik minden szor- 
galmak mellett is elégtelenek voltak a'ra , hogy 
Germ ónnak némelly követőit el téveledett utjok- 1 
ról visza téríthették volna* 

27-/Á §. A* Németh Országi Oklev él-e s mer et~ 
béli czivödásohróL 

Németh Országbari az Okleveles háborúk 
valamint előbb el kezdődtek , ugy hamarább is 
el enyésztek, mint Frantz Országban , a) melly- 
nek oka leginkáb a' volt, hogy Németh Ország- 
ba az Okleveles háborúknak csata piaczai több- 
nyire az ítélő székek voltak. Ki adták pedig min- 
denek előtt Németh Országban az Oklevél esmé- 
retről tudományos munkáikat Hertius , és Schan- 
nat\ b)de a'kiket Osztriábán (Austria) bizonyos 
Besset Gottfrid * Gottviczai Sz. Benedek Rendén 
lévő Apátur, használván Mabillonnak , 's Köve- 
tőinek , nem különben ellenségének találmányait 
1732-be Tomu$ Prodromus Annalium GotU 
wicensiüm czimű munkájába sokkal felül hala- 
dott, és a' Német Országi Oklevél esméret' tu- 
dományát Bahn Ferencinek segedelmével nem 
kévésé meg világosította. Ezek után többen is 
találkoztak kik az Oklevél-esméretről tudós érte- 
kezéseiket közre bocsájtották, illyenek voltak a' 
többi közt ECHARD , Jénai, és JO ÁCHIM > Hál- 
lai Oktatók, c) >s mások. 

Diplomatika L Dar* E 



-( 66 )- 

a) Lásd az Okleveles háborúkról LUDEWIG Péter- 
nek de reliquiis munusc iptoi ttm , a i q u e diplomái um 
omnis aevi , Frankfurtba 1720-ba ki adott munkáját* 

b) Lásd HERTIUSNAK de fide diplomatúm Germ. 
Impp, it Hegum Giessae i6o,>Nem különben SCHAN- 
W T N A K VmdiciaeArchivi Pu IdensijFraucofurt. 1 728. 

c) C. H. ECKHARDI. Introductio in rem diplvm fi- 
cam praecipue Germanicam , ezen munka újra kiada- 
tott bLACHE által Jénába 17.53tbanI.FRID, JOACHI 
MUS Einleitung zur deutschen Diplomatik. Ezen 
könyv Halába. 1786-be harmadszor hagyta el a' 
nyomtató sajtót. Visgálatját lehet látni az algem. 
deutsch. Bibliothec. Yol. I. XIX. 

28-zA §. Az Oklevéb esmér et tudományának 
ujjabb álla pótjáról külső Országon. 

Leg nagyobb ki terjedésű \ és leg dicsérete- 
sebb munkát adtak ki VI. Darabban 1750-ik Észt. 
fogva 1765-ikíg TOSTAIN, és TASSINnevű Sz.Be- 
nedek Rendén lévő Szerzetesek ezen czím alatt : 
Nouveau Traété de Diplomatique 's a' t. Ezen 
munkának három első darabjait Német nyelvre 
fordította ADELUNG; üdővel pedig a' hátra ma- 
radtakat folytatta , 's IX. Darabokra osztotta RU- 
DOLPH ANTAL, a) Ugyan ezen most mondott 
könyvnek útmutatása szerént 1705-be Göttingába 
adott ki GATTERER Kristóf is I. Darabban illy czí- 
mu könyvet Elementa artis Diplomaticae Uni- 
verzális. Sajnálhatni azonban hogy ezen könyvnek 
Il-ik darabjával , mellynek ki adását meg ígérte, 
a 1 Szerző örökre adós maradott. Ezen most em- 
lítetteken kívül maradtak még GATTERERnek : 
Abriss der Diplomatik. Goettingae 17Q8. és 
Practische D^p^omafik Goettingae 17QC). ki adott 
munkái. Eztet követték nem sokára SCHWAB , 
GRUBER OBERLIN, 's többeknek tudós mun- 
kái. Az. ujjabb Szerzők között pedig első helyet 



-( 67 )- 

érdemel SCHONEMANN GATTEPJER után GÖt- 
tingai Oktató , a' ki illy nevezetű könyvet bo- 
csájtott ki: „Versuch eines vollstandigen Sy- 
sttrns der aÜgemeinen* besonders álteren Di<* 
plomatik" Hamburg. 1801. 

a) Lásd. Neues Lehrgebáude der Diplomatik *s a' t* 
I. Rész. Erfurtba — lX-be R. Erfurt. 1769. 

$Q-ik §: A y Magyar Országi Qklevébesméret* 
béli háborúkról* 

Hogy Magyar Országon a' N. M. Udvari Tör- 
vényes Táblák, úgymint a' Királyi, 's Hétszemé- 
lyes Táblák előtt igen sok viszálkodások támad- 
tak, 's mai napig is támadnak az Oklevelekre 
nézve, nem csekély bizonyságot tehetnek a' tisz- 
telt Törvényes Táblák' Leveles -tarjaiban őrizte- 
tett irományok. Leg nevezetesebb, 's közönsége- 
sebb Oklevél esméretbéli csaták azonban csak 
három izben történtek édes Hazánkban , mellyek 
közül az első ugyan el végeztetett, a' többiek 
pedig inkáb csak meg csilapodtak , mint tökél- 
letessen végre hajtattak. Az első Oklevél esmé- 
retbéli ütközetre okot adott SCHWARCZ Gott- 
frid Iglói születés ; a' ki Il-ik Sylvester Római 
Pápa által 1000-ik Esztendőben ki adott Okleve- 
lének a) igaz voltát , mellyben az mondatik : 
mintha a' nevezett Pápa Magyar Országot, és an- 
nak kormányozását a' Magyar Koronával együtt 
Sz. István l-ő Magyar Királynak ajándékba adta 
volna, erősen , es nagy tűzzel meg tamadm bá- 
torkodott b) Ezen merész tette SCHWARCZ- 
NAK sokakban igen nagy be nyomást tett, és 
fel is támadtak ellene a 7 Jésus szerzetes - rendén 
lévő Papok , nem különben KOLLÁR c) és 
ST1LTINGUS Belga születés, kik a' most inon- 

E 2 



-( 68 >- 

dott Oklevélnek igaz voltát hatalmasan védelmez- 
ték; de hasztalan, mert utóbb Kerchelich Zágrá- 
bi Kanonok által a'nyira meg rontatott azon Ok- 
levél' hitele , hogy Kollár maga is pártot ütni kén- 
teienítetett. d) 

Sokkal nagyobb készülettel, és igyekezettel 
folytatódott édes Hazánkba a' második Oklevél 
esméretbeli csata, mellyre alkalmatosságot nyúj- 
tott Sz. István Királynak azon 1001-iki Okleve- 
le , melly által a' Pannon halmától neveztetett Sz. 
Mártoni Apáturságot fel állította. Igyekezett pe- 
dig kétségbe hozni ezen Oklevél igaz voltát mind 
az ítélő - székek előtt ' mind a' Tanuló házakba 
leg előbbszörKORNIDES Dániel, 's ennek tanács- 
lásából, ?s ut mutatása szerént BENZUPi Jó'sef is. 
e) De mind a' kettőnek ellene szegezték mago- 
kat nem sokára mind nevekre, mind tudomá- 
nyokra nézve híres 's nevezetes emberek ; kik kö- 
zött egyik volt GroffBATTYÁNYI Ignácz/J, az Eg- 
ri Káptalan' Nagy Prépostja , nem, sokára pedig 
Erdélyi Püspök ; nem külömben GÁNOCZI Antal 
N. V aradi Kanonok, és NÓVÁK Kristóf Sz. Bene- 
dek rendén lévő Szerzetes. Ezeknek ismét felel- 
tek a' fellebb említett ellenkező felek írásba Bécs- 
be 1780-ik (Libeílus quibus anonymus authen- 
tiam Diplomatis de anno ML in dubium vo- 
cans dejenditur) mellyre a' nevezett védelmezők 
el halgattak ugyan , hanem nem sokára KOLLER 
Ignátz N. Szombathi Kanonok a' História Episco- 
patus Quinque Ecclesiensis czímű munkájába 
igyekezett azon Oklevél igaz voltát világosságra 
hozni , el nem érhette azonban e'be kívánt czél- 
ját, mivel a' Sz. Mártoni Apáturságnak Il-ik Jó- 
sef által való el törultetésével az Okleveles hábo- 
rúnak is vége lett. Csudálkozást indított ezen Ok- 
leveles harcz a' Németh Országiakba, látván az 
Oklevél esméret tudományának , meliyett nálunk 



— < 6 9 )4ü 

leg elobbször a* híres Pray György tanított g) olly 
nagy, 's hirtelen való elő menetelét édes Ha- 
zánkban. 

Az harmadik Oklevél esméretbeli viszálko- 
dást Köuesdi László magyar Törvénytudó tá- 
masztotta, meg támadván előbbször is azon Ok- 
levélnek igaz, 's hiteles voltát, melly által Vak 
Béla Király 1135-be a' Bozoki fehér Papok Pré- 
postságát fel állitotta, és a' mellyet azután lV-ik 
Béla 1202-be meg erősített. Sőt a' mi több még 
a' most említett két Okleveleknek azon Hiteles- 
másolatjai ellen is fel fegyverkezett , mellyeket 
1566-ba Báthory András Ország Birája parancso- 
latjára Francz Györgynek részére a' Gron mel- 
lett lévő Sz. Benedek Monostorja ki adott. Két- 
ségbe hozta továbbá az említett tudós féríiumind 
a' Budai Káptalannak 147 l-ben ki adott azon Ok- 
levelének hitelét , melly az említett Prépostság ha- 
tárait tárgyazza magában ; mind pedig a' Sáághi 
Káptalannak Eredeti, nem különben V-ik István 
Király által 1270-be meg erősített Oklevelének 
igaz voltát, azt erősítvén, hogy ezek mind a' Jé- 
sus Szerzetes-rendén lévő Barátoknak koholt le- 
velei légyenek. És pedig nevezetesen Trsztyánsz- 
ky János Szerzetes Papot vádolta olly formán , 
mintha a' most említett Pap a' Korponai, és Zó- 
lyomi Polgárok igaz Okleveleiről a' pecséteket le 
vév^'n, azokat más hamis, és általa koholt Ok- 
levelekre reá ragasztotta volna, h ) Ezen vádoi- 
tatást a' Jésus Szerzetes-rendén lévő Barátok fel 
sem vették , a'nyival is inkáb , mivel el töröltet- 
vén azon Szerzetes-rend, a' dolgot meg czáfol- 
ni hozzájok már nem tartozott; pártjokat fogta 
azonban azon Szerzeteseknek Kornides Dániel, 
bizonyos Levelébe , mellyet nyomtatásba az ellen- 
kező félhez utasított. E're ismét jóllehet az elébb 
említett Vádolónak kedve lett volna ezen dolgot 



— ( 70 )-^ 

továbbra is vitatni , minthogy azonban senki sem 
találkozott, a' ki nékie ellene mondott volna , e'- 
nek az Okleveles háborúnak magától el enyészni 
kelletett. 

A' Munkácsi Orosz Monostornak Koriato- 
vics Tódor Munkácsi Vezér által 1300-ba lett fel 
álítása a' negyedik Okleveles-harcznak igen szép 
tárgya lett volna. Hozzá is kezdettek már a'hoz 
Gróff Battyányi Ignácz és Básiíouics Joan- 
nicius , amaz t. i. mint meg támadó ( LL. Eccles. 
E. Hung. Tom. I. p. 514. 15) emez pedig mint 
védelmező ( Brevis notitia fundationis Theo- 
dorí Küriatovich olim Ducis Munkát s^ 'sa't, 
P. I. II. III. Cassoviae , 1799) a' védelmezőnek 
azonban nem lehetett olly erős fegyvere , hogy 
azon Oklevél igaz voltáról minden kétséget elhá- 
ríthatott volna. 

Egyéberánt ezen Okleveles háborúk nem 
voltak a' Hazára nézve gyümölcstelenek. Ugyan 
is ezek tették szükségesé édes Hazánkba az Ok- 
levél esméret Tudományának be vételét ; melly 
jóllehet nálunk még igen csekély karban látta- 
tik lenni , reménységünk lehet azonban , hogy 
találkozik még Magyar Országon is valaki, a' ki 
ezen Tudományt erősebb lábra fogja alítani. 
Óhajtanánk pedig azt a'nyivalis inkáb mennél in- 
káb által látjuk , hogy szeretett Hazánkban sok- 
kal nagyobb szükségünk vagyon az Oklevél-esmé- 
ret Tudományára , mint más Országokban. 

aj Közre bocsájtötta azon Oklevelet INCHOFFER Jésus 
Szerzetes Rendén lévő Pap (in Annalibus Eccl»s„ 
Rgni ffewf. Romae 1644) Lás'l ezen Oklevélnek 
missát KOLLÁRNAK illy cz\mu(Histor ia Juris Patro- 
natus Apóst olitorum Hung. Regutn I762.) könyvébe. 

£) Lásd Initia Rcligionis Christianae inter Hanga- 
ros , Eccles iae Orientali adserta , ditsertatio histo* 
rico-critica auctoro GÁBRIELÉ dejuxta HORNÁD, 



— ( 71 )—' 

Hungaro Fancof, et Lips. 1740. 4 — 2.— Ismét Knt- 
larote Bulle Papsts Sy ívest er der II. di er an 
dán h. Stephanus König in Vngam abgeschiekt ha- 
6*n sollvon D. GOTTFR. SCHWARTZ , in Ria : ] 
teln. Lemgo. 1777. 

c) Lásd KOLLÁRNAK most fellebb említett könyvét. 

ó?) De Originibus , tt usu perpetuo potestatis legisla* 
toriae circa Sacra Apostolicorum Begum Hungá- 
riáé. Vindobonae 1764. 

é) Lásd Schreiben an einen Freund , darintt einige 
zuxüfel mider die áchtheit der stiftungs urkunde , 
welche der h. Stephan erster König von Ungarn 
's a t. Wien 1779. 

f) BATTYÁNYINAK a' fellebb említett könyvre irt 
ellenkező vélekedését ezen czím alatt. AGAMAN- 
TIS PALLADII Responsa ad dubia Anonymi ad- 
versus privilégium S. Stephani proposita. 1779.. 

g} Az Oklevél-esméret tudománya leg elöbbször I777- 
be Budán a' Magyar Királyi Tudományos Egyetembe 
kezdett hirdetetni édes Hazánkban. 

h) Lásd, Status ac Synopsis Pracessus növi simplicis 
familiae Dacsó contra — Praepositurae Bozókien- 
sis p'issessores cum appendice de Auctoribus fun- 
dationem Bozók examinantibus. Auctore L. K. (Pesfc 

30-/A§. Az Oklevél -esmér et tudományának > 
hasznáról , és jelességéról. 

Meg lévén mutatva az elobbeniek által 
menyire légyen szükséges az Oklevél esméret 
tudománya , a'nak jelességéról , és hasznáról ki 
ki ítéletet tehet. Ugyan is ha az Oklevelekkel meg 
erősített történeteket olvassuk^ nevethetjük azok- 
nak mende mondájokat , kik valamelly Nem- 
zetnek , vagy Nemzetségnek eredetét sokkal 
fellebb viszik , 's meszszebbrol származtat- 
ják , mint sem azt bizonyos kútfőből meg mu- 
tathatnák; vagy azokat a' kik Nagy Sándornak 



— < ?l )— 

a) a' Római Császároknak, vagy Atillának b) 
Szabadságos-leveleikről álmodoznak; vagy a' kik 
minduntalan hamis Oklevélben* félelemtől késér- 
tetnek , holott azoktól mai napon sokkal kevés- 
bé lehet tartani , mint régenten , mivel mostan 
az Oklevél esméret tudománya erős gát gya- 
nánt szolgál a' hamis Oklevelek' gyarapodásának, 

a) LásdSGHWANDTNERnél Scriptores Rer.Hungar< 
Tom II. p. 829, 

b) Az Erdélyi Oláhok a' mostani ujjabb {időkbe is ra- 
gaszkodtak bizonyos Oklevélhez, mellyet Atilla KU 
rálytól lenni á'litanak. Lásd. EDERNEK Supplex Li- 
bellus Valachorum Transyiv, cum noiis historica 
criticis. Kolosvároti 1791. ki adott könyv. 5q-ik lap* 

51-/A §, A% Oklevél-esméret tudományának $1 
gsztásáfól. 

Az Oklevél-esméret tudományának három 
részei vágynak , úgymint: 1-ör Az Irás-esméret 
(Graphica) 2-or A' Jegy -esméret (Semiotica) 
3-or Az Okleveles Beszéd-esméret (Formularia) 
Az Irás-esméret meg tanít bennünket miképen 
kellessen a' minden üdőszakaszban szokásban lé-, 
yő betűket , és akar egyes, akár pedig huza- 
mos beszédet téyő szavakat, nem különben az 
iró műszert meg tudni , 's meg esmérni , és egyik 
időszakaszban folyamotba lévőket a' másiktól 
meg különböztetni. A' Jegy-esméret , elő adja 
hogyan kellessen az Oklevelekbe minden üdő* 
szakaszba keletbe lévő Jegyeket meg vizsgálni, 
's meg esmérni. Az Okleveles Beszéd « esmé* 
rétnek pedig kötelessége az Okleveleknek min* 
denkori jeles beszédjeit szóllás formáit >s írásbé- 
li foglalatjait , nem különben azoknak öszve szer* 
keztetéseket, 's helyheztetéseket elő számlálni. 



-« 73 -)- 

>s azokat meg esme'rtetni. Mindezekről tehát e' 
jelen való könyvbe leszen rövideden emlékezet 

52-//? §. Az Oklevél-esmeret tudományát tár* 
gyazó könyv ehr ó/ t 

A' melly könyvek ezen munkának valamelly 
világosságot nyújthatnak helyei helyei lészen ról- 
lok emlékezet. Többnyire pedig azok egész 1754. 
Észt. Baringiusnál (in Clave Diplomatica) fel vágy- 
nak jegyezve. Folytatták, 's többesitették azokat 
Oberlin és Franc , kiknek munkájokból dolgozott 
Huch Ágoston is , írván 3. 792-be illyczímű köny- 
vet „Versuch einer Litteratur der Diplomatik" 
Az leg újjabb üdökbe ha Sch bnemant ki vészük, 
igen kevesen voltak kiket az Okleyél-esméret tu- 
dományába rendes Szerzőknek vagy íróknak 
(Classicus) lehetne nevezni, 



ír< rh J^ 



Az Oklevél - esméretnek 

I-ső Része* 
Az Irás-esmeret. 

I-ő Fej ezét 

A' Betűkről- 

ZZ-ik §. A" betűknek fel találásáról. 

Az írás-mesterségen ek fel találása Plinius 
szerént olly igen régi , hogy a'nak születése ko- 
ráról tökélletes bizonyságot nem adhatunk ; mivel 
a' mit Flavius Josephus a' Seth maradékai' Égi- 
vi'sgálatainak ko-oszlopra való leírásáról mond, 
azt inkáb a' mesék, mint a' valóságosan meg 
történt dolgok közé számlálhatni. Ha azonban 
némelly Történet-íróknak hitelt adhatunk, e'bé- 
li dicsosséget bizonyos Taut, vagy Thout neve- 
zetű, némellyek szerént Egyiptomi Papnak , má- 
sok szerént pedig Phoeniciai Polgárnak kelletik 
tulajdonitanunk. Gyarapodván pedig azon két 
Nemzetek között az írás-mestersége , azoktól üdő- 
vel a' 'Sidókhoz , 's Görögökhöz; ezektol is- 



— ( *5 y-* . 

me*t a' Rómaiakhoz; a' Romaiaktól a' Nemetek- 
hez, 's más Európai vad Nemzetekhez is által 
származott. Melly üdőbe jöhetett által a' Magya- 
rokhoz ? nem bizonyos ; a'nyi mindazáltal igaz- 
nak, ? s hihetőnek látszik lenni: hogy a' Magya- 
rok már a' Kereszteny-hit' fel vétele előtt is ér- 
lelték az írás-mesterségét , a) későbben pedig 
azt nálunk az Olasz , 's Németh Szerzetesek ne- 
velték, 's terjesztették. *) 

a) Lásd Tud. Gyűjt. X. K. y5. I. 

*) Voltak e' a' Magyaroknak tulajdon Nemzeti betűi? 
e'ről mostan is vetélkednek a' Tudósok, de fára- 
dozások mind e* koráig semmi bizonyost nem szül- 
hetett. Találkoztak ugyan ollyan Írók , kik igyekez- 
tek azt meg mutatni , hogy a' Magyaroknak tulajdon 
Nemzeti betűi lettek volna. Nevezetesen pedig BEL 
MÁTYÁS „Dissertatio de vetere Litternturn Hun- 
no-Scythica" Lipsiába (Lipcsei 1718 ba ki adott 
könyvébe; nem különben GYARMATHY SÁMUEL* 
az ö „Okoskodva tanüó Magyar Nyelv-mester" czí- 
mii, 's fíolosvárott 1794 be ki adott könyvébe* Ugy 
KATANCSICH, 's mások is; de a' kiknek sokan 
ellene mondottak. Némellyek , kik a' Székelyeket a* 
Magyarokkal ugyan egy Nemzetnek tartják lenni 9 
azt álitják : hogy a' Székelyek régenten a' Latán be- 
tűktől különböző betűkkel éltek légven , és azokat 
THUROGZY JÁNOS , és OLÁH MIKLÓS szerént 
régenten nem is iróhártyára írták hanem botra met- 
szették ; de ha vallyon tulajdon Nemzeti betűi vol- 
tak é azok a' Székelyeknek; vagy pedig másoktól 
kölcsönözték légyen azokat? nem bizonyos A'nyi 
mindazonáltal még is bizonyos , hogy a S^éke-yek több 
Századokig nem Latán, hanem más különböző betű- 
ket használtak. (Láss e'ről többet Tud. Gyűjt, 1819* 
X. Köt. 7 5 -85. 1.) 

34-/A § A Betűknek külonbbféle formáiról 

Jól lehet némelly Nemzeteknek betűik, más 
Nemzetek' betűitől igen különböznek , mivel 
mindazonáltal a' Phoeniciaiak, vagy Egyip tusiak 



-( 76 )- 

tartatnak a' betűk' fel tálalóinak , azt lehetne , sőt 
kellene is mondani, hogy minden Nemzeteknek 
betűformaik a' Phoeniciai, vagy Egyiptusi be- 
tűktől veszik eredeteket; vágynak azonban né- 
mellyek , kik láttatnak a'ra a' vélekedésre hajol- 
ni, hogy az Á'siai Ékíorma irás valamelly kü- 
lönböző írás-nem légyen, a) De akar hogy mint 
Jégyen a' do'og, a' Magyar Oklevél-esméret tu- 
dományába leg inkáb a' Piómai, vagy is Lalán 
betűknek a' Közép-korba való változásait kelletik 
tekénteni. 

a) Lásd Tud. Gyűjt. 1819. X. Köt. 84« I. 

55-ik §. Miért kelletik leg inkáb a J hátán be- 
tűket tekinteni a Magyar Oklevél-esméret 
tudományába ? 

A' Magyar Oklevél-esméret tudományába a' 
Latán betűknek változásaira azért szükséges leg 
inkáb figyelmezni, mivel a' Magyar Királyok Il-ik 
Jóséiig (a' ki természetesen a' Német nyelvet ked- 
velte) az Oklevelekre nézve többnyire a' Latán 
nyelvet, 's betűket használták, Jól lehet pedig 
vágynak Magyar, Németh , 's Tóth nyelveken 
írt Okleveleink is; mint hogy mindazonáltal azon 
betűk is hasonlóul a' Latán betűktől vették ere- 
deteket, ugyan azért itten más Nemzeteknek be- 
tű változásaival bíbelődni szükségtelen. Különben 
a* Magyar nyelvnek régi Irórtollát (stylus) nem 
kevés gyönyörűséggel olvashatni SAJNQVICS- 
NAK Nagy Szombatba 1770-be Latán nvelven ki 
adott azon könyvének 4-ik 's több lapjain : melly- 
be a' nevezett író a' Lappon , 's Magyar nyelvek 
között lévő hasonlatosságokat kívánta meg mu- 
tatni ( 'Demonstratio , Idioma Ungarorum, et 
happonum idem esse ,recusa Tyrnaviae. 1770) ; 



^( 77 >- 

nem különben ROLLERNEK „História Episco* 
pa/us Quinqueeccle$iensis ítf ' czímu K. I-ső Dai\ 
A14. 1 a). Sokan a' leg régibb nyomtatványnak 
tartották Sz. Pál Levelét , mellyet KOMJÁTHI 
BENEDEK 1533. Krakkóba ki adott, és a' melly 
mostan , a' PestiK. Tudományos-Egyetem (Univer- 
sitás) Könyv-tárába tartatik ; vagyon azonban 
e'nél régibb is tudniillik: azon versekbe foglalt 
beszéd , melly 1/|84. Norimbergába nyomta- 
tatván ki, Sz. István Király' Jobb kezének fel 
találásáról szóll , melly is Erdélybe a' Jegenyei 
Parochiaba tartatik. b) Továbbá némellyek 
a'ba a' vélekedésben vágynak, hogy az Okieve* 
lekbe, 's egyéb Irományokba a' Magyar nyelv 
csak leg inkáb a' XMés XVII. Századokba az Er- 
délyi Fejedelmek c) és a' magános Polgárok, d) 
sót a' mi különös ; az édes Hazápkat pusztító Tö- 
rökök által is e) ha bár más nyelvbeli szavakkal 
sűrűen öszve zavarva f) gyakoroltatott; de ezen 
álítás ellen több bizonyságok szóllanak , mellyek- 
ből meg tetszik, hogy a' Magyar nyelv az Iromá- 
nyokba könyvekbe, 's Oklevelekbe, már a' régi 
üdökbe is voltak keletbe. g)'& szerént tehát azon 
álítás is ingadozik, mellynél fogva némellyek (ha 
az Erdélyi Fejedelmek' Okleveleit ki vészük is) 
egyetlen egy Magyar nyelven írott Oklevélnek 
tartják azt, melly által Il-ik Jósef 1789-be á' Ma- 
gyaroknak Ország-gyűlést hirdetetett. h) Egyéb- 
eránt a' Magyar Országon tanyázó Németek a 1 
XV. Századba , vagy valamivel elébb is kezdették 
leg inkáb használni Leveleikben tulajdon nyelve- 
ket, i) Vágynak szinte Királyainknak is , úgy- 
mint: Holíos Mátyásnak , Er'sébeth Királyné 
Albert Király Özvegyének Német nyelven írott 
Okleveleik , mellyeket vagy a' Magyar Országon, 
vagy pedig az éhez tartozó Országokban, 's Tar- 
tományokban lakó Németekhez küldöttek, A' Cse- 



— ( 78 

bek Giskra Vezér üdéjébe a' XV. Századba ; mi* 
dón édes Hazánk a' belső zenebonáktól ostoroz- 
tatott, leg inkáb terjesztették a' Tóth nyelvet Or- 
szágunk Nagyjai között: sőt TT. SCHW. M. Ür 
látott is egy 1453-iki Cseh nyelven írtt Okleve- 
let, melly édes Hazánkba született, 's vágynak 
Királyainktól is Tóth nyelven ki adatott Okleve- 
lek, k) A' leg ritkább régiségek közé pedig tar- 
tozik Sz. Istvánnak azon Görög nyelven irt Zárt- 
oklevele, melly által a' Veszprémi völgytől nevez- 
tetett Apáczák' Szerzetét fel alította , 's a' melly 
Kálmán Király által későbben Másolatba által té- 
tetett. (Lásd PRAY de vita S EUsabeihae et 
B. Margarithae Virginis : Tyrnaviae 1770. a* 
221. lapon.) 

a) Találtatott a' Posonyí Széketlen Káptalan' Könyvtá- 
rába bizonyos Misés , vagy is Isteni szolgálathoz tarto- 
zó könyv melybe valami Halottas-beszéd Magyarnyel- 
ven feltéve találtatik, 's a' melly mind ROLLER', 
mind pedig PRAYNAR vélekedések szerént a XII. 
Század végén , vagy pedig a* XIII. Század elején 
iratatott, Kezdődik pedig az illy formán. „Latiatui 
feiejm zumtuchel mi vogmuc. Ysa pur és Chomuv 
uögmuct Menyi milostben terumttve eleve miv ise- 
mucut Adamut es odutta vola neki parad/sumot" 
's a' t, Ezen Halottas beszédről némellyek a' Magyar 
nyelv a'kori pallérozatlan , *s durva voltára húztak 
következést; de miolta azon Halottas beszéd a' Ma- 
gyar Nemzeti Museum' tulajdona lett, és meg vilá- 
gosodott az : hogy azon Réz-irat a' Boldvai Apátur- 
ságé volt , a' Boldva vize mellett lakozó köznép pe- 
dig igen különösen szokta a' Magyar szót ki ejteni, 
szólta azon bal vélekedéseknek is meg kellett vál- 
tozni , a'nyival is inkáb: mivel a' Révai Miklós ál- 
tal a* Bécsi Császári Renyv-tárba fel talált i3?2. 
Magyar Biblia egészen ellenkezőre mutat. (Lásd 
e'röl bővebben lud, Gyii t t. 1^19. X. Röt. 8,5 , és 
köv. lap.) 

b) Bizonyságot tett e'röl azon Helynek a'kori Lelki- 
Pásztora BARTAL1S ANTAL illy czímü Rönyvébo 
„JSotitia Puruchiac Jcgenytnois" Claudiopoli 1794* 



79 H 

v22, 123. lap* Kezdődik pedig azon beszéd Tersed 
Le e'képen: O deuches seeges zenth iob kcez , /n tf- 
let magiar uhaitua neez , draagha genche nctpeunk- 
nec , nag* eoreome ziueunkncc" 's a' t. 

c) Lásd EDÉÉNEK Okleveles-gyűjteményei között 
11-ik János Királynak 1565. Meg-erösitö Oklevelet* 
Hasonlóul láthatni Bethlen Gábornak , és Báthory 
'Sigmondnak , söt más Erdélyi Fejedelmeknek is Ma- 
gyar nyelven irt több Okleveleit, 

d) Magános emberek' Írásaira a' mondott üdöszaka« 
szókba nem kevésre találhatni. Egyéberánt pedig 
vigyázni kelletik , ne hogy ollyan Okleveleket is, 
mellyek más nyelvből Magyar nyelvre által tétettek, 
credetikép' Hőnyi nyelvünkön le iratva lenni véljük, 
minthogy az e'féle által-fordítások többször meg 
történtének, 

e) Kezemen is forgott Mustaf3 Török Basának egy 
if)36-iki eredeti Üti levele, (passus) melly Magya- 
rul vagyon irva. 

y) Lásd Compilutu Constitutio Regni Transylvaniae, 
Vágynak az ujjabb üdökböl ollyan Oklevelek is,mel- 
lyekuek élőbeszédje Latán nyelven , a* többi fogla- 
latja pedig Magyar nyelven vagyou írva. Hlyen Bá- 
thory Sigmondnak is Várad várossá részére ki adott 
1597. Levele, 

,£) Némellyek a'ba a' bal vélekedésbe vágynak , hogy 
régi Eleink Hőnyi nyelveket a'nyira el hagyták vol- 
na nyomatatni , hogy áztat az irományokra nézve 
nem is használták , de azt nem elég helyesen alítják; 
mivel régenten Hőnyi nyelvünk úgyszólván nagyobb 
keletbe, '& virágzásba volt, mint mai üdöben. Ugyan 
is vagyon bizonyságunk a'ra ha az elöbbeni üdökre 
nem megyünkis , hogy 1114-ikbe az Egyházi-gyűlés 
parancsolatja szerént az Evangélium, 's egyéb Hit- 
beli dolgok Magyarul magyaráztattak. (PÉTERFI 
in Conciliis Regni Hung.). Hasonlóul Mária Király- 
né alatt az egész Szent- irás Magyarra forditatott 
[Annales (VI SÜ. Ord. S. F> amisei , in Bibliotheo 
Episc. Transyiv.), Különben láss erői többet Vér- 
ségi Ferencznek me% fogyatkozott okoskodása a 9 
tiszta Magyarságban. Pesten. 1806. 88. 89. 1. 

h) Azt sem lehet alítani , hogy csak Il-ik Jósef adott 
voiaa ki egyetlen egy Magyar nyelven írt Okieve «■ 



— ( 80 h~ 

lét; mivel Kálmán Királynak a* Törvény-tárba (Cof- 
pus Juris} iktatott Oklevele , vagy Törvény köny- 
ve is, a* mint a'nak elöljáró- beszédjéből elég vilá- 
gosan ki vehetni , Magyar nyelven volt írva , *s ki 
adva. (Lásd a' mondott Királynak Törvény- könyvét 
a' Törvény-tárbaj Innét tehát méltán gyaníthatni, 
bogy valamint a' nevezett Király üdéjébe /ugy ö előt- 
te a'nál inkáb jöhettek ki Hőnyi nyelvünkön írt több 
Oklevelek is. 
i) Lásd oz Okleveles formák között a' Késmárki , Lő- 
csei , és Laibniezi Takácsoknak Németh nyelven irt 
Álatmányaikat, (statuta.) 

h) Azon említett Cseh irományt birja TT. Jankovích 
Miklós ür. Vágynak Il-ik Lajosnak is Cseh országot 
illető Cseh nyelven irt Oklevelei (Lásd SOMMERS- 
BERG in SS. rerum Silesiaúarum.) TT. SCHW. 
3VÍ. Ur látott a* Karloviczi Leveles-tárban István 
Rácz , vagy is Serviai Vajdának egy 13'48-iki Ráca 
nyelven irt Oklevelét is. 

36-/Á §. A s Deáh n Vagy is hatan nyelvnek 
szélesen hiterjedett Uralkodás ár óU 

Más, ? s majd minden Európai Nemzetek 
közt is uralkodott a' Latin nyelv , és pedig a'nyi- 
ra: hogy a 1 Hazai nyelvek általa majd csak nem 
el nyomatattak. Valamint szinte Sicziliába 's Ná- 
polyba is a' Latán nyelv által nyomatatott el a' 
még a' XI. XH.és XIILSzázadokbá uralkodott Görög 
nyelv ; *s hasonlóul Spanyol országba és Sicilirba az 
Arabsok uralkodása alatt keletbe lévő Arabs nyelv 
is. Mentek maradtak azonban e' ragadós nyavalyá- 
tól az Oroszok, a) es azok, kik a' Római Szent- 
egyháztól el pártolván, Görög szertartásokkal él- 
nek, b) Ezeknél ugyan is a* Latán nyelv Okleve- 
les nyelvé soha sem lehetett, hanem a' helyett 
tulajdon nyelveket használták, >s használják máig 
is; követvén a' Napkeleti Birodalom' példáját, a' 
honnét is a' Romai nyelv az Oklevelekre nézve a' 
kegyetlen Phokás Uralkodása alatt (ÖÖ2-) örökre 

Szám- 



-( 81 )- 

szárnkívetetett. Az Angolyoknál Ill-ik Eduárd 
üdéjébe 13Ö2. lett a' Nemzeti nyelv Okleveles 's 
törvényes nyelvé. — Leg régibb Német nyel- 
ven írott Oklevél, GATTERER szerént 1170-be 
adatott ki; c) SCHONEMANN pedig 1217. Esz- 
lendőbelinél régibbet nem látott, d) A' Batavok- 
nál, Spanyoloknál, 's Olaszoknál még nem ta- 
láltatott tulajdon nyelveken írt Oklevél melly a' 
XIII. Századot meg előzte volna. — A' Cseh nyelv 
csak a' XIV. Századba lehetett az Oklevelek' tu- 
lajdona Cseh Országba e) A' Franczoknál a'pa- 
raszt , vagy hoz Római nyelvnek (lingva Romá- 
na rustica) már a' IX. Századbéli Levelekbe lát- 
szanak nyomai; nem is találtatott még az 1153. 
Esztendőbélinél régibb Francz nyelven írtt Okle- 
vél. Uralkodott azonban az alatt az idő alatt is 
Franczia Országba, mind a' Lalán, mind a' mái 
Franczia , mind pedig* a' koz Római nyelv, éspe- 
dig mind a'dig az ideig, míglen XII. Lajos, és 
leginkáb I-ső Ferencz Királyok alatt a 1 Latán 
nyelv az Oklevelekből, \s a' Kanczellariákbol ki- 
parancsoltatván, a' Hazai nyelv foglalt helyet./^) 
Majd minden Európai Nemzeteknél tehát a' La- 
tán nyelv nyert az Oklevelekbe első helyet, melly- 
nek egyik oka alkalmasint az is lehetett , hogy az 
Oklevél irásra majd minden Nemzeteknél az Egy- 
házi személyek használtattak, a' Kanczellariusi 
hivatalt is többnyire ők viselték, 's a' képen a' 
Latán nyelvet is kények szerént terjesztették. 

€i) Az Oroszok miólta az írás mesterségével meges- 
mérkedtek , az Oklevelekbe nem egyebet, mint a' 
magok tulajdon nyelveket használták. Egyéb eránt 
nálok leg régibb Oklevél némellyek szerént n5o-dik 
Esztendőre ; mások szerint ismét (Götting jinztigen 
l5ül.St: 35. )l26<2. Esztendőre mutat* 

b. TT. SCHW. M. Úr látott a XV. Századból a' Báez 
Despotoknak Latán nyelven irt Leveleiket , és ismét a* 
Moldvai és Oláh Országi Fejedelemnek egy Iöi7-ik 

Diplomatika 1. Dar. F 



-( 82 )- 

Magyar Nyelven irtt Oklevelét, De ezek csak kive- 
relek a' közönséges rendszabás alól. 

• c) Lásd GATTERERT Commentatio , de íinguae Ger- 
tnanicae epocha Diplornatica in Coirwient. Soc. Heg, 
Scien!, Götting. 1779. Volum, II, Götting 178^* 
d) Lásd SCHÖNEMANN Versiich eines volhtándig. 
Systems der DipL I. Bd. S. 290. et sequ. 

<?) ALTÉR KÁROLY Beitrag zur praktischen Diplo* 

matih für Slaven , vorzüglich /ár Bőhmen Wien 

1801 Vorbericht XVUL lap. 
f) Lásd e'röl bővebben Neue Lehrg. d. D/pl. VI. §. 

504.— 527. Egyeztesd SCHÖNEMANNra. K. 261. és 

íöv. lap* 

57-/A §. A' Betűk vonásairól, 's a betűk for- 
máinak változásairól. 

Tekintvén itten leginkáb a' Latán betííket 
azok egyenes 's görbe vonásokból alának, mel- 
lyek közül némellyek függőlegesek (perpendicu- 
laris) mások fekvők, némellyek állók, vagy dűl- 
tek, 'sa' t. A' Betűknek tehát azon vonásaik vagy 
eredetiek (originarii priniitivi) vagy pedig vendég 
's fattyú vonások. Eredeti vonásoknak nevezzük 
azokat a' betű-vonásokat, mellyek a' betűknek 
legszükségesebb részeit teszik, 's a' betűket a* 
magok együgyű formájokba ábrázolják. Hlyen 
együgyű formában jelentek meg a' betűk Augus- 
tus Császár idejében is , de a' mellyek mind a' 
mellett is csínosabbak voltak a' Középkornak ösz- 
sze viszsza ránczigált betűinél. Ezen eredeti együ- 
gyű vonásokat belyheztetésekre , fekvésekre , 's 
mivoltokra nézve oldalaknak (latéra) támaszok- 
nak (fulcra) egész , 's fél köröknek ícirculi et 
sémi circuli) méltán nevezhetjük. Vendég vagy 
fattyú vonásoknak pedig nevezzük a' betűknek 
azon vonásait, mellyek a 7 betűknek nem a' leg- 
szükségesebb, sőt a' hasztalan részeit teszik, '& 



-( 85 )- 

a' mellyek üdővel a* betűket nem csak együgyű 
formájokból kivetkeztették, hanem azokat a'pal- 
lérozatlan Népek előtt szépnek tartott ocsmá- 
ny okká is tették. Ide tartoznak a' betűk hegyei- 
nek 's talpainak több félekép' való elmet szé- 
sei H formált atásai , farkai 's egyéb czifrasá- 
gai. Illyen fattyú, vagy vendég vonásokkal vágy- 
nak megfertéztetve a" Középkori , 's leginkáb az 
úgy nevezett Gothusi betűk , mellyeknek némely 
maradványait a' Német írásokban máig is tapasz- 
talhatni. Továbbá lehetnek még a' betűknek vo- 
násai rendesek és szokatlanok. Rendesek a' be- 
tűk vonásai ha a' vonások egy arányúak vagy 
öszveillók (proportionati) egészek vagy isöszve* 
állók (cohaerentes) egyesek vagy is együgyűek 
(simplices) mesztelenek (nudi) egyszinúek, egye- 
nesek, merőn állók rendes egyenességúek/s gör- 
beségilek , rendes vastagságúak , 's vékony sá- 
guak) illó magasságúak 's a' t. Szokatlan be* 
tűvonásoknak pedig hívjuk azokat a' vonásokat, 
mellyek a' most le írattakkal éppen ellenkezés- 
ben vágynak, p. o. ha a' vonások nem egy a rá" 
nyúaki csonkák, szakadozott ak , többszörös 
$ök % fel- czif rázott ak * több- színűek , hajlottak* 
reszket ósök , (tremuli) felette vastagok , vékon* 
nyak^ hoszúak , magosak 's a' t. Ezen kü- 
lonbbíéle vendég fattyú, 's szokatlan vonások ál* 
tal tehát a' betűk nem csak a' magok együgyű 
csínos formájoktól el távoztak, hanem úgy szól- 
ván , még a' közöttök lévő szoros atyaiiságból 
eredett hasonlatosságokat is elvesztették. Egyéb 
eránt dicséretet érdemel a' Franczia íróknak azon 
valóban fáradságos munkájok, mellyekn él fogva 
mind a' régi , mind az újjabb kori , 's kivált a* 
Latán betűknek mindenkori vonásaikat 's válto- 
zásaikat szorgalmatosan egybeszedve világ eleibe 
hocsájtották. aj A' mi ezen könyvet illeti: e'be 

F % 



H 84 )- 

i.Tábi.á' Hazai Oklevelekbe találtató küJönbbféle betű 
^' Is I változásokat általam is némelly részben meg bő- 
szám, vítve , az érdemes Olvasó szemlélheti. 

a) Lásd Keiie Lehrgebaüáe der Diplomatik II, 162 — 
409, §. III. I. és höv. §. az XX. _ XXII I Réz. Táb. 

38-/A §. A' Nagy és Kis betűkről. 

Az Oklevél-esméret tudományába elosztat- 
nak a' betűk Nagy (Majusculae) és Kis (Minuscu- 
lae) betűkre. Ezen utóisók az elsőktől, mind nagy- 
ságok, mind vonásaik által különböznek. A' Nagy 
betűk ismét két részre oszlanak, úgymint: Szeg- 
letesekre (Capitales) mellyek részszerént egyenes; 
I Tábl részszerént hegyes vonásokból álanak , és Göm- 
1. szkmbőlyúekre (Unciales) mellyek kerekded gömbö- 
lyű vonásokból készülnek. A' szegletes betűk ke- 
zűi ismét némellyek felesleg-szegletesek ,'s négy- 
szegűek (Lásd I. Tábla 2-ik szám) mellyek jól- 
I.Tábl.lehet leginkáb a' régi emlék - köveken , 's 
2. szám oszlopokon tapasztaltatnak, a) a' Hazai Leve- 
lekbe pedig kevesebb számmal találtatnak ; nem 
lehet mindazonáltal egy átaljában alítani, hogy 
azok a' Hazai Oklevelekbe is keletbe ne lettek vol- 
na , mivel magam is az Egri Káptalannak egy \h\h 
Oklevelébe a' többi közt több oly szegletes be- 
tűket tapasztaltam. 

a) Apollinarisnak Fehérvárott találtatott sírkövén , 
melly a' Nemzeti Tudományos-tárházba (Museum) 
tartatik , a* C, betűt szegletes formában láthatni (Tud* 
Gyűjt. 1819. X. K. 92. h 

3Q-/A §. A* Ki* betűknek felosztásáról. 

Az úgy nevezett Kis betűk ismét kétfélék, 
t.i. Váltak vagy is Magánosak (Minutae) mi* 



-( 85 )- 

don t. i. az írásba egyik belű a' másikkal nincsen 
öszve foglalva, 's kapcsolva, valamint a' mái 
nyomtatott betűk; és Folyók vagy is ííapcsoltak 
(Cursivae) midőn egyik betű a' másikhoz vagyon 
kapcsolva , *s ragadva , valamint a' folyó Írások- 
ban. Ezen négy féle betű nemekből pedig ugyan 
a'nyi nemű írások is erednek úgymint: Szegle- 
tesek ; Gömbölyűek; Magánosok , vagy is Fái* 
tak\ és Folyók, vagy is Kapcsoltak. Minthogy 
pedig ritkábban találtatik olly Oklevél, melly az 
említett irás-nemek közül csupán, 's egyedid va- 
lamellyiket foglalná magában ; ugyan azért azon 
irás-nemek ismét két részre oszlanak , t. i. tiszták' 
ra 's egyelitettekre* 

hO-ik §. A többféle hetükről, '$ azokból szár- 
mazott írásokról, 

A' betűk továbbá alkottatásokra nézve még 
többfélék is lehetnek , és pedig : vagy igen-vé* 
konyak, vagy igen-vastagok; ismét vagy feles** 
leg szélesek, vagy felesleg-magosak. Vágynak 
ismét olly vékony, de azonban nagy betűk is, 
hogy karoknak, vagy búza kalászoknak vélnéd 
őket lenni, és ezek Boszabbaknak bívatatnak. 
Ezen Hoszabb-betúk pedig ismét kétfelé oszla- 
nak, úgymint: Nagyobbakra, 's Kisebbekre, 
de a' melly ek nem a'nyira nagyságok , mint for- 
májok által különböznek , egymástól (Lásd I. ''J^J 1 * 
Tábla 5. 4. szám). Vágynak ismét szebb , 's rú~ szám. 
tabb betűk is. A' betűknek e'béli felosztásából az 
Írások is hasonlóul több félék lehetnek : t. i. kó- 
szábbak vagy közönségesek, ismét egyenlőek, 
vagy egyetlenek; szebb 's rútabb írások; nem 
különben fekvésekre nézve, vagy merevedlek, 
(ereetae) vagy hajlottak (inclinatae) vagy isméi, 
fekuöy egyenes, fordult , 's egyébb irások* 



— ( 80 )— 

Ul-iJi §. A'fellyebb emletett betűknek IdÓ-sza* 
haszohról , vagy is uralkodások'' üdéjéről. 

Édes Hazánkban: 

1-ör Nincs semmi Oklevél, egyedül, 's egé- 
szen Nagy betűkkel írva : uralkodtak azonban 
azok az Angoly Országi Oklevelekbe a' Vlü. Szá- 
zad előtt; Franczia, Német és Magyarországok- 
ba pedig soha sem. Ellenben pedig 

2-or Valamelly mesterséges mivekre , úgy- 
mint : pénzekre , pecsétekre , emlék-oszlopok- 
ra, 's egyebekre való felűl-irások, (inscriptio) a' 
XV-ik századig többnyire nagy betűkkel vágynak 
irva. Vágynak azonban édes Hazánkba kevesebb 
számmal ollyan mesterséges művek , mellyé ken 
a' felűl-írás Kiss betűkkel vagyon feljj jegyezve. 
Hlyének p. o, Erzsébeth Királyné', 1-so Ulászló' , 
\s Hunyady János' pecsétjeik ; nem külömben 
Hollós Mátyás Király' Titkos-pecsétje (secretum 
sigillum) IÍI-ik István Király' pecsétjén pedig f, 
és f. Kiss betűk szemléltetnek ; Gara Nádor-is- 
pány' pecsétjén is Törött betűkkel (Fractur) va- 
gyon irva a' körűi-írás; nem különben Mária 
Királyné pénz présén is a' Mária szó Kiss be- 
tűkkel vagyon kivésve Tud. Gyűjt . 1810- X. K. 
Q3. L'sa't. 

3-or A' Hoszabb betűk az Oklevelekbe leg 
inkáb az alá-írásokra nézve már a' Vl-ik Század- 
I.Tábl. Dan veszik uralkodások kezdetét; (idővel pedig az 
•zánu Oklevelekben az első , néha második, sőt néha a' 
harmadik sornak fele részén , néha ismét csak a' 
kezdet, vagy az lstensegécs Okleveles beszédre 
(formula invocationis) valamint az alá-írásokra 
jiézve is használtattak. A' mi Magyar országot il- 
leti : az édes Hazánkba híven meg maradott Ok* 
levelekbe hasonlóul voltak keletbe az ugy neve- 
zett hoszabb betűk. Illyen hoszabb betűkkel va- 



-( 37 )- 

gyón írva Sz. István Királynak is lOOi-ki Okleve- 
le; a' hol is az elsősorban, azok a' szavak , mel- 
lyek a' fiezdet , vagy is az Istensegécs - beszédet 
(formula auspicii,invocatioDei) nemkülönben a' 
Király nevét 's czímjét (titulus) foglalják magok- 
ban, hoszabb ugyan; de az ugy nevezett hoszabb 
kis betűkkel, és csak néhol néhol nagy betűk- 
kel egyelítve írattak* Ugyan ezt követte 1-ső And- 
rás Király' Jegyzője is (Nótárius) a' most emiétett 
Királynak 1055. egyetlen egy Oklevelébe, azzal a', 
küiönbbséggel mindazonáltal: hogy e'be (t. i. az^ r " ik 
András Király Oklevelébe) az egész első sor ho-i.szám 
szabb-nagy betűkkel vagyon írva ; a' Sz. István 
Királyéba pedig (melynek, első sorába a' Kezdet, 
vagy is Istensegécs) beszéden; a' Király nevén, 
's czímjén kívül az elő-beszédnek is (prológus) 
nérnelly szavai találtatnak) már az előbeszédbéli 
szavak szinte azokkal a' betűkkel írattak , a' mil- 
lyeneket az Oklevélnek többi sorai foglalnak ma- 
gokban. Hlyen írás - nemét tapasztalta TT. 
SCHWARTNER M. ür Il-ik András Királynak 
is vagy négy rendbéli Okleveleibe ; de a' mel- 
lyekbe a' hoszabb betűk már a' Kezdet-beszéd 
végezetével el enyésznek. A' iV-ik Béla Király 
1252-ik és 1258-ik Arany-pecsétes Okleveleibe 
(bulla aurea) pedig , meJlyek közül az utolsót ma- - 
gam is a' Nemzeti Tudományos-tárház' (Museum) 
ritkaságai közt szemléltem a' kezdet, vagy is az 
Isten-segécs-beszéd , és a' Király' neve igen éke- 
sen , 's kivált az elsőbe több különbbféle festé- 
sekkel, de már nem hoszabb, hanem nagy-göm- 
bölyű betűkkel vagyon írva, 's kirajzolva. (Lásd 
utóbb ezen I-ső Részbe). Vágynak ismét olly ré- 
gi Oklevelek is , mellyekbe többnyire csak a' Ki- 
rály, 's az a'ba elő forduló Országok neveinek 
első betűi, hoszabb, 's kitetszőbb, de azonban 
a' Gothus ízlés szerént felesleg ki czifrázott , és 



-( 83 )- 

öszve szövött, 's fonott betűkkel vágynak ki raj-' 
zoiva. aj Hlyen belüknek nyomára akadhatni mai 
napig is a' ííómai Papák' némelly Okleveleibe. 
4-szer A' Kiss- magános t vagy is fáit be- 
tűk (ha ugyan némelly kevés meg maradott XI. 
és XII. századbéli Hazai; nem különben külső 
il.TAb.Országi Oklevelekből b) szabad ítélni) il-ik And- 
szám! rás; sot egész IV-ik Béla Királyokig inkáb vol- 
tak keletbe, mint a' folyó , vagy is kapcsolt be- 
tűk és pedig mind a'dig miglen üdővel a'/o- 
i\.y*hjyó t vagy is kapcsolt betűk az Oklevelekbe na- 
3.szám,gy 0DD számmal be férkezvén , utoljára. 

5 -szőr A' XIII. Század vége felé a' ti iss- folyó , 
vagy is Hapcsolt betűk szám -kivetésekbűi (mi- 
vel már ezen betű nem az V,, és VI. Századbéli 
következésképen a' leg régibb Oklevelekbe a' 
magános, vagy is vált bíiűk száma felett egy íz- 
ben uralkodott ismét elő jővén ; a' magános , 
vagy is vátt betűk számát sokkal felül haladták, 
és mint egy uralkodó Okleveles betűkké is lettek, 
's nem is használtattak az Oklevelekbe a'koron 
másféle betűk, hanem csak a' soroknak, 's Fe- 
jezeteknek elején , 's kezdetén. 

6-szor A' formája 's tulajdonsága ezen Folyó, 
vagy is Hapcsolt írásnak ugyan az , valamint 
azon írás-nemnek: melly a' Longohardiai , az 
ii.Táb.után pedig a' Gothusi vagy is Bárdolatlan', jöb- 
4 ' S/ m, ban pedig Oskolai vagy Ujj~Gothusi, sőtt Mo~ 
, n ik nostori írásnak is neveztetett. Uralkodott pedig 
u ezen öszve szövött, 's fonott, 's hegyekkel tel- 
szám, jy es f r ás-nem a' XlV-ik és XV-ik Századokba 
mindenféle Oklevelekbe, a 7 magános (privatus) em- 
berek' írásaiba, az írott könyvekbe, sőt a' mes- 
terséges-munkákon, épületeken, 's Szent-egyhá- 
zakon is mind a'dig : miglen a' nyomtatás-mes- 
terségének virágzásával lakhelyeikből csak ugyan 
ki űzettek. Nem lehetett mindazonáltal a' nyom- 
tatásokat is a'nyira meg őrzeni, hogy ezen Ga-* 



-( 89 )- 

thusí írás-nemnek rút formáitól meg ne fertéztet- 
tek volna, valamint azt a' XVI Századbeli némelly 
könyvek eléggé bizonyítják. 

7-szer. Kivétetnek ezen rendszabas alól Pio- 
bert Károly' , és I-ső Lajos Királyoknak némelly 
jeles Oklevelei; a' mellyek a' Nápoly Országból 
édes Hazánkba bé hozott Olasz emberek által 
írattak , mivel azok szép Olasz forma írásokkal 
díszeskednek. d) Egyéberánt 

8-szor Szükség meg jegyezni azt is, hogy 
édes Hazánkba minden Században , 's üdo-szakasz- 
ban szép 's rút írás is uralkodott; mivel a' Ki- 
rályok író-deákjai rendszerént szebben irtak , 
mint a' Káptalanoké, 's egyebeké; valamint szin- 
te az ugy nevezett Szabadságos-levelek is (Litte- 
rae Privil.) szebben írattak, mint a' Nyilt; vagy 
Zárt-levelek. Igen kelletik tehát vigyázni az Ok- 
leveles írás-esméretbe , hogy valamelly Oklevél- 
nek születése koráról csak hihető ítéletet is hoz- 
hassunk, a'nyival inkáb mivel a'hoz e'be a' rész- 
be igen nagy tapasztalás kívántatik. 

a) Több Oklevelekbe, és nevezetesen a* Váradi Káp- 
talan* 1429-iki és I-sö Lajos 1376-ik Oklevelébe i» 
tapasztaltara azt, hogy az Oklevél' első szavának be- 
tűje ki hagyatott. TT SCHWARTNER M. Ur is látott 
a' Xllí-ik Századból egy Oklevelet, mellyböl a'Ki« 
rály nevének első betűje kimaradott. Sopron Váro- 
sának Levél-tárjában pedig vagyon IV. Béla Király- 
nak egy 1260 ik Oklevele, mellybe hasonlóul a' Ki- 
rály 's az előszámlált Országok' neveiből az el?a 
betű az Oklevélnek kezdetén kihagyatott e'képen: 
ela Dei gratia ungarie almatie roaíie , ame 9 ervíe, 
allicie f odomerie , umtinieque rex. Az e'béli hibá- 
kat kétség kívül azoknak lehet tulajdonítani , kik az 
Oklevelekbe az elsőbb czifra betűket kirajzolták t 
de a'beii kötelességeket néha elmulasetották. 

b) Lásd GATT ERER Elementa artis Dipl. 73. §. 

e) Úgymint ércz-edényeken , poharakon , harangokon, 
's más egyebeken , mellyen a* Gothusi Írás Q,' leg 
olvashatatlanabb szokott Jenni, 



-( 90 )- 

d) TT. SCHW. M. ür olvasott olly ékesen írott Okle- 
velet a' Balassa Grófoknak Leveles-tárokba. 

h2*i k §• Az Oklevelekben elő forduló betiU 
éktzésekról (accentus) és némelly betűk- 
nek egymással való hasonlatosságokról. 

TT. SCHWARTNER M. Ur az i, y, és u 

belük' élezéseiről, némelly részben GATTERERT 
követvén e ? következendő észre vételeket közöl : 
Az i. betűre ugy mond: a' X. Század vége felé 
hegyes vonás (í) a' XIII. Század enyészete felé 

Í>edig már néha pont is (i) tétetett , mellynél 
ógva három féléi, betű (i íi) ritkán szokott 
ugyan egy Oklevélben jelen lenni ; tartott pedig 
ezen áihatatlan írásmódja a' XVI. Század köze- 
péig, melly üclőtől fogva az i betűre folyvást 
pont tétetett. Továbbá a' íeg régibb üdőlol fog- 
va úgymond : az y. betű , melly a' Közép-korba 
kettős i betűt jelentett, hol egy, hol pedig két 
pontokkal ékeztetett meg, azon okból, hogy a* 
farkas á. betűtől, mellyhez igen hasonlított, meg 
különböztessen. Nem különben úgymond: a' 
XII. és XIII. Századbeli Oklevelekbe az u. betű 
néha kör (circulus) forma vonással meg ékezve 
találtatik ; a' honnan a' Német u. betű felett lévő 
kör forma vonás is veszi alkalmasint eredetét. 
Ismét továbbá, a' tisztelt Ur azt jegyzi meg : hogy 
némelly Okleveleket az (, és y. betűkfele tt látszó 
pontok, nem mindenkor azok által tétettek, kik 
az Okleveleket írták, 's formálták, hanem sok- 
szor az Okleveleknek tudatlan Birtokossal által 
is a' végett, hogy azoknak olvasásában magok- 
nak könyebbséget szerezzenek , nem gondolván 
rneg azt, hogy egy olly csekély ékezés, 's pon- 
tozás is menyire kétségessé teheti valamelly Ok- 
levélnek igaz voltát. Mind ezekre TT. HORVÁTH 



ISTVÁN Ur (Tud. Gyűjt. 1819. X. K6t^5. Qh. 

lap.) azt mondja: hogy az i, és y betűkről elébb 
mondottak, nem csalhatatlan, 's valóságos rend- 
szabásokj mivel ugy mond: az i, és y betűk már 
Sz. István Király üdéjétől fogva változóan jönnek 
elő az Oklevelekben aj Ugyan is vagyon ollyan 
Oklevél, mellybe az i betűn vonás, és ismét pont 
is taíáitatik ; valamint szinte ollyan Oklevél is, 
mellybe az i. betű felett vonás, \s némellyiken 
semmi vonás sem szemléltetik ; ugy szintén az 
y. betűn is némeJly ugyan azon Oklevélbe két 
pont , \s ismét két veszsző, más Oklevélbe pedig 
egy pont is láttatik. Mellyre való nézve a' tisztelt 
Ur azt tartja: hogy a' fentebb az I, és y. betűk- 
ről eiő adott észre vételek olly erőtelenek, hogy 
azokra valamelly bizonyos rendszabásokat építe- 
ni telyes lehetetlenség. Részemről ha ugyan cse- 
kély tapasztalásom mellett szabad a' dologhoz 
szóllanom, azt mondhatom: hogy jóllehet az i 
betű felett már a' régi Oklevelekbe is némellyi- 
ken pont, másikon vonás, 's máson éppen sem- 
mi sem találtatik, vagy is jól lehet ugyan egy 
Oklevélben három féle ékezésű i betűk is talál- 
tathatnak , azt mindazonáltal még is merem alí- 
tani; hogy még a' XIII. századbeli Oklevelekbe 
is az i betű felett inkább a' veszsző, mint a' pont 
ékezés, vagy éppen semmisem uralkodott, ugy 
a'nyira : hogy a' pont ékezést a' fentebb említett 
üdőbeli, 's az előtt való Oklevelekbe is néhol néhol, 
és csak újság gyanánt láthatni , sőtt a' mi több 
a' XIV. Század elején is több, veszszős pontozá- 
sokkal tellyes Okleveleket lehet tapasztalni. Kü- 
lönben magam is azt tartom, hogy ezen most 
elő adott rendszabási-észrevételek inkáb csak fi- 
gyelmet gerjeszthetnek valamelly Oklevél eránt, 
de annak igaz voltát, más segedelmek nélkül, 
semmi esetben el nem dönthetik , hanem leg 



-( 92 )- 

fellebb a*fá használhatók, hogy valamelly üdo- 
kiadás nélkül való Oklevélnek szülelése korához 
azoknak segédelmek által könyebben hozzá vei- 
helük. 

Egyéberánt Hazánk' Okleveleibe, valamint 
másokba is igen nehéz némelly betűket egymás- 
tól meg különböztetni , kiváltképen pedig az es- 
méretlen Tulajdon-nevekben, tigy anyira: hogy 
némellykor csak több Okleveleknek segedelmek 
által kerülhetjük el azt, hogy az olvasásban hi- 
bát ne ejtsünk. Illyen nehéz meg különbözteté- 
sűek p. o. a' nagy betűk közül az A , és a' kettős 

5*s T z ám' CG; a ' B ' ^ s W '' a ' C > és E ' a ' G > és H; a ' . G ' 
m 'és S; az 1, és T; a' K, és R ; 's más betűk is; 

valamint szinte a' kisebb betűk közül : a' c , és e ; 
c, és t; f, és f; a' con, és us szótagot jelentő 
9. jegy a' g. betűtol; az i, és r; n , ésu; a' lehúzott 
vonású r, és p; v,és r; v , és u; v, és n; u,és y; 
's más betűk. Hlyen betű cserélésekkel vagyon 
tele a' Római Gyűjtemény XIV. Századbeli Laj- 
stromának Pécsi Másolatja is. (Tud. Gyújt. 18 19. 
X. K. 94. 1.) 

á) Több ollyas példákat hoz fel az oralétett könyvbe 
TT. HORVÁTH ISTVÁN Ur , a'mellybölki tetszik 
hogy a' pontos ékezés az i , és y. betűk felett már 
a' régi Oklevelekbe is néhol néhol elö jön , magam- 
is találtam a'nak némelly nyomaira. A' honnan ki 
tetszik hogy kizárólag (exclusíve) nem lehet azt alí- 
tani , hogy a* XIH. Század vége feléig az Oklevelek- 
be semmi pont ékezés az i betű felet nem találtat- 
na, hanem leg fellebb azt: hogy a' vesző vei való 
ékezés a' pont felett uralkodott. 

&5-/A§ Némelly következtetések az elébb mon- 
dottakból az írás-es méret re nézve. 

Az elébb mondottakból az írás - esméretre 
nézve némelly nem meg vető következtetések 
| zck lehetnek ; 



-( 9 5 )- 

T-ör 'Minden írásoknak , vagy is írásformák- 
nak vagyon egymás közt valamelly atyaíiságok, 
mellynél fogva az írásformáknak , 's nemeknek 
származásokra , 's eredetekre lépcsőnként viszsza 
lehetne menni egész a' leg régibb üdőkig. 

2-or A' leg régibb, 's hitelesebb Oklevél- 
vi'sgálathoz tartozott régenten az írás-nemének, 
Is formáinak vi'sgálatja, mivel régenten könyebb 
volt a' Királyoknak, 's egyebeknek egykori írá- 
saikat a 7 Levéltárokba meg tartott Párokkal ösz- 
ve hasonlítani ; mostan azonban midőn már a* 
Levelestárok a' magok régi épségekben meg nin- 
csenek, sokkal nehezebb valamelly Oklevélnek 
igaz vagy hamis voltát , 's üdejekorát csupán az 
írás-neméből, 's formájából megítélni, 's ha- 
tározni ; következésképpen az irás-vi'sgálat mos- 
tan már nem is a' leg bizonyosabb visgálatok 
közé tartozik, 

3-or Egy tekéntetre által látni valamelly Ok- 
levélnek írása-korát lehetetlen, mivel a'ra mos- 
tan kivált, igen nagy íigyelmetesség kívántatik. 

4-er Minthogy a* betűknek, 's írásoknak kü- 
lönböző {időszakaszokba különbbféle formájok is 
volt, szükség lenne > 's talán nem is volna éppen 
lehetetlen, az írás formákat nem Századokra 
ugyan , hanem más bizonyos üdőszakaszokra , 's 
nemekre el osztani. Mert jóllehet ugyan egy Ok- 
levél' író is, ugyan egy üdőben különbb féleké- 
pen írhatott, azon különböző írások mindazon- 
által fajjokra, vagy nemekre nézve egy mással 
meg egyezhetnek. 

5-ör A' GATTERER Linnaeismus Graphi- 
cájába több tudomány \s elmésség találtatik, mint 
haszon, 's bővebb a' nevezetekre, mint a' do- 
logra nézve (Lásd Elementa art. DipL) 

ü-or Jól lehet nem lehetetlenség az írás-ne- 
meit , bizonyos üdőszakaszokra , lehetetlen azon* 



-( 9k )- 

ban azokat Századokra el osztani; mivel lehetsé- 
ges , hogy valamelly Századnak utolsó esztende- 
jében ugyan azon írás-nem uralkodott , melly a' 
kivetkező Századnak első esztendejében is kelet- 
be volt, valamint viszontis. 

7-er Ugyan egy embernek ugyan egy üdoben 
némelly tekéntetben különbbféle szebb, \s rútabb 
írása lehetett, jól lehet ha jól meg tekintetik ne- 
mekre nézve nem igen különböznek azok egymás- 
tól. Mert nagy bé folyása lehet az írásnak né- 
melly változására nézve az írótolnak, a' téntának, 
vagy is íróiévnek , az (időjárásának , a' betegség- 
nek, 's egyéb' testbéli álapotnak, 's környulálá- 
soknak; sőt a' mi több , ugyan egy üdoben több- 
féle írásfajok, 's nemek is uralkodhattak. Melly- 
re való nézve az írás-formákat, 's nemeket igen 
meg kelletik vi'sgálnunk, hogy azoknak segedel- 
mek által, csak valamelly híhetőséget is merít- 
hessünk. 

8-or Csupán az írás visgálatból vagy esrné- 
retből más segedelmek nélkísl valamelly Okle- 
vélnek hitelét el dönteni igen nehéz, sőt némelly 
esetben majd lehetetlen is, és a'ra valóban nagy- 
tapasztalás kívántatik. 



( 95 .)- 



H-ik Fejezet 

Az Oklevelekben elö forduló ne'- 
melly szavaknak le írásáról. 



I-Ö Szakasz. 

A' középkori Helyes-írásról (Ortlio- 
graphia.) 

44-/A §. A* középkori-hely írás* parlagos volta" 
nah okairól, 

A' Középkorba , midőn a' szép-mesterséget, 
és a' régiségeknek hasznos, 's gyönyörködtető 
vi'sgálatja , 's esmérete mintegy szunyadoztak , 
's el temetve hevertek , és a' midőn a* Gothok , 
's Longobárdok az ő durva ki mondásaikkal a* 
Latán nyelvet könyörűletlenűl szeplősitgették , a' 
Latán Helyes-írásnak szükségképen romolnia kel- 
letett, különösen pedig édes Hazánkban a'nyival 
is inkáb , mivel nálunk a' Külföldről bé sereg- 
lett idegen írók minden üdőben menedék helyet 
találván, a' Latán szavakat tulajdon nyelveknek 
természetéhez kíméletlenül egyengették. De mind 
e' mellett is azon üdő sem szűkölködött helyes- 
írásbeli rendszabásokba ; valamint azt az egyko- 



-( 9 6 )- 

ii írásoknak Helyes-írásbeli egymáshoz való kis- 
sebb, 's nagyobb hasonlatosságaik eléggé bizo- 
nyítják. A' romlott Helyes írás tehát a' Középko- 
ri Okleveleknek igaz, 's hiteles voltokat nem hogy 
kétségessé tenné , sót inkáb azokat neveli , 's 
erősíti. 

45-/A §. Áz írásbeli hibáknak el követése mód* 

jairóL 

A' Régiek háromféleképen követtek el hi- 
bákat az írásban, úgymint: 1-ör Betű szaporítás 
által; midőn t. i. valamelly szóhoz több betű kap- 
csoltatott, vagy adatott, mintsem meg kívánta- 
tott volna. 2-or Betű-kihagyás által ; midőn t. i. 
valamelly szóba kevesebb betű tétetett , mintsem 
szükséges lett volna. 5-or tíetűcserélés által ; a' 
midőn valamelly szóba egy betű a' másikkal fel- 
cseréltetett, vagy is midőn valamelly betű helyé- 
be más oda nem illő betű alkalmaztatott. Ezen 
hibák pedig leg inkáb a' Latán nyelvnek nem ér- 
téséből , következésképen a' szavaknak rósz ki- 
mondásából eredtek. 

k6-ik §. A Betű-szaporításról. 

A' 44-ik §. is elő adott okoknál fogva tehát, 
néha a' Szavak lelyesebb szájjal , vagy is durváb- 
ban mondattak ki; a' mint t. i. valamely idegen 
Nemzetbeli embernek beszédje-módja , vagy hang- 
ejtése, 's nyelvének természete hozta magával, 
's ugyan a' szülte némelly Latán szavakban a' be- 
tű-szaporítást, mint p. o. ezen szavakban is : hűs- 
dem , ymmo , michi \ habundare , heremita , 
perhennis • hab eis , interhemit , hostia , Hau- 
stria , Columpna , tanptum , temptatio , damp* 
tium y auctum , Zemplin , trartsumpmi , aU 

temp- 



temptare , cohacti. 'sa' t ezek helyett: iisdem, 
imo , mihi, abundare , Eremita , perennis , ab eis, 
interemit, ostia , Austria , columna, tanturn, 
tentatio, daranum, actum , Zemlin transummi, 
attentare, coacti. Ide tartoznak meg azon sza- 
vak is mellyeknek első betűje szokáson kívül meg- 
kettőztetett, p. o. LLadislaus, Lhewchovia 's a' t. 
Itten azonban meg jegyzésre méltó : hogy a' szó- 
nak elején elő forduló a' féle betű kettőzletések 
nem mindenkor kettős betűket , hanem néha, csak 
czifraságot is jelentenek , (Tud. Gyújt. 181Q X. K. 
96. 1.) 

47-/A §. A Betú-ki-hagyásról. 

Ki hagyattak a' betűk hasonlókép' a> fellebb 
mondott okoknál fogva leg inkáb a' szavaknak 
közepéből, 's ott kiváltkép, a' hol valamelly be- 
tű meg kettőztetve szokott meg jelenni. Hlyének 
p. o. ezek a' szavak: eicit , reicit , anulus , con~ 
suerunt 9 poplo , domni , dinoscitur , exortor f 
exilarat , actenus , ypotheca , indicione , spa- 
nia , storia , edis, orreis , esterno , erbosa , abi~ 
lis , ermofroditus , opidum, 'sa' t. ezek helyett: 
ejicit, rejit, annulus, consveverunt , populo , do- 
mini , dignoscitur, exhortor, exhilarat, hactenus 
bypotheca indictione , Hispánia , história , haedis , 
horreis, hesterno, 'sa't. 

kS'fk §. A' Betü-cserélésröl. 

A' Betű-cserélés meg esett leg inkáb az ol- 
lyan szavakba, mellyekbenémellyelő forduló be- 
tűknek ki ejtése, vagy hangzatja, hasonló szo- 
kott lenni más betűknek ki ejtéséhez. Hlyének 
p. o. ezen szavak: Superhetera e' helyet : super 

Diplomatika /, Dar. G 



-( Q8 )- 

aethera; hys e' helyett : his ; Ladyslao e' helyett: 
Ladislao, optineat , hloria, karissimus , fíaro- 
lus , Ludovecus ; seí e' helyeit : sed ; atfero , 
aecclesie , ymo , prether , iobemus , cognuscat, 
grácia, ydoneus; Danuuius e' helyett: Danu- 
bius , cottidianus , multipharios ; pAa$ e' he- 
lyett : fas , ecvis e' helyett : equus ; lóngincum 
longinquuni helyett; c/y^ diu helyett; defasta- 
re e' helyett : devastare ; praesbyter , ydiote , 
ryuulus, Wana e' helyett: Bana secuntur e' 
helyett: sequuntur, Wulgaria Bulgária helyett; 
Camara e' helyett: Camera , Hathedra e' helyet 
Cathedra , quatinus e' helyett : quatermus ; Achis- 
granium e' helyett: Aquisgranum ; Laetalis e' 
helyett: lethalis ; eocpoliare e' helyett: exspolia- 
re 's a' t. Illyeneket, sőt még, a' mint a 7 követ- 
kezendőkben bővebben ki fog tetszeni nagyobb 
változásokat is szenvedett a' Latán nyelv a' Fran- 
kok , Gothok , Longobárdok , különösen pedig 
édes Hazánkra nézve az Olasz Német , 's más 
Nemzetbeli emberek által. *) 

*) Voltak ollyan üdök is a* midőn az Okleveleknek 
különbb *s különbb szavai egymáshoz ragasztva foly- 
vást írattak , melly az olvasást jóval nehezítette ; 
minekutánna pedig ezen rósz szokáséi hagyatatván, 
iidövel a' szavak egymástól el választva írattak 
volna, az íróknak' tudatlanságaik miatt nem minden- 
kor helyesen választattak azok el egymástól ; mivel 
néha bizonyos szónak utolsó vagy több betűje is a' 
következendő szónak első betűjéhez ragasztattak , és 
viszont; néha ismét a' következendő szónak elsőbe 
tűje el is hagyatott , ha az előtte áló szó ugyan azon 
betűvel kezdődött, p. o. bonorum eorum , e' helyett: 
bonorum meorum ; dictari debes e* helyett: dicta 
ridebis 's a' t. Az e' féle el követett hibákat némel- 
lyek, mint FONTANINI is a negyedik nembeli hi- 
bának vették az Oklevél esméret tudományába. 



-( 09 H 

Ug-ih §. Közönséges észrevételek. 

A' Középkori Okleveles írásmódnak visgá- 
Játjára nézve némelly nem meg vető észrevételek 
e' következendők lehetnek : 

1-ör Mennél nagyobb tudatlansággal, 's bár- 
dolatlansággal vádolja vaiamelly Középkori Okle- 
vél tulajdon íróját, a'nál nagyobb hitelt érdemel 
a' kérdésben lévő Oklevél. 

2-or Az egykori irások között is lehet vaiamelly 
különbbség a' menyiben t. i. egyik Oklevél a' má- 
siknál jobban , 's a' Helyes-írás szerént alkaímato- 
sabban vagyon írva ; mivel egyik Szerzetes író ta- 
pasztaltabb lehetett a' Helyes-írásban a 7 másiknál. 
3-or A' Helyes-írás ugyan egy Oklevélben is 
néha küíönbbféle szokott lenni. Különösen pedig. 
4-er A' Tulajdon-nevek le írása minden üdő^ 
ben, 's minden Nemzeteknél változó, 's álhatat- 
lan volt. Hlyen változó módon írattak le Kál- 
mán a) Geisa , b) Imre, c) Lajos, é.sístván i 
d) Királyoknak neveik a' Történet könyvekbe, a' 
pénzeken , 's az Oklevelekbe. Hasonló álhatatían- 
sággal írattak le más magános Nemzetségeknek 
neveik is az,Ok-'s egyéb levelekben, és pedig 
a'nyira , hogy az e' félékben járatlan sőt a' ke- 
véssé jártas ember is a' különbbfélekép le írt 
ugyan egy embernek nevét , más más em- 
ber neveinek lenni vélné. Nem írattak továb- 
bá álandóúl a' Középkorba némelly Helyeknek, 
vagy Helységeknek , 's Városoknak tulajdon- 
nevei , mely töbnyire a' Hazánkban öszve se- 
reglett idegen Nemzetbeli íróknak, tudatlansá- 
gok, 's a* nyelv nem értéséből származott hely- 
telen hang ejtések, ki mondások, 's álhatatlan 
írásmódjok miatt történt meg. Hlyen különböző 
módon írattak le p. o. Sumegh, Szabolcs , Szeg* 
szard e) Sopron, Borsod, Bihar , f) Arad; 

G 2' 



— ( 100 )— 

Veszprém g) Csongrád \ 's a' t. Kés m ár h Város- 
sának neve pedig több mint húszféleképen jön 
elő némely irományokba, 's Oklevelekbe e' sze- 
* rént: fíesmarc , hesmarht , Kaszmarh , ( Ca- 
seoforum , Caezareojorum) Kaismarkt , ftai- 
sermarkt^ Kesmarg^ Hezmarg, Resmargkt, Ke$- 
markth, Mezemargk , fíazmarek, Hezmark fías- 
markh, hiesmarek, Kasmarc , Kas rnerk, Kiér s- 
mark. h) A' mint tehát valamelly embernek , vagy 
írónak, Nemzeti nyelve hang ejtése , szokása , 's 
egyéb a' féle hozták magokkal , a' szerént a' tu- 
lajdon-nevek , sőt egyéb szavak is különbbfele ké- 
pen írattak le. A' tulajdon nevek' különbbféiekép 
való le írásának azonban még több okai is vol- 
tak, a' mint a' következendőkbői ki fog tetszeni. 
5-ör TT. SCHWARTNER M. Ur azt jegyzi 
meg: hogy a' kettős ae betű a' XIII. XIV. és XV. 
Századbeli Oklevelekbe (ha bár némely pecséte- 
ken való körűi- 's felülírásokon szemlélhető is) 
nem találtatik, hanem a' helyett csak az e betű 
használtatott , és pedig olly formán : hogy a' XI. 
és XII. Századba néba az e betűnek alája , midőn 
t. i. a' kettős ae betűt jelentette, mára' leg régibb 
Ti-ik irományokba is elő forduló vonás ($) tétetett; az 
J H ^ [ S A 2 öszve fonott ce betű pedig jól lehet Sz. István 
«áám. Királynak 1001. Oklevelében többszöris elő for-' 
dúl , olly formában mindazonáltal a' régi Római 
pénzeken , 's könyvekbe , nem különben né- 
mely pecséteken csak az 1072-ik Esztendő után, 
az Oklevelekbe pedig MABILLON, 's az őtet Kö- 
vetők által sehol sem szemléltetett. De TT. HOR- 
VÁTH ISTVÁN Ur (Tud. Gyűjt. ísig. X. Köt 
97 — 99 lap.) szélesen terjedett tapasztalásai után 
a' most mondott észrevételek ellenére némely 
részben ellenkezőt tapasztalván azt alítja: hogy 
a' vonásos £ betű nem csak az XI 's XII. hanem 
már a' X. Századbeli több külső Országi Ökle- 



— ( 101 )- 

velelche is találtatik. Például utasít MABILLON 
Diplomatikájának XXXVI. XXXVII. és XL. Réz- 
tábláira a' hol több Francz Királyoknak Okleve- 
leiben az Q23-ik Észt. fogva, az ae e és ^ váltva 
használtatott az ae helyett. Ismét továbbá alítja: 
hogy az e. betű nem csak az ae hanem az e betű 
helyett is tétetett némely Oklevelekben mint 
p. o. László Király 1082-iki Oklevelében ; nem 
különben , hogy az öszve fonott o? betű mind 
Sz. István Országlása előtt, mind az alatt, mind 
pedig utánna keletbe volt , valamint azt több Kül- 
földi Oklevelekben, nevezetesen pedig Il-ik Hen- 
rik 1005, és 1021. Ilik Miklós Pápa 1001-iki; 
11-ik Incze Pápa 1130-iki Okleveleikben tapasztal- 
hetni. Már ezen két nérnelly részben ellenkező 
észre vételeknek egybe hasonlításokból némely 
hasznos következtetések ezek lehetnek : hogy a' 
vonásos f betű már a' X. Századba kezdett hasz- 
náltatni ; a' két következő Századokba pedig az 
e és ae betűk felett uralkodott; ismét hogy jól 
lehet az e £ és ae betűk már a' X. Század kez- 
detétől fogva leg inkább a Külföldi Oklevelekbe 
egymást fel váltva haszr áltattak a' XIII. XIV. söt 
a' XV. Század béli Hazai Oklevelekbe mindazon- 
által az együgyű e betű a' többiek felett uralko- 
dott ugy a'nyira : hogy az olly Hazai Oklevélnek 
hitele melly a' mondott Századokba csupán ket- 
tős ae betűt foglalna magában , a' kételkedést 
semmiképen el nem kerülhetné; sőt részemről 
azt mondhatom csekély tapasztalásom után , hogy 
azokba az felyebbis emiétett Századbeli Okleve- 
lekbe, mellyeket látnom szerencsém lehetett, a' 
kettős ae betűnek semmi nyomát sem tapasztal- 
tam; ismét továbbá, hogy az öszve fonott ce. be- 
tű jól lehet már némelly X. Századbeli Oklevelek- 
be is elő fordul, a'nak használása mindazonáltal 
a' Középkori Hazai Oklevelekbe méltán a' leg na- 



— ( 102 )— 

gyobb rilTcasa'gok közé számláltatna tik. Az élőb- 
ben iekből tehát ki ki által láthatja hogy ki záró- 
lag ugyan a' fellebb említett betűknek uralko- 
dások határ-üdejét meg határozni nem lehet , 
méltán lehet azonban azoknak egyik a' másikon 
felül üdoszakaszonként való uralalkodásokat meg- 
alapítani. 

6-or A' Görög eredeti szavak többnyire hely- 
telenül írattak le. 

7-er Találtatnak azon bárdolatlan üdő-sza- 
kaszból is olyan könyvek, 's irományok, mel- 
lyek a' Helyes-írás' rendszabásai szerént vágynak 
jrva , de azok alkalmasint^ egy más hiba nélkül 
való írásból írattak le. 

a) DÁNIEL? S CORN1DES Genealógia R&gum Hang. 
qui sa&c Xí. regna vére, Posonii 1778. io5— 106. lap. 

b) Jos. HOLLER Commentarius de S. Regni Hung* 
Corona. Quinqueecl. 180O. 66. lap. 

c) STEPH, KATONA Hut. Crit. Reg. Hung. Tom* 
IV. pag. 460. 

d) Ungrischet Magazin Bd. III. S. 367. 

e) CORN1DES mona Könyv. 349. lap. 

f) TT. HORVÁTH ISTVÁN Tud. Gyújt. 1821. III. 
K. 49. 50. lap. 

#) HORVÁTH ISTV. most említett K. 37—70 lap, 

h) Egj ezt. N. Lehrgeb. d. D/pl. T. VI. §. 498. 

50-/7í §. A régi Helyes i'rásról a Magyar 
nyelű re nézve. 

Meglévén már ez előtt is mondva, hogy 
ezen általunk mostanis használtbetűk, nem Nem- 
zetünk' tulajdon betűi, hanem Latán , vagy is 
Deák betűk légyenek, nem csuda; ha Hazánk 
dicső Elei igen sok értelembe voltak a' felől, 
hogy némely Nemzeti szavaikat, \s hang-ejtései- 
ket mely Latán betűkkel tegyenek, vagy. írjanak 



— ( 105 )— 

* ■ — 

ki ? 's innét eredett az , hogy a' régi Helyes-írás- 
ban egymás között meg hasonlván, némely hang- 
ejtéseket több , 's különböző módon írtak ki. 
Az e' féle régi Helyes-írásbeli különbbségeket 
TT. HORVÁTH ISTVÁN Ur , (Tud. Gyújt. 
18ig. XI. Köt. 83 — 106. 1.) ; valamint a' Nagy 
RÉVAI ( Elaboratior Grammatica Hunganca 
'sa't. Pestl80Ó. Vol. I. pag. 95 — 140.) a' Hazai 
irományokból szorgalmatosan öszve szedve e' 
képen adják elő : 

A' mostani hoszú hangzású 's meg ékezett 
á betűt e' képen tették ki régi Eleink: a, aa, 
a, ia. p. o. Chactk. Cziászár. 'sa't. 

A' hoszú hangzású e betűt e' szerént : e , i , 

í, ey, ee, ie, é, 5, <*, e. p.o.teel. heveiti. kisz m 

kész. 's a' t. 

A' hoszú hangzású i betűt e' szerént: i,i,n.Táb2 

", y, 1* ll > y, y, y, J- T- p. o. Azznya. 'sa't. 

A' mostani meg ékezett ó betűt ily formán : 
o, ou , ov, 00, oy, ow, 5. p. o.Zamtou -Szám- 
tó. Zaíow-látó Pooc/i-Pócs. 'sa't. 

A' hoszú hangú ú betűt e'képen : u» uu, 
ű. p. o. Usubuu , Bulchuu 's a' t. 

Az ö és ö betűket ilyenképen: e, ew, eu, 
ev, eo, u, v, w, o, ó, 9, ö, o, ó,o,ő,ö, 

: / » ~ e e e _ „ 

o w ww, eiv, eyv,oe, 0?, w, eo, u,(e),o, 

eö , ö, i, w, w, p. o. Welgh* völgy , fewld-főld. 
kóues-köyes gyimilstwl»gyiimölcsí6\. 'sa't. 

Az ü, 's ű betűket e' szerént: 1, i, J, u, v, 

y, u, v, w w, eu, ew, iv, wy, eu, u, ű, u, 



— ( 164 )- 

ü, u. p. o. gyimils- gyümölcs , Simegh* Súmegh, 
temet ii/c-temetjük. 'sa.t 

A kettős egy betűt ily formán: g, gi, gc , 
/ » c c f 

gí* g> g> g> gi> »i gy> g h > d J> d y> P-o.agga, 
ghenge , magiar. 's a' t. 

A' kettős ly betűt, e' képen: 1, t, 1', 1\ I, 
Íj, yl, ly, p. o. kevély homol, 's a' t. 

A' kettős ny. betűt e' szerént: n, n, n, n, 

ni, n, ny, nj p. o. föma-kinya. 's a' t. 

A' kettős sz. betűt ilyen képen: z, s, se, 
sch sz , 3, 1;, £, /5, fz. sz. p. o. Ao/z-halsz. /3e- 
£ eV* -szegény, 's a' t. 

A' kettős ts. betűt e' képpen: c, s , eh, ez, 

ci , ce , ebi , chy , th , £ , 2 , cs , ts , se , h, p. o. Che • 

pem-csépán , paradisum»j)ardd\lsom , cí7/c?g-tsil- 

lag vagy csillag. 's a' t. 

A' kettős tz. betűt e' szerént: c, z, eh, cy, 
» » • -i 
clz, c, c, c, c, chi, chy, tz, £z. p. o. chudar, 

orchaja. 's a' t. 

A' kettős ty. betűt ily formán: t, t, t, t, 
s 
t, ti, tj , ty. p. o. aí/a-atya, szo&o sz/za-szakasztja. 

♦s a' t. 

A' kettős zs. betűt e' képen: s, z, z, z, %, 
'5, s\ z, zs. p. o. z<?£-zseb, 'sa' t. 

Végre a' j betűt e' szerént: i, i, í, y, y 

f > t* y» )• P- o- mofid/a- mondja iá tictf átírhatjá- 
tok , 's a 1 1. 



— ( 105 H 

Egyéberánt itten megjegyzésre méltó , hogy 
az elébb elő adott kettős betűk némely szavak- 
ban csak ugyan két, nem pedig kettős betűt je- 
lentettek, következésképen azok nem mindenkor 
egy hang ejtésűek. p, o. ezen szavakban Tichon- 
régenten Tikhun vagy Tihon nem Ti csőn, se nem 
Tívzon , ismét Bichor régenten Bihor vagy Bik- 
hor nem Bicsor , vagy Biczor, 's a' t. 

5i-*A §. ^' Magyar irományokba, \<? szavak- 
ba elkövetett hibákról* 's különösen a Betű* 
szaporításról. 

Valamint a' Latán, ugy a' Magyar szavak- 
ban , 's irományokban is követettek el hibák Be- 
tű szaporítás , Betűkihagyás , és Betűcserélés 
által ; vigyázni szükség azonban ne hogy a' Magyar 
nyelvre nézve változó helyes írás módját, mely- 
ről az elébbeni §. emlékezet tétetett, mind a'nyi 
el követett hibáknak lenni véljük. El követtek te- 
hát a 7 Magyar szavakba , 's irományokba a' hibák 
Betű szaporítás által, midőn t.i. valamely szó- 
ba több betű használtatott , mintsem a' ki mon- 
dásra , vagy le írásra meg kívántatott volna p. o. 
drághae 1 helyett: drága; Ay-ki, my-mi siemmi- 
semmi , megh-meg, fa luj tok- falatok , vimádjuk- 
imádjuk, mfef^zneA-intetének , vöt-bt, tiv-ü, 
VLze-ize. 'saH. Ismét midőn valamely szónak el- 
ső betűje meg kettőztetett p.o. ezen szóban j^ar- 
kas , 's a* t. 

52-*/* §. A J Betű kihagyásról a* Magyar sza- 
vakra nézve. 

A' Betű ki hagyás , mellyet rész szerént a' 
némelly helyeken keletbe lévő hibás hang-ejtés, 
részszerént pedig az Külföldi embereknek Ha- 



-( io6 )- 

zánk' nyelveben való járatlanságok okozott , szin- 
te keletbe volt a' Magyar szavakban, 's iromá- 
nyokban, p. o. bádog boldog, dAor-olykor, oma- 
alma, ÍVlak \])hk, halála a /-halálával, Monyo- 
róherk -Monyorókerék, 's a' t. 

53-*A §. A Magyar szavakba el követet Be- 
tű cserélésről. 

A' Betű Csérélés leg inkáb uralkodott a' Ma- 
gyar szavakban és irományokban. Különösen pe- 
dig el cseréli ettek egymással. 

A' b , p. és k betűk. p. o. szeb p-szebb , Pös- 
7íé?-Bőske , kénig le n*pedigleo. 'sa't. 

A' b , g , és gy betűk p. o. Zent Jób , Zent 
Jog) Zent Jogy. 

A' c és k betűk p. o. Sz. László Király Ok- 
levelébe is ezen szavakban: Diák , Tuzukteluky 
Berum, Myska, Chopok, Pelke^ JVJok Loka y 
Polosnuc, Meneca* fiyk. 's a' t. Ismét a' XII. 
Századi halottas beszédbe: Zaíza/uc-látjátok , mic- 
mik, £eme£/uc-temetjük , wimagguc-imád}uk 
? s a' t. 

A' c és t betűk p. o. Ryslicí~K.ys\iú , veres* 
co-veresto, {7cfoorc/i« rzdn-Udvortharian. 'sa't. 

A' d, és t. betűk p. o. DemesTemes, Na* 
ífosí-Nádasd. 

A' d és gy , valamint szinte a' d és n , be- 
iűk, p.o. cWAos-gyilkos e//mő/cs-gyürnőlcs , gyü- 
/zösseg-dühösség, GymA/a/zvtí-Diákfalva , penig- 
pedig, 's a' t. 

A'^í;, w,és m betűk. p. o. Beszprém- 
Weszprém, Misegrad- Visegrád , Mendegucz- 
Bendegucz. 'sa't. 

A 7 ;,i, ésy, betűk. p. o. Miskolczu Sz^ m 
chenj, reia, dicsekedyél % mikor, yogya-')Og\a 
vagyjobja. 's a't. 



— ( 107 )— 

A' /, g ^ es gy betűk. p.o. Jula-Gy\ü'd,gyég~ 
j^g> gyerekére, 'sa't. 

A' A, helyet qu kettős betűk: p. o. Har- 
gí/an-Harkán, Qnesereu e' helyett Keserű 's a' t. 

Az ó jelentésű ou kettős betű helyett on be- 
tűk, p. o. íViyhon Mykou* vagv is Miko. 'sa't. 

Az 6 betűt jelentő ov betűkhelyettor betűk, 
p. o. Cortor-Cortov , vagy is fcortó. 's a' t. 

Az ö betűt jelentő *** betűkhelyett en betűk, 
p.o. Besenen-TSeseneu vagy is Besenyő, 'sa't. 

Az 's betű helyett r. betű. p. o. ifarsa-Kassa, 
>s a' t. 

A' t. betű helyett g. betű. p. o. /smeg-ismét, 
fe/iíí^-tehát. 'sa't, 

A' ty , betűket jelentő t helyett c betű. p. o. 
vicca-Yiúa, vagyis vitya. 'sa't. 

A' v. betű helyett két uu betűk. p. o. Juuan* 
Iván, Urtouua-Urtoya vagy is Urtava. 'sa't. 

A' u. betű helyett h , n , betűk. p. o. hegyei* 
m eV* e/-kegy elmével , Bolonár Bolovár. 's a' t. 

A' v , w , és u betűk egymás helyett p. o. 
Wácy-Yáczi i Wa ag> Vág , Wárad - Várad, fío- 
/o/iíir-Bolovár , höues* köves, z/uewn/t-szívünk, 
WaA - Újlak, 's a' t. 

Az u helvett w. betű. p. o. Twrda-Turda. 
Wrs-XJrs. Wrhida-llYhidíi. 's a? t. 

Az y néha i és két ii betű helyett, p. o.My* 
Mi, iWys.Miis. Jobbágy Jobbágyi, 'sa't. 

*) Hasonló betű cserélésből iratotott a* mai Bán* 
zsolosmája adót jelentő szó némelly törvényeinkben 
(lásd Nagy Lajos Tör. Könyv, 12. Czik.) e'képen : 
JBansul mora Bansul-mara , vagy Bansolos-Magia* 
{Tud. Gyűjt. 1819. XI. Köt. 96. 1.) 

**) Meg jegyzésre méltó itten az is, hogy a' Magyar 
nyelven írt irományokba is bé csúsztak régenten 
oly hibák , mellyek szerént némely szónak az utol- 
jához a' következendő szónak első betűje ragaszta-* 
tolt. p.o. alas fői- alá y s fel. 'sa't. 



— ( 108 ) — 

54-jft §• A* Magyar Vezeték , és Kereszt ne* 

veknek, nem különben némely Helyek^ vagy 

Helységek nevezetjeineh változásairól. 

A' Magyar Vezeték , 's Kereszt nevek \ vala- 
mint a* Városok , 's némely Helységek nevezet- 
jei is több változandóságok alá voltak vettetve, 
és pedig: 

1-ör Változtak némely nevek, akár az ide- 
gen Nemzetbelieknek , akár pedig a' Hazafiaknak 
is rósz 's hibás kimondásaik által. p. o. ezen ne- 
vezet Farkas az Oklevelekben küíönbbfélekép* , 
nevezetesen pedig e' szerént fordul elo: Forcos, 
Farcas ^ffarkas , ffarkaz* Farkazius , fforka* 
sius * fforethasius , Pfarkas , Pforkthasius. 's a't. 
Ilyen változó módon irata tott le a' Pazman név 
is e* képen; Pazman „ Paznan , Posnan, Pas- 
nan , Posa, Pousa, Pos: valamint szinte ezek: 
#><inconpá/>Frangepán, Perynn-Perény; Chaak- 
Chaac-Chac Ciak- Fiaak -Csáky ; Surungrad- 
Csung rád- Csongrád ; Klus-Klivs Kolos. Besprim* 
Bcsprem- Veszprim* Weszprém. 's a't. 

2-or Szokásba volt régi Eleinknél a' Vezeték, 
's Kereszt neveket más idegen nyelvre, és ismét 
viszont által fordítani, mely miatt sok nevek eléb- 
beni formájokból egészen ki vetkeztek, p. o. 
Bulsu-Bulchu-Bulch - Fásul Basilius. Sontag- 
Dominicus; fíoko s vagy Kokas-Gallus ; Csu* 
ha vagy Suka- Lucius 5 Farkas- Wolfg angus- 
Lupus; Ursus-Medue ; Miser-Szegény -Szegén) 
Hospitius- Vendé gü ; Germanus - Német ; Ail* 
dax-Bátor ; Félix- Boldog; Firmus-Eröss* Ton* 
sor-Borbély -Beretuás) 's a' t. 

5-or Némely idegen nyelven való IWheszt 
nevek a' Nemzeti hangejtéshez alkalmaztattak, 
p. o. Leucius-Löcse ; Eusebius-Ose , Bicor-Bi- 
chor° Bihor* Bihar ; Efisabetha - Erse-Bösv Bős- 



— ( íog V- 

ke-Pere-Lizi-Pösze ; Cathai ina- Hat alin-Kata* 
Katka-líati-Katitza. 'sa't. 

4-er Szokásba volt a' Lata'n szavakat a' Ma- 
gyar nyelv, és viszont a' Magyar szavakat a'La- 
tán nyelv természete szerént ejtegetni , mely miatt 
ismét több nevezetbeli változások történtek, p. o. 
Béla Király névtelen Jegyzője (Scriptor. rer. hung. 
T. I. p. 41.) a' többi közte' képen szóll: „etdux 
locum illum dedit oundunec" itten az oundu- 
nec szó vagy is név, a' Magyar ejtegetés szerént 
az adakozó esetbe (dativus) vagyon ; ismét a' Vá- 
radi Regestrumba a' többi közt mondatik: „Che- 
panus praefectus Castri" itten a' Chepanus szó 
a' Deák, vagy Latán ejtegetés szerént a' nevező 
esetbe (nominativus) vagyon , melyet magyaro- 
san igy mondanánk ki Chépdn vagy is Csépári ; 
hasonlóul azon Regestrumban még ezeket is ol- 
vashatni ; „Benczem , Tadeusut , Létem , Zá- 
rna ziomot , Zamarriy Budám 's a' t. melyek ha- 
sonlóul ki a' La tán, ki a' Magyar nyelv termé* 
szete szerént az vádoló eset (accusativus) szerént 
vágynak ejtegetve. Nem különben a' régiségek- 
ben találhatni mégillyenekre is: „Castrenses Du* 
bukai de villa Mochy" itten ismét a' Dubukai % 
's Mochy nevek vagy szavak Magyar végezetnek 
»s Latán nyelven helyesebben így mondatnának 
ki: „Castrenses de Doboka de villa Moch 's a't. 
(Láss a' nevezetek változásairól többet ezen könyv- 
nek III. Rész.) 

55-ik §. Egyéb észre vételek a Magyar nyelu> 
re nézve. 

Szükséges továbbá a' Magyar nyelvre nézve 
meg jegyezni e' következendőket. 

. l-ör Hogy régen ten az adakozó esetben lévő 
nek végezet, valamint szinte a' ben, és szer szó- 



'— ( 110 H 

ragasztokok a' Magyar szavakban változást nem 
szenvedtek p. o. ezen szavakat : hálálnék , pucul- 
nek :, muganek, nemének , fájanek , paradi* 
sumban , joben , házben , számtalanszer , /iűn 
madszer ,útolszer , 'sa' t. mai nap már meg vál- 
toztatva igy irjuk: halálnak , pokolnak , ma- 
gának , nemének áfájának , paradicsomban, jó- 
ban , házban , számtalanszor , harmadszor , 
nío/szor. 

2-or NémelyMagyar szavak régenten különbö- 
ző végezetűek voltak mint mostan, p. o. régenten 
ezenszavakat igy irták : /apzs rutség , Tápeon , /za- 
/e'sz, üdnap, sípvei , vagymük , kézhez, öse- 
rnük , ör/z , könyvó , teremteue , homus, aka- 
ratus, varnus , baluvanis, Seocardu , 'sa't. , 
melyeket mai nap e' képen írunk: lapos rút- 
ság. Tápén , halász, ünnep , síppal , vagyunk^ 
kézhez, ősünk , oroz, könyve, teremte , hamis y 
akaratos , vámos, bálványos , 'sa' t. 

5-0 A' j. betű a' régi Oklevelekben ritkáb- 
ban fordul elö a' birtokos szavakban, más régi- v 
ségekben ellenben töbször , 's néha i , és y be- * 
tűkkel is felcseréltetett. p. o. régenten mondatott: 
pataka, Bánhida , Várfelde , Nándor laka, 
Rádár-kuta , Julakuta, Papa y bota, a' nnket 
mostan igy is mondunk ki : patakja , Bánhi'dja 9 
Várföldje , Kádárkutja , Papja, botja, 's a' t. 

4-er A' Lágyító, 's pattantó írásmódnak, a' 
régi irományokba több nyomaira akadhatni, p. o. 
e' helyet Szarándoklatja a' XIV. századi Magyar 
Bibliában Szarándoklatytya olvastatik. 

5-ör A' Heverek írás módnak mint p. o. a<i- 
^ya, gondgya 'sa't a' XVI. századig némelyek 
semmi jelét nem tapasztalták, hanem az a'kori 
könyvekben az fel hozott szavak e'képen Írattak 
ki : ac/;a , gondja , vagy agy gyű, , gongya , Q 7W. 
Gyűjt. 1Ü19 XI. K, 99. l.j. Valamint szinte 



-( 111 )- 

6-or A' szerfelet való lágyításoknak mint 
p. o. ezen szavakban mejj , ojjan , 'sa' t* a' régi- 
ségekben semmi jelét sem tapasztalta TT. HOil- 
VATH István ür (Lásd a' most m. K. 100. 1.) 

7-er A' vonások , vagy is inkább éhe- 
zések (accentus) a' Magyar irományokba TT. 
SCHWARTNER M. Ur szerént a' XVI. Század 
vége felé, TT. HORVÁTH ISTVÁN Ur szerént 
pedig a' mondott Század közepe táján, de nem 
minden könyvekbe kezdettek keletbe jönni, a) 

a) Lásd mindezekről , 's egyeztv Tud. Gyűjt, 1819. 
XI. K. m, 1. és Elaboratior Grammatha Hung. m. 
Dar. 1. 



IX-ik S z a k a s 



z f 



A' Szó - rövidítésekről, vagy is az Ösz- 
ve-vonattatásokról (Brachygraphia.) 



56-/A §. A Szóröuidi'tések miért a $ mi okból 
használtattak? 

A' Szó-röuídítések leg inkáb történtek , >s 
keletbe jöttek a 1 nyomtatás mesterségének nem 
léte ; az íróknak ritkasága , 's azoknak türedel- 
metlenségek ; nem különben azon materiának, 
vagy is műszernek jelessége miatt , melyre az Ok- 
levelek írattak. Nem voltak esméretlenek a' szórö- 
vidítések színt ugy a' Görögöknél , mint a' Ró- 
maiaknál a) 's egyéb más Nemzeteknél is; vala- 
mint a' XII. Századig való Oklevelek sem voltak 
mentek az e' féléktől. A' XII Század után pedig 
leginkáb az Oskolások által véghetetlené tett szó- 
rövidítéseknek szűlö okai voltak ; a 7 Tanulók ál- 
tal az Oskolákba, vagy is Tanuló-házakba elö 
adott tanításoknak, gyors le irása., sokszor pedig 



— ( 112 )— 

az Oktató olvasásának, vagy magyarázatján a k pa- 
pírosra való gyors levétele. 6) Ugyan ezen rövid 
írás módját követték a' Papok, *s Kis-papok is; 
kik minthogy régenten a' ftirályi udvarokban 
mint Oklevél-írók leg inkáb használtattak, nem 
csuda, ha a' szórövidítések az Oklevelekbe is he- 
lyet nyertek; holott is uralkodtak mind addig, 
míglen a' XV. Századba azokból t. i. az Okleve- 
lekből ki űzetetvén kedvelt lakhelyeiket végképen 
el hagyni kéntelenítettek. Azt mindazáltal véghez 
vinni nem lehetett, hogy a' Szent-írás-magyará- 
zók (Theológi) a' Törvény tudók , 's az Orvosok 
által , nem különben némely Kéz-iratokba még 
az 1500. Észt. sőt későbben is ne használtattak 
volna. 

a) Lásd PAR1ZPAPAY Diction. Lat. Hung. Cibinii 

1767. a* 619 és köv lap. 

b) La Diplomatica de THOM BELLI p. 112. et seque. 

57 ik Hány jelek voltak a szóröviditések , 's 
mi módon eredtek ? 

A' szórövidítések eredtek négy féle ,képen és 
pedig 

1-ör Betúszoritás ( Coarctatio ) által midőn 
t. i. több betűk igen egybe szorítattak'sugy szól- 
ván egymásra rakattak. 

2-or Betű- ki -hagyás által (omissio, vei 
abreviaturae proprie sic dictae ) midőn némelly 
betűk a' szavakból minden kűlőnbbség nélkül 
ti hagyattak ; 's a'nak jeléül, valami ki hagyójegy 
( signum omissionis ) tétetett. 

3-or Előbetüzés által (siglae) midőn t. i. 
valamely szónak csupán elsőbb egy, vagy több 
betűk azon szónak jelentéséül minden ki hagyó 
jel nélkül írattak le. 

4-er Betii szorítás 's kihagyás által , mely 
szó rövidítésekből az ugy nevezett Ti, 01 Jegyek. 

vagy 



-K 113 )- 

vngy is a' Zavart-Írás (Notae Tironis vei Tiro- 
nicae) eredtek. 

h%-ik §. A" Eetü' szorít ás által való szórövi- 
dít ésróL 

Betű-szorítással (Coarctatio) éllek a' Ró- 
mai , 's Középkori Írók a'kor midőn a' papiro- 
son, vagy is író-hártyán a' hely szűke miatt va- 
lamely szónak minden betűi külön külön írva 
le nem férhettek. Betű-szorításnak mondjuk te- 
hát azt : midőn bizonyos szónak betűi ugy egy- 
be szorítattak , 's kapcsoltattak , hogy azok szin- 
te egynek lenni , és szinte egy betűnek helyét el 
foglalni látszanak. A' betű-szoritás pedig négy- 
féleképen történt meg. a) 

1-ör Forrasztás vagy is bszve -foglalás ál- 
tal ( contignatione) midőn t. i. több betűk egybe 
forrasztattak. p. o. jQ?. ÁH* &+.IL ezek he- 
lyett Ante , Aurelius , Appius, vagy Apud, 
Éegis. 'sa' t. 

2-or Egybefonás által (innexione, seu im- 
plexione) p. o. ^ '. e' helyett Vestes. 's a' t. 

3-or Egybe-rekesztés által (insertione) p. o. 
E- M-'sa't. 

4-er Oszlopozás által, (columnatione) mely 
oszlopozás formája találtatik lV-ik Béla Király- 
nak azon 1252-iki Oklevelében , mely által a' 
Thuroczi Prépostságot fel álitotta; a' hol is a' 
Eezdet , vagy is az Isten-segécs beszéd (formu- 
la invocationis) ; nem különben Béla Királynak 
neve Oszlopos-írással vagyon irva. (Lásd alább 
az 1-ső szám alatt) Szinte hasonlít éhez az írás- 
módhoz csak ugyan IV-ik Bélának egy 1258-iki 
Arany-pecsétes-levelében ( aurea bulla ) látható 
Kezdet-beszéd le írása ; holott is a' Betűszorí- 
tásnak majd minden nemeit tapasztalhatni. Ezen 
Oklevél a' Nemzeti Museum ritkaságai között 
Diplomatika L Dar. H 



-( 114 )- 

őriztetik (Kezdet-beszédjének pedig írás nemét ér- 
demes Olvasóimmal a' 2-ik szám alatt itten köz- 
löm.) 

1-ső Szám. 

' fflSCfffiTeDDtíTOT 
VÍICRTLÖIVDlLffi . , 




l 



Az az: In nomíne Sancte Trinitatis et individue Unitatis ámen, (Belj 





sy 11 ti Wmüli: 




Az az: In nomine sancte Trinitati* et individue Unrtaüs Ámen, 



— ( 115 >— 

o) Lásd GATTERER Etementa artis Dipl. pag. 47. 

*) Az et Latán , vagy is Deák szócska különbbfcle 
módon szerkeztetett ollykor ollykor öszve, és hava- 
iamely szóba az et szócska belé illett, oda is al- 
kalmaztatott, p. o. haö&' , r&in&t possid& , 's a' t. 
ezek helyett hibet , retinet , possidet. 's a' t. A' Ha- 
zai Oklevelekbe ezen írás-mód több helyeken talál- 
tatik ; Sz. László Királynak is a' Pannon-halmán lé- 
tó Szerzetesek' részére ki adott Oklevelébe is elő 
jön 5 a' XII. és XIH-ik Századok kózöttpedig az Ok- 
levelekből el enyészett, / 

59-/A §. A* Betű kihagyásos ^ vagy is az igazi 
értelembe vett szörövidítésrőL 

K* Betű-kihagyás béli szórövidítés az: mi- 
dőn valamely szónak, akár elején, akár utolján, 
akár pedig közepén lévő betűi ki hagyatatnak, 
's a'nak jeléül ki-hagyó-jegy tétetik. Ki-hagyó-je- 
gyek pedig több félék találtatnak Hazánk' Okle- 
veleiben, nevezetessen pedig: j 

I-ör Együgyű, vagy is magános rövidíti 
jegyek. Ide tartoznak a' vonás , a' pontozás, a ? 
betű, a' szám formájú; nem különben más ön- 
kényes , (arbitrarii) és az U szócskával való szó- 
rövidít ő-jegyek. A' vonás formájú rövidítő jegyek 
ismét kétfélék szoktak lenni, 1-ör jehvöh (hori- 
zontales) mellyek ismét vagy egyenesek v agy gór - 
ée'A, p. o. ezekbe a' szavakba nec, non, (lásd az r Táb. 
J. Táblán 6-ik szám alatt) 2-or Függök (perpen-6.szám 
diculares) és pedig görbe $• formájúak p. o. ezen 
szóban ecclesie. 's a' t. A' pontozás formájú rö- 
vidítő jegyek ismét különbbfélék , és pedig : l-ör 
Veszszb formájúak, p. o. ezen szóban quod. 2-or 
Pontos-veszszó formájúak, p. o. ezen szóban que 
5 J or Kettős pont formájúak p. o. ezen szóban 
bus. 4-er Eggyes-pont formájúak, p. o. ezen szó- 
ban Christi. -*- A> betű formájú rövidítő je- 
li 2 



-( n6 )- 

gyek hasonlóul vagy a' rövidített szóból valók , 
vagy pedig más önkényes bet ú fi. A' szóból va- 
lók ismét l-ör Közönségesek , és pedig vagy 
efó-betuk (initiales) p. o. ezen szóban igitur. 
vagy közép-betűk p. o. ezen szóban quam , vagy 
utolsók, p. o. ezen szóban modo. 2-or Fordítót" 
tak p. o. ezen szótagot jelentő jegy con helyett. 
p o. ezen szóban condam. Az önkényes betűk. 
p. o. a' hoszszabb c. betű , mely néha minden- 
féle szórövidító-jegy gyanánt használtatott, u. m. 
ezen szavakban nomine , Domini, — Ismét a' 
szám formájú szóröviditő jegyek , mellyek gya- 
nánt leg inkáb az 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. és. g. szám 
formák használtattak , és pedig a' 8. szám néha 
fekve is co elő jön p. o. ezen szavakban : scri- 
ptum , bus , que , nostri , venerabilis. 's a' t. — 
Ismét az Önkényes vonású szórövidítések, p. o. 
ezen szavakban : cum , ecc/esie, ipsos , futuris. 
's a' t. — hü -fonott U forma szó-röviditő jegyek. 
p. o. ezen szóban nostra. 's a't. 

Jl-or A' többes rövidítő jegyek , és pedig 
vagy kettősök , p. o. ezen szavakban confesso- 
ris , transscnbi; vagy hármasok, p. o. e;en sza- 
vakban quibuslibet , unquam. 'sa't. a) 

Ezen most fellebb elő adott Betű-ki-hagyás- 
béh szóröviditések a' XIII XIV. és XV-ik Század- 
beli Oklevelekbe a'nyira uralkodtak , hogy hol- 
mi csekély tapasztalása, 's tűredelmű ember igen 
könyen kedvét vesztheti az e'féle Írásoknak ol- 
vasásától, és pedig a'nyival is inkáb, mivel sokszor 
azok is, kik a' leg gyakorlottabbak voltak, ezen 
írás-nemének olvasásába, el akadoztak. (Neue 
Lehrg. d. Dipl. III. 104. §,) Egyéb eránt az eféle 
szórövidítéseknek néhány példáit általam is meg 

i.Tábi.hővítve , 's a' Hazai Oklevelekből öszve szedve az, 

6.wim.i. Táblán az 6. szám alatt láthatni. 



— ( 117 )— 
1 *o) Lásd GATTERER Előment, art. Diph 56. 1. 

6o-*/í §. Némely meg jegyzések a Betü-kiha- 
gyásos i'rásra nézue. 

A' Betű ki-hagyásos írásba még e'dig sem- 
mi tökélletes , 's bizonyos rendszabások fel nem 
álltattak. Kezdette ugyan az e'féle betű-ki- hagyá- 
sokat MANNERT Oktató ür a) bizonyos 'si- 
nor mértek alá venni, de azon munka mind e'- 
dig csak kezdetbe maradott. Addig is tehát míg- 
len egy olyan Tudós találkozna, ki azt tökéle- 
tességre vihetne, a' nevezett Tudós Oktató Ur- 
nák munkáját használni lehet. Itten pedig azok- 
ról mége' következő meg jegyzések emiétetnek, 
éspedig: 

1-ör Valamint mostan, ugy régenten is a' 
Betű-ki-hagyásbéli szórövidítések bizonyos 'si- 
normérték mellett tétettek; de a' honnét még 
sem következik, hogy ugyan egy üdőbe némely 
betűk , 's szavak álandóúl ki hagyatattak , mások 
ismét álandóúl ki írattak volna; mivel a' tapasz- 
talás bizonyítja , hogy némely Oklevelekbe , bi- 
zonyos szavak majd egészen ki írva , majd ismét 
meg rövidítve jelennek meg ; sőt a' mi több : 
jól lehet ritkán , találtatnak meg rövidített sza- 
vak ki hagyó jegy nélkül is, valamint ellenben 
meg-nem-rövidített szavak ki-hagyó-jegyel is. 

2-or Az olvasásnak könyebbségéért szük- 
ség meg jegyezni, hogy midőn valamely rendes, 
de nem önkényes betű (lásd az elébbeni §.) bi- 
zonyos szóba ki hagyó jegy gyanánt tétetett, a'- 
kor azon betű a' meg rövidített szóba bizonyo- T T ^ M 
♦san, 's el kerűlhetetlenűl használtatott, b) p. o. á'-6.u*m 
vem szóban a' ki hagyó jel gyanánt tetetett o 
betű jelen vagyon, 's a' t. 



— ( 118 )— 

3-or Mennél régibbek az Oklevelek , a'nal 
kevesebbek benne a> szórövidítések. Édes Ha- 

Tábia zan . k ' X1 •/•?. XIl " ik Századbeli Okleveleibe tehát 
i. 2. az üly szórövidítések kevesebb számmal találtat- 
■»*«. nak ; de a' XIH-ik Századi Oklevelekbe már na- 
Tábia. gyobb számmal jelennek meg; a' XIV. és XV-ik 
4.számSzázadbeliekbe pedig véghetetlen sokassággal tá- 
Tnbía .boroznak: sőt a' magános (privatus) emberek' 
i.számírásaiba , \s a' könyvekbe a' XVl-ik Századnak 
közepéig is uralkodtak. Nem különben keveseb- 
bek a' Szórövidítések a' Szabadságos-levelekben 
(litterae privilegiales) mint az ugy nevezett Nyilt, 
és Zárt formájú Oklevelekbe; valamint szinte a' 
Káptalanok által ki adott Oklevelekbe is kevesebb 
számmal találtatnak, mint a' Birák által ki adat- 
ta.kba. c) 

4-er A' XI. XII. és XIH-ik Századi Okleve- 
lekbe találtató Szórövidítések , jól lehet kevesebb 
számúak , szövevényesebbek , 's merészebbek 
azonban, minta' később koriak; melyre való 
nézve nagyobb vigyázatot is kivannak az olva- 
sásban. 

5-ör Ezen jegy 9 ha a' szónak utolján talál-* 
tátik, us szórész jelentésű, ha pedig a' szónak 
elejére, vagy is kezdetére tétetett , con , vagy 

// 
cnm nevezetet viselt ; melyre ha ismét két vonás o 
tétetett, contra Latán szót jelentett; valamint szinte 
az emlételt jegy a' post szócskának jelentéséül is 

9 9 

használtatott, e' szerént: p, vagy pt post. Az 

us jelentésű jegy a' Xl-ik sőt ritkábban a' X-ik 

Századba is kezdett használtatni, utóbb pedig á- 

landóúl keletbe volt. Továbbá, a' con, vagy 

corn szórészecskét ezen jel is 3 e entette , mely 

a' X-ik Század' végén e'ébb ugy ritkábban , 

utóbb pedig (midőn számkivetéséből ismét ha-^ 

zanusitatott) gyakrabban is használtatott. Az Ok- 



-( uo )- 

levelek' evének meg határozására azonban nem ege- 
szén alkalmatosak, azon okból is: mivel azon szóré- 
szecske az Oklevelekbe majd egy , majd másképen 
iratát ott, d) és pedig majd 3. majd 9. majd eb , 's 
majd con formában; Róbert Királynak 1338-iki 
Oklevelében pedig mellyet T. SCHW. M. Ur 
Sopronba szemlélt, a' comissio szó minden rö- 
vidítés nélkül egészen ki írva látszatik. 

6-or Illó meg jegyezni; hogy a' prce , pro , 
és per vagy par elól-jnró szavak (praepositio) 
többnyire csak egy p. betűvel jegyeztettek ; de 
a'zal a' különbbséggel, hogy a' prce szócskát jegy- 
e- 
ző p. betű többnyire felül e' képen : p vagy p 

jegyeztetett, a' pro szócska tisztét viselő p. betű- 
nek ismét bizonyos fark forma vonása e' sze- 
rént: |j* vagy y szemléltetik; a' per vagy par 
szócskát jelentő p. betűnek pedig az állja bizo- 
nyos vonással e' képen ^ vonatatott keresztül. 
Ezen bizonyos jegyeket azonban nem mindenütt 
találhatni fel az Oklevelekben ; ugyan is azok né- 
ha vagy tökélletesen ki hagyatattak , vagy pedig 
egyik a' másikkal fel cseréltettek. Továbbá a' bus 
szórészecske többnyire vagy e'képen : f?9 vagy is- 
mét e' szerént : 63 jegyeztetett a' régi Oklevelekben; 
A 1 rum szórészecskét pedig néha ezen íjegy is i\ 
jelentette, 's a' t. 

7-er A' Betű ki-hagyásos írás nembe tehát 
vigyázni kelletik , ne hogy az olvasásban hibát 
ejtsünk. Olyan hibás olvasás gyümölcsének tar- 
tatik az is, mely szerént Róbert Károly Királynak 
Katalin nevű feleséget tulajdonítanak. (Egyezt. 
KATONA Hist. Crit. RR. Hung. Tora. VIII. p. 
178- et sequ.) Hasonló hibából csúszhatott be 
alkalmasint ezen szó is centesimae , caementi 
helyett Il-ik Ulászló 7 ik Tör. Könyv. 3-ik Czik- 



— ( V20 )— 

keljébe HORANYI ín appendice ad chro* 
nicon SÍM. de KEZA Vien , s. a. t. 

fl) Lásd Miscellonea meist diplomatischen Inhalts, 
bcarbeitet von C. MANNERT Nürnberg. 1795. 8- 
124. lap. 

b) Lásd, 's egyezt. Tud. Gyűjt. 1819. Xíl-ik K. 91. 1. 

r) Lásd Tud. Gyűjt. m. K. 1. 

*) Kik az e'féle írások' olvasásában magokon könyíte- 
ni kívánnak ajánlani lehet azoknak e' következen- 
dő munkák meg tekéntését : u, m. CARINGU Cla- 
vis Dipl. Hannoverae 1754. 4. — P a ktische An- 
weisung zur Diplomatik , und zu einer gitten Ein- 
richtung der Archivei aus dem Frnrxzasischen der 
HH, LE MOINE. und BETTENEY. Nürnberg 1776. 
— Ismét ezen könyvnek toldalékját melly ugyan ott 
1777-be adatott ki. — JO. LUD. WALTHÉRI Le~ 
xicon Diplomaticum ülmae lj56. — MANNERTnek 
fellebb emiétett könyvét az a) alatt. — Nouvcau 
Traité de Dipl, 's a' t. 

6l-ih §. Az Elöbetűzéses béli szó -rövidítésekről 
( Siglae*) 

A' Szó-rövidi'tések közé tartoznak az E/ó- 
betüzéseh is (Siglae) midőn t.i. valamely szónak 
csupán elsőbb egy, vagy több , de leg inkáb 
Nagy szegletes betíi i minden ki hagyó jegy nél- 
kül oly czéllal íratattak le, hogy azok alatt az 
egész szó értetődjön. Ezen Elő-betűzés béli szó- 
rövid/tések ma'r a' leg régibb üdőkbe is szokás- 
ba voltak , a ) és édes Hazánkba is már a' Xl-ik 
b) a' XII. és XHI-ikSzázadokba pedig igen gyakran 
használtattak. 

ö) Azokat az írókat kik a* Római, 's Görög Elöbe- 

tüzésekról írtak elé számlálja HUCH. m. K. 269 — 

272. 1. 
b') Az Elö betüzcsnek leg régibb nyoma I-sö András 

Tihanyi Oklevelébe találtatik édesj Hazánkba {Tud, 

Gyilju 18 i 9. IX. 74. 75.1.) 



— ( 121 )- 



§2-ik §. Az E ló-bet üzenek el osztásáról. 

Az Előbetűzések el; osztatnak két] részre , 
Úgymint: Szóbeliekre, és Számbeliekre , ezek 
számokat, amazok pedig szavakat jelentenek. Az 
S. P. Q. R. Római nevezetes Előbetűzések; nem 
különben Ill-ik Friclriknek öt magánhangzó hív 
betűi a' Szóbeli-előbetűzéseknek példáji lehetnek. 
Használtattak a' Szóbeli-előbetűzések leg inkáb a' 
Tulajdon-neveknek (nomen proprium) ki tételé- 
re; és pedig leg gyakrabban a' Piómai Pápák' 
Középkori Okleveleikben, holott is még a' Kirá- 
lyok', Fejedelmek', 's Püspökök' nevei is vagy ket- 
tős pontal ( • ♦ ) vagy pedig csupán neveiknek első 
betűivel jegyeztettek ki. Követték ezen szokást 
másközönséges,sőt magános emberek is, mely által 
a' Tulajdon-neveknek olvasását, 's ki találását a'- 
nyira meg nehéz/tették ; hogy azoknak némellyi- 
két csak több Okleveleknek egybe hasonlítások 
által lehetséges meg magyarázni. Vágynak azon- 
ban olyan Oklevelek is, melyekbe a' Tulajdon- 
nevek hol egészen , hol pedig Előbetűzések által 
írattak ki. b) 

a) Ill-ik Béla Királynak ngl-iki Oklevelébe, melyet 
SPIESZ {Archivische Neben jirbeiten. P. I. Halle 
1783. a' 140. 41. lap.) közre bocsájtoct, Béla Ki- 
rálynak neve csupán nevének első B. betűjével va- 
gyon ki jegyezve, 

b) Ugyan csak a' fellebbi jegyzékben az a) alatt em- 
iétett Oklevélbe Pál Püspöknek neve egy helyen 
egészen « más helyen ismét csak a'nak első P. be- 
tűje vagyon ki írva. Hasonlóul I ső András Király- 
nak is azon Oklevelébe , mely által a' Tihanyi A- 
pátságot fel alította , Béla Vezérnek neve néhol 
egészen , néhol ismét csak nevének első betűje va- 
gyon ki jegyezve. {Tud. Gyűjt, 1819. íX-iki Köt. 74. 
és XII, Köt, 92-ik lap.) 



— 122 — 

65-/A §. A' Szóbeli Elobetuzésnek több felesé* 

géröL 

A' Szóbeli-elő-betűzések vagy Magánossak, 
vagy Tdrsaságosak szoktak lenni. Magános- 
elö betíizé^ éknek (siglae simplices) hívatatnak 
azok; melyek valamely szónak csupán egy de 
íeg első betűjéből alának, és még is egész szót 
jelentenek p.o. G. e' helyett: Geysa , vagy<3re- 
gorius. C. e' helyett Ccesar , vagy Cajus \sa' t. 
A 1 Társaságos elóbetüzések (siglae compositae) 
pedig azok , mellyek valamely szónak több el- 
sőbb betűiből alának, p.o. had. e' helyett: La- 
dislaus. Hal. e' helyett : Kalendas. Jan. e* helyett : 
Januarii. 's a' t* Továbbá valamint a' Magános , 
ugy a' Társaságos Előbetűzések lehetnek még 
Többszörösek' és pedig Töbszörös-magán-eló- 
betűzések azok, midőn t. i, valamely szónak el- 
ső betűje kétszer, háromszor, vagy többször is 
egymás mellé le íratatika' véget, hogy azon töb- 
szörözés az elő betűzött szó alatt értett valami- 
nek számát, vagy is menyiségét jelent-e. p. o. 
YV. CC. e' helyett Viri Clarissimi t.i. dno; mi- 
vel kétszer vágynak azon szavaknak első betűi 
egymás mellé le írva. VVV. BBB. e' helyett Viri 
Boni t. i. trés , az az ; három jó emberek. Meg 
kell azonban itten jegyezni, hogy vágynak több 
szavak is , melyek ugyan azon egy betűvel kez- 
dődnek , következésképen ugyan egyformán szok- 
tak előbetűztetni is; melyre való nézve, ha két, 
három , vagy több ugyan egy betűk vágynak egy- 
más mellett, de pontal vágynak egymástól el 
választva, a'kor azon betűk nem valamely szó 
alatt értett valaminek többségét, hanem több kü- 
Jönbbféle szavakat jelentenek ; következésképen 
azok csak több magános-előbetűzések lesznek. 
p. o. A A. A. F. F. ezek helyett Aere , Auro , Ar- 



-( 105 )— 

gento , Flando , Feriundo. S. S. P. e' helyeit Suo 
Sumpfii Posuit. 'sa' t. Többszörös társasúgos* 
elóbetúzéseh pedig azok; midőn ti valamely 
szónak két, három, vagy több elsőbb betűi írat- 
nak le, és azon le írt elsőbb betűk közül az 
utolsó megkettőztetik, vagy meg hármaztatik; 
vagy is másképen azon utolsó betű kétszer, há- 
romszor, vagy többször is a' többi után le íra- 
tatik, a'nak jelentéséül : hogy az elő-betűzött szó 
alatt értett dolog, a' többes számban értetődjön, 
p, o. Caess. Augg. e' helyett Caesares, Augusti 
ti. duo, mivel az utolsó betű kettőztetve vagyon 
's a' t 

66 ik §. Az ElöbetűzéseU keletének üdőszaka* 

szairóL 

Az Elő-betűzések a' IX-ik Századba nyertek 
leg elébb polgáriságot az Oklevelekbe; holott is 
üdővel a'nyira el szaporodtak , hogy már a'Xíí- 
ik Századba véghetetlené lett azoknak számok; 
a) de a' XVl-ik Századba ezen Írásmód ismét 
ki űzetetett az Oklevelek' soraiból. Látszanak azon- 
ban az előbetűzé^éknek mai üdőben is nyomai 
a' mostani pénzeken , \s Felűl-írásokon (ínscriptio) 
melyek a' jövendő kornak, szinte a'nyi gondot 
adhatnak , mint mi nékünk a' régi Előbetűzések- 
nek ki találásai. Nem csuda tehát, hogy Justinia- 
nus Császár is az Előbetűzéseket, az a'kori írás- 
módból számkiveíetni parancsolta. Egyéberánt az 
írásbeli zűrzavarnak el távoztatására nézve, hogy 
az Előbetűzésekbe a' férfi név, az Aszszonyi 
névtől meg különböztessék, régenten néha, de 
nem mindenkor , az Aszszonyi neveknek élő-be- 
tűi meg fordítva írattak, p. o. XVI e' helyett Mar- 
ca. r j e' helyett Caja. Dl e' helyett Caja Liberta. 
>s a' t 



.-( nk )~ 

á) Ill-ik Tnocentius Pápának Levelei, mellyek Róma" 
ba i543-ba közre bocsájtattak , tele vágynak Elöbe" 
tűzésekkel ugy'a'nyira , hogy azokból hatszáz EIö~ 
betüzéseknek példányait könyen ki lehet szedegetni* 
Eló fordulnak a* többi közt azokban e* következen- 
dők ii : S, Colocen, Archiep. V. Gearien. et D» 
Zagrab Episcopis. Ismét N. Strig A episcopo. N. 
Patavien» et N. Cenadiensi Episcopis. Cum Ven. 
Fráter noster Episcopus , et düecti filii B. Prnepo- 
situs M. Cantor. 8. et M> Carionici Varad, essentia 
nostra praesentia Constituti — 's a' t. 

67 ik §. A" Számbeli-elöbetúzésekrbl (Slglae 
Numerales.) 

A' Számbeli-elöbe tűz esek szamokat jelente- 
nek , és pedig kétfétók szoktak lenni , úgymint : 
Római, és Arabs (Ziphrae) Számbeli-előbetűzé- 
sek. A' Róniai-szánibeli-előbetuzések , melyeket 
ma Római számoknak nevezünk, közönségesen 
beinkből álanak. p. o. M. a'nyit tesz mint Mille , 
vagy is ezer. C. a'nyit mint Centum, vagyis száz. 
L. a'nyit mint Quinquaginta, vagy is ötven. D. 
Quingenti vagy is ötszáz. X. decem vagy is tiz. 
V. quinque, vagy is öt. a) Némelyek azt tartják, 
hogy a' D. Piómai-számbeli-előbetű , a' Nagy-göm- 
bölyű, (Y^-M. betűből; az L, pedig a' Nagy- 
szegletes C - C» betűből vették származásokat, 
's ugyan azon okból teszi a' D. az M. Római 
számnak felét, vagyis öt százat, és az L. a' C. 
Római számnak felét, vagy is ötvenet. Az I. II. 
III. IIII. és V. Római számok a' kéz új jakon va- 
ló együgyű számláiásnak formáját mutatják , és 
különösen az V. az egész kéznek, vagy is az öt 
újjaknak; a' X. pedig a' két egymás ellenébe ki for- 
dítottkezeknek forrná jókat ábrázolják. Ezen utóbb 
emiétettek felébe ollykor ollykor vonásis tétetett, 



-( 125 )— 

's a'kor ezeres számot jelentettek, p. o. I. az az 
egy ezer. V - öt ezer. 's a' t. 

a) A* Római számoknak többféle nemeire akadhatni 
Fáriz Pápaynak Lalán-Magyar-Szótárjába is a' 639. 1. 

fo-ik §. Az Oklevelekbe előforduló Római szá- 
mokról némely meg jegyzések. 

A' Római-számbeli-előbetűízésekről, a' régi 
Oklevelekre nézve szükség meg jegyezni e' kö- 
velkezendőket : 

1-ör Hogy az Esztendőknek, Személy éknek, 
'sa't. számjai némelykor nem egészen, hanem 
hiánosan írattak ki a' régi Oklevelekbe, a) 

2-or Némely Hazai Oklevelekbe az Eszten- 
dő , 's egyébb számok nem Római számokkal, 
hanem betűkkel tökélletesen ki írva látszanak , 
mely írás módot T. SCHW. M. ür csupán a' 
XIV. XV. és XVI-ik Századbeli Oklevelekbe; má- 
sok ellenben velem együtt már a' XII. és Xlli-ik 
Századbeliekbe is tapasztalták, b) 

3-or Az ezeres szám gyakran ; a' tízes szá- 
mon alól lévő számok pedig még gyakrabban 
betűkkel ; a' többi számok pedig előbetűzések 
által írattak ki némely Oklevelekben , és pedig 
oly formán ; hogy a' tízes és az azon alól lévő 
számok néha Betű-ki-hagyásos szórövidítéssel ki 
írva lenni látszanak p. o. Az Egri Káptalan 1372- 
iki Oklevelébe e' szerént : M. CCC. LXX. Ismét 
M ,no . CCO°. Sexage mo . 'sa't. 

4-szer A' Középkori némely Oklevelekbe, 
némelyikbe az egész esztendő-szám ; némelyikbe 
ismét csak az ezeres szám ; némelyikbe pedig a' 
százas szám ; c) sőt ismét némely Oklevelekbe, 
mind az ezeres, mind a' százas számok ki hagy a- 



-( 126 )- 

iiiltak, és csupán csak az a'kor folyó Századnak 
esztendeje jegyeztetett feJ. 

5-ör Vágynak ollyan Oklevelek is , melyekbe 
az Esztendő számját jelentő Római szamok , e- 
gyik a' másikatói bizonyos fekvő búzásocska , 
vagy pont által vágynak el választva, és a' szá- 
mok felett , vagy mellettek is, vagy eg) kis o. betű , 
vagy pedig rno szórészecske szemléltetik, p. o. 

o o o o o o 

M. C.C.C. XLmo tertio. — M. CG. quinquagesi- 
mo. secundo. Ismét: M — CG — LXX DOn o. — 

M mo . CCC ,n °. LXX mo . >s a't. 

6-or Néha a' régi Oklevelekbe elő forduló 
Esztendő számot jelentő Római számoknak egyi- 
ke kissebb , másika ismét nagyobb betűvel elő- 
betűztetett ugyan egy Oklevélbe is. p. o. e'képen: 

ooo 

m. ccc. XL. quinto. Ismét M ccc XL mo . 'sa't. 

7-szer Az Egyes Piómai számokon többnyi- 
re pont vagy vonás, és az utolsó egyes számnak 
állja többnyire j betű formára le vonatatva szem- 
léltelik. p. o. V;. Ili;. Vágynak azonban olyan Ok- 
levelek is, melyekbe az utolsó egyes szám is mint 
a' többi a' maga valóságos formájába jelenik meg, 

T^bla (Lásd Hí. Tábla 2-ik szám.) 

2.&zám 8-or Találtatnak ollyan Oklevelek is, melyek- 
be az Esztendő szám ugyan betűvel, de azonban 
Betű-ki-hagyásbeli-Szó-rövidítéssel vagyon egé- 
szen ki írva. p. o. a' Nemzeti Tudományos-Tár- 
házba (Museum) lévő Kun László Király' 1285- 
iki Oklevelében az esztendő szám e'képen va- 
gyon ki írvaj; Millegio Ducltesimo Octuagqio 

s 

Qnto. (Lásd Tud. Gyújt. IQM). XII. Köt. 93. lap,) 
g-er Némely Oklevelekbe , a' betűről betűre le- 
írt Esztendő-számnak szó-tagjai , holmi YQiiások, ? s 



— ( 127 }— 

czifraságök általis vágynak egymástól elválaszt- 
va. (Lásd Tud. Gyűjt. m. K. 1.) 

«) Neue Lehrgebáude der Diplomatik. Y. §. 92. 

&) Hlyen fo mán jön elő az Esztendö-szára már N. Esz- 
tergomi Érseknek n85 iki Oklevelében is a' hol ez 
olvastatik : JSlillesimo centesimo cctogesimo tereio, 
(Jud. Gyűjt m. K 1.) Szinte így vagyon az esz- 
tendő szám ki irva Yincze Nitrd Püspöknek iüÓ9-ki 
Oklevelében , és pedig e'képpen : Millesimo +*~~ 
ductntesimo ~~*~ Sexagesimo *^^- •*"-■ nono, 

O ^Sy maradott ki a' Fehér-vári Káptalannak is egy 
Okleveléből a' százas-szám , melybe az Esztendő- 
szám e képen vagyon ki téve: Dátum et<\ Anno Do- 
mini Milesimo XXI o. — Ilyen forma Oklevelet hoz 
elő PHAY is (d* Stgillűtíeg. Hun S . 10S. 1.) 's a't. 

64-/A §. Az Arabs számohróh 

Az Arabs számoknak eredetek Napkeletről 
az Indusoknak tulajdonítatik a) a' honnan az 
Arabsok azokat Napnyu gótra is által származtat- 
ták; a' X-ik Századnak végén , ésa'XI-ik Század- 
nak elején (a' mint TT. SCHW. M. Ur bizonyít- 
ja) pedig az Európaiaktól is , 's különösen Ger- 
bertus , vagy is azután Római Pápává lett 11-ik 
Inocentius által, az Római számok társaságába 
be vétettek. Használtattak azok eleinte némely 
pénzeken, b) mesterséges-műveken, c) 's Szent- 
egyházakon való Felűl-írásokra d), nem külön- 
ben némely könyvekbe ,e) 's Kalendáriumokba ; 
utóbb pedig az Oklevelekbe is. 

a) KAESNER. Geschichtt der \Mathematih Vol. I. 
Götiing 17<A p- 31- et sequ. Vol, II. p. 695. et 
sequ. Egyezt. Algem. Lit. Zeitung. 1799* 45* szára. 

b) Már Szent István Király pénzén is az loor. Esz- 
tendő szám Arabs számokkal vagyon ki jelelve {Tud. 
Gyűjt. m. K. 94. lap.) 

r) GATTERER de methodo aetatis Codd. MSS. de- 
fimtndae j in Cvmmcntar. £oc* Reg* ticient* Gó'í- 



— ( 123 )— 

ting. Vol VII. p. 109. N. Lehrg. d. DipL V. §. 
115, Tom. VI. in prologo. 

d) A' Telegdi Szent Egyházon is szemlélhető volt az 
1307. Arabs formájú Esztendőszám* Valamint szin- 
te a 1 Nagy-Varadi Cathed. Templomon is az 1466* 
ik Arabs vonású Esztendő- szám, Egyezt* KERESZ- 
TÚRI. Cornp. Descriptio. funá ac vicis, Ep.et L\jp, 
A7. Varad.W. Varadini 180*. Il-ik Kész. 45. lap* 
és az O- jegy alatt. Illyenekröl emlékezik TT. HOR- 
VÁTH IST/ür Tud. Gyújt, m, K. 94. 9,5. 1. 

e) A' Mária Királyné alatt készült Sz. írás' Bécsi Kéz- 
í Tatjában a' 382, Arabs formájú Esztendő-szám , 
melyből az ezeres szám el maradott 5 szemlélhető. 
{Tud. Gyűjt. m. K. 1.) 

(JQ-ifi §. Az Arabs számok uralkodások' kora' 
ról a Magyar Országi Oklevelekben* 

TT. SCHWARTNER M. Úr szerént az Arabs 
számok csak leg inkáb a' XV-ik Századba kez- 
dettek használtatni, a' Magyar Országi Okleve- 
lekben. Akadhatni ugyan azoknak már sokkai 
elébb is néhány nyomaira a) a'nyi példák mind 
azáltal még elő nem adták magokat, mellyeknél 
fogva kivált a* Magyar Királyok' Okleveleire néz- 
ve korábbi szokást vagy rendszabást lehetne lel 
alítani. A' Királyi Hazai Oklevelekre nézve leg- 
régibb nyomát tapasztalta TT. SCHW. M. UrÁr- 
ván-szülött (posthumus) László Királynak Titkos 
pecsétjén ; nem különben ugyan azon Királynak 
Kettős-Fejedelmi-pecsétjén ; (sigillum duplex Ma- 
jestaticum) holott is az 1456. Esztendő szám Arabs 
formában jelenik meg. b) Ugyan ezt lehet látni 
Il-ik Ulászló Királynak az 14Q0. Esztendőt Arabs 
formában mutató Fejedeimi-pecséljén is. c) Eze- 
ken kívül pedig a' tisztelt Ur a' XV. Századba 
több példákra nem akadott a' Magyar Királyok' 
Okleveleire nézve; sőt ellenben azt tapasztalta; 
hogy még némely XYI-ik Századbeli könyvekbe 

is Ró- 



-( 129 )- 

is Romai számok tenyésztek az Arabs számok 
helyett, d) 

a) Kun László Királynak egy 1285-iki Oklevelében 
„<l-dum antiquam consvetudinem" számmal való Szó- 
rövidítés , az Arabs számoknak a'kori keletét az Ok- 
levelekre nézve eléggé nem próbálhatja , követke- 
zésképen itten rendszabásúi sem szolgálhat. Többet 
hoz fel e'nél TT. HORVÁTH ISTVÁN ür , (Tud. 
Gyűjt. m. K t 94. o,5. lap.) és a' többi közt Benger- 
nek is a* Remete Szent Pál Szerzetének Törtene- 
teiben írt eme szavait : „Coenobium Remetense in 
promontorio Zagrabiensi primordia suscepit circi- 
ter Anno 1240. extatque hodiedum vetus eiusdem 
Claustri Sigillura exhibens Annum 1247 , cum hu- 
jusmodi circa Marianam Iconem posita Inscriptio- 
ne: SigUlum Monasterii Remetensis 124S.** adja 
elő; de én csekély be látásom mellett ugy véleke- 
dem, hogy ezen egy példa ha ugyan egyéb Okleve- 
leket vagy is inkáb a* mesterséges-müveket érdek- 
li is , a' Hirályi Oklevelekre azonban nem alkalmaz- 
tatható. Valamint szinte a' többi példák is , melyek 
a' mondott helyen említetnek; minthogy azok 1 g- 
inkáb épületekre , 's mesterséges-müvekre való Fe- 
lül írásokat tárgyaznak magokban; ezen §. elő adott 
álítást tökélletesen meg nem czáfolhatják, 

b) Azon pecséten való felül-irás ilyen forma : Ladis* 
laus Dei gvatia Hungáriáé , Bohemiae , Dalmatiae t 
Croatiae ctc Rex , Austriae , Stiriae , et Lucembur- 
gae Duxetc> Moraviae Marchio 1456. Lásd Osser- 
vazioni istoriche di DOM. M. MANNI Sopra i 
sigilli antichi de Secoli bassi. VI. D. I. pecsét, nem 
különben Neue Lehrg. d. Dipl. Tom. III. $..372. Tab 
XXXII. 

c) Lásd azon pecsétnek ábrázolatját Gróf BATTYÁ-, 
NYI IGNÁGZNAL LL. Eccle. H. fíung. Tom. 1. p. 
568. Nem különben PRAYNÁL <*f <%i7/fe etc. a' XVI 
Táblán. 

d) A' Zólyomi Krtz-bányákból be jött jövedelemnek 
Jegyző-könyvében is Kómái számok táboroznak (Jásd 
TT. SCHW. M. ür Dipl. 



Diplomatika L Dar. 



— ( 130 )— 

6()-ik §. Némely észrevételek az Arabs szá* 
mohra nézve. 

Az Arabs számokról e' következendők meg 
jegyzésre méltók : 

1-ör Valamint a' Római, ugy az Arabs szá- 
mok között is néha holmi czifraságok jelennek meg. 
p. o. a' Pécsi Templomban az Öreg-oltár felettii- 
lyen forma körűi-írás találtatik : „SIS3SOS3S. — 
LABORÉ. MAG1STRI. S. DEMETR1I. S. LAPI- 
C1DE. S." az az: 1303. Laboré Magistri Denie- 
trii Lapicide" (Lásd Tud. Gyűjt. 181Q. XII. K. 
QZ*. lap.) Ezen példába tehát az S. betű formák 
az Esztendő-számjai között csak ékesség gyanánt 
szolgálnak. Ismét némelyek közt kereszt formák 
is szemléltetnek, p. o. 14*9+0. az az 1490. 

2-or Az Arabs számok közül is az Eszten- 
dő-számba az ezeres, vagy százas számok gyak- 
ran ki hagyattak, mint p. o. a' íellebb emlétett 
Mária Királyné alatt készült Sz. írás' Bécsi Kéz- 
íratjában is. 

3-or Néha valamely Esztendő-számnak egy 
része Római más része ismét Arabs számokkal 
írattak ki. p. o. A' N. Váradi Vár homlokán illyen 
forma Esztendő rszám volt látható. MCCC40. (KE- 
RESZTÚRI m. k. 11-ik R. 231. 1) 

4-er A* Semmi (nulla) vagy is Zérus néha 
kissebb formában mint a' többi számok, és pe- 
dig a' többi számoknak felébe, vagy közepe táj- 
jára helyheztetve jelennek meg. p. o. 1°. e' helyett 
10. 's a' t. 

5-ör Régenten az Arabs számok különös 
formában jelentek meg; melyre való nézve azok- 
nak olvasásában igen kelletik vigyázni, a) Rülö- 
nössen pedig a' Hazai Oklevelekbe az l. 2. 3. 4. 
5. 7 10, és 12. szánok igen különös formá- 
ba jőnek elő b) (Lásd az Arabs, valamint a' Ró- 






-( 131 )- 

mai szamoknak is némelly példa'nyait az I. Táb-i.rábt, 
Ián a' 7-ik szám alatt. 7.saa»»« 

a) Ezen dologról meg lehet tehéntení : Ungarisches 
Magazin. Vol. IV. Fasc. 2. Ismét GATTERER* m. 
h. fti-ík Tab. 's a' t. 

b) Lásd mind ezekről Tud Gyűjt, m. K. 1. 



70-ih §. A 9 Tiroi-jegyeJir'61 , (Notae Tironis , 
i;c?Z Tironicae.) 

A' Tiroi-jegyek vették nevezetjeket Ciceró- 
nak fel szabadított Rabszolgájától, mely közön- 
ségesen TVrónak neveztetett; nem azért ugyan, 
mintha azon Írásmódját a' nevezett Tiró találta 
volna fel, hanem azért, mivel azon Jegyeknek 
számokat jóval szaporította, 's azokkal az éke- 
sen-szóllásokba elő forduló beszédeknek papíros- 
ra való gyors le vételében élt. Ál pedig ezen írás- 
neme Betű-szaporítás, és betű-ki-hagyás által va- 
ló Szórövidítésekből , és kény szerént való je- 
gyekből, mellyre való nézve ezek a' Szó-rövidí- 
tések , a' Szórövidítések rövidítésének méltán 
mondathatnak. Használtattak továbbá azon írás- 
nembe az önkényes jegyeken, és minden nemű 
írás formákon , 's betűkön kívül , a' Görög be- 
tűk egyvelgest a' Latán betűkkel ; öszve egyelí- 
tettek 's mint egy öszve nőttek benne a' Nagy- 
gömbölyű betűk , a' Kiss-magán betűkkel ; a' Kiss- 
vált, vagy is Magános betűk, a' Kiss-kapcsolt, 
vagy is Folyó betűkkel sok számtalan módokon , 
's formákban , nem különben a' betűk öszve vi- 
sza íbrgatattak , meg csonkítattak, 's leg inkáb 

12 



— ( 132 )— 

a'ra a' részre hajtattak, melyre a' sebesség az író* 
kezét ragadta , valamint azt itten is láthatni. 

dico ego opera mea regi. 

11- ik §. Á Tiroi-} egy chneh, történeteiről. 

Ezen gazdasa'gos írás-mód nem volt esmé- 
r étlen a' Görögöknél is, valamint azt azon írás- 
nak neme , 's formája mutatja ; de különben azt 
több Írók is alítják. Élt azon írás-nemmel a' Bólts 
Xenophon is ; kinek életkorát ha vallyon meg- 
előzte é' ezen Tiroi-jegyeknek születése? megha- 
sonlanak rajta a' Tudósok. Által származott) ezen 
írás-neme üdövel a' Rómaiakhoz , holott is azon 
jegyeknek számát Cicerónak Tirója (a' mint már 
iriondatott) jóval meg szaporította. Ugyan ezen 
írás-nemtől vették nevezetjeket a' régi Jegyzők is 
kiket máig is Nótáriusoknak hívunk. Használtat- 
tak ezen Jegyek az Oklevelekre nézve is, leg- 
inkáb az ugy nevezett Töredékekbe (Minuta, Con- 
ceptus). T s az aláírásokba (subscriptio) kivált a' 
IX-ik Századba; a) a' X-ik Századba pedig már 
az Oklevelek foglalatjaiból el enyésznek. Egyéb 
eránt ezen írás-nem Hazánk' Okleveleibe semmi 
üdöben sem uralkodott, b) 

a) CARPENTIER, in Alphabeto Tironiano , seu nó- 
tás Tironis explicandi methodo , Lutetiae Parisio- 
rum, I747. könyvébe csupán Kegyes Lajos (Ludo- 
víeus Pius) Császárnak 5/|. Okleveleit közli , melyek 
mind Tiroi jegyekkel írva valának. GRUTERUS 
pedig in Corpore Inscriptionum Tom. II. P. II. 
Amst. 1707. húszon öt ezer Tiroi jegyeknek formá- 
ikat közöl , de a* melyek között ugyan egy több he* 
lyeken is elö fordul. 



~( 133 )- 

b) Lásd Tud. Gyújt. 1819-ik Észt. XH-ik Köt. 96. lap. 

72-ik §. A' Titkos y vagy is Al-ortzás írásról 
( Steganographia ChryptographiaJ 

A" Titkos, vagy is Al-ortzás írás ál ollyan 
kény szerént választott betűkből , 's betű for- 
mákból, melyet más nem ért. Igen régi ezen tit- 
kos írás mód, 's mai napig is esméretes a' Fe- 
jedelmi Udvaroknál, kivált háborús üdőkbe. Jú- 
lius Császár, midőn valakinek valamely titkos 
dologról akart írni, a' le írandó szókba alkalma- 
tos betűknek, az Abécze rendébe lévő negyedik 
szomszédját írta le ; és így nem azokat a' betű- 
ket kellett olvasni, melyeket le írt ; hanem azok- 
nak az Abécze rendébe lévő negyedik szomszéd- 
jókat, p. o. ezen szót amo e'képen írta le dpr. 
Bonifacius a' Németek Apostola , és Rabanus Mau- 
rus igen gyönyörködtek ezen írás nembe; neve- 
zetessen pedig az utolsó, midőn e'képen írt, a' 
magánhangzó betűk helyett, hol pontokat , hol 
pedig akármely mássalhangzó betűket használt 
Egyéberánt szokásba' volt ezen írásmód a' Kö- 
zépkorba, sőt az ujjabb üdőkbe is; Magyar Or- 
szágon pedig 1-ső Ferdinánd , 's Maximilián Ki- 
rályok is éltek véle a) 

a) Lásd Tud. Gyűjt. 1819. XII. K. 96. 1. 

*) A* régi Titkos-írásokról lehet olvasni : Neue Lehrg. 
der Dipl. V. §. jd-jS 5 nem különben TR1THEM, 
BREITHAUPT, GRAVESAND 's más írókat. 



-( 134 )- 



III-ik Fejezet. 

A' Huzamos-beszédet tevő szavaknak 
le írásáról, 's anak módjáról. 

75-ik §• Ezen Fejezetnek JoglalatjáróL 

Kétféle dologról szól ezen Fejezet, és pedig 
előbbször: Az írás soroknak különbbféle fekve* 
seiiől, 's helyheztetéseiről : azután pedig a' Pon- 
tozás-esméretéről (Stigmeologia) 

A) Az írás -sorok különböző fekvé- 
seiről. 

74-ii §. Az írás-soroknak háromféle jekvé- 

seiröl* 

HUGÓ (de príma scribendi Origlne) az 
írás-sorok' el kezdésének húszon négy féle mód- 
ját adja elő; de azon módokat inkáb csak lehet- 
ségeseknek, mint meg történteknek lehet mon- 
dani. A' melyek tehát valaha keletbe voltak, 's 
most is vágynak, azok inkáb három félék lehet- 
nek , úgymint: 

I. A' Fekvö-írás (Scriptura-horizontalis) mely 
ismét háromféle, t. i. l-ör melynek írás sorai jobb- 
ról balra ; 2-or melynek sorai balról jobbra ; és 
5-or melynek sorai egyvelgest egyik jobbról bal- 
ra , a' másik balról jobbra vitetődnek, és ezen 
utolsó a' Görögöktől régenten G*g%o<p?j<iov ökör- 
Jorcldláaos írásnak is neveztetett. A' jobbról bal- 



— ( 135 )— 

ra kormányozott írásmódját az Egyptusiak , a» 
Pheniciaiak , a' Zsidók , 's más Napkeleti Nemze- 
tek is gyakorolták , 's most is gyakorolják ; sőt 
némelyek azt alítják, hogy a* regi Hunnusok is 
e'féle írás móddal éltek légyen. A' mostani ná- 
lunk is keletbe lévő balról jobbra való írns-sor- 
vitelt a' Rómaiak a' Görögök' példájára követték, 
minekutánna t. i. a' Görögök az ugy nevezett 
ökÖr-fordulásos írásmódját (mely szerént Sólon- 
nak Táblái, és más Görög Régiségek is írva 
yoltak) el hagyták volna. 

11-or A' Függő írásnak (seriptura perpendi- 
cu^aris) mely néha Torony formába is végződött, 
két féle nemei vágynak. Voltak ti. olyan Nem- 
zetek kik, felőlről le felé írtak, és ismét ollya- 
nok, kik alolról fel felé kormányozták írásaikat, 
lllyeneknek tartják lenni azon írás-nem.H, melly 
a' Philippinai szigetekbe uralkodik. A' felőlről le- 
felé írtt írás sorok ismét vagy jobbról balfelé 
vagy pedig ellenkező kép vitetnek ; az első a' Chi- 
naiak, 's Japonok , az utóbbi pedig az Ingu- 
rensi Tatárok között uralkodtak. 

III. A' Körbe-menö , vagy is a' Kas-forma 
írás (seriptura orbicularis) sehol sem tartott 
sok üdéig. Ezen írás neméhez tartoznak azok is, 
mellyek leg inkáb némely Versszerzök (Poéta) 
által • nem különben az oly felűl-írásokra , mel- 
lyeknek körbe, keletett íratni, mint p. o. a' pe- 
cséteken , pénzeken 's a' t. használtattak. 

B.) Az Okleveles Pontozás - esmér étről 
(Stigmeologia dipiomatica) 

75-ik §. A % Pontozásokkal való élésröL 

Minő rendel kellessen a' pontozásokat ten- 
ni? nem ezen, tudomány körébe tartozik; itten 



-( 136 )- 

tehát csak leg inkáb a r régi Oklevelekbe , 's egye- 
bekbe elő forduló pontozásokat, 's azoknak tör- 
téneteit szükség elő számlálni , melynek esmére- 
te az Oklevelek' igaz, vagy bamis voltoknak meg- 
különböztetésére nézve némü némüigen csekély 
szolgálatot is tehet. 

7Ö-űí §. Hol használtattak a pontozások. 

A' pontozások használtattak leg inkáb l-ör 
Az Emlékes Felűl-írásokba. 2-or A' régi írott 
könyvekbe. 5-or Az Oklevelekbe. Minthogy azon- 
ban a' most elö számláltakba nem mindenütt, 's 
nem is egy üdőben kezdettek uralkodni; ugyan 
azért hasznos lesz megtudni, melyikbe mikor? 
ni no formában jöttek elö ? 's minő rendszabá- 
sok alá vetettek, 's határoztattak. 

77-ik §. Az Emlékes- Felúl-i'ráwJiba elő for- 
duló pontozásokról. 

A' régi Felűl-írásokba elő forduló pontozá- 
sok történeteit az Ujj, Oklevél-esméret tárgyazó 
munkának írói (Auctores növi operis Diplomati- 
ci) Könyv. Y. D. 4. §. e' következendőkbe fog- 
lalták. 

l-ör Az Emlékes Felűl-írásokba elő fordu- 
ló szavak az V-ik Századig egymástól el választ- 
va külön írattak. 

2-or Majd minden szavak pontozás által vol- 
tak egymástól meg különözve, kiváltképen pedig 
az Elő-betűzések, 's más Szó-rövidítések. Ellen- 
ben pedig. 

3-or Az egész beszéd, és beszéd-szakaszok- 
nak, vagy verseknek végein semmi pontozás sem 
szemlélhető. 



— ( 137 )— 

4-er A' pontok vagy hasonlók voltak a' nriós- 
tanis szokásban lévőkhöz , vagy pedig három 
szegűek, mellyek többnyire talpaikkal fel felé 
alva szemléltetnek. 

5-ör Voltak azonban a' most emiétetteken 
kívül más különbbféle , 's változó formájú pon- 
tok is. 

# ) Lásd GtiUTTERnél, Inscriptiones antiquae tetius 
Oröis Homani, I. II. D. Amsterdam. 1707. 

7Q-ik §. Az irott könyvekbe találtató ponto* 
zásokróL 

Használtattak a' pontozások az írott köny- 
vekbe is ; különbözők voltak mindazonáltal azok 
111. nd a' mostaniaktól, mind pedig a' mondott Fe- 
lül írásokba használtaktól, 's nem is voltak it- 
ten álandók: mivel igen régi Kéz-iratokat láthat- 
ni , mellyek a' pontozást nem esmérik, hanem 
azok helyett (a' szavak különben egymásba ragad- 
va szemléltetnek) csak az ujj egészbeszédet , (Perió- 
dus) vagy ujj írás sorba kezdet-ték, vagy pedig 
előkelőbb, 's tetszetősebb betűvel ki piperézték 
a) és pedig mind a'dig : még végre a' VII. és 
kivált a' VIII. Századba a' szavak csak ritkábban ; 
Nagy Károly alatt pedig szorgalmatosabban is 
egymástól elválasztva »'s az egészbeszédek ponto- 
zásokkal meg különböztetve íratattak. 

a) Innen vette magát alkalmasint azon máig is kelet- 
be lévő szokás, t. i. a' pont után a' beszéd részeket 
nagyobb betűvel kezdeni, 

79 ik §. jf Réz-iratokba e 16 forduló pontozd- 
soknak különb bj éle j 'ormairól , '* nemeiróL 

A' IX. Sázadig a' kéz-íratos könyvekbe a' 
pontozások, 's azoknak használása változtatva 



— ( 138 )— 

találtatnak. Ugyan is némelyek azok közül csak 
egyűgyűen vágynak formálva ; némellyek ismét 
rózsa, mások fürt, szív, kereszt, csillag, vagy 
függő vonásokat ábrázolnak, és néha igen ren- 
detlenül, \s gondatlanul is írattak. A' lX-ik Szá- 
zadtól fogva egész a' XV-ik Századig; (mely (idő- 
szakaszból a' mi pontozásaink is erednek) mi- 
dőn a' pont a' betűnek teteje mellé tétetett, a' 
mostani végső pontot; midőn a' betűnek közepe 
tája mellé íratott, a' mostani kettős pontot; és 
midőn a' betűnek leg alja mellé helyheztetett a* 
mostani veszszőt vagy pontos veszszőt jegyezte , 
de ezen pontozás neme is néha hasonlókép igen 
gondatlanul használtatot némely Kéz-iratokba. 

SOdik §. A! Könyvkötői-jegyekről (Signaturae) 
nem különben az Or-álló ; ( Custodes ) 
Szakasztó; (divisionis) ldézö (Citatio* 
nis , és a Kiss- Osztályos ( Paragraphi) Je* 
gyekről. 

Azoknak , kik a' régiségek' , 's az Oklevelek' 
olvasásában gyönyörködnek, nem egészen ha- 
szontalan még e' következendő észrevételeket meg 
jegyezni, úgymint: 

1-ör A' pontok a' már mondottakan kivűl 
használtattak még sokféleképen, és pedig neve- 
zetesen: a' szó-rövidítésekben, és csonkításokban; 
a' verselés szómértékjeiben , (melyre betűk is 
használtattak.) 's a' Téllevelek' (Acta) vagy más 
irományok jeleléseire. 

2-or Valamely Kéz-íratnakFejezetekre, 's Kiss- 
osztályokra (paragraphus) való fel osztása ; azon 
Kéz íratnak a' későbbi üdőkbe való le íratta tását 
jelenti. 

5-or A' Könyv nyomtatói jegyzetek (Signa- 
turae) mellyek a' Könyvnyomtató műhelyekbe 



— C 139 )— 

most is használtatnak, Római számokkal jegyez- 
tettek , 's többnyire a' papíros, vagyis író-hártya 
kötetnek (fasciculus) utolsó lapjára helyheztettek 
egész az V. VI. VII. 's VI II. Századok alatt; a' 
lX-ik Századtól fogva pedig sokszor ki is hagyat- 
tak. Néha ismét a' papíros lapnak leg szélére tett 
jegyzetek, a' tudatlan hönyv-kötők által el is vá- 
gata ttak. 

4-er Az Őrálló szavak (Custodes) a' Xl-ik 
Századtól fogva ritkábban; a' XlV-ik Századtól 
fogva pedig gyakrabban használtattak. A' régi 
könyvekbe leg inkáb csak a' papíros köteteknek 
utolsó lapjain jelennek meg, 's a' következő la- 
pon vagy igen ritkán, vagy nem is viszonoz- 
ta ttak. 

5-er TT. SCHW. M. ür szerént ti jekvó, 9 s 
egyenes vonású szakasztó jel (signum verbi di- 
visi) ( — ) a' IX-ik Század közepének, nem kü- 
lönben a' X. XI. és XH-ik Századoknak; a' he- 
gves veszszó forma ( * ) szakasztó jel pedig , a* 
XII. és XIII. Századoknak tulajdona. De mind- 
ezekre TT. HORVÁTH ISTVÁN Ur azt jegyzi 
meg: hogy a' Magyarok néha a' szóválasztásnál 
semmi szakasztó jellel nem éltek ; néha ismét egy 
Oklevélben különbbféle szakasztó jelekkel is éltek 
p. o. V ik István Király 1271-iki Oklevelének né- 
mely szavaiban „famu-lenfur, pensa | fzs; 's a* 
Nitrai Káptalan 1307-iki Oklevelében: adop ,-v ti- 
vum, privile — giales 'sa't. a) E' szerént tehát a* 
TT ; SCHW. M. Ur által ki tett szakasztó jeleken 
kívül még uralkodtak édes Hazánkban , a' függd 
vonású ( | ) és ti félbolthajtás formájú (^ ) sza- 
kasztó jelek is. 

6-or Az Idézőjel (Signum Citationis) ( v ) a* 
könyvnyomtatás fel találása után leg elobbszöra* 
Franczoknál nyert pártfogást; utóbb pedig má- 
sok által is be vétetett. 



-( 140 )- 

7-szer .V Meghíuójel (Signum provocatio- 
íns) .|. mely nálunk mostan is szokásba vagyon 
már a' VI. 's VII. Századbeli könyvekbe is talál- 
tatik (Neue Lehrg. d. Dipl. IV. f. 805- Tab. 58.) 
's néha még más formában is jelent meg, vala- 
mint a' Boldvai Misés könyvbe is. Egyéb eránt 
pedig ezen meghivójel néha scilicet , 's et sőt 
fektetve f- est szavakat is ; néha pedig, mint a' 
Magyar Bibliában , az Nem -szócskát is jelentett. 
(Tud. Gyújt. m. K. Q7. lap.) 

8-or A' fi sosztályos jegy (Paragraphi si- 
gnum) a' Vili. Századtói fogva változó volt, és 
csak a' XV. Századba kezdett közönségesen e'ké- 
pen §. jeleltelni. 

*) A' lii ezekről többet akar olvasni , azoknak lehet 
ajánlani e' következő íróknak munkáit : THHOTZII 
notas ad librum HUGÖNIS de príma scribendi Ori- 
girte. Trajecti ad Rhenum 1738, — Neue Lehrg. 
der Dipl. T. V. §. 5—49- — Coramentationem GAT- 
TERERI de methodo aetatis codicum MSS. De 
finiendae ; in Comment. Gootting. Tora, VIII. an 
1787. 

o) Tud. Gyűjt. 1819. XII. Köt. 97. 1. 

Sl-ik §. Az Okleveles pontozásokról. 

Valamint minduntalan ^tisztelte 's becsülte 
a' Magyar Nemes, 's Vitéz, Osseinek régi szoká- 
sait; ugy az Iróműhelyekbe is a' régi szokások 
minden üdöben igen nagy becsbe voltak édes 
Hazánkba, 's ugyan azért az Oklevelek' írásaiba, 
'5 azoknak foglalatjaiba, vagy az Okleveles stí- 
lusba (stylus) akármely javasolható újjításokat is 
igen nebezen bazanusítottak régi Atyáink. Külön- 
ben az Oklevelek foglalatjaiba lévő szavak Pipin 
Nagy Károly Császár Atyja uralkodása -kora alatt 
Jeg elébb bizonyos üresen hagyatott közök által 
választattak el egymástól , de nem minden _sza- 



-( í4i )- 

\ak, 's nem is álandoúl : mivel meg a' X< Szá^ 
iádnak vége felé p. o. 988-ik Esztendőből is ta- 
láltatnak némely Oklevelek, mellyekbe némely 
szavak egymással kezet fogni láttatnak, 's csupán 
csak a' X-ik Századnak végén lett álandó az Ok- 
leveles szavaknak egymástól való rendes el vá- 
lasztása. Továbbá a' pontozásokkal való élés az 
Oklevelekbe későbben nyert helyet mint más 
egyéb Kéziratokba : ugyan is a' leg régibb Okle- 
velek melyek az üdő viszontagságát ki álották, 
pontozás hijjával vágynak, 's csupán csak a' hely, 
's üdő kiadások (notae chronicae) vágynak né- 
hol pontozások által meg különöztetve. A' VIII-ik 
Századtól fogva egész a' X-ik Századig a' pon- 
tozások ugyan elő jőnek , de csak ritkán ; a' X-ik 
Századba pedig ezen neme a' pontozásnak ( • ) 
volt leg inkáb szokásba. Jóllehet pedig olyan for- 
májú pontok is elő jőnek mint a' mostani ket- 
tős pontok, 's veszszők, azok mindazáltal csak 
pont tulajdonsággal bírtak; mivel a'ba az üdőbe 
a' mostani különbbféle pontozás nemei esméret- 
lenek voltak. A' Xí-ik Századba majd a' mostani 
íormájú pontok , vagy kettős pontok, majd is- 
mét illyen formájú ( • ) pontok uralkodtak, p. o 
Sz. István Király 1001-iki Oklevelében az alá írás 
(subscriptio) szavai között. -A' XH-ik Századba a* 
Mémet Országi Oklevelekbe is a' Királyi nevek 
alá írásában minden szó után pont vagyon. Hasz- 
náltattak is az elébbeni Századokban a' pontozá- 
sok, szorgalmatosabban ugyan, de néha oly ren- 
detlenül helyheztettek , hogy a v beszéd értelmét 
is zűrzavarba hozták, 's homályba borították. 
Édes Hazánkba a' mostani forma pont (.)már 
I-ső András Király Tihanyi Oklevelében is (Xl-ik 
Század) találtatik , 's későbben is keletbe volt ; 
a) de azonban találtatnak a 1 Magyar Országi Ok- 
' levelekbe külömbféle pontozások ugyan egy Okié- 



-( 142 )- 

vélbe is , 's nem is mindég egyformán éltek azok- 
kal. Ugyan is találtatnak a' régi Oklevelekbe o - 
lyan veszszők, mellyek néha a 7 mi pontjainknak, 
vagy kettős pontjainknak , vagy néha a' mi vesz- 
szónknek tulajdonságaival bírtak, 's némely Ok- 
levelekbe a' betű közepéhez is helyheztettek ; 
a' Xlll-ik Századba pedig azok a' mostani forma 
pontal gyakran egymáshelyett fel cseréltettek , né- 
ha pedig a' veszsző a' pont tetejére (! ) tétetett, 
's hasonlított a' mai fel kiáltó jelhez, mely alkal- 
masint az Íróknak tudatlansága miatt történt meg. 
Továbbá vágynak ollyan Oklevelek is a' régiek 
között mellyek rendesebben vágynak irva mint 
gondolná az ember. Vágynak Zsigmond Király- 
nak is a' XV-ik Századból ( ha más magános em- 
berekét nem emiétjük is) ollyan Oklevelei , mel- 
lyekbe minden szavak egymástól meg küiönözve , 
's minden egész beszéd (periódus) nagy betűk- 
kel kezdve láttatik , de a' mellyekbe azonban va- 
lamelly különböztető jeleket, vagy is pontozáso- 
kat, nem másutt mint az Oklevelek' végén szem- 
lélhetni. Nem is voltak a' pontozások bizonyos 
rendszabások alá vetve még Mátyás Király ural- 
kodása kora alatt is , 's ugyan azért még a' XV- 
ik sőt a' XVI. Századba is a' veszszők, 's pontok 
gyakran egy mással fel cseréltettek , sőt a' mi 
több : a' Budai Városi Tiszti - karnak (Magistra- 
tus) i488*ik Levele még minden pontozás nél- 
kül vagyon irva. A' XIV. XV. és a* XVl-ik Sza- 
zad elején a' közönséges pont helyett az Okleve- 
lek végein néha a' kettős pont mellett egy vesz- 
szőt is e'képen (:,) használták. Egyébb eránt 
a' hazai Oklevelekbe 's pecséteken elő forduló 

i Tábi P ontoz ó s °knak némely példányait az I. Táblán a' 

fe'.szám8-ik szám alatt láthatni. 

a) Lásd Tud. Gyü)t. 1819. XIJ. K, 97. 1, 



*H U5 )— 

*) N. Lelirg. d. Dipl. V. $. 5o. és a' köv. GATTE- 
RER Elementa. Artis Dipl. §. 54. 55: 

82 ik §• A* mostani pontozásokról rövideden. 

Az írásbeli pontozást leg nagyobb tökéletes- 
ségre vitte bizonyos ALDUS MANUTIUS Welen- 
czei Könyvnyomtató , á' ki 14Q0. Welenczébe meg 
telepedvén, *s a' Könyvnyomtatásba az úgyneve- 
zett Olasz betűket; nem különben a' mostani 
pontozás módját bé hozván, a' Könvnyomtatás 
mesterségét az által nem kevéssé ki pallérozta. 
Vgyan csak az emiétetnek szorgalma tossága ál- 
tal üzetettek ki a' Könvnyomtatás mestersé- 
géből az ugy nevezett Neogothi betűkis, mellyek- 
kel leginkábaVPápáknak több Oklevelei bővelked- 
nek. Mellyre való nézve azon embernek szorgal- 
matosságát, s' érdemeit, minden nagyra betsül- 
heti , a' ki csak a' régi irományokba , 's nyom- m |k 
látványokba de leginkáb a' Pápáknak? ugy ne-Tábla 
vezett Töredelmességi Okleveleiben elő forduló 3,8zám 
nehézségeket voltaképen esméri. 

83*^ §♦ A Nemzeti Írás nemekről , 's azoknak 
uralkodások üdéjéről* 

A' Nemzeti írás nemekről , s' azoknak ural- 
kodások' korairól , azoknak , kik az Oklevél es- 
xnéretbe búvárkodnak, szükség még az Irásne- 
meknek , e' következendő el osztásait meg jegyezni 

I-ör A s Régi Római irás (scriptura Pioma- 
na vetus ) uralkodott az egész Római Birodalom- 
ba és pedig az V-ik Századig. 

II-szor A Rárdolatlan Római írás (scri- 
ptura Piomano barbára ) az V-ik és Vl-ik Száza- 
doktól fogva egész a' XV-ik Század végéig kelet- 
be volt. Ezen Irásnemnek Mabillon szerént, a} 



-( 144 >- 

több fajjai vágynak úgymint: a' Merovingiain 
kivül az dngotyos Szász ; ( Anglo-Saxonica ) a' fi* 
sigvthiai ; a' Lotigobardiai , s. a' t. Itten tsak 
ezeket Szükség említeni, úgymint: 

1-or Á IVlerovingiai (scriptura Merovingica, 
Franco Gallica) írás faj, eredett a' régi Római 
írásból; és uralkodott Francz, 's Német Orszá- 
gokba egész Nagy Károly uralkodása koráig. 

2-or A' fíarolingiai (scriptura Carolingica) 
írásfaj, szülőije volt a' Merov'mgiainak , melly 
a' Piégi Piómai írásnem szerént Nagy Károly Csá- 
szár áftal csinossan ki palléroztatni parancsol- 
tatott. Tartott ezen, írás faj Nagy Károly Császár 
üdéjétől fogva a' Xlll-ik Század végéig , kü- 
lönössel! Frahez , 's Német Országokba $ Angoly 
Országba leg inkáb Wilbelm Conquestor ural- 
kodása korától fogva ; Spanyol Országba pedig 
a' Xl-ik századtól olta kezdett uralkodni. Az O- 
laszoktól is a' Longobardiai irásfaj társaságába 
be vétetett. Édes Hazánkba pedig leg inkáb a' 
Sz. Benedek Szerzetessei által Olasz 's Németh 
Országokból származtatott által ;mellyre vaíó néz.- 
ve szinte bizonyosnak mondatik, bogy a' Xlll-ik 
Századba a' Magyar , 's Német Oklevélírás ugy 
a'nyira hasonlított egymáshoz ; bogy az a'kori 
írásfajokról szerzett tudomány ugy egyik mint 
.más Országbeli Oklevél esméret tudományára 
nézve hathatós segedelmet, 's világosságot nyújt- 
hat. Flóbert Károlynak Magyar Országra való be- 
jövetelétől fogva pedig egész I-o Ferdinánd ural- 
kodása koráig valamelly kevert , 's álhatatlan 
írásfajok uralkodtak ; mellynek leginkáb az az 
oka volt ; mivel a'ba az üdőbe édes Hazánkba 
több Nemzetbeli Írók öszve seregelvén, az a'ko- 
ri Okleveleket a' magok Nemzeti írás -nemek, 
's fajjok szerént készilgették, és igy sokszor a' 
különböző írásíajokat öszve is zavarták. Közön- 
sége- 



— ( 145 )— 

se'gesen azonban hasonlított azon egyeli'tett írás 
faj leginkáb. 

3-or Az ugy nevezett Ujj Gothusi (Neogo- 
thica ) Monostori , vagyis inkáb Oskolai rut 
czifraságú íra'sfajhoz, melly a' Xll-ik Századba 
ugyan kevéssé, de a' XHI-ik Század' vége felé már 
egész Európát el borította, és tartott a' XV-ik 
Század' végéig, sóta' XVI-ik Század kezdetéig. A' 
Németek*, és Csehek, söt a' Magyar Országon 
tanyázó Tótok is , midőn Nemzeti betűikkel 's 
Nemzeti nyelveken írnak; nem különben a' Fin- 
nusok , Lettusok , ugy néha a' Svékok, 's Dánok 
ezen Gotthüsi írásfajban máig is gyönyörködnek. 
Ugyan ezen írásfaj uralkodik a' Római Pápák' 
mostani függő pecsétes Okleveleibe is ; ( Bulla ) 
az Angolyoktól, 's Belgáktól pedig a' könyv czí- 
mek írásaibót mostan nem régiben hagyatta- 
tott el. 

4-er A' most emiétett írásfajhoz tartozik még 
az úgy nevezett Törött - irás is (Fractur) melly 
a' Németeknél mái napigis szokásban van. Ural- 
kodott ezen írásfaj a' XIV. XV. és XVI-ik Szá- 
zadokban ; a' minthogy az a'kori , Misés köny- 
vekbe 's az a'kori Okleveleknek első soraiban 
illyen írásfajra gyakran akadhatni. ( Tud Gyűjt. 
I8I9. XII. Köt. 97. lap.) Végtére. 

III-or Az ugy nevezett Meg - ú]jitott-Régi 
Római- írás •nem ismét visza állítatott, és 
mostanáig is uralkodik Európának majd minden 
Tartományaiban, a' hoí t. i. az ugy nevezett La- 
tán betűkkel élnek. 

a) M&BILLON de re diplom 4c. és k5v. lap. GAT- 
TERER m. K. 1. — In novo Opere Dipl. Benedi- 
ctinorum Tom. III. $. i55 — ^q. Tora. 1Y. et Y. §. l~ 
410. 1 

Diplomatika 7, Dar. K 



— ( i/*6 )— *3 



IV-ik Fejezet. 

Azon Műszerről ( matéria) mellyre, és 
a' miből az Oklevelek írattak ; nem- 
különben az író -eszközről* 

84 §. Azon Műszerről ( matéria ) mellyre ré- 

genten irtak, és pedig I-ör Az Ásványok 

Országából (e fíegno minerali) 

Ml volt légyen azon Műszer (Matéria) mely- 
re leg előbbször a' betűk írattak? meg magya- 
rázni nem lehet. Kétség kivűl a'nak ollyan pallé- 
rozatlan műszernek kelletett lenni , mellyet igen 
kevés szorgalom , munka , 's keresés nélkül utón 
út félen találni lehetett. Valamint azon íróveszsző, 
( stylus) sem volt pallérozottabb , mellyel a' be- 
tűk a' kövekre , kő-szikladarabokra, fába, vagy 
iák' leveleire fel metszettek, 's be vésettek; nem 
ismertetvén tudniillik az írásnak első feltalálói 
által azon író - eszközök , melly éknek fel találá- 
sát űdövel a' többféle íróműszernek feltalálása ; 
az íróknak írásbeli fényűzések (luxus) és puha- 
ságok mintegy kéntelenítetve sürgettek. Minek- 
utána pedig a' Piégiség az írás -mesterségének 
többféle hasznát meg esmérte, 'sa' pallérozodás, 
's ki mivel tség az emberek közt lassan lassan 
gyarapodott, 's nevekedett volna , nemvolt az Ás- 
ványok Országába (Piegnum minerale) ollynemű 
termesztmény , mellyett az emberek az írás- 
ineslerségére nézve ne használtak , 's a'ra ne, al- 
kalmaztattak volna. így az Isten tíz parancso- 
latjai is Kő * táblákra voltak leg előbbször vésve; 



H 147 )- 

a' Babiloniak által a' csillag - vi'sgálati észre vé- 
telek égetett téglákra metszettek ; a' Görögöktol, 
's Rómaiaktól pedig vágynak több írás marad- 
ványaink is, mellyek márvány kőre vágynak vés- 
ve. Az érez -nemek közül régenten a' fekete , 's 
fehér on (Tzin) az írás használására hihetőké- 
pen első helyet nyert, 's érdemlett; üdővel pe- 
dig más erősebb éreznemek, sőt a' gyémántkö- 
vek is használtattak e' végre. Hlyen réz táblák- 
ra vésettek régenten a' Frigy -kötések, a' Köz 
törvények; Hlyen érez táblák olvadtak Piómá- 
ba is a' nagy tűz miatt öszve. 

*) Az usry nevezett Matériát Hazai nyelvünkön Mü» 
szernek helyesen nevezhetjük ; mivel ezen szó Szer 
anya nyelvünkön egyéb értelmei között azon mate- 
riát is jelenti , mellyböl valami készíttetik ; hogy 
azonba a* többi értelembe ne vevödjön igen helye- 
sen tették régi Atyáink a'nak eleibe , midőn matériát 
akartak alatta érteni , hogy Mü vagy Mív t.i. Mű- 
szer , vagy Mfoszer. Jól lehet pedig némellyek a' 
Műszer alatt már azon Instrumentumot is értik, 
mellynek segedelme által a* materiából vagy is mű- 
szerből valamely mivdarab készíttetik : az azonba 
csak a' nyelvbéli viszsza éléseknek szüleménye ; mi- 
vel azon Instrumentumot igazabban Szerszámnak , 
vagy néha Eszköznek kelletik , 's szokták is nevez- 
ni. Ezután tehát e' jelen való könyvben a* Materiát 
Műszernek % fogom nevezni 

85-z'Ze §. Il'Or Az Növeuények Országából (e 
Regno vegetabili) az írásmesterségére nézue 
mik, 's mifélék használtattak régenten ? 

Plinius , 's Yírgilius szerént a' fa levelekre va- 
ló írás (p. o. a' Pálma fa levelekre meüyekkel mai 
napig is élnek az Indusok a> végre) a' leg régib- 
bek közé számláltathatik , 's hihetőképen az 
íróhártyának igen sok Nemzet nyelvén máig is 
szokásba lévő folius , vagy foli um nevezet ison- 

K 2 



-( 148 )- 

nét vette eredetét. Használtattak azonban régen- 
ten a' faleveleken kívül a' fáknak egyéb részei 
is , úgymint a' fáknak belső hajai , sőt a' fák- 
nak belsőrészei. Hlyen fa táblákra íratlak régen- 
ten a' Törvények , 's nagyobb tekéntetű dolgok, 
a' honnan az úgynevezett pugülaris (]egyzo tás- 
ka , iró táska , pénz-táska , 'sebb-táska) nevezet 
is vette eredetét. Livius pedig a' régi Római Kró- 
nikákba a' vászon könyvekről is emlékezik. 

8Ö-/A §. Az Egyiptusi , nem különben a 1 * fahéj* 

bői , gyapotból , vagy selyemből készült 

i'róhártyákról, 

A' ISövevények országából való termeszlmé- 
nyek között, egész a' mostani íróhártyának fel 
találásáig semmi író-hártya sem volt jobban ke- 
letbe, 's alkalmatossabb az írásra, mint az ugy 
nevezett Egyiptomi Papyrus nevű íróhártya , mel- 
lyet közönségesen Chartának is hívtak. Csiná- 
lódott pedig ezen íróhártya PLINIUS , és BAU- 
HÍNUS szerént bizonyos papyrus nevű, az E- 
gyiptusi mocsáros helyeken termeni szokott nö- 
vevényből ; 's* ugyan azért ha azon iróhártya a' 
világosságra tartatik , a' benne keresztül kasul 
egymáson fekvő növevénynek vékony szálait ész- 
re vehetni. Használtatott az Európába is az Ok- 
levelekre nézve egész a' Xl-ik Századig; édes Ha- 
zánkba pedig soha sem volt keletbe az Okleve- 
lekre nézve. Eustachius szerént az ő üdéjébe a' 
ki 1 160-ba élt az Egyiptomi íróhártya csinálás már 
megszűnt, és így, azon nemű író -hártyán írt 
Okleveleknek a' XII. Századnál régibbeknek kel- 
letik lenni. 

A' Fa-külsó-héjjából készült író hártya -ne- 
met, melly sok viszontagságoknak ellene alha- 
tott, a' leg régibbek közé méltán számlálhatni 



i 



— ( 149 — 

valamint a' Fa^be Is ó- héjjáhói készült író -hár- 
tyát is , melytől a' Liber Latán nevezett veszi 
származását. Hogy ezen belsőfahéjbóL csinált író- 
hártya-nemet igen gyakran használták a' Piégiek, 
az a' kételkedésen felül meg vagyon mutattva : 
minthogy azonban az illy belsőfahéjjas író-hár- 
tyát igen nehéz az Egyiptomi író hártyától meg- 
különböztetni , sokan kételkednek rajta, ha val- 
lyon vagyon e' valamely maradványa nálunk a' 
belső ía héjra írott irománynak ? így a' Bécsi 
Császári Könyvtárba lévő azon Oklevelet, mel- 
lyett LAMBECIUS a' fa belső héjjából készüknek 
lenni meg mutatott, sokan Egyiptomi íróhártyá- 
nak lenni vélték. 

A' gyapotból , vagy selyemből készült író 
hártyákkal ( chartáé cottoneae , bombycinae) az 
Arabsok már a' VHI-ik Századba Krisztus szü- 
letése után éltek, azután pedig későbben ezen 
íróhártya-nem a' Görögök által az ugy nevezett 
alsó Olasz Országba is el terjesztetett. Siciliába 
a' selyemből készült íróhártyára írott Oklevelek 
nem kevés számmal vágynak; régibbek azonba 
a' Xl-ik Századnál nincsenek. A' Törökök , 's más 
Napkeleti Nemzetektől pedig máig is használ- 
tatnak. 

87-tf/A§. A Rongyból készült író hártyáról. 

A' selyem szálakból, és selyem vászonból 
vagy posztóból csinált iró hártya szülő Anyja 
lett a' mai kender, vagy vászon rongyból készült 
iró hártyának; mellynek eredete fel találásán több 
jeles férjliak dolgoztak, 's mostan is dolgoznak, 
de mind e'dig a'nak eredete korát, a' selyem, 
és vászon, vagy len rongyból készült író hártyák- 
nak egymáshoz való igen nagy hasonlatosságok 
niiatt , senki tökélletes világosságra nem hozhat- 



-( 150 )- 

ta. MONTFAUCON an'ak születése üdéjét a' 
IX-ik Szazadra teszi. Vágynak ismét ollyanok, 
kik ezen mai íróhártyának fel találását az Olaszok- 
nak tulajdonítják, azon okból: minthogy Olasz 
Országba már 1340-ben papiros, vagyis iróhártya- 
műhely volt, és Német Országot 1390-ben már 
író hártyát mesterkélő Mester -emberekkel se- 
gítette. A' Franczoknál 's Spanyoloknál a' XV. Szá- 
zadig az író - hártyának ezen nemét nem terjesz- 
tették. Erdélybe 1546-ba; Magyar Országon pe- 
dig 1013-ik a' Szepességen Teplitska nevű faluba 
Spielenberg Sámuel Orvos Doktoráltai álittatott 
fel a' leg első papiros -malom, a) Leg hihetőbb 
tehát GUDEN, és SCHWANDTNER Szerént, 
hogy a' rongyíró-hártya a' XÍII-ik Századba talál- 
tatott fel; jól lehet a' XIV. Századból a'ra több 
bizonyságok szólanak. Ugyan csak a' most emié- 
tett üdöszakaszba Piobert Károlyal több Olaszok bé 
jővén édes Hazánkba, a' rongy író hártya használást 
ditsó Eleinkéi is meg esmertették , 's TT. Horváth 
István Ur szerent(7W. Gyújt. I8I9. XII. K. Q8.1.) 
a' Nyílt ( pátens ) és Zárt ( clausa ) Oklevelekre 
nézve a' XlV-ik Századba már édes Hazánkba is 
használták , de azonba nem olly igen gyakran , mi- 
vel a' Kutya-borre való írás még a'kor is nagyobb 
keletbe volt, egész a' XVI. Századig ( Egyeztesd 
e're nézve Tud. Gyűjt. 1821 VII. K. 129 .1, ) 

o) Lásd CAR. WAGNER. Analecta Scepus. 11-ik R. 
22 lap. 

•*) Az ugy nevezett Siempel íro-hártya jegy Hollandi- 
ába 1,555-től fogva, Franczia Országba 1673-tól ól- 
ta ; más Európai Tartományokba pedig későbben 
jött szokásba. Édes Hazánknak pedig az emiétett 
jegy soha sem volt barátja. Minthogy azonba min- 
den nemű iro - hártyába láttatik valami belső vak- 
Í e S7? mellyröl meg esmérhetni, hogy ez, vagy a- 



-( 151 )- 

maz-iró - hártya mcllyik papiros malomba készülhe- 
tett ; Ugyan azért azon vakjegyek az Oklevél igaz , 
vagy hamis voltának meg külonböztetésére nézve 
igen használhatók ( Lásd Examen V**r böczianum* 
Pest. 1785. 117. és 184, lap. per L. RÖVESDI ) 
**) Ezen most elő adott dolognak bővebb esméretére 
nézve használható a' Neue , Jl/g, Deucsh. Bibliai, 
L1I. Közt. 

88-*'A§. Az Allatok Országából (e Regno Ani- 
mali) készült iróhártyákróU 

Az Allatok boréiból csinált író hártya a' , Közép 
korba igen nagy keletbe volt. Használtattak e're 
nézve az álatok külső bőrei is , de a' mellyre 
írott Oklevelek tsak igen ritkák. Gyakrabban volt 
keletbe az álatok külső bőrei, 's a' hús között 
lévő gyenge bőr, mellyet Magyarul fíutyabörnelt 
nevezünk, jóllehet a'ra a' végre nem csak a' 
kutyabőrt, hanem inkába' borjú, juh, kecske, 
's egyéb álatok bőreit is használták. Közönsé- 
gesen pedig azon író -hártya Pergamena neve- 
zetet visel Pergamo nevű Várostól; nem azért 
ugyan, mintha a' nevezett Városba találtatott 
volna fel, hanem azért, mivel Ptolomeus ésEu- 
men Királyok' uralkodások alatt, Ptolomeus meg 
tiltotta volt azEgyiptomi író hártyát azOrszágból ki 
vinni , mellyre való nézve Eumen a' bőrből készí- 
tett író -hártyát nagyobb számmal készíttette, 's 
jobban is ki miveltette , mint az előtt szokásba volt. 
Egyéberánt a' kutyabőr író - hártya ( pergame- 
na ) egy a' leg régibbek közül való , 's Eumenes 
üdéjének csak jobban való ki palléroztatását nem 
pedig születését köszönheti. Jol lehet pedig, ki 
vévén az érczeket, »s köveket , ezen író-hártya az 
üdő viszontagságainak leginkáb ellene alhat a' 
többi között; még is azonba a' Vl-ik Századnál 
régibb illyen író-hártyára irott Oklevél még e'- 



— ( 152 )- 

dig nem találtatolt ; holott Egyiptomi író hár- 
tyán készült íratok már régibbek is fedeztettek 
fel. A' regi írott könyvek pedig , mellyek e'dig, 
világosságra jöttek, a' marha bort tisztelik. Édes 
Hazánk a' XIV -ik Század kezdetéig egyéb író 
hártyát a kutyabőrnél (pergamena) az Oklevelekre 
nézve nem esmért, és közönségesen lehet alíta- 
ni, hogy mentől vékonyabb, gyengébb (úgyhogy 
ha kézzel hozzá nyúlnak magától öszve gőngyö- 
lödik)*s világosabb valamelly kutyabőrre írott 
Oklevél a'nál inkáb a'nak régiségét mutatja. Ké- 
szítettek régenten fehér, sárga , 's veresbárson szí- 
nű bőr íróhártják is. Egyéb eránt pedig Gudenus 
szerént a' Xl-ik Századig ( valamint Szent István- 
nak 1001-ik és I-ő Andrásnak 1055-ik Oklevelei) 
az Oklevelek inkáb szélességekre vagy is ma- 
gosságokra, mint hoszaságokra , nézve terjesz- 
tettek ki, 

$q-ik §. Az Elóbbeniekneh folytatása* 

Használtattak régenten az írok által az ála- 
tok bőrein kivűl az Elephantoknak úgynevezett 
réczéshájjai ( omenta ) fogai , csontjai , 's más e- 
gyéb tetemei ; nem különben a' Sárkányoknak 
belső részei , a ) és a 7 halaknak bőrei ; sőt a' mi 
több : még az emberi bőrnek sem kedveztek a' 
régi írók. Egyéb eránt pedig nem halgathatni 
el a' régi íróknak azon rósz, 'smeg vető szokásai- 
kat is , mellyekkel a' YI. és VII. Századoktól fog- 
va egész a' XIV sőt majd a 1 XV. Századig éltek ; 
midőn tudniillik: némelly régi írásokat, mellyek 
bőr -író - hártyára írattak , üdővel lemosván, 
vagy le törölvén, azokat ismét újra írták , 'smeg 
tijjitották, 6) de ezen visza élés a' XV. Század- 
ba közönségesen meg tilalmaztatott. Illy ujjonan 
írt Oklevelek ugyan nem találtatnak , jól lehet 



— ( 153 )— 

azok sem igen kerülték el az Oklevél íróknak 
a'béli visza éléseket , a' mint azt a' Jegyzők , 
vagy Oklevél íróknak, ez előtt szokásba vóit es- 
küvés formáinak következő szavaiból: hogy t. i. 
„semmi ollyas 'író hártyára, a' mellyről vala- 
meüyírásle töröltetett, vagy ki vakartatott más 
közönséges dolgokat, vagy Okleveleket nem fog- 
nak írni, gyaníthatni. 

a) A' mit Cedrenus XI. és Zonaras XII-ik Századbeli 
Görög írók beszélnek, hogy t. i. Basiliscus Fejede- 
lem alatt (f 477 ) Konstantinápolyba nagy tüz ered- 
vén , az ugy nevezett Basiíica a' Könyv-tárral együtt ; 
mellybe 120000. könyvek és azok közt egy, 120 
lábnyi Sárkány* belső részéből készitett Iromány is 
őriztetett mellyre Homerusnak Hiasi , és Odisseai 
versei ; nem küiönben a' Vitézek jeles tettei arany 
betűkkel irva valának , porrá égett volna ; inkáb 
jelesen elö adott mesének, mint valóságos törté- 
netnek lehet tartani. 

6) Hlyen le törlött , 's ismét újra irótt könyv tartatik 
a* Farisi Köny- tárba is, mellyen az O, és Új Testa- 
mentomnak töredéki látszanak, 's a* melly kétség 
kivül a' VH. Századba íratatott. Találtatnak illyen 
köny vek Európában több heliyütt^nevezetesen pedig 
a' Mediolanumi, Guelpherbi , 's más helyeken lévő 
Könyv - tárokba is. 

C)0 ik §• Azon irólévr oly vagy írószerről, melly- 
böl az Oklevelek írattak. 

Közönségesen az írólév rágenten is fekete 
volt, 's Attr áment um nevet viselt. Készíttetett 
pedig az, koromból , és macska mézből (gummi) 
utóbb pedig borkőből, szénből, 's gálicz kőből; 
's különböző is volt a' mostani írói évtől, mellyre 
való nézve méltán lehetne az olly Oklevélnek igaz 
volta'n kételkedni, melly különben a' X. Század 
előtt való űdőt mutatván , a' mostani forma író 
lével kérkedne. Nem olly könyű azonban a 7 ré-» 



H 154 )— 

gi, 's mostani írólevekkel írott irományok kö- 
zött különbséget , tenni , vagy is egyiket a' má- 
sikától meg különböztetni; mivel lehet valamely 
régi Oklevél, mellybe a' betűk feketébb, 's ele- 
venebb színűek, mint valamely újjabb p. o. 30. 
Esztendős Oklevélbe ; valamint szinte viszont is, 
A' Magyarok az Oklevelek írásaira nézve legin- 
káb csak a' fekete író - levet kedvelték , kivé- 
vén a' Czímeres - leveleket (Armales) mivel azok- 
ba a' XV. és XVI. Századtól fogva az első betű- 
sor; nem különben a' meg nemesítetett ember' 
neve többnyire arany színű betűkkel vágynak ír- 
va , 's meg különböztetve. Illy Nemesítő - levéllel 
ajándékozta meg 1430-ba 'Sigmond Király Szabad 
Királyi Po'sony Várossát ; nem különben arany be- 
tűkkel vagyon írva Mátyás Király 1480-iki azon 
Oklevelének első sora, mellybe a' nevezett Ki- 
rály Il-ik András Király által 1224-be az Erdé- 
lyi Szászoknak adott Szabadságait, 's Szabadság- 
leveleit helyben hagyta , 's meg erősítette a) 
Ismét látott TT. SCHWARTNER M. Ur IV. Bé- 
lának egy Oklevelét , melly különbbféle színekkel 
is, b) nem különben egy más Oklevelét , melly 
kék író lével vágynak írva. c) Egyéberánt pe- 
dig találtatnak oüyan Oklevelek is , mellyeknek 
írásai egyszeri nézésre zöld , és veres színt ját- 
szanak , de a' melly nem egyébtől, mint a 7 rósz • 
szúl el készített fekete! író - lévtől (melly hoszas 
üdőre más színt is ruház magára) szokott szár- 
mozni. Találtatlak ki már olly mesterségek is, 
mellyek által a' régi el avult írásokat meg lehet 
újjítani, 's mintegy újj életre hozni; dea'zal igen 
vigyázva kelletik bánni , ne hogy az által az Ok- 
levél' igaz volta kétségbe hozattassék. 

Egyéberánt minden írólevek között régen- 
ten leg nagyobb becsbe tartatott az ugy nevezett 
veres bársony színú író lév (liquor purpureus) 



— ( 155 )— 

mellyet a'Bizantinusoknál, vagy Görögöknél csu- 
pán a' Fejedelmeknek volt szabad használni. Ké- 
szítetett az, Plinius üdéjébe csiga vérből; utóbb 
pedig főt, vagy sült csigából, és égetett, 's ösz- 
ve tört csiga hajból, a' honnét Zomántz vagy 
is Encaustum nevezetet is kapott; sőt minthogy 
azon írólevet csupán a' Fejedelmek az alá - írá- 
sokra (subscriptio) használták , Szent , vagy Fe- 
jedelmi nevezettel is díszeskedett. De továbbá a' 
most emiétett bársony színű írólév czinobriurn- 
ból , vagy másképen sárkány vérből is készí- 
tetett , mellyel hasonlóul az alá - írásokba csupán 
a' Fejedelmek, utóbb pedig a' Királyi vérből lé- 
vő Herczegek is éltek. Ugyan ezt követték üdő- 
vel némely Német Császárok d) 's Serviának 
Vajdai , vagy is Despotjai ; utóbb pedig a' Tör- 
vények' Fejezetjei, vagy Czikkeilyei is illyen író- 
lével írattak , a' honnét a ? mai Bubrica neve- 
zet veszi eredetét. Ismét szokásba volt régenten 
a' könyvek' Czímjét, 's Fejezetjeit (Caput) illyen 
színű iró- lével írni , 's kezdeni , melly szokás 
máig is fent maradott a' Misés könyvekre, Bre- 
viáriumokra, a' Szentek, 's Martyrok élet leírá- 
sokra nézve. Egyéberánt el nem halgathatni azon 
különös szokást is; melly szerént régenten a' 
Szent kelyhekbőt szokás volt az illy író lévhez 
a' dolognak nagyobb erősségére, 's foganatossá- 
gára nézve valamit adni , vagy önteni. (MABIL- 
LON m. K. 170. 1.) 

aj Az arany betűkkel való irás mód elég régi. Ugyan 
is a' Középkori leg inkáb Szent könyvek bársony 
színű iróhártyán többnyire arany betűkkel Írattak. 
Okleveleket isiáthatni, mellyek arany betűkkel írat- 
tak , leg inkáb az Olasz, Angoly, és Franczia Or- 
szágok Leveles - tárházaikba. Ezüst betűkkel pedig 
vágynak ugyan könyvek írva , de Oklevelek még 
cdig nem találtattak. 



-< 156 )- 

b) Azon Oklevél első sorába, mellyrol a' Szórövidíté- 
seknél szóllottunk , a' kék, 's veres betűk egymást 
fel váltva láttatnak, ugyan azt lehet észre venni, 
az a'ba elö forduló Országok* , Tartományok' ne- 
veinek; nem különben az egész beszédnek (perió- 
dus) első betűiben is. 

c) Azon Oklevél, a* Torontál Vármegye All-Ispánya, 
's Szolgabírái előtt végbe ment Ügyészi- vallástételt 
(Constitutio Procuratoris) tárgyazza magában , melly 
ki adatott : Feria4-a proxima , post Festum B. Lu- 
ciáé Virginis , et Martyris Anno Domini 145o. 

Ql-z'A §. Az hó Eszközökről. 

Valamint azon műszerek , mellyekre régen- 
len írtak, különbbfélék voltak; ugy hasonlóké- 
pen azon eszközöknek is a' mellyekkel írtak kü- 
lönbbféléknek kelletett lenni. Az ugy nevezett Sty- 
lus Iróveszszok, mellyek előbb ugyan vasból ké- 
szültek , de minek utána az úgynevezett Candi- 
datusok néha öszve veszvén, azokáltal egymás- 
ba sok kárt tettek volna, utóbb álatok, 's kivált- 
képen Elephánt csontból , 's némelykor ezüst* 
bői is készíttettek ; leg inkáb csak a' viaszkos 
vászonra , vagy táblákra való írásra használtattak. 
Az e'féle író veszszőnek másik , vagy is fordított 
vége lapos, vagy is tompa volt, a' végett, hogy 
a' szükség ugy hozván magával , a' viaszkra vájt, 
vagy vésett írást a'nak segedelme által könyen 
el lehessen törölni. Az érczeken, 's köveken va- 
ló írásra , vagy metszésre régenten valamely aczél- 
ból, vagy vasból készült hegyes író vésőt hasz- 
náltak, melly CoeZumnak, vagy Coelt esnek ne- 
veztetett. Az Egyiptusi, vagy borból készült író- 
hártyákra nézve pedig a' nádból csinált író vesz- 
szó (calamus) a' leg alkalmatosaimnak találta- 
tott: melly a' Napkeleti nemzeteknél, úgymint a' 
Törököknél, 's Persáknál máig is keletbe vagyon. 



-( 157 )— 

A' Napnyugoti Nemzetek pedig csak hamar el 
hagyván azon nád író veszszövel való élést, a' 
helyett a' szárnyas álatok, 's leg inkáb a' Zií- 
dah tollait (penna) használták, a' mint hogy az 
már a' VH. Századba is keletbe volt (Isidorus 
Hisp. Őrig. Lib. VI. Cap. 14.) Közönségesen 
azonban csak a' IX. Századvégén , vagy inkáb a* 
X. Század elein használtatott. A' Festő ecset (pe- 
nicillus , pinsel) mellybe a' Sinaiak máig is gyö- 
nyörködnek, keletbe lehetett a' vászon író hár- 
tyára írott könyvekre nézve. A' szénnel, fehér 
földel (creta) és ónnal való írásról pedig nem 
méltó itten sokat szóllani. Végtére szükség meg 
jegyezni: hogy a' Régieknél szokásba volt az írás- 
ba 'sinormérték mellett (regula canon) vagy író 
veszszövel (stylus) vagy ónnal , vagy pedig veres 
írólével egyenes betűsor vonásokat (linea) húzni; 
mellyeknek segedelmek mellett t. i. az írók , a' be- 
tűsorokat, mind az Oklevelekbe , mind pedig más 
könyvekbe egyenesebben vihették, a' minthogy 
némely régi Iratoknak írássorai között a* kör- 
mérőnek (circinus) vastag nyomai máig is lát- 
szanak. Melyre való nézve GATTERER (in Com- 
ment. de aetate Codicum 's a' t.) ezen dologról 
e' következő észre vételeket tészen, t. i. hogy ha 
úgymond: a' sorvonások az írásnak egyenesebben 
való vitelére nézve iróveszszővel (stylus) huza- 
tatva lenni látszanak, a'kor az V. egész a' XlII-ik ; 
ha ónnal, a'kor a' XI. egész a' XIV.; ha pedig 
veres író levél vonatattak, ugy azok a' XIV. és 
XV. Századokba írt Irományokat jegyzik. 

**) Ezen most elö adott dologra nézve használni lehet 
több könyveket , nevezetesben pedig : MAB1LLONT; 
ismét Neue Lehrg. der DipL 1. és 11. Köt, — 
SCHWARCZ de ornamentis lihrorum veterum dis* 
putationes VI. Altoríii 170.5—175. újra nyomtatta- 
tott Lipsiába 1756. -— Chronicm Gottwícense. — 
HUGÓ (te prima scribendi origine , ex editione 



-( 158 )- 

THROCZII Traj. ad Rhenum i 7 38. — BREITKOPF 
Versuch der ursprung der spielkarten 's a' t. Leip- 
zig. 1784. — 1801,'sa't. 

Q2-ik §. Öszveséges észrevételek az (rás-esmé- 
rétből cúröl: mi képen lehessen valamelly 
Oklevélnek, vagy Irománynak születése 
korát ha csak hozzá vetóleg is kitalálni , olly 
formán: hogy aból egyszersmind az Okle- 
vélnek igaz vagy hamis volta eránt némelly 
hihető következést lehessen húzni? 

Az írás - esméretből öszveségesen némelly- 
nem meg vető észrevételek ezek lehetnek: 1-ör 
Meg vető volna édes Hazánkba (ha külső Orszá- 
gon nem is) az ollyan Metszett - oklevél , mely- 
nek fogas metszései (dentatum ) volnának; va- 
lamint szinte figyelmet érdemelne nálunk az 
ollyan is , mellyen nem betűk , hanem más 
valamelly képek , vagy egyéb ábrázolatok vol- 
nának keresztül metszve 2-szor Nem több Ili- 
iéit érdemelne Magyar Országon az ollyan 
Metszet - oklevél is, melly a' Bíráktól adatot vol- 
na ki. 3-or Hasonlóul fattyú Oklevélnek lehet- 
ne azt tartani melly Zárt(Clausa) 's egyszers- 
mind Metszett-oklevél is lenne 4-er Mentől ren- 
detlenebbűl vagyon el készítve valamelly Nyilt 's 
Zárt -levél a'nál több hitelt érdemel. 5-ör Könyv 
formába készített Oklevelek édes Hazánkba, a' 
XIV. Századot felül nem haladhatják. 6-or Az 
ugyan egy Oklevélben gyakran vagy mind untalan 
előforduló fonott se betű a' Magyar Országi Kö- 
zépkori Oklevelek eránt vigyázatot gerjeszthet. 7-er 
Az ugyan egy Oklevélben minduntalan használt 
kettős ae. betű a' Hazai XIII. XIV, sőt a' XV. 
Századbeli Oklevelek erántis kételkedést okozhat; 
ellenben pedig az együgyű e betű a' most mon- 



-( 159 )- 

dott kettős betű helyett, ez emiétett Szazadokba 
készült Okleveleket jelenti. 8-or A' gyakori voná- 
sos ^ betű a' XIII. Századbeli Oklevelek eránt 
méltán vigyázatot gerjeszthet; ellenben pedig a* 
X. XI. és XII. Századi Okleveleket jelenti, (j-er 
A' Középkori Magyar nyelven irt Irományok 
a' változó szór t szer \ban , ben', nak , neh\ szó- 
végezeteket nem igen esmérik. Valamint 10-szer 
A' lágyító »s pattantó írás módot (55: §.) magá- 
ban foglaló Magyar nyelven irt Iromány a' XIV. 
Századnál régibb nem lehet, ll-er A' Magyar 
nyelven ki jött Irományok a' keverék irás- mód- 
tol (55 §.) idegenek, 12-er A' vonások (accentus) 
keleté a' XVI. Századot feKil nem haladhatja, 13-or 
Az öszve fonott & szótska a' XIII. Századfelé 
az Okleveleket jegyesekké teheti. 14-er Gyakori 
Szórövidítések, az Oklevélnek a' XIII. XIV. és 
XV. Századokba való készülését jelentik. 15-ör 
Kevesebb, de merészebb Szóröviditések , az Okle- 
vélnek a' XI. 's XII. Századokba való születését 
tárgyazzák i6-or Ha valamelly Oklevél, melly 
belubeli ki hagyó jelekkel való több Szórövidítése- 
ket foglalna ugyan magában, de azon ki hagyó 
jel gyanánt tett betűk a' meg rövidített szókba 
jelen nem lennének, az Oklevél eránt vigyázatot 
gerjeszthetnek. 17. Az u$ szórészt jelentő 9 jegy 
a' X. Századnál , a' Con. Szó részt 9 jegy pedig 
a' X. Század vége felénél régibb Oklevélre nem 
mutathat. 18-or Az Előbetűzésbeli Szórövidítések- 
nek véghetetlen száma a' XII. Századot jelenti ; 
különben , külső Országon az e'íéle Szórövidí- 
tések a' IX. Századot felül nem haladhatják; é- 
des Hazánkba pedig l-ő András' uralkodása ko- 
ránál, régibb Oklevélbe az Előbetűzés vigyázatot 
kivan lQ-ei* Magyar Országon magában az Ok- 
levélben találtató Arabs számok a' XV. Század 
előtt meg jegyzést érdemelnek 20, Azon külső 



— ( i6o )— 

Országi Oklevelek mellyek a* X. Század után ; cs- 
eles Hazánkba pedig akármelly üdőben Tiroi - je- 
gyeket foglalnak magokban, meg vetésre méltók. 
21-szer A' mostani rendes pontozás neme ( inter- 
punctio)a' XV Századig való Okleveleket igen gya- 
nússá, sőt meg vetővé is teheti. 22-szer A' szavak- 
nak rendes egymástól való elválasztása a' X. Szá- 
zadon alól született Oklevélre mutat. 23-szor A' 
Régi Római -irási nem, az Oklevélnek az V. Szá- 
zad előtt való születését jegyzi. 24-szer A' Gotthusi 
írás -nem a' XII. Század előtt való Okleveleket 
meg vetővé tebeti ; ellenben pedig a' XII. Század- 
tól fogva a' XV. Századig azoknak hitelét neve- 
li 25-ör Az ugy nevezett csupa Nagy betűkkel 
írott Oklevél édes Hazánkba, nevetségre méltó 
volna, ugy szintén Német, 'sFranczia Országok 
ba is ; Angoly Országba pedig csak a' Vili. Szá- 
zad után indíthatna gyanút 2ü-or A' Magános be- 
tűk között ritkábban lappangó Kapcsolt betűk a* 
XII. és XIII. Századbeli Okleveleket jegyzik; ellen- 
kezőkép pedig vagy később , vagy régibb üdőre 
mutatnak (Lásd a' 14- §.)27-szer Egyiptomi iró hár- 
tyán készült Oklevélnek a' XII. Századnál régibb- 
nek kelletik lenni; Magyar Országon pedig az 
iíly Egyiptomi iró hártyára írott Oklevél minden 
űdőben meg vető volna. 28-or Gyapotból készült 
iró hártyán diszeskedő Oklevél (ki vévén a' Nap- 
keleti Nemzeteket, kiknél ezen iró -hártya máig 
is keletbe vagyon ) ha a' XI. Századot meg nem ha- 
ladja , meg vetést érdemel. 29-er Mennél régibb 
valamelly kutya bőrre írott Oklevél, a'nál vé- 
konyabb, 's világosabb tulajdonsággal kell bírni 
azon iró hártyának , és viszont mentől ujjabb a'- 
nál setétebb, 's vastagabb kutya bőrt kelletik 
a'ra nézve kívánni , kivált a' Szabadság-levelekre 
nézve, és kivált a' XIV. Század után, 50 Kutva- 
bőrre vagy is Pergamenra írott Oklevél, melly 

hosz- 



-( 161 )- 

hoszabb mint szélesebb a' XII. XIII. XIV. söt 
a' XV. Századokat is jegyzi. 31. Rongy iró-hártyá- 
ra jegyzett Oklevél a' XIII. Század kezdetén túl 
gyanúságot gerjeszthet ; elébb pedig azt valóban 
hamisnak lehet tartani. Ugy nem különben édes 
Hazánkba az Oklevelekre nézve a' XIV. Századot 
semmikép felül nem hahadhatja 32-er Valameily 
Oklevélnek régiséget mutató szenyes volta nem 
bizonyos jele szeplőtelenségének. 33-orA* rongy 
iró - hártyán belőlről látszó vak jegy az Oklevél 
visgálatra igen alkalmatos. 

Ezeket tehát , 's több más észrevételeket is 
lehetne még az írás- esméretből szerezni; de a' 
melly észrevételek között azonban igen kevés ta- 
láltatik ollyan , melly miatt valameily Oklevelet 
tökélletesen hamisnak lehetne kiáltani ; ugyan 
azért nagyobb része azoknak csak méltó gyanút 
gerjeszthetnek az Oklevelek eránt, és csak más 
több, 's egyéb észrevételeknek segedelmek által 
dönthetik el valameily Oklevélnek igaz , vagy ha- 
mis voltát- 

Egyéberánt pedig az e'dig mondottakból 
az Oklevelek' Törvényességre nézve is mint (p. o. 
hogy törvénytelen volna az ollyan Oklevél melly 
a' Káptalanokból, Konventekből, de kivált a' 
kissebb Konventekből — ki vévén itt aHörvény 
szerént is nagyobb hatalmuakat — valami igen 
távúi lévő helyen , meszsze földön vagy más Ká- 
ptalannak kerületébe végben vitt dologról ada- 
tatott volna ki ; ismét hogy törvénytelen volna az 
ollyan Oklevél is melly valameily kissebb Kon- 
ventből, és pedig Nagy Lajos uralkodása alatt 
megtörtént Jószág -felvallásról (fassio) adatott 
volna ki; nem különben lett volna törvénytelen 
a' Bozniai Káptalannak is azon cselekedete ,ha Il-ik 
Ulászló uralkodása előtt Ország szerte adott volna 
Diplomatika l. Dar. L 



-( 162 )- 

ki Okleveleket ; vagy az Egri Káptalannak azon 
tette ha az 1550. Esztendő előtt a' maga Kerü- 
letén túl lépett volna ; vagy ha valamelly Hiteles- 
másolat az Octavale Judicíumokon kivűl készült 
volna ; vagy az Sz. Jobi Konventnek azon tette 
ha az 1472. Esztendőn túl , különösen Hollós Má- 
tyás, vagy 11-ik Ulászló Király üdéjébe is Hiteles 
helybeli hatalommal élt volna 's a. t. ) a' szor- 
galmatos Olvasó némelly egybe hasonlítások ál- 
tal több hasznos észrevételeket is ki szemelhet. 



Vége az első Résznek, 



MÁSODIK RÉSZ. 



II-ik Rész 

Az Okleveles 
Jegy-Esméret 

(Semiotica Diplomatica) 



9 3 -/A §. Az Okleveles Jegy- esméretnek (Se- 
miotica Diplomatica) tárgyairól. 

Második Piészét az Oklevél*esméret - tudományá- 
nak teszi a' Jegy-esméret , melly az Oklevelek- 
nek tulajdon jeles jegyeiket (signa solemnia) meg- 
esmérted , 's magyarázza. Azon jegyek közé tar- 
toznak az ugy nevezett Keresztényi (Cbrismon) 
's Meresztve gyeken (signum Crucís) kivűl , a 7 
Kanczelláriusoknak , 's más egyéb Oklevél-írók- 
nak , vagy Jegyzőknek (Notarii) különös meg es- 
mértetó jegyeik ; nem különben a' Szórejtö-je' 
gyek (Monogrammá) és a' Pecsét , mellyekröl 
külön külön lészen emlékezet. 



A 2 



-( 4 > 



í-sö Feje z e t 

A' Keresztényi-jegy-esméretről (Chris- 
mologia) 

gk-ik §> A** Keresztényi-jegynek eredetéről, '$ 
magyar ázat járót. 

Szent kötelességeknek tartottak d Régiek 
minden nehéz, vagy terhes dolgot, 's munkát 
az isten' segítségül való hívásával el kezdeni. U- 
gyan azon szokást követték a' Keresztények is : 
kik nem anyira a' régi babonáskodok példájától, 
mint inkál> a' Szent könyvek erántvaló tisztelet- 
től; 's azoknak út' mutatások szerént vezéreltet- 
vén , a' Keresztény-hitnek ki jelentésére , 's a' 
teendő dolgoknak nagyobb erősségekre nézve is 
az Irományokba bizonyos jeles szokásokkal, je- 
gyekkel , 's szavakkal kezdettek élni. Használtatott 
pedig e' végre a Jésus Krisztusnak neve , mellyet 
régenten némelly fontos dolgokba az Irományok', 
Oklevelek', 's Könyvek homlok lapjaira , vagy 
kezdeteire, *s az alá-írások ('subscriptio) előtt is, 
Kereszt formában, vagy pedig Előbetűzések (sig- 
la) által, néha kapcsolt, 's Őszve fonott formában 
is, (talán a' végett, hogy azok csupán a' Kereszté- 
nyek által esmértessenek meg) le rajzolni, vagy 
le írni a' Keresztények sem tartották utolsó kö- 
telességeknek. Az e'fé!e jegyeket tehát, minthogy 
azok a' Krisztus nevétől, mellyet jelentettek ve- 
szik eredeteket, közönségesen hívjuk Kereszté- 
nyi-jegyek/tek \ Görög nyel ver pedig Chrismon , 
vagy Chrismus nevezettel ékeskednek , 's néha 
csupán a' Krisztus nevét, néha ismét más egyéb 



-( 5 )- 

Istenes , \s kegyes mondás , vagy beszéd formá- 
kat is foglaltak magokban. 

ty5»ik §. A % Keresztényi-jegynek he léte koráról. 

GATTERER a' közönséges Keresztényi -je- 
gyeknek formáit, mcllyek a' Német Országi ok- 
levelekbe az V» Századtól fogva a' Xlií, söt né- 
mellyek szerént a' XIV. Századig a) észre yétet* 
tek három Osztályokra osztya , t. i ; 

l-ő Az első Osztályba helyhezteti az I. G. N. 
Elobetűzések (sigla) által kitett Keresztényi-jegye- 
ket , mellyek az V. Századtól fogva , egész a- IX. 
Századig uralkodtak. Ezen most elő adott Elobe- 
tűzések jelentése felől külonbb 7 s külön bbféle ér- 
telemben voltak a' Tudósok , míglen némellyek 
szerént a'ban álapodtak meg, hogy azok aiaít 
ezen beszéd, vagy mondás formája „in Christi 
nomine" az az : a Krisztus nevében , értetődik, 
's ugyan e're a' vélekedésre látatnak bájolni GAT- 
TERÉRrel együtt az Ujjabb Oklevél - esméret' 
Szerzőji is , (Auctores Növi operis Diploma tici) 
TT. SCHWARTNER M. Ur pedig azt tartja^ hogy 
azon Elobetűzések eleintén Görög betűkből álo- 

tak , 's ezen mondást IC XC az az : hjoss 2£$*$eif 
foglalták magokba ; vagy néha azokhoz egy Gö- 
rög N. betű is kapcsoltatott , lyjcs^ \gw<; itm , 
meliy későbben Latán betűkkel íratatván ki , La- 
tánul e' képen in Christi nomine olvastattak. 
Egyéberánt az e'féle Elő-betűzött Keresztényi-je- 
gyek valaha nagyobb számmá) uralkodtak a' Gö- 
rögöknél, mint a* Latánoknál, 's némellyek azok 
közül olly rejtett értelműek voltak, hogy magok 
a' Keresztények által is, csak igen későre magya- 
ráztathatott meg valóságos értelmek. Ide tartó- 
zik^a' Krisztus nevének ezen Szó-rejtő -jegye is 



-( 6 )- 

(Monogrammá) ^j£ , mellyhez néha a, és ü> Gö- 
rög betűk is , ezen beszéd formának jelentésére 
u qui est princípium , ét finis : vagy is, a* ki hez* 
det , és végezet kapcsoltattak. Nem különben 
ide tartozik a' Jésus nevének eme betűkkel I. H. 
S. való ki tétele, melly későbben a' Latánok ál- 
tal jól lehet roszúi e' képen magyaráztatott: 
Jesus Homo Sa/vatar. Ugyan csak hasonló elő- 
betűzött Keresztényi jegyek ezek is : I: D. N. az 
az: In Dei IVomine , P. F. S. az az: Páter FlUus 
et Spiritus Sauctus. I. n. J. X. az az: ín nomi- 
ne Jesu Christi. 's a' t. Ezek között mindazon*- 
által a' fellebb emiétett lyjatos Xgi$ocr vtxa Keresz- 
tényi-jegyet a' Keresztények leg inkáb kedvelték , 
's áztat leg inkáb a' Görögök mint valamely Is- 
tentől rendeltetett jegyet, hozzá tévén néha egy 
Kereszt-jegyet is , a' Szentegyházakon , Oltáro- 
kon , Zászlókon, Fegyvereken, Könyveken, Ok- 
leveleken 's egyebeken való felül írásokra, Nagy 
Konstantin üdéjétől fogva közönségesen használ- 
ták. Ugyan ezen szokást követték a' Görögök 
szomszédságába lévő némeliy Czárok , 's Vajdák 
is , a' mint ezt a' már emiétett István Serviai 
Czárnak a' Karloviczi Leveles-tárba lévő 1348-iki 
2 § Bécsi singnyi hoszaságn , \s \ szélességű ezüst 
pecsétes Oklevele , mellynek homlok lapján Ket- 
tős-kereszt ezen felül írással : Ic XC NÍ KA lát- 
ható eléggé bizonyítja, 's ugyan ez adott TT. 
SCHW. M Urnák alkalmatosságot a' J. C. N. fel- 
lebb is emiétett Keresztényi-jegynek azon fel- 
lebb elő adott különböző magyarázatjára is. 

2-or A' második Osztályra tartozik a' nagy 
C. betű által ki jelentett Keresztényi-jegy, melly- 
nek tetején, 'fe talpán a' IX. Századtól fogva egész 
a' XI. Századig a' hoszas j. betűnek némeliy ma- 
radványa szemlélhető. 



-( 7 )- 

3-or A' XI. Századtól fogva pedig ege'sz a' 
XIII. Szazadig, vagy is IV-ik Ottóig Keresztényi- 
jegy gyanánt csak az együgyű C. betű használta- 
tott, 's némellyek szerént IV. Ottó után; mások 
szerént pedig csak a' XIV. Század kezdetével a' 
Keresztényi-jegyek a' Német Országi Oklevelek- 
ből végképen el enyésztek. 

a) GRUBER Kurzgefasztes Lchrsystem, Wien 178*)' 
96. lap. 

96. %-ih A 1 Keresztényi - jegynek Magyar Or- 
szágon való keletéről. 

Hogy édes Hazánk' Okleveleibe sem volt vala- 
ha idegen dolog a' Keresztényi - jegy azt Sz. Ist- 
vánnak 1001-iki , I-ő Andrásnak 1055-iki, Sz. Lász- 
ló Királynak a' Pannon - halmán lévő Szerzete- 
seknek adott, és Il-ik András Királynak több 
Oklevelei, mellyeknék homlok lapjain a' Krisztus 
nevének Szórejtő - jegye (Monogrammá Christi ) 
látható , eléggé bizonyítják. Jól lehet pedig a' 
most emiétett Királyok' uralkodások' kora alatta' 
Keresztényi - jegyek édes Hazánkba is keletbe vol- 
tak, nem kell mindazonáltal úgy vélekedni, 
mintha a'koriban a' Keresztényi - jegyeket min-* 
den Magyar Királyok használták volna ; mivel 
vágynak a' XI. és XH-ik Századbeli Királyaink- 
nak ( valamint Vak Bélának lll-ik Istvánnak , 's 
Imrének) ollyan Okleveleik is, mellyekbe a' Ke- 
resztényi - jegynek semmi nyoma sem találtatik. 
Sz. Istvánnak Görög nyelven irott Oklevelébe 
pedig, melly által t. i. a' Veszprémi Apáczák Szer- 
zetét felálitotta, SZEGEDI szerént (in Andrea IL 
Hierosoly. 117. lap.) valamint még az emiétett 
Királynak azon Oklevelébe is, melly által a' Pé- 
csi Püspökséget szerzetté, a' Keresztényi - jegy 



-( 8 )- 

helyett csak bizonyos együgyű Kereszt láttatik 
Azon Keresztényi-jegy pedig, mellyel TT. SCHW. 
M. ür is a' N. Mélt. Királyi Magyar Kamara Le- 
n j veles-táráUa Zárik Hazánk leg régibb Oklevelének 
Tábla (lOOl) elején szemlélt a' második Osztályba lé- 
* ,S2am vő Keresztényi- jegyekhez tartozik, 's a' Krisz- 
tus nevének Szórejtő jegyét foglalja magában , 
valamint e'nek különös szorgalommal való le- 
másoltatását NO VAKNAK. Findiciaiban is lát- 
hatni. 

Q7-ik §. Még némelly figyelmet érdemlők a 
Keresztényi -jegyekről, 

A' Keresztényi- jegyekről még nemelly figye- 
lemre méltó észre vételek ezek úgymint : 

1-ször A' Keresztényi-jegyeknek le irása vagy 
rajzolása többnyire csak az Oklevél -iroknak ké- 
nyekre, 's akaratjoUra bizatatott; *s ugyan azért 
ugyan egy űdőben, 's ugyan egy Királynak Ok- 
leveleiben is különbbféle Keresztény-jegyek talál- 
tathatnak, 's az sem kívántatik meg hogy ugyan 
a'nak keze irása légyen az, kinek nevét az Ok- 
levél viseli. 

2-szor Az Előbetűzött Keresztényi- jegyekbe 
az azok alatt értett szavak' első betűinek jelen- 
létek el kerűlhetetlen , ki vévén az már mondott 
első , 's utolsó Görög betűket. 

3-szor A' Keresztényi-jegyek néha nem csak 
Előbetűzések, vagy jegyek által, hanem egészen 
is ki irva szemléltetnek. 

4-or A' Keresztényi jegynek jelenléte a' ré- 
gi Magyar Királyok' Okleveleibe, a' mint már 
emiétetett, nem szükségképen meg kívántató 
dolog, következésképen hirtelenség is volna va- 
lamelly ollyas Oklevélnek igaz voltát a' Keresz- 



* 



-( 9 )- 

tényi- jegynek hiányossága miatt azonnal kétség- 
be hozni. 

Á' Keresztényi jegyeknek többféle példányaira ta^ 
lálhatni e' következendő könyvekbe : MABILLON 
in Chronici Gottwicensis Tomo prodroma, WAL- 
TERNEK Lexico diplomatikájába , BAR1NGH Cla- 
vis diplomatica 186 /. N. Lefirgeb. der DipL ,GAT- 
TEREP\ Élemmta Art. DipL Valamint szinte BES- 
SEL , és SCHANNAT által kiadott Diplomatikai 
munkákba. 



II-ik Fejezet 

A' Kereszt - jegy -esméretrőL 

tyft'ik §, Minemű Öszue hóttetésben légyen a 
fíeresztjegy -esméret a Keresztényi' jegy 
es mérettel ? 

A' Keresztényi-jegy-esmérel után méltán el- 
ső helyet érdemel az Oklevél -esmeret -tudo- 
mányába a' Kereszt-jegy-esméret, ámbár eztet né- 
melly írók amannak eleibe szokták tenni. Akár 
hogy légyen azonban a' dolog , elég az hozzá ; 
hogy valamint a' Keresztényi- jegy , ugy a' Ke- 
reszt-jegy is a' Keresztény-hitnek szüleményei , és 
a' leg régibb , 's legjelesebb Keresztényi szokások- 
hoz tartozik, sőt némelly Keresztények által mai 
napigjs használtatik. 

* A 9 Kereszt- jegyről való értekezések között , ajánlhat- 
in JAG. GRETSKR de S. Grua* 1734. Ratisbo- 
nae Tom. I. III. DUFRESNE Gl>s s arium ad seri* 
ptores mediae , et infimae latinitatis voc. Crux* 
ÜATTERER. Elem. Art. DipL i85 — <204. MABIL- 
LON de re Diplomatica L. II. C. 22. Nouveau 
Ttaité de DipL T. iV. p. 755. W t, 



-( 10 )- 

QQ-/A §. A Kereszt jegyeknek használásáról. 

Használtatlaka' Kereszt-jegyek: t-ör A' mes- 
terséges-mii veken , mint p. o. Zászlókon Koroná- 
kon , Királyi -pálczákon fegyvereken, pénzeken 
6. a' t. 2-or A' könyvekbe , 's leg inkáb a' Kéz- 
iratokba. 3-or Az Oklevelekbe. A' Mesterséges- 
Müveken elő forduló Kereszt-jegyekről itten ém* 
lékezni nem egészen szükséges. A' könyvekbe ta- 
láltató Kereszt-jegyekről pedig némelly részbeu 
szükség tudni : hogy azok a' régi könyvekbe több 
féle t. i. együgyű , csillag , 's egyéb formákba jő- 
nek elő; és pedig az együgyű- Keresztek a' pon- 
tozások helyett , nem különben és Paragrafusoknak 
vagy is Kiss-Osztályoknak ; (pragraphus) az x 
forma Keresztek a' figyelemre méltó mondások- 
nak; a' Csillag forma * Keresz-jegy némelly hely- 
be nem hagyott kitételeknek, vagy beszédeknek; 
a' vonással keresztül húzott f betűből csinált , 
's az iróttlapnak szélére helyheztetett Kereszjegy 
pedig- valamelly beszéd 7 titkos értelmének ki je- 
lelésére is használtattak, 's a t. 

100-ík §. Az Ökle u elekbe elő forduló Kereszt- 
jegynek helyéről, használásáról , 's tekénte- 

tér öl. 

A' Kereszt-jegyek az Oklevelekbe már az V. 
Századtól fogva uralkodtak. Használtattak pedig 
azok az ugy nevezett Metszett-okleveleken ,(Chy- 
rographum) és pedig azon a' helyen, a' hol az 
egy íróhártyára kétszer, 's többször is le írt Ok- 
levelek egymástól el metszettek olly formán: hogy 
az egyik része a' Kereszt-jegynek az egyik , a' más 
része pedig a' másik Oklevelén, vagy is Páron 
maradott. (Lásd a' 13. §•) Egyébként pedig hasz- 
náltattak a' Kereszt-jegyek az Okleveleknek hom- 



— ( U )— 

lok-lapjain , vagy kezdetin; az üdő, 's hely-ki- 
adás (dátum) előtt; valamint az alá-írá,soknak 
előtte, vagy utána, vagy mind a' két felől is, 
vagy pedig azoknak közepe táján leg inkáb ezen 
szó utánn Signum. Az Oklevelek kezdetén ki 
tetsző Kereszt-jegynek a'nyi foganatjok , 's hatal- 
mok volt, mint a' Keresztényi-jegyeknek, 'salat- 
tok az Istenhez való mintegy alattomos vagy tit- 
kos folyamodás értetődött Ezek üdövel a' Ke- 
resztényi-jegyekkel egyetemben az Oklevelekből 
ugyan ki maradtak, de a' XVII. Századba né- 
melly Magános , 's kivált az Egyházi személyek' 
Okleveleibe ismét meg jelennek. Az üdő,'s hely- 
kiadás előtt való Kereszt-vonások igen ritkák, \s 
édes Hazánk' Okleveleibe nem is használtattak. 
Minekelőtte pedig az alá-írásoknak előtte, utána, 
vagy azoknak közepébe helyheztetett Kereszt-je- 
gyekről szólanák , szükség tudni : hogy az Okle- 
velekbe elő forduló alá-írások kétfélék, t. i. tu- 
lajdon , vagy idegen kéz-írások. A' tulajdon kéz* 
írásokat maga szokta az ember véghez vinni ; az 
idegen kéz-írásokat pedig a' Titoknokok , Jegy- 
zők Kanczellariusok s más író - deákok vitték 
mások helyett végbe. Az idegen kéz-írásokat is* 
mét az lrászok, Jegyzők 'sa't. vagy egészen, 
vagy csak némelly részben, más részben pedig 
a' tulajdonos, vagy is a' ki az Oklevelet ki adta, 
vitték véghez. Ezeket meg jegyezvén, szükség 
tudni , hogy az aláírásoknak eleibe a) vagy uíá* 
na, vagy mind a' két oldalról, vagy pedig azok 
közé helyheztetett Kereszt-jegy az Okleveleknek 
a'nyi hitelt, erőt, 's foganatot adott régenten, a' 
menyit a' tulajdon-kéz-vonás , vagy alá-írás által 
nyerhettek volna ; külső Országon pedig a' pe- 
csét nem létét is ki pótolták, sőt a', mi több, mint- 
egy esküvés gyanánt szolgáltak' az Oklevelekbe. 
Mellynél fogva nem csuda, ha a' kori üdőben 



-( 12 )- 

senki a' maga keze-kereszt-vonását, következés- 
képen az alá írást is, Ludasság-vétke (perjurium) 
nélkül vakmerően meg nem tagadhatta. Egyéb- 
eránt az illy kereszt-vonásos alá-írások valamint 
a' Görögöknél, ugy a' Latánoknál is minden fe- 
le Oklevelekbe, 's kivált a' Magános -emberek' 
(privatus) írásaiba igen keletbe voltak , 's veszik 
eredeket a' Piégi-korba élö embereknek rendkí- 
vül való kegyességektől ; gyarapodtak pedig , 's 
mintegy uralkodókká lettek az embereknek tudat- 
lanságok miatt. Ugyan is régenten ha a' Papságot 
ki vészük, az írásmesterségét igen kevesen ér- 
tették; b) sőt a' hadakozó Nemzetek, valamint, 
a' Magyarok is, csak azért sem kívántak az írás- 
mesterségét tanulni , ne hogy az által el puhul- 
ván , a' hadakozásra alkalmatlanok legyenek. 
Mellynél fogva az alá-írást is többnyire csak a' 
Jegyzők, 's Oklevél-írók vitték véghez ; c) az 
pedig, kit a' dolog illetett, azon alá-írást csupán 
Kereszt-vonásával erősítette meg, valamint ezt 
édes Hazánkba kiváltkép' a' Köznép 7 dolgaiba lát- 
ni , most sem szokatlan dolog. Néha ismét a' 
Kereszt-jegy sem volt az Oklevelekbe elő fordu- 
ló Tanúknak tulajdon kezek' vonása p. o. 1-ső 
András Király' 1055-iki Oklevelébe; sőt vágynak 
ollyan Oklevelek is, mellyekbe az aláírásnak ezen 
formácskája (Signum N. N.) látszató, a' Kereszt- 
jegy pedig máig is a' meg nem történt dolgok 
közé tartozik. Utóbb ismét az alá írás formája 
is el maradott, 's a' Tanúk' nevei, csak az Ok- 
levelek' Végbeszédjeibe (Epilógus) emiétettek, de 
azonban az Oklevelet, 's az a'ban foglalt dolog- 
nak valóságát néha pecsétjeikkel erősítették. 

a) Hlyen formán találtatnak a* Kereszt-jegyek I-sö 
András Király io55-iki Oklevelében is. 

b) Régenten nem esak édes Hazánkba , banem külső 
Országon is a Királyok, Pápák, Püspökök, 's más 



-( 13 )- 

elö kelő személyek sem értették az irás-mesteraé- 
gét , és pedig a'nyira, hogy tulajdon neveknek alá- 
írására is elégtelenek lévén , azt Irás/aik Titoknok- 
jaik , s HanczelláriussaiU által vitették véghez. Va- 
lamint ez több Oklevelekbe elö forduló ezen beszéd 
formákból : quia liter ns sctibere tiescio , vagy 
literas pingere ignorv. 's a' t. eléggé világos. 

c) Vigyázattal kelletik tehát lenni, ne hogy ha valaki 
nevét , valamely Irománynak , vagy Oklevélnek alá 
írva lenni szemléljük , azt azonnal azon ember* tu- 
lajdon -keze - Írásának lenni véljük. így Báthory Ist- 
vánnak , ki a* XV Századba Ország-bírája volt , több 
Levelei vágynak ollyanok , mellyekbe az emiétetnek 
tulajdon-neve alá írva szemléltetik, holott pedigazt 
nem maga, hanem valamelly Irásza vitte véghez. 
Fgyezt Neue Lehrg. d. Dipl. VII. 14.3. és kö v : §) 

10 M'A §. Az Oklevelekbe elö forduló Kereszt- 

jegyeknek ábrázolat) okról (figura) vagy 

is formáikról 9 's azoknak szineikrőL 

Igen hoszas, 's unalmas dolog volna, mind 
azokat leírni , miképen a' Piégiekaz Oklevelekbe, 
könyvekbe, \s más egyéb Irományokba a' Ke- 
reszíjegyeket formáltak, \s ábrázolták, mivel az 
többnyire az emberek' ízléseitől, akaratjaiktól, 
's kényeiktől függött. Az együgyű 's rendes Ke- 
reszteken kivül tehát az ugy nevezett Andrási 
(Andreanae) Keresztek X; a' ' kettős, tf felruhá- 
zott , (vestitae) a' nyult-négy-szeg, (rhombatae) a v 
csillag, az egyszeresen, 's kétszeresen keresztül 
huzott/ betű, 's más egyéb Keresztek, leg inkáb 
azonban a' közönséges -f- Keresztek uralkodtak. 
A' szin , vagy is festék , mellyel a' Régiek a' Ke- 
reszteket festették hasonlóul különbbféle volt. A* 
Konstantinápolyi Uralkodók , vagy is Görög Csá- 
szárok a' veres színű Kereszt-jegyeket kedvelték, 
's ugyan ezt követték több más, valamint a' Si- 
cxiliai, 's Nápolyi Fejedelmek is; az Angoly Kirá- 



-( 14 )- 

lyok pedig kivált Vilhelm Conquestor uralkodá- 
sa előtt régi szokás szerént a' Kereszteket arany 
szinű festékkel , leginkáb neveik előtt tulajdon, 
magok ecsetelték , 's nem is erősítették meg Ok- 
leveleiket pecséttel, hanem csupán arany színű 
Keresztjeik , \s némelly Tanuknak alá - írásaik , 
vagy is Kereszt-vonásaik által, Más egyéb Or- 
szágokba a' Kereszt-jegyek többnyire fekete szint 
viseltek. 

102** A §♦ Á Hőnyi Levelekbe elő forduló Ke* 
reszt-je gyekről ^ 

Édes Hazánkba, a' mint a' Hazai Oklevelek- 
be lévő kevés alá-irásokból tapasztalhatni , csak 
a' közönséges formájú , 's fekete színre festett 
Kereszt - jegyek ; és pedig (ha Dalmát Országra 
nem tekéntünk, a' hol ezen szokás a' XII. Század- 
bais folyvást keletbe volt) leginkáb a' Xl-ik Szá- 
zadbeli Oklevelekbe uralkodtak. Láthatni ugyan 
némelly alá-irásosokat a' Xll. Századbeli Hazai 
Oklevelekbe is de már a'kor sőt még a' XI. Szá- 
zadbais ritkábban, mind a' Királyok', mind a* 
Káptalanok', 's mások' irómű helyeikben (cancel- 
laria patvária) leginkáb az a' mai napigis a' Ki- 
rályok' nagyobb tekéntetű Okleveleiben uralkodó 
szokás nyert helyet : melly szerént az írók vagy 
Jegyzők az Okleveleknek Yég- foglalatjaiban , 
előbb ugyan csak a' jelen lévő; utóbb pedig a' 
meg nem jelent Tanuknak neveiket is rendről 
rendre feljegyzettek, valamint azt több Hazai Ok- 
levelekbe, a' hol némelly Egyházi, 's Világi fő- 
Uraknak , 's Ország' Nagyainak neveik elő számlál- 
tatnak a' nélkül, hogy azoknak Keresztjegyeik, 
vagy pecsétjeik az Oklevelén jelen lennének , 
szemlélhetni. Az Országa bíráinak, Káptalanok- 
nak, 's egyébb Hiteles-helyeknek Okleveleibe pe- 



-( 15 )- 

dig meg elégedtek a Magyarok a' csupa hiteles- 
pecsétnek szemlélésével is, és pedig mind a'dig, 
miglen a' XV. és XVI. Századokba ismét fel éle- 
dett a' most mondottaktól különböző alá-írás 
módja, mellyről utóbb lészenj emlékezet. 

103-ik §• Némelly ragasztéhoh az elébb mon- 
dottakhoz. 

Némelly nem egészen meg vethető ragasz- 
tékok az elöbbeniekhez ezek lehetnek ; 

1-ör Valamint külső Országokon , ugy édes 
Hazánkba is az Oklevelekbe elő forduló Tanúk- 
nak Kereszt-jegyeik, minden pecsét nélkül is e- 
légségesek voltak, az Oklevélben foglalt dolgok- 
nak nagyobb erősségére, 's hitelére nézve. 

1-a Némelly Királyok az a' féle Kereszt-je- 
gyeket , sőt az alá-irás formáját is arany, érez, 
fa, vagy csont táblákra metszetették, vagy pedig 
mind a'Keresztet, mind az aláirás, formáját az a' féle 
táblákon keresztül vésették , a' végett : hogy az által 
az irásmesterségének nem értéséből származott hi- 
ányosságokat, az alá-irásra nézve ki pótolhassák; 
mell) re való nézve azon éppen nem csudálkozha- 
tunk , ha az azon üdöbeli Okleveleknek némel- 
lyikén , valamelly ékes alá-irást találunk. 

3-or A' régi setét űdőkbe nem volt szo- 
katlan dolog az iró -tollat, minek előtte a'zal az 
Oklevélre Kereszt vonatatott volna, megszentel- 
ni, olly czélból ; hogy az által az Okleveleknek 
erejek, 's hitelek a'nál inkáb nevekedjen. 

4-er Jol lehet édes Hazánkba nem tapasztalta- 
tott, külső Országon azonban szokásba volt az 
Oklevelet azon a' helyen, a ? hol tudni illik a' pe- 
csét reá nyomatatott, egész a' XIII. Századig ke- 
reszt formára által metszeni. 



■( 16 )- 



111-ik Fejezet. 

A' Szórejtöjegy - esméretről ( Mono- 
grammatica. ) 

103-/A §. Mik volt ah légyen a' Szór ej tó-jegy eh! 

Minthogy a' Szórejtő-jegyek alá íra's gyanánt 
használtattak, ugyan azért azokról mindjárt a' 
Kereszt-jegy esméret után valami keveset szólani 
(minthogy azoknak ugy is csak kevés keletek volt 
Hazánkban) nem lészen rend kívül való dolog. 
A' Szárejtó-jegy (Monogrammá, Chiffre, Nah- 
menszug) tehát bizonyos írásbeli ábrázolat, vagy 
bélyeg , rnelly egy vagy több szavaknak öszve fo- 
nott, 's különbbfélekép' egybe kapcsolt , vagy 
szerkeztetett betűit foglalja magában. A' hány 
félekép' tehát öszve lehet valamelly szónak be- 
tűit fonni kapcsolni , szerkeztetni , szinte a'nyi fé- 
le, 's formájú Szórejtő -jegyek lehetnek. Alának 
pedig a' Szórejtő -jegyek forrasztott , vagy is 
öszve foglalt (contiguae) egybefonón (innexae) 
egyberekesztett (insertae) és oszladozott (co- 
Jumnatae) betűkből , mellyekhez ollykor ollykor 
toldalék betűk is (adjunctae) tétettek, a' mint 
t. i. a' szónak tökélletes volta , vagy értelme hoz- 
ta magával. Különben a' betűknek a' béli öszve 
szerkeztetéseik által, a' Szórejtő-jegyeket néhaa^ 
Írók, vagy Jegyzők olly szövevényesekké is tették, 
hogy azokat a' leg nagyobb vigyázat, 's szorga- 
lom mellett is bajos néha meg fejteni. 

•) Lásd erről MABILLON , GATTEEER , BADUISI- 
V'S , és ECIIÁBD jeles hókat. 

íOS-ik §. 



— < 17 >-. 

105-/A §. Mire kelletik a Szórejt ö -jegyeknek 
fejtegetésében leg inkdb figyelmeznie 

A' Szórejtő-jegyeknek fejtegetésében , mel- 
lyeket inkáb csak érteni , mint olvasni lehetséges, 
szükség figyelmezni. 

l-ő A' Szórejtő - jegynek torsok vonásaira , 
vagy is talpkövére , mellyen t. i. a' többi voná- 
sok mintegy nyúgosznak. 

2-or Szükséges a' Szórejtő-jegynek értelmét, 
' s foglalatját , melly több szavakból is alhat yi's- 
gálóra venni , 's keresgélni. 

XOÖ-ik §• A' Szór ej tó-jegy éknek el osztásáról 
azoknak talpköveik szerént. 

A' Szórejtő-jegyeknek talpköveit vagy betűk 
vagy vonások teszik , mellyek közönségesen tor- 
sok , vagy talpkóvonásokuak (ductus fundamen- 
tales) neveztetnek azért; mivel azokon a' Szórej- 
tő-jegyeknek többi részei, betűi , 's vona'sai mint- 
egy talpkövön nyúgosznak, 's azokra építve len- 
ni látszanak. Tekintvén tehát a' tör'sök , vagy is 
talpkővonásokat , a' Szórejtő-jegyek külső formá- 
jokra nézve vagy Betűsök , vagy Vonásosok lesz- 
nek a' mint t. i. a' törsök -vonásokat betűk' vagy 
vonások teszik. A' Vonásos-Szórejtő-jegyek ismét 
vagy Kereszt, vagy négy ezét (quaclratum) vagy 
pedig kerek, 's kor formájúak, a' millyenekt. i. a' 
Spanyol Királyoknak, 's IX. Leo , és ezt követő Pió- 
mai Pápáknak kerekdékeny Szórejtő-jegy eik.Több- 
nyire azonban Kereszt-formájúak, és pedigvagy e- 
gyűgyüek (Cruciforme simplex) ha a' törsök, vagy 
talpkő vonás gyanánt tett Keresztnek csak együgyű 
formája vagyon , 's a' betűk a' kereszt-vonásnak v(> 
gein nyúgosznak; vagy pedig többszörösek (com- 

Diplomatika IL Dar. B 



-( 18 )- 

positum) ha t. i. az Együgyű -kereszten kívül meg 
az ugy nevezett Andrási-Kereszt is (X) teszi a* 
Szórejtő-jegynek talpkövét. Továbbá' a 1 Keresztes- 
szóreitő- jegyek közé tartozik még az ugy neve- 
zett nyult-négyezet (rbombus) formájú Szórejtő- 
jegy is , melly nyult-négyezet a' Szórejtő - jegynek 
közép pontját szokta el foglalni , 's többnvire a' 
Szórejto- jegy alatt lappangó szóban jelenlévő ma- 
gánhangzó betűknek poltolékjáúl tétetik. 

101-ik §. A! Betiís-szórejto-jegyelíröl. 

A' Betűs-szórejtő-jegyek többnyire négyszegle- 
túeJi, vagy is négy ezét formájúak (quadratum) 
vagvnak azonban némellyek szerént a' Betűs-szó- 
rejtő -iegyek között Kereszt formájúakis , mel- 
lyeknek talpkőbetűjét az X. betű teszi , és szeg' 
leteseh , mellyeknek t.i. talpkőbetűjévé a' V. be- 
tű tétetik. A' Négyezet-formájú - szórejtő - jegyek- 
nek talpkő betűjét némelly négy szegletet, vagy 
négyezetet ábrázoló betűk, p. o. H. M. N. T-T. 
(kettős T.) t-r (öszve tett L, és C.) teszik. Kü- 
lönben a' Négyezet-formájú-szórejtő-jegyek lehet- 
nek még el választottak vagy osztattak (par- 
tita) midőn t.i. valamelly Szórejtő -jegyet egye- 
nes függő vonás kétfelé oszt, vagy választ. Is- 
mét szegletessen-szelt (decussata) és pedig egy- 
szeresen, vagy hétszeresen , midőn t. i. a' Szó- 
rejtő jegvet, valamelly szeglet-szelő, vagy haránté- 
koson -fekvő (diagonalis) egv , vagy két vo- 
nás keresztül vágja. Továbbá lehetnek még a' Né- 
gyezet-formájú-szórejtőjegyek mesztelenek is, az 
az semmi függő , vagy szeglet -szelő vonás által 
el nem választattak, 's a' t. Lásd GATTEBER. 
Elem. art. DipL 207—210. lap. 



-C 19 )- 

108-j'A §• A* Szórejtőjegyeknek el osztásáról 

belsőképen, vagy is foglala t) okra nézve. 

(ratione argumenti.) 

Belsőképen, vagy is foglalatjokra nézve el- 
osztatnak a' Szórejtő-jegyek. Néubeliekre (nomi- 
naliaj Czimbeliekre (Titularia) Szóbeliekre (Ver- 
balia) és Egyelítettekre (Mixta). A' Névbeliek 
csupán neveket ; a' Czímbeliek a' neveken kivűl 
Czímeket is (Titulus) ; a' Szóbeliek pedig vala- 
melly mondást , vagy beszéd - formát foglalnak 
magokban; ha pedig mind ezek egyvelgest vala- 
melly Szórejtőjegybe találtatnak , az ollyat Egye- 
lített-szórejtő jegynek szoktuk nevezni. 

10tyik%.Az Oklevelekbe elő forduló Szórejtő- 

jegybéli beszéd -formákról (formuláé mo- 

nogrammaticae.J 

Azon beszéd-formák, mellyek az Oklevelek- 
be a' Szórejtőjegy et illetik, '& tárgy azzák, Szőr ejtő- 
jegybeli'beszédeknek (formuláé monogrammá* 
licae) hívatatnak. Ezek pedig két félék t. i. em- 
lékeztető ; (commemorationis) midőn az Okleve- 
lek' Végbeszédjébe (Epilógus) az Oklevélbe jelen 
lévő Szórejtőjegyről tétetik emlékezet, és ismét 
ki jelentő ; (indicationis) a' melly ki jelenti azt, 
kinek a' neve légyen a' Szórejtőjegy alatt el rejt- 
ve, és ez a' Szórejiőjegynek többnyire mind a' 
két oldalát szokta őrzeni. Mind a' két féle Szó- 
rejtőjegybeli-beszédekre nézve például szolgálhat 
Sz. István Királynak 1001 -iki Oklevele melly be az 
emlékeztető beszéd e'képen szól: hanc paginam 
manu propria roborantes (ezen Levelet tulaj- 
don kezünkéi meg erősítvén) sigillari íecimus, 
itten tehát a' manu propria roborantes szavak 
az emlékeztető - beszédet teszik \ a' kijelentp-be^ 

B 2 



-( 20 )-* 

$zéd pedig illycn formán végződik : „Signum Do» 
mini Stephani Inclyti Reg is (István Királynak 
jegye) itten ismét a' mondott szavak a' ki-jelen- 
tő-beszédet teszik , mivel azok ki jelentik , kinek 
a' neve lappangjon a' Szórejtő-jegy alatt. Továb- 
bá az emlékeztető-beszédek ismét lehetnek még 
vagy ollyanok, a' mellyekből az tetszik ki, hogy 
a' Szórejtő-jegyet akár egészen, akár a'ba csak 
valamelly vonást az Oklevél' Kiadója csinálta, 
vagy leg alább a' Szórejtőjegvet kezével illetvén , 
az Oklevélbe foglalt dolgot az által helyben hagy- 
ta; vagy ismét ollyanok a' mellyből azt lehet ész- 
re venni, hogy a' SzórejtÖjegyet néma' Ki-adó, 
hanem valamelly más írónak keze formálta. Az 
előbbeniekre példa lehet a' már emiétett emlé- 
keztető-beszéd, és ismét ezek : „manu propna 
suötus confirmavimus , ismét : „Chartám hanc 
sigillo aucthoritatisnostrae(Grof Theobáld 1083) 

Iimpresso, Cruce autem facta mami nostra robo- 
ravimus, et íidelium nostrorum, manibus tan- 
gendo , corroborandam dedimus"; az utóbbinak 
pedig nyomát láthatjuk ezen beszéd formába : 
„nostri nominis Charactere (I-ső Fülöp Francz 
Király) — corroborari praecepimus" az az: a' 
mi nevünknek bélyegével meg erősítetni paran- 
csoltuk. Egyéberánt néha hol az emlékeztető, hol 
a' kijelentő-beszédek , jól lehet a' Szórejtő - jegy 
jelen vagyon, ki szoktak az Oklevelekből marad- 
ni, így I-ső András 1055-iki Oklevelében az em- 
lékeztető-beszéd, és a' Szórejtőjegy jelen vagyon, 
a' ki-jelentő-beszédnek pedig semmi nyoma nem 
ni-iit láttatik; de a' melly ezen Oklevélbe azon okból 
T nb, . a is történhetett , mivel a' Szórejtő - jegy alatf el 
rejtett András nev, az e'nek utána nagy betűk- 
kel tökélletesen ki írott Piex czim miatt, nem 
a' leg nehezebben ki található lenne 's á' t 



— ( 21 )~ 

110-/A §.J /i' Szórejtöjegy éhnek eredetéről, 

A' Szórejtő-jegyek leg-régibb keletének nyo- 
mára a' régi Görög (mellyek a' Római biroda- 
lom kezdetét is felül haladják) 's némelly Piómai 
Nemzetségeknek pénzeiken találhatni. Használtat- 
tak azonban ezek nem csak a' pénzeken hanem 
a' Zászlókon, pecséteken , Szent-egyházakon, 
Jádzó-színek' kárpitjain , 's egyéb mesterséges- 
míveken is ; az Oklevelekbe pedig sokkal később 
nyertek hazatiuitást. Ugyan is a' mint tudva va- 
gyon, az Osztrogothok' Királya Theodorik (Y. 
Század végén) , volt első , a' ki Okleveleibe 
az a'íéle Szórejtő jegyekbe gyönyörködött. E'nek 
példáját ismét más Királyok is követték, de olly 
kevesen, 's olly igen ritkán éltek véle, hogy a' 
Szórejtő-jegyeknek leg bizonyosabb , 's álandó 
keletét csak Nagy Károly' uralkodása korára (a' 
ki ugy szólván a' Szórejtő-jegyeket ismét virág- 
zásba hozta, 's azokat jobban ki pallérozta) te- 
hetjük. Különben a' Szórejtőjegyekkel való élés- 
re leginkáb alkalmatosságot nyújtott, a' régi Ki- 
rályoknak az írásmesterségében való járatlansá- 
gok; az írásba való csudállatos ízlés pedig azok- 
nak számát nevelte, 's gyarapította, 's mind in- 
káb inkáb keletbe hozta. Maga Nagy Károly is az 
írás-mesterségébe olly járatlan volt, hogy csak 
későn, 's igen kevés foganattal kezdett tulajdon 
kezével betűket írni ; hanem az tulajdon kézzel 
való alá írás helyett az Okleveleket vagy tulaj- 
don, vagy pedig idegen kéz által formált Szó- 
rejtöjegyekkel erősítette. Az Oklevelekbe elő for- 
duló Szó rejtőjegyek tehát nem mind az Okleve- 
lek' Ki-adói által formáltattak, a' mint ez, az előb- 
beni §. meg vagyon mondva, mivel azok, vagy 
éppen idegen kéz által csináltattak , vagy pedig az 
Oklevelek' Kiadói azoknak csinálásában csak tu- 



-C 22 )- 

lajdon kezek által tett némelly'pont, vagy voná- 
socskákba részesültek, (in Monumentis Boicis 
Tom. VI. pag. 156, et 1Ö2.) 

l\l-ik §. A % Szórejtó- jegyeknek er éjekről , 'g 
hatalmokról* 

A J Szórejtő-jegyeknek, mint hogy alá -írás 
gyanánt használtattak, szinte a'nyi erejek , 's ha- 
talmok volt, mint a' tulajdon kézzel véghez vitt 
alá-irásoknak, s ugyan azért signum, signum 
nominis, signum manus, propria manus, manus 
propriae nóta , character nominis , 's több 
e'féle nevezetekkel ruháztattak fel. A' Szórej- 
tőjegyeknek tehát e' béli tulajdonságokból kö- 
nyen által lehet látni , miért a' Szórejtőjegyek 
többnyire Kereszt-formájúak ? valamint szinte azt 
is, hogy miért helyheztette a' Régiség leg inkáb 
a' Szórejtőjegyekbe az Okleveleknek hitelét, 's 
tekintetét? és végtére, hogy mi okból írattak azok 
az Okleveleknek aljára, vagy is utoljára? holott 
is azok , hol az üdő, 's heíy-kiadás között, hol 
a'nak alatta, rendesen azonban a* ki-jelentő-be- 
szédek közé helyheztettek. 

\\2'lk §i Hol, 's mennyH üdéig voltak keletbe 
a Szórejt ö jegyek ? 

A' Szórejtő-jegyek Magyar, és Spanyol Or- 
szágba igen ritkán ; Angoly Országba pedig so- 
ha sem , hanem azok helyett Kereszt-jegyek , 's 
a' Melszett-oklevelek használtattak ; Francz, O- 
lasz, 's Német Országokba ellenben azok igen 
virágzottak. Francz Országból a' XIII. Századba 
tökéiletesen ki bujdostak; Német Országba pe- 
dig Il-ik Ottó uralkodásáig, vagyis az Q74-ik Esz- 
tendeig leginkáb a' Ncvbeli ; Ottótol fogva pedig 



-( 23 )- 

(mivel mar maga Ottó is ezen czímet Imperátor 
Augustus Szórejtő - jegyei alá rejtegette) egész í-ő 
Fridrik uralkodásáig (1152.) leg inkáb a' Czim- 
beli; e'től az üdőtöl fogva ismét , mind a' két 
féle Szórejtő-jegyek uralkodtak mind a'dig míg- 
len I-ső Maximilián halála után a' Német Orszá- 
gi Oklevelekből is számkivetettek. Egyéberánt a' 
Szórejtőjegyekkel nem csak a' Királyok, 's Feje- 
delmek , hanem más alsóbb rendű személyek 
u. m. Grófok, Nemesek, a' Tiszti-karok, a' Pá- 
pák , sőt még a' Fehér-személyek is éltek. 4 

113-ift §• A. Római Pápáknak Szór ejtő -jegye- 

ihrőlm 

A' Római Pápák között Il-ik Sylvester Pá- 
pa volt az első ki 1001-iki Oklevelébe Szórejtő- 
jegyet (mellynek talpkövét egy M. betű teszi, 's 
ezen beszéd formát: „Siluester Seruus Seruo- 
rum Dei Apóst olicae Sedis Episcopus" foglal- 
ja magában) használt De ezen Oklevelet némel- 
lyek gyanúsnak tartják, részerént azért; mivel 
azon Pápának töb Oklevelei Szórejtő jegy hijjával 
találtatnak; részerént pedig azért; mivel IX. Leo 
Pápa (104Q— 1055.) kit MABILLON 's mások a' 
Szórejtőjegygyei való élésben elsőnek tartanak len- 
ni, nem Név, 's Czimbeli, hanem Szóbeli 's Ve- 
gyített Szórejtő-jegyekkel élt. Különösségei tehát 
azon Szórejtő-jegynek leg-inkáb az : hogy ahoz 
még IÍI-ik Ottónak is Szórejtőjegye vagyon 
kapcsolva; és ismét, hogy azon Szórejtő -jegy 
egyetlen egy a' Pápák' Szórejtö jegyei között, meily 
Név, 5 s Czimbeli mondásokat foglal magáb-m. 
Ugyanis a' többi Pápák vagy csupa Szóbeli, vagy 
pedig Egyelített-szórejtő - jegyeket használtak; és 
pedig IX. Leo Pápánál volt leg előbbször keletbe 
a' Bene ualeie régi Pápák' közmondását rejte- 



-( 24 )- 

geto Szórejtőjegy , melly beszéd' formáját az e- 
lébbeni Papák nem Szórejtő-jegy által , hanem 
nagyobb betűkkel egészen ki írva használták. Ezen 
Szórejtő-jegynek talpkőbetűivé némellyek a' B. V. 
TabU és E. betűket teszik; nékem azonban ngy tetszik, 
6.számi 10 ay azon Szórejtő-jegynek talpkőbetűit inkáb az 
L. és E , vagy pedig az L. V. E. betűk teszik ; mi- 
vel ezeo betűkön látszanak a' többi betűk is 
nyugodni. Nem különben a' nevezett Leo Pápa 
találta fel a' Római Pápáknak kettős korbeli ve- 
gyített, vagy egy elített Szórejtő-jegyét is (Orbicu- 
li Pontilicaíes) mellynek talpkövét egy Kereszt, 
., 's áztat körűi folyó két körök teszik, !s a' Kereszt- 
Tábla nek négy szegleteibe ezen betűk L. E. O. P. az 
7- szám az Leo Pápa , a' két kör között pedig ezen sza- 
vak : „Misericordia Domini piena est terra 6k 
foglaltatnak. Mind a' két most emiétett Szórejtő- 
jegyeit pedig a' mondott Pápának a' következő 
Pápák a'nyira követték, hogy az elsőbb ugyan 
a' XV. Századig a' Pápáknak Pancharta neveze- 
tű Okleveleikből soha ki nem maradott; az utób- 
bi pedig, melly a' Pápák', 's Kardinálisok' alá- 
írásai között szokott rendszerént nyugodni, a' 
Pápáknak gyűlésben* , 's nagyobb tekéntetű Ok- 
leveleikbe mostan is uralkodik a'zal a' különbb- 
séggel mindazonáltal: hogy H-ik Urbán Pápától 
fogva ( -f- 1099.) az ezen Szórejtő-jegybe fog- 
lalt Keresztnek felső két szegleteibe jobbról Pé- 
ter, balról Pál Apostoloknak nevei; az alsóbb 
két szegleteibe pedig az uralkodó Pápának neve, 
's czímje szemlélhetők ; ezen kívül pedig a' két 
kör között minden Pápa tetszése szerént való , 
's leg inkáb Szent-írásbeli beszédeket használt , 
a) mellyek többnyire a' kör között (a 7 mint tar- 
talik) a' Pápák' tulajdon kezeik által formált Ke- 
resztecskétől veszik kezdeteket. 



-(25 )- 

a) Millyen beszédformát használt Leo Pápa már f eltebb 
meg mondottuk, lí-ík pius Pápa ismét ezen mon- 
dás formájával „P/otector nostőr aspiee Deus , et 
respice in faciem Christi tui. XIV. Benedek Pápa 
e'zel: Da mihi sedium tuarum assistricem japien- 
tiam u éltek (Lásd N. L. d. Diplomatik. Tom. VII, 
§. 655 , és követ.) 

llk-ik §. A Magyar Király olt Okleveleiben ta- 
láltató Szórejt ó-jegy ehról. 

Édes Hazánkba a' Királyokon kivűl mások 
Szórejtőjegyeket nem használtak. A' Királyok kö- 
zött pedig e'dig az üdéig csupán két úgymint Sz. 
István , és I-sö András Királyoknak (kik a' mint 
ludatik a' XI. Századba éltek) találtattak Szórejtő- 
jegyeik ; és pedig Sz. István Királynak egyik Szó- 
rejtőjegye az, melly a' nevezett Királynak 1001- 
iki Oklevelében találtatik. Vágynak ugyan ezen 
Királynak a 7 most emlétetten kívül még két Szó- 
rejtő-jegyei is; az egyik t. i. az emiétett Királynak 
a' Pécs-váradi Apátság' részére, 1015-be a' másik 
pedig a' Bakonbeli Sz. Móricz Monostora' részé- 
re 1037-be ki adott Okleveleibe, de ezeket a' 
magok eredeti valóságokban jól lebet óhajtottam 
volna , szemlélni szerencsém nem lehetett anyi- 
yal is inkáb ; mivel ezen utóbbi TT. TAUCHER 
ÁGOSTON érdemes Apát Urnák becses ki nyi- 
latkoztatása szerént , az emiétett Monostorban 
többé fel nem találtatik. Közönségessé tették 
ugyan a' most emiétett mind a' két Szórejtője- 
gyeket G. BATTYANYI IGNACZ (in Legibus 
eccles. fí. Hung.JPÉTEKFl KÁROLY (inCon- 
ciliis Regm Hung.) 's mások is ; de a' most 
emiétett íróknál azon Szórejtő-jegyek valamint 
az 1001-iki Oklevélbe valótól, ugy egymástól is 
különböznek ; sőt mindegyik azok közül egyik 
Írónál más, a' másiknálismét más formában ada- 



-( 2<í V- 

lik elo, hihető hogy azok csak valamelly máso- 
lat után vétettek le, 's ugyan azért itten azokat 
a' magok valóságokban az érdemes Olvasókkal 
nem közölhetem. I-ső Andrásnak Szórejtő - jegye 
ezen Királynak a' Tihanyi Apátság' részére 1055- 
ni-ik be ki adott Oklevelében találtatik. Ezen csupa 
Jg^Névbeli Szórejtő-jegynek talpköbetujét egy N. be- 
tűteszi, 's az András nevet rejtegeti magában; 
ezt pedig egy kis köz után , mellyet a' már le 
esett pecsét láttatott el foglalni , ezen czim Rex 
tökélletesen ki irva követi. A' mi Sz. István Ki- 
rálynak 1001-iki Oklevelén levő Szórejtő-jegyet 
ni-ik illeti: a'ról kűlönbb-féle vélekedésben vágynak 
Tábla a » Tudósok. DESEPJCUS INOCENTIUS (de ini- 

8, szánig. . . , rr m Tr 

tus , ac majoriőus Hungarorum lom. V. p. 
103) azon Szórejtőjegyet e'képen magyarázta: 
^Stephanus primus Rest: Hungáriáé** GATTE- 
PiEPi ( Abriss der Diplomatik 147. lap.) ismét 
azon Szórejtő-jegy talpkőbetűjének a' H. betűt 
teszi, 's az alatta el rejtett mondás formáját e'ké- 
pen magyarázza : „Stephanus Reoc Hungáriáé'* 
De TT. SCHWAPiTNER M. Ur a' most emiétett 
írók' vélekedései kozűl egyiket sem hadja helybe. 
Nem hadja helybe az előbbeni író' vélekedését, 
mivel úgymond: az emiétett író azon könyvébe 
a' kérdésbe lévőSzórejtő-jegyet nem egészen helye- 
sen metszetette ki , következésképen a'nak tökéletes 
értelméről tökéletes ítéletet ném is hozhatott. Ugy 
szintén nem hadja helybe a' tiszt. Ur GATTE- 
RER álltásat is, mivel úgymond: Magyar Or- 
szág a' XI. Századba , nem Hungária hanem Un- 
garia, és Ungria nevezetekkel ruháztatott fel; 
azon kívül a'ba az üdőbe a' Királyok nem a' Fold', 
vagy Országok', hanem azon Népek' Királyainak, 
mellyek kormányaik alatt voltak, nevezték ma- 
gokat, így p. O. Rex Hungarorum , Francorum^ 
fíomanorum. 'sa't, 's ugyan ezen okból a' tisz- 



—^ 27 )— 

lelt Ur a' „Stephamis fiex Ungarias Augustus t: 
magyarázatba sem egyezhetik meg. MeJlyre va- 
ló nézve TT. SCÍIW. M. Ur azon Szórejtő jegy 
talpkőbetűjének , elébb ugyan (tulajdon álltása 
szerént) az N. betűt, de utóbb meg változtatván 
vélekedését a' helyett, az X. I. E. betűket, 's ta- 
lán a' G. betűt is tartja lenni, 's azt, mint Czím- 
beli-szórejtőjegyet eképen magyarázza : „Stepha~ 
nus Rex Augustusi. Piészemről azonban TT. 
SCHWAPiTNER M. Ur elébbi vélekedései^ ellen 
csekély be látásom mellett e' következendő ész- 
revételeim , *s ellenvetéseim lennének. 1-ör A' 
tisztelt Ur azon Szórejtő-jegy' talpkőbetűjének az 
X. I. és E. betűket teszi; már pedig több Tudós 
írók 7 bizonyításai szerént a' Szórejtó-jegyben lé- 
vő betűknek szükségképen , 's el kerűlhetetlenűl 
benne kelletik lenniek azokban a' szavakban, 
mellyek a' Szórejtőjegy alatt lappanganak, kü- 
lönben az olly Szórejtőjegy , következésképen az 
Oklevél is méltán hamisnak lenni tartathatik , 
mellybe felesleg betűk találtatnak ; ugy de a' tisz- 
telt Urnák azon „Stefanus Reoc Augustm' 4 ma- 
gyarázatába semmi I. betű nem találtatik, követ- 
kezésképen igaz lévén különben az Oklevél (a' 
minthogy a'nak igaz volta mai üdőben kétséget 
sem szenved) szükségképen a' tisztelt Ur' azon 
elébbeni magyarázatának hiánosnak, 's nem al- 
kalmaztathatnak kelletik lenni. 2-or Az GATTE- 
PiEPi ellen való észrevételei sem álnak meg a' 
tisztelt Urnák , és pedig nem ál meg azon észre 
vétele: mintha a'ba az üdőbe a' Királyok nem az 
Országok' , hanem folyvást a' Népek' Királyainak 
nevezték magokat , következésképen Sz. István 
Király is magát nem Hungáriáé, hanem Hun- 
garorum Rex czimmel ruházta fel; mivel a' tisz- 
telt Ur könyvének 235-ik lapján maga is megesmé- 
ri, hogy Sz. István a' Pécsi Püspökség részére ki- 



— ( 28 — 

adott Levelében Hungáriáé /teamek neveztetik , 
ha tehát ugyan egy Királynak egyik Oklevele il- 
lyen formát bizonyít, nem lehet azt egészen meg- 
tagadni. De a' GATTERER. ellen való azon ész- 
re vétele sem ál meg a' tisztelt Urnák, melly sze- 
rént alítja: hogy a'ba az üdobe , t. i. Sz. István 
Király' üdéjébe Magyar Ország nem Hungária, 
hanem Ungaria , és Ungria nevezetekkel díszes- 
kedett ; mivel ha nem hozzuk is fel Sz. István Ki- 
rálynak a' most emiétett, 's a' Pécsi Püspöksé- 
get fel alító Levelét, elég bizonyságok szólanak 
a'ról, hogy a' Hungarus vagy Hungari nevezet 
xnár a' Bizancziumi íróknál is változtatva e'ké- 
pen : „ovyyqoi yagyovyyqoi" használtatott , ugyan a'- 
képen nevezi a' Magyarokat JOPiNANDES is , ki 
a' VI. Századba élt , 's a' t. Ha tehát a' Nemzetet 
már régenten is a' képen nevezték, miért nem 
lehetett volna Sz. István Király' uralkodása alatt 
keletben a' Hungária nevezet is? 3-or A'ba sem 
egyezhetek meg a' tisztelt Ur' magyarázatával, 
hogy Sz. István Királynak Augustus czimet tu- 
lajdonit, holott pedig alkalmasint tudva vagyon, 
hogy az Augustus czimet csak leg inkáb a 7 Ró- 
mai Királyok , Császárok , 's Imperátorok visel- 
ték; nem is fordul elö azon czím Hazánk' régibb 
Királyainak czimjeik között egész 'Sigmond Ki- 
rályig, 's ezen Király is a' mondott czimet nem 
elébb, mint Piómai Imperátor korában kezdette 
használni 4-ér A' S tej amis névnek f. betűvel, 
nem pedig ph. betűkkel való magyarázásában jól 
lehet nemű néműkép a' tisztelt Úrral magam is 
egyet értek, a'nyival is inkáb mivel l'II-ik Ist- 
vánnak llöl-iki pecsétjén is az Stephamis név 
f. betűvel vagyon ki metszve; mindazáltal e're 
nézve nem halgalhatom el azt, hogy Sz. István 
Királynak a' Magyar Nemzeti Museum' pénz-gyűj- 
teményébe lévő arany pénzein a' Stephanus ne- 



— ( 29 >- 

vet pb. betűkkel ki ütve lenni szemléltem. Ré- 
szemről tehát, ha ugyan az e'félekbe való csekély 
tapasztalasom mellett a' dologboz szabad szóla- 
nom, magam is inkáb GATTERERrel tartok/s 
ugy vélekedem ; bogy azon Szórejtő - jegy talpkő- 
betűjét a' H. betű teszi, s ezen szavakat: „Ste- 
phanus Becc Hungarie rejtegeti magába. Külön- 
ben ezt is erősen bizonyítani nem merem , ki 
nyilatkoztatván minden tartózkodás nélkül azt, 
hogy csekély tapasztalásomat az e'íéléknek meg 
magyarázására elégtelennek lenni tartom. 

Il5-//í §. A' Szórejt ó-jegy éhnek meg je)tésekre % 
's meg ítélésekre szolgáló neme Ily észrevé- 
telek 's rendszabások. 

A 1 Szórejtő-jegyeknek meg fejtésekben, »s 
meg ítélésekben e' következendőkre kelletik íi- 
gyelmezni : 

1-ör Ugyan egy betű a' Szórejtő-jegy alatt 
lappangó szavakban többször is találtatik , né- 
melly Szórejtő-jegybe azonban azon betű csak 
egyszer jelenik meg, mint p. o. a' Római Sz. Atyák* 
Szóbeli-szórejtő-jegyeik alatt el rejtett Bene va» 
léte szavakba az E,betű négyszer fordul elő, ho- 
lott azon betű a' Szórejtő-jegybe csak egyszer je- 
lenik meg. 

2-or A' talpkő gyanánt tett betű, nem min- 
denkor szokott a' Szórejtő - jegy alatt -lappangó 
szónak első betűje lenni, 's az sem me^ kíván- 
tató dolog, bogy a' betűk a' szóba el rendelt 
helyeket , a' Szórejtő-jegybe is meg tartsák. 

3-or A 7 betűk' formája az a'kori írásfajtól, 
mellybe a' Szórejtőjegy készítetett nem szokott 
igen el távozni, következésképen a' Szórejtő jegy- 
béli betűk az a'kor íolyamotban léyő írás faj- 
jal igen meg szoktak egyezni. 



-< őú y- 

ü-er A' Szórejtő-jegy alatt lappangó czímbe- 
li ki fejezéseknek meg kelletik felelni azon Szá- 
zad 1 szokásainak , mellybe a' Szőrejtő-jegy ké- 
szítetett. 

5-ör Ha mindjárt más kéz által, 's különbö- 
ző irólével iratatott is valamelly Szórejtő-jegy, 
mint az Oklevél , azért nem következik, hogy 
az , következésképen az Oklevél is hamis légyen. 

6-or Az olly Szórejtő-jegyeket sem kelletik 
mindjárt hamisnak tartani, melly a 1 Helyes-írás r 
mestersége szerént nincsen el készítve; mivel 
tudjuk, hogy a'ba az üdöbe , midőn a' Szórejtő- 
jegyek virágzottak , a' HeHyes-írás' mestersége 
nem a' leg álandóbb , 's tökélletesebb karba volt. 

7-er Ugyan egy Királynak Szórejtő-jegvét , 
ha mindjárt az , azon Királynak több Oklevelein 
lévő Szórejtőjegyeitől különbözne is , nem lehet 
azonnal hamisnak alítani, mivel azon kívül hogy 
azon Szórejtő-jcgyek némelly részben hasonlít- 
hatnak is egymáshoz, nem tudományon kívül 
való dolog , hogy a' Szórejtő-jegyek hol ki - met- 
szett bélyegező , hol szabad kéz , hol az Oklevél' 
Ki-adója, hol pedig más egyéb Oklevél-írók, 's 
mások által is formáltathattak, mellyre való néz- 
ve azok könyen különbözhetnek egyik a' mási- 
kától. 

8-or Némelly Oklevelek nem csak egy , ha- 
nem több Szórejtő-jegyekkel is bírnak. 

g-er A' Szórejtő-jegyek alatt el rejtett szavak- 
nak minden betüjöket minden Szórejtőjegybe 
nem kívánhatni mivel a' Szórejtő -jegyekbe lévő 
szavak Előbetüzések 7 , 's Tirói jegyek által is 
szoktak ki tétetni ; de ellenben valóban hamis Szó- 
rejlő-jegynek lehet azt tartani, mellybe ollyan be- 
lük jelennek meg, mellyek a' Szórejtó-jegy alatt 
lappangó szavakban fel nem találtatnak. 



~< 31 )- 

ll(j-ik §. A Szór ej tó-jegyek' számkivettet esek* 
nek óhau 

Minekutánna a' XV. Századba közönségesen 
és folyvást a' Királyok az Okleveleknek magokat 
alájok i'rni kezdették , és a' tudományok *s szép- 
mesterségek napról napra nagyobb virágzásba 
jöttek, valamint szinte az embereknek jobb Ízlé- 
seik , mind inkáb 's inkáb nevekedtek volna , 
szükségképen a' Szórejtő-jegyeknek az Oklevelek- 
ből el enyészniek kelletett, a'nyival is inkáb ; mi- 
vel az Oklevél-Íróknak >s Jegyzőknek ki gondolt 
mesterk édeseik utoljára a' Szórejtő jegy eket majd 
csak nem meg fejthetetlenekké tették. 



VI-ik Fejezet. 

A* Pecsét-e sméretről 

(Sphragistica) 

117 -ih §• A Pécset' esmér étnek Görög eredeti 
határi nevéről, x s ma gyár ázat] ár öl. 

A' Pecsét-esméret Sphragistica nevezetét, 
melly igen szépen meg felel a' Görög o<f>$óiyi$ , és 
a' Latán Sigillum nevezeteknek, HEUMANnak ; 
a) bizonyos rendszabások alá való vételét, 's ki 
mi veltetését pedig HEINECTIUSnak köszönheti b) 
Egyéb eránt a' Sigillum nevezet néha több ér- 
telemben is vétetett mind az Oklevelekben , mind 
más Irományokban is; és pedig értetődik azon 
nevezet alatt néha maga a' pecsét-nyomó (typa* 
rium) c) \ néha ismét , ámbír ritkábban azoa 



-( 32 )- 

Oklevelet jegyzi , mellyre a' pecsét reá nvoma- 
tatott, vagy fiiggesztetett , valamint a' Bullák is 
(tulajdon értelemben Ércz-pecsétes-levelek) a' raj- 
tok függő pecsétektől veszik azon Bulla rieve- 
zetjeket, hogy azonban különösen a' Sigillum. 
nevezet édes Hazánkba magát az Oklevelet jelen- 
tette volna, jól lehet több Külföldi Tudósok alít- 
ják, d) az mindazáltal mind e'dig eléggé megnem 
mutattatott; leg inkáb pedig jelentette azon ne- 
vezet az ugy nevezett pecsétet , vagy is azon es- 
mértetó- jegyet, melly valamelly alkalmatos ma- 
térián, vagy is műszeren, mint p. o. viaszkon, 
ónon, 's egyeben ki nyomtattatik , 's az Okleve- 
leknek nagyobb hitelességek, 's erősségek végett 
azokra reá ragasztatik, vagy függesztetik , 's ezen 
utóbbi értelemben szokott vétetődni a' sigillum 
nevezet az Oklevél-esméret-tudományába is. Kü- 
lönben ezen utóbbi értelemben a' pecsétek édes 
Hazánkban több féle nevezetekkel ruháztattak fel', 
nevezetesen pedig e' következendőkkel: charac- 
ter signiim , titulus , annulus, privilégium , ima~ 
go , Regalis'imago , figura , bulla, 's a' t. 

a) Lásd HEUMANnak Commentarii de re Diphmatica 
ímperatorum , et Reg. Germán, inde a Carolo Ma- 
gnó. Norimberg. I. K. 17/15. II. K. 1753. Nem külön- 
ben : Commentarii de re diplom. Imperatricum , et 
Begni, Germaniae. Norimberg. I749. czímü köny- 
veit. 

Í>) Lásd HEÍNECCII Syntagma historicum de veteri* 
bus Germanorum , aliarumque JVativnum sfgiilis, 
Francofur?. et Lips. 1719. 

c) Egyezt. a : következő §. 

d) PRAY de sigillis Re?, et Regín. Hang. Eudae 
1805. 2, lap. 

J18-** 



-( 35 )- 

118-'* §• A y régi Törvénybe* idézd - pecsétről ; 
vagy is mit kellessen a Hazai régi Törvé- 
nyedbe eló forduló pecsét-adásról, küldésről, 
's hajtásról (sigillum dare , mittere , proji* 
cere) érteni? 

Hogy a' Hazai régibb Törvényekbe a) eló 
forduló ezen szavak alatt: sigillum dare , mitte- 
re , vei prójicere (pecsét-adás, küldés, 's hajtás) 
a' régi Törvénybe-idéztetésnek módját kelletik ér- 
teni , az ugy szólván kétségen kivül vagyon ;a'ba 
azonban nem egyeznek meg a' Tudósok , hogy 
mi módon történhetet meg azon Törvénybe idéz- 
tetés : a' pecsét-nyomónak é ? a' Bíró' pecséted- 
levelének é? vagy pedig csak a' ki nyomott pe- 
csét-jegynek el küldése által ? Vagy is máskép' : 
mit kellessen az emiétett Törvényekbe elő fordu- 
ló „sigillum dare , mittere , vei prójicere ad 
aliquem" szavak alatt érteni? a' pecsét nyomót 
é ? a' pecsétes-levelet é ? vagy pedig a' ki nyo- 
mott pecsét-jegyet ? MABILLON az eránt hatá- 
rozatlanságba , 's kétségeskedésbe vagyon. DU 
CANGE és DU FRESNE azon nevezet alatt a' 
Bíráktól ki adott pecsétes - levelet értik b) G. 
BATTYÁNYI (LL. Eccles. R. H. Tom. I. pag. 
59. 60.) nem magyarázza ki magát a' pecsét-je- 
gyet é ? vagy pedig a' pecsét-nyomót kelletik az 
alatt érteni. PRAY GYÖRGY pedig (de Sigillis 
Reg. et Régin. Hung. h. 5. lap.) az alatt magát 
a' ki nyomott pecsét jegyet minden egyéb írás 
nélkül érti. Én részemről csekély ítéletem, 's be- 
látásom szerént, ket féle értelemben vagyok, 's 
ugy vélekedem , hogy az azonTörvény-czikkelyek- 
be eló forduló Sigillum nevezet alatt inkáb a' 
pecsét-nyomót, vagy pedig a' ki nyomot pecsét- 
jegyet, mint magát az Oklevelet kelletik érteni, 
de azonban azon álításomhoz is csekély tapasz- 
Diplomatiha 11, Dar. C 



— i 34 )— 

tálasom miatt erősen ragaszkodni nem bátorko- 
dom. Minekelőtte mindazonáltal e'ről szólanánk, 
szükség tudni : hogy édes Hazánkba re'genten bi- 
zonyos hivatalbeli személyek voltak, kik Prae- 
coAnak neveztettél*. Azok pedig PPiAY szerént 
két félék voltak , tudniillik : voltak a' Királyoknak 
tulajdon ; és ismét a' Megyék Fő-ispányainak' (Co- 
mites Castri) sőt más főbb embereknek is tulaj- 
don Praecoi. A' Királyi Praecoknak feje , Comes 
Praecomim nevezetet viselt ; a' Fő-ispányok Prae- 
coinak fejek pedig Archi praeco , vagy Major- 
praeconio nevezettel díszeskedett. A' Fő-ispányok 
Praecoinak, kötelességek volt , a' Fő-ispányok' 
eleibe tartozó dolgok eránt való Törvénybe-idé- 
zésen kívül, a' Fő-ispányoktól ki adott Királyi, 
's egyéb parancsolatokat azon Megyében szóval, 
és pedig a' piaczokon , 's vásáros helyeken ki hir- 
detni ; c) a' Király eleibe Tartozó törvénybe-idéz- 
tetések pedig a' Királyi Praecók által vitettek vég- 
hez. — Ez igy lévén ; minthogy a'ba az üdőbe a' 
Papokon, 's talán némelly főbb embereken kí- 
vül igen kevesen, sőt talán senki sem értette az 
írás -mesterségét, igen szépen lehet következtetni 8 , 
hogy a' Törvénybe-idéztetéseknek , valamint szin- 
te a' Fő-ispányok' Praecoi által véghez vitt kihir- 
dettetéseknek is d) szóval nem pedig írás által 
kei etett meg történni ; de minthogy bizonyos 
meg esmértető-jegy nélkül senki sem tartozott 
vob a a' Törvénybe-idézőPraecok' szavainak hi- 
telt adni ; ugyan azért a r ra nézve leg alkalmato- 
sabb lehetett a' Törvénybe -idéző- pecsét nyomó- 
nak, vagy a' ki nyomott pecsét-jegynek a' Tör- 
vénybe idézendő előtt a 1 Praecok által való elő 
mutatása. Már minthogy régenten , valamint 
mostan is szokásba volt a' pecséteket gyí' rí re vé- 
setni ; in n én azt lehetne gyanítani, \s következ- 
tetni, hogy régenten azon Törvénybe -idéző pe- 



— ( 55 »- 

csét-nyomók is gyűrű formájúak voltak , köve'* 
kezésképen, hogy a' Törvénybe idéztetések is leg- 
alkalmatosabban , a' gyűrűs pecsét nyomónak, 
nem pedig a' Törvénybe idéző -levélnek, vagy a' 
ki nyomott pecsét-jegynek elő mutatása által tör- 
ténhettek meg , és pedig ezt a'nyival is inkáb 
gyanítani lehet ; mivel édes Hazánkba a' meg bí* 
zotság meg esmértető jeléül adott pecsétes gyű- 
rű adás ugy régenten , valamint mostan is nem 
egészen esméretlen , 's idegen dolognak lenni 
tartatik. De más részről vágynak más 's több pél- 
dák is , mellyek ellenkezőt látatnak bizonyítani : 
és pedig, hogy a' pecsétjegynek el küldése való- 
ban volt szokásba, 's keletbe édes Hazánkba, bi- 
zonyítja azt , az e' mái napig is a' Jászságban , 
nevezetesen pedig Jászberényben is szokásba lé- 
vő pecsét-jegy küldés a' holott is valamelly kö- 
zönséges dolognak hirűl adása, vagy is végben 
vitele minden embernek a' Bíró által ki nyomott, 
's a' Polgár, vagy is a' Kiss-biró által kinek ki- 
nek kezéhez adandó pecsét-jegy mellett szokott 
meg történni. Innét tehát nem oknélkűl lehetne 
azt is gyanítani: hogy a' sigillum dare, mittere y 
vagy projicere szavak régenten a' peesétjegynekis 
elküldését jegyzettek. Láttatnak továbbá ezen két 
elébbeni vélekedéseimet nemű nemű képen erő- 
síteni némelly Hazai Oklevelek , 's a' Franczia Ca- 
pitulárék is. Nevezetesen pedig Ricolph László 
egy 1437. Zálogos-levelét e'képen végzi: „etpro- 
pter meliorem certitudinera projeci sigillum 
meum de super u Már ki kételkedhetikitten azon, 
hogy a' „projeci sigillum" szavak alatt valóban 
maga a' pecsét nyomó, nem pedig a' pecsét-jegy, 
sem pedig az Oklevél értetődik? Ismét a' Fran- 
czia Capitularékban a' többi közt ezeket olvas- 
hatni : „si quis sigillum , aut signum qualecunque 
Júdea: per jussionem Domini sui transmiserit t 

C 2 



~< 36 >- 

et cum venire jusserit , aut ambulare ad ali- 
quam utilitatemet illene glexerit , sex solidis 
sit culpabil/s" Itten hasonlóul kiki észre vehe- 
ti, hogy a' most elő adott Törvény nem csak a' 
sigillum szót hanem a' signum qualecunque , 
az az: nem csak a' pecsétet hanem akár melly 
más féle jegyeket is emlét. Nem érthetődhetett 
tehát itten az Oklevél, hanem vagy a' pecsét, 
vagy a' pecsétjegy, vagy pedig más meg esmér- 
tető jegy. Hát ha még a' most emiétett Törvény- 
nek ezen szavait: aut ambulare ad aliquam 
utilitatem"* öszve hasonlítjuk a' Jászokról fel- 
lebb mondottakkal, valóban ki ki könyen elhi- 
heti , hogy édes Hazánk' Törvényeibe is jelen lé- 
vő azon említett sigillum szó szinte ezen most 
mondott értelembe vétetődött. Egyéberánt fel- 
lebbi vélekedéseimet láttatnak erősíteni az a' 
féle régi Törvénybe-idéző-pecséteknek felülírásai 
is, mellyek igen szépen meg egyeznek azon régi 
Törvényeinkben is elő forduló „sigillum dare mit* 
tere projicere'* szavakkal. Ide tartozik még végté- 
re hogy a' TT. KOVACHíCHM.Ur által kiadott 
formulárékben a' 408-ik lapon ezeket olvashat- 
ni : „si citatio fiat cum sigillo , quia talis cita- 
tio debet íieri cum narratione, ergo excipiatur 
contra citationem cum sigillo factam % quia 
non habét vigorem. Volt hát valaha keletbe a' 
csupa pecséttel valóTörvénybe-idéztetés. Az e' fé- 
le pecsétek közül pedig, mellyek üdővel az Ok- 
leveleken használtattak, kettőnek talált nyomára 
T. PRAY GYÖRGY (de sigillis) Az egyik azok 
közül egy szárnyas Angyalt, ezen korul írással: 
„SIGILLUM C1TATIOIVIS" foglal magában, 
és ez a' Papi, vagy is Egyházi ítélő -szék eleibe 
való Törvénybe idéztetésre használtatott; a' másik 
Tábla ismét egv Ökör vagy is inkáb Bika fejet ezenkö- 
^.számrűl írással: ^Comes Tristanus me misit" áb- 



-( 37 )- 

rázol magába, és ez a' világi Bírák, vagy Tör- 
vényszékek eleibe való Tőrvénybe-idéztetésre szol- 
gált. Különben az ezen utóbbi pecséten olvasha- 
tó TRISTANUS nevezet alatt a' Királyi Praecók- 
nak fejét kelletik érteni , 's ugyan azért is nevez- 
tetett COMESnek az az : Praeconum Comes- 
nek. 

a) Sz. László Király I-sö T. K, 42. Féjezetje igy s/ól: 
Siquis &utem Hegis sigillum juper aliqutm proji- 
ciens ipse in Curiam venire neglescerit rationtmper- 
dat — si verő Judicis sigillum projiciens non vene- 
rit centum numos persolvat , , Ismét ugyan csak az 
emiétett Király* III. T. K. 25. Féjezetje e' képen 
ezól: „ Possit Judex sigillum suum mittere super 
quoscunque exccptis Presbyteris , et Clericis nec non 
Comitibus. Lásd ezen Királynak több Törvény-czik- 
kelyeit; nem különben Kálmán' I-sö T. K. 5. 6. 14 » 
's más Törvény - fejezetjeit. 

b) In Glosario latinitatis medii evi Artic. Sigillum 

c) ADAM1 FRANC. KOLLAK Regni Vngariae Amoe- 
nitates. Vol. II. 16,3. 

d) Lásd KOLLÁR' most m, K, 63. 64. lap. 

II9-/A §. Azon Nemzetekről, kiknél a pecsét" 
lés keletbe volt. 

A' pallérozódással a' gyűrűvel (mivel régen- 
ten gyűrűt használtak a' pecsétlésre nézve), és a' 
pecséttel való élés az Egiptomiaktól a' Zsidókhoz, 
Görögökhöz ? és Piómaiakhoz ; ezeknek el estek 
után pedig a' több Európai Nemzetekhez , 's üdóvel 
édes Hazánkba is a' Keresztény hitnek be vételével 
által származott. És valóban ha ki vészük azon 
arany üdőt, mellybe még az embereknek ártatlan 
ságok , az üdővel fel fedezett többféle csalárdságok, 
's csalfaságok által meg nem fertőztetett, sok- 
kal nehezebben találunk olly Nemzeteket, vagy 
Népeket, kik előtt a' pecséttel való élés régenten, 



-( 38 )- 

vagy mostanában is idegen dolog lett volna ,mint 
ollyanokat, kik azokat régenten, 's mostan is 
használják. 

120-/A §. A' pecséteknek erejekröl , '$ tekénte- 

tekröl. 

Jóllehet külső Országon a' pecsétek minden 
üdőben a) az Oklevelek' jelességeire nézve szük- 
ségképen meg nem kívántattak; édes Hazánkba a- 
zonban azok minden üdőben az Oklevelek' meg kí- 
vántató jelességei közétartoztak, 's a' menyiben a- 
zoknak az Oklevelekbe való kelet-korokra visza te- 
kinthetünk , minden üdőben nagy tekéntetben vol- 
tak. Ugyanis Hazánk' Királyai minden-koron pe- 
csétjeikkel erősítették Okleveleiket ; mellyre való 
nézve nem csuda, ha az Okleveleknek erejét , 's hite- 
lét leg inkáb csak a' pecsétekbe kívánták hely hez- 
tetni. A' B/rák , 's Törvényszékek előtt pedig va- 
lamint régenten , ugy mostan is csekély tekénte- 
túek az oliy Oklevelek, mellyeken a' pecsét, vagy 
a'nak valamelly maradványja, mellyből leg inkáb 
a' körül írást ki lehetne esmérni , nem látszató 
b) Ugyan csak azt lehet tartani az Ország-birái- 
nak, Káptalanoknak, 's Konventeknek minden 
féle Okleveleikről, ki nem vévén innét a' Met- 
szet-okleveleket is. A' pecséteknek illy nagy te- 
kéntetek lett szülő-oka az l^QS. Ország-gyűlésén 
hozott azon szoros fenyétékü 14. Törvény-czik- 
kelynek is : melly szerént az olly Káptalan , 's 
Konventbeli személyek ábrázatjaikban tüzes vassal 
meg bélyegeztetni parancsoltatnak, kik valamelly 
hamis levelet hiteles-pecsétjeikkel meg pecsételni 
bátorkodnának ; vagy pedig ha valaki közűlök az 
illy hamis levelek' koholásában csak jelenléte ál- 
tal is meg egyezne, vagy részesülni kívánna. 



-( 39 )- 

o) GATTKRER Elementa art. 271. lap* 

b) VEhBÖCZY JT. R. 17. c/.im 2-ik §. Az ezen czim 

alatt való jegyzés azt tarfja , hogy elegendő, ha ;z 
Oklevelén a' le esett pecsétnek csak valami jele , 
vagy helye ki tetszhető is. 

121-zTf §. Á pecsételi alá- i'r ás gyanánt is szolgál- 
tak, 's használtattak* 

Valamint Királyaink a' kor midőn még az 
Okleveleknek magokat alá írni szokásba nem volt, 
alá-irás gyanánt (ha azon egy két Királyokat ki- 
veszük , kik az alá-írás gyanánt Szórejtő-jegyeket 
is használtak) semmit egyebet, mint pecsétet hasz- 
nálták ; ngy szintén a' Káptalanok , 's mások , üdő- 
vel pedig a' X11I. Század táján a' Nemesek, 's a' 
Polgári renden lévők is alá-írás helyett csak leg- 
inkáb pecsétjeikkel éltek. Illyenképen már Bélá- 
nak 1260-iki Másolatjában Miklós Ali- Orsz^g-bí- 
rája egy Prépostnak, és két Ispánynak (Coaies) 
pecsétjeiről tesz emlékezetet a) a' nélkül, hogy 
azok azon által ok ki adott Oklevélnek alája írva let- 
tek volna. Nem különben TT. SCHWAPiTxNEPi 
MARTON Ur szerént, Sáros Vármegyébe a' ré- 
gi Butka Nemzetség' Leveles tárába tartatik Kún 
Lászlónak 1278-iki Oklevele, rnellyről a' Királyi 
selyem 'sinoron függő pecséten kívül az Ország' 
Fő-rendeiből lévőknek négy pecsétjeik, bőrhártya 
madzagon függenek, a' mint t. i. régenten szokásba 
volt, hogy a' Püspökök, 's az Ország' Zászlós- 
urai , sőt mások is , kiknek neveik az Oklevelek' 
foglalatjaiba emiétettek, az Okleveleknek nagyobb 
erősségekre, 's hitelekre nézve, tulajdon pecsét- 
jeiket a' Királyi-pecsét mellé az Oklevélhez kap- 
csolták b) Hasonlóul azon Oklevelén , mellybe 
az Ország Karjai , 's Piendjei Albert Magvar Ki- 
rálynak Királya való választását meg ígérik min- 



-( 40 )- 

den alá-írás nélkül száz tizenkét pecsétek vágy- 
nak! fel függesztve, c) Ugy szintén l-ő Ulászlónak 
Magyar Királya lett választása alkalmatosságával, 
Budán i440-re Sz. Péter, és Pál Apostolok nap^ 
ján készített Oklevelet 88 mint a'nyi alá-írás gya- 
nánt szolgáló pecsétek őrzenek d) De hogy több 
e'féle Okleveleket el halgassák : nevezetes a' Cse- 
heknek azon Panasz, vagy Vád-levelek, mellye- 
ket 1415 a' Konstancziai Gyűlésnek háromszáz 
ötven pecsétekkel fel ruházva beadtak. HEINEC- 
CIUS (mond. könyv.) ezen Levelet a' maga nemé- 
ben egynek tartja, és azt mondja hogy párját e'- 
nek a' Történetekbe nem igen találhatni, de TT. 
SCHW. M. Ur alítja: hogy azon, Könyv-tárba, 
mellynek a' tisztelt Úr dicséretes Orzöje , látott, 
's olvasott volna egy Oklevelet, mellyet 412. gyű- 
rűs-pecsét- jegyek terhelnek , Készítették pedig 
ezen Oklevelet azok kik a' Görög Sz. Egyháztól 
a' Piómai Sz. Egyházhoz álottak , mellybe még 
ezeket az alá írást jelentő szavakat is olvashatni: 
„síibscriptiones Oominorum Boierorum , et /Vo- 
bilium Unitorum Districtus Fogaras. In anno 
1711. die 20 a Jnliu e) 

a) Azon Oklevélbe a* nevezett AH Ország-birája tf 
képen szól: „nec hoc praetermittimus , quod etíanl 
tria siqilla in Liieris Inquisitorutn veritati% fuis- 
serit pendentia , duo ex illis videlicet Cazmery Prae- 
pos. et Pauli Comitis propter vetustatem in nostris 
manibus fuerunt lacerata. 's a t. 

b) Ezen Levéllel László Király hüségtelen István Bán' 
fiát csak ugyan István Bánt ajándékozta meg, még 
pedig esküvés mellett, és hogy az emiétett Bánt 
a'nál inkáb magához édesítse , Ország birói hivatalt, 
's Musun (Mosón) Vármegvét, esztendőnként fize- 
tendő ezer márkival egyetembe nékie igérte , melly 
ígéretnek a* Király által való bé tellyesítése eránt 

■ az Ország* Fő-rendei közül némellyek , tulajdon pe- 
csétjeiket a* Királyi pecséthez ragasztván , jót álot- 
tak. Azon pecsétek közül még három romladozó fél- 



-( 41 )- 

ben , és már olvashatatlan Körül-irással, az emié- 
tett Oklevelén jelen vagyon , a* többinek pedig csak 
kötölékjei maradtak meg. 

c) Ezen Oklevelet olvashatni a' DisquUitio Histor- de 
modo consequendi summum Impérium in Hungá- 
ria a primordiis Monrachiae ad haec tempóra, Bu- 
dáé IÖ20. czimü könyvnek 212 — 2l/|. lap. 

d) Lásd DOGIEL MATYASt in Codice Diplomatica 
Regni Polonioe, et Magni Ducatus Lithvaniae.lo 
Köt. Vilnáha. 17.58. 55. és .56. lap. Ezen munkába 
több ollyanokat is lehet találni , mellyek a* Magyar 
Oklevél -esinéretre nézve nem egészen szükségte- 
lenek. 

e) Ezt lehet Ütni HEVENESSI GÁBOR Kéz-irat. 
IIHHH. vagy is XXXIV. Darab, holottis az alá-irá- 
sok igen ritkák a* pecsétek azonban többször lát- 
szanak változtatva lenni. Az alá-írottak többnyire 
Erdélyi Oláhok voltak. 

122- ik §• A 1 pecsétnyomóknak öriztetésekröh 

Minthogy' a' pecsétek illy nagy tekéntetbe 
voltak mind másutt, (és pedig leg inkáb a' XII. 
Századtól fogva a) ) mind pedig édes Hazánkba; 
ugyan azért a' Királyi pecsétnyomók mindenkor 
a* leg jámborabb, és leg jobb maga viseletű >s 
fő-rangba helyheztetett személyek által őriztettek. 
A' Középkorba ezen őrizet, vagy gondviselés leg 
inkáb a' Papi Rendbe lévő főbb , 's előkelőbb 
személyre bízatatott, kiknek kötelességek volt az 
a'kori szokás szerént a' Királyokat akár az Or- 
szágban, akár azon kívül tett utazásokban éspe- 
dig békesség, vagy háború üdéjén is követni, és 
a' szükséges Királyi Leveleket készíteni ; sőt a' 
pecséteket az Okleveleknek nagyobb tekintetéért 
ide 's tova hordozni, b ) Üdővel azonban a' Ki- 
rályi pecsét-nyomóknak történetből lett el veszte 
c) ezen szokást meg változtatta , és a' Királyi pe- 
csétnyomok, már továbbá ki nem tétettek az úti 



-( ki )- 

alkalmatlanságoknak, 's szerencsétlenségeknek, 
ne hogy t. i. azoknak el veszte által nagyobb al- 
kalmatosság szolgáltatódjon a' csalárd emberek' 
csalfa meslerkedéseiknek űzésére d). 

a) Lásd Neue Lehrgebdüde der Diplomatik. VI- ik Dar. 
109. és 371. §. — A' pecséteknek a' XII. Század 
közepétől való keletét leginkáb a' Püspökök Grófok, 
Nemesek , *s más egyéb magános emberekre (pri- 
vatus) nézve kelletik érteni , mivel a* XII, Század 
előtt ritkának volt ezek közül (ha egy n hány Kül- 
földi Herczegeket 's Grófokat ki veszünk) tulajdon 
pecsétjek, 's ha volt is, nem volt szükséges az Ok- 
levele^' megerősítésére nézve; a' mi több : a' Franca 
Királyok magok is a' XII. Század előtt csak kereszt- 
jegyeikkel erősítették meg Okleveleiket ; valamint 
Spanyol Országba is alég lehet a' pecsétnek a* XII, 
Század előtt való keletét álitani, 

b) SMAUSZ {Corp. Jur. pub. S. /?,' /, .33. lap,) IV" 
Károly 1,356-iki függő Arany'- pecsétes-oklevelének 
foglalatja szerént, a' Mo^uncziai Elector a' Császá- 
ri vendégségben tartozott a' Királyi nagyobb pecsé- 
tet egész a' vacsora végéig nyakába hordozni azu- 
tán pedig lóháton a' Kanczellariusnak visza küldeni. 
Hasonlóul Spanyol Országba a'koi' midőn még a* 
pecsét-nyomók ide 's tova hordoztattak . szokásba 
volt valamelly na?y pompa alkalmatosságával a' Ki- 
rályi pecsétet olly pompáson fel ékesített lován hor- 
doztatni , mintha tulajdon maga a' Király jelen lett 
volna. HEINEGGIUS m. K, 12. lap. 

e) ROGERIUS szerént IV, Béla Király Kanczellarius- 
sánál , ki 1241-be a' Tatárokkal való ütközötben el- 
esett, a' Királyi pecsétnyomó a' Tatárok által meg 
találtatván , az több csalárdságoknak el követésére 
fordítatott. Hasonlóul I sö Lajosnak 600, megerősí- 
tett Leveléből világos: hogy midőn az emiétett Ki- 
rály Miklós Esztergomi Érsekkel és egyszersmind 
Kanczelláriussával Bosniábaaz Eretnekek' pusztítása 
végett ment volna , mind a' Királyi pecsét nyomó , 
el lopatatott , és TIIUROCZl szerént üdövel a' Tol- 
vajok által Beszterczén bizonyos Arany-müvesnek el 
adatott* 



-( k3 )- 

d) 'Sigmond Királynak 1436. Prágába a* Magyar Or- 
szági '^idók részére ki adou Oklevelébe ezek ol- 
vastatnak : „aliis nostris sigillis tan\ ; scilicct majo- 
ri duplici , quam et minori secreto, quibus utiRex 
Hung. utimur tempore exitas nostri deregno nostro 
Hungáriáé ad Bohaemiae partes nuper facti , apud 
fidelem nostrum Ven, Dom, Matthaeum (talán Mat- 
thiam Lásd PRAY de sigillis 's a' t. i5o. lap.) Sum- 
mum Cancellarium R. H. nostrae Mattis certis et 
rationabilibus ex causis dimissis , et derelictis. — 
KAPUIN AI. Hist. dipL temp. Mathiae Begis. I. R. 
474. lap. 

123-/A §. Miből? vagy mijeié műszerből (ma" 
teria) készültek a? pecsét-nyomók? 

A' pecsét- nyomók (typarium) több 's kü- 
lönbbféle műszerekből, vagy is materiokból ké- 
szültek. És pedig: hasznaitatott a' végre kő, csont, 
érez , Is egyéb a' féle , a' mint azt az Ujjabb Ok- 
levél-esméret' Szerzői szorgalmatosan ki tapogat- 
ták; a) A'ról mindazonáltal , hogy édes Hazánk- 
ba miből készíttettek volna azok , mellyen halgat- 
nak. Hihető azonban, hogy valamint a' Királyok' 
pecsétes-gyűrűi drága kövekből, 's aranyból, a- 
zonképen más Királyi pecsét-nyomók is valamelly 
ércznemből és pedig leginkáb aranyból az Arany- 
művesek által készíttettek, b) Egyéberánt e'ről 
igen nebez bizonyos tudományt szerezni ; mivel 
azon szokás: melly szerént a' Királyoknak pecsét- 
jeik, midőn meg haláloztak, vagy széjjel töretet- 
tek , c) vagy pedig vélek együtt el temetettek d) 
meg fosztott bennünket azoknak további szem- 
lélésétől. 

a) m. k. V-ik Dar. 283. lap. 

b) Hogy a' pecsétek aranyból, 's pedig az Arany- 
művesek által készíttettek a'ról több bizonyságok 
szólanak; nevezetesen pedig már a* fellebbi § a* é) 
jegy alatt a* Királyi pecsétnyomónak a' Tolvajok ál- 



-( hk )- 

tal az Arany-müvesnek lett el adása, némünémü bi- 
zonyságot tesz azon pecsét-nyomónak aranyból lett 
készíttetéséről. Hasonlóul Bobért Károly Péter 
Mester Arany-müvésznek Adomány-levelet (Dona- 
tio) ád , mnnkajával tett szolgalatjáért e'képen: 
,,specialiter in sculptione , fabricatione , et para- 
tione praesentis sigilli nostri autentici" Csakugyan 
Posony Várossának Számadó -könyvébe az I4^y-ik 
Esztendőről ezek is találtatnak : ^Itemam sünt og an 
jand Anthony tJg hab vir gebén dem Jóst Gold- 
smid , unt das Sllber czu paiden Insigeln damit wir 
In gantt bezilt , und ausgericht habén 5. fl. auri. 
Valamint Ulászló Király' Számadó - vagy Jegyző - 
könyve is az t/49 ^-ik Esztendőről ezeketis tartja:,, 
Bodem die Magistro Bernardo , qui fecit Rrgiae 
M. duo sigilla annularia , dati sünt eidemjl. (\. 
t) Az szokott történni a* Római Pápák' pecsétjeivel is 
azoknak halálokkor, valamint! bántak XIII ik János 
Pápa függő pecsétre alkalmatos pecsét nyomójával 
is a' Konstancziai Gyűlésbe 5 nem különben történt 
Magyar Országban is 1490-be l-ö Mátyás halála után, 
a' midőn is BONFINIUS szerént, ne hogy az alatt 
még az Ország Király nélkül lenne a* Királyi pe- 
cséttel valamelly csalárdság történjen , a' Királyi 
pecsét-nyomó , azon Gyűlés alkalmatosságával , melly 
az Ozvegv Királyné, és Hollós János (Joannes Cor- 
vinus) elöl ülések alatt tartatott , mindeneknek sze- 
mek* láttára öszve töretett. 

d) Lásd HElNECCIUSnak mond. köny. 14. lap. Is- 
mét. Neue L. d. d/pL VI. 395. §. 

12k-ík §. A' pecséteknek meg hamisításokról. 

Jól lehet igen dicséretes Piégi Eleinknek azon 
gondoskodások, melly szerént a' Köz-pecseteket, 
vagy is inkáb pecsét-nyomókat (sigilla publica) 
a' csalárd emberek' kezeitől a' leg nagyobb szor- 
galommal meg őrzeni kívánták; a) mindazonál- 
tal mind azon gondoskodások, 's több a' végre 
ki szabott bűntető Törvények mellett b) sem vi- 
hették azt véghez , hogy az a'ba történhető min- 



-< 45 )- 

den csalárdságokat el távoztathattak volna. Az e'fe- 
le pecsét meg hamisítások tehát több féle képen 
történtek, 's többek voltak ollyanok kik -álnok 
mesterkedéseiket a' végre fordították ; de mint- 
hogy azon meg hamisítások többnyire, 's egye- 
nesebben inkán az Oklevelek', mint a' pecsétek' 
meg fertöztetésére tartoznak, azokról pedig már 
a'kor, midőn az Oklevelekről közönségesen szó- 
lottunk, elég bőven emlékeztünk, ugyan azért it- 
ten többé rólok szólani szükségtelen. Egyedül azt 
kelletik meg jegyezni : hogy nálunk a' pecsét- 
meg-hamisitások történtek a' pecsét-nyomóknak 
koholása, vagy ki metszése által is ; mivel az ezek 
ellen hozott büntetéseknek , valamint az azoknak 
ki nyomozása végett véghez vitt vizsgálatoknak 
mind Hazánk' Törvényeibe; c) mind pedig Ha- 
zánk' Okleveleibe némelly nyomaira akadhatunk^ 
d) Ugy szintén történtek e'béli pecsét meg ha- 
misítások az el veszett, vagy orozva elvittpecsét 
nyomóknak használása által, mellyről még odébb 
lészen emlékezet, 's ugyan az e'féle csempessé- 
geknek meg akadályoztatására nézve jött szokás- 
ba, a' Királyi pecsétnyomóknak a' Király el hal- 
tával való öszve töretetések, vagy a' meg halt Ki- 
rályai való el temetetések mellyekről az elébbeni 
§. már emlékeztünk. 

á) Egyeztesd az elébbeni több §* mondottakat. 

b) Lásd VERBÖCZI I-ő Rész, 14. és ió.Czim. Egyez- 
tesd 1726. u, Czik. 

c) A* most a' b) jegy alatt mondott Törvényekbe. 

d) Miklós Nádor Tspánynak i3 t 5i-íki Levelébe ezeket 
olvashatni: Nos Nicolaus — signiíicamus , — quod in 
Congregatione nostra generáli Universitatis Nobilis 
um Comítatus Tolnensis , feria seeunda proximaan- 
te festum B. Martini Episcopi prope Villám Sza- 
kács, pro falsariis , seu faltorum sJgillorum fabri- 
caionóuj , tt coruervatoribus nec non quibuslibet 



-( 46 )- 

querulantibus , justitia impendenda celebrata , t 
*s a' t. De még világossabban ir e'nél 'Sigmond Ki- 
rály egy íaog-iki Levelében , mellyben parancsolja 
Bereg Vármegyének, hogy a' Rozgon 'Simon Or- 
szág-bírája által tartandó Gyűlésen megjelenjenek, 
ezen szavakkal „ideo fidelitati, Universítatique ve- 
strae — lirmo nostro regio sub edicto dístricte prae- 
cipimus , et mandamus , quatenus visis praesentibus : 
universaliter et generaliter per modum proclama- 
tae congregationis , in sédem vestram judiciariam 
conveniendó , vestri de medio juratos Assessore* 
instituere debeatis , qui falsarum monetarum cuso- 
res, ac faUorum sigillorum sculptores , liter árum.' 
que falsarum imitatores , praefato fideli nostro , 
Comiti Simeoni de Rozgon ad fidem vestram debi* 
tam , ndelitatemque nobis , et sacro nostro diade- 
mati observandam , tacto viviticae Crucis signo — 
extradare, nominare , et pronunciare debeant , et 
teneantur. — * — Dátum Budae in festő Exaltationis 
Santae Crucis Anno Domini 1400* Szinte vagyon nyo- 
ma a'nak is hogy 1 506-a a' Fehér - vári Keresztes 
• Barátok; pecsétjekel vesztésével, 's még egycbbel- 
is büntetettek meg a' hamis pecséttel való élés 
miatt, azon peesétjeket azonban II. Ulászló Királytól 
ismét visza nyerték, 's a' t. 

I2l"ih §• Minő módot találtak fel regenten a* 
Kanczellárián a pecsétlésbe <, hogy az Ok- 
levél -meg - fertőztet oknek csalárdságaik 
némü némüképen meg akadályoztathas- 
sanak? 

". Valóban dicséretre méltó azon igyekezet, 
mellynél fogva regenten azok , kiknek goo fi vise- 
lésekre a' Kira'lyi pecsét bízatatott , minden okot, 
's módot ki gondoltak', miképen a' hamis Okle- 
vél' Koholóknak a'beli álnokságokat meg akadá- 
lyoztassák. E'nek egy példáját láthatjuk azon, 
csupán csak édes Hazánkba keletbe lévő 's a' pe- 
csétlésbe gyakoroltatott dicséretes szokásba , melly 
e'ből álott t. i: a' nyomott pecsétet tartó papíros, 



-( 47 )- 

vagy bor-hártya kötölékre bizonyos illy' forma 
beszéd (formula) „Commissio propria Domi- 
ni Eegti* iratoit , mellyre a' pecsét olly formán 
őnteíett, vagy ragasztatott, hogy az alatta lap- 
pangó írás vagy beszéd - forma alóíla ki ne tes- 
sék , 's ugyan azon beszéd-forma ismét az Ok- 
levélnek alsó vagy felső sőt sokszor mind a' két 
részére is fel jegyeztetett, melly a'ra való volt, 
bogy ha ne talántán valamelly Oklevélnek igaz - 
volta felől kétség támadott volna , a'kor a' viaszk- 
pecsét a'ról le vétetett, 's a' pecsét alatt lévő per- 
eseiét tartó kőtőlék meg vi'sgáltatott, havailyon 
magába foglalja é azon beszéd - formáját, melly 
az Oklevélnek felében, vagy aljára is íra tátott, 
vagy sem? és ha magában foglalta , ugy igaznak; 
ha pedig a'nak meg nem felelt, vagy pedig épen 
semmi beszédforma a' pecsét alatt nem találta- 
tott, ugy hamisnak kiáltatott az Oklevél. Ugyan 
ezen módot lehet észre venni a' függő (pendens) 
's a' gyűrűs (annulare) pecsétekre nézve is ; mind- 
azáltal a'zal a' különbbséggel ; hogy a' függő-pe- 
cséteknek, minthogy azok alá írni nem lehetett, 
tehát az emiétett beszéd-formája a' viaszk -pecsé- 
teknek közepébe vagy is belső részébe helyhez- 
tetett egy kis darabka íróhártyára íra tátott; a) 
a' gyűrűs pecsétekre nézve pedig, sokszor a'mon-p 
dott beszédnek egy része a' pecsét alól ki is tet- 
szett, a 7 többi része pedig a' pecsét alatt lappan- 
gott. Ezen módot tapasztalta T. PRAY GYÖRGY,?™* 
Er'sébet' Róbert Károly' Özvegyének az Férje' gyű-4.s Z ám 
rűs-pecsétjével meg erősített 1369-iki Levelén, 
b) ugy szintén 'Sigmondnak is .egy 13Q0-iki Ok- 
levelén c) Egyéb eránt szükség meg jegyezni , 
hogy illy forma beszédek a' fellebb emiétetten 
kivűl többfélék is voltak, 's néha az Elő-adónak 
vagy is Referensnek nevét is magokba foglalták , 
'& ugyan azért azok, némelyektől alá-írás (sub- 



-( 48 )- 

scriptio) gyanánt is tartattak , de e'ről tovább lé- 
szen emlékezet. Mostan még nem egészen szük- 
ségtelen a'ról is emlékezni : hogy azon beszéd- 
formáknak értelme T. PRAY GYÖRGYÖT a'ra 
a' vélekedésre is indították hogy t. i. a'baazüdő- 
be azon Királynak neve, ki az Oklevél' ki adá- 
sát parancsolta ; valamint azon Előadónak , vagy 
Referensnek neve is, ki a' dolgot a' Királynak 
eleibe terjesztette a' Királyi-könyvbe fel jegyezte- 
tett, 's kétség támadván valamelly Oklevélnek 
igaz volta felől, a' pecsét alatt lévő beszéd, va- 
lamint a' Király , 's az Előadónak neveik is , az 
Jegyző-könyvei egybe hasonlítattak , 's a' képen 
a' dolognak igaz, vagy hamis volta könyen ki- 
világosodott. 

aj Lásd PRAY de Slgilis emiétett könyvének I-ö 
Tábláját az 3 ik szám alalt. 

£) Azon pecséten kívül' a' Relatio szó , belől pedig 
az Elő adónak (Referens) neve lappang , a' mint azt 
az IV Táblán a' 4-ik Szám alatt láthatni. 

c) Lásd PRAY m. k. I-ö Tab. 5-ik szám. 

12Ö-/A §. A* pecsétnyomóknak változtatásáról* 

Mi okból változtatták légyen Királyaink pe- 
csét nyomóikat? már az e'dig mondottakból is 
a'nak némelly okait akár ki is könyen által lát- 
hatja. Ugyan is, a' mint már emlétettük , ha a' 
Királyi pecsét-nyomó vagy nagyon el kopott vagy 
el veszett, vagy orozva, sőt néha erővel is elvé- 
tetett, szükségképen uj pecsét-nyomót, és pedig 
más formára kelletett csináltatni, ne hogy a' pe- 
csét-nyomónak el veszte, vagy lopatatása által 
út mutatódjon némely ravasz embereknek a' ha- 
mis-levél csinálásra. Ugyan ezen változtatás tör- 
tént a'kor is, midőn a' mint már mondatott, 
yalamelly Király meghalálozott, 's a'nak pecsét- 

nyo- 



-( ^9 )- 

nyomója vagy öszve töretett, vagy vele együtt cl- 
temetetett: vagyon azonba példa, hogy ezen szo- 
kás nem mindenkor teljesítetett. így Er'séhetli 
Királyné Róbert Károly Özvegye több Okleveleit 
a' Férje pecsétjével erősítette meg ; a) valamint 
ií-ik Lajos Király is sok üdéig az Atyja pecsét- 
nyomóját használta; b) ugy szintén némelly Ki- 
rály bak is, midőn Atyok halála után Királyok- 
ká lettek , több üdéig azon pecséttel erősítették 
Okleveleiket, mellyekkel mint Királyfiak éltek. 
ej Külföldön pedig néha a' Királyok által Utolsó- 
intézet tételekor a' pecsét nyomók az Apácza szü- 
zeknek , >s azoknak gondviselésekre is hagyatott. 
(Lásd HEINECCIUST de sigillis 13—15. láp.) 
Változtattak továbbá a' pecsét- nyomók a'kor is 
midőn a 7 Királyi Czímek (Titulus) meg változ- 
tak , vagy többesedtek. cl J Egyéberánt Európá- 
ban a' Királyi ? pecsét-nyomók változtatásainak a' 

XIII. Század előtt semmi nyomaira nem akadhat- 
ni ; a' honnét méltán lehet következtetni , hogy 
azon változtatások csak az emiétett Századba jöt- 
tek leg előbbször szokásba. Hazánk Királyai a' 
Királyi pecsét-nyomoknak e'béli változtatásait a' 

XIV. és XV. Századba azonnal Királyi-parancso- 
lat mellett köz hírré is tétették, e) 

ű) Hlyének az emiétett Királynének I368. és 1069 iki 
Oklevelei is, mellyeket az meg halt Férjének azon 
gyürüs-pecsétjévél erősített meg, mellyiői azeléb- 
beni §. szólottunk (Lásd IV ik Tábla 4-ik szám ) 

b) Ki tetszik az , az emiéret Királynak THURZÓ. 
GYORGYhöz írt leveléből, melly igy végződik; 
y>praesentibus 9 quas , donev sigiilum nőst rum pára- 
titur , paterno nostro sigillo impendenti fecimus 
obsignari. — — Dátum Budae fer. § a proxima 
post f estunt B. B, Tiburtii , et Valeriani ftlarty- 
rum anno Domini 1,516. 

<?) Hasonlóul ki jelenti ezen tiltást IV. Béla Király 
1236 iki Levelébe, mellyet igy végez: „Üt autem 

Diplomatika Ih Dar, D 



50 



haec nőst t a compositio ráta , et inconcussa maneat % 
praesentern chartám duplici jigillo nostro fccimus 
robofari, et Jtntü/i dum sigiilurn privilegiaíe hc- 
buerimus , omnia supra dicta in formám privilegii 
redigemus, 's a' t. 

d) így 'Sigmond Király midőn üdövel Királyi Czím- 
jéhez több ízben több több Czímeket ragasztott, 
kölönbb , 's különbb féle pecséteket is használt. 

é) így "Si^mond Király 1419-iki Oklevelébe emlékeze- 
tet tesz a'ról : hogy a* Királyi; Czimek megtöbbesi- 
tése miatt a' régi pecsét-nyomó , ujj pecsét-nyomó- 
val felcser éltetett- WAGNER. Analect ócepus. Tom. 
1. pag. 274. 

127-ik §• Azon Magyar Királyokról , kik pe- 
csétjeiket változtatták. 

Édes Hazánk' dicső Királyai között többek- 
re találunk ollyanokra , kik pecsétjeiket változtat- 
ták. Ugyan is a' mint már az előbbeni §. emlé- 
keztünk : voltak ollyan Királyok, Királynék, 's 
Királynak, kik meg halt Atyjoknak , vagy Fér- 
jeknek pecsétjeket, vagy pedig azon pecsétet , mel- 
lyel mint Királyfiak éltek , több üdéig használták. 
Itten azonban nem azokról van a' szó, hanem in- 
káb azon Királyokról, kik régibb pecsétjeiknek 
el vesztek , el lopattatások , vagy erővel való el 
vételek, sőt, némelly álnokságoknak el távoz ta- 
tása végett,- azoknak öszve-töretetések miatt is, 
pecsétjeiket változtatták. Már az e'féle pecsét-vál- 
toztatások kétfélekép' történtek meg édes Ha- 
zánkba, t. i: voltak ollyan Királyok, kik jól le- 
het pecsét-nyomóikat akár mi módon el vesztet- 
ték, 's a' helyett ujjat is csináltattak, mindazon- 
által nem volt szükséges mind a' mellett is az , 
hogy az előbbeni pecsétjeik alatt ki adott Leve- 
leik az ujjabban csináltatott pecsétjeik által meg 
erősitessenek. aj Voltak ismét ollyanok , kiknek 



-( 51 )- 

pecsétjeik' el enyészte alkalmatosságával , az eléb * 
beni pecsétjeik alatt ki adott Okleveleik minden 
erő nélkül valók lettek, ha csak azok az ujjab- 
ban csináltatott pecsétlel meg nem erősítettek. 
Azok közé a' Királyok közé tehát, kiknek jól- 
lehet pecsétjeik elenyésztek, mindazáltal azoknak 
el enyészte semmi törvényes következést nem hú- 
zott maga után mindenek előtt tartozik Il-ik An- 
drás Király, ki alattis édes Hazánkba a' Királyi 
pecsétnyomó változtatásnak legelső nyomára a- 
kádhatni. Ezen most emiétett Király alatt tehát, 
a' mint ezen Királynak némelly Oklevelei elég 
világosan bizonyítják , b) a' Királyi pecsét-nyomó, 
Gertrudis Királynénak erőszakos halállal való ki 
végeztetése alkalmatosságával el veszett , melly 
helyett az emiétett Király azonnal is másat készí- 
tetett. A' másodszori Királyi pecsét nyomó vál- 
toztatás IV-ik Béla Király pecsétjével, a'kor t. i. 
midőn a' Tatároktól a' Királyi Kanczellarius meg- 
öletett, 's a' nála találtatott Királyi pecsét-nyomó 
el is vétetett, c) történt. A' harmadik pecsét- 
nyomó változtatásnak némelly nyomaira ismét 
Kun Lászlónak némelly Oklevelébe akadhatni, 
d) a 7 honnét be bizonyosodik, hogy ezen most 
emiétett Király pecsét-nyomóját hasonlóul változ- 
tatta. Ezek tehát azok a' Királyok, kik minden 
törvényes következés nélkül pecsétnyomóikat vál- 
toztatták. Azokról a' Királyokról pedig, kik pe- 
csétnyomóiknak el vesztek után, az azok alatt ki 
adott Okleveleket ujjabb pecséttel való meg erő- 
sítés végett visza kívántak, VERBOCZY Il-ik 
Részének i4-ik Czímjében Lalán nyelven e'képen 
emlékezik , és mindenek előtt a 1 Róbert Károlyé- 
ról: „ismét — úgymond — Károly Királynak 
három pecsétjei voltak , melly éhnek két első- 
je általa meg erőtlenített eh , és az azuk alatt 
hi adott Szabadság levelek (privilégium) min' 

D 2 



-( 52 y- 

den erő nélkül valók , ha csak azok a hárma* 
dik utóbbi pecséttel meg nem erősítettek''' Ez- 
után a' Lajos Király pecsét nyomóiról e'képen 
emlékezik : „Ismét Lajos Királynak azon Ká- 
roly Király fiának két pecsétjei voltak, mel- 
lyek közül az első az Uzora (Bosnyák Orszá- 
got érti) mellyékén (in partibus UzoraeJ el 
veszett, e) 's ugyan azért minden erő nélkül 
valók azok a* Levelek , meflyek az elöbbeni 
pecsét alatt ki adatván , a* mátik pecséttel 
meg nem erősítettek. Melly ujj ab b pecséttel , 
mind Lajosnak az elébbeni pecsét alatt ki a- 
dott Levelei , mind pedig az Atyjának Károly 
Királyfiak a' két el törlött 's meg semmisített 
pecsétjei alatt született Levelei, az ö ujjabb, 
vagy is második pecsétje által végre meg erő- 
sítettek Nem különben 'Sigmond Királynak pe- 
csét-változtatásáról így szól: „Ismét ''Sigmond 
Királynak azon Levelei, mellyek az IhOÖ-iki 
Esztendő előtt jöttek a' világra , minden erő 
nélkül valók , azon okból: mivel 'Sigmond Ki- 
rály az Ország' Egyházi fő-rendeineh , Zászlós- 
urainak, 's Nemesseinek egyetértésekből ren- 
delte: hogy az 1405-iA/ Sz, György Martir nap- 
jától fogva egész I4ö6 iki csak ugyan Sz. 
György Martir napjáig , minden Adomány 
( Donatio ) 's egyéb Szabadság-levelei (Litte- 
rae pr/vilegiales) Lajos Királynak , mellyek 
csupán csak az ó Titkos-pecsétje alatt (sigil- 
lum secretum) készítettek ; nemkülönben Er» 
sébeth , és Mária Királynéknak, az elébbeni 
Lajos Király Özvegyének , az utóbbi pedig 
ugyan azon Király Leányának Levelei ; ugy 
hasonlóul 'Sigmond Királynak azon Levelei, 
mellyek azon fentebb emiétett üdő előtt adat* 
tak ki, meg erődítés végett (t. i. az ujjabb pe- 
cséttel) elö terjesztetnének S* be nyújtatnának, 



-( 53 )- 

mivel különben azok törvényes erö nélkül ma- 
radnak. De sokkal világossabban szól ezen pe- 
csét változtatásról maga 'Sigmond azon 1405-iki 
Oklevelében/]) mellynek nevezetesebb Czikkellyeit 
mind T.PRAY GYÖRGY, iqindTT. SCHWART- 
NEPi M, Ur némeily változtatásokkal , kö vétke* 
zésképen nem egészen helyesen adnak elő. En, 
ki azon Oklevelet két eredeti Párban TT. HOR- 
VÁT ISTVÁN Urnák szívességéből szemléltem.; 
azon Oklevélnek a' pecsét változtatásról szóló 
GzikkelyjeH e'képen találtam: „quod nos — omnes y 
et singulas literas quondam — Ludovici — 
Patris , et. Soceri nostri charissimi sub ipsius Se- 
creto sigillo tantummodo , ac Illustrissima* 
rum Principum Dominarum Elisabeth Matri$ % 
et MariaeConthoralis nostrarum — neonon no- 
stras sub ipsarum , atque similiter tam ma- 
joribus , quam minoribus sigillis super fac- 
tis quibusuis , et praesertim possessionariis 
confectas , et emanatas — — **? pro tollendo 
omni dubio rernovendoque scandalo , et adevi- 
tanda multa, atque varia incommoda , quae 
propter sigillorum ipsarum fíeginarum , atque 
nostrorum deperditionem , ac nostri majoris 
videlicet duplicis , ex causis et rationibus lé- 
gi timis confrac ti onem y multorum juribus , et 
praesertim possessionariis potuissent derogare, 
ajesto Beati Georgii Martiris in Anno Z>o- 
mini 1^*05 — usque ad annualem ejusdem 
revolutionem , sub paena revocationis — et 
cassationis — nostrae claritati exhibendas de- 
crevissemus , et praesentandas. t,< Vagy is Ma- 
gyarul szólván : „Hogy mi — minden Leveleit 
— Lajos Király — Atyánknak \s Ipunknak, mel- 
lyek csupán csak az ő Titkos-pecsétje alatt; nem 
különben Erzsébeth , és Mária Királynék' Anyánk', 
's Feleségünknek Leveleit 's a' mi Le veleinket is , 



-( 54 )- 

ha mindjárt az 6 vagy a' mi, aka'r nagyobb , akár 
kissebb pecsétjeink alatt - — 's kivált ha Jószág- 
ról adattak ki , minden kétségeknek el távoztatá- 
sáért , 's a' botránkoztatásoknak el hárításáért , 
és a' sok, 's különbbfé.le alkalmatlanságoknak el 
kerülésééit, mellyek a' Királyné Aszonyok' pe- 
csétjeiknek, 's a' mi pecsétjeinknek el vészesek, 
és a 1 mi, t. i. nagyobb kettős pecsétünknek he* 
lyes , és törvényes okokból lett ősz vetőre tetése 
miatt többeknek Törvényes - igazaikra nézve szár- 
mazhattak volna, az l405-iki Sz. György-napjá- 
tól fogva egész a' következő Esztendei Sz. György- 
napig a ? meg semmisítés büntetése, 's terhe alatt 
meg erősítés végett nékünk bé nyújtatni rendel- 
tük volna." 's a' t. 

a) Jól lehet találtatik 'nyoma a'nak — a' mint az a- 
lább tett jegyzésekből tetszik — hogy szinte ezek a* 
Királyok is erősítették ujjabb pecsétjeikkel az el- 
veszett pecsétjeik alatt ki adott Okleveleiket ; mind- 
azáltal mint hogy Törvényeink nem parancsolják azt , 
hogy azoknak mindnyájának szükségképen meg kel- 
lett volna erösítetni , sem pedig a'nak valamelly 
bizonyos jelére Hazánk' Királyainak Oklevelelei közt 
nem találhatunk; ugyan azért méltán tarthatják, 
bogy azon Okleveleket nem is volt szükséges az uj- 
jabb pecsétekkel meg erösítetni. 

b) Ezen Király egy|i2i6-iki Oklevelében e' képen szól : 
„ Verum quia praesentis privilegii series , prioris 
sigilli nostri munimine t quod in occisione Regi- 
náé Gertrudis , nostrae dilectissimae Cunjugis, fűit 
deperditum , consignata fuerat , praesentem pagi~ 
nam , renovandam főre duximus , et aiio sigillo , 
quod contra falsai cavillationis dolositates , 
quae possent accidere , parari fecimus , iu perpe- 
tuum mboravimus , % Ismét egy i'235-iki Okleve- 
lében : ad univer sorúm notitiam volumus per- 
venire , quod cum de adulteratione duplicis -sigilli 
nostri antiqui nobis liquido constiterit , propter 

.quod ipsum in médium sequestrari fecimus , ccram 
nobis P itres Cupituli Strigoniensis , nobis litteras 
sub eodcm sigillo contentas exnibuerunt % humilittr 



-( 55 )- 

suplicííntes , ut ipsas auctoritate sigilli nostri re* 
novati , dignaremur renovare ff 's. a*, t. (Lásd PRAY 
de Sigillis 17. lap, ) 
c) Lásd KOGERIUSnak már ezen könyvnek első 
Részébe is fel hozott szavait. ( in Scriptioribus rerum 
Hangár icarum. ) 

b) A' fent emiétett Király egy 127B-iki Oklevelébe pe- 
csétjének változtatásáról éképen emlékezik ; ; , con- 
cesjimus litteras Auplicis sigilli nostri növi , quod 
po bmo, et perpetuo statu rergni nostri , de Baro* 
num nvstrovum consilio fecimus innovari , mnni- 
nhie roboratas „ (PRAY m. k, 1.) 

e) Lajos Királynak elveszett pecsétjéről BONFINIUS. 
Decad II. Libro 10. pag. 048: eképen beszél „Dim 
essent in Castris e Metropolitae tabernaculo Re* 
gia sigilla clam subtracta. Furti Auctoras Belialis 

filii arguuntur. Haec in Kisír icia , paucis post 
annis apud argentarium -fabrum comminuta reper- 
ta sünt. Sig illó rum jactura , a 1 Ludovico nimimi 
facta , quando Regio repente juss u » <*lia in staura- 
ta. Quibus omnia Diplomata , privileginque sr/pe- 
riora obsignori , et confirmuri jussit f) Lásd a' Tör- 
vénytárba I-ö Lajosnak Törvény -Könyve alatt tett 
jegyzést) Itt azomban jól lehet a', fent emiétett 
író a' többes számba beszél , mind azonáltai nem 
több, hanem a' kettős - pasétet érti alatta. 

f) Meg vagyon ezen Oklevél mind Verböczy II ik B. 
14. Czimjében , mind pedig 'Sigmond' első Törvény 
könyvének elején. 

128-J& §• Némelly meg világoshások , 's észre- 
vételek az eíöbbeni §. mondottakra. 

Az elébb mondottakra szükség e' követke- 
zendő észrevételeket meg jegyezni: 

1-ör VEBBŐGZY Ilik Részének 14. Czim- 
jébe azért nem emlékezik Il-ik András, IV Bé- 
la, 's Kun László Királyoknak pecsét-váítozta ba- 
sáikról , mivel az ezek által ki adott Oklevelek 
eránt nem uralkodott azon rendszabás, mellysze- 



-( 50 )— 

rént a' régi el veszett pecsét alatt ki adott Ok- 
leveleket, az újjabb pecséttel, kellett volna meg 
erősíteni. Ellenben a' VERBŐCZY által emiétett 
Királyoknak Okleveleit azon rendszabás világos- 
san érdeklelte. Következésképen. 

2-or A' fellebb emiétett három Királyoknál* 
régi el veszett pecsétjeik alatt ki adott Okleveleik 
(a' mint tapasztaljuk) törvényes erőben maradtak, 
ámbár azok az utóbbi ujjabb pecséttel meg nem 
erősítettek ; ellenben a' VERBÖCZI által emié- 
tett Királyoknak, az el veszett pecsétjeik alatt ki 
adott Okleveleik törvényes erő nélkül szűkölköd- 
nek, ha csak azok az ujjabban csináltatott pe- 
cséttel meg nem erősítettek , és pedig olly for- 
mán : 

3-or Hogy Róbert Károlynak azon Okleve- 
lei , melyek a' két elsőbb el veszett pecsétjei alatt 
ki adattak , ha csak azok , vagy Róbert Károly- 
nak utóbbi harmadik pecsétjével, vagy pedig I. 
Lajosnak utóbb csináltatott, vagy is második pe- 
csétjével meg nem erősítettek a' Törvény előtt 
helyt nem alának. Következésképen 

4-er Nem elkerülhetetlenül meg kívántató 
dolog a' Törvény előtt , hogy Róbert Károlynak a- 
zon Oklevelei, mellyek azon királynak az előbbeni 
két el veszett pecsétjei alatt adattak ki, ugyanazon 
Királynak harmadik pecsétje által légyenek meg 
erősítve, mivel a' mint VERBŐCZY fentebb em- 
iételt Czímjéből világos, elégséges, ha azok csak 
a' következendő I-ő Lajos Királynak második pe- 
csétjével erősítettek is meg. 

5 ör Valamint 1-5 Lajos Királynak azon Ok- 
leveleit, mellyek az ő el veszett pecsétje alatt adat- 
tak ki, a/ most mondott Királynak második pe- 
csétjével szükségképen meg kelletett erősi'tetni; 
ügy szintén, — a 1 mint 'Sigmondnak az elébbe* 
ni §. emiételt i405. Okleveléből >s Verbőczi íeu- 



— (■ 57 )-r 

tebb is emiétett Czímjének szavaiból világos, — * 
I-ső Lajos Királynak azon Okleveleit is, mellyek 
csupán az ő Titkos-pecsétje (sigillum-secretum) 
alatt jöttek a' világra, el kerűlhetetlenűi'Signiond 
Királynak ujjabb pecsétjével kellett meg erősí- 
tetni. 

6-or Szükség megjegyezni, hogy 'Sigmond 
Király, — minthogy Királyi cz/mjét , több íz? 
ben változtatta , több ujj meg ujj pecséteket hasz- 
nált, ugy a'nyíra: hogy T. PRAY GYÖRGY Ur 
szerént a) az emiétett Király egész uralkodása 
kora alatt tizenkét különbb, *s különbbféle na- 
gyobb hiteles, 's kissebb gyűrűs pecsétekkel élt. 
Ugyan is más pecsétet használt az emiétett Ki- 
rály mint Magyar Hazánknak Gyám- atyja; 
(Tutor Hungáriáé) másat ismét midőn Magyar 
Ország Kapitányának választatott ; ismét más 
pecséttel élt, midőn a' Német Birodalom Viká- 
rmssának tétetett; szintén mással , mint Cseh 
Országnak Kormányozója ; Valamint különbö- 
ző pecsétet használt, midőn Magyar Hazánk* 
Hírá'yának ki kiáltatott; hasonlóul másat midőn 
Római Királynak ki neveztetett, és ismét má- 
sat, midőn Német Ország Imperatorának té- 
tetett. 

7-szer 'Sigmond Királynak, — a' mint az 
elébbeni §. fel hozott Oklevelének szavaiból meg 
tetszik, — azon kivűl hogy nagy kettős -pecsét- 
je öszve töretett, némelly pecsétjei elis vesztek, 
következésképen 'Sigmond Királynak mind azon 
Levelei, mellyek az 1405. Esztendei Sz. György 
napja előtt akármelly pecsétje alatt, adattik is ki; 
törvényes erőn kivűl valók lettek, ha csak azok 
az emiétett Királynak ujjabb pecsétjével, és pe- 
dig a' most emiétett határ üdőtől fogva egész a r 
következő l40Ö-ik Esztendei Sz. György napjáig 
meg nem erősítettek. 



-( 58 )— 

8-or Mind azon Oklevelek , mellyek Er'sé- 
bclh Lajos Király Özvegye, és Maria , ugyan azon 
Király' Leánya által ; valamint, a' fellebb emlí- 
tetteken kivűl, 'Sigmond Királynak még azon 
Levelei is, mellyek a' most emiétett Királynék' 
pecsétjei alatt születtek , törvénytelenek lettek, ha 
csak azok 'Sigmond Királynál* mjabb pecsétjével 
a' fentebb is emiételt határ üdő alatt meg nem 
erősítettek. Ide tartozik még a' dolognak tökél- 
letesebb voltára nézve : 

^ 0,-er Hogy Ili ik vagy is Velenczei András 
Királynak is azon Oklevelei, mellyek az utána 
következő Károly Királynak gyűrűs-pecsétjével 
meg nem erősítettek, törvényes erő nélkül szű- 
kölködnek. 

a) Lásd PRAY m. <). lap. 

129 't'A §. Azon vizsgálatokról , melly szerént az 
elébb meg nevezett Királyoknak törvényes 
erőben lévő pecsétjeiket , az el- avultaktól 
vagy is meg semmisít étiektől ; követ- 
kezésképen az általok meg erősített Okle- 
veleket is , az erötelenektöl meg lehessen kü- 
lönböztetni. 

Jöl lehet emlékezik VERBOCZY némelly 
Királyokról, kik pecsétjeiket változtatták, azon 
vi'sgálatot azonban , melly szerént azoknak ujjabb 
pecsétjeiket a' meg semmisítettektől meg lehetne 
különböztetni , — kivévén a' Flóbert Károly' uj- 
jabb pecsétjéről való értekezését — egészen par- 
lagon hagyta ; sőt a' mi több — a' mint már emié- 
tetett — némelly Királyoknak pecsét változtatá- 
saikat elő sem hozta. Azon hiánosságnak ki pó- 
tolásául tehát szükség meg jegyezni , és pedig 
mindenek előtt, aj 



~< 5 9 )- 

i-ör II-diíx András Királynak , 

El-veszett'pecsétje. 

Egyes-pecsét (Sigillum-simplex , Monosphra- 
glsticum)jmelly a' Királyt' koronázol fővel , 's li- 
liomos Királyi-pálezával ; kezét, mellybe egy ke- 
resztes gömböt (glóbus) tart, a' mejje felé fordít- 
va, 's párnás Királyi-széken ülve ábrázolja. 

Az ujjabb -pecs etje. 

Hasonlóul ugyan, azon metszésekkel jelenik 
meg mint az előbbeni , a'zal a' különbbséggel 
mindazonáltal: hogy a' pecsétnek bal oldalán, 
's mintegy a' Királyi-szék azon oldala felett , 
Bélának a' Fiának pecsétje kis formában; mel- 
lven Bélának mejj-képe sisakos fővel, 's ezen kö- 
rűi-írással SIG1LLVM f REGIS. BELE. adatik 
elő , ki tetszhető, b) Ezen kis pecsétecske he- 
lyett azonban, üdővel a' Nap, és Hold foglaltak 
helyetej melly változtatás alkalmasint az Atya, 
's Fiu közt támadott egyenetlenség miatt történ- 
hetett meg. Ismét azon a' pecséten: mellyhez a' 
Béla' kissebb pecsétje ragasztatott, a' Király fe* 
jén meg lehetős ekességű; a' másikon ellenben 
igen együgyű Királyi Koronát lehet észre venni. 
Egyéberánt az előbbeni pecséten két körbe ezen 
körűi-írás ; „ANDREA (itten az Andreas szóból 
el maradott S. betű, és a' Dei gra szó 's szó- 
rész a' Béla, kissebb pecsétje alatt lappangnak) 
CIA. VNGARIE. DALMACIE. CROACIE. RAME. 
SERVIE. REX f) Itten következik a' belsőbb kör- 
be való körűi-írás) SIG1LL (az az Sigillum, Ez- 
után ismét az Andree nevezetből az Andr szó- 
rész el takarva látszik lenni) EE. REGIS. TER- 



-( 6o )- 

CII. BELE. REGIS FILII. A' másik pecséten ha- 
sonlóul ezen Jkör fii-írás szemlélhető, a'zal rf kü- 
lönbbséggel azonban : hogy azon , — minthogy 
semmi kissebb pecsét rajta nem találtatik, — a 1 
körülírás, (melly ezen nagyobb betűkkel met- 
szetett ki mint az elobbenin) egészen látható \ egy- 
szersmind pedig a' Dei Gratia szavak Szórövi- 
dítéssel fordulnak rajta elő e' szerént : Dl : GRA. * 

2ror IV-ik Béla Királynak, 

Elveszett-pecsétje. 

Minthogy ezen Királynak el veszett pecsét- 
jét látni szerencsém nem lehetett ; ugyan azért 
a'nak mivoltáról semmit sem mondhatok. 

Az ujjabb-pecsétje pedig* 

Kettős nagy pecsét, mellynek előlapján (pars 
adyersa) a' Király koronázott fővel jobb kezében 
liliomos Királyi-pálczát , a' másikban ismét mej- 
jéhez fordítva Keresztes-gömböt (globum Cruci- 
gerum) tartván , karatlan Királyi-széken ül, 's 
jobb felén a 7 Koronája mellett a' körül írásos 
körbe a' Hold' újsága tapasztalható. Az ellenlap- 
ján (pars aversa) pedig a' pecsétnek , egy nagy 
pai'sba helyheztetett Kettős-kereszt szemlélhető. 
Különben az elő lapon két körbe ezen körül - írás: 
S. BELE : DEI : GRA : HVNGAR1E / DAL- 
MA CIE : CROACIE: RAMEi f (A' belső kör- 
be) SERVIE: GALIC1E: LODOM— ERIÉ • 
CVMANIE; REGIS. Az ellen -lapon pedig egy 
körbe ezen körŰl-írás: „SIGILVM ; QVARTI ; 
BELE: SECVNDI: ANDREE • REGIS; FILII 
f foglaltatik. 



-( 6i )- 
3-or Kun Lászlónak, 

Regi' pecsétje* 

Kettős-pecsét ; mellynek elő-lapján a' Király 
Koronás fővel , jobb kezében hármas levelű li- 
liomos Királyi-pálczát ; bal kezében pedig, mel- 
lyet ki terjeszt kettős-keresztes -gömböt tartván , 
karatlan Királyi-széken űl. Azon kívül a' Kirá- 
lyi szék jobb oldalából, valamelly görbe ág lát- 
szik ki nőve lenni, mellynek tetejébe a' Hold-uj- 
ság szomorúan világít; bal felől pedig a' Király 
keze mellett egy Csillag hinti széjjel halavány su- 
garait. Egyéberánt a' pecsétnek ezen elő-lapján 
két körbe ezen körül-írás : „S. LADISLAI. DEL 
GRÁCIA. UNGARIE. DALMACIE, CROVACIE. 
RAME. SEf: (itten következik a' belsőkör) 
RVIE. GALICIE. LODOMERIE. CVMANIE Qo. 
REGIS. szemlélhető. A' pecsét ellen-lapján ismét 
egy nagy pai's , mellyet egy láncz szemeket áb- 
rázoló kör , vagy is koszorú vesz körűi , 's a' melly- 
nek közepében egy hegyes all-végű Kettős-kereszt 
vagyon helyheztetve , látható. Különben ezen a* 
lapon egyes körbe ezen körül-írást láthatni i „SI- 
GILLVM. LADISLAI. TERCH OVINTI. [STE- 
PHANI. REGIS. FILII, f" 

Az ujjabb - pecsétjéé 

A'nyiban különbözik a' másik régibb pe- 
cséttől, hogy az ujjabbnak elő-lapján a' Királynak 
(kinek itten a' dereka övvel vagyon keresztül köt- 
ve) bal keze nem ki terjesztve, hanem a' mejje 
felé vagyon hajtva , és a'ba nem kettős, hanem 
egyes*keresztes - gömböt tart ; a' má.sík kezébe 
lévő liliomos pálczának pedig nem három , ha- 



-( 62 )- 

nem öt'ágai látszanak. Ugy szinten ezen ujjább pe- 
csétnek elő-laf>ján sem Hold, sem Csillag, sem 
pedig fa- ág nem tapasztalható. Ismét ezen a' la- 
pon a* koríl-írás éppen az , a 1 mi a' régi pecséten, 
a'zal a' kxilönbbséggel, hogy az ujjabbon a' ko- 
rűl-rrás két körbe szemlélbetó, és midőn a 1 kül- 
ső körbe lévő írás meg szakasztatik , 's a' belső 
körbe által vitetik , e'képen szakasztatik meg: 
S — ERVIE. a' Galiicia Ország nevezet pedig 
két L. betűkkel vagyon írva. 's a' t. Az ellen-lap- 
ja ezen ujjabb pecsétnek ismét a'hyiba különbö- 
zik a' régi pecsétnek ellen-lapjátó^, hogy az uj- 
jabban, a' pecséten találtató pai's nem láncz sze- 
mekből ál , hanem csak lapos körrel van bé 
kerítve ; egyszersmind a' pai'sban látszó Kettős- 
kereszt' alsó kereszt fájának háta megélt egykis 
láncz szemekből álló koszorú forma kör látszik, 
's a' Keresztnek all vége nem hegyes, hanem 
lompa. 's a' t. 

4-or Róbert Károlynak. 

Egyik el enyészett pecsétje. 

Ez Kettős -pecsét, mellynek elő - lapján a' 
Király Koronás fővel jobb kezében liliomos Ki- 
rályi -pálczát : bal ki terjesztett kezébe pedig Ke- 
resztes-gömböt tartván , egy hoszü magos karú 
Királyi - széken űl. A' Királyi - szék mellett két ol- 
dalról, két kis két részre fel osztott pái'sok lát- 
szanak. A' körűi -irás ezen a' lapon egyes körbe 
e'képen szól : „ KAROLUS : DEI : GRA. (gratia) 
HUtfGARIE : ! DALMACIE': CROAC1E: RAME : 
SllIE: (Servie) GALICIE: LODOMERIE : f Az 
ellenlapon ismét egy nagy pais mellybe Kettős - 
kereszt vagyon helyheztetve , látszató. A'pa'is tele- 



-( 63 )- 

jén hasonlóul Kettős - kereszt de csak kicsin for- 
mába jelenik meg, inellynek ismét mellette mind 
a' két felől kissebb pai'sok szemléltetnek. A 7 kö- 
rűi - irás pedig ezen a' lapon e' következendő : „ 
COMAN1E : BULGARIE : Q3 : Cque) REX: PNC 
(Princeps) SALERNITANUS : ET : HONORIS 
AC: MONTIS: SCI: (Sancti) ANGELI: DNS 
(Dominus) 

A másik meg semmisített pecsétjét* 

Minthogy sehol sem szemlélhettem, itten 
a'nak le irását nem adhatom. 

Az ujjabb törvényes erejű pecsétje* 

Kettős - pecsét , mellyet VERBOCZY, fen- 
tebbis emlétett Czimjébe a' többitől e'képen 
különböztet meg : „ melly harmadik pecsét , 
úgymond : a képen esmértetik meg , hogy a 
pecsét körébe (t. i. a' pecsét ellen-lapját érti) 
helyheztetett paisnak, mind a két oldalai 
mellett Sárkányok látszanak „d) Ezen le Írás- 
hoz T. PRAY GYÖRGY még e' következendőket 
ragaszt: "a' Sárkányoknak fejei; úgymond a' 
pai'sfele fordulva, farkai pedig öszve kunkorod- 
va látszanak. Hozzá járul még éhez az is : hogy 
ezen a' lapon lévő nagy pai'snak tetején nem Ket- 
tős - kereszt, mint a' másik el veszett pecséten, 
hanem kissebb pai's szemléltetik; a' mint is ezt 
a'képen valamint T. PRAY GYÖRGY elő adta.^j!; 
e) a' IV Táblán az í-ő szám alatt láthatni. i.szám 

5-ör I-ső Lajos -Királynak. 

Régi el veszett pecsétje. 

Kettős -pecsét, mellynek elő lapja a' Királyt 
koronázott fővel, jobb kezébe Királyi - pálczát , 



-( 64 )- 

bal ki terjeszteti kezébe pedig Keresztes gömböt 
tartva ábrázolja. A' körül- irás ezen a 1 lapon e'ké- 
pen szol : LODOVICVS. DEL GRÁCIA. ÍIVN- 
GARIE. DALMACiE. CROAC1E. RAME. SER- 
V1E. GALIC1E. RODOMERlE.f Ismét a' pecsét- 
nek ellen -lapján egy pa'sba Kettős -kereszt hár- 
mas donibon helyheztetve szemléltetik , 's a' 
domboknak terűielét liliom virág láiszatik el fog- 
lalni. A' körűi -irás pedig egyes körben e' követ- 
kezendő : COMAME. BVLGAR1E. Q. REX. PRIN- 
CEPS. SALERN1TANVS. HONORIS. MONT1S 
SCI (Sancti) ANGELI. DNS. (Dominus) 

Az ujjabb pecsétjén ellenben. 

K Király Királyi -széken ülve, bal kezét, 
mellybe keresztes gömböt tart mejje felé fordítva 
jö elő. A' Királyi -széknek két oldalát ismét két 
kissebb pai'sok ékesítik, s a' körül -irás ezen a' 
lapon két körben foglaltatik. A' túlsó vagy is el- 
len - lapon pedig a' Kettős -kereszt hármas -he- 
gyen ugyan meg jelenik, de a' hármas -hegynek 
terűletét liliom virág nem diszesiti, a' mint ezt 

jv.jit a' IV. Táblán a' 2-ik Szám alatt világosabban ész- 

lábia re vehetni *** 

a.szüm 

6-or 'Sigmond Királynak. 

Azon réqi el veszett pecsétje , mellyröl T* 
FBAY GYÖRGY is emlékezik/) 

Kettős -pecsét, mellynek elő -lapján a' Ki- 
rályt Királyi - széken ülve szemlélhetni. A' Kirá- 
lyi - széket két felől két pai'sok , mellyeken Ma- 
gyar Országnak Czimere látható ékesítik ; mind* 
*gyik pai'snak pedig tetejét egy fejű Sasok őrzik. 

Rü- 



-( 65 )- 

Különben a' Körülírás ezen a' lapon , melly két 
körbe foglaltatik , meg szakasztott , és a' külső 

körből e'képen vitetik által a' belsőbe: BR 

ANDEBVRGENSIS. 's a' t. Az ellen -lapján is- 
mét ezen pecsétnek középszerű pai'sba Kettős- 
kereszt tündöklik, A' pai'snak tetején egyfejü 
Sas , egyéb kerületén pedig öt szárnyas Sárká- 
nyok szemlélhetők. 

Az ujjabb pecsétje pedig melly ról VVERBÖ* 
CZ Y is emlékezik g) 

Hasonlóul Kettős * pecsét ; a'nyiba mind azon- 
által különbözik az előbbenitől, hogy e'nek elő- 
lapján a* Királyi-széket nem két, hanem négy 
paisok , melly ek Magyar, Dalmát és Morva Ország- 
nak Gzimereit foglalják magokban, veszik körűk 
Ismét a' Királyi -szék tetejét Kettős - Kereszt az 
alját pedig Oroszlány diszesiti : A' körűi -irásba 
levő szavak ottan, a' hol a' külső körből a' bel- 
sőbe vitetik által a' körűi irás - meg nem szakasz- 
tatnak. Az ellen - lapon ismét egy szív forma pa- 
i'sba Kettős -kereszt fordul elő , és a' pai 1 st már 
nem öt Sárkányok i mint az eiébbeni pecséten, 
hanem hat kissebb Czimerekkel tellyes pai'sok 
veszik kÖrűl. Egyéberánt az előlapi körűi - irás e* 
következendőket foglal magában : S1GISMVN- 
DVS. DEL GRÁCIA. HVNGARIE. DALMACIE. 
CROACIE. RAME. SERVIE. GALLICIE. LO- 
DOMERIE. COMANIE. BVLGAR1E. QVE. REX 
MARCHIO. BRANDEMBVRGENSIS. AG. SA- 
CRL ROMANI, IMPERII. ARCHICAMERARI- 
VS> NEC NON. BOHEMIE. ET LVCEMBVR- 
GENS1S. HERES. A' hátlapon való körülírás pe- 
dig e'képen szóll ; „ S. ( sigillum ) SECVNDVM. 
SIGISMVNDL DEI. GRÁCIA. REGIS. HVNGA- 
RIE. ET ALIORVM. REGNORVM. REGIS. PA- 
Diplomatika IL Dan E 



-( 66 )- 

PiII. SIG1LLL EXPRESSORYM. „ valamint mind 
ezeket az Y-ik Táblán az I-só szám alatt bőveb- 
ben mag láthatni. *** 

7-er Károly Királynak. 

Azon gyűrűs - pecsétje , melly által III -ik An- 
drás Királynak Oklevelei meg erősíttettek WER- 
BŐCZY fente bbis emiétett Czimjébe eképen írja 
le : „ Azon gy ürűs pecsét úgymond .veres uiaszk- 
ba vagyon nyomva , 's a 1 pecséten lévő Király* 
képének jobb oldalán K.beiii jelenik meg h) 

a) Azor» Királyoknak pecsétjeit , kiknek Okleveleiké?; 
nem kelletett törvény szerént az ujjabb pecséttel 
meg erösitetni , nem tartottam el múlhatatlanul 
szükségesnek rézbe vésetni 's ugyan azért azoknak 
csak le irását közlöm az érdemes Olvasókkel o'nyi- 
val inkáb ; mivel azoknak ki metszések több Réz- 
Táblákat kívánván , ezen könyvnek szűk határa* azt 
meg nem engedte volna. 

b) Lásd PRAY GYÖRGY de Si'giUh BR. et Reginarum 
Hungáriáé 's a't. ki adott könyvének Il-ik Réz - Tábi 
a' 'í-ík szám alatt. 

c) Lásd PRAY. most emiétett könyvének IU-ik Réz - 
Táb. a' 2 ik szám alatt. 

d) Lásd WERRÖCZY Il-ik Rész. 14. Czimjét. 

e) PRAY most mond. könyv. I-sö Réz Táb. 6 ik szám. 

f) PRAY m. k. Illik Réz- Táb. i-sö szám. 

g) WKRBŐCZY Ilik Rész 14. Czim. 

h) WERBŐCZY Il-ik Rész 14. Czim. 17. §. „Item 
liiterae tertii Andreáé fíegis, qui Venetus cogno- 
minatus est , non jervantur : Exceptis illis quae 
per Dominum Carotum Bégem immediatum suum 
successorem annulari sigillo suo in cera ruőea, 
( in qua habetur littera K. circa imaginrm a porté 
dtxtra~) pro signo confirmationis opposito , Jilis- 
itnt cvnfirmatae , nam taies ebservantur, „ 



-( 67 )- 

*) Volt még András Királynak a' rilost le irtán luvül 
egy más leg ujjabb egyes - pecsétje is , melly legin- 
kab a'ba különbözik a' fentebb le irt pecsétektol , 
hogy ez nagyságára nézve a' többit felül haladja, és 
a' rajta lévő körül - irás szokáson kívül három kör- 
be foglaltatik, e'kt'pen: ANDREAS : DE1 : GRA- 
T1A: VNGARIE.-DALMACIE: CRÖAC1E: RAME : 
8ERVIE: GAL1CIE : REX: a' középső - körbe : 
SIG1LLUM : SECÜNDI. ANDREE : REGIS : TER- 
C1I: RELÉ: REGIS : FIÚI: a' leg belsőbb - körbe 
pedig ALIA: SlGILLA : SÜNT: FAL A: ISTüD : 
SIGILLUM: EST: VERUM. Egyéberánt ezen a' 
pecséten sem Nap , sem Hold nem látszatok. Lásd 
ezen pecsétet rézre metszve PRAY m. k. V. Táb. 
l-ö szám. 

•*) I-ö Lajos Király azon Okleveleibe , mellyeket ujjabb 
pecsétje által meg erősített, bizonyos meg erősítő-be- 
széd formával élt , és azon beszéd forma vagy az Okle- 
vél'elö'lapjára iratatott, vagy pedig ha ottan ki nem fért 
volna, az Oklevélnek hátlapjára is által vitetett. Azon 
megerösitö-beszéd az emlétett Király' pecsétje el vesz- 
ténekesetét is foglalja magában ^mellyet mind WER- 
BŐCZY 11. R, i/j, Czimjébe ; mind pedig a' Magyar 
Törvény- tárba ( Corpus Juris ) ugyan azon I ö La- 
jos Királynak Törvény - Rönyve elölt olvashatni 
's e'képen kezdődik: „ IVos Ludnvicus. pratfufus 
Universis deciaramus , quod ff 's a' t. Néha azonban 
ezen beszéd forma, némelly meg erősített Oklevél 
bői ki is maradott , 's a' hellyett ottan , a* hol az Ok- 
levél a' pecsét fel fügyesztése végett bé metszetett , 
csak a* meg erősítés határ üdejet. i. napja eszten- 
deje, valamint az Uralkodási esztendő - s/ám is a* 
Kanezellarius , Vagy a'nak Tisztviselője által Írattak 
ki, e'képen p. .o. Anno M. CCC. saxugesimo quarto , 
V, m Calendas Januiry , Regni autern vigesirno ter- 
tio, 

***) Sigmond Királynak ezen most emlétett ujjabb 
pecsétjén kívül volt még más utóbb csináltatott 
ujjabb pecsétje is, t. i. azon Kettős Fejedelmi nogy 
pecsét mellyet mint Romai Császár vagy^ is Imperá- 
tor készítetett. Ezen pecsétnek elö-lapján Sigmond 
Király Királyiszékébe ülve ; lábánál pedig egy Orosz- 
lány fekve ezen körül - írással : SIGlbM'VNDVS : 
DEI, GRÁCIA. ROMANORVM. IMPERÁTOR. 

E 2 



-( 63 )- 

SEMPER. AVGVSTVS. AC. HVNGARIE. BOHE- 
MIE. DALMAC1E. CRO-VCIE. (a'belsöbb körbe) 
HAME, SKKV1E GALICIE. LODOMERlE. COMA- 
NIE. BVLGAKIE Q 4 (que) RKX. IlT. LVClM- 
BVRGENS1S. IIERES. szemléltetik, Valamint sxin- 
te ezen lapon a' Király mellett két felöl bat kissebb 
paisokis látatnak. A' pecsét' hát -lapjának közepén 
pedig egy Kettős - keresztet magában foglaló nagy 
pa'is a' körülötte lévő hat kissebb pai'sokkal 's ezen 
körül-irással : S. (sigíllum 3 SECVNDVM. SIGlS- 
MVNDi. DEI GRÁCIA. _ROMANORVM. IMPT- 
TOIS (Irnperatoris) SEMP. (Semper) AVGVSTÍ. 
AC. HVNGARIE. ET. ALIORVM, REGNORVM. 
REG1S. PARII. SIG1LLI EXPRE3SATORVM ( e- 
zen utolsó szóba a' rum végezet szó - rövidítéssel 
Vagyon ki irva } tapasztalható. Egyéberánt ezen pe- 
csét valamivel nagyobb az előbb le irt pecséteknél , 
*s üdövel az ezen a' pecséten lévő Oroszlány olda- 
lára ezen szavak is ,, Haeresis Bohemica niets/.etet- 
tek Különben ezen a' pecséten még az is figyelem- 
re méltó , hogy e'nek mind a két lapján kissebb pa- 
i'sokba két- fejű Sas szemléltetik (Lásd PRAY dejl» 
gillisw. k. XIV. Tabl. i-ö szám. 

130-íA §. Mire szükség leginháb , *$ mindenek 
előtt figyelmezni a Pecsét esmér et tudomá* 
nyáb a? 

A' Pécset - esmérét* tudományába szükség 
mindenek előtt figyelmezni : I-ör A' pecsétbeli 
műszerre , vagy is azon materiára , a' mellybe , 
vagy a' mire a' pecsét ki nyomatatott. U-or A* 
pecséteknek külső formájokra, vagy is ábrázolat- 
jókra (figura sigillorum). Ill-or A' pecséteken lé- 
vő Korul, vagy Felül-írásokra (Inscriptiones si- 
gillorum). iV-er A' pecséteknek az Oklevelekre 
való reá ragasztások, akasztások, vagy függesz- 
tések mődj.íra. V-ör Azon Személyekre, kik pe- 
cséteket basználtak , vagy is azokkal éltek. Ezen 
vi'sgál ásóknak segedelme által minden pecsét ne* 
meknek meg esm érésére könyen el juthatunk. 



-( 6g V- 

131'ik §• Azon műszerről , vagy matériát ól , 
mellyböl a! pecsétek formáltattak. 

Azon műszer , vagy matéria , mellyböl a' 
pecsétek közönségesen formáltattak két féle volt, 
t. i: közönséges viaszk. és érez máskép bá- 
nyászna ( metallum ) A' Viaszk valamint legré- 
gibb, ugy leginkáb használható műszer volt a' 
pecsétek' formáitatására nézve. Ugyan is a' Gö- 
rögök 's a' Piomaiak után a' Középkorba áztat 
használták a' pecsétlésre nézve mind azok, kik- 
nél a' pecsétlés keletbe, vagy szokásba volt. — * 
Az e'féle viaszk pecséteknek visgálatjába pedig 
leginkáb szükség vigyázni, a' viaszknak színére, 
és lágyságára. 

132^/ft §. Á* fehér , és veres viaszkról. 

A' Petsétlésre nézve több , 's küíönbbféle 
szinű viaszk használtatott. Édes Hazánk el hunyt 
Királyai é're való nézve leginkáb a' fehér viasz- 
kot tartották sajátjoknak; a' sárga viaszk hasz-* 
nálása ellenben minden üdőben idegen doiog 
volt előttök. Ugyanis Sz: István •, Kálmán , III ik 
Béla , Imre IV-ik Béla. V-ik István 's több kö- 
vetkező Királyaink is egész I-ő Ferdinánd Király 
uralkodása koráig a' pecsétlésre nézve, csak leg-> 
inkáb a' fehér szinű viaszkai éltek. Azt alítják 
ugyan az Ujjahb-Qklevél - esméret' Szerzői a) 
hogy 'Sigmond Királyunk a' pecsétlésbe sárga. 
viaszkot is használt volna ; de PBAY GYOPi- 
GYünk b) azon áiitást csak az Iniperiumi , vagy 
is a' Császársági dolgokba tartja lehetségesnek 
lenni. Egyéberánt az üdő viszontagságainak in- 
káb ellent ál a' sár színű , mint a' fehér viaszk , 
mellyeket, ha mindjárt kevéssé meg metszi is az 
ember, igen bajos színekre, nézve egymástól meg 



esmérni, mivel az üdőnek emésztő, J s érlelő ere- 
je üdovel mind egyiket gyász színbe öltözteti , 
c) ha mindazonáltal fel olvasztatnak , könyebben 
meg lebet őket egymástól színekre nézve külön- 
böztetni. — A' veres viaszknak használását régen- 
ten a' Görögök csupán a' magok tulajdonoknak 
tartották, és pedig mind a'dig, míglen üdöveí 
más Európai Királyok, 's némelly Egyházi főbb- 
emberek is az a'zal való élést magok sajátjáváis tet- 
ték. Német Országban 1-ső Fridrik Császár volt 
az első, ki a* veres viaszkot a' XII. Század köze- 
pe táján kezdette használni. Édes Hazánkba né- 
mellyek szerént Piobert Károly, és I-ő Lajos Ki- 
rályok nyomatták ki leg először Királyi gyűrűs-pe- 
csétjeiket veres viaszkra ; én azonba akadtam né- 
melly nyomára a'nak, hogy a' verés viaszkot a;' Kirá- 
lyi gyűrűs - pecsétre nézve már IV-ik Béla Rirályis 
használta, d) A' mgy Fejdelmi-pecsétekre nézve, 
pedig 'Sigmod Király élt mindenek előtt veres 
viaszkai , e } a zal a' különbbséggel mindazonál- 
tal; hogy a' veres viaszkot 'Sigmond- Király is csak 
azokra a 1 NagyJ pecsétekre használta, mellyekkel 
mint Piomai Király, s' üdovel mint Császár élt, 
mellyeket is a' Sas -Czimerről is könyen meges- 
mérhetni ; következésképen azokra , a' pecsétek- 
re nézve, mellyekkel még mint csak Magyar Or- 
szági Király élt, a' veres viaszkot soha sem hasz- 
nálta , Egyéberánt a' veres viaszkkal való pecsét- 
lés édes Hazánkba régenten olly nagy becsbe tar- 
tatott, hogy azokkal élni, bizonyos a' végett ki- 
adott Királyi Szabadság- levél nélkül senkinek 
sem lehetett, g) Vágynak azonba példák, hogy 
INemes Hazánk Zászlós-urai, 's Püspökjei már 
I-ső Lajos Király üdéjébe is Leveleiket veres- 
viaszk pecséttel erősítették (DOG1EL I-ső Dar. 38 
lap). A' Migyar Országi néinelly Városok ezen, 
szabadságot, Szabadság-levél mellett csak a' XX. 



-( 71 )- 

Századba, némelly Vármegyék pedig me'g utóbb 
valamivel nyerhették meg. h) Különben, a' régi 
Okleveles -beszédnek követésére nézve még mai 
napigis fent maradott az a' szokás, melly sze- 
rént azon Oklevélbe, melly által valaki a' Ma- 
gyar Nemesek, Zászlósok, 's Grófok közé be ik- 
tattatik, a'nak egyszersmind a' veres viaszkai való 
pecsétlésre is hatalom adatik. 

a) Neues Lehrgeb. de Diplomatik, Tora. V. §♦ 4^>9- 

b) PRAY GYÖRGY de Slgillis 'sa't. m. könyv. 2.6. 
lap. 

c) Lásd BECKMANN Beytráge zur Geschichto der 
Erfindungen. I-ö RÖt. 482 — 83. l a P* 

d) A* FEHÉRVÁRY Okleveles gyűjteményébe Miklós 
Nádor Ispány előtt végbe ment Octavalís Perből va- 
ló Oklevélnek e' következendő szavai: JV. Réla Le- 
veléről 's pecsétjéről e'képen emlékeznek : „Geor- 
gius íilius Petri pro Laurentio A. produxit duas 
Literas quondam Domini Belae Regis , quarumpri- 
mae — secunda namque ipsarum Literarum secreio sub 
sigillo annulnri cum cera rubra consignata , hauc ver 
balem aervabat continentiam Cí 'sa't Ismét alább: 
,,Paulus verő I. praesentaverat primum praefati Do- 
mini Belae Regis — secunda namque ipsarum ejus- 
dem Domini Belae Regis dicto sub sigillo secreto 
annulari cum cera rubra consignata" 'sa't. JEzen 
most emiétett Oklevelek szóról szóra ottanié vágy- 
nak írva , 's mind a* kettő 1266-ik Esztendei üdö 
kiadást visel. Különben minthogy azokat a' ma^ok 
eredeti valóságokban nem láthattam , ugyan azért 
a* mondottaknak valóságokról , egyéb bizonyságot 
elő nem adhatok, 

e) Bizonyságot tesz e'röl KANIZSAY János Esztergo- 
mi ErseU , egy i4i5-ik Oklevelében, mellyben e'- 
képen szól: „ÖÍGvcritis Litteras Serenissimi Prin- 
cipis , et Domini nostri , Domini Sigismundi Roma- 
norum , et Hungáriáé Regis Inclyti in pergameno , 
sigillo suo in cera rubra , qua ut REX ROMA- 
NOflUVl utitur impresso" 

/) Lásd PRAY GYÖRGY de Sigillis m. k. 27. lap, és 
az feHebbi e) jegy alatt való jegyzést. 



-( fa )— 

S) ^gy f ° Maximilián a* Bozyn Grófoknak szabadsá- 
got adott veres viaszkkal a* pecsétlésbe élni e* ké- 
pen : yy Vobis et haeredibus vestris — in evidens ar- 
gumentum hujusmodi vestrorum — praeeminentiae , 
gratiae gratiam, et honari honorem adjicere volen* 
tes , ut ex nunc in antea futuris , et praeteritis tem- 
poribus , in quarumlibet vestrarum litterarum , et 
Chyrographorum sigillatione cera rubra uti ^etfrui 
pof sitis et valeatis — vobis plenissimam , concedi* 
mus irrevocabilem facultatem per praesentes", 

h) TPyen Szabadság-levelet nyertek Szeben , Kassa , 
Bárt fa i45.3. Posony (more Civitatis nostrae Bu- 
densis) 1459. Késmárk 1463. Sopron i4t>5. Eperjes 
14nf{. Szakn/cza i524« Kis-szeben 153.3. Magyar vá- 
rasok (KATONA ffist. Crit. BB. Hung. Stirp. mix. 
Tom. XII. Ord. XIX. pag. 4540 Ugyan azon szabad- 
ságot nyertek Toth-Ország. 1496* Szepes Vármegye 
1624. Ábaú) Vármegye. 1659. 'sa't. 

135-/A §. A! Sárga, zöld és Jehete szinti vin 
ctszhrőL 

A' kiknek a' pecsétlésre nézve veres viasz-, 
kai élni nem engedtetett , azok a' sárga , vagy 
zo!d viaszkot használták. Az első a' XIV. és XV. 
Századba a' Francz Királyok' tulajdona volt. a) 
mind a' két félével pedig édes Hazánkba azok 
éltek, kiknek a r veres viaszkot használni szabad 
nem volt , és pedig mind a'dig az üdéig, míglen 
a' XV. XVI. és XVII. Századba Királyaink a' ve- 
res viaszkai való élést fel szabadították. A' zöld 
viaszkot azonba édes Hazánkba valamivel későb- 
ben ^ használták mint a' sárgát, és T. PRAY 
GYÖRGY, b) zöld viaszkra nyomot pecsétet a' 
Bubek István Gömöri Grófnak vagy is Főlspány- 
nak 1347-iki Levelén lévőnél régibbet nem vett 
észre. DOBNER szerént a' Cseh Vezéreknek 
maradtak fent a' XI. és XII. Századból fekete 
viaszk pecsétes Leveleik is ; e) mellynek keletét 



_( T5 y. 

valamint édes Haza tikra nézve tellyességgel ti 
sárni nem hehet ; ugy szinte a'nak gyakori hasz- 
nálását nem is erősíthetjük, d) Ugyan ilíyen feke- 
te - viaszk-pecsétet kedveltek a' Melitensisek' Kend-* 
jenek Nagy - Mesterei is , és pedig nem csak a' kö- 
zönséges Levelekbe, hanem más nagyobb tekin- 
tetű dolgokra nézve is. Egyéberánt a' Német Or- 
szági írók emlékeznek vagy két Német Fejedelmek- 
nek, sót némellyek szerént más Nemes szernél- 
lyeknek is f) kék viaszk pecséttel való élésekről, 
de illyenszinű viaszk pecsét, még alig ha valaki 
által szemléltetett, g) 

a) N. L. G. der Dipl. V-ik Dar. 470. §. 

b) Lásd PRAY m. k. 28—29. lap. 

c) Abhandlung einer Privát -Gesellschaft in Bőhmen. 
1. Bd. Prag. I775. 

d) A' Szepesi Káptalan egy 1367-iki Oklevelébe emlé- 
kezetet tesz a' fekete viaszk pecsétről e* képen: 
„Literas prudentis Johannis Schurke dicti , Comi- 
tis Provinciáé Scepus , et 24. Juratorum de eadem 
Scepus Annoi3Go. confectas, sigilfaquepraedictae ter- 
rae Scepus in kopj u la pargameni dependente , in nigra 
ce^a communitas , in cuius medio magna turris ap- 
parebat^. 's a' t. 

j) TT. SCHWARTNER MÁRTON Ur birtokába va- 
gyon egy a' Melitensisek Rendjétől ki adott Oklevél , 
mellybe ezek olvastatnak : „in hujus rei testimoni- 
ura Hulla nostra magistralis in cera nigra praesen- 
tibus est impressa. Dátum Nteütae in Conventu 110- 
stro die 20a mensisMaii 16,37. Azon pecsét, a' 
mint a' tisztelt Ur le irja , középszerű-nagyságú , 's 
a* papirossal bó fedezett fekete viaszkra vagyon 
nyomva , mellyen a' Nagy Mester mejj-képe , a'nak 
nevét, 's czímjét magában foglaló körül-irással szem- 
lélhető. HEVENESSI MSS. I. p. 41,5. 419. 

/) Lásd. GRÜBER m. k. 124. lap. 

g) JO. FRIDR. JOACHIM. Einleitung zur deutschen 
Diplomatik. Halle 1754* 54. lap. Egygyezt. BECK- 
»ANN m. k. 484. lap'. 



— ( 74 )- 

134-/A §. Á tiszta, *$ vegyített viaszk pecsé- 
tektől: 

Az ollyan viaszk pecsétek , mellyek csak csu- 
pán egy színű, viaszkból álanak , tisztáknak 
(purae) ; ellenben a' mellyek több szint játszanak , 
vegyitett (mixtae) viaszk pecséteknek neveztet- 
nek. Édes Hazánkba a' vegyitett - viaszk - pecsétek- 
nek elő-lapjai, vagy is azon tisztességesebb olda- 
lai , mellyeken a' Felül irás (Inscriptio) vagy Czi- 
mer látható, hói fehér, hói veres, hol ismét 
zóld szint viselnek, a' másik félgötabolyeg vagy 
is csiga formája oldalai pedig többnyire sárga 
.szint mutatnak. Az e'féle viaszk pecséteknek pél- 
dányjaira édes Hazánkba, a' XIV. a) 's XV. sőt 
ritkábban a' Xílí. b) Századbeli viasz pecsétek 
's néíuelly a'kori Püspökök viaszk pecsétjei között 
találhatni , 

a) Azon 1.355 iki Oklevél , "veilybe Magyar Ország- 
nak Nagyjai, Károly Magyar, és Kazimir Lengyel 
Királyok között a' Lengyei Országi Királyi-széUbe. 
való örökösödés eránt tett egyességeket hit-le tétel- 
lei is meg erösitették , 10.57-ben iirakaoba hitele- 
sen le másoltatott, mellynek foglalatja a' Magyar Or- 
szági Rendeknek némelly vegyitett-viasz-petsétjéről 
e'képen szól: Noverint Universi praesens Transum- 
ptum — inspecturi , — quod nos Joannes Decanus, 
ét Cancellarius vidimus et diligenter inspeximus, 
qnamdam patentem lítteram sanam , et integram , Or 
mnique prorsus vitio carentem , tenoris , et continen- 
tiae infrascriptae , cui quidem dacem sigilla duo ob- 
longae Ji^urae , octo verő sphaericae Jigurae ^de ce- 
ra communi ad tergum , sed ad faciem de cera ru- 
hra , solum ultimum sigillurn de cera communi ex 
utraque parte in pergament pressulis appendebant 
3 ,tenor ejusdem per omnia sequitur in haec verba" 
DOÖIEL m. k. 38. 1. 

b) TT. SCHWARTNEa MÁRTON ür látott H-ik And- 
rás Királynak e^y Oklevelét, mellyen az egyes-vi- 



— c n )— 

ítszk -pecsétnek elö-lapja fehér 5 egyéb vésze pedig 
sárga színt viselt. 

135-iA §. A régi kiszáradt • ViaszkróL 

Nem egészen meg vetésre méltó a' viasz pe- 
csétek' visgálatjában azon meg jegyzés is: hogy 
t. i. mentől lágyabb, kövérebb, 's'sirossabb va- 
lamelly viaszk a'nál inkáb a'nak újságáról , 's 
mentől keményebb, 's ki szára dtabb, a'nál inkáb 
a'nak óságáról lehetünk meg győzetetve. Mellyre 
való nézve méltán kétséget gerjeszthet bennünk 
az oilyan Oklevél, melly régibb üdő- kiadást 
( dátum temporis ) visel , mint a' millyet a' raj- 
ta lévő szárazabb , vagy lágyabb viaszk pecsétnek 
mi volta, 's mineműsége mutat. 

130-iA §. A' Spanyol-viaszk ^ 's ostywpecsé- 

tekróL 

& Spanyal-viaszk pecsétnek feltalálását a' Sz. 
Benedek' Szerzetbéliek bizonyos Rousseau nevű, 
a' XVII. Századba élt Franczia Kereskedőnek tu- 
lajdonítják a) és némellyek a'nak használását az 
l6^0-ik Esztendőnél fellebb vinni nem is kíván- 
ják, b) de ezen álítás nincs tévedés nélkül; mi- 
vel az e'féle pecsét-nem. Német Országon már 
% 5 5 4-ben közönségesen uralkodott, c) A' veres- 
ostya-pecsétnek születése korát pedig némellyek 
az i624-ik Esztendőre visza teszik , holott pedig 
TT. SCHWARTNER MÁRTON Ur előtt az 1002- 
iki 27-iki Júliusról való ostya -pecsét , nem ide- 
gen dolog; d) sőt KINDLINGER MIKLÓS 1571. 
1,579. ' s több a' kori ostya-pecsétekről is emlé- 
kezik , mellyek a' Wesztfáliai Leveles - tárházba 
tartatnak. e) Egyéberánt szükség meg jegyezni: 
l-ör hogy a' veres-ostya-pecsétetlsokszor igen ne- 



-( 76 )- 

héz meg különböztetni a' veres-viaszk-pecséttől. 
2-or hogy a' veres - ostva - pecséteknek eredetét 
haszontalanság csupán a' Belgáknál , vagy pedig 
ezeknek , más Nemzetekkel való irás-beli közö- 
sűlésök között keresni ; mivel azon pecsét-ne- 
mét közönségesen a' Papok, a' kik talán azok- 
nak valamelly Szentséget is tulajdonítottak , talál-? 
ták ki. 

a) N. L. der Dipl. V. 4^4- 

b) Lásd PRAY m. k. 29. lap. az a) jegy alatt. 

c) JOS.PH. RÓ03, Fortgesetzte Aufklárung oondea 
altesten Gebrauch des Spanischen Siegelwachses % 
Francf. 1792 — N. AUgem. d. Bibliothek, III, 
köt. 024. lap. 

d) Őriztetik azon pecsétes-levél a* Pesti Tudományos- 
Egyetem' (Universitas) Könyv-tárában lévő Réz íra* 
tok között , a hol is még PRAY szerént , vágynak 
az ióo3. 1615. é$ 1620-ik Esztendőről való Yeres>- 
ostya-pecséttel meg erősített Levelek is. 

#) Lásd KINDL1NGER MIKLÓST. Nahere Nachrich- 
ten von dltestcn Gebrauche der Siegel-oblaten ♦ und 
des Sigellacks in dem XV "/. und XVI /♦ Jahrhun- 
dert. Dortm. und Essen. 1799^ 

157-/A §. Az Ércz-pecséteS'leveleJitól y ( Bullae ) 
és a Bulla nevezetnek hülönbbféle értei- 
m 



Szokásba volt régenten a' Görög Császárok* 
nál Okleveleiket arany-pecsétekkel fel-ékesíteni , 
a' kiktől ezen szokás a' Franczokhoz , *s üdővel 
a' Magyarokhoz is el terjedett. Értetődnek pedig 
a' Bulla Latán nevezet alatt nem csak az Okle- 
velekre fel- függesztetett ércz-pecsétek , hanem vi- 
sza-élésből azon Oklevelek is, mellyekre azércz^ 
pecsétek felfüggesztettek; sőt a' mi több néha, 
de ritkábban a' függő viaszk pecséttel meg erő-» 
sített Oklevelek is Bulláknak neveztetnek , igaz 



-( 77 )- 

értelemben azonban a' Bulla nevezet alatt csu- 
pa'n az érez pecséteket kelletik érteni. Használ- 
tak pedig az arany pecséteket a' Fejedelmeken , 
>s Köz -társaságokon kívül, régenten , de igen 
ritkán a' Római Pápák is. 

138-^'A §. Minő éreznemek használtattak a* 
pecsétre, és hányfélék a& arany-pecsttek? 

Az éreznemek közül a' pecsétre nézve leg- 
inkáb az arany, és ólom, ritkábban azonban az 
ezüst, réz, és fehér ólom (czin) ércz-nemek is 
használtattak. Az aranyból készített pecsétek két 
félék szoktak lenni t. i. üregesek (cavae) és üreg- 
telének (solidae) üreges-arany-pecséteknek azok 
neveztetnek, mellyek kívülről ugyan arany-lapok- 
ból vágynak öszve csinálva , belólrol azonba hé- 
zagosak és azon hézagjok régenten gyapottal, 
vagy szurokkal töltettek bé; üregtelen-arany-pe- 
cséteknek pedig azok hivatalnak mellyek tiszta 
vert aranyból olly formán készültek, hogy azok- 
nak belső részekbe semmi leg kissebb hézag sem- 
tap asztallá tik. 

139*íft §• Mellyik adott ki Királyaink közüli 
leg elóhbször Arany - pecsétes - leveleket ? 
nem különben Ilik Geiza* lll ik Béla , Ibik 
András, 's iV-ik Béla Királyok? Arany pe- 
csét es*lev eleikről (Bulla aurea.) 

Jól lehet Magyar Hazánkba mind e'dig az 
Arany-pecsétes-oklevélnek leg első jelét nem elébb, 
mint Il-ik Geiza Király uralkodása alatt tapasz- 
talhatni ; mindazáltal nem éppen lehetetlen az, 
hogy már több előbbeni Királyaink is osztogat- 
tak Arany-pecsétes-leveleket. Mert valóban a' ré- 



-( 78 )- 

gi Oklevelekbe gyakran elő forduló Sz. István 
Királytól adatott arany szabadság , vagy pedig* 
az aurea Libertate gaudentes nobiles (Lásd 
HORVÁTH 1ST. Gyökeres Nemzets. QO. 01. 
lap.) nevezetek alég ha Sz. Istvánnak valami ol- 
lyas Arany-pecsétes-levelére nem czéloznak,melly 
által a* nevezet Király a' Magyar szabadságnak el 
romolhatatlan, 's el enyészhetetlen talpkövét le- 
tette, 's meg erősítette. Ez mindazonáltal csak 
puszta vélemény , és észre-vétel , mellynek mint- 
hogy eleven példájára nem találhatunk , ugyan 
azért hinnünk kelletik, hogy csak ll-ik Geiza volt 
Királyaink között első, ki Arany-pecsétes-Okle- 
velet közre bocsájtott, és ez azon 1156-iki Ok- 
levél, mellyben az emiétett Király az Esztergomi 
Kanonokoknak vacsorájokról , mellyel az előtt 
azok szűkölködtek, tészen bizonyos rendelést, aj 
A'tól az üdőtől fogva pedig meg lehetős számmal 
jelentek édes Hazánkba az Arany-pecsétes-okleve- 
lek , és jól lehet az Ujj-oklevél-esmérelnek Szer- 
zői b) a'zal vádolják Királyainkat , hogy kevés 
Arany-pecsétes-leveleket adogattak ki, ezen vád- 
nak azonban igazságtalan voltát el árulják csak 
azon Arany-pecsétes-oklevelek is, mell) éknek lé- 
telekről némelly Oklevelek csalhatatlan tanúbi- 
zonyságot tesznek. Ugyan is csupán azokból is 
világosan ki tetszik: hogy Hl-ik Béla öt; Imre 
hét; H-ik András tizennyolcz ; IV-ik Béla húszon 
felül; V-ik István hat; Kun László négy; 111-ik 
András ismét négy; Róbert Király nyolcz ; I-so 
Lajos húsz; 'Sigmond közel harmincz ; Albert, 
és árván-szülött (posthumus) László öt; Hollós 
Mátyás a' busz számon felül való Arany-pecsétes- 
okleveleket osztogattak ki; holott pedig ezeken 
kívül még több Arany-pecsétes-oklevek is szü- 
lethettek, mellyeknek csak fent maradandó em- 
lékezeteket is meg írígyelhelé a' komor enyészet 



-( ?9 )~ 

mi tőlünk. Egyéberánt IH-ik Béla Király' rneg 
maradott üregetlen arany- pecsétjenek eíő-lapja 
(pars adversa) a' Királyt Királyi székébe ülve, 
\s bal ki terjesztett kezébe Keresztes-arany almát, 
jobb kezébe liliomos Rirályi-pálczát tartva ábrá- 
zolja; a' hát, vagy is ellen-lapon (pars aversa) 
pedig ezen szavaknál „SIGILLVM BELE" egyéb 
nem szemléltetik E'nél ékességére nézve sokba 
különbözik Imre Királynak azon 1202-iki Okle- 
velén lévő , >s TT. SCIIWARTNER M. Ur által 
is a 1 Bécsi Titkos-Leveles tárba szemlélt üreges- 
arany-pecsét : mellynek elő-lapján á' Király szo- 
kás szerént meg koronázott fővel pompás Kirá- 
lyi-székébe ülve ezen körűi írással: „Hemericus 
Tercii. Bele. fíegis. Filiiis., a' hátlapján pedig 
azon üdőbeli szokás ellenére szív forma pai's 
rryolczszoros keresztül való kötéssel , vagy vá- 
gással 's ezen körül-írással : „Dei. Grácia. Hun- 
garie. Dalmacie* Chroacie, Rameque. Rex" 
szemlélhetők. — A' II ik András 1221-iki Okle- 
velén lévő üreges arany pecsét elő-lapján a' Ki- 
rály egy karatlan széken koronázott fővel ülve, 
kinek bal felén egy Csillagnak a' Hold' szarvai 
közé helyheztetett ; jobb felől pedig a' Napnak 
képei látszanak, jelenik meg; a' hát-vagy is el- 
len-lapon pedig egy szív forma nyolcz-szorosan 
keresztül vágatott, vagy kötetett pai's tűnik szem- 
eleibe, mellybe minden második keresztül való 
Vágásnak közepén egy egy szív forma 's e'nek 
két felől egymás ellenébe fekvő Oroszlányok (ki- 
vévén az utolsó, vagyis a'pais alján lévő kereszt- 
kötést, mellybe csupán egy Oroszlán vagyon) lát- 
hatók. c) Ezen arany-pecséttől alkalmasint nem 
sokat különbözött H-ik Andrásnak azon 1222-iki 
Oklevelén lévő arany -pecsétjeis, melly által a" 
nevezett Király dicső Eleinknek Arany - sza- 
badságokat meg erősítette, IV-ik Béla Királynak 



-( 80 )- 

az üreges arany-pecsétjén pedig , melly a' N. Méltó- 
ságú Magyar Királyi Kamara Leveles ■ tárhazába 
őriztetik , szinte a' szerént, valamint a' rnost 
mondott Király' viaszk pecsétjén is a' kölölékek 
helyett Kettős - kereszt foglal helyet 

a) Lásd PRAY GYÖRGY' de vetere Reginas fíung. 
coronandi more czímü könyvének 41 • lap. Láthatni 
ezen Oklevelet a KAPRIINAI Kétlrat. XXXVII. 
köt. B. 27. szám. 

b) V-ik Dar. 107. lap. 

e) Lásd PRAY de Sigillis 'sa't. VII. Tábla I ö szám. 
GHUBER Kurigefasstes Lehrsystem 173. lap. IV. 
Tábla u-ik szám. 

IkO-ik §. A többi Magyar Királyoknak Erez- 
vagy is inkáb Arany - pecsétes - leveleikről, 

IV-ik Béla Király után igen kevesen voltak 
Királyaink között , kik Arany - pecsétes - leveleket 
nem osztogattak volna, a' mellyet, anyival is in- 
káb lehetet cselekedniek ; mivel a'ba az üdőbe 
a' Magyar aranynak bővsége , 's jelessége nem 
kevés figyelmet érdemlett a' Külföldieknél is. így 
Hollós Mátyás Király l4Ö4-ik Sopron Várossá- 
nak régi Szabadság -leveleit lemásoltatván, azon 
Másolatját, vagy is meg- erősítő -levelét , TT. 
SCHW. M.Ur szerént is (a ? ki azon pecsétet tulajdon 
kezeibe is forgatta) tiz Körmöczi aranyat nyomó ü- 
regtelen-arany-pecsétjével ékesítette fel. a) ^zon 
pecséten Mátyás Királynak talp-képe Magyarosan 
csimbókba kötött , 's font , vállaira csüggő hajjal, 
's koronás-fővel egy közönséges széken ülve , bal 
mejjéhez hajtolt kezébe arany almát, jobb kezében 
pedig Királyi pálezát tartva , 's lábai eleibe egy 
kis dombra helyheztetett Kettős-keresztel fel éke- 
sítve, ezen körül- írással „ Adjutor meus Domi- 
mis Deus „ szemléltetik. Az ellen, vagyis hát- 
lapon 



-( 81 )- 

lapon pedig egy pafs Olasz formára el rendelt 
keresztül való kötolékckkel , vagy vágásokkal , 
egy felébe helyheztetett Koronával 's ezen Felül- 
írással : „Mathie. D. G. Regis Hungáriáé etc. 
láttatik. Hasonló módon erősítette meg 1-ső Fer- 
dinánd Király is 1528-ba Buda Várossának Sza- 
badságait Arany-pecsétes-oklevéllel b) Egyéberánt 
I-ső Ferdinánd Király uralkodása alatt látszanak 
már valamenyire ritkulni édes Hazánkba az A- 
rany-pecsétes-oklevelek , de azonban még sem le- 
het alítani , hogy azok tökélletesen számkivettet- 
tek volna, mivel még Il-ik Ferdinánd Király is 
azon Oklevelét melly által a'Nagy - Szombathi 
Tudományos-Egyetemet (Universitas) szerzet ie , 
arany-pecsétjével ékesítette fel; I-ő Leopold is 
l65()-be azon Oklevelét , melly által a'Kassai Anya- 
oskolát (Academia) fel alította, gazdag arany- 
pecsétjével díszesítette. Ezen két utóbb emiétett 
Arány-pecsétes-levelek pedig a' N. M. Magyar Ki- 
rályi Kamara' Leveles-tarjába tartatnak , és az 
úgy nevezett üreges (cavae) arany-pecsétek közé 
tartoznak. Hasonló módon Maria Terézia Király- 
né azon Oklevelén kívül, melly által ül Sz. Ist- 
ván' Keresztes Fiendjét szerzetté, még azon Ok- 
levelét is mellynek ereje mellett 1705-be Sz. An- 
drás Havának 2-ik napján Erdély Magyar Ha- 
zánknak Nagy Fejedelemségi , vagy is inkáb Nagy 
Herczegségi (Magnus Principatus) czímet ajándé- 
kozott, arany-pecsétjével erősítette meg. 

a) Ugyan a'ba az üdőbe adott Po'sony Várossának is 
Mátyás Király Arany-peesétes-oklevelet. 

£) Azon Oklevélnek szavai az emiétett Király arany- 
pecsétjéröl eképen emlékeznek : ,,liberatates ilJo- 
rum aprobamus , et coniirmamus , quas bulla nostra 
aurea [cuius altéra in parte eX/igios nostrae per- 
sonae in throno sedentis cum insignibus Regiis co~ 
róna, sceptto , ac pomo ; altéra in parte quatuor 

Diplomatika II. Dar. P 



-(82 ) - 

Jluminum , et Crucis duplicatae imftgo vetera Hun- 
gáriáé stemmata conspiciuntur , exstat utrinque Ti- 
tulus , ac praecipuorum Hegnorum nojtrorum in- 
scriptio) et cordula item autea munitas , et orna- 
tas , eidem Civitati Budensi dari jussimus 4 ' 

*) A' Serviai Czároknak vagy Vajdáknak is vágynak 
a' XIV. Szazadból Arany pecsétes okleveleik. Iilyen 
nevezetesen István , és Lázár Czárok által ki adott 
Arany-pecsétes oklevelek ; és pedig ezen utolsó által 
ki adott Arany - pecsétes - oklevél az , melly által 
azon Czár i38l-be a" Bavenichi Klastromot fel alí- 
totta. Ezen üreges pecsétnek előlapján a' Kristus ne- 
vének Szórejtő -jegye (Monogrammá) a' hátlapján 
pedig a' Czárnak neve : , 9 Princeps Lazvrus" kitetz- 
hető. A' Körül-írás íiácz nyelven az elő-lapün e'- 
képen szól : Ascendisti cum glória Christe Deus 
noster , gaudium faciens Apostolis ; a' hát-lapon is- 
mét e'képen : Ghristo Deo fidelis Princeps Lazarus, 
Dominus totius Serviae , et terrae Cismaritimae iC 
Ezen utóbbi Körül - irás T. PRAY GYÖRYÖT 
a'ra a' vélekedá^re inditotta , hogy a 7 régenten Ma- 
gyar Országhoz tartozott Servia Tartományának ha- 
tárai egész a Joniai tengerig terjedtek. (Lásd e'ről 
PRAY de sigillis *s a' t. 34. lap. és Beschreibung 
einer goldenen buJe , und eines Siegel stempels úes 
Servischen Fürsten Lázár, 's a 1 U 

141 -ih §. Az ezüst , réz , '$ egyéb éreznem ú 
pecsétekről. 

Valamint az ezüst pecséteknek . meJlyeket 
régenten meg aranyozva a' Konstantinápolyi Csá- 
szárok , 's némelly Püspökök használtak; úgy- 
szintén a' fehér, és fekete-on pecséteknek is sem- 
mi nyomára nem akadtak még e'dig Magyar Ha- 
zánkban. A' réz pecséteket pedig ha vallyon hasz- 
nálták é Királyaink a' szerént , valamint a' Dá- 
niai Királyok is,? meg hasonlanak rajta némelly 
Tudósok, a) Ón pecséttel az Oklevelekre nézve, 
leg inkáb a' Római Pápák Nagy Gergely Pápa 
üdejétől ; vagy leg alább a' VII. Századtól fogva, 



-( 83 )- 

's némelly Polgári, 's Egyházi- személyek éltek. 
Mostan azonba már az 011 pecsét csupán a' Kó- 
mái Pápák' tulajdona, és a' veres viaszkra nyo- 
mott ugy nevezett Halász-gyúrú (annulus pis- 
catoris) pecsétet a' Római Pápák nem is másra, 
mint csupán az ugy nevezett Piövid-okleveleikre 
(Brevia) nézve, 's csak a' XV. Századtól fogva 
használják ; a' most emiétett XV. Század előtt 
pedig mind az ugy nevezett Piövid (Brevia) mind 
pedig más nagyobb tekéntetű Okleveleikre is (ki 
vévén a' XIII. Századtól fogva azon különös (pri- 
vatae) Leveleket, mellyeket a 7 Pápák csak tulaj- 
don Atyafiaiknak írtak) csak ón pecsétet füg- 
gesztettek, b) A' Pápák' pecsétjeinek ezen több- 
féleségetől azoknak Okleveleik is üdővel kétféle- 
kép' t. i. Nagyobbaknak 's frissebbeknek (Bul- 
láé majores , minores) neveztettek. 

a) Okot adott a' meg hasonlásra azon pecsétnyomó , 
vagy érez- pecsét , mell} röl BÉL MÁTYÁS {Pro- 
dromus Hungárián antiquae, et novae 66-ik lap ) 
emlékezik. Azon a' pecséten András Király Királyi- 
székébe ül minden Királyi czimekkel fel ékesítve, 
's a' pecséten ezen Körül-irás: „Andreas Dei Grá- 
cia Fngariorum Rex ii , szemlélhető. Igen szépen 
értekezik e'röl SCHÖNWISNER ISTVÁN. — Un- 
grisches Magazin, 111 -ík Dar. 257. et kör. lap. 

b) MABILLON m, K. 129. lap. 

Ik2-ik §. A* pecséteknek külső formájokról y 
vagy is ábrázolatjokr ól (figura sigillorum.) 

A' pecséteknek , valamint műszerek , vagy is 
materiájok , 's színek , ugy azoknak külső for- 
máitatások , vagy is inkán ábrázolatjok (figura) 
több, 's különbbféle volt. A' kerekded, vagy is 
kör-forma pecsét (orbicularis) valamint leg egyű- 
gyűbb, ugy leg régibb pecsét formának is tárta- 

F 2 



-( 84 )- 

tik. Hlyen kerekded kör formájúak voltak több- 
nyire a' Magyar Királyoknak, 's a' Királyi-házhoz 
tartozandóknak nagyobb pecsétjeik , kivévén a' 
gyűrűs-pecséteket , (sigillum annulare) mellyek 
néha más formában, vagy ábrázolatban is tűn- 
v ik nek elő. Ugyan is \Sigmond,és Mátyás Királyok- 
Tábla nak gyűrűs-pecsétjeik nyolcz szegletet ábrázolnak 
6 » szám Ismét Flóbert Károlynak K. betűt magában fog- 
laló , és I-sö Lajosnak azon gyűrűs-pecsétje , mel- 
lyen Strucz-madár, 's a' másik mellyen liliomok 
szemléltetnek, hoszas kör, vagy is tojás formá- 
ba jelennek meg. A' Magyar Országi Püspökök- 
nek, 's Apáturoknak azon pecsétjeik pedig; mel- 
lyen a' most nevezett Egyházi-személyek Püspök- 
süveggel bé fedve jőnek elő , 's a' mellyek a' 
XIII. XIV. 's XV. Századokból meg lehetős szám- 
mal maradtak, hoszas tojás formát ábrázolnak; 
ezek azonba azon szokással együtt, melly sze- 
rént a' Püspökök a' magok képeiket pecsétjeikre 
reá metszetették; el enyészni láttatnak ; gyűrűs- 
pecsétjeik pedig szinte ezeknek is több, 's kü- 
lönbbféle formákat viseltek. így Abstemius, vagy 
is inkáb Bornemisza Erdélyi Püspöknek kisded 
gyűrűs pecsétje nyolcz szegletet formál, mellyet 
több más Püspökök is követtek. A' Káptalanok , 
's Konventek között hasonlóul voltak ollyanok 
kik inkáb a' kerekded kör formájút, és ismét ol- 
lyanok , kik a' tojás formájú pecséteket kedvel- 
ték. Különösen pedig több Káptalanoknak leg 
inkáb az ugy nevezett fíissebb pecsétjeik (sigil- 
lum minus) hoszas tojás formába tűnnek szem 
eleibe; valamint azt a' Kalocsai, Budai, Veszpré- 
mi, 's több más Káptalanoknak is Kissebb pe- 
csétjeikről észre vehetni, sőt a' Nagy \ aradi 
Káptalan máig is a' tojás formájú pecsétet ked- 
velli , jól lehet több régi pecsétjei a'nak csak ke- 
rekded kör formákat ábrázolnak. 



-( 85 )- 

*) Némelly Püspökök', Káptalanok', 's Konventek* pe- 
csétjeinek példányait PÉTEFINÉL in Conciliis 's a' t. 
BATTYANY1NAL LL. Eccl. /?. //. és a* Cerogra- 
fj/ila Hungáriáé czíraü könyvekbe láthatni. 

lk"5-ik §. A % pecsétehnek nagyságokról , és 

azoknak nehézségekről ( quantitas sigil- 

lórum*) 

Valamint az érez pecsétek, (bullae) a) ugy 
a' viaszk pecsétek is, nagyságokra, terűietekre, 
's nehézségekre nézve különböztek egy mástol. 
Ezt azonba nem ugy kelletik érteni , mintha u- 
gyan egy személynek , vagy Helynek ugyan 
egy forma kivált hiteles-pecsétjeik nagyságokra, 
's nehézségekre nézve meg nem egyeztek volna 
egymással; mivel Piégi Eleink a'ra igen nagyon 
vigyáztak , hogy ugyan egyforma pecsétjeik sem- 
mibe, vagy leg alább igen észre vehetetlen cse- 
kélységbe különbözzenek nagyságokra, terűlet- 
jekre 's nehézségekre nézve egymástól. Mellyre 
való nézve régen ten a' leg fontosabb pecsét-vi s- 
gálatok közé is tartozott a' pecséteknek terület- 
ieket, 's nehézségeket meg mérni, b) 's mai na- 
pig is azok közé tartozna , de fájdalom! a'zal 
mind e'dig édes Hazánkba majd semmit sem gon- 
doltak, holott pedig a' pecséteknek igaz, vagy ha- 
mis voltokra azon vi'sgálat által lehetne leg in- 
káb csalhatatlan következést húzni. Egyéberánt 
rendszerént a' XII. és XIII. Századbeli Hazánk 
Királyainak pecsétjeik nagyságokra , 's nehézsé- 
gekre nézve felül haladják az elébbeni egyes , sőt 
a' később Századbeli Királyoknak kettős pecsét- VI _ ik 
jeiket is. Hlyének Jl-ik Geiza c) III. Béla, lm- Tábla 
re, és Il-ik András Királyoknak egyes pecsétjeik, lsza,n 
mellyek közül némellyek olly igen nagyok , hogy 
nehézségekre a' két font; nagyságokra, vagyis 



-( 86 )- 

terűletjekre nézve pedig a' bat hűvelknyi me'rté- 
ket is meg ütik d) ellenben Sz. István, Kálmán, 
's más XI. Századbeli Királyoknak pecsétjeik, 
a!ég három, vagy legfellebb négy hűvelknyi nagy- 
ságra terjednek. A' Kettős-pecsétek között pedig 
IV. Béla, V-ik István, Kun László, és Ill-ik An- 
drás Királyoknak pecsétjeiket, a' Pióbert Károly', 
I-ső Lajos 7 ; és 'Sigmond Királyoknak pecsétjeik 
mind nagyságokra, mind nehézségekre nézve fe- 
lül haladják. A' Káptalanok', 's Konventek' ugy 
nevezett fíissebb pecsétjei is igen különböztek , 
és sokba engedtek nagyságokra, 's nehézségekre 
nézve az ugy nevezett Nagyobb-hiteles pecsé- 
teknek. 

a) IIEINECCIUS ra. k. 37. lap. emlékezik bizonyos 
Arany pecsétes-levélről mellyet 111. Henrik Császár 
a' Görög Császártól kapván , azt a' Goslári Sz. Egy- 
háznak el ajándékozta. Azon Oklevél , valamint a'nak 
pecsétje olly nagynak mondatik lenni, hogy a' pe- 
csétből poharat önteni, az Oklevéllel pedig egész 
oltárt bélehetett teríteni. Hasonlóul a' Dániai Leve- 
les tárba V-ik Kristiánnak őriztetik egy arany-pe- 
csétje melly 20 latot nyom. 

b) A' Nagy Váradi Káptalan (a* mint már másszor is 
emiétetett) egy Oklevelében Nagy Lajos Királynak 
válaszolván, a* pecsét -visgálatról e'képen emléke- 
zik : ,,Nos itaque — in pleno Capitulo simul con- 
gregati easdem literas nostras tamin sig/ilo , quam 
in pergameno , etliteris, atque forma seribendi No- 
tariorum nostrorum illius temporis diíigenter exa- 
xnjnayimus, mensurándo sigillum , perspieiendo li- 
teras nostras" 's .V t. Innét is ki tetszik tehát, hogy 
a' pecsét mérés régenten is a* pecsét- vi'sgálathoz 
meg kívántató volt (1819. Tud. Gyűjt. Vlil. Köt, 
78. lap.) 

c) II Geiza Királynak azon pecsétje , ugyan azon Ki- 
rálynak valóságos pecsétnyomojáról , melly a' Nem- 
zeti Museumba őriztetik , vagyon levéve. Ezen pe- 
csét nyomó vegyest fehér és fekete ólomból kés/ült, 
's ez előtt nem igen régen bizonyos helyen a föld' 



-( 87 )- 

gyomrából vétetett ki , melly a'nyival is inl<áb drá- 
ga kincs az Oklevél esméretre nézve , mivel nem 
emlékezem, hogy valaki még Ilik Geizának pecsét- 
jét Réz-táblába ki metszve közre bocsájtotta volna. 
d) Lásd PRA.Y de Sigillis 37. 38- lap. a' hol is a' ne- 
vezet Tudós fel hozza az Erdélyi Káptalannak egy 
122.3 iki Oklevelét, mellybe a' mondott Káptalan 
Ilik András Királynak iszonyú nagyságú pecsétjé- 
ről igy szól : ,.Ad univeísorum notítiam harum se- 
rié volumus pervenire , quod discretus Gaspar Ra- 
bolth de Brassovia , Presbyter in Cibinio Capella- 
nus — exhibuit nobis quoddam privilégium regis 
Andreáé, cum littera vetusta descriptum, et sigil- 
/o orbiculari admodum medii panis munitum. In 
quo quidem sigillo — erat ymago regis , in ma- 
jtfstaté sedentis coronam habens in capite , sceptrum 
in íleoctra , et pomum cum Cruce desuper in sini- 
stra , manum eandem ád pectus comprimendo. Ex 
utraque autem parte ymaginis erant duae figuráé, 
et ut consideri potsst , in parte dextra ymago ío- 
lis , in sinistra lunae , ínter cuius cornua erat yma- 
go stsllae. In circuitu autem ymaginis erant duo 
liniamenta orbicularia : in proxima autem linea 
circa ymiginem cum minori littera vetusta erat ex- 
scultum : „Sigillum. Secundi. Andree. Begis. Tercii. 
Bele. Heg is, Filii." In extrema autem linea cum 
majoris scriptura litterae: „Andreas.Dei. Grácia. 
Vn^ar. Dalmacie. Croacie. Hame. Servie. Galicie. 
Bex." suplicavit nobis" 'sa't. Hasonlóul SP1KSS 
is többször emiétett könyve I sö Rész. 1-sö lapján, 
levétetett Il-ik András Királynak egy nagy pecsét- 
jét, melly csak három unciával könyebb két fontnál, 
az áltméröje (diameter) pedig 5} hüvelknyire terjed, 

Ihk'ik §. A pecsétbeli Felül - vagy Köri'iUirá- 
sokról ( Inscriptiones sigillorum.) 

A' pecséteken szembe tűnő Felűl-vagy Kö- 
rűi-írások (Inscriptiones) két félék , t. i. némel- 
Ivek kép, vagy áhrázolatbéliek (reales) ; mások 
ismét betiibeliek (litterales); ezek betűket, vagy 
is szavakat, amazok képeket, vagy más egyéb 
ábrázolatokat foglalnak magokban. A' pecséteken 



-( 88 )- 

elő forduló képek , vagy azoknak képeiket ábrá- 
zolják, a' kiknek a' pecsét sajátjok, és pedig azo- 
kat akár egész testállásokban, akár csak nemű ne- 
mű részben , vagy pedig csupán a' pecsét' Tulajdo- 
nosoknak méltóságokat, tisztségeket, hivatalo- 
kat, 's Törvényes -igazokat (Jus) adják elő. Az 
első rendbelieket ezek közül személyeseknek, 
vagy is beszéllöknek (propriae seu loquentes); 
az utóbbiakat pedig jegyeseknek (symbolicae) 
szoktuk nevezni. A' személyesekhez, vagy is be- 
szellőkhöz tartoznak a' Fejedelmeknek , Kirá* 
lyuknak Bérezéseknek , Grófoknak , Püspökök' 
nek , Apátoknak , 's másoknak képeik; a' jegye- 
sekhez pedig tartoznak a' Szenteknek képeik , 
a' Heresztek , Boronák , Királyi - székek , a* 
Fold-göm b (glóbus terrestris) a' zászlók, kar- 
dok , Szent-egyházak , tornyok , öltözetek , á/cf- 
íoA , virágok , kastélyok , Nemzeti , vagy egyébb 
Czimerek' ábrázolatjai. 's a' t. 

lkb-ik §. ^4z Egyes, 'í Kettós-pecsétekról (Si* 
gilla simplicia.) 

Egyes-pecséteknek (aQqxyis , sigilla simpli- 
cia, monosphragistica , uniformia) hívjuk azokat 
a' pecséteket, mellyeknek csak egyik oldalait vagy 
lapjait diszesíti valamelly Felülírás (inseriptio) vagy 
egyéb pecsét jegy , a' túlsó oldalai pedig azok- 
nak pusztán, minden jegy nélkül szemléltetnek; 
Fiettós-pecséteknek (sigilla duplicia , amphisphra- 
gislica) pedig azok neveztetnek , mellyeknek mind 
a' két oldalait , vagy lapjaitFelűl írás, vagy egyéb 
pecsét-jegy borítja. A' Kettős-pecséteknek azon 
lapja, vagy oldala, melly valamelly pártfogó 
Szentnek , Királynak , vagy egyébnek is képét mu- 
tatja, tisztességesebb , vagy is elő-lapnak (pars 
honoratior,adversa); a' túlsó lapja, vagy is olda- 



-( 89 )~ 

la pedig ellen lapnak (pars aversa) neveztetnek. 
Továbbá a' Kettős - pecsétek közül némellyike 
mind a' két oldalára, vagy lapjára nézve egyfor- 
ma ; némellyike ismét különböző, t. i. e^gyik fe- 
lől nagyobb, más felől kissebb pecsét-nyomások- 
kal ékeskedik. Ezek közül az első rendbéliek 
Pénz formájú, az utóbbiak pedig Ellen-pecsé- 
teknek (contrasigilla contrasigneta) hívatatnak. 
Sokan azonba már Ellen-pecséteknek (Contrasi- 
gilla) tartják lenni a' mind a' két oldalokra néz- 
ve egyforma metszésű pecséteket is, ha azokon , 
az egyik lapon való Felűl-írás öszve köttetésben 
ál a' másik lapon valóval; a) és j'gy jóllehet Ha- 
zánk' Királyainak Kettős-pecsétjeik , mind Pénz- 
formájúak légyenek is, mindazonáltal azokat, 
a' két lapokon lévő Felülírásoknak öszve kötte- 
tések miatt többnyire az Ellen • pecsétek közé 
(Contrasigilla) méltán számlálhatjuk, és pedig 
anyival is inkáb , mivel HEINECCIUS az Ellen- 
pecséteket némelly részben olly pecséteknek is 
mondja lenni: mellek által a' Királyok azt akar- 
ták kijelenteni , hogy ők több Tartományoknak 
is Urai légyenek, b ) Egyéberánt ugy lehetne , 's 
nem is oknélkűl vélekedni , hogy édes Hazánk- 
ba a' Kettős-viaszk-pecsétek , ugyan azon üdő- 
ben kezdettek uralkodni , a' midőn t. i. az Arany- 
pecsétek születtek; mindazáltal a' Il-ik András 
Király' Kettős-viaszk-pecsétjénél régibbet még 
e'dig nem esmérünk ; c) következésképen : azt 
kelletik tartanunk , hogy Il-ik András Király előtt 
(ha némelly előtte való Királyoknak érez pecsétjeit 
kiveszszük , mellyek igazság szerént a' Kettős-pe- 
csétek közé sem számláltathatnak d) min- 
den Királyi v iaszk pecsétek csak Egyes , vagy is 
egy lapú Pecsétek voltak. A' Királyi gyűrűs-pe- 
csétek mindnyájan az Egyes-pecsétek közé szám- 
láltatnak. 



-( 90 )- 

a) Lásd PRAYT de sigillis 'sa't. 35. 36. lap. 
^Lásd PRAY m. k. 56. 1. 

e) II ik András Király egy 1208-iki Oklevelébe a' Ket- 
tős pecsétről e'képen emlékezik: ,,Ut autem haee a 
nobis facta. donatio, nostris, nostrorumque Succes- 
sorum temporibus , salva |semper , et inconcussa 
permaneat praesentem concessimus pagina m dupli- 
cis sigilii nostri munimine roboratam" y s a' t. 

d) Minden érezpecsétek falóban nem is mind kettősek. 
Ugyan is HKINECGIUS' könyvének 149-ik lapján azt 
alítja, hogy méglen a' választott Római Pápák' a- 
nak rendi szerént Tisztyekbe bé nem iktatatnak , 
csak Egyes érez pecsétet; ellenben pedig bé iktatá- 
sok után Kettős ér<;z pecsétet, vagy is oilyat , me Ily- 
nek ellenlapjára azon Uralkodó Pápa neve is ki vé«. 
setett , használtak. 

lh()-ik §. A* Fejedelmi vagy Felségi-pecsétek* 
TŐI (sigiLla Majestatica.) 

Szokásba volt ezen Országnak kezdetétől 
fogva Királyaink, 's Királynéinknál; kiknek Kö- 
zép-kori pecsétjeik az üdő viszontagságaitól meg- 
mentettek a' magok képeiket (nem azonban tu» 
lajdon vonásaik szerént) egész méltóságba, a' 
nagyobb, 's díszesebb pecsétjeikre vésetni. Elő 
fordulnak pedig azoknak némellyikén a' Királyok 
koronázott íővel, Királyi-széken ülve, jobb ke- 
zekben Királyi-pálczát , bal kezekben ismét arany- 
alma formában a' főld-gomböt tartván , 's Kirá- 
lyi köntösseikbe olly felségesen fel öltöztetve, 
hogy majd csak nem lehetetlen őket tisztelet-ér- 
zés gerjedelme nélkül szemlélni. -Az e'féle pecsé- 
tek Francz Országba a' XI. Századba I-ő Henrik; 
Angliába Eduárd Confessor; Német Országba pe- 
dig Il-ik vagy is Szent Henrik (1002.) Királyok 
által használtattak leg először; a) üdővel pedig 
az ezeket követő Királyok is, és különösen Né- 
meth Országba egész Ill-ik Fridrik üdéjéig (f 



-( 91 )- 

lktyo-) azokat folyva'st használtak. Hasonló nemű 
pecsét az is, melly Sz. István Királynak a' Pan- 
non halmán lévő Sz. Mártoni Monostor réSzére 
ki adott lOOi-iki Oklevelén látható volt, és ha- 
sonlók éhez, ha talán a' gyűrűs -pecséteket ki 
veszszük , majd minden Magyar Országi XI. XII. és 
Xíll. Századha élt Királyok' pecsétjei is. Meg sz*- 
porodvdn azonha leg inkáh Róbert Károly alatt 
a' Királyi pecsétek száma, a'tól az ű'dőtől fogva 
a' fellebb le írttól némelly részben különböző pe- 
csétek is foglaltak helyet, és pedig leg inkáb a' 
XV. Századba az ugy nevezett Titkos-pecsét (si- 
gílium secretum) a' fellebb le irt Fejedelmi-pe- 
cséttel változtatva használtatott, melly miatt a' 
XIV. 's XV. Századokba a' Fejedelmi pecsétek 
már ritkábban szemléltetnek némelly Oklevele- 
ken , mint az előtt. Számkivetni mindazonáltal 
tökélletesen nem lehetett, ellent alván a'nak mind- 
e'koráig is több Törvény-czikke'yek. b) A' hon- 
nét még némelly XVÍI. Századbéli Okleveleken , 
maga SCHWAPiTNEFi MARTON Ur is szemlélt 
Fejedelmi-pecséteket, c) a' Cerographia Hun- 
gáriáé Iroja szerént pedig (90. lap.) még III. Ká- 
roly Király is (f 1740.) sőt a' mitöbb a' mos- 
tan is dicsősségesen uralkodó Ferencz Királyunk 
is használt olly Fejedelmi-pecséteket, mellyen 
azon Királynak tulajdon képe tűnik elő. Egyéb- 
eránt ugylátszik, hogy a' Fejedelmi -pecséteknek 
Fejedelmi , vagy Felségi nevezetje (Majestaticum) 
nem a'nyira a' Királyoknak Felséges voltoktól, 
mint inkáb azon pecséteknek nagyságától , felsé- 
ges czifraságaiktól, 's az azon elő forduló Fel- 
ségi nevezettől, vagy is czimtől veszi eredetét, 
? s származását; és pedig a'nyival is inkáb: mivel 
több alsóbb sorsú személyeknek , vagy Jobbá- 
gyoknak is láttatnak ollyan pecsétjeik, mellyek 
Felséges nevezettel birnak. így a 7 többi közt Gróf 



-( 92 )- 

Cllley Ulriknak őriztetik a' Bécsi Titkos-leveles- 
tárba egy 1454-iki Oklevele, mellynek pecsétjén 
az emiétett Grófnak képe , a' körűi-írásba látsza- 
tó Felséges (Majestaticum) nevezettel díszeske- 
dik. d) 

a) Lásd N. Lehrg. der Diph Tom. V. §. 556. GAT- 
TERER pedig már IH-ik Ottónak is (f i002.) Fe- 
jedelmi pecsétet tulajdonit. Lásd Abriss der Diplonu 
175. lap. — Lásd PRAY de sigillis 5<). lap. 

b) Nevezetessen az 1741 -iki 10-ikT. Czikkely is. 

c) Késmárk Várossának Rudolf Királytól adatott 1607- 
iki Meg-erösítö-levelén a' nevezett Királynak külö- 
nos nagyságú Kettős-pecsétje szemlélhető. 

d) Lásd N. Lehrg, der Diph m. k. — Ismét SPIESS 
von der Reuter Siegeln, Halle 1784. 11 — 10. lap. — • 
GRUBER Kursgefatstes Lehrsystem. 'sa't. 348. §♦ 
i32. lap. 

\\\1 ík §. A y Királyoknak pecsétjeiken szembe* 
tünö öltözeteikről , '« ékességeikről, 

A' Királyi öltözetek, 's ékességek (Clenodin 
Regni) mellyekkel Hazánk' Királyai pecsétjeiken 
tündöklenek , többnyire hasonlók azokhoz az 
ékes czifrázatokhoz , mellyekkel a' Németh Kirá- 
lyok, 's Fejedelmek a' magok pecsétjeiken előjő- 
VI ib nek. A' Királyok' fejére tett Korona többnyire ha- 
Tábia sonló ahoz , melly az Esztergomi Káptalan' Ná- 
szúm gy° DD 'P ecs étjén, az Esztergomi Érsek' kezében 
szemléltetik. De azon Korona a' Magyar Sz. Ko- 
ronától minden részben különbözik; mellynek 
alkalmasint a' többi közt az az oka is lehet, hogy 
az a'féle pecsét metszéseket többnyire Külső Or- 
szági, vagv azokból be vándorlott Mester-embe- 
rek , 's kivált ollyanok , kik a' Magyar Koronát so- 
ha sem is látták, vitték véghez. Azt sem lehet 
azonba alítani, hogy Hazánk' Királyainak pecsét- 
jeiken minduntalan egyforma Koronák szemlél- 



-( 93 )- 

telnének; mivel H-ik Geiza, Ul-ik Béla, és H-ik **£ 
András, sőt más Királyok' Fejedelmi-pecsétjei- í.szai* 
ken látszó Koronák is , valamint azok egymás- 
tól ; tigy a' többi Királyok' Fejedelmi-pecsétjei- 
ken látszó Koronától is egyugyűségekre nézve 
a'nyira különböznek, mintáz Éga' Főidtől. Ugyan 
is ha a' H-ik Geiza pecsétjén lévő Koronát meg 
tekéntjük , azon , valamint a' H-ik Ulászló Király* 
pecsétjén lévőnek tetejébe is, három Kereszte- 
ket veszünk észre. Ill-ik Béla Király pecsétjén ki 
tetzhető Korona tetejébe ismét három nyilformá- 
kat szemlélhetünk. H-ik Andrásnak nagy Fejedel- 
mi, valamint arany-pecsétjén is szembe tűnő Ko- 
rona pedig olly együgyű, 's formájára nézve olly 
különös, hogy Koronának se vélnéd lenni. De 
valamint ezeknek egymástól , ugy a' Magyar Ko- 
ronától való különbbségeken sem kelletik csu- 
dálkozni ; mivel a' Német Országi viaszk pecsé- 
teken elő forduló Koronák sem mind ollyan for- 
májúak , mint a' melly a' Német Birodalom' sa- 
játja. A' mi továbbá Hazánk Királyainak pecsét- 
jeiken szemlélhető Királyi-pálczákat illeti: azok 
hasonlókép' különböznek a'tól , melly Budán az 
Ország' Királyi ékességei közt őriztetik ; mivel e'- 
nek buzogány , amazoknak pedig többnyire vi- 
rág forma végei vágynak. Ki vévén azok közül 
egynehányat : mint a' Sz. István Király' 1001-iki 
Levelén lévő pecséten látható Királyi -pálczát, 
mellyet PRAY (de sigillis 58. lap.) a' Budán lé- 
vőhöz leg inkáb hasonlónak mond lenni; én 
azonba ugy nézem, hogy valamint az, ugy Illik 
Béla Király pecsétjén szemlélhető is inkáb vala- 
melly csákány formához, mint buzogányhoz ha- 
sonlítanak. Ki vévén továbbá Hollós Mátyás a- 
rany-pecsétjén szembe tűnő Királyi-pálczát, melly 
Kettőskeresztel végződik. Valamint azonba édes 
Hazánkba , ugy a' Külső Nemzetek' Királyainak pe- 



-( 94 )- 

evetjeiken is találtatnak különbbféle formája Kirá- 
lyi-pálczák. Továbbá a' Keresztes-gömb, vagyis 
Keresztes-arany-alma (glóbus cruciger) a' Görög, 
's más Napkeleti Fejedelmektől a' Napnyngoti 
Fejedelmekhez által származván, az a' Piómai- 
Német Császárok által pecsétjeiken nem másczél- 
ból használtatott , mint hogy az által azt kiván- 
lák ki jelenteni , hogy nékik az egész Világ bir- 
tokokban vagyon. De utóbb azon képzelt világ 
birtokába más Királyok is, mint a' Magyar ken- 
gyel, Dán, 's a' t. részt akarván venni, a' Keresz- 
tes-gömb Czímert magok sajátjává is kezdették 
tenni , a'nak ki jelentéséül : hogy ők a' Római 
Császárral egyetemben a' Világot egymás közt fel 
osztva birják. a) A' Kettős-keresztes-gömbbel 
való élés édes Hazánkba mindenek előtt ,Imre 
Királynak tuiajdonítatik , mellyet GRUBER, a' 
kettős Patriarchai Kereszt' a' Magyar Országi 
Czímerben való első, 's leg régibb nyomdokának 
lenni alítja; b) TT. SCHWARTNER M. Ur ellen- 
ben azt csak a' Piégiek' a' Czímerek , 7 s más egyéb 
a'félék ábrázolásában való változó szokásoknak 
tulajdonítja. — A' Királyi-székek, szintén mint 
egyéb Királyi ékességek eleinte igen egyőgyuen 
formáltattak, így Sz. István , Kálmán , 11-ik Gei- 
za , 's több Királyoknak is pecsétjeiken látszó Ki- 
rályi-székeik a 7 leg egytigyubb formában látszanak 
kivésve lenni; ellenben pedig Imre Róbert Ká- 
roly', és 'Sigmond Királyoknak, valamint Mária 
Királynénak is némelly pecsétjeiken előforduló 
Királyi-székek , nem meg-vető mesterséget mu- 
tatnak. Ismét Kun László Király olly Királyi-szé- 
ken láttatik ülni , mellynek két felsőbb ágazatjai 
kutya íő formával végződnek. Hollós Mátyás Ki- 
rály pedig olly széken szemléltetik nyugodni melly 
ínkáb valamelly Zsámolyhoz, mint Királyi-szék- 
hez hnsonlít. A' mi a' Királyi pecséteken szem- 



-( 95 )- 

lelhető Királyi ruházatokat nézi : a' régibb Kirá- 
lyoknak, mint Sz. István', Kálmán', sőt mégll-ik 
Geiza Királyoknak pecsétjein elő forduló öltö- 
zetek is olly együgyűek , 's különösek , hogy azon 
Királyokat gyermekeknek, vagy valamelly Papi 
személyeknek ; nem pedig Királyoknak vélnéd 
lenni; ellenben pedig IH-ik András, 'Sigmond 
>s némelly más Királyokat pompáson ki préme- 
zett palástjaikban, valóságos Fejedelmeknek len- 
ni csak egy nézésre is el esmérned. 

a) Lásd PÜTTER Specimen juris publici medii aevi 
könyvének 172. lap. és DUFRESNE Dissert. de in- 
fer. aevi numismatibus 14. lap. 

b) GRÜBER Kurzgefasztes Lehrsystem. 174. lap. 

*) Láss a* most mondottakról többet SMEIZEL MÁR- 
TONNÁL in schediasmate hUtorico de Insignibus 
vulgo C/enodiis Begni Hungáriáé Jenae 1713* és 
SCHWANDNERNAL. Scriptor. Berurn Hung. i om. 
II. p. 486. et sequ. 

\k%~ik §• A* Gyalog, 's Lovag*pecsétehról (si- 
gilla Pedestria, Equestria.) 

Gyalog-pecséteknek azok mondatnak , mel- 
lyeken a' pecsét' tulajdonossá alva kimetszve je- 
lenik meg; Lovag-pecséteknek pedig azok híva- 
tatnak, mellyek a' pecsét' tulajdonossal lóháton 
ülve ábrázolják. Gyalog-pecsétekre édes Hazánk 
Királyainak pecsétjei közt nem akadhatni; holott 
ellenben némelly Német Királyok >s Császárok; 
valamint a' Magyar Országi Püspökök, 's más 
főbb rendű Papi sőt Polgári személyek is azokat VI Jfc 
igen kedvelték. Hlyen volt, p. o. Pioland Vespré- Tábla 
mi Püspöknek 1226-iki pecsétje. Hlyének voltak, l í 
Nagy Ottó, Ill-ik Ottó, Ill-ik Henrik, 's más" 
Német Fejedelmeknek is némelly pecsétjeik, 's a' t. 
A' Lovag-pecsétek többnyire csak az első szülött 



10-ik 



szám. 



-( 96 )- 

Király-fiáknak , 's más a' Királyi Házhoz atyafi- 
sággal lévő személyeknek; nem különben Her- 
czegeknek, Grófoknak, 's több ezekhez hason- 
ló főbb rendű embereknek voltak tulajdonai, és 
pedig anyira : hogy minden Lovag-pecsét , birto- 
kosának fő rendből való lételét a' kétségen kí- 
vül helyheztetheti , mellyre való nézve néha Her- 
czegi vagy Ducalis pecséteknek is neveztetnek. 
a) Hogy az eTéle pecsétet Hazánk Királyai közül 
valamellyik használta volna ? nem bizonyos. Em- 
lékezik ugyan LUCIUS b) Kálmán Királynak egy 
1108-iki függő Lovag-pecsétjéről, melly által t i. 
a' nevezett Király Spalatum Yárossának szabad- 
ságait meg erősítette volna, de valamint azon pe- 
csét , 's következőleg azon Oklevél is , kivált ké- 
sőbbi írás-neme miatt, gyanúsnak tetszett LU- 
C1USNAK ; ugy az, mások előtt is méltán kétel- 
kedést érdemel anyival is inkáb : mivel Kálmán 
Király az ő 1109-iki pecsétjén Királyi-széken ülni 
szemléltetik, 's hihetőbb is, hogy azon pecsét 
valamint az Oklevél is inkáb IV. Béla Királynak 
Kálmán nevű Testvéréé , mint az emiétett Kál- 
mán Királyé lehetett. Egyéberánt ugyan ezen pe- 
csét neme tetszett a' Franczia , 's a'^ Magyar Ki- 
rályok' Első-szülötjeinek is, és pedig a' Franczia 
Első-szülöttek , némelly pecséteken minden sar- 
kantyú nélkül , nyeregtelen lován ülve, jobb ke- 
zekbe zászlót lobogtatva, bal pai'sos kezekkel 
pedig magokat fedezve szemléltetnek. Édes Ha- 
zánkba pedig nevezetes mindenek előtt IV. Béla, 
és V. István Királyoknak mint Királynak által 
használt Kettős-lovag-pecsétjeik, mivel ezek pe- 
csétjeiknek elő-lapján Királyi széken ; az ellen la- 
pon pedig lován ülve látatnak, 's azon kivűl, 
mivel Atyjokkal az Országot fel osztva birták , 
magokat azokon Iíiabb-Királyoknak is (Reges 
Juniores) neveztették, c) Azon lovag pe- 
csét 



2. 5 2 ara 



-C 9? )~ 

csét pedig, mellyet IV. Bélának íia , csak ugyan 
Béla használt, 's a' mellyen az emiétett, sisakos 
fővel , pánczélosan fel öltözve ezen Körűi-írással v-ik 
„Béla. Dei. Grácia. Dux. Tocius. Sclauonie.J 
Dalmacie. Croacie" valamint az is: mellyen 
I-ső Lajos Királynak Testvére István , szinte pán- 
czélba fel öltözve ezen Körűi-írással : „Sigillum 
Dominii Stephani Dei Gratia Ducis Transil- 
vani" szemléltetnek, csak az Egyes-lovag-pecsé- 
tek közé tartoznak. Végtére meg jegyzésre mél- 
tó még az is, hogy az e'féle Herczegi pecséteknek 
édes Hazánkba leg első nyoma I-ső András azon 
Oklevelének egyik párján látszik lenni , melly ál- 
tal a' nevezett Király a' Tihanyi Apátságot felálí- 
totta és a' melly a' nevezett Király által Béla Ve- 
zér pecsétjével erősítetett meg , d) a' XIV. és XV. 
Századba el enyészni látszanak , 's többé ne*n 
is uralkodtak. 

á) GUDENüS in Praefat. ad Sylhgen variorum\Di- 
plom. p. 23. MAHQü. HERGOTTI Monumenta Aug. 
Dom.Austr. OLIV. UREDII. de Sigillis Comitum 
Flandriáé, Egyezt. SP1ESS. m. k. von den Reuter 
Siegeln. 

b") Memorie istoriche di Tragurio ora detto Trau in 
l^enet. 1673. 

c) T. PRAY de sisillis 60. lap. IV-ik Bélának Egyes- 
lovag-pecsctjéröl is emlékezik. 

d) Tud. Gyűjt. IX. Köt. 74. ?5. lap. 

Ikfyik §. A 1 pecséteken szemlélhető Czíme* 

rehröl, 

A' pecséteken elő forduló jegybéli FelűI-írá- 
sok közé tartoznak az Országok' Czímerei is , de 
minthogy a' Czímereknek magyarázatja különös 
Tudomány-ágazathoz, t.i. az úgynevezett Heral- 
dikához tartozik; ugyan azért itten csak némelly 

Diplomatika II. Dar. G 



-( 98 )- 

részben, és pedig csupán csak a' Magyar Haza 
díszes Czímeréről lészen emlékezet. 

150-iA §. Magyar Országnak Cz/m eréről. 

Édes Hazánknak mostani Czímere két öszve 
tett pai'sból ál, mellynek egyikébe, vagy is jobb- 
jába^ négy fehér vila'gos , 's ugyan a'nyi veres 
kötőlékek , vagy is keresztül-való-vágások (fas- 
ciae) ; a' másikába pedig veres mezőben hármas- 
hegy tetejére arany Koronába helyheztetett ezüst 
Kereszt szemlélhetők. De ezen most le írt Czíiner 
nem volt Magyar Országnak mindég tulajdon 
Czímere, 's a' régibb Magyar Királyok üdéjébe 
a' kettős -pai's nem is uralkodott. 

*) A* mit HOEPINGK. TÓDOR, in Tractatu juridi- 
co - historica - philologico de insignium sive ar« 
morum prisco , et novojure , Norimbergae 1642 pag. 
3 17. Atillának, 's más régi Királyoknak Czímereiröl 
beszél, inkáb csak mesének, mint valóságnak lát- 
szik lenni. 

Ihl-ik §. A"> hotöléhes, vagy is kereszt-uágásos 

pai's (scutum fasciatum) Czímemeh régi' 

$ égéről. 

Ha igaz az, hogy mentől együgyűbb vala- 
melly Czímer, a'nál nagyobb régiségre mutat, 
ugy a' Magyar Országi kötőiékes pai's Czímer- 
nek valóban igen réginek kelletik lenni. Vágynak 
ollyanok , kik azt a' régi Hunnoktól kívánják 
származtatni, és ismét, kik azt, a' régi Pannó- 
nia 7 Czímerének lenni tulajdonítják ; de azt* igen 
bajos a'nyival is inkáb el hinni : mennél inkáb 
tudjuk azt, hogy még az a'kori nevezetesebb 
dolgokat is máig is setét homály borítja. Külön- 
ben TT. SCHWAFiTNER MÁRTON ür . vala- 



M 99 )- 

mint T. PRAY GYÖGY is (de sigillis, p. ?o.) 
a' most emiétett Gzímert Imre Király uralkodá- 
sa koránál régibbnek lenni nem tartják; és pe- 
dig azon okból , mivel úgymond : Imre Király- 
nak 1202-iki arany pecsétjénél még e'dig régibb 
ollyas pecsét nem találtatott, melly a' fellebb 
mondott kötőiékes pai's Czímernek jelenlétét hí- 
rűi adta volna. Különösen pedig TT. SCHWART- 
NER M. Ur, a' pai'son lévő e' béli kötőlékről 
ugy ítél; hogy azok régenten az a'kori Királyok' 
birtokában lévő Tartományoknak , vagy Orszá- 
goknak számát jegyezték. Mások ellenben azokról 
közönségesen ugy is vélekednek : hogy a' négy 
fehér kötőlékek, vagy vágások Magyar Hazánk- 
nak négy nagyobb folyó vizeit jelentik. E're azon- 
ban azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy a' Ma- 
gyar Országi pecséteken , 's pénzeken látszó Czí- 
meren nem mindenkor egyforma számmal jelen- 
tek meg a' kötőlékek; jól lehet ismét más rész- 
ről az is igaz, hogy ezen különbbséget a' Művé- 
szek' tudatlanságának is lehet tulajdonítani, a) 

a) SCHMEIZEL Erlauterung gold undsilberner Mün- 
zen <) Jap. 

I52*ift §• A % Magyar Országi pais Czímerben 
látszó Kettős* keresztről. 

Némellyek, mint WERBŐCZY is, CHAR- 
TUICIUS , Sz. István Király' Üdéje körűi élt író 
után ugy vélekednek : hogy a' Magyar Országi 
Czímerben ki tetsző Kettős-kereszt a'tól az íidő- 
től fogva veszi eredetét , a' midőn _t~i. a' Római 
Pápa Sz. István Királynak Apostoli-jegy gyanánt 
Kettős-keresztet ajándékozott. Némellyek pedig , 
minthogy a' pecséteken a' Kettős-keresztnek ré- 
gibb jelét nem elébb, mint András Király' pecsét- 

G 2 



— ( 100 )— 

Jen tapasztaltak, a'nak keletét csak a'tól az üdo- 
tól származtatják. Mások ismét azt tartják : hogy 
Il-ik András a' Kettős-kereszt Czímert a' Hospi- 
talaris Rendtől, mellynek ezüst Kettős-kereszt ve- 
res mezőben volt meg esmértetö jegye , költsö- 
nözte volna , és ez a'nyival is inkáb hihető ; mi- 
vel Jl-ik András az emiétett Rendhez mindenkor 
különös jó indulattat viseltetett, aj Mások vég- 
tére azt is alítják: hogy a' Magyar Országi Czi- 
merbe lévő Kettős-kereszt a' régi keresztes há- 
borúktól költsönözte volna lételét. De akár hogy 
légyen a' dolog, a'nyi mindazonáltal bizonyos- 
nak látszik lenni : hogy a' Kettős kereszt Il-ik 
András alatt a' kötőiékes pai'sal változtatva leg 
előbbször láttatik használtatni ; b) e'nek lia,vagy 
is IV. Béla Király uralkodása korától fogva pe- 
dig több mint egy Századig, az, a' pecsétek' hát, 
vagy is ellen-lapján magánoson szemléltetik. Va- 
lamint továbbá az sem igen szenved kétséget, 
hogy a' Magyar Országi Czímerbe lévő Kettős- 
kereszt a' kötőiékes pai'snál kevéssé utóbbi szü- 
lemény ; következésképen az, Il-ik András , \s IV. 
Béla Királyok' uralkodását alég ha meg előz- 
hette. 

a) Minő jó indulattal viseltetett légjen Il-ik András 
Hirály , bizonyítja a most emiétett Királynak , az 
emiétett Rend , részére ki adott Arany pecsétes-okle- 
velének e' következendő szavai : 9) Nos equidem hu- 
ius sacrati Collegii non tantum charitatis affectu , 
verum etiam numero participare volentes , ut eorum 
communiearemur consortio « — Confraternitati eo- 
rum ita, nos adstrinximusdevote , ut tamnos *quam 
successores nastri , pro redemtione animarum prae- 
decessorum , et nosírarum , singulis annis quingen- 
tas marcas argenti in perpetuum de provemibus sa- 
lium nostrorum in Zabolch in Pascha conferemus 
— — — Dátum per manus Hvgolini aulae Regiae 
Cancellarii Anno ab tncarnutione Dommi M. CC* 



— ( 101 )— 

decimo septimo". — KATONA Hist. Crit. 1RR, H. 
Stirp. Árpad. Tom. V. p. 278. et sequ. 

£) Lásd PiiAY de ve tere Reginas Hungáriáé coro- 
nariái more 55. lap. ismét de sigiilís RR. U, 61. 
62. lap. 

155- '& §• A Magyar Országi Czimerben lát* 

szó hármas hegyröly 's az anak jelébe 

helyheztetett Koronáról. 

Hogy a' Czímerekben elő forduló Kettős-ke- 
resztnek ki csinosításában , 's ki' czifrázásában 
napról napra mind jobban gyakorlottak a' Pecsét- 
metszők magokat ki ki gondolhatja : a) de mind 
a' mellett is a' Kettős-keresztet régi formájából ki 
nem vetkeztették egyébként ; mint csak hogy azt 
a' XIII. Századba néha kevéssé fellebb emelt helyre, 
's néha hármas dombokra is helyheztették. Hlyen 
képen helyheztetve szemléltetett az SCHWARCZ 
GÖDOFRÉD által V-ik István IV-ik Béla Király' 
fiának pecsétjén; nem különben a' Szepesi Szá- 
szoknak 1319-iki pecsétjeken; b) ugyan csak a' 
képen láttatik az Ország' Rendéinek 1385-iki, és 
azon pecsétjeken , mellyel Hunyady János Kor- 
mányozása alatt éltek. Egyéberánt TT. SC WART- 
NER MÁRTON Ur ugy véli : hogy a' hármas 
hegy az Ország' három Rendéit, t. i. az Egyházi, 
Világi |fő Rendeket, 's a' Nemeseket jegyzi. A' 
mi a' hármas hegy tetejére , a' Kettős ke- 
reszt tövébe helyheztetett Koronát illeti: azt T. 
PRAY GYÖRGY Ur (de sigillis) Il-ik András 
Királynak Palestinában az Eretnekeken , 's egyéb 
irigyein , kik őtet méreggel meg étetni akarták, vett 
győzedelme jelének magyarázza ; TT. SCWAPvT- 
NER M. Ur ellenben a'nak keletét azF. Austriai 
Ház' uralkodása koránál fellebb vinni nem kí- 
vánja. Különben úgyis lehet gondolkodni , hogy 



— ( 102 )— 

az, inkáb a' három hegyek alatt értett dolgok- 
nak ; valamint a' Kettős-keresztnek is a' Magyar 
Koronához való tartozandosugokat is jelentheti. 

a) Lásd Fenenna Királynénak pecsétjen szemlélhető 
ékes Kettős keresztet in Duquisitione de jure co~ 
ronanderutn Rexinarum Hungáriáé, Posonii 179'!. 
Nemkülönben PRAYNÁL de sigillis 'sa't. IX. Réz 
Táb. 2-ik szám. 

£) In recensione eritica * Schmeizaliani de nummit 
Transylvanicis Commentarii , Rintelii 1764. pag. 13* 

Ihk'ik §. Magyar Országnak kettös-pai's Czí- 
mereiról öszveséggeL 

Azon fellebb le írt kettős-pai'sba lévő Czí- 
mereket egyesülve, (mellyekről némellyek ámbár 
nem elég helyesen azt alítja' k : hogy a' kötőié- 
kes pai's Czímer az Országé; az utóbb le írtak 
pedig a' Királyok Czímerei lettek volna ; holott 
pedig közönségesen tudva vagyon ; hogy az Or- 
szág' Rendéi azon idő alatt is , minek előtte t. i. 
árván-szülött László Király (Ladislaus posthu- 
mus) az uralkodásra alkalmatos lett volna , Ket- 
tős - keresztel is éltek az Országnak egyéb Czí- 
merei között) le^ elsőben I-ső Lajos Király kez- 
dette használni. Kinek is Titkos-pecsétjén, mel- 
lyel az 1366-iki Oklevelét meg erősíi ette, jobb 
oldalról a' kötőiékes pai's; bal oldalon pedig a' 
Kettős-kereszt szemlélhetők. Hasonlóul vágynak 
azok helyheztetve az Ország' Rendéinek 1385-iki 
pecsétjein is ; a) ritkábban láttatnak azonba azon 
Czímer jegyek egyesülve a' pecséteknek hát, vagy 
is ellen-lapjain. Különben meg jegyzésre méltó még 
az is: hogy a' vegyített- üdő-szakaszból (periódus 
mixta) való Magyar Országi Királyoknál szokás- 
ba volt, más Országoknak, mellyekhez t. i. va- 
lamelly Törvényes-igazat (Jus) tartottak ; valamint 



— 105 — ' 

a' magok tulajdon Czi'mereiket is a' Magyar Or- 
szági Czímerhez kapcsolni, és pedig azokat, vagy 
éppen a'ba a'paisba, a' mellybe Országunk' Czí- 
mere is látható volt , vagy pedig a' fő 's nagyobb 
pai'snak körülötte helyheztették. így kapcsolták 
édes Hazánk' Czímeréhez pecsétjeiken Róbert 
Károly a' Liliomot ; I-ső Lajos , 's e'nek Leánya 
Mária Királyné a' Strucz Madarat; Erzsébet I-so 
Lajos' Özvegye Lithvániának Lovag Czímerét; 
'Sigmond Cseh Országnak Oroszlányát; Albert, 
és árván szülött László Osztriának (Austria) Czí- 
merét; Hollós Mátyás Király pedig a' hollót 's a' t. 
A' mi továbbá a' Magyar Országhoz tartozó Tar- 
tományoknak, 's Országoknak Czímereit illeti: 
jól lehet azok már Hazánk' régibb Királyai alatt 
kapcsoltattak Magyar Hazánkhoz; mindazonáltal 
a' régibb Királyok' pecsétjein azoknak Czímerei 
eló nem jőnek. így Dalmát Ország' Czímerét 
csak 'Sigmond; Tóth Ország' Czímerét pedig 
Hollós Mátyás Királyok vésették ki mindenek 
előtt pecsétjeiken ; Horvát Bosnyák , és Servia 
Ország' Czímereit pedig nem elébb , mint az F. 
Osztriai Házból való Királyok' pecsétjein láthat* 
ríi. b) 

a) Lásd Refflexiones ^addisquisit. de Jure coronand. 
Reginar. fíung. Pestini. 1792. Czímü Könyvet* 

b) Lásd PRAY de rigillis 'sa't. 71. lap. Láss az Or- 
szágok* Czimereiröl többet : Cerographia Hungá- 
riáé czímü könyvbe ; nem különben PÁLMA K A- 
ROLY m. k. Ismét Anteigen aus den KK* Erblan* 
derű Ismét Ungris^hes Magazin* 'sa't. 

\ 
155-iA §. A* Magyar Országi pecséteken léuó 
betűbeíi Felül' Írásokról ( Inscriptiones\ litte- 
rales.) 

A' pecséteken elő forduló Felul-írások há- 
rom félék, és pedig: azon Felűl-írások , mel- 



— ( 104 )— 

lyek a 7 pecsétek' lapjának szélein egy, vagy löbb 
körökbe is foglaltatnak hivatalnak Körbeli-fe* 
lül - írásoknak vagy is inkáb Köriil-ír ás oknak ; 
azok ismét, mellyek a' pecsétek 7 lapjainak köze- 
pén,, vagy is közepe táján, a' nélkül, hogy kör- 
be végződnének látszanak, neveztetnek Lapbe* 
li-felid' fásoknak vagy is igaz értelembe vett 
Felülírásoknak; azok végtére , mellyek a' pe- 
csétek' külső szélein vagyis inkáb talpain láttat- 
nak , TalpbelL fe lúl-ir ás oknak neveztetnek Ezen 
Talpbeli-felűl-írások leg inkáb a? pénzeken 's 
német Országi Királyok pecsétjein a) szemléltet- 
nek ; de a" Magyar Országi Királyok 1 pecsétjein 
sehol elő nem fordulnak. Ugy szintén a' Lapbe- 
li-, vagy is az igazi értelembe vett Felűl-írások 
Hazánk 7 Királyainak nagyobb pecsétjein ugyan 
vi-ik nem ; b ) a 7 kissebb gyűrűs pecsétjeiken c) ellen- 
Tábia j íen? valamint a 7 Pápák 7 , Püspökök 7 , Káptalanok' 
szám! ~d) 7 s mások' pecsétjein gyakrabban láttatnak. A' 
mi pedig a' Körűl-írá sokat illeti : azok a' pecsét- 
szélein egy , két sőt hármas körbe is e) foglal- 
nak helyet , és midőn azon Körbeli-felűl-írások sok 
szavakból álottak , a 7 Kettős-pecsétnek egyik ol- 
daláról a 7 másikra is által vitettek. Az igen rövid 
betűbeli Korul- , vagy Felűl-írások , valamint a' 
Kép-, vagy Abrázolatbeli-Felűl-írások is (Inscri- 
ptiones reales) ha együgyűek régi korra mutatnak ; 
mivel régenten a 7 Királyok a 7 sok méltóságoknak, 
a 7 birodalmokba , vagy azon kivűl lévő Orszá- 
goknak 7 s Tartományoknak elő számlálásába leg- 
kevesebbé sem gyönyörködtek. Ugyan ezen ok- 
ból tehát sokan kétségbe hozzák Sz. Ist- 
ván Király' azon pecsétjének, következésképen 
azon általa ki adott Görög nyelven írt Oklevelé- 
nek is hitelét, mellyről SZEGEDI (jn Asserto- 
re libertatis Hungaricae) 7 s a 7 1. 117. lap.) emlé- 
kezik,^ 7 s a' mellyen ezen Körűi-írás: Stepha* 



— ( 105 )— 

mis D. G. Hecc totius t/n^ör/ae foglaltatik. Ezen 
bőv kifejezésre azonban okot adhattak Sz. István 
Királynak a' sok külső 's belső zenebonák, 's há- 
borúk , mellyek miatt ne hogy Magyar Ország- 
nak némelly részétől el maradjon , talán szük- 
sége is volt a'ra, hogy czímjét környűl áláso- 
son ki fejezze. 

a) Lásd IV. Rudolfnak nagy pecsétjén lévő Taípbe- 
li-felül-írást GRUBER m. k. Ill-ik Réz Tábl. 

b) A' Magyar Országi Királyok' nagy Fejedelmi pe- 
csétjein Lapbeli felübirást észre nem vettem , ki 
vévén 'Sigmond Királynak leg ujjabb nagy pecsét- 
jét, mellyen a' fekvő Oroszlány oldalán ezen sza- 
vak olvastatnak : Haeresis B >hemica. Valamint íll-ik 
Béla Királynak is 1190-ihi üregetlen Arany pecsét- IV-ik 
jén Lapbeli-felül-írások , 's nem Körül irások szem- Tábla 
lehetnek. 3. szám 

c) Hlyen Róbert Károlynak is azon gyürüs-pecsétje 
mellyen H. betű láttatik* 

d) Ugyan illyen Lapbeli-felül-irás láttatik az Eszter- T. 1 "!^ 
górni Káptalan* Nagyobb, 's Kissebb pecsétjén. A' 7 a § a 
Vasvári Káptalan 1291-iki pecsétjén szintéu ezen szám. 
Felül-írás Michael Archangelus , a' Zalai Sí. Ador- 
ján 1339-ik pecsétjén pedig ezek : Sánc tus Adria- v ^ 
nus mint Lapbeli felül-irások olvastatnak 's a t. A' Tábla 
Pápák' pecsétjét pedig lásd hátúi a Réz Táblák 8, szám 
között. 

e) Ii-ik András Királynak leg ujjabb pecsétjén a' Kö- 
rül-irás hármas körbe foglaltatik* 

/) GATTERER Abriss der Diplomatik ezimü köny- 
vének 26Ü. lap. azon pecsétről igy szól : Diese un- 
gewöhnlichen und allzuweitlauftigen ausdrücke ma* 
eheti das jiegcl zelbst verdáchtig* 

156-iA §. Á betübeli FelüUvagy Körül- írások , 
Joglalatjairól, 

A' betübeli Körülírások némelly Külföldi 
pecséteknek hátlapján ; sőt néha az elő-lapokou 



-( íoö )- 

is versekben foglaltatva szemléltetnek. Hlyének 
p. o. azon pecsétek , mellyeknek hátlapjain Pió- 
ma Várossá ezen Körűi-írással : Roma caput 
mundi regit orbis frena rotundi , látható; efé- 
léket azonba Hazánk' Királyainak pecsétjeiken 
nem találhatni. Különben a' pecséteken látszó 
Rörűl-íráiok kezdetét többnyire , 's rendesen 
Kereszt, Csillag, ró'sa, vagy más e'féle jegyek 
szokták meg előzni; ezeket pedig ezen szó Si- 
gillum vagy egészen ki irva , vagy pedig csak 
Szórövidítéssel, 's Előbetűzéssel szokott követ- 
ni ; vágynak azonba ollyan pecsétek is mellyek- 
röl az emiétett szó számkivettetve lenni szemlél- 
tetik. Ezután ismét rendszerént a' Király neve 
ezen beszéd formával : „Dei gratia" következik; 
mellynek utána a' Királyi czim (titulus) 's az 
Országok' nevezetjei foglalnak rendesen he- 
lyet, a) 

a) Különös Béla Ifiabb Királynak 1229-iki pecsétje, 
melly a' Dei gratia beszéd utáni még ezen szava- 
kat : et voluntate A sui patris Rex Hungáriáé, fog- 
lalja magában. 

157-Í& §. A> Magyar Országi Király oJi pecsét" 

jein eló forduló Országoknak, *s Tartomá* 

ny oknak elö*számláLásáróL 

Hazánk' régibb Királyai (a' mint már mon- 
datott) pecsétjeiken, nem hogy az általok birt, 
vagy csak azokhoz Törvényes-igazokat tartott Or- 
szágoknak, 's Tartományoknak elő-számlálásá- 
ba gyönyörködtek volna ; hanem még azon Or- 
szágokat sem nevezték meg azokon , mellyeknek 
ők valóságos birtokába voltak , mellyre való néz- 
ve a' régibb pecséteken az együgyű kitételeket, 
's czímeket nem ok nélkül kívánhatni. így Sz. 
István Király 1 egyik pecsétjén, a' menyire a' raj- 



— ( 107 )— 

ta lévő Körül-írás olvasható , magát Vngario? 
rum Rex; egy másikon pedig, mellyel a' Vesz- 
prémi Görög Apáczák' Szerzetének ki adott Ok- 
levelét meg erősítette: Stephanus D. G. Rex to- 
luis Ungariae czimmel (lásd a' 155-ik §. mon- 
dottakat) ruházta fel. Hasonlóul I-ső András Ki- 
rály egyik pecsétjén Rex Vngariorum ; a' másik 
1055-iki pecsétjén pedig Pannoniorum Rex czí- 
mekkei díszeskedik. Az ezután egész Kálmán Ki- 
rályig következő Királyok pedig minemű czíme- 
reket használtak légyen pecsétjeiken ? minthogy 
részszeréut némelly Királyok semmi féle Okleve- 
leket sem adtak ki, vagy ha adtak is azok mind 
e'Uoráig közre nem hocsájtattak ; részszerént pe- 
dig némelly Királyoknak pecsétjei mint Sz. Lász- 
ló Királyé is töredékenységek miatt az üdő emész- 
tő erejének engedni kéntelenítenek , itten le ír- 
ni telyes lehetetlen. Különben Kálmán Király ma- 
gát liog-iki pecsétjén Vngarie Rex czimmel il- 
lette ; de már Il-ik Geisa Király a' Magyar Or- 
szági nevezethez Dalmát, 's Horváth Országok 7 vi-ik 
nevezetjeit is kapcsolta e'képen: Geisa Dei Gra- Tábla 
cia Rungarie Dalmacie* adque Crovacie Rex* 
Ezekhez ismét Ill-ik Béla , valamint Imre Király 
is arany pecsétjén a' Ráma nevezetet; Il-ik An- 
drás Servía , és Gallicia czímeket ; ÍV. Béla 
a' Lodomeria , es Comania; és V-ik István 
a' Bulgária czímeket is hozzá kapcsolták. Ugyan 
ezen czímekkel éltek a' következendő Királyok 
is egész Róbert Károlyig, a' ki is valamint I-ső 
Lajos 's e'nek Leánya Mária Királyné, az emié- 
tett Ország nevezeteken kivűl pecsétjeken még 
ezen czímetis: „Princeps Salemitanus , et ho- 
noris montis sancti angeli Dominus" használ- 
ták. 'Sigmond Király pedig a' fellebb emiétett 
Országok nevezetjeit e' következendőkkel : Mar°* 
chiQ Brandenburgé nsis^ et Sacri Romani lm* 



szám 



— ( 108 )- 

perli Archicamerarius , nec non Bohemiae , et 
Sacri Rontani Imperií Haeres. többesítette. Is- 
mét Albert, és árván szülött László a' sokszor 
emiétett Ország nevezeteken kivül Au$tria\ Hol- 
lós Mátyás Sclavonia ; Ulászló, és Il-ik Lajos 
Süesia czímeket is használtak. Egyéberánt a' Ki- 
rályi czímeknek e'beli meg hoszabodása miatt 
sokszor a' pecsétbeü Körűi-írások nem csak két, 
's három sort is el foglaltak ; hanem a' Kettős- 
pecséteken , midőn azoknak előlapjokon el nem 
férhettek, a' hát lapokra is által vitettek, sőt ha 
ottan sem fértek ki , a'kor a' Körűi-írást ezen 
szócskák meg rövidítve. Etcet. vagy pedig a' pe- 
csétnek az előlapon előforduló Körűi-írással va- 
ló öszveköttetés miatt ezen heszéd forma , f *7i 
alio parii sigilli expressorum , vagy pedig pa- 
rii sigilli expressatorum fejezték be. 

158^'A §. A* Királyi pecséteken találtató egyéb 
hörúl'írásohróU 

A' Királyi pecséteken elő forduló Körűi- 
vagy 'is Felűl-irásokra nézve a' már mondotta- 
kon kívül szükség tudni : hogy szokásba volt, 
a 7 dicső Árpád' Nemzetségéből való Királyoknál, 
sot azon Királyainknál is , kik azon Nemzetséghez 
közelebbi vérbeli öszve köttetésbe voltak , az Aty- 
joknak neveit, következésképen Atyafiságbeli szár- 
mozásokat is pecsétjeiken ki tenni. Azon Kirá- 
lyok között leg elsőnek tartotta TT. SCHWART- 
NER M. Ur Ilf-ik Béla Királyt ki t. i. azon szo- 
kást tulajdon pecsétjén (mivel az Oklevelek fog- 
lalatjaiba a'zal már I-ső Geisa Király is élt) min- 
denek előtt követte, valamint T. PRAY GYÖRGY 
a) sem vette észre azon szokásnak előbbeni ke- 
lelét; de TT. HORVÁT ISTVÁN Ur ki Sopron 
Várossának Leveles-tárába őriztető 111-ik István' 



-( íog >- 

Oklevelét, 's az azon függő pecsétet tulajdon sze- 
meivel látta, azt alítja; hogy azon pecséten ezen 
Körűi-Írás: f STEfANUS : ÖT GRAT GElfE. 

REG1S F1L1VS. UNGAR CRoVACl REX. 

találtatik , b) a' honnét eléggé világos , hogy az 
Atyatiságbeli származásnak a' pecséteken való ke- 
letét már Ill-ik István Király is használta. Szin- 
te illyeténképen használták azt a' több követke- 
ző majd minden Királyok is, ugy mint Ill-ik Be- v-ik 
la, Imre 's a' t. egész Bajor Ottó Királyig, kinek Táb, a 
is pecsétjén meg ezen Korul -iras: „Sigillum. 
Primi. Ottonis. Regis.Vngarie. Nepotis. Quar- 
ti. Bele. Regis. u szemlélhetni ; e'től a' Király- 
tól fogva pedig a' következendő Királyok azon 
szokást pecsétjeikről tökélletesen számkivetették. 
Továbbá szükség tudni: hogy több Királyok' 
Kettős-pecsétjeiknek ellen-vagy is hát-lapjain elő- 
fordul ezen beszéd formája : „Sigillum securr 
dum" melly beszéd formát nem ugy kelletik ma- 
gyarázni, mintha az alatt valamelly második pe- 
csétnyomó által jegyzett pecsét értetődne, hanem 
az alatt inkáb a' Kettős-pecsétnek ellen- vagy 
hát-lapját kelletik érteni. Ugyan is 'Sigmond Ki- 
rály nem csak azon pecsétjét, melly el veszett, 
hanem az utána következő második , sőt harma- 
dik pecsétjét is sigillum secundum (második pe- 
csét) nevezettel illette , holott pedig ha azon ne- 
vezet a' pecsét nyomóknak számát jegyzené , ugy 
az emiétett Király sem az első, sem pedig a* 
harmadik pecsétjét másodiknak nem nevezhette 
volna. Különben azon Sigillum secundum neve- 
zetet I-ső Lajos Király első pecsétjének el veszte 
után kezdette leg előbbször Királyaink között 
használni. A' mi pedig a : Majestaticum (Feje- 
delmi, vagy Felségi) nevezetet illeti : azt csupán 
Hollós Mátyás Királynak tetszett Fejedelmi - pe- 



— 110 )—• 

csétjére ki vésetni , a' többi Királyok pecsétjein 
pedig azon nevezet sehol elo-oem fordul. 

a) PRAY de sigillis BR t et Régin Hunt*. 55. lap. 

b) Lásd Tudományos Gyűjtemény. 1819, X. Kot* 
91. lap. 

15Q-íA §. A* Magyar Országi Királynék' , 's 

hirályji aknák pecsétjeiken látható betübeli 

Feliil-vagy is ftöriil ír ásókról. 

A' Magyar Országi Királynék szinte valamint 
a' Királyok is pecsétjeikre nézve ugyan egy szo- 
kást követtek, csupán csak hogy a' Királynék 
kevesebb czimmel elégedtek meg pecsétjeiken 
mint a' Királyok. A' Királynék pecsétjei közölt 
Fenenna Királyné Ill-ik András Király' Hitesse' 
pecsétjénél régibbet nem láthattam. E'nek, va- 
V-a lamint Ágnes Királynénak, ugyan csak a' most 
„gjj^mondott Király második Feleségének pecsétjei- 
ken csak a' Hungáriáé czím szemlélhető. Ellen- 
ben pedig I-so Lajos Király' Felesége Er'sébeth 
és ugyan azon Királynak Leánya Mária Királynék' 
Fejedelmi-pecsétjeiken szinte azon Országok' ne- 
vezetjeit használták , mellyekkel magok a' Kirá- 
lyok is éltek. Borbála 'Sigmond Király' Felesé- 
ge a' Hungáriáé czímet elégségesnek tartotta. 
Anna pedig Il-ik Ulászló Királynak Hitesse a'hoz 
a' Behemiae nevezetet is hozzá kapcsolta. A' mi 
a' Király íiakat illeti: azok közül némellyek kik 
Atyok' életébe meg nem koronáztattak csupán 
azon Országok nevezetjeivel éltek pecsétjeiken , 
a' mellyek Kormányok alá tartoztak. így Béla 
ugyan csak IV. Béla Királynak íia ezen czímet: 
Béla Dei Grácia Ducc Tocius Sclavonie Dal- 
macié, Croacie. tartotta sajátjának; valamint 
István is I-sö Lajos Királynak Testvére ezen 



-( 111 )- 

czi'mmel : S. Domíni Stephani Dei Grácia Du- 
cis 7 ransilvanu bé elégedni kénteleni'tetett. El- 
lenben pedig azon Király iiak , kik Atyjok életé- 
be Magyar Királyoknak meg koronáztattak, vagy 
pedig Hazánkon Atyjokkal együtt meg osztozva 
uralkodtak, pecsétjeiken a' Hungáriáé czímet 
viselték. Példa e're IV-ik Béla a' ki pecsétjén 
Atyja életébe ezen czímmel élt : S. Bele Dei 
Grácia Begis Primogeniti Begis Hungarie. 
Ugyan csak V. Istvánnak is Atyja életébe hasz- 
nált pecsétjének elő lapján ezen Körűi-írást : si* 
gillum. Stephani. Dei. Grácia. Begis. Junioris. 
Hungarie. bát lapján pedig ezt: Primogeniti. 
Bele* Quarti. lllustris. Begis. Hungarie. ol- 
vashatni. 

l6(WA §. NémeJIy észre vételek 'még a Kirá- 
lyi pecséteken látszó betűbeli Hörűl-lrá- 
sokra nézve. 

A' Királyi pecséteken elő forduló betűbeli 
Körűi- írás okra nézve még meg jegyzésre mél- 
tók : 

1-ör Hogy MANCINI , álltása szerént, a) 
Ill-ik Béla Királyt tartja Hazánkban elsőnek , ki 
magát a* több előbbeni ugyan azon nevű Kirá- 
lyoktól szám szerént meg különböztette . de ezen 
álltása az emiétett írónak anyival is inkáb kér- 
dést szenved , mennél inkáb mindenek előtt tud- 
va vagyon , hogy Ill-ik Béla nem Almos' hanem 
Il-ik Geisa' íiának tartatik lenni ; a'nyi mind- 
azonáltal bizonyos , hogy lí-ik András azon szo- 
kást valóban használta , és magát ezen szavakkal 
Secundi Andreáé Begis különböztette meg. Kö- 
vették ezen szokást a 1 több utána következő Ki- 



— ( 112 )— 

rályok is. A 7 Romai Papák közolt mindenek előtt 
IX. Leo Pápának tulajdonítalik ezen szokásnak 
használása. 

<2-or A' Királyok' 's Országok' nevezetjei a' 
régi Királyok pecsétjein nem mindég a' mosta- 
ni Helyes-írás rendszabásai szerént jőnek elő. így 
Geisa régenten Geissanak\ Emericus , Heme- 
r/cusnak vagy Henricusnak is; Hungária , i'n- 
gar iának ; Croatia Crouaciaivdk ; Galíicia 
Halliciawdk is íratattak. 's a' t. 

3-or Ugyan azon Ország nevezeteket, mel- 
lyek az Oklevelek' kezdetén találtatnak, azok- 
nak pecsétjein mindenkor fel nem találhatni ; mi- 
vel gyakorta a' pecsétek' kerűletjein azok el nem 
férhettek, mellyek az Oklevelek' elein foglal- 
tattak. 

4-er Hasonlóul azt sem kívánhatni , hogy a 7 
pecséteken ugyan azon nemű írásjégyen, a' mil- 
lyen t. i. a'ba a' Századba, vagy üdőszakaszba 
uralkodott, a' mellybe az Oklevél, 's az azon 
lévő pecsét született; mivel egy az, hogy ugyan 
azon pecsétnyomók több Századokig is használ- 
tattak, következésképen azok sokkal is elébb ké- 
szűlethettek , mint azon pecsét jegy , melly általok 
ki nyomatott; más pedig az, hogy a' pecsétnyo- 
mók' metszése leg inkáb a' Pecsét-metszők tet- 
szésétől, tudományától, 's mesterségétől íüggöt- 
tek, mellyre való nézve könyen meg eshetett, 
hogy a' Metszők azokat már régen tanúit mes- 
terségek szerént való betűkkel metszették ki. 

5-ör Gyakran a' pecséteken öszvekapcsolt, 
vagy egymásba tett, sőt visza fordult betűk is 
szemléltetnek, mellyet alkalmasint a' Pecsét-met- 
sző sietségének , 's tudatlanságának lehet ismét 
tulajdonítani. Hlyen visza fordult betűk találtat- 
nak különösen 'Sigmond Királynak is 1397-iki 
középszerű pecsétjén 'sa't. 

6-or 



— ( 113 )— 

6-or A' kissebb >s középszerű pecsétek több- 
nyire a' mostani Német íráshoz hasonló Monos- 
tori írást foglalnak magokban ; de azonban va- 
lamint kissebb pecsétek is vágynak más írás ne- 
mével jegyezve; ugy szintén nagyobb Fejedelmi- 
pecsét is találtatik Monostori írásnemmel készít- 
ve. Hlyen p. o. Hollós Mátyásnak 1475-iki Feje- 
delmi pecsétje, meliy valóságos, Monostori írást 
foglal magában. 

a) In compendiaria politioris Litteraturae notitia. 
P. II, p. 193. 

t I t 
\()\-ih §. A' ragasztott pecsétekről , *s azoknak 
az (Jkleuelekre való reá ragasztások' 
módjáról* 

A' viaszk pecséteknek némellyike ragasztott-, 
(appressa sigilla) némellyike \>eÁ\gföggb (sigil- 
la pendula pensilia) szokot lenni. A' ragasztott 
pecsétek vagy az Oklevelek' elő-lapján, vagy azok- 
nak hát-lapján találtatnak ; de az első fel ragasz- 
tás módja , valamint régibb , ugy gyakrabban is 
volt szokásba. Németh Országnak nem kevés 
számmal lévő Okleveleire olly móddal ragaszta- 
tott a' pecsét: hogy az Okleveleknek alsó jobb 
oldala Kereszt, vagy Csillag formára által met- 
szetett, a' metszésnek három-szeg formájú hasí- 
ték darabjai pedig vagy el vágattak, vagy pedig 
azok egy, vagy más oldalra hajtogattattak , és az 
üreg vagy is a' metszés hézakjajviaszk'al bé ön- 
tetvén, 's nyomatatván, a' pecsét belsőképen reá 
nyomatatott.) ( Cron Gottw. L. II. p. l()k. GRU- 
BER fíurz. Lehrsyst. 138. 13(). lap.) Édes Ha- 
zánkba ha vallyon uralkodhatott é valaha ezen 
pecsétlés módja ? a' régi két első Századbeli Ok- 
leveleknek szűke miatt igen bajos meg határozni; 

Diplomotika II. Dar. H 



— ( 114 )— 

ellenben pedig azon pecsét ragasztás módjának 
keletét: mellyszerént a' pecsétet tartó bőr, vagy 
papiros madzag az Oklevélen keresztül húzatat- 
ván, aVa az Oklevélnek akar elő, akár hatlap- 
ján a' pecsét reá üttetett , Magyar Országon szám- 
talan példák bizonyítják. Az elő-lapra nyomott 
vagy is ragasztott pecsétek az Oklevélnek alján 
közép helyet foglalnak ; a' hátlapra ragasztott 
mind nagyobb , mind kissebb pecsétek pedig az 
ngy nevezett Nyilt-okleveleken hasonlókép az Ok- 
levelek' közepén legelnek, olly formán azonban: 
hogy a' kissebb pecsétek többnyire a' közép 
pontnál valamivel fellebb emelkednek ; a' na- 
gyobbak pedig leg inkáb , a'nak alatta helyhez- 
tetve szemléltetnek. Hlyen formán vettem észre 
'Sigrnond Királynak is egy 1415-iki Oklevelének 
hátlapján lévő nagy Fejedelmi-pecsétjét, melly is 
az Oklevélnek kellő közepére volt ragasztva , de 
már onnét nagyobb részént le töredezett. A' nagy 
Fejedéi mi-pecsétek (de nem a' kissebb pecsétek- 
nek, mivel ezek a' XIV. Századtól fogva a) leg- 
inkáb Német Országon is használtattak az Okle- 
velek' hátlapjain) az Oklevelek 7 hátlapjára való 
ragasztása a' Külföldön idegen dolognak tartatik; 
a' honnét nem is csuda ha némeliy íróktól az 
a'féle nagyobb hát-pecséttel fel készített Ökle ve- 
lak hamisaknak lenni néllettek, b) A 7 mi a' Zárt- 
leveleket illeti : azoknak hát-lapjok 7 egyik szár- 
nyára , vagy néha a' mostani Levél le pecsétlés 
módja szerént fele a' pecsétnek az egyik; felepe- 
dig a' másik szárnyára üttetett az Oklevélnek, 
és pedig olly formán : hogy az Oklevélnek két 
szárnyai , vagy végei egymásra hajtogatattak , 's 
mind azon két szárnyai mind pedig a' hátulja az 
Oklevélnek keresztül lyukasztatván , a' csinált 
lyukakon, a' pecsétet tartó bőröcske, vagy pa- 
pirocska által húzatott, 's a' szerént azon bó- 



-( 115 )- 

röcskére, vagy papirosocskára a' pecsét reá üte- 
tett. Miképen bontattak fel, 's miképen pecsétel 
tettek ismét le az illy Zárt-levelek a'kor , midőn 
azok az illető helyekre ismét visza küldettek ? 
már ezen könyvnek elején, midőn az Oklevelek- 
ről átaljában szólottunk , a' 10. §. volt emléke- 
zet. Egyéb érint a' ragasztott pecsétek a' töre- 
dékenységnek , 's romladozásnak jobban ki vágy- 
nak tétetve, mint a' függő pecsétek; melyre va- 
ló nézve, kivált a' kissebb , 's közép szerű, leg 
inkáb veres viaszk pecséteknek külső szine (su- 
periicies) a' XiV-ik Századtól ólta (TT. SCHW. 
M. Űr az illyen pecsétlésnek első példáját 'Sig- 
mond Király 13QQ-ki gyűrűs pecsétes Oklevelén 
vette észre T. PRAY azonban (de sigillié) 
'Sigmond Királynak már egy 138()-ki Oklevelén 
is tapasztalta azon pecsétlés módját.) minekelőt- 
te a'ra a' pecsét reá nyomatatott volna , egy kis 
darab papirossal szokott be vonatatni, szinte 
mint mai nap az ostyával való pecsétlésbe szok- 
tak cselekedni , mely által azok a' romladozás- 
tól valamenyire meg is őriztettek. Különben a* 
le esett pecséteknek hellyeik, a' le esés után is 
valamenyire ki tetszbetők az Okleveleken , a' hon- 
nét is* azon látszható helyeknek terűletjéről, 's 
színéről , az Okleveleknek üdéjét ollykor ollykor 
valamennyire meg is lehet határozni, vagy leg 
alább azoknak koros voltokhoz hozzá is lehet 
vetni. Melyre való nézve VERBÖCZY Xl-ik R. 
17. Czímje szerént is az olly le töredezett pecsé- 
tű Levelek, kivált ha azon pecséteknek kerűlet- 
jei, 's Felűl-írásai valamenyire látszhatok, édes 
Hazánk 1 Itélő-székei előtt hitelt érdemelnek. A' 
mi továbbá némely pecsétek alatt lappangó be- 
széd formákat nézi ; a'ról már a' Pecsét-esmé- 
retnek kezdetén szólottunk, melyre való nézve, 
azt itten ismét elő hozni szükségtelen. 

H 2 



-( nö )— 

a) Alig. Deutsche Bibliothek T. LII. append. I. p, 
561. 

h) Lásd HEINECC1US' m. k. 177. lap. — Notitiae in 
vindicias diplomát is Stephanei. Viennae 1780. 

1Ö2-/A §. A' Fűggö-pecsétekróL 

GUDEN után a) még nem olly igen régen, 
sokan a'ban a' vélekedésben voltak , hogy az 
HQö-ik esztendeig függő viaszk pecsétet az Ok- 
leveleken nem találhatni; de ezen vélekedés el- 
len több példák szólanak. Ugyan is , ha nem em- 
lítjük is Cresimir, Dalmát , és Horváth Orszá- 
gok' Királyának 1071-iki Függő pecsétjét , mely- 
ről LUCIÜS emlékezik ; b) és ha szinte csak 
ugyan LUCIIJS által említett, 's Kálmán Király' 
pecsétjének tartott 1108-iki Lovag-függő-pecsé- 
tet c) a' fellebb emiétett okokból (l48-ik §.)'sinór 
mértékül nem veszszük is , mégis elég függő pe- 
cséteket találunk mind a' külső, mind pedig Ha- 
zánk' régi Királlyá inak pecsétjei között, mellyek- 
nek lételek, az HQO-iki Esztendőt jöval meg előz- 
ték, így GATTERER szerént ( Etementa pag. 
345.) már Xl-ik Richárd Normanniai Herczegnek 
(Dux) 1 01 5-iki; Róbert Franczia Királynak 1025-ki; 
Illik Eduárd Angoly Királynak 1042. és 10Ö5- 
ki; valamint J-ső Fridrik Német Császár' 1152. és 
1190-ki Függő-viaszk-pecsélekről tesz emlékeze- 
tet; e'néi pedig, a' Normanniai, a' Francz , T s 
Angoly Királyok ezen pecsét nemét, már sokkal 
elébb is kedvelték. Hlyen édes Hazánkba Il-ik 
Béla Királynak 113 5-iki Függő-pecsétes Okleve- 
le , melynek pecsétjéről 'Sigmond Király egy 1423- 
ki Másoltatjában ezen szavakhal: majori sigillo 
pendenn emlékezik. Hlyének 11-ik István', és Ill- 
ik Béla' Királyoknak Függő-pecsétjeik, d) Sőt a' 
mi nagyobb illyen Sz. István Királynak I001-ki| 



-C "7 )~ 

Oklevelén lévő Függő-pecsétje. Kész akartva el 
halgatom itten Il-ik Boleszláv Cseh Királynak a' 
Eresznóviai Sz. Benedek Szerzetesei' részekre 
t)Q3-ikba ki adott Oklevelének Függő -pecsétjét* 
minthogy a'nak hitelét mar PUBICSKÁM kétség- 
be hozta ; e) valamint IU-ik Ottónak is azon Ok- 
leveleit , mellyekről Murator ín Antiquit. ital. 
Tom. I. pag. 233, 235) emlékezik; mivel ottan 
a' pecsétek kötőlékjeikről le esvén, kétséges a' 
dolog, ha vallyon azokat az érez, vagy pedig a' 
viaszk pecsétek közé kellessen é számlálni ? Jól 
lehet tehát a' Xl-ik Század előtt Királyi Függő, 
viaszk-pecsétek még e'dig nem találtattak $ mind- 
azáltal a' Püspökök MABILLON szerént (m. k. 
150. lap.) már a' X. Századba is Függő pecsétek- 
kel erőssitettek ollykor ollykor Okleveleiket. E- 
gyéberánt az különös , hogy a' Francz , 's Né- 
met írók munkáikba nem emlékeznek, azon Sz. 
István Királynak íOOl-iki Oklevelén is látható 
pecsét fel íüggesztésnek módjáról , mely szerént 
a' nagyobb pecsétek, mint a' Fejedelmi-pecsétek 
is az Oklevelek' hát lapjokra szíj , vagy is bőr 
kötőlék által olly formán függesztettek fel , hogy 
azok az Oklevélnek hát lapján, első nézésre, in- 
káb ragasztott pecséteknek lenni látszanak. To- 
vábbá uralkodtak a' Függő-pecsétek , nem csak 
a' bőr, hanem a' rongy-író-hártyákra írott Ok- 
leveleken i&$j) ez^en utóbbiakon azonba az író- 
hártyának könyeri romolható volta miatt ritkáb- 
ban használtattak. 

a) In praefatione ad Syllcgen I. Diplomát ariorum 
18. lap. 

b) Lásd LUCIUST de Regno Dalmatiae et Croatiae 
Lib, VI. Amsterdam 1668, Ki is Könyvének 96 ik lap- 
ján igy szól: Privilegia (t.i a' régi Horvát , 's Dalmát 
Országok Királyainak 's Herczegeinek) diversimo- 
de Jürrnabantur , signii tanturn , ut Tirpimiri 5 úgnis 



— ( H8 )- 

et sigillo annuli ducis , ut Mucimiri\ subscriptio* 
ne , et approbatione aulicorum et Episcoporum , ut 
Begum Cresimiri Petri , et Zuonimiri. Et quamvis 
plura originalia Begum privilegia super sint , uni- 
cum tantum penderíti sigillo cereo rotundo Cresimi- 
ri reperitur y Anni 1071. in Sjnctuario Albeusis Ec» 
clesiae existens , in quo imago Regis in throno se- 
dentis apparet , circa quam snquentes chnracteres : 
SIG1LLUM. BEG/S CHESIMIRÍ DALMA- 
T/AE", 

c) Memorie istoriche di Tragurio, 19. lap. 

d) TT. SGHWARTNER M. Ur azt jegyzi meg, hogy 
Il-ik Béla Királynak egy Függő-pecsétes Levele a' 
N Mélt. Magyar Kamara Levelss-tárába ; Illik Ist- 
ván Királynak csak ugyan egy függő-pecsétes Le- 
vele pedig Sopron Várossá Leveles tárába tartatnak. 
Ezen utóbbi azon 1162-ki Függő pecsétes Oklevél, 
melynek pecsétjéről elébb emlékeztünk (Lásd a* 
i5i-ik§.) 111-ik Béla függő pecsétjéről ismét azt em- 
líti a* Tiszt. Ur, hogy az minekelőtte Budára több 
Levelekkel együtt hozattatott volna közönségessé 
tétetett SPIESS által ni. k. I-ö It. 240. lap. egyezt. 
Il-ik R. í-sö lap. 

e) Lásd azon leg régibbnek tartott Cseh Oklevélnek 
pecsétjét rézre metszve. HAGER in Annalibus Bo- 
hemorum cura G. DOBNER P. IV. ad 374. Ugyan 
csak az kívánta védelmezni azon Oklevelet ellen- 
ségeitől ezen czimü munkájába : Abhandlungen ei- 
ner Privat-Gesellschoft in Bökmen 1 Bánd Prag. 
1775. 

y) Lásd Leihziger allgem. Literat, hnzeiger. Decem- 
ber 1798 pag\ 2of)J. Egyezt Intelligenzblatt der All- 
gem. Literat ur Zeitung 1799. ^ro 43. 

1Ő3 • z A §. Á pecséteknek kötölékjeiröL 

A' Függő-pecséteknek kötőiekjei , valamint 
többféle színűek voltak, ugy különbbféle maté- 
riából, vagy is műszerből is készültek mind édes 
Hazánkba mind a' Külföldön. Készíttettek pedig 
azon kötőlékek bőrből, vagy is szíjból, lantor- 
uából, selyemből, gyapotból, sőt közönséges 



— ( H9 )— 

keuder, vagy len fonalból is. Piégenten leg in- 
káb , a 7 bor vagy is szíj , és a' lantornából való 
pecsét kötőlékek használtattak, 's a' lantornából 
lévő kötőlékek a' pecséteknek nehézségek, vagy 
is nagyságok miatt ollykor ollykor meg is ket- 
tőztettek, igen hirtelenkedve hoztak tehát azok 
íteletet, kik Hazánk' Királyainak XI. Századbeli 
némelJy Okleveleiket a) csupán azon okból meg 
támadni nem állallották, mivel úgymond; a' bőr- 
ből , vagy is szíjból készült pecsétkötőlékek a' 
XIII. Század előtt semmi Nemzeteknél sem ural- 
kodtak légyen; holott pedig a' dolgot jobban 
megvi'sgálván , elég Külföldi Oklevelekre akad- 
tak volna , mellyeknek pecsétjeik bőrkötölékkel 
voltak, 's vágynak is felruházva. IgyDUCANGE 
a' Fontevráldi Leveles-tárba lévő 1122-iki ol- 
lyan Oklevélről emlékezik , mellybe azon Okle- 
vél' pecsétjének bőr kötőlékje a' Corrigia szóval 
^mlétetik ; b) ugy szintén MABILLON c) alít- 
ja , hogy Ill-ik Ottónak (ki 983-ba kezdett ural- 
kodni) egy Okleveléről az ólom pecsét bőr, vagy 
is szíj kötőléken függött ; valamint az Ujj-okle- 
vél-esméret' Szerzői is azt erősítik, hogv Wil- 
helm Conquestor Angoly Király' (1066) több Ok- 
leveleinek pecsétjei bőr, vagy is szíj kötőléke- 
ken függöttek d) Nem volt tehát igaza GEBHAR- 
DINARis, ki Sz. István Királynak 1010. Okle- 
velét leg inkáb azért hamisnak lenni kiáltotta , 
mivel a'ba a' bőr, vagy is szíj-pecsét-kötőlékről 
(corrigia) tétetik emlékezett ej. A' mi a' lantor- 
na kötőlékeket illeti; azok édes Hazánkba leg in- 
káb az Apáturok , 's más Szerzetesek ; néha is- 
mét, de ritkábban a' Nemesek, 's más főbb sze- 
mélyek által is használtattak, 's ha vi'sgálat alá 
veszünk valamelly Oklevelet, mellyről több Ne- 
meseknek , 's az Ország' némélly Nagyjainak pe- 
csétjeik függenek, ugy lehet észre venni, hogy 



— ( 120 )~- 

azon lantorna kötőlékek, kinek kinek méltósá- 
gához képest, különbözők is voltak, >s néha a- 
zokra kinek kinek neve az Oklevél-író által fel is 
jegyeztetett f) A' mi a 1 selyemből , vagy selyem- 
szálból készült kölékeket nézi : régenten azok kö- 
zött kötél vastagságúak is voltak. Hlyen vastag 
selyem kötőiékeken függöttek Imre, II. András, 
's III. Béla Királyoknak több Okleveleiken lévő 
pecsétjeik, g) Használták pedig azon selyem kö- 
tőlékeket nem csak a' Magyar Királyok, hanem 
a' Püspökök Káptalanok, 's más elő kelő sze- 
mélyek is. A' közönséges fonálból készült pecsét- 
kötőlékekkel az ujjabb üdőkbe többnyire az al- 
sóbb rendű emberek éltek ; néha azonban azt 
némelly Káptalanok, 's Városok is mint p. o. a' 
Szepesi Káptalan is, használták. Egyéberánt a' 
mi a' Kötőlékeknek színét illeti: a' selyem kötő- 
lékek sztnekre nézve olly anyira változtatva hasz- 
náltaltak, hogy azokból valamelly bizonyos rend- 
szabást meríteni igen bajos, sőt talán lehetetlen 
is volna ; mivel ha meg vi'sgáljuk Hazánk' Rirály- 
jainak Okleveleit , ugy találjuk , hogy majd mind- 
egyik Királyaink közül többféle színű kötőléke- 
ket használt légyen. Készíttettek pedig azon pe- 
csét-kötőlékek veres, fehér sárga, zöld, kék, 
violaszín, pá'sit-zöld, 's egyéb, sokszor vegyített 
színű selyem-szálból, vagy fonalból is. Mai üdő- 
ben a' Piómai Német Császárok IV. Károlytól 
fogva (de a' kit nem minden utána következő 
Királyok követtek h) az Ország' czímeréhez ké- 
pest sárgával vegyített fekete színű kötőlékekkel 
élnek-, édes Hazánkba pedig az Ország' Czíme- 
réhez alkalmaztatott ezüst veres , 's néha zöld 
színnel is kevert pecsét kötőlékek nem a' leg ré- 
gibb üdőknek szülemény jei. A' Káptalanok, 's más 
Monostorok hasonlóul változtatták ollykor pe- 
csétkötőlékjeiket; különösen pedig az Egri Káp- 



-( 121 )- 

lalan , a' mint több Oklevelekből észre vehetni , 
minduntalan más, 's más színekethasznált a' vég- 
re. A' Nagyváradi Káptalan régenten leginkáb a' 
tiszta veres szinű , és viola , vagy tüdő színnel 
vegyített zöld selyem pecsét-kötőlékeket kedvel- 
te. ; s a' t. 

ű) Mintp^o. Sz, István Királynak iooi , és 1019* Ok- 
leveleit is. 

b) Glossarium Latinit. mcdii aevi. Art. Corrigia, 

c) Do re Diplomatica pag. i/)2. 

</) Tomo VI. pag. 179* 

e) Lásd Geschichte des Reichs Hungarn. *s a' t. 400. 
lap. Azon Oklevélben a' bor vagy szíj pecsét - kötő- 
lékről e'képen tétetik emlékezet : „eí út verius ere- 
datur , hanc paginam sigillo nostro authentico cor- 
rigiae appensione jussimus sigillari." 

f) Ilyen módon vágynak a' pecsét kötölékekre »fel je- 
gyezve kinek kinek neve azon az Oklevelén , melly- 
be az Ország' Karjai , *s Rendéi 1402-be bizonyos- 
sá teszik 'Sigmond Királyt a'ról , hogy azon esetre, 
ha férjíi magzat nélkül ki múlna e' világból , Al- 
bert Austria Herczeget fogják Magyar Királynak 
választani ; csüggenek pedig azon Oklevelén 112. 
pecsétek. Ugyan csak hasonló példát láthatni KA- 
PR1NA1NÁL {Hungária Diplomát, temp. Math. II. 
R. 252. lap.) a' hol is találtatik egy Oklevél mel- 
lyen 22. ugyan a'nyi nevekkel fel] ruházott pecsét- 
kötölékek találtatnak* 

S) III. Béla iiQ5-iki Oklevelén lévő pecsét- kötöléket 
a* Neostadi Sz. Háromság' Konventje i5o5-be e' ké- 
pen írja le: ,,weligs Kunigklichs briefs Insigel ro- 
tund in gemeinen weissen av ags anhangt an groben 
seiden zoppfweis geflochten. 's a' t # 

h) WILL. Beytrage der Diplomatik. 81. lap. 

IÖWZí §. Az ércz-pecsét éknek köt ölek) eiról* 

Az ércz-pecséteknek fel függesztése mutatót 
utat a' viaszk pecsétek' fel fíiggesztésére is. Hü- 



-( 122 )- 

lönben az érez pecséteknek kötőlékjei szinte mint 
<a' viaszk pecséteknek, több féle , 's színekre néz- 
ve is különbbféle színű materiából, vagy is ma- 
szerből készültek. A' Pápák' érez - pecsétjeiknek 
selyem, 's kender fonálból csinált kötőlékjei egy- 
mást fel váltva használtattak , 's nem is kelletik 
azt tartani, mintha a' Pápák' pecsétjeinek kötő- 
lékjeiről, az azok által ki adott Okleveleknek 
nemét meg lehetne esmérni; mivel a' Pápáknak 
mind az ugy nevezett Végrehajtó (Executoriae, 
seu justitiae) mind pedig az ugy nevezett Kegyel- 
mes (Gratiosae) Okleveleiken lévő pecsétjeik egész 
a' XII. Század végéig hol melyem 'sinóron, ( mel- 
lyek a' XIII. Század közepétől fogva egész a' XVI. 
Századig vegyest veres, és sárga színűek voltak) 
hol pedig vastag kender fonalból készült mad- 
zagon függöttek ; a' mondott üdő után pedig az 
ugy nevezett Kegyelmes-levelek' (Gratiosae) pe- 
csétjeinek selyem 'sinóron; a' többi keményebb 
foglalatú Oklevelek (in forma rigorosa exaratae) 
pecsétjeinek pedig kender madzagon kelletett a) 
függeniek. Az ujjabb űdőbe élt Magyar Királyok' 
Oklevelein lévő arany- pecsétek többnyire arany 
'sinóron csüggenek; a' régibbeknek Oklevelein 
lévő arany pecsétek pedig többnyire selyem 'si- 
nóron tartózkodnak. 

a) Neue L. C. der Dipl. IX. 1174. 7$. §. 

105-jA §. Miképen y *s minő r*n(Tel jugge süttet- 
tek fel az Okleveleken a pecsétek? 

Midőn még a' Szabadságos-levél formában 
ki adott Oklevelek (Litterae privilegiales) egészen 
nyilva voltak , következésképen azoknak alsó szé- 
leit kevéssé fel hajtani valódi szokásban nem volt, 
a' pecsétek többnyire az Okleveleknek közepén. 



— C 123 )— 

az írás sorok között áít'-metszett lyukacskákon 
keresztül húzott kötőlékeken függöttek , és néha 
a' pecséteknek nehézségek miatt az Oklevelek 
egész aljokig is Je hasítattakj valamint azt Ill-ik 
Bélának is egy HQ5-iki Oklevelén láthatni. Üdő- 
vel azonban ezen pecsét' fel függesztés' módja, 
mint valóban alkalmatlan számkivettetett, 's az 
Oklevélnek aljakevéssé be-hajtatván a' függő pe- 
csét, már nem az Oklevelek' közepén, hanem 
valamivel alább a' be hajtott kettős bőr hártyán 
által húzott 'sinegen függesztetett fel. Különben 
a' Királyi Függő-pecsétek többnyire az Oklevél' 
aljának közepe tájára helyheztettek még a'kor is , 
midőn a' Királyi pecséten kívül több pecsétek 
díszesítettek , 's erősítettek valamelly Oklevelet: 
mivel e'be az esetbe is a' többi pecsétek a' Kirá- 
lyi pecsétet nem követni; hanem közre szokták 
venni , 's néha olly formán : hogy a' Nádor - Is- 
pány' pecsétje a' jobb ; az Ország' Bírájának pe- 
csétje pedig a' Királyi pecsétnek bal oldalát lát- 
tatnak őrzeni. A'ban az esetben pedig, ha szá- 
mos személyeknek pecsétjeit kellett valamelly Ok- 
levélre reá aggatni, a'kor a' pecsétek az Okle- 
vélnek hát lapját is el foglalták, valamint azt a' 
fellebbi §. az f) jegy alatt emiétett 1402-iki Ok- 
levelén is szemlélhetni, a) Sőt midőn az Okle- 
vél' ki adattatása' üdéjén a' jelenlévő Tanúknak 
száma a'nyira ment, hogy azoknak pecsétjeik az 
Oklevélnek sem elő sem hát-lapjain el nem fér- 
hettek, a'kor azok, kiknek pecsétjeik el maradott, 
olly ki nyilatkoztatást tettek , hogy ők a' mások 
felfüggesztett pecsétjeit ollybá tartják , mintha a' 
magok tulajdon pecsétjeik függesztettek volna fel 
a' %\ adandó Oklevélre, b) Egyéberánt itten még 
szükséges meg említeni: hogy a' Függő - pecsé- 
teknek érczből vagy fából készült tokjaik ,melly- 
be némelly pecsétek az üdő viszontagságai ellen 



— ( m )- 

tartatnak a' XVI. Századot alég ha" korokra néz- 
ve meg előzik, 's nem is meg kívántató dolog, 
hogy az ollyas pecsét-tok ugyan azon egy üdejű 
légyen az Oklevelén lévő pecséttel. 

a) Azon Oklevelet, melly az Bécsi Titkos-leveles- 
tárba tartatik közre bocsájtotta PRAY de sigillis 
4§. 's köv. lap. 

b) Hogy valóban némellyekugy cselekedtek ki tetszik 
azon i5r>5 iki száz nyolczvan pecséttel meg erősí- 
tett Oklevélnek némelly soraiból , mellyet az Or- 
szág' Rendéi 11 ik Ulászló alatt a' Rákos' mezején 
ki adtak, 's a* meüynek Vég-foglalatja e képen szól : 
Hamm nostrarum , — quas nos Praelati et Barones 
impressione sigillorum nostrorum , sub veris annu- 
lis nostris , nos verő Noblles et Proceres praefati 
sigiliis praelibatorum Dominói um Emerici de Pe- 
rén Comitis , et Palatini , et Comitis Petri Judicis 
Curiae Regiae et Wajvodae Transsilvani autenti- 
cis cornmuniri fecimus" 'sa't. js 

1Ő6-/A §. A* pecséteknek el\ osztásáról. 

Azon személyek , kik Magyar Hazánkban pe- 
csétéket használtak , kétfélék, úgymint: Polgári, 
's Egyházi rendből valók. 

A' Polgári rendből valóknak pecsétjeik közé 
tartoznak: a' Királyoknak, Királynéknak, Király- 
fiaknak, 's más a' Királyi-házzal vérségi öszve- 
köttetésben lévő személyeknek; valamint az Or- 
szág' Nagyjainak Zászlós-Urainak, 's Nemessei- 
nek is , ugy szintén a' Vármegyéknek , a' Kirá- 
lyi, 's Mező-városoknak; nem különben a' Vá- 
rosi Polgárok' , 's a' Köznépből való személyek- 
nek pecsétjeik. 

A' Papi, vagy is Egyházi személyek' pecsét- 
jei közé tartoznak : a' Római Pápáknak pecsét- 
jeik, mint hogy a' Pápáktól ki adatott Oklevelek 
édes Hazánkban igen nagy, számmal találtatnak ; 



-( 125 )- 

ugy szinten a' Püspököknek, Prépostoknak, *s 
más Apáturoknak ; nem különben a' Hiteles-he- 
lyeknek , mint a' Ka'ptalanoknak 's némelly Kon- 
venteknek pecsétjeik. 

167-j A §. Az Hirályi j pecsét éhnek több , J s hü* 
lönb bfél es ég ér öl. 

Hazánk' Királyjai , valamint különbbféle ne- 
mű Okleveleket adogattak ki, ugy szinte azokra 
nézve több , 's küiönbbféle tulajdonságú pecsé- 
tekkel is éltek. Elég világosan szól e'ről Hollós 
Mátyás Király Hl-ik Törvény-könyvének 8-ik Czik- 
kelyje (lásd az 1471. Észt T. K.) a' hol ez mon- 
datik: hogy a' Magyar Országi Királyok öt féle 
pecséteket használnak az Oklevelekre nézve úgy- 
mint: A rany- pecsétet (Bulla aurea) ; nem kü- 
lönben Kettős (Duplex) Titkos (Secretum) Bí- 
rói (Judiciale) és Gyűrűs (Annulare) pecséteket. 
Minthogy pedig az ezen pecsétekkel való élés 
módját el múlhatatlanul szükség tudni , ugyan 
azért mindenikről külön lészen emlékezet. 

1Ö8-*A §. Az Arany pecséteknek erejéről , 9 s 
tulajdonságáról. 

Az Arany-pecsétek által minekutána t. i. azok 
keletbe jöttek volna , azok a' Szabadságos-levél 
formában ki adott Oklevelek erős/tettek meg, 
mellyek nagyobb tekéntetüek voltak. Hlyének vol- 
tak p. o azon Oklevelek; mellyek által, a' Fő, 
's Örökös Ispányságok, Vezérségek, Vajdaságok, 
vagy más egyéb nagyobb Hivatalok , 's Tisztsé- 
gek ajándékoztattak, aj Valamint szinte azok is, 
mellyek által némelly Püspökségek, Prépostsá- 
gok, vagy Apátságok fel álltattak, b) 'sa't. Kü- 



-( 126 )- 

lönben ezen Arany-pecséteknek szinle csak az az ' 
erejek volt, a' melly a' keletbe jött Hettős-viaszk- 
pecsétnek, 's néha meg is történt, hogy ugyan 
azon Oklevél két párban egyik Arany , másik 
Függő viaszk pecsét alatt adatott ki c) 

a) Hlyen Arany-pecsétes-levél által tette I-sö Lajos 
István nevű Testvérét Erdélyi Vajdának, 's a' t. 

b) Hasonló Arany-pecsétes-levél által alította fel III ik 
Béla 1 1930a a' Fehérvári Heresztes Barátok' Kon- 
ventjét. 

c) II ik Geisa n5ö iki Oklevelében mondja : perprae- 
sentes Privilegd paginam sanciri constitui, et re 
gii impressione sigilii tam aurei , quam cerei totius 
regnl assensu stabiliri feci" *s a' t. Tud. Gyűjt. 
IÍÍ19, IX* Köt. 75. lap. 

l6()-*'# §• A Királyi Kettős-pecsétnek erejéről, 
's tulajdonságáról Magyar Hazánkba, 

Millyen légyen, 's mikor jött légyen keletbe 
a' Királyi Kettős-pecsét, azt már elébb eléggé 
meg magyaráztuk; itten tehát csak a'nak erejé- 
ről , 's tulajdonságáról lészen emlékezet. A' Ki- 
rályi Kettős-pecsétről, melly régenten sigillum 
autenticum , priviLegiale , 's majns nevezettel 
is díszeskedett , sokan a) olly vélekedésbe vol- 
tak, hogy azok csupán csak az Adomány, (Do- 
natio) 's nem más Leveleknek, a'kor t. i. midőn 
már a'* jószágba való Be-iktatás (Statutio) meg 
történt, vagy is az, az Ellentmondásoktól meg 
tisztítatott Szabadságos-levél formában (in for- 
ma privilegii) való ki adására , 's meg erősítésé- 
re szolgáltak ; és hogy a'dig azon pecsét alatt az 
Adomány-levelek Szabadságos-levél formában ki 
sem adattak, minek előtte a' jószágba való Be- 
iktatás meg nem esett, vagy leg alább minek- 
előtte valamelly Káptalantól tudósítás nem véte- 



— ( 12? J— 

te*tt az ajándékozandó jószágnak miben Jete fe- 
lől, b) Azt azonban nem kelletik tartani ; mivel 
mindenek előtt a' Királyi Keltős-pecsét alatt nem 
csak az Adomány-levelek , hanem más egyéb 
mint: a' Jószágos-csereről való; a' Fő-vesztő- 
hatalmat tái gyazó ; a' Királyi-zálogos ; a' Szol- 
gazágból, 's Jobbágyságból fel-szabadító; né- 
melly Meg-újjító , vagyis Erősítő-levelek; az Or- 
szág' Gyűlésének Végezései , 's több a' félék is 
adattak ki Szabadságos-levél formában. Valamint 
azt sem kelletik hinni : mintha az Adomány-le- 
velek csak Be-iktatás után ; hanem azonnal is 
mindjárt adattak ki Szabadságos-levél formában. 
e) A' Királyi Kettős-pecsétek tehát ollyan pe- 
csétek , mellyek a' Királyi Szabadságos-ievél for- 
mában ki adandó Leveleknek meg erősítésére 
szo'gáltak; következésképen mind azon Királyi 
Levelek, mellyek Királyi Kettős-pecsétet visel- 
nek , valóságos Szabadságos-leveleknek (Litterae 
privilegiales) méltán neveztethetnek. 

a) Valamint ISTVANFFI ntán PRAY GYÖRGYis {de 

sigiliis ) 's mások is. 
£) Így Erzsébet Királyné Kun László Király' Felesé- 
ge bizonyos Adomány- Levelébe eképen szól :,, Ve- 
rum quiá de qualitate et circumstantiís ejus nobis 
veritas non constabat ad plénum, nec vellemus 
nostrae Uonationis titulo vacillare, pleniorem no- 
titiam ejusdem villae — religiosis viris — nostris li- 
teris dedimus in mandatis, qui nobis totius terrae 
qualitatem , et circumstantias in juia literis rescri* 
pserunt in haec verba ,, 's a* t. 
c) Árván szülött László Királynak 1453-iki Hunyadi 
János' részére ki adott Oklevele leg elöbbször is mind- 
járt Szabadságos formában adatott ki. SPIESS* 
Aufhlür. a' 267. lap. 



— ( 128 )— 

170-i'A §. Egyéb meg jegyzések még a 9 fíettds- 
pecsétekröU 

Szükséges a' Kettős-pecsétekről még e' kö- 
vetkezendőket meg jegyezni: 

1-ör Nem csak a' Királyi Kettős-pecsét alatt 
adattak ki Szabadságos-levél formában Okleve- 
lek ; mivel minekelőtte a' Királyi Kettős-pecsétek 
keletbe nem voltak (Il-ik András üdéjéig , lásd 
az 194-ik §.) több Királyok is adtak ki egyes füg- 
gő pecsét alatt is Szabadságos-levelet ; üdővet 
pedig, midőn a 7 Kettős-pecséttel való élés szűn- 
ni kezdett, hasonlóul elő fordulnak több Sza- 
badságos-levelek , mellyeken csak egyespecsétek 
szemléltetnek; sőt a' mi több: a' Káptalanok, 's 
Ország' Birái hasonlóul több Szabadságos-leve- 
leket osztogattak a' nélkül , hogy azokat Kettős' 
pecsétjeikkel erősítették volna , mivel azok Ket- 
tős-pecsétet soha sem használtak. 

2-or Nem is minden Kettős , hanem csupán 
a' Királyi Kettős-pecséteknek a) volt az a' tulaj- 
donok , mellyek szerént azok az általok meg erő- 
sített Leveleket azonnal Szabadságos -levelekké 
tették; mivel voltak több Királyfiaknak is Kettős- 
pecsétjeik, még is azok alatt mint már valódi 
Királyok semmi Oklevelet Szabadságos formá- 
ban ki nem adhattak, b) 

3-or A' XIV. Századtól fogva a' Ketlős-pe- 
csétek ritkábban kezdettek használtatni mint az 
előtt; mellyre való nézve már a'tól az üdőtől 
fogva az ugy nevezett Titkos-pecsétek alatt is 
születtek Szabadságos-levél formában Oklevelek , 
's már Mátyás Király alatt több Szabadságos- 
levelek csak Titkos - pecsétet viseltek. Egészen 
azonban a' Kettős-pecsétet számkivetni nem le- 
hetett, ellent alván, a'nak Hazánk' több Törvény- 
czikkellyei c) ugy a'nyira : hogy még a' F. Au- 

striai 



— ( 129 )— 

striai Házból való Királyok , mint I-ső Ferdina'nd, 
's több utána következő Királyok alatt is adat- 
tak ki Kettős-pecsét alatt némelly Oklevelek. így 
még Il-ik Rudolf is lŐ03-ba azon Oklevelet, 
mellybe a' Tárnok-széki Törvények foglaltattak 
Kettős -pecséttel ékesítette fel. Hasonlóul I-sö 
Leopold is emlékezik némellyé Leveleiben a' Ket- 
tős-pecsétről ; sőt a' mi több némellyek még VI. 
Károlynak kettős pecsétjéről is tesznek emlékeze- 
tet. Egyéb eránt pedig jól lebet nem éppen le* 
hetetlen kivált Hazánk' Törvényei szerént, hogy 
mai napig is ne adassanak ki Kettős-pecsét alatt 
Oklevelek , mindazáltal azok most igen kevesen 
találkoznak ; sőt meg halálozváu Gróf Battyányi 
Jó'sef Esztergomi Érsek az általa mint Kanczel- 
larius által őriztetett Királyi pecsét is Kanczellá* 
riá járói el vitetett, 's azt az utána következő 
Érsekek sem nyerhették mind e'koráig is viszsza. 
Vágynak azonban' még a' mostan dicsősségesen 
Országló I-ső Ferenez Királyunknak is Kettős- 
pecsét alatt ki adott kivált Czímeres-levelei (Ár- 
males.) 

4-er Itten, midőn a' Kanczelláriusoknál lé- 
vő pecsétről szólunk , meg jegyzésre méltó az is : 
hogy midőn a' Kanczelláriusoknál lévő pecsét 
alatt valamelly Oklevél ki adatott, a' kétséges- 
kedéseknek, 's ne talántán történhető csalárdsá- 
goknak el távoztatására nézve is szokásba volta' 
Nádor-Ispánynak az Ország' Bírájának , vagy más 
Püspököknek is pecsétjeit a' Királyi pecsét mel- 
lé függeszteni ; d) ezen szokás azonban mi he- 
lyest a' Királyok magokat az Okleveleknek alája 
kezdették írni, mint szükségtelen el enyészett. 

a) Ide értetödnek az Uralkodó Királynéknak is, va- 
lamint azon Király fiaknak is , kik valamelly Országnak 
valóságos Királyai voltak y Kettős-pecsétjeik, 

Diplomatika //. Dar. I 



— ( 150 )— 

b) TT. HORVÁTH ISTVÁN Ur (7ud. Gyűjt íffi?. 
VIII. Köt. 99. lapján) midőn azt alítja : hogy a' 
Kettős-pecsét nem teszi a* Pátens vagy is Nyilt-le- 
velet privilegiálissá , a* menyiben azt érti az alatt: 
hogy a Nyilt oklevelek, minthogy mind a* stílusra, 
mind egyébre nézve különböznek a' Szabadságos , 
vagy is Privilegíális-levéltöl, ha mindjárt azokra 
Kettős- pecsét függesztetne is , még is azon Kettős- 
pecsét azon Nyilt - leveleket Szabadságos- levelek- 
ké nem változtathatná , kérdést szenved a' dolog; 
mivel más részről tudjuk hogy az Oklevelek leg in- 
káb a* rajtok lévő pecséttől veszik törvényes ereje- 
ket, de különben, e're alkalmasint példát sem le- 
hetne találni. Ha pedig az Kettős pecsét alatt nem 
érti a' Királyi pecsétet , hanem más egyéb Kettős- 
pecséteket , ugy hódulok részemről is a* tisztelt Ur' 
bölcs álításának , a'nyival is inkáb : mivel IV. Bélá- 
nak azon példa gyanánt fel hozott Oklevelei , a' Ki- 
rályi Kettős-pecséteket nem érdekelhetik, meg lé- 
vén már ez előtt mondva: hogy Béla Király, mint 
valóságos Király , egy darab üdéig azon Kettös- 
persétjével élt; mellyet mint még Királyfi használt. 
Azon fel hozott Okleveleken tehát nem volt Királyi, 
hanem mint Királyfi által használt Kettős - pecsét 9 
mellyel valóban Királyi Szabadságos-okleveleket nem 
is adhatott, (Egyeztesd a' pecsét nyomók változta- 
tásáról szóló §. c) jegy alatt. 

c) Nevezetesen az 1609: 73-iki 17,51: 3. 's több Tör- 
vény czikkelyek. Valamint szinte az Esztergomi Er- 
sekek is sürgették több ízbe a* Kettös-peeséteknek 
használtatását) (HEVENESSI K. 1. Tora. LI NJNN 
— PÉTERF1 in Conciliiis B. //." P. II. pag. 287^ 

d) 'Sigmond Király egy 1401-iki Oklevelet e'képen 
végzi : yyVerum quia idera Domintts Joannes j4r- 
ckiepiscopus Strigoniensis , nosíri Cancellariatus 
fungitur officio , et honore , apud quem utrumque 
par major is sigilli nostri auihentici habetur , pos- 
set foTsitan exmde nonnullus hae*itationis serupu- 
lus , et nodus ambiguitatis oriri , et generari , ad 
removendum igitur , et tollendum cutusltbet hacsi- 
taíionu 9 et aubietatis nodum , et scrupulum , prae- 
jentes sigilli nostri major is , et auihentici duplicis 
munimine roboratas , sigillis uuthenticis Jidelium 
nostrorum , Magnificorum virorum , Dominorum , 



-( 131 )- 

Detrici Bubek de Pelsewcz , Begni nostri Hungá- 
riáé Palatini , nec non Comitis Frank , filii con- 
dam Konyae Báni de Zewrin Judicis Curiae nostrae, 
penes idem sigillum nostrum authenticum , hinc in" 
de appensis , feoimus communiri , in fidem , el robur 
firmitatis omnium" *s a' t. 

171-ik §. A* Királyi Titkos-pecsét nevezetnek 

több féle értelméről , '5 azon pecsétnek 

törvényes tulajdonságáról* 

Ugy látszik, mintha a' Titkos-pecsét neve- 
zet (sigillum Jsecretum) régibb Királyaink alatt 
nem tett volna valamelly különös pecsét nemet ; 
mivel némellyek szerént, régenten nem volt ta- 
lán olly Királyi pecsét, mellynek Secretum , vagy 
is Titkos nevezet, nem adatott volna : és pedig 
értetődtek a' Secretum, vagyis Titkos-pecsét ne- 
vezet alatt nem csak az ugy nevezett Bírói, ( Ju- 
diciale) a) hanem a' Gyűrűs Királyi pecsétek 
is; b) sőt némellyek szerént néha a' Kettős-pe- 
csét is Secretum nevezettel diszeskedett ; c) az 
Arany-pecséteknek pedig ollykor ollykor Secre* 
tius, és Solemnius sigillum nevezetek is tulaj- 
donítattak. d) Piégenten azonban a' Titkos-pe- 
csét vagy is sigillum Secretum ugyan egy lehetett 
az ugy nevezett Gyűrűs-pecséttel (sigillum annu- 
lare) következésképen a' Secretum nevezet alatt 
leg inkáb a' Gyűrűs Királyi pecséteknek kellett 
értetődni; mivel tudva vagyon, hogy Gyűrűs- 
pecsétjeiket Királyaink leg inkáb a' magok tulaj- 
don titkos dolgaikba használták, 's a' szerént 
azok méltán Titkos-pecséteknek is neveztethet- 
tek , ugyan csak Secretum nevezetet viseltek kül- 
ső Országon is a' Gyűrűs-pecsétek. (GATTERER 
Elementa pag. 2Ö8.) Meg szaporodván azonban iv-ík 
a' XIV. Század táján a' Királyi pecséteknek szá- T ^^ 
ma, a' Titkos-pecsét bizonyos pecsét neme lett; ^U m , 

I 2 



~< 132 )- 

's az alatt adattak ki több féle, valamint leg írt* 
káb' a' Per ujjító (Növi Judicii) Parancsolatok, 
a' Vásár-tartás', a' Vám-szedés' szabadságát tár- 
gyazó ; valamint azok az Adomány-levelek is , mel- 
lyek nem Szabadságos-levél formában adattak ki, 
's több a' félék. Üdővel pedig midőn a' Titkos- 
pecséteknek tekéntetek nagyobbodott volna, a' 
Kettős-pecsétnek is törvényes tulajdona a' Tit- 
kos-pecsétekre ruháztatott által, 's a'tól az üdő- 
től fogva több Szabadságos-leveleketmáraz úgy- 
nevezett Titkos-pecsétek láttatnak erősíteni. Mél- 
tán kérdésbe jöhet azonban, ha valyon azon Ok- 
levelek, mellyek a'ba az üdőbe , midőn még a T 
Kettős-pecsét keletbe volt, az ugy nevezet Tit- 
kos-pecsét alatt, és pedig Szabadságos-levél for- 
mában adattak ki , valóban a' Szabadságos-leve- 
lek közé tartozzanak é vagy sem ? következéské- 
pen ha tulajdoníthatnak é azon Oklevelek örö- 
kös Törvényes-igazat, vagy sem? és ez a'nyival 
is inkáb kérdésbe jöhet, mivel tudva vagyon, 
hogy az Oklevelek leg inkáb a' rajtok lévő pe- 
csétektől veszik a' magok Törvényes erejeket , 
's tulajdonokat; már pedig az i40Q-iki 73-ik TÖr- 
vény-czikkely szerént is a' Titkos-pecsétek alatt 
a'ba az üdőbe leg inkáb csak a' Perujjító (Nö- 
vi Judicii) Parancsolatok születtek , mellyeknek 
Szabadságos-levél formában nem kelletett ki a- 
datni ; valamint szinte azon Törvény-czikkely 
szerént az is bizonyos : hogy még a'ba az üdő- 
be a' Kettős Királyi pecsét tökéletesen nem 
számkivettetett, sőt még az 1751-iki; 3-iki T. 
Cz. is sürgette a'nak keletét. 

a) Illyenhépen Hollós Mátyás, 1471-iki Oklevelén lé- 
vő Bírósági pecsétjét Titkos nevezettel illette e'ké- 
pen : ,,qua propter hanc nostram juaicialem decla- 
rationem , jententiam , et pronunciationem testa, 
mur eandem pláne fuisse — In cuiusrei memóriám 



— ( 133 )— 

Urmitatemque perpetuam duo exemplaria sigilli no- 
stri secreti pendentis munimine roborata fieri jus- 
simus. 

é) Valamint szinte a' nevezett Mátyás Király 1 487 iki 
Oklevelében Gyürüs pecsétjét Titkos nevezettel ru- 
házta fel illy formán; ,,harum nostrarum , quibus 
propter absentiarn majoris secreti sigilli nostri an- 
nulare secretum siglllum ncstrum jussimus oppri- 
mi." Illyenképen IV. Béla Királynak 1266-ik Okle- 
velén lévő Gyürüs-pecsétje is secretumnak nevez- 
tetett. 

c) T PRAY GYÖRY (de sigillis) a'nak meg" bizonyi- 
tásara hogy a* Kettős-pecsét is néha Titkos-pecsét- 
nek neveztetett, fel hozza Hollós Mátyás 1459-ikí 
Oklevelének ezen szavait: ^praesentes concessimus 
litteras nostras pendentis * et authentici secreti si- 
gilli nostri quo ut Rex Hungáriáé utimur , muni- 
mine roboratas" Azon példából azonban eléggé nem 
világos : ha vallyon Hollós Mátyás azon pecsét ne- 
vezet alatt a' Kettős , vagy pedig a' valóságos Tit- 
kos-pecsétet értette ? mivel már a' mondott Király 
több Okleveleit csak Titkos-pecsétjével erősítette ; 
mellyre való nézve nem merem alítani , hogy a' 
Kettős pecsétnek is valamikor Titkos nevezet tulaj, 
donítatott volna. 

d) íí-ik András 1217-iki Oklevelében Arany pecsét- 
jéről e'képen emlékezik : „omnia privilegia — se- 
cretioris , et solemnioris sigilli , videlicet aureae 
bullae munimine confirmaremus 6 , 

172-íA §. A' Bírói Királyi pecsétről Csigillum 
Judiciale.) 

A' Bírói Királyi különös pecsét-nem a' XIV' 
Századnál alég viheti fellebb születése' korát, 's 
régenten az Árpád Nemzetségéből való Királyok 
alatt a' Fejedelmi Királyi Egyes vagy Kettős- a) 
pecsétek vitték véghez ezen pecsétnemnek köte- 
lességét T. PRAY GYÖRGY (de sigillis) a' Ki- 
rályi- Fejedelmi-pecséttől különböző Birói-Kirá- 
lyi-pecsétet csak II ik Ulászló Király I5o6-ikj0k- 



( 154 V- 

vi-iu ^ eve ^ n l^vo Bírósági-pecsétjén veit észre ; melly 

Tábla pecséten ezen körűi írás : ^Sigillum. Judiciale. 

*,~ ,k serenissimi* Domini. Wladislai. Regis. Hun- 

szám, •!-»!• .#-, • i 

gané, Bonemie, Dalmacie. Crocide" olvasta- 
tik; a' honnét is a' nevezet Tudós azt tartja , hogy 
csak a' most emiétett Király üdéjébe különböz- 
tetett meg a' Bírói-pecsét, a' más Királyi pecsé- 
tektől. Különben a' Bírói-Királyi -pecsét mai üdő- 
ben a' Bírósági Királyi Személyes Helytartónál 
(Personalis praesentiae in Judiciis Locumtenens) 
tartatik , \s az alatt adatnak ki a' Király nevébe 
némeliy Királyi parancsolatok, V holmi kissebb 
tekéntelü dolgok. 

á) T. PRAY GYÖRGY {de sigillis) álitya , hogy la- 
tot* volna bizonyos bajvivással végződő dolgot Ilik 
András 1229. és IV, Béla i25()-iki Kettős-pecsétjeik- 
kel meg erősítve ; a' Bírói-pecsét helyett lévő E- 
gyes-Fejedelmi-pecsétnek nyomára pedig Kun Lász- 
ló 1276-iki Oklevelébe aliadott, a* hol ez monda- 
tik : 99 in cuius rei memóriám , et firmitatem , prae- 
jentes literas nostrns , authentici sigilli nostri , quo 
ut fíex Hungáriáé in Judiciis utimur , munimine 
roboratas duximus conccdendas*' 

173-ik §. JÍ Király i-Gyúrűs-pecsétröL 

Hogy a' Királyi - Gyűrűs - pecsét régenten 
ugyan egy lehetett az ugy nevezett Titkos-pecsét- 
tel, a'ról már, midőn a 7 Titkos-pecsétről szólot- 
tunk némeliy részben emlékeztünk. Itten tehát 
Szükség még tudni ; hogy a' Királyi-Gyűrűs-pe- 
csét már IV-ik Béla Királynak is némeliy Okle- 
veleibe elő fordul ; a' honnét méltán következ- 
tethetni, hogy azokat már régi Királyaink ishasz- 
iv-ik nálták , részemről azonban régibb Gyűrűs-pecsé- 
Táb,a tet Piobert Károly pecsétjeinél, mellyeket PRAY is 
izíím! (de sigillis) lejmetszetett, nem láttam. Külön- 



— ( 135 )— 

ben a' mint már máskor is mondottuk a' Kirá- 
lyi-Gyűrűs-pecsétek régenten Secretum, vagy is 
Titkos nevezettel is ruháztattak fel , és minek- 
utána a' pecsétek' neme meg szaporodván a' 
Gyűrűs-pecséttől különböző Titkos-pecsét' neme 
is lett volna az ugy nevezett Titkos pecséttől va- 
ló különböztetésre nézve a' Titkos-pecsétek Se- 
cretum május a' Gyűrűs-pecsétek pedig Secre- 
tum annulare nevezettel is ruháztattak fel a) 
Egyéb eránt a' Gyűrűs pecsét alatt több Közön- 
séges Oklevelek is születtek, de többnyire ollya- 
nok , mellyek azután ismét a' Királyi-nagy-pecsét 
alatt ki adattak, 's a'zal a' Királyok csak leg inkáb 
is különös dolgaikba éltek, 's máig is a'ra hasz- 
nálják azokat. 

a) Lásd a' /Titkos-pecsétről , a' b) jegy alatt mondot- 
takat. 

nk»dik §. Hány Jele pecsétekkel éltek a Ma* 
gyár Országi Király néki 

Hazánk' Királynéi, ha az Arany-, 's az úgy- 
nevezett Bírói-pecséteket ki veszszük , ugy szól- 
ván mindnyájan szinte a'nyi, 's ollyanféle pe- 
cséteket használtak, a' menyivel , *s a' milye- 
nekkel Hazánk' Királyai éltek. Ugyan is a' me- 
nyire az pecsétek közül némellyek az üdő vi- 
szontagságainak ellene alhattak , világosan ki tet- 
szik, hogy Királynéink az ugy nevezett Fejedel- 
mi-, 's Kettős-pecséteken kivűl , az ugy nevezett 
Tittkos-, 's Gyűrűs-pecsétekbe is gyöngyörköd- 
tek. Millyen tulajdonságúak lehettek azon pecsé- 
tek ? a' következendőkből nemű nemű részben 
ki fog teszeni. 



-( 136 )- 

175-/A §. A* Magyar Országi Királynéit pe* 
csétjeinek tulajdonságokról , s törvényes e- 
rejekröl leginháb az Adomány-levelek- 
re nézve. 

Minthogy Hazánk' Királynéi meg lehetős 
számmal lévő Oklveleket osztogattak ki, ugyan 
azért szükség tudni: ha vallyon azoknak pecsét- 
jeik alatt ki adott Adomány-levelek tulajdoníta- 
nak é olly erős 's örökös Törvényes-igazat, mint 
Hazánk Királyaié, vagy sem? Mellyre való néz- 
ve mindenek előtt azt kelletik meg jegyezni, hogy 
Hazánk' két féle Királynékat tartott régenten hű- 
séges kebelébe. Voltak tudniillik született Magyar 
Királynék, vagyis ollyanok , kik mint Magyar 
Királyi vérből számozott Koronás Fejedelmek 
uralkodtak : kővetkezésképen a' kiket a' Ma- 
gyar Korona egyenesen illetett ; voltak ismét ol- 
lyanok , kiket mint idegen Királyi vérből szár- 
mozottakat a' Magyar Korona egyenesen nem 
illetett , hanem a' Magyar Királyné nevezetet 
csak Férjek után viselték. Az első rendbeliekből 
édes Hazánkban csak hármat esmérünk , t. i. 
Máriát I-ő Lajos Leányát , Sigmond Királynak 
pedig Feleségét ismét Érsébetet Sigmond Ki- 
rály' Leányát, Albert Királynak pedig Hitessét; 
és a' nem régiben dicsősségesen országlott Maria 
Theresia Királynét ; a' többi Királynék pedig a' 
most emiételteken kivűl mind a' második osz- 
tályba tartoznak. A' mi tehát a' született, 's ural- 
kodó Királynékat illeti : azok szinte a'zal a' Tör- 
vényes-igazzal vagy is Jussak bírtak , 's pecsét- 
jeik is szinte olly tulajdonságúak voltak , mint a' 
valóságos Királynéknak pecsétjeik, 's ugyan azon 
módon adhattak ki Okleveleket, mint tulajdon 
Férjeik ; sőt a' mi nagyobb nem példa nélkül va- 



— ( 13? )— 

ló dolog, hogy minekelőtte az uralkodó Király 
néknak Férjeik meg nem koronáztattak, 's a' 
szerént még Magyar Királyoknak lenni el nem 
esméi tettek, semmi Királyi Adományokat nem 
tehettek Feleségeiknek meg egyez^sek,'s helybe ha- 
gyások nélkül; a) méltán tehettek azonban azok- 
nak Feleségeik Férjeknek akaratjokon kivűl is ; b) 
minekutána pedig az illy Királynéknak FérjeikMa- 
gyár Királyokká koronáztattak , szinte egyenlő 
szabadsággal birtak Feleségeikkel az Adomány Le- 
velek' osztogatásában. A' mi a' mengyegző áltat 
lett Magyar Királynéknak az Adomány-levelek' 
osztogatásában való szabadságokat nézi : vala- 
mint ezeknek pecsétjeik olly törvényes tulajdon- 
ságokkal nem birtak , mint a' Királyoké , ngy A- 
domány-leveleket sem osztogathattak mindenfé- 
le Jószágokról. Szűkség tehát ezekre nézve min- 
denekelőtt tudni : hogy a' Királynéknak két fé- 
le Jószágaik voltak , az egyik féle t. i. az volt , 
melly a Koronához, vagy is a' Királynésághoz 
tartozott; másikféle pedig az, mellyett a' Király- 
nék Férjeiktől ajándékba kaptak , vagy pedig tu- 
lajdon pénzeken , sőt akármiképen is magok- 
nak szerzettek, 's ezen Jószág már a' Királynék' 
tulajdon személyéhez ; nem pedig a' Királyné- 
sághoz tartozott. Ez igy lévén : ezek a' Király- 
nék szabad tetszések 's akaratjok szerént egyéb 
Jószágokról Adomány - levelet nem osztogat- 
hattak , mint azokról , mellyek tulajdon sze- 
mélyekhez tartoztak , következésképen tulaj- 
don sajátjok is volt ; c) a' Királynésághoz tarto- 
zó Jószágokat pedig valamint "néha azokat is, 
mellyeket Férjektől ajándékba nyertek , Férjek- 
nek meg egyezések , 's helyben hagyások nél- 
kül d) senkinek el nem idegem'thették. Egyébe- 
ránt a' Jószágok ajándékozásában a' Királynék is 
szinte azon szokást követték a' mit a' Királyok , 



— ( 138 )- 

\s néha a' késsőbbi Királynék az előbbeni Ki- 
rálynéknak, e) sőt nénielly Királyoknak is, f) A* 
domány-leveleiket megújjították, 's meg is erő- 
sítették ; valamint szinte némelly Okleveleket 
nagyobb bizonyságnak okáért tulajdon pecsétjei- 
ken kiyűl, mások' pecsétjével is megerősíteni kí- 
vánták; fi) de vagyon ollyan példa is, hogy né- 
melly Okleveleket csak a' Kanczellarius pecsétjé- 
vel ruházták fel. h) 

a) Ki tetszik ez 'Sigmond Király' i386-iki Oklevelé- 
nek szavaiból : ,,Volumus , et praesentibus níhilo- 
minus promittimus , praemissam nostram donatio- 
nem 9 per dictam Dominam Mariam Reginam , Con- 
sortem nostram charissimam , quando cum eadem 

fuerimus constituti , litteris suis mediantibus fa- 
céré confirmari , et roborari quoad plénum" 'sa'U 

b) PRAY de sigillis 's a' t. 89. h 

c) Ágnes Királyné egy i32i-iki Oklevelébe má*r Apá- 
cza korába ezen szavakkal jelenti ki azt, hogy az 
általa el ajándékozott Jószág nékie tulajdon pénzen 
vett sajátja volt légyen : „attestamur per praesentes, 
quod praefdtam possessionem Neusydel alio nomi- 
ne Zumbathtly vocatam , sine omni contradictione 
eminus propria cum pecunia ab eo , cui dictus quon- 
dam dominus Ladislaus Hex Hungáriáé donaverat 
in perpetuum" *s a't. 

d) Mária IV- ik Béla Királynak Felesége a* Férje ál- 
tal tulajdon személyének ajándékozott Jós/ág eránt 
való szorult hatalmát egy 1265 íki Levelébe e'ké- 
pen fejezi ki: „quamdum terram nostram — de grá- 
cia Domini Regis NOBIS , et non REGINATUl 
donatam — ad Domini Regis consensum de pleni- 
tudine nastrae gratiae contulinus , dedimus et do~ 
navimus" 's a' t A' Királynésághoz tartozó Jószá- 
gok' el ajándékozásában közönségesen minden Ki- 
rálynék határok közé voltak szorítva , 's azokat a' 
Férjek' , 's néha az Ország' Nagyainak meg egyezé- 
sek nélkül el sem idegeníthették. 

e) így erősítette meg Fenenna Királyné is egy 1294-iki 
Oklevelében MáriaKirályné IV. Béla Feleségének: Ok- 
levelét ;1 Nos autem praenotatas privilegiahs litteras 



— ( 139 )— 

e/usdem Dominiae Mariae considerantes , esse non 
abrasas non abolitas — praedicta duo privilegia — 
in tenorem praesentium de verbo ad verbum inseri, 
redigi , et transcribi facientes , in signum approba- 
tionis % et ratificotionis nostroe, praesentis scripti 
patrocinio , et dupplicis sigilli nostri appensione , 
nihilominus fecimus in perpetuum communiri u 's a't. 

f) így erősítette meg Er'sébet Királyné is 1751-be tu- 
lajdon fiának I-sö Lajos Királynak Oklevelét : „Nos 
igitur voluntatem et consensum nostrum — vigore 
praesentium attribuimus — in quantum nostra ju- 
risdictio Reginalis ad ea se extendit" 's a* 1. 

g) Er'sébet Királyné egy 1442-iki Okleveléba így szól; 
,,//i cujus testimonium praesentes nos/ras Litteras , 
nostro , ejusdemque Domini Legati , item fíeveren- 
dissimi in Christo Patris , Domini Dionysii Car- 
dinal is , Archiepiscopi Strigoniensis , ac memorati 
Nicolai Báni , et Stephani de Bathor sigiiiis con- 
signatas duximus concedendas i( 's a' t. 

k) így Mária Királyné egy i38.5-iki Oklevelébe e'ké- 
pen szól: „praesentes — - propter absentiam sigillo- 
rum nostrorum — sigillo Domini Valentini Episco* 
pi Quinque ecclesiensis Cancellary nostri — praevie 
jussimus consignari. dátum in Visegrád." *s a* t. 

176-z/c §. A* Király fiaknak pecsétjeiről, '$ as- 
zóknak törvényes tulajdonságokról leg* 
inkább az Adomány 'levelekre nézve. 

Hogy az Királyfiak , kivált az ugy nevezett 
lfiabb Fíirdlyok Egyes-, 's Kettős-viaszk-pecsé- 
teket használtak, azt már ez előtt emiétettük. Hány- 
féle pecséteket használhattak azonban mind ösz- 
veséggel azon Királyfiak, a' tőlök fent maradott 
pecséteknek kevés száma miatt világossan nem 
tudhatni? Nagyobb kérdés az: ha vallyon volt 
é a' Királyfiaknak az Adomány-levelek' osztoga- 
tásába olly hatalmok mint a' valóságos Magyar 
Királyoknak ? Mellynek meg fejtésére nézve mél- 
tó tudni: hogy a' mint már másizbenis némelly 



-( 140 K 

részben emiétett, a' Királyfiak két félék voltak , t. 
i. voltak ollyanok , kiket a' Magyar Korona egye- 
nesen illetvén, még Atyjok' éltébe megkoronáz- 
tattak , 's az Országot is Atyjokkal meg osztoz- 
va birták, és ezek ifiabb Királyoknak (Pieges 
Juniores) hívatattak; mások ismét ollyanok, kik 
Királyfiak voltak ugyan, de se meg nem koro- 
náztattak, sem pedig Atyjokkal az Országot fel 
osztva nem birták , hanem meg elégedtek né- 
melly Tartományoknak Herczegségi vagy Vezér- 
ségi (Duces) czím alatt valókormánvozásával. Az 
első rendbeli Királyfiakból csak kettőt ápolgatot 
Hazánk' hűséges kebele , t. i. IV. Béla , és V. István 
Ifiabb Királyokat; a' többi Királyfiak pedig a' 
második osztályra tartoznak. A' mi tehát az ugy 
nevezett Ifiabb Királyokat nézi: azok szinte ural- 
kodó Atyjokkal egyenlő hatalommal birták, kö- 
vetkezésképen pecsétjeik is hasonló erőben lé- 
vén Atyjokéhoz , azok alatt Adomány , 's egyéb Le- 
veleket is ugyan azon szabadsággal osztogathattak. 
Minthogy azonban VERBÖCZY. Il-ik R. l4. Czím- 
jébe azt jegyzi meg V. István Királyról: hogy a' 
most emiétett Királynak azon Levelei , mellyet 
Ifiabb Király korába ki adott törvényes erőn ki- 
vül valók , ha csak azok ugyan csak általa való- 
ságos Király korában meg nem erősítettek; iV-ik 
Béla Királyról ellenbeu semmi ollyas meg jegy- 
zést nem tesz, sőt azt álltja ; hogy ezen Király- 
nak minden Levelei törvényes erővel bírnak, vi- 
lágosan következik, hogy V. Istvánnak , csak -az 
általa) valóságos Király korában meg erősített ; IV- 
ik Bélának pedig mindenféle , akár mint Ifiabb 4 , 
akár pedig mint valóságos Király által ki adott 
Okleveleik a' Törvény előtt tekéntetet érdemel- 
nek. A' mi a' többi Királyfiakat nézi : ugy látszik, 
hogy azoknak szinte volt valami olly tulajdon 
fiaját; de nem a' Királyfisághoz tartozó, hanem 



-C 141 )- 

pénzen, vagy akár mi módon szerzett Jószágaik 
mint a' Királynéknak , következésképen , hogy 
azok szinte valamint a' Királynék az a' féle saját 
Jószágaikat telyes szabadsággal el is ajándékoz- 
hattak ; a) de egyéb Jószágoknak el ajándéko- 
zására semmi szabadsággal sem bírtak. Egyéberánt 
nem volt idegen do'og a' Királyfiaknál is néha az 
Atyjoknak , vagy más Királyoknak , 's más Király- 
fiaknak is Adomány -leveleiket meg újjitani, 's 
erősíteni, b) 

a) Ki tetszik ez IV ik Béla Király' 1229 iUi Okleve- 
lének ezen szavaiból : „inspeximus tenorem privi- 
légii reverendi patria oostri , Illustrissimi Andreáé 
ftegis Hungáriáé, in quo continebatur , quod cha- 
Tustmus Fráter noster y 1 ex Colomannus , posses- 
sionem quamdam — justo vendilunis íitulo , scili- 
cet mi/le m arc is comparatam , Vemet rio Magistro, 
filio Sykisd et per eum haeredibus — perpetuo fű- 
re contultt possidendcm," 'sa't. 

£) Példa e're a' többi számtalanok között István 1-sö 
Lajos Királynak Testvére a' ki 10,51-ben a' nevezett 
Királynak 's Er'sébeth Királynénak Okleveleit meg 
erősítette ezen szavakkal : „iVuj itaque — memo- 
ratam Donotionem Ducoli uuctoritote habentes gra* 
tam , utique et acceptam , slgilli nostri pendentis 
appositione autentici , seu majoris , fccimus cornrnu- 
niriS' 's a't, 

177-/ A §. A 1 Magyar Nemesek* pecsétjeiről , 

és a* Nádor hpányohnah , pecsétjeikről 

rövideden* 

TT. SCHWARTNER MÁRTON ür szerént 
a' XV. Század előtt ritka Magyar Nemes élt tu- 
lajdon pecsétjével; jól lehet pedig a' kételkedésen 
kívül vagyon, hogy még az emiétett iidő szakasz 
előtt is voltak nemelly nagyobb rendű Nemesek- 
nek , mintáz Orszrg' Zászlóssainak, a' Fő-Ispá- vi-ik 
nyoknak*) 's egyebeknek tulajdon pecsétjeik ; azo- 3 ' J 8 ^ 



— ( 142 )— 

kon mindaználtal valamelly Nemzetségi Czime- 
reket , mellyek iiról íira a' később maradék ál- 
tal is használtattak volna , 'Sigmond Király' üdé- 
je előtt nem igen szemlélhetni. Ha azonban az 
Ország Piendei közül neme ily ek használtak is 
pecséteket, azok, vagy csupán valamelly áiha- 
tatlan , 's változandó czifraságokat ábrázolnak 
magokban, vagy ha azok közönséges, 's hiteles- 
pecsétek voltak, a' Királyi pecsétek közé szinte 
ugy, mint mai nap a' Királyi Biroi-pecsét tartoz- 
tak. Ugy lehet tehát vélekedni, hogy a' régi 
Magyar Nemzetségeknek a' Magyar Királyok között 
leg előbbször 'Sigmond Király adott Nemzeti Czi- 
mereket, a) mellyet a'nyival is inkáb hinni lehet, 
mivel a' nevezett Király a' Czimerek' osztogatásá- 
hoz való Törvényes - igazat , mint régenten a* 
Méltóságoknak, 's tiszteltetéseknek gazdag kút- 
fejét, egyedül magának tulajdonította, b) De nem 
is kevéssé szaporodott az által a' Királyi jövedelem 
kivált a'ba az üdöbe , midőn a' fényes Kon- 
stancziai Gyületkezetbe több Országoknak a' ko- 
riban jelen lévő Fő Méltóságai , 's Rendéi ; vala- 
mint sok Magyar Nemesek is Nemzeti Czimereik- 
kel mintegy tündökleni ' s az által magokat meg 
különböztetni kívánták. A'tól az űdőtöl fogva 
pedig a' Nemesi pecsétek mind jobban 's jobban 
szaporodtak anyival is inkáb, mivel az azokkal 
való élés napról napra sziikségessebb lett. Egyéb- 
eránt meg lehet jegyezni , aztis: hogy régenten 
a' Nádor-Ispányok a' közönséges dolgokba két- 
léle t. i. Nagyobb , *s Kissebb pecséttel éltek c) 

a) TT. SCHW. M. Ur leg régibbnek esméri azon Czí- 
meres-levelet , mellyel 'Sigmond Király 1401 ikbe 
Sz. György Mártír napján Jánost Semsey Demeter 
fiát László nevezetű Testvérének & Törökökkel va- 
ló csatában történt el estéből eredett szomorú kör- 
nyülálásaiba meg vigasztalni kívánta (Lásd KaTO* 



-C 143 )- 

NA Hutor. Crit. HR. Hung. Tom. XI. pag. 5ip 
—21. ' 

b) PÜTTER ISTVÁN Specimen juris publici , et gen- 
tium medii atvi. Göttingae. 1784* >^>4. lap- Itten, 
még azt jegyzi meg TT. SCHW. M. Ur , hogy ó 
látott Tolna már Rheni Nácfor - Ispánytól 1366, ki 
adott Czimeres-levelet is a* mellyet a' nevezett Ná- 
dor Ispány I-sö Lajos Király engedelméböl oszto- 
gatott. 

c) Miklós Nádor-Ispány bizonyos Oklevelében e'képen 
szól : „duo pária litterarum nostrarum unara vide- 
licet — anno Domini 1354. majori sigillo emanata- 
rum — reliquum verő, — minőre sigillo nostrohic 
Budae confectarum commissionaliura" 'sa't, 

■*) Azon pecsét Miklós Báné , és ezen Körüs-irást fog- 
lalja magába: Sigillum Magistri JSicolai. 

17Q-ik §. A' Vármegyék* petsétjeirőL 

A' Tármegyék között mindenek előtt első 
volt Sűmegh Vármegye , melly H-ik Ulászló Ki- 
rálytól 1409-ben különös Szabadság-levél mellett 
aj tulajdon Czimert, 's pecsétet nyert. Hlyen pe- 
csétbéli szabadságot kelletet kérni a' Királytól az 
1550-iki 62-ik Törvény-czikkely rendelésénél fog- 
va a' többi MagyarOrszági Vármegyéknek is. b) 
Mellynek következésében Hont Varmegye még 
azon Ország-Gyűlés folyamatja alatt l55o-be 12- 
ik Febr. tulajdon Czimerének , 's pecsétjének Ura 
lett (BEL MÁTYÁS Notitia Hungáriáé novae. 
IV. K. 553. 1.) A' fellebb mondott üdö előtt te- 
hát a' Vármegyék tulajdon Czimeres pecsétek 
nélkül lévén, a' ki adott Levelekbe (mellyek kö- 
zött részemről is a' XIV. Századnál régibbet nem 
szemlélhettem c) ) az All-Ispányok', 's a' Szolgabi- 
rák' pecséteikkel éltek d) olly formán : hogy az All- 
Ispányoknak pecsétjeik többnyire közép helyet fog- 
laltak, a' Szolgabiráké pedig vagy négy szeg formá- 
ba . vagy néha csak sorba egymás mellé is hely- 
heztettek* De ezeri pecsétlés módja igen terhes 



-( Ikk )- 

volt, mivel változást szenvedvén a' Tiszti-kar, a' 
pecséteknek is hasonlóúi változni kelletett. Meily- 
nek eltávoztatására Szepes Vármegye minek- 
előtte még 1593-ba Il-ik Rudolftól tulajdon Czi- 
jnert , 's pecsétet nyert volna , a' Vármegye ne- 
vét négy szótagokra e' szerént: @fPtj,(si)^uS) 

fel osztva , mind anyi kisded pecsét nyomokra vé- 
sette, 's a' szerént azon pecsétnyomók a' Szolga- 
birák' gondviselésére bizatatván , a'nak üdéjébe 
a' Vármegye által ki adandó Irományokra hasz- 
náltattak ej olly formán ; hogy a* négy kisded 
pecsétek néha egy nagyobb körbe nyomtatva 
lenni látszatnának. Ugyan ezen szokást követték 
Marmaros, és Ugocsa Varmegyék is ( Comitatus 
Maramarus , Comitatus Ugocia) 's azon kis- 
ded pecsétjeiket TT. SCHW. M. ür szerént má- 
ig is használjak a'zal a' különbbséggel mindazon 
által: hogy azok mostanában néma' Szolgabi'rák, 
hanem a' bevett szokás szerént vagy az All-Is- 
pány' , pedig a' Fő-jegyző' gondviselésére vágynak 
bizatatva. Marmaros Vármegyét azonban a' Tiszt. 
Urnák azon álltása nem érdekelheti, mi vei az em- 
iétett Vármegye még 1 748-ban csináltatott ma- 
gának tulajdon pecsétnyomót, mellyet a'tól az 
űdőtöl fogva alkalmasint használja is , a' mint azt 
a' pecsétnek esen Körűi- írásából: SIGILLUM 
COMITATUS M AB AM ABOSSIENSIS 1748: 
elég világosan láthatni. Egyéberánt Il-ik Josef 
1787-ba: 1-0 Sept. a' Vármegyék' pecsétjeit meg 
változtatta , 's azon tulajdon Czímeres pecséte- 
ket az Ország' Czímerét, »s a' Vármegye' nevét 
magában foglaló pecsétekkel fel cseréltetni paran- 
csolta ; de a' mellyeket csak mintegy két Eszten- 
deig használtak a' Vármegyék, mivel a' Magyar 
Országi Karok 's Piendek sürgetvén azon régi tu- 
lajdon Czímeres pecsétnyomóknak visza adatatá- 

sát, 



-( 145 )- 

sót, azok 1790-be Bőjt-elő-havában a' Várme- 
gyéknek ismét visza adattak. 

a) SZEGEDI in Becretis et vitis Regum Hungáriáé, 
qui Transilvaniam posjederunt. 

b) Azon Törvény- czikkeíy e'képen szól : Praeterea 
statútum est; ut pro evitandis diversis inconvenien- 
tiis , quae hactenus saepe numero in Cornitaiibus 
contigerunt, propter incerta , ignotaque sigilla ; 
inposterum in singulis Comitatibus , sub uno sigil- 
/o, litterae nomine Comitatus expediendae , ex be- 
nigna concessione Regiae Majestatis expediantur : 
quemadmodum fit in Comit'ttu Simigiensi. 's a' t. 
Egyéberánt az e'röl szóló Oklevelet láthatni PRAY* 
nál de sigillis 85. 84. lap. 

c) Régibb ollyan formán ki adott Levelet nem lát- 
hattam , mint Hont Vármegyének (Comitatus Hunten- 
sisj 1317-be ki adott Levelét, mellynek elején a' 
két AlMspányok név szerént; a' Szolgabirák pedig, 
mint szokásba volt, csak áltáljában emiétettek. 

d) Régenten a' Vármegyéktől ki adott Levelek e'ke- 
pen kezdődtek: „Nos A r . Vicecomes , vagy Viceco- 
mites , et quatuor , vagy csak et Judices Nobilium 
Comitatus N, vagy de Comitatu N. damus pro me- 
moria 's a* t. Minekutána pedig azon pecsétek tulaj- 
don Czimeres pecsétekkel fel cseréltettek volna, a' 
ki adandó Levelek, már nem az All-Ispányok' , s 
Szolgabirák' nevei , hanem a' Vármegye' neve alatt 
készíttettek e'képen p. o. Nos Vniversitas Nobilium 
de Sáros damus pro memória , quod — exhibuit 
nobis litteras quasdam adjudicatorias antecessorum 
Vice-Comitis et Judlium Anno J545. mndo antiquo 
sub quinque sigillis emanatas et confectas i( *s a' t. 
Ollyan öt pecsétek le vágynak ábrázolva WAGNE rí- 
nál ín Diphmaiario Sarosiensi, 281. lap. 

e) Lásd BEL in Prodromo Hungáriáé antiquae , et 
novae. 83. ö/j. lap. 

*) Lásd a* Vármegyék* pecsétjeinek ábrázolatját a» 
Ccro%rophia Hungáriáé czímü könyvbe. 

Diplomatika 11 Dar, K 



-( 146 )- 

17()-rf/A§. A" Eirályi, és Mezó-P 'árosoknak pe* 
csétjeikröl, *s némelly pecsét-változtatásokról^ 

Leg régibb példáját a' pecséttel való élésre 
adatott engedelemnek , vagy is szabadságnak mu- 
tatja 11-ik András Királynak az Erdélyi Szászok' 
,részére 1224-be ki adott Oklevele ; a) mellynél 
üdéjére nézve nem sokkal ujjabb a' Szepesi Szá- 
szok' Egy etem jenek adatott pecsétbeli Szabadság- 
levél, b) A' Magyar Országi Királyi Városok kö- 
zöt pedig elsőnek tartatik Hassa Várossá , ki 
1309-be 1. Lajos Királytól pecsétbeli szabadságot 
nyert ; c) jól lebet kétséget sem szenved , hogy 
az emiétet Város az elótt is, valamint más Vá- 
rosok is önkényes czifraságú pecséttel éltek lé- 
gyen. Szinte azt lehet tartani, hogy Buda Fe- 
hérvár , Pest , Sopron , Poson 's mások is mint 
régi Királyi Varosok elég korán juthattak a' tu- 
lajdon Czimeres pecsétekhez, azoknak pecsétje- 
ik azonban Kassa Várossáét korokra nézve alég- 
ha felülhaladhatják. A' mi a' Városok' pecsét- 
jein való Felül - írásokat illeti azoknak : némellyi- 
kén, valamint némelly Német Országi Városo- 
kén is, d) a' pártfogói Szentnek képei, Tornyok, 
vagy Kastélyok, Bástyák: némellyikén ismét á' 
Magyar Országi Királyok' Czimerei vágynak ki 
vésve. Bártfa Várossának pecsétjén (a' mint KA- 
PPilNAI K. I. találtatik ) Egyed ; Hassa Város- 
sáén Ersébet; a* régi Eperjes Várossának pe- 
csétjén Miklós ; Szeben Várossáén Mihály Szen- 
teknek képei vágynak ábrázolva, ö Buda Város- 
sá pecsétjén ej a' Város tornyos bástyája rostélyos 
vi-ik kapuval, 's ezen Körrülírással : SJGILLUM f 
**"• CiriTsíTISf PE1 ERI \ BUDEN S1S\ szem- 
■ 5 ' szam lelhető. Ugyan illyen formát lebet szemlélni Pest* 
Poson , homárom 's más Kirá'yi Városok' pe- 
csétjein is. Az Andegávi Királyi -Ház' liliom Czi- 



— ( 14? )- 

mere , O Buda, Hassa, Körmöcz és hihet- 
Bánya Városoknak pecsétjeit ékesíti, mellyCzí- 
mert némelly Királyi Városok azon okból vise- 
lik, mivel azt hiszik , hogy pecsétbeli szabad- 
ságokat az emiétett Királyi-Házból való Kirá- 
lyoktól nyerték légyen. Lőcse , és Szakolcza 
Városok' pecsétjein Kettős kereszt szemléltetik. 
Buda , Besztercze és fíörmócz Bánya Városok 
nyolcz. kötölékes , vagy is keresztvágásos pai's 
Czimerrel is diszeskednek. Pécs, Beía - Bánya 
r s több Városok pecsétjei, nevezetjeikhez ha- 
sonló Czimert, vagy képmetszéseket ábrázolnak. E- 
gyéberánt szükség meg jegyezni, hogy a' Magyar 
Országi, Városok között némellyike Kettos-pe- 
csétel is élt. Hlyének Esztergom Várossának is két 
rendbéli Kettős-pecsétjei , mellynek egyikét PRA^Y 
(de sigillis) közönségessé tett; a' másikának 
pedig valóságos, pecsétnyomója a' Magyar Nem- 
zeti Museum' ritkaságai között őriztetik, Neve- 
zetes továbbá a' Városokról az is : bogy némelly 
Városok szinte változtatták , ha a' szükség ugy hoz- 
ta magávhl, pecsét-nyomóikat. Példa lehet e're 
Sopron Várossá, melly is 1340-be Károly Király- 
tól nyert engedelem mellet, újj pecsétet csinál- 
tatván, az alatt* az ócska pecséttel fel ruházott 
minden Leveleket azon Esztendő 7 Karácson Ün- 
nepéig meg erősiteni kívánt J) 

a) EDER Comment. de initiis juribusque Saxonum 
Ttaúsilv. 140. 19O. lap, 

£) A' Szepesi Szászoknak már az i28o-ik Esztendő- 
ről való tulajdon Czímeres pecsétjekkel fel ruhá- 
zott Oklevelek is találtatott. Hihető tehát hogy a* 
pecsétlés' szabadságát az emiétett Szászok , még" a* 
mondott üdő előtt nyerhették. (Egyezt, a' hármas 
hegy Czímerröl szóló §. és WAGNER AnalectnV. 
I. p. '205. A* Szepesi Káptalan pedig ugyan azon 
Szászoknak 1367- iki Levelén lévő pecséteket e'ké- 
pen írja le : „Sigillo vraedíctae Tvrrae. Sc&pus in 

K 2 



— ( 148 )— 

capsuta pergament dependens in cera ni gr a , ín cu* 
ius medio magna Turris apparebat , sigillatas. 16 

<?) Ezen Czimert-tulajdonító-levelet , leg első Czime- 
res-levélnek tartja lenni T, SGHW. M. Ur édes Ha- 
zánkban. 

a) HEINECCIUS m. k. i38. 4r. lap. 

e) Azon pecsét a* Magyar Nemzeti Múzeum* Könyv- 
tárába léyö 1378-iki Oklevelén függ. 

f) Az a'ról szóló Oklevél Sopron Várossának Leveles- 
tárába öriztetib. 



180. §. Némelly Polgári, 's hoz- renden leuö 
emberek* pecsétjeiről. 

VERBŐCZY I-o Részének 6-ik Czimje sze- 
rént édes Hazánkban a' csupa pecsétnek, vagy 
Czimernek a 7 Király által való ajándékoztatása ; 
valaminte más Országokba is a' pecsétlés enge- 
delme' senkit meg nem nemesit. Azon törvény 
hozásra okot szolgáltatott kétség kivul a' XV. 
Századba , 's leg inkáb Il-ik Ulászló Király ural- 
kodása'kora alatt a' Polgári, 's némelly Köz-ren- 
dű embereknél is keletbe jött pecséttel való élés; 
melly a' XIV XV. Századokba Kíilfőldönis elha- 
talmozott. a) Az a' féle pecséteken való ábrázo- 
lások »s Fellűlirások különben, csak szabad tet- 
szésnek , \s többnyire a tudományoknak , mes- 
terségeknek, vagy egyéb kézi-miveknek a' mel- 
lyet t. i. ki ki folytatott, meg esmértető jegyei 
voltak, b) 

0) Neue Lehrg. der Drpl. VJ. K. 145— 48< §. 

f) BONA PÍT] BNFK VII. Hpnrik Császár' üdvari 
fö Orvnssának ppcfétjén az emiétett Orvos meiike- 
pe , jobb kezében tartott éjjeli edényei , 's feje felé- 
be helybpztetptt ki terjesztett szárnyú Sas madár- 
ral szemlélhető. JSeue L % Q. d. JDipi. VI, K. 148. í» 



-( 149 ")- 

lQl-ik §. Az Egyházi személyeknek . 's hidd' 
nősen a Pápáknak pecsétjeikről* 

A' Pápáknak Okleveleikről, 's az azokon le% 
vo pecséteknek materiájáról, vagy is műszeré- 
ről ; valamint azoknak kötölekjeiről is már elébb 
lévén emlékezet; itten tehát csupán a' pecsét vál- 
toztatásokról rövideden fogunk szólani. 

A' Pápák' pecsétjeinek tehát , mellyeken vagy 
Latán , vagy Görög Felül-, 's Rőrűl-irások láttat- 
nak két féle nemei vágynak , mellyeket esmérni- 
minden Oklevél- Vi'sgálónak el múlhatatlanul 
szükséges , és pedig: 

I-o A' Nagyobb vagy is az ugy nevezett 
Gyűlési -pecsétek (Bullae magis solemnes, seu 
Consistoriales) és a' Fíissebb vagy is a' Breve 
nevezetű pecsétek (Bullae minores , Brevia) mel- 
lyeket a' XV. Századba az ugy nevezett Halász 
gyúrü viaszk pecsétek (annulus piscatoris) vál- 
tották fel. Mind a' két rendbeli pecséteknek Fe- 
lül Írásaik pedig négy űdö szakaszokra oszlanak. 

1-ör A' Pápák' leg régibb pecsétjeinek elő- 
lapján egész 1XL£0,XI. Századbeli Pápa üdéjéig, 
a' ki az Okleveleknek ki adásában tett változta- 
tásokról igen nevezetes, azon Pápának neve , min- 
den számbeli meg különböztetés nélkül, kinek 
Oklevelén a' pecsét függött; a' hátlapján pedig 
ezen szó: Papa szemíélhetők. Kivétetődnek ezen 
rendszabás alól I-ső DEUSDKDIT Pápának pe- 
csétjei , mellyeknek elő-lapján a' jó Pásztornak 
aló, 's két juh közé helyheztetett talpképe, a' 
feje mellett elő forduló A .n. Görög betűkkel ; a' 
hát lapon pedig ezen Felűl-irás Deusdedit Papé 
szemléthetők. Ismét I. PÁL fPápa, ( 4- ?6?.; ki 
is első voltugyan a' Pápák között, a' ki Péter, 
é^ Pál Apostoloknak fej -képeit pecsétjén hasz- 
nálta, őtet azonba egész IX. Leo Pápa' üdéjéig 



— ( 150 )— 

az utána következő Papák közül e'be a' részbe 
egyik sem követte. 

2-orIX. Leo Pápától fogva egész Il-ik URBÁN 
Pápa 7 uralkodása' koráig az az : 104(), fogva 1087- 
ik Esztendeig a' Papák' pecsétjein mind a' két 
íé!e Felűl-irások változtak. Ugyan is IX. LeoPá- 

Í)ának 1049-iki Levelén lévő ón pecsétnek egyik 
apján Péter , és Pál Apostoloknak körrel bé ke- 
rített, 's egy hoszas kereszttel egymástól el vá- 
lasztott fejképei , azoknak tetejébe helyheztetett 
S. PA. S. PE. betűkkel látszatok; a' másik ol- 
dalán pedig ezen Felülírás: LeoVV. szemlélhető. 
Ugyan azon Pápa 1052-iki pecsétjének elő-lapján 
ismét a' Leo név ezen számbeli meg különböz- 
tetéssel VIIII; a' hát-lápján pedig ezen czim Pa- 
pa ki tetszhetők; mind a' két oldalon pedig a' be- 
tűk liliom virág forma metszésekkel vágynak egy- 
mástól külÖnözve. Ezen most le irt pecsétbeli 
Felülírások' nemei mindazáltal nem mindég 
tetszettek a' következendő Pápáknak is. Bizo- 
nyítják azt a' mindjárt Leo Pápa után követke- 
ző H-ik VICTOR. Papának on pecsétjei; mel- 
lyeknek egyik oldala MABILLON szerént Sz, 
Péter Apostolnak mejj- képét mutatja olly for- 
mán , mintha bal ki terjesztett kezével a' felhő- 
ből nyújtott kulcsot akarná meg fogni, ezen Fe- 
lülírással : ,,7u pro me navem liquisti suscipe 
clauem"; a' másik oldala pedigRóma Várossának 
kapuját , 's kerítését , mellynek tetején AUREA az 
alján pedig ROMA szavak szemlélhetők ezen Kö- 
rül-irással : FICTORIS P. P. H. ábrázolja. Ismét 
X ISTVÁN ( 1057—1058) Pápának pecsétjén a' 
nevezett Pápának , vagy talán inkáb Péter Apos- 
tolnak Pápai ruhával diszesített képe a' fellegbe 
előtte; meg jelenő Megváltó előtt térdepelve , 
kezébe egy Keresztet tartva, 's bárányjait legel- 



H 151 )- 

tetve ezen Körűl-irással : » Si diligis me Pétre , 
fíasce agnos rneos u láthatók. Továbbá lí-ik 
Miklós, és II-ik Sándor Pápáknak pecsétjeik. Il-ik 
Yictor Pápa' pecsétjeitől, leg inkáb az elő fordu- 
ló Felűí-irásokra nézve különböznek; és pedig 
az elsőnek pecsétjein ezen Szent-irásbeli mondás : 
„ Tibi Pétre dabo claves regni coelorum'' k ; a' 
másikának pecsétjén pedig ezen mondás : „ Quod 
nectis nectam, quod soluis Pétre re&olvam „ 
olvashatók. Ezen kivűl ezen utóbbi Pápa' pecsét- 
jének hátlápjain nem Roma Várossá , hanem az 
emiétett Pápának neve, 's czimje ezen számbe- 
li meg különb öztetéssel II. szem lelhetők. 

5 -szór II-ik Urbán Pápától fogva VI. CLE- 
MENS Pápa* üdéjéig vagy is 1087 fogva 1342- 
ikig a' Pápák' pecsétjeinek elő - lapja Péter, és 
Pál Apostoloknak hoszú Kereszttel el választott, Tabu 
's azoknak tetejébe helyheztetett S. PA. S. PEA szám 
betűkkel való fejképeit mutatja; a' hátlapja pedig 
az uralkodó Pápa' nevét ezen czímmel Pápa e'- 
képen : PP. \s számbeli megkülönböztetéssel tűn- 
teti a' nézők' szemeibe. Ezen mostan le írttól 
azonban különböznek a' nevezett Úrban Pápa' 
némelly pecsétjei előlapjokra nézve , mellyeken 
csak hoszas Kereszt, a' nevezet Apostoloknak ké- 
pei helyett, ezen szavakkal: „ S>Petrus,S. Pau- 
lus" ki tetszhetők. 

4-er VI. Ciemens Pápától vagy is az 1342-ik 
Esztendőtől fogva a' Pápák' pecsétjein lévő Fe- 
lűl-írások hasonlók a' fellebbi pontban le írtak- 
hoz, a'zal a' kűlönbbséggel mindazonáltal : hogy 
már a'kor némelly pecséteken a' Pápák' Nemzet- 
ségi Czíinereiket is szemlélhetni. Egyéberánt it- 
ten meg jegyzésre méltó még az is; hogy a' Pá- 
páknak pecsétjein az Apostolok' Elő-betűzött (si- 
gla) nevei, mellyek előbbször ugyan egyenes fek- 
vő sorban helyheztettek, VI. SIXTUS Pápa üdejé- 



— ( 152 )— 
tol fogva függőleg e' szerént ( pp ] jelennek 

\ AE J 

meg; XI. Clemens Pápa üdéjébe pedig az alól 
lévő A, és E. betűk tökélletesen számkivettettek. 
II. A' Halász- gy ürü- pecsét (annulus pi- 
v . ih scatoris) az ugy nevezett fíöuid^ vagy is inkáb 
Tábla Breue*) Oklevelekre és pedig veres viaszkra nyom- 
7,szám Va, egy, felébe helyheztetett meg lehetős vas- 
tagságú 'sinor borítékkal szokott használtatni. 
Ezen pecséten Sz. Péternek képe halász köntös- 
be öltöztetve , az uralkodó Pápának nevével , 's 
czímjével szemlélhető. Különben ezen pecsét-nem 
régenten (XVI. János Pápa által) a' nagyobb te- 
kéntetű Oklevelekre is használtatott. IV* Clemens 
Pápa ismét, ki is 1205-be 25. Febr. iktattatott bé 
hivatalába , azon Halász-gyűrűs-pecséttel csupán 
az Atyatiaihoz, bocsájtott Leveleibe, 's írásaiba, 
mellyekre nézve a 7 következendő Pápák tulajdon 
Czímeres pecsétjeiket használták, élt ; a' XV. Szá- 
zadba pedig, vagy talán valamivel elébb is az 
tigy nevezett Piövid , vagyis Breve Oklevelekre 
kezdett használtatni ( IV. L. der Dipl. VI. K. 180. 
§.) Meg jegyzésre méltó továbbá ezen pecsét- 
nemrői az is: hogy áztat a' Római Tanács szok- 
ta minden ujjonan bé-iktatott Pápának által ad- 
ni , 's mihelyest a* Pápa meg haíáiozik, az azon- 
nal Öszve szokott töretetni. Ugyan csak illyen 
formán cselekesznek a' Pápák' Nagyobb-ércz pe- 
csétjeknek azon oldalával , vagy lapjával is , melly- 
re a' meg halálozott Pápának neve volt be vés- 
ve. A' Pápáknak mostan le írt pecsétjeiktől kü- 
lönböznek a' Kardinálisok', Koncziliumok' ,' vagy 
is Papi Gyülekezeteknek pecsétjeik, mellyekről 
itten értekezni nem egészen szükséges. 

Egyéberánt meg kívántató dolog még azt is 
tudni : hogy a' Pápáknak pecsét nélkül való Ok - 



-( 155 )- 

leveleik is fordulnak elő. Hlyének a' Bu1laemo~ 
tus proprii nevezet alatt elő forduló , vagy is az 
Öi ké nyeS'Okleuelek , mellyeket semmi pecsét, 
hanem leg inkáb csak a Papáknak, néha az Ok- 
leveleknek homlok lapján, néha ismét azoknak 
alján elő forduló alá-írások erősítenek Az e' féle 
Oklevelek a' XVI. Századtól fogva meg lehetős 
számmai jelennek meg, ? s többnyire ezen beszéd 
formákat: „piacet *> fnőtti proprio , etitaman- 
damus ; Jiat motu proprio; piacet , et ita 
m a ndamus" 'sa' t. foglalják magokban. 

*) Az ugy nevezett Breve vagy is Rövid Oklevelek- 
nek Breve nevezetje nem az Oklevélnek rövid vol- 
tától veszi eredetét, mivel azok közül némellyike 
hoszú foglalatjára > nézve némelly nagyobb tekénte- 
tü Okleveleket is meg haladja , vagy leg alább a'ba 
a' részbe aeoknak nem igen enged. A\ pecséten kí- 
vül tehá' az üdö- kiadás, 's más egyéb mondások 
vagy beszéd-formák azok . mellyek az 011 Okleveleket 
egymástól meg különböztetik. 

182-iA §. A* Magyar Országi Ersekeknek , 's 
Püspököknek pecsétjeikről. 

Hogy a' Magyar Országi Ersekek, 's Püspö- 
kök már a' XI. és XII. Századokba tulajdon pe- 
csétekkel éltek légyen , kétséget sem szenved. Szük- 
ség pedig tudni: hogy azok két féle t.i. Rissebb, 
vagyis Gyűrűs, és Nagyobb pecséteket használ- 
tak; az elsővel különös dolgaikba; az utóbbival 
pedig nagyobb tekéntetű dolgokba éltek. A' mi 
a' Nagyobb pecséteket , mellyek régenten köz- 
hitelességiek voltak , illeti : azokon a' Püspökök 
a' Királyok' példájaként egész méltóságba hely* 
heztetve , Püspöki süveggel , 's pálczával , néha 
Evangeliomos - könyvel is fel ékesítve kívánták 
magokat ábrázoltatni , 's ugyan azért ezen pecsé- 
tek némelly Oklevelekbe Pápai pecséteknek is 



n ( 154 )— 

(sigilla Pontificalía) neveztettek, a) Különben 
azon pecsétek többnyire hoszas gömböiyeg for- 
májúak voltak, melly, minthogy azokon a' püs- 
pökök ritkábban ülve, hanem inkáb alva , jobb 
kezeket az áldásra ki terjesztve jonek e/ö , alkal- 
ma tosabb lehetett a' kerekded gömbölyű formá- 
nál. Hlyen forma'jú volt Rolandus Veszprémi 
Püspöknek is 1226-iki pecsétje; mellyen az em- 
iétett Püspök alva , Püspöki-süveggel fel ékesi't- 
Vl-ik ve , jobb kezét az áldásra ki terjesztve ; bal kézé- 
Tábla De pedig Püspöki-pálczát tartva, ezen Körül-írás- 
•zám. sal: ^Rolandus. Dei. Gratia* Pesprimiensis. 
Epíscopus" jelenik meg. Egyéb eránt a' Püspö- 
kök' képei a' XIV. Század vége felé, de inkáb a' 
XV. Századba pecsétjeikről el enyészni kezdet- 
tek , 's azok helyet vagy valamelly pártfogói 
Szentnek képe , a' Püspökök' Nemzeti czíme- 
reikUel egyesítve; vagy pedig a' Nemesi tulajdon 
Czímer , kinek kinek méltóságához képest a' 
Papi Czímerrel együtt használtattak. A'nak, pe- 
dig hogy a' Püspökök valaha Kettős-pecséteket 
használtak volna , semmi nyomát nem tapasz- 
taltam. 

a) Példa e're János Esztergomi Érseknek 141 8-ik Ok- 
levele, mellyben ezek olvastatnak : „praesentes 
concessimus annitlari sigilti nostri , quo de prae- 
sente propter pontificális carentiam utimur". Nem- 
különben Rozgon Péter i43o-iki Oklevelébe igy 
szól : in cuius rei memóriám — litteras nostras 
privilegialiter confectas , propter carentiam sigil- 
li nostri pontificális , nostro annulari , et fratrum 
nostrorum de Capitulo sigillis fecimus impendenti 
communiri. Az illy pontificális , vagy is Pápai pe- 
csétek tehát a* Püspökök által ki adott Szabadságos- 
levelekre használtattak, a' mint azt ezen utóbbi Ok- 
levél' szavaiból elég világossan iáthatni. 

*) A* Magyar Országi Püspökök' több pecsétjeiknek 
példányaira akadhatni a' Magyar Nemzeti Museum 



— 155 )— 

Pénz gyüjteméuyei között, valamint szinte a* 142-ik 
§. einlétctt könyvekbe. 

183-/A §. A' Magyar Országi Prépostoknak , 
's Apátoknak pecsétjeikről rövideden. 

Valamint a' Püspökök , agy az Apáturok , 
's Prépostok , sőt Külföldön a> Fejedelem-Aszo- 
nyok is az Apátságok', vagy Kon ventek','s a' Káp- 
talanok' pecsétjeitől különböző pecsétekkel éltek 
kedvelt Hazánkban. Az Apátok' pecsétjein szinte 
valamint a' Püspökökén leg inkáb azoknak Ké- 
péi többnyire áldás-adásra alkalmaztatott kezek, 
kel , vagy ismét valamelly pártfogói Szentnek ké- 
pe fordulnak elő; a' mi pedig a' Prépostokat il- 
leti : azok szinte elég korán használtak tulajdon 
pecséteket. Elég légyen itten Akus nevű Budai 
Prépostnak 1257-iki pecsétjét elő adnom; mel- 
lyen egymás mellé helyheztetett kulcsok, 's azok 
mellet két felől a' Holdnak szarvai közé helyhez- 
tetett Csillagok ezen KörüMrással : S. Ma^istrl 
Akus. Prepositi. Budensis „ szemlelélhetők. 

184-z7í §. A' Káptalanok, \? Konventek' hite- 
les-pecsétjeinek régiségéről. 

Hogy a' Magyar Országi némelly Káptalanok 
már a' XII. Század' elején tulajdon pecséttel bírtak 
légyen, bizonyságot tesz a'ról az Esztergomi 
Káptalannak azon 1121-iki pecsétje, roelly PÉ- 
TERFINEL ( in Conciliis Reg. Hung ) le vagyon 
rajzolva. De ha vallyon bírhattak e' a'ba azüdő- 
be a' Káptalanok , 's Konventek pecsétjei olly hi- 
telességgel mint mai üdőben ? Vagy pedig bir- 
™ ak e ' V Káptalanok 's Konventek még a' fel- 
ébb emiétett üdő előtt is hiteles-pecséttel ? & 



-( 156 )- 

lehettek é már a'ba az üdőbe is azonnal minden 
féle Levél-kiadásokat, 's ki-küldettetéseket? nem 
eléggé bizonyos. Némellyek azt alítják, hogy jól 
lehet a' Káptalanok 's Konventek már Sz. Lász- 
ló, 's leg inkáb Kálmán Király üdéjébe kezdet- 
tek használni pecséteket, és jól lehet a' Haza- 
Irak' Leveleinek őrzése már a' XII. Századba is 
reájok bízatatott, az Orök-be-vallásoknak előttök 
való véghez vitelére mindazonáltal csak Ií-ik An- 
drás' üdéjébe hatalmaztattak meg. Hazánk' Tör- 
vényei között, kivált a' Törvénybe -idéztetésre 
meg kívántató Káptalan , 's Konventben* bizony- 
ságoknak régi keletét már Ií-ik András 12H iki 
21-ik Törvény-czikkelyje is bizonyítja. Részemről 
pedig csak anyit mondhatok: hogy a' Káptalan- 
beli Levél-ki-adásoknak, következésképen a 1 Káp- 
talanok' hiteles-pecsétjeinek is leg régibb nyo- 
mait a' XII. Század vége felé tapasztaltam. De 
e'nél valamivel előbbi üdőre mutat az Esztergo- 
mi Káptalannak egy más nagyobb li^l-iki hite- 
les-pecsétje, mellyet csak ugyan PÉTERFI ni. k. 
le metszetett. 

1B5-íA §. A y Káptalanok* , 's EonventeK pe- 
csétjeiken látható Felül irásokróL 

A' Káptalanoknak 's Konventeknek hiteles- 
pecsétjeik' (mellyek mindenkor viaszkon nyorna- 
tattak ki) mindenféle t. i. kép ? vagy ábrázat, 's 
betíí béli Felől, 's Körul-írásokat foglalnak ma- 
gokban. Az azokon lévő Képbeli-felul-írások több- 
nyire a' Boldogságos Szűz Máriának , vagy vala- 
melly pártfogói Szentnek , Királyoknak Püspö- 
köknek, 's fő Apátoknak képeiket ábrázolják, 
így az Esztergomi Káptalan 1 fellebb is emiétett 
Nagyobb-pecsétje az Esztergomi Érseket , 's Ha- 
zánk' Királyját alva képzelteti olly formán: mint- 



-( 157 )- 

ha az Esztergomi Érsek a' Király' fejére Koronát Vlik 
akarna tenni. Csak ugyan az Esztergomi Kápta- 7 Ta 



szám 



lan' Kissebb- pecsétjén Sz. Albertnek mejjképe vi-i 
Püspöki süveggel fel ékesítve jelenik meg. AV^JjJ 
Nagy Váradi Káptalan' 13/i3-iki Nagyobb -pecsét- 
je Sz. László Királyt koronázott fővel, Királyi v-ik 
pálcásával, 's arany almával fel czifrázva egész TábIa 
öve aljáig ábrázolja. Ismét a' Nagy Váradi Káp- 4 ' szam 
talannak egy más tojás formájú ; valamint a' 
Győri, »s \ áczi Káptalanok, 's a' Thuroczi Kon- 
ventnek kerekded pecsétjeik a' Szűz Máriát a' 
kisded Jésust kezébe tartva mutatják. A' Pan- 
non-halmi Sz. Márton Konventjének egyik pe- 
csétje Saigho Benedek Fő-Apáturnak képét Püs- 
pöki köntösbe burkolva ábrázolja. A' Vesprémi 
Káptalan' egyik pecsétje Sz. Mihály Archangyalt 
a' pokolbeli sárkányon alva; a' Bácsi Káptalan' 
régi Nagyobb pecsétje pedig Sz Pál Apostolt kep- 
zeltetik. 'sa't. 

*) Lásd e're a' 142. §. mondóit könyveket. 

I86-1A §• A' Háptalanok\ Konventek* pecsét' 

jeinek formáikról , s azoknak függő , '$ 

ragasztott pecsétjeikről* 

A' Káptalanok, 's Konventek, a' mint már 
máskor is emiétetett mind kerekded, mind pe- 
dig tojás , vagy is hoszas gömbölyeg forma pe- 
cséteket hasznáUak. Tojás formájúak voltak leg 
inkáb némelly Káptalanoknak, valamint a' Budai, 
Bácsi , Kalocsai , 's más Káptalanoknak is Kissebb- 
pecsétjeik. Hlyen tojás formájú a' N. Váradi Káp- 
talannak mostani pecsétje is. Hlyének a' Szentnai 
Konventnek , a' 'Sir enici Káptalannak pecsétjeik 
's a' t. Egyeberánt a' Káptalanok , 's némelly Kon- 
ventek valamint függő, ugy ragasztott pecsétek- 



— ( 158 )— 

kel is éltek. A' Függő-pecsétek a' Szabadság-le- 
vél formában ki adott; a' ragasztott pecsétek pe- 
dig a' Nyilt, 's Zárt-levelekre nézve használtattak. 

lS7'ik L §. Hányféle pecséteket használtak a 

Káptalanok, '* Konventek régentent 's mi 

tulajdonsággal bírtak azok ? 

Jól lehet az Oklevél-esméret-tudományának 
ezen része még e'dig tökélletesen ki nem merít- 
tetett, kívántam mindazáltal e'be a' részbe isné- 
melly meg kívántató észrevételeket elő adni. A' 
mi tehát a' Káptalanokat illeti : azok mindnyá- 
jan ugy szólván két féle t. i. Nagyobb, 's Kis* 
sebb hiteles-pecsétekkel éltek. A' Nagyobb pe- 
csét, melly sigillum s, privilegiale , 's május ne- 
vezetekkel is díszeskedett , rend szerént a' Sza- 
badságos-levelekre használtatott ; a' Hissebb pe- 
cséttel pedig, melíy sigillum minus , vagy me- 
móriáié nevezetekkel különböztetett meg, rend- 
szerént csak a' Nyilt , 's Zárt-levelek ruháztattak fel. 
Nem éppen lehetetlenség azonban hogy találkoz- 
hatnak ollyan Nyilt-okle vélek is, melly ékre a'Kis- 
sebb pecsétnek hiányossága , vagy nem léte mi- 
att ollykor ollykor a' Nagyobb-pecsét is tétetett, 
a) valamint viszont is ; ezt mindazáltal a' Káp- 
talanok 's Konventek Okleveleikben szorgalma- 
tosan ki jelentették. Már minthogy, a 1 mint ezen 
könyvnek első 's ezen részeiben is mondatott, 
édes Hazán Uban csupán a' Szabadság-levél for- 
mában ki adott Oklevelek tulajdoníthattak vala- 
kinek álandó , örökös , 's meg másolhatatlan 
Törvényes-igazat, a' Nyilt, 's Zárt-oklevelek pe- 
dig soha sem, és mint hogy az Oklevelek kivált 
régenten leg inkáb a' rajtok levő pecsétektől vet- 
ték a' magok törvényes erejeket, 's tulajdonsa- 



H 159 )— 

gokat, szükségképen következik : hogy a' Kápta- 
lanok' pecsétjei között csak a' Nagyobb-pecsét- 
nek volt az a' törvényes tulajdonsága , melly sze- 
rént az alatta Szabadságos-levél formában ki adott 
Oklevelekbe foglalt Törvényes-igazat meg örö- 
kősitse 's álandóvá tegye; a'Kissebb pecsét pe- 
dig csak a' kissebb tekéntetű dolgokra , 's leg m- 
káb csak a'ra szolgált, ne bogy a' bennek fog- 
lalt dolog felejdékenységbe menjen a'dig is; míg- 
len a 7 környűlálás ugy hozván magával az azok- 
ba foglalt dolog Szabadság-levél formában által 
tétetődne ; 's ugyan azért az méltán csak sigil- 
lum memóriáié , nem pedig priuilegiale f vagy 
más nevezetekkel ruháztatott fel. A' Káptalan- 
beli pecséteknek ezen kétféle nemei az Okleve- 
leknek Yégfoglalatjaikból neműn érnűképen ki 
tetszenek ; részemről pedig akadtam nyomára 
ezen különbségnek a' Nagy pecséteken : az Esz- 
tergomi, 's N. Váradi Káptalanoknak régi pe- 
csétjein , mellyeknek elsőjén ezen Körülírás S. .JfH* 
Május. Capituii, Strigoniensis. Ecclesiae 97 , szam 
az utóbbin pedig ezen még világosabb Körűi írás. 
y, S. JWaius. Capituii Ff^aradiensis. Ecclesiae. V-ik 
Ad Privilegia ,, szemlélhetők. A' Kissebb pe- Táb,a 
esetekre nézve ki tetszenek ezen kulonbbsegek 
az Esztergomi, Bácsi, Kalocsai, 's Nitrai Kápta- 
lanoknak régi Kissebb-pecsétjeiken ; mellyeken , 
és pedig az elsőn ezen Körűi irás ,/S Minus. Ca- vi-ík 
pituli Strigoniensis. „ a' másodikon: S. Í^^- 8 ^ám 
moriale Capituii Bachiensis " a' harmadikon: 
<S, Memóriáié Capituii Colocensis ,, a' negye- 
diken : „ «S. Minus Capituii Ecclesie Nitrien- 
sis. láthatók. Az Fgri Káptalannak 1383-iki Kis- 
sebb-pecsét jenek romlots;íga n iatt csak ezen sza- 
vakat : 5. Mmus Capitu- — vehettem ki. 

A' mi a' Koravéneteket illeti: valamint azoknak 
biteles-helybeli-hatalmok leg íckáb a' Királyi Ok- 



-( i6o )- 

levelekbe határozattak meg; ugy szinte azoknak 
a' pecséttel való élésre adott szabadsagokat, 's az 
azokkal való élés módját leg inkáb azon Oklevelek- 
ből lehetne ki tapogatni. A'digis tebát míglen ezen 
dolog nagyobb világosságra jöbetne , mélló lesz 
azokról meg jegyezni : bogy a' Konventek között 
nem mindeniknek volt kétféle t. i. Nagyobb 
's Fiissebb pecsétjek , hanem csak neme ily 
nagyobb Konventeknek, mint, p. o. a' Fe- 
hérvári Keresztes Barátok; a' Pannonbalmai Sz. 
Márton" Konventjeinek b) s'másoknak is. Némelly 
Kissebb Konventek pedig csak kissebb levél-ki- 
adásokat tehetek , 's ollyanok is voltak azok kö- 
zött, melly éknek a' Szabadságos-levél ki adásra 
hatalmok sem volt , következésképen a' Nagyobb- 
pecsétnek is hijjával voltak. Akadhatni ismét nyo- 
mára ollyan Konventeknek is, mellyek Szabad- 
ságos-leveleket osztogathattak ugyan , de csak 
bizonyos meg határozott mód szerént c) Ha te- 
hát a' Konventeknek hiteles-helybeli hatalino- 
kat csak valamenyire is ki tapogatni akarnánk , 
szükség volna mindenek előtt tudni, hogy mel- 
lyek voltak a' Nagyobb , 's mellyek a' Kissebb 
Kenventek ? rnelly két féle Konventek, hogy 
régenten valóban voltak, kétséget sem szenved. 

á) lllypn forma példára mutat a* N Váradi Káptalan- 
nak is 1347- ibi Oklevele; mellyben ez mondatik: 
f ,praősentes concessimus Liter as nostras PATEN- 
TES , oppositione sigillí nostri AUTHFNTICl 
cómmunitas". Értetődhetett azonban ez alatt a* Kis- 
sebb pecsét is. 

b') A' Pannonhalmi Sz. Márton' Konventjének 1,521- 
Oklevele a' többi közt e'képen szól : ,.ln euius reí 
memóriám firmitatemque perpetuam , has litteras 
sigilli nostri MAJOBIS quo utimur in privilcgiis, 
munimine roboratas — duximus extra dandas. Ezen 
szavakból tehát világos , bogy ezen Konventnek két 
féle t« i. Nagyobb , 's Kissebb pecsétje volt. 

c) A* 



-( i6i )- • 

c) A 1 pecséttel való élésnek bizonyos határok közé va- 
ló szoritatása' jelét adja IV. Béla i255 ik a' Jászói 
Konvent* részére ki adott Oklevelében (Lásd ezen 
könyvnek l-ö R. 9. §. Ismét KATONA VI. ^9-) 

188-iA §. Némelly Káptalanok* '$ KonventeK 
többféle pecsétjeinek le Írásáról , 's azokból 
ki tetsző némeűy pecsét változtatásokról. 

Hogy a' Káptalanok , 's Konventek majd 
ugy szólván mindnyájan, és pedig több izben 
is változtatták légyen pecsétjeiket vagy is inkáb 
pecsétyomoikat , az kétséget sem szenved. Ezen 
részét mindazáltal az Oklevél-esméretnek mind 
e'dig olly síírű kőd boritja , hogy a'ba inkáb 
csak tapogatnunk mint vaíamelly bizonyos , 's 
bátorságos úton mennünk lehetséges. Részem- 
ről Hazánk' törvényeinek út mutatások után is 
kívántam némelly Káptalanok', 's Konventek* 
pecsétjeinek leírásáról, 's az e'ből ki teisző pe- 
csét változtatásokról csekély töredékeket ejő 
adni. 

A' mi tehát némelly Káptalanokat nézi : 
Az Esztergomi fiáptalan a' mint felébb 
is emiétetett már 1121-be tulajdon, 's ezen Kö- 
rűl-irásos : „Sigilum Stgoniensis (Strigoniensis) 
Capituli„ pecséttel élt. Ezen pecsétjét, azonban 
a' nevezett Káptalan csak kevéssel azután mással 
fel cserélte, 's már ll4l-be más nagyobb, formá- 
jú pecsétet használt $ és pedig ezen utóbbi pe- vr-íu 
eseten az Esztergomi Érsek ollyan formában: T áb!a 
mintha a' Király fejére Koronát akarna tenni , ?,:>aam 
ezen Körűl-irással : „Sí Május. Capituli Stri- 
goniensis Ecclesiae,, jon elő; kívül pedig a' Ki- 
rály képe mellet ezen Felül irás: Rex Ungariae; 
az Érsek' képe mellett ismét ez : „Archiepiscopus 
Strigoniensis" olvashatók. Használt ezen Nagyobb 

Diplomatika II. Dar. L 



— ( 1Ö2 )— 

pecsétjén kívül az Esztergomi Káptalan Kissebb, 
vi-ik va gy i s Memóriáié pecsétet is, mellyrolaz eiéb- 
Tábiabeni §. értekeztünk, 's a mellyen Sz. Albert ezen 
8 ' saárn Felűlirással: „S. Adalhertus fordul elő. 

Az Egri Káptalan ugy látszik hogy több 
ízben változtatta légyen pecsétnyomóját. És pe- 
dig mindenek előtt változtatta nem sokára a ? 
Tatárok által való el pusztiitatása után; a' mint 
is ezen változtatást a' nevezett Káptalannak azután 
vi-ik csináltatott pecsétjéről eléggé által láthatni. Ugyan 
Tábla | s az0 n a' pecséten egy Sas madár ki terjesz- 
tett szárnyakkal, 's körmei közé fogott illyen 
Felűl-irásos levelecskével, „& Joannes „ 's ezen 
Körul-irással : „«S. Capituli Agriensis Ecclesiae. 
Post. Plagam„ki tetszhető. Ismét ezen Kápta- 
lannak, egy még 1256-ba keletbe lévő pecsétjén 
csak ugyan a' Sas madár semmi Felül, hanem 
ezen Körűl-irással: „ Sigillum Capituli Agrien- 
sis Ecclesiae S é Johannis „ jelenik meg. Változ- 
tatta ugy látszik a' nevezett Káptalan tulajdon 
pecsétnyomóját az 1597-ik Esztendő táján is, az 
;s azon Esztendőbehozott 38-ik T. Czikkelynek ér- 
telménélfogva, a' hol is az mondatik; hogy az 
emiétett Káptalan ujjabb pecsét-nyomókat t. i. 
nagyobbat, 's kissebbet csináltathat ugyan ma- 
gának , de a 5 mellyek kissebb formájúak légyenek , 
mint az előbbeniek. Továbbá akadhatunk ezen 
Káptalan' ujjabbi pecsét változtatására az 1699 ik 
Esztendőbe is , melly pecsét , a' Cerographia 
Hungáriáé írója szerént anyiban különbözik az 
elébb le írttól : hogy ezen a' Sas körmei közt lé- 
vő levelecskén Fenesi akkori Egri Püspöknek 
neve, 's a' pecséten ezen Körűi -irás: „Sigil- 
lum Authenticum Capituli Agriensis , szemlél- 
helők. De mint egy ellenkezésbe láttatik ezen á- 
1/tással lenni azon tapasztalás , melly szerént az 
Egri Káptalannak mostan is keletbe lévő pecsét- 



-( 165 )- 

jen ismét a' Sas körmei között lévő levelén lát- 
szó S. Joannes Felül Íráson kivűl ezen Körül 
irás: „Sigillum Autenticum Capituli Agriensis 
1699" olvasható. Ugy lehetne tehát itten véleked- 
ni , hogy jóllehet ezen utóbbi 's mostan is hasz- 
nált pecséten az 1699-ik Esztendő számláltatik, 
ezen pecsét mindazonáltal valamivel későbben 's 
a' mondott Esztendő titán készíttetett. 

A /V. Vúradi Káptalan szinte különbö- 
ző (időszakaszokban többféle pecsétekkel élt , 
melly csak a'ból is meg tetszik, hogy ezen Káptalan' 
régi Nagyobb pecsétjének kerekded, a' még mostan 
is általa használt pecsétjének pedig tojás formá- 
ja vagyon. Használt ugyan régenten , és pedig az 
1345. táján is ezen Káptalan tojás formája pecsé- 
tet, de az azon Káptalannak Kissebb pecsétje 
volt. A' régi Nagyobb, és pedig 1338-iki pecsét- 
jén tehát a' sokszor emiétett Káptalannak , Sz. 
László Királynak övig való képe , ezen Körűi- .JTJj" 1 ^ 
írással: „5. JVJaius. Capituli V\?aradiensis. Ec^szixm 
clesiae Ad Priuilegia* esmérhető. 

A' Győri Káptalan' pecsét változtatását el- 
árulja azon Káptalannak 127Q-iki Oklevele, (KA- 
PR1NAI MSS. B. I. Nro XIX. ) mellybe az em- 
iétett Káptalan mondja : hogy csak ugyan ő álta- 
la, 's régi pecsétje alatt 1271-be ki adott valósá- 
gos igaz Oklevelét le másolta légyen. Millyen le- 
hetett ezen Káptalannak előbbeni pecsétje előttem 
nincsen tudva. Különben pedig a' nevezett Káp- 
talannak azon pecsétjén melly a' Cerographia 
Hungáriáé Czimű Könybe is elő adatik, a' Szűz 
Mária' képe ülve, Jésust bal kezébe tartva ezen 
Körülírással : „ Sigill * Capituli Geuriensis f " 
szemlélhető. 

A' Nitrai Káotalan Kissebbik pecsétje' 
változtatásának nyomára találhatni a' Cerogra- 
phia Hungáriáé czimű könyvbe, a 1 holismon* 

L 2 






164 )— 



datik : hogy azon pecsétet, mellyen Szent Eme- 
ram Püspök ezen Felül irrással: „ 5. Emeramus,, 
: s illyen Körülírással : £. Minus Capituli Eccte- 
siae IVitriensis , találtatik, az emlétett Káptalan 
az elveszett csak ugyan Kissebb pecsétje helyett 
készíttette. 

A' Veszprémi Káptalan* pecsétnyomója ugy 
latszik, hogy többizben változást szenvedett.; és 
pedig ezen Káptalannak régi 1324-iki Oklevelén 
lévő pecsétje Mihály Arkangyalt koronázott fő- 
vel a' pokol sárkányán alva ezen Körűi-írással : 
„ SigilLum Capituli feszprimiensis" ábrázolja. 
Ismét az ezután következő, 's még 1410-be ke- 
letbe lévő pecsétje a' kérdésbe lévő Káptalannak, 
csak ugyan Mihály Arkangyalt, de már nem ko- 
ronázott, hanem csak körrel bé kerített fővel 
sárkányon alva, ezen Körülírással: „ S/g. — — 
— Bespremiensis^ mutatja. Ismét e'nél ujjabb 
pecsétjén az emiétett Káptalannak, melly, hanem 
hibázom, alkalmasint az 1Ö35 : 85-ik T. Czikkely 
rendelésénél fogva készíttetett, Mihály Arkangyal 
egy hoszabb, lábaival fel felé fordított sárká- 
nyon alva ezen KÖrűl-írással : „Sigillum Capi- 
tuli Weszprimiensis „ szemléltetik. Ezen most 
le írtaknál egy leg ujjabb, 's már 1700-ba hasz- 
nált pecsétje a' sokszor mondott Káptalannak 
anyiban különbözik a' többitől, hogy ezen ujjab- 
bon a' Mihály Arkangyal' lába alatt lévő sárkány' 
fejének gömbölű formája , nyaka fél kör módra 
bé görbülve, a' farkának vége pedig egészen fel 
kunkorodva, 's bé hajtva láttatik, 's a' t. 

A' Pécsi Káptalannak négyrendbéli pecsétjét 
volt szerencsém látni. Az egyik, és pedig 1244- 
iki kis formájú pecséten Sz: Péter Apostol alva 
jobb kezében kettős kulcsot tartva ezen Körül- 
írással : „5. Capituli Quinqueecclesiensis" 
szemlélhető. A' másik Nagyobb, 's nagy forma- 



— ( 165 )- 

jú 1278-iki pecséten csak ugyan Sz. Péter Após- v i-> k 
tol iilve a 1 két oldala mellet lévő S. P. ( S. Petrus) 6 ™ ] * 
betűkkel, 's ezen Körűl-irássai : „S. Capituli 
Quinque ecclesiensis ,, látható. A' harmadik uj- 
jabb csak ugyan Nagyobb pecséten ismét Sz. Pé- 
ter ülve, bal kezébe könyvet; jobb kezébe kul- 
csot tartva , feje felett a' Sz. Lélek galamb ké- 
pébe libegve , két oldalrólrói S. P. P. A. ( Sanctus Pe- 
trus Princeps Apostolorum ) 's ezen Körűi-írással: 
„Sigil. Capituli, Ecclesiae Quinque — ec. Heg, 
Hung. kitetszhető. A' negyedik l52Q-diki 's al- 
kalmnsint, ha nem hibázom, frissebb-pecsét- 
jén az emiétett Káptalannak egy kettős kulcsot 
tartó kéz ezen Körűi-írással : „«S. Capituli Eccle- 
siae Quinque ecclesiensis „ esmérhető. 

A' Zágrábi Káptalan' több különbbféle pe- 
csétjeinek jelét tapasztaltam. Az első ezek között 
118()-iki régi függő pecsét melly Sz. István Ki-Ví-ík 
rályt Királyi székbe ülve , egyik kezébe arany J^u 
almát, a' másikba Királyi-pálczát tartva ezen Kö- szám. 
rűl - írással: „ <S. Capituli Sagrabiensis „ ábrá- 
zolja. A' másik 1297-iki csak ugyan Nagy függő 
pecsétje az emlététt Káptalannak , a' Szűz Má- 
ria képét , Jesust kezébe tartva egy előtte térdepelő 
képpel egyetembe mutatja. A' harmadik pecséten 
ismét István Király négy oszlopok között ülve 
szemléltetik. 

A' Vasvári vagy is Szombathelyi Káptalan- Tábla 
nak egyik 1291-iki pecsétje Mihály Arkangyalt n : ik 
egy sárkányon alva két oldalról helyheztetett szám 
ezen Felül - írással : „ Michael Archangeliis „ 's 
ezen Körűi -írással : „5. Capituli Ecclesiae 
Castriferrei" adja elő. Egy másik pecsét is- 
mét, mellyet az emiétett Káptalan az 1587-iki 
i*6-ik Törvény Czikkely' rendelésénél fogva mind- 
járt más Esztendőbe csináltatott, csak ugyan Mi- 
hály Arkangyalt jobb kezébe kardot ; bal ke- 



-( 166 )- 

lébe pedig mérő serpenyőt tartva, »s a' pokol- 
beli sárkányon alva ezen Körűi-írással : „Sigillum 
Capituli Gastriferrzi Renouatum * An. 1588,, 
ábrázolja. 

A' Fácz'i Káptalan régibb 1457-ik pecsétjen 
a' Szűz Mária koronázott fővel , bal felül Jesust 
tartva ezen Körűi-írással : „Sig. Capituli Ec- 
clesiae Faeie." szemlélhető. Ujjabb pecsétje 
pedig az emiétett Káptalannak, mellyet mai na- 
pig is használ anyiban különbözik az elébb le^ 
írttól: hogy ezen a' Szűz Maria csak körrel be- 
kerített fővel, Jézust jobb kezébe tartva a' lábai 
alá helyheztetett hold' negyeddel, 's ezen Körűl- 
írással: Sigillum Capituli Wacziensis , láttatik. 

A' Szepesi Káptalan pecsét változtatásának 
jelét adja több Okleveleiben , a' hol is ki nyilat- 
kozatába : hogy mivel László Király a' hunokkal 
a' nevezett Káptalant ki raboltatván, a'nak pe- 
csétjét erővel el vétette, 's a' főidbe ásatta; ugyan 
azért mind azon Leveleket, mellyek azon pecsét 
alatt ki jöttekerőtleneknek jelenti, ha csak azok 
azon Káptalan' ujjab pecsétjével megnem erősít- 
tettek. A' nevezet Káptalan' ezen pecsét változta- 
tásának nyomára pedig , már azon Káptalannak 
lSQS-iki Oklevelében akadhatni, a) Millyen lehe- 
tett ezen Káptalannak régi pecsétje? minthogy 
nem láthattam , itten le nem írhatom. Azon uj- 
jab pecsétje pedig, melly a' Cerographia Huri" 
gariae Könyvbe is le vagyon rajzolva , azon 
Szentet , ki a' szegényeknek utoljára a' ruháját el 
osztogatta, és pedig ló-háton űive, jobb kezé- 
ben kardot; bal kezében pedig a' ruhájáról le 
vágott darabot tartva ezen Gotbusi betűkkel lé- 
vő Körűlírással: „ «$♦ Capituli Eccletiae Bea- 
ti Martini de Scepus" ábrázolja. 



— ( 1Ó7 )— 

A' mi némelly Konventeket illeti: hasonló- 
ul üdőváltatva több különbféle pecsétekkel él- 
tek , és pedig: 

A' Garam vizétől neveztetett Sz. Benedek 
Konventjének három különböző pecsétjét tapasz- 
taltam. Az egyik 1244-ik Esztendőről való, nielly^j^ 
egy Szentegyházat ezen Körűi-írással: „S. Copz-g.szam 
tuti Sanctt Benedictide Gran ^ tüntet a' nézők' 
szemeibe. A' második, éspedig 1380-iki pecsét- 
je , egy Szerzetesnek övig való kepét ezen Kö- 
rűi-írással :,, S. Conventus Sancti Benedicti 
de Garon " mutatja. A' harmadik i480-iki pe- 
dig a' Szűz Mária képét alva Jesust kezébe tart- 
va egy előtte térdepelő Püspök' képével , 's ezen 
Körűi-írással. „ S. Conventus Ecclesiae Sancti 
Benedictide )uxta Gran" ábrázolja. 

A' Hapomahi Meg- váltó' Konventjének 
két rendbeli pecsétjét vettem észre. Ezek közül 
a' legrégibb az 1292-ik Esztendőről való' , mel- 
lyen alkalmasint a' Megváltó képe ezen Körűi- 
írással: S. Conventus Sancti Salvatoris De 
Copurnuch , jelenik meg. A' másik pedig az 
1433-ik Esztendőről való, mellyen ezen Körül- 
írás: „ Conventus Sancti Salvatoris De Copor- 
noc" fordul elő. Ugyan csak az 1 599 : 58-ik T f 
Czikkely szerént ismét kérték az Ország' Gyűlé- 
sén a' Magyar Karok 's Piendek Rudolf Királyt, 
hogy engedné meg ezen Konventnek magának 
ujj pecsétet készítetni. 

A' Sza Ivari. Sz. Adorján Konventje' pecsét 
változtatásának jelét adja csak ugyan a' fellebb 
emiétett 1599. 58-ik T. Cz. mellyben a' Karok, 
\s Piendek ezen Konventnek is a' pecsét csinálta- 
tásra való szabadságáért a' Király előtt közben 
vetették magokat. Az ez előtt való, éspedig 1339- 
iki pecsétje ezen Konventnek Sz. Adorjánt alva, 
jobb kezébe Zászlót tartva , két oldala mellettié- 



— ( i6a h- 

vo ezen Felííl-írással : „ sanctus Adrianus's e- 
zen KÖrűl-írással: „ S. Corwentus Sancti Adri" 
anide Zala „ képzelted. 

A' Pannon halmi Szent Márton Konvent- 
jéről csak azt mondhatom : bogy ezen Konvent- 
nek egy 1290-iki pecsétjén három Papi szemé- 
lyek Szerzetes köntösbe ezen Körűi-írással: „Sj- 
gillum Corwentus Sancti Martini De Monté 
Pannóniáé" szemléltetnek. Azon a' pecséten 
pedig, mellyet a' nevezett Konvent az 1725-iki 
kk. T. Cz. ért lm ének következésében azon 
űdő tájban készítetett, Sajghö Benedek Apátnak 
képe Püspöki köntösbe burkolva , 's Püspöki 
széken ülve, két felöl pedig mellette egy Szerze- 
tes, 's egy Genius alva ezen Körűi-írással: „ S. 
Capituli S. Martini De. Sacro. Monté. Pan- 
nóniáé. O. S. B. ,, láthatók. 

A' Leleszi Sz. Kereszt Konventjének pecsét 
változtatását, 's ujjitását nyilván valóvá teszi az 
1055-iki 103-ik T. Cz. Ezen Konventnek eléb- 
beni pecsétjétől az ujjabb csak a' Körűi-írásba 
különbözik , mivel a' régi, és pedig 1448-ik 
pecsétjén ezen Körűlírás S. Corwentus De Le. 
les f" az ujjabban pedig Si^illum Conventus S. 
Crucis De Leles. „ olvashatók. 

Ezeken kivűl vágynak kezemnél több Kápta- 
lanok' 's Konventeknek is pecsétjeik , de mi- 
vel azok több segelmek nélkül igen csekély ész- 
re vételeket lehetnek, ugyan azért azokat ide ik- 
tatni szükségesnek nem tartottam, anyival is 
inkáb , mivel az elébb le írtakra nézve is ezen 
tárgyban több tapasztalás, 's meg világosítás, 
kívántatik. Találkozhatik üdővel valaki, kinek 
nagyobb módja lévén az e' féle esméretek' ösz- 
ve szerzéséiben, hasznos tapasztalása által mind 
a' le írtakra, mind a' többiekre is nagyobb vi- 
lágosságot hinthet. 



-( i6q )- 

a) A' Szepesi Káptalannak egy 12^5 Oklevele a'Jtöbbi 
kózt e képan sz ól : , Proinde ad un'versorum notitiam 
volumus pervenircv tenoré praesentium. Quod inex- 
spo tat ioné Ecclesiae nostrae per Beqem Ladislaum y 
et suos iVeugaros inter damna compUirima una cum 
rebus aliis antiquum sigillum nostrum perditum , 
et ablatum est ♦ nos i%itar iniquorum fallacias ae- 
quitads tramite rescindere cupientes , omnigenarum 
conditionum Liter as sub antiquo sigillo nostro erna- 
natas seu confectas , quae növi sigilli nostri testi - 
m*nio renovatae non fuerint , publica protestatio- 
nepraemissa irritandas , cassandas et refutandas de- 
crevimu* adcautelam „, 's a' t. 



V-ik Fejezet. 

A' Régi -kori Kanczelláriusoknak je- 
gyeikről, nem különben az Üjjabb, 
vagy is a Közönséges- Jegyzőknek, 
vagy is Nótáriusoknak (Notarii pu- 
blici) szerződéseikről , jegyeikről , 
's tekéntetekről. 

I89-/A §. A y Régi Jegyzőknek vagy is inháb 
Kanczelláriusoknak jegyeikről* 

A' régi kori Jegyzőknek , vagy is Kanczel- 
láriusoknak, 's Al-Kanczelláriusnak írótollal csi- 
nált, 's az Oklevelek' alján aláírás (subscriptio) 
gyanánt használt jegyeikről , minthogy azok a' 
Magyar Kanczelláriusoknak soha sem tetszettek, 
következésképen azok által nem is használtattak 
csak igen rövideden fogunk szólani. A' régi Kan- 
czelláriusoknak jegyeik tehát olly önkényes kéz 
vonások, mellyek néha különbb, 's különbbfé- 
le ábrázolatokat mint p. o. harangokat, méhko- 
surakat, tornyokat, kastélyokat, kápolnákat, >s 



— ( 170 )— 

más e' feleket képzelteinek; de azonban különb- 
féle Előbetűzéseket, 's az ugy nevezett Tiroi-je- 
gyeket, (Notae Tironicae) következésképen min- 
denkor valamelly szavakat , vagy szómondáso- 
kat is foglalnak magokban. Hogy ezen jegyeket 
ha mi nehezen is meg lehessen fejteni, szükség 
vigyázni 1-or Azon jegyeidnek kulso vonásaikra. 
2-or Azoknak belső üregeikre, vagy udvaraikra. 
5-or Azoknak mellékes vonásaikra. A' külső-vo- 
nások két félék i. i. betű^ 's /;o/2cbbeliek. A' be- 
tűbeiiek többnyire ezen szónak: subscripsit ,Elő- 
betűzését (sigla) e'képen/ vagyyt. foglalják ma- 
gokban. A' vonásbeliek többnyire tornyokat, 
kastélyokat, harangokat, méhkasokat; vagy vala- 
melly öszve fonattatásokat ábrázolnak. Az udva- 
raik azon jegyeknek ismét vagy osztályosok, 
vagy nemosztályosok. Az osztályosok vagy te- 
lyesek, vagy üresek. Bé szoktak pedig azok töl- 
tetni, vagy kényszerént való vonásokkal; vagy 
Tirói , 's kényszerént való jegyekkel ; ugy szín- 
ién némelly betűkkel, leg inkáb ezen szóból 
subscripsit ; vagy ismét egész szavakkal, és pe- 
dig illyen formákkal: subscripsit , arnbascia- 
vit 's a' t. A' mi a' mellék vonásokat illeti : alá- 
nak azok a' belűbeli ábrázolatokba mindenféle 
betűkből, 's jegyekből, 's leg inkáb bizonyos vo- 
násokon nyúgosznak ; a' vonásos jegyekbe pe- 
dig , és különösen a' harang formákba a' jegyek- 
nek tetején görbe 5. betű forma vonásokba ; a' 
kaslélyos jegyeken öszve kapcsolt , 's mintegy 
a' kastély oldalából kötelén függő Tirói- jegy ék- 
be; a' torony formákba a' torony tetejére hely- 
heztetett Kereszt, vagy gömb formákba 'sa' t. je- 
lennek meg. A' mi ezen jegyeknek helyeket te- 
kénti : azok az Okleveleknek alján többnyire 
ezen el esmérő beszéd forma ,'<>recognovi , et" 
és a' pecsét közé helyheztettek ; I-ő Ottó üdejé- 



-( 171 )~ 

lol fogva pedig, midőn már az et ragaszték né- 
ha el is maradozott, hol a' pecsét előtt, hol 
ulána foglaltak helyet ; rendesen azonban a' to- 
rony, 's kastély formájúak a' pecsétet többnyire 
meg előzték. Uralkodtak egyéberánt ezen jegyek 
a' Külföldön a* VII. Századtól fogva egész a' XII. 
Századig , a' midőn is azok már ritkulni kezd- 
vén, végre a' XIII. Századba egészen el enyész- 
ni láttatnak ; édes Hazánkban pedig azok semmi 
üdőben sem voltak azok keletbe. Itten mindaz- 
által példának kedvéért kívántam a' Magyar Ol- 
vasókkal Hugó Capet Franczia Király' Oklevelébe 
találtatott 's GATTERER által is közönségessé 
tett , e' féle jegyet , közleni. 

IQO- ik §. Az ujjabbkori, vagy is az ugy neve- 
zett fiözönséges- Jegyzőkről (Notarii publici,) 

Az Ujjabbkori Jegyzőknek szerződéseik még 
a' XII. és XIII. Századokból veszik eredeteket, a' 
midőn t. i. a' Római Pápák, 's a' Római Császá- 
rok a' Világnak birodalmát, egymás közt feloszt- 
va lenni tartották, 's nem is más különbbség 
volt a'kóriban a' Római Császár, 's más Fejedel- 
mek közt, mint a' minő volt a' Pápa, 'a a' töb- 
bi Egyházi Fő-személyek között. Hlyen hatalom- 
mal lévén tehát a' Piómai Pápa, 's a' Piómai 
Császár fel ruházva, ők magok hatalmával szer- 
zettek az ugy nevezett Közönséges Jegyzőket is; 
(Notarii publici) leiknek a' Keresztény Fejedel- 
mek, 's azoknak alattvalóik között olly nagy te- 
kéntetek volt, hogy azoknak minden végbe vitt 
hivataibeli cselekedetek, 's előttük megtörtént dol- 
gokköz-hitelességetnyertek , és pedig mind a'dig^ 
míglen öregbedvén más Keresztény Fejedelmek- 
nek is hatalmok, 's tekéntetek az illy Jegyzőknek 
használása azoktól vagy tökéli etesen el törölte- 



-( 172 )- 

tett, vagy pedig azoknak hatalmok bizonyos ha- 
tárok közé szoríttatott. Angliába H-ik Eduárd Ki- 
rály 1320-ba az illy Közönséges Jegyzői hivatalt 
Végképen szániki vettette, a) Hasonlóul cseleke- 
dett VIII. Károly Király is Franc/. Országba. 
Édes Hazánkba pedig az e' féle Jegyzők a' XIII. 
Századba, leg inkáb az Olasz származású Kirá- 
lyoknak uralkodások alatt költöztek bé , de mi- 
kor töröltettek tökélletesen el, nem bizonyos. 
TT. SCHWARTNER M. Ur azt tartja : hogy 
azok már 'Sigmond Király alatt csak Császári 
hatalommal tétettek; de ellenben több Okleve- 
lekből világos , hogy azok még a' XVI. Század- 
ba is mind Császári, mind Apostoli hatalommal 
szerződtettek; b) 'Sigmond Király által mind-, 
azonáltal azok bizonyos határok közé szoríttat- 
tak. Különben aze' féle Jegyzői hivatal' számki- 
vettetésére leg inkáb okot szolgáltatóit azon vi- 
sza-élés, melly szerént azon hivatalra, a' Pápák 
által többnyire tudatlan , 's minden tekéntet nél- 
kül való emberek alkalmaztattak, c) 

a) PÜTTER. Specimen Juris publici medii aevi. 
Göttingae 1784. 88. lap. 

bj Bizonyos Zegedi János Közönséges Jegyző egy 
1.528-íki Oklevelében e'képen nevezi mag'át : Et ego 
Joannes de Zegedino Clericus Dioecesis Bachien- 
sis publicus sacra Apostolica auctoritate Nótárius, 
et in praemissis venditioni , ac inscriptioni aliis- 
que omnibus et singulis dum sic nt praemittitur 
dicerentur , agerentur , et iierent, una cum praeno- 
tatis testibus praesens fui ,, 's a' t, 

e) LAZIüS FARKAS (f 1565 ) in Comment , Bei- 
publ. Román. XII. Könyv. I-ő Szakasz. 5-ik Feje-* 
zetjébe panaszolkodík , hogy az ö üdéjébe Közön- 
séges Jegyzőknek csak holmi kö-ásó , 's faragó ? 
posztó-szövö, 's más tudatlan emberek tétettek, 



-( 173 )r* 

1Q1-/ A §. ^4* Közönséges Jegyzőknek jegye* 

ikröl. 

A' Közönséges Jegyzők meg vetvén minden 
pecséteket, a' közönséges Okleveleket csupán 
Jegyzői jegyeikkel (signetum Notariatus) erősí- 
tették meg. Használtak pedig ezen jegyeknek for- 
málására , vagy valamelly fekete iró lével bé ecse- 
telt pecsétnyomó formát , vagy pedig csafc író- 
tollakat. Különben azon jegyek tetszés szerént; víh 
ló ábrázolatokból álottak, \s azoknak belső. k<ir 
rei , vagy is udvarai többnyire üresen hagyattak 
a' végett: hogy azokba néha a' Jegyzek' neve- 
in kívül egyéb szónwDwdások ; vagy beszéd for- 
mák p. o. super om.nia, virtUtS,; pace qui4 e&tf 
melius; semper ferúle } 's a' t. i>at,athassaqak, 
Néha azonban azon eszközre , mellyel azon je- 
gyek ki nyomatattak, a' Jegyző neve is reá met- 
szetett, 's a' szerént a' jegygyei együtt egyszer- 
smind az is ki nyoraatatott. Egyéberánt nem kel- 
letik azt tartani : mintha azon jegyekbe a' Jegy- 
zők' neveinek szükségképen benne kellene len- 
niek ; mivel GATTERER szerént ( £ lement a 
art. Dipl. 1Ő5 ) a' leg régibb illyes jegyekbe a ? 
Jegyzőknek neveik sehol fel nem találtatnak ; 
sot TT. HORVÁT ISTVÁN Urnák háláadatos- 
sagomat le kötelező szíves jó indulatjából ma- 
gamnak is volt szerencsém nála egy a' XVI. Szá- 
zadból való Közönséges Jegyző által meg erősí- 
tett olly Oklevelet látni, mellynek Jegyzői jegyé- 
be a 1 Jegyzőnek neve nem foglaltatott, 's nem is 
találtatott a'ba egyéb njint alól egy kis üregbe 
lévő ezen szó: JVJoria. Néha ismét ezen jegyek- 
be éppen semmi sem szemléltetik , hanem a' 
Jegyzőnek neve elő-betüzéssel azon jegynek két 
oldalát őrzi , valamint azt Brinius Péter Közön- 
séges Jegyzőnek 1557-iJd Oklevelén lévő jegyé- 



— ( 174 )— 

bői láthatni. Különben legrégibb Jegyzői jegynek 
lenni mondatik azon 1236-iki jegy, meily MUKA- 
TOPilUSnál (in Antiqu. Ital. VI. D. íj. és 12. 
1.) le vagyon rajzolva ; de TT. SCIIW. M. Ur 
e'nél régibbet is szemlélt LUGIUSnál; (memorie 
historiche 's a' t. III. K. 6(>. 1) holott is az emié- 
tett író mind az 1206-iki Oklevélnek kezdetét, 
mind pedig az azon lévő Jegyzői jegyet elő adja 
az alá-írcs formája pedig azon Oklevélben e'kö- 

TáVla vetkezendő: „Et egoMagister Treguanus adhuc 
11-ik Tragurii Nótárius praedictae venditioni testi- 

szám. mon i nm perhibui , et rogante memorata D. 
Cath. praesens Instrumentum scripsi^ et con- 
sveti signi munimine roboravi" Közöl ezen kí- 
vül TT. SCHWARTNER M. Ur egy 1671-ikivi- 
aszk pecséttel is meg erősített Oklevelén lévő 
Jegyzői jegynek egy más példányát is , melly ezen 
értelmes mondást : „per spinas ad rosas" és a' 
Jegyzőnek (Joannis Caroli de Giorgio utriusr 
quejuris Doctoris IVotarii publici Caesaréi) ne- 
vét Elő-betűzésekkel foglalja magában. 

Vl-ik Fejezet. 

Az Okleveles Bé-avató, vagy is Fel- 
ruházó-) egy ékről (Symbolica Diplo- 
matica.) 

l()2-ik §• A! Bé-auató) vagy is Fel -ruházó 
jegynek eredetérölj '$ esmér éter öl. 

A' régi kor némelly jeles szokásokba , 's je- 
gyekbe igen gyönyörködött. Illyenekkel voltak 
tele a' Piómai régiségek is , melly ek közül né- 
melly jelesebb szokásokat említeni elégséges u. m. 






-( 175 )- 

a' jegygyűrű váltás; a* meg vett város* kul- 
csának a? győzedelmes félnek való által adá- 
sa-, q' Doktori süveg, vagy is kalap ; 's a' t. 
Tetszetlek az éféle szokások a' Középkornak is, 
és nem is engedtek senkit valamelly jószágnak 
birtokába menni , ha csak azon bé menetel ol« 
lyas diszes szokással meg nem történt, melly 
magát a' dolgot képzeltette. Az e' féle jegy-adást 
tehát nevezték be avatásnak ( investire , investi- 
tio) a' jegyet pedig magát, Bé-avató, vagy Fel~ruhá- 
zó jegynek ( investiturae symbola ) Véghez vi- 
tetett pedig az e' féle bé-avatás különbbféle jegyek 
által , a' mint t. i. a' dolognak mivolta hozta 
magával p. o. pofonvágással , gyűrűvel , és pál- 
czávál egy darabb hanttal, vagy földel, vala- 
mint szinte korona, csók, könyv, pohár tál, 
gabona szár, szőr, haj, kesztyű, páleza , 's több 
e félék által. Ezen jegyek közül némellyike az 
Oklevelekre reá is függeztetett , mint p. o. a' ga- 
bona szár kesztyű, szakái szőr, mellyek néha 
viaszk közé is kevertettek. >s a' t. ; némellyek is- 
mét a 1 Sz. Egyházakba, vagy Leveles-tárakba le 
rakattak , de a' mellyek többnyire az üdő viszon- 
tagságainak áldozatjaivá lettek. 

ICjö'ik §. Az édes Hazánkba keletbe lévő Bé- 
avató vagy is Fel-ruházó jegyekről. 

Édes Hazánkba a' Magyar Korona minden- 
kor a' Királyságba való Bé-avató, 's Fel-ruházó- 
jegynek lenni tartatott, mellyre való nézve is édes 
Hazánknak valóságos Királyi méltóságával, 'sne- 
vezetjével senki a'dig nem díszeskedhetik , míg- 
len pompáson az Ország' Koronájával meg nem. 
koronáztatik. A' Korona tehát, következéské- 
pen a' Koronázás is olly jeles Bé-avató-jegye Ha- 
zánk' dicső Királyainak, hogy a' nélkül Kirá- 



— ( 176 )— 

lyaink a' Nemzettől nékiek adatott hatalmot tör- 
vényesen nem gyakorolhatják, 's a' nélkül min- 
den cselekedetek törvényes erő nélkül szűköl- 
ködnek; sőt az Ország' Rendéi minden a' nél- 
kül való tetteket mégis semmisíthetnék. A' Zász- 
lók, mellyeket a' koronázás pompája alatt a 1 meg 
koronázandó Királynak által adnak a' Magyar 
Országhoz tartozó Tartományokat jelentik, kö- 
vetkezésképen azok is szinte a' Bé-avató jegyek 
közé tartoznak.Azok által avatatnak hé tehát Kirá- 
lyaink azon Tartományokbaolly formán : hogy azo- 
kat édes Hazánk mellett meg tartani igyekezzenek, 
>s senki által azokat édesHazánktól elválasztani vagy 
elszakasztani ne engedjék ; sőt inkáb azon Tartomá- 
nyokat is, mellyek valaha ide tartoztak, de üdő- 
vel el idegeníttettek visza szerezni , 's ismét Édes 
Hazánkhoz kapcsolni igyekezzenek. Továbbá nem 
volt idegen dolog valamint a' Német Fejedelmek- 
nél, ugy édes Hazánkba is a' Püspököket Egy- 
házi hívataljokba gyűrűvel , 's pásztori vagy is 
Püspöki páiczáyal bé avatni. Egyéb eránt a 7 Bé- 
avató-jegy-esméret jól lehet az Oklevél-esméret- 
tudományába tartozik , mindazáltal a'nak igen 
csekély részét teszi ; mellyre való nézve e'ről so- 
kat elo hozni, valamint szinte az Erdélyi Szászok' 
Grófjainak is bé avattatásokat itten hoszasan elő 
beszéllenraj a'nyival is inkáb szükségtelen , mi- 
vel az e 1 féle jegyekkel fel ékesített Oklevelet édes 
Hazánk' Oklevelei között alég ha találhatni. 

o)SCHLOECZER Krit. Samlungender Geschichte der 
Deutschen in Siebenbürgen III, D. 574- 15 J Mátyás 
Király is midőn Zápolya Imrét Szepesi Grófnak 
egy i465. Oklevelébe ki nevezte igy szólott: ,, Ob- 
servatis omnibus cerimoniis quae talibus obstrvan- 
dae sünt „ 



— ( 177 )— 

1Q4-/A §• Az Okleveles Jegy* esmér étből ki vo- 
notty 's öszveszedett némelly észrevételek , 
mellyek az Oklevelek? vizsgalatjába némiL 
némüképen használhatók. 

Az Okleveles Jegy - esméretbő! (Semiolica) 
némelly Oklevél - vi'sgálatbeli észrevételek ezek 
lehetnek: 1-ör Jól lehet édes Hazánkba a' Ke- 
resztényi-jegynek keletét még II. András Király- 
nak is némelly Okleveleiben tapasztalhatni; nem 
lehet mindazáltal meg vető a' most mondott Ki- 
rály' uralkodásáig született olly Oklevél is,melly- 
ben semmi Keresztényi-jegy nem találtatik. 2-or 
ISem szükségképen meg kívántató dolog, hogy 
ugyan egy Királynak több Okleveleiben ugyan 
egyforma Keresztényi-jegyek légyenek. 3-or Meg 
vető volna az ollyan elő-betűzött Keresztényi- 
jegy, mellybe az az alatt értett szavaknak első 
betűi jelen nem lennének. 4-er Valamelly Hazai 
Oklevélbe találtató nem fekete, hanem más színt 
mutató , 's valamelly különös , nem pedig kö- 
zönséges formájú Kereszt-jegy , azon Oklevél' 
igaz volta eránt méltó gyanút gerjeszthet. Vala- 
mint szinte 5-ör A' XIII. Századbeli Királyi Ok- 
levelekbe találtató akármelly féle Kereszt-jegy is 
nemű nemű figyelmet érdemel; egyéb Okleve- 
les Műhelyekből származott, vagy ki adott Ke- 
reszt-jegyet magában foglaló Oklevél pedig akár 
melly üdőben is meg vetésre méltó lenne. 6-or 
A' Kereszt- jegynek ékes le-írása az Oklevelet gya- 
nússá nem teszi. 7-er A' Királyi Oklevelek kö- 
zött mind eVlig csak Sz. István , 's I-ső András 
Királyok' Okleveleibe tapasztaltattak Szó-rejlő-je- 
gyek. 8-or A' Szó-rejtő-jegybe találtató írásfajnak 
az a'kori szokásban lévő írásfajjal meg kelletik 
egyezni; mivel ellenkező esetben az Oklevelet 

Diphmotika 11. Dar m M 



— ( 178 )— 

gyanússá, sőt meg vetővé is teheti. <)-er Az Ok- 
levélben találtató Szó-rejtő-jegynek más kéz, 's 
különböző írólév által való le írása az Oklevelet 
meg vetővé nem teszi, 's az sem kívántatik meg, 
hogy a' Szó-rejtő-jegy a' Helyes-írási rendszabás 
szerént légyen el készítve. 10-er Az sem kívánta- 
tik meg , hogy ugyan egy Királynak több Okleve- 
leiben a\ Szó-rejtő-jegyek egymáshoz hasonlók 
legyenek ll-er A' Szó-rejtő-jegybe találtató be- 
tűknek haszonvehetetleneknek nem kelletik lenni, 
vagy is az, az alatt értett szavakba benne kelle- 
tik lenni, mivel különben az Oklevél meg -ve- 
tést érdemel. 12-ik A* Pápák' Oklevelei közt fi- 
gyelmet érdemel az olly Oklevél, melly a' csupa 
Szóbeli, 's az Egyelített Szórejtő - jegyeken kívül 
más különbbféle Szórejtő-jegyet foglalna magá- 
ba. 13-or A' Bene valete Pápai Szórejtő-jegy, 
ugyan csak Szórejtő-jegy formában IX-ik Leo Pá- 
pa' üdéje előtt meg vetővé teszi az Oklevelet ;va- 
lam nt szinte a' kettős korbeli Pápai Szórejtő- 
jegyi is. Ellenben' pedig 14-er A' Pápáknak ugy 
nevezett Pancharta Okleveleikből IX. Leo Pá- 
pa üdéjétől fogva a' XV-ik Századig a' Beneva- 
lete Szőrejtő-jégy az Oklevélnek meg vetése nél- 
kül ki nem maradhat; a' mondott üdőtől fogva 
a' kettős-körbeli Szórejtő-jegy pedig a' Pápák* 
nagyobb tekéntetű Okleveleibe máig is uralko- 
dik. 15-ik A' Veres viaszkba nyomott Fejedel- 
mi-pecsét 'Sigmond Király előtt Hazánk' Okle- 
veleit meg vetővé teheti ; gyűrűs , 's más egyéb 
pecsét alatt azonban a' veres viaszkot már régi 
Királyaink, 's nevezetesen már IV-ik Béla Király 
is használta (132. §.) l6-or A' sárga viaszkotHa- 
zánk' Királyjai soha sem használták; (Lásd az 
e're mondottakat a' i32-ik§-ba 'Sigmond Király- 
ra nézve) valamint szinte a' csupa zöld, és feke- 
te színű viaszkokra nyomott Királyi pecsétek is 



— ( 179 )— 

Hazánk* Okleveleinek igaz voltát a' leg nagyobb 
kétségbehoznák, sőt megvetővé is tehetik. 17. 
A' vegyitett viaszk pecsétek (134 §• ) Hazánkba 
a' XIII. Századot felül nem haladhatják. 18. Va- 
lamelly régiséget mutató Oklevélnek különös 
lágyságú , 's kövérségű viaszk pecsétje az Okle- 
velet gyanússá teheti; ellenben pedig a' ki száradt, 
»s kemény viaszk pecsét a'nak hitelét neveli ; lQ-er 
Spanyol-viaszk , 's osztya pecsétek a' XVI-ik Szá- 
zad' közepét nem igen haladják felüt. 20-or Az 
Arany-pecsétes-oklevél H-ik Geisa Király uralko- 
dása előtt nemű nemű figyelmet érdemel ; az 
ezüst , és fekete-ón pecsétek pedig Hazánk' Ok- 
leveleit meg vetővé tennék. 21-er Királyjainknak 
(ki vévén a' gyűrűs-pecséteket) minden pecsét- 
jeik kerekded formákat viseltek. 22-er A' Kirá- 
lyi különös nagyságú , 's nehézségű Egyes-pecsé- 
tek , a' XII, és XIII. Századot jelentik. 23. A'Ket- 
tős-viaszk pecsétek Il-ik András uralkodása előtt 
meg jegyzést érdemelnek. 24-erA' Gyalog-pecsé- 
teket a' Magyar Királyok soha sem; a' Loyag^pecsé- 
teket pedig alég ha valaha használták (148. §.) 25-ör 
A' pecséteken meg jelenő kötőiékes, vagy is kereszt- 
vágásos pai's (scutum fasciatum) Imre Király 
uralkodása' korát meg nem előzi. 26-or A' Magyar 
Országi Kettős-kereszt Czimer a' H-ik András 
előtt való Királyi pecsétek eránt ügyeimet gerjeszt- 
het. 27-er A' kettős paisba látszó Hazánk 7 Czime- 
reit egyesülve I-ő Lajos Király kezdette a' Királyi 
pecséteken használni. 28-or A' Hazánkhoz tartozó 
Tartományoknak Czimereit mutató pecsét 'Sig- 
mond Király előtt meg vetővé teszi az Oklevelet. 
29-erTalpbeli Felülírást mutató pecsétet Hazánk* 
Királyjai soha sem használtak. 30-or Mentől egyű- 
gyűbb FelűUírást foglal magában valamelly pe* 
csét a'nál régibb korra mutat. 31-or A' Nemzetség 
gi czimet( titulus ) Róbert Károly előtt Királyj* 

M 2 



— C 180 )— 

ink pecsétjeiken nem használták ; mikor pedig ? 
's minemű czimeket használtak pecsétjeiken Ki- 
rályjaink ? a' 157-ik §-ba láthatni. 32-or A' 
Nemzetségi szármozatoknak , vagy az Atyai 
névnek kitételét mindenek előtt Ill-ik István 
Király pecsétjén tapasztalhatni ; Bajor Ottó 

f>ecsétjén pedig a'nak legutolsó keletére akad- 
íatni. 35-or A' sigillum secundum pecsétbeli 
Körűi - írás I-ső Lajos üdéje előtt meg vetést 
érdemelne. 34-er Leg inkáb veres viaszkos nyo- 
mott pecsétek a' XIV. Század' vége felé papiros- 
sal kezdettek bé teritetni. 35-Ör Az ugy nevezett 
Titkos-pecsét (sigillum secretum) a 1 XIV. Szá- 
zad' szüleményjének lenni tartatik. 36-or A* Vár- 
megyék' tulajdon Gzimeres pecsétjeik az l4()0-ik 
Esztendőnél régibbek nem igen lehetnek, (178 
§. ) sőt nagyobb része a' Vármegyéknek csak a' 
XVI-ik Század közepe táján nyertek tulajdón 
Czímeres pecséteket. 37-er A' Pápák' pecsétjein 
az ugyan egy nevezetű Pápáknak számbeli meg- 
külömböztetése csak IX. Leo Pápa alatt nyert 
helyet 5 ugy szintén Péter , 's Pál Apostolok- 
nak képeik is azon pecséteken (ki vévén I-so 
Pál Pápát a' ki szinte azon képeket pecsétjén 
már használta ) csak IX. Leo Pápa alatt jött ke- 
letbe. 38-or A' Pápáknak Nemzetségi Czimerei- 
ket pecsétjeken VI. Clemes Pápától fogva ta- 
pasztalhatni. 39-er. A' Halász gyűrű - pecsétnek 
az ugy nevezett Breve Okleveleken való haszná- 
lása a' XV-ik Századnál régibb nem lehet 40-er. 
A' Püspököknek pecséjeikről, azoknak képeik a' 
XV. Századba elenyészni látszanak. 41-or. A' 
Régi-Jegyzőknek a' Külföldi Okleveleken látszó 
jegyeik a' VlII-ik Századnál régibbek, a'XW-ik 
Századnál pedig ujjabbak nem lehetnek, 's a' t. 
A 7 mik pedig ezenPiészben az Oklevelek 7 tör- 
vényességét illetik ; némellyek azok közül e 7 kö- 



-( 181 )- 

^elkezendők lehelnek úgymint, l-ör Törvény- 
telen volna Ill-ik Andrásnak azon Ökle vele, melly 
Róbert Károlynak K. betűt magában foglaló gyű- 
rűs pecsétjével meg nem erősíttetett volna. 2-or 
Ha Róbert Károlynak kiadott Oklevele, vagy 
ezen Királynak azon pecsétjével, mellynek el for- 
dult oldalán Kettős -keresztet két Sárkány vészen 
körűi; (IV. Tábla l-ő szám) vagy pedig I-ső La- 
josnak második ujjabb pecsétjével (IV. Tábla 
2-ik szám) nem volna meg erősítve ( 128-ik §. 
4-ikpont) a' Törvény előtt tekéntetet nem ér- 
demel. 3-or Ugy szintén I-ső Lajosnak is azon 
Oklevelei, mellyek későbben az általa ujjabban 
csináltatott pecsétje által ( IV. Tábla 2-ik szám) 
meg nem erősíttettek törvényes erőnkivűl valók. 
Valamint szinte 4-er Ha I-ső Lajosnak a' most 
mondott Király' Titkos-pecsétje alatt ki adott 
Oklevelei Sigmond Királynak ujjabb pecsétjével 
( V-ik Tábla l-ső szám ) és pedig az lío6-ik Esz- 
tendei Sz. György napáig meg nem erősíttettek 
a' Törvényelőtt törvényteleneknek tartatnak. 5-ör 
Sigmond Királynak mindazon Oklevelei, mellyek 
az 1405-iki Sz. György napja előtt adattak ki, ha 
csak azok a' most mondott űdőtöl fogva Esz- 
tendő alatt a' most mondott Királynak ujjabb 
pecsétjével (V. Tábla l-ső szám) meg erősíttet- 
tek törvényes erő nélkül szűkölködnek. 6-orUgy 
szinte Er'sébet Sigmond Király Anyja , és Má- 
ria ugyan azon Király Felesége által ki adott Ok- 
levelek is ha csak Sigmond Királynak fentebb 
emiétett ujjabb pecsétjével ugyan azon {idősza- 
kasz alatt me^ nem erősíttettek a' Törvény előtt 
tekéntetet nem érdemelnek. 7-er Törvénytelen vol- 
na az ollyan Szabadságos-levél formában ki adott 
Királyi Oklevél, melly kivált midőn még a' Sza- 
badságos -pecsét folyvást keletbe lett volna, más 
kissebb pecsét alatt adatatott volna ki. Ugy szin- 



— ( 182 )— 

tén 8-or Csekély Törvényes erővel bírna a' Hi- 
teles helyekről kőit ollyan Oklevél is melly , mi- 
dőn még a' Nagyobb , 's Kissebb pecsétek kelet- 
be lettek volna, Szabadságos-levél formában, 
ugyan , de azonban nem a' Nagyobb , hanem 
a' Hissebb pecsét alatt adatott volna ki. 's a' t. 
Ezeket tehát, 's több más e' féle hasznos 
észrevételeket is lehet a' Pecsét-esméretből merí- 
teni 



! 



Vége a Ibik Résznek. 



HARMADIK RÉSZ. 



Az Oklevél - esméret' tudó 

mányának 

Illik Része. 

Az Okleveles Beszed - esme'ret. 

(Formularia seu Rethorica Diplo- 
matica.) 



1Q5-/A §• Az Okleveles Besze'd-esméretnek (for- 
mularia diplomaticaj hasznáról. 

Az utolsó ága , vagy Része az Oklevél-esméret' 
tudományának az Okleveles Beszéd-esme'ret (for- 
mularia , seu , Rethorica diplomatica). Ezen ré- 
sze az Oklevél-esméret' tudományának meg fej- 
tegeti, magyarázza, 's egyszersmind meg esmér- 
ted velünk a' Középkori Oklevelekben üdő-sza- 
kaszonként keletbe , 's szokásba lévő beszédeket, 
azoknak foglalatjait , 's el rendeltetéseket. Úgy 
szintén ezen rész-tudomány világosítja meg előt- 
tünk a' Régieknél keletbe lévő szokásokat, 's 
hasznos intézeteket; ez vezet bennünket a 7 Nem- 

A 2 



-( h )- 

zeteket, Országokat, 's másokat is illető Közép- 
kori közönséges , és különös Törvényes-igazak- 
nak tökélletes meg esmérésére ; ez gazdagítja meg 
a' Történet-könyveket a' különben felejdékeny- 
ségbe szunyadozó jeles tettekkel , 's történetek- 
kel; valamint egyszersmind ki törli azokból ne- 
mei ly próba nélkül, 's hamis talpkövön épült 
meséket, 's regéket; ez tűnteti szemünk eleibe 
némelly Nemzetségekhez Nemzetségi -ágazatok- 
hoz (Família) tartozó Jószágoknak valóságos fek- 
véseit, régi határait 'sa't. Ugyan ezen rész-tu- 
domány vonta le leg inkáb több hamis Okleve- 
lekről az alorczát, melly sokszor egy Okleveles 
beszéd formácskának, vagy csak egy szónak tö- 
kélletes esmérete, 's segedelme által is könyen 
meg történhetik. Ezen rész - tudomány' segedel- 
me által esmértette meg CORING1US is (f lőai.) 
a' Lindaviai Klastrom' számára Kegyes Lajos Fe- 
jedelem által ki adatva lenni vélt fattyú Okleve- 
let a) Valamint szinte leg inkáb ezen rész-tudo- 
mány világosította meg azon, már ezen könyv- 
nek első Részében is emiétett Hazai Oklevélnek 
korcs születését , mellyet Szent László Király ál- 
tal bizonyos Visa Márton nevű embernek részé- 
re ki adatnak lenni véltének. Ezen Piésze tehát 
az Oklevél-esméret tudományának, a' többi közt 
méltán a' leg hasznosabbnak tárta thatik. 

a) Lásd HERM. CORINGlI Censura diplomatis , quod 
Ludovico Imp. fért acceptum Caenobium Lindaví' 
eme. Helmstadii 1672. Brunsvigae 1760. 

196 ih §. A régi Okleveles szólás- módnak y 

's beszédnek durvaságáról , 's pallér ozat- 

lanságáróL 

A' régi Okleveles szólásmódnak, 's beszéd- 
nek durvaságáról és hibás voltáról az eléggé szól- 



-( 5 )- 

hat, a' ki a' régi jó tollú, 's tiszta deáksággal élo 
Latán írókat olvasván, azon munkákkal a' régi 
Okleveles szólás - módot egybe hasonlítja. Ugyan 
is a' Közép-korban az idegen Laton nyelv lévén 
majd minden Nemzeteknél az Okleveles nyelv, 
az temérdek idegen szavakkal; nemkülönben szó- 
lásmód 's Helyes-írásbeli hibákkal anyira meg 
fertéztetett ; hogy azon hibás , idegen , és rósz 
ejtegetési! szavakkal, mellyek közül alább néhá- 
nyakat öszve szedegetve láthatni a) több Írók 
mint VOSSiUS , SPEELMAN , DüFRESNE , 
CARPENTIER, 's mások is egész könyveket meg 
töltöttek, b) Oka lehetett pedig e'nek, részsze- 
rént a' Latán nyelvnek szűk volta az ollyan dol- 
gokra nézve, mellyek a' régi Rómaiaknál esmé- 
retlenek voltak; részszerént ismét az Európában 
győzedelmesen meg telepedett Nemzeteknek va- 
lamint a' Magyaroknak is azon szokások, melly 
szerént azok tulajdon nyelvbeli szavaikat a' Deák, 
vagy is Latán nyelvbeli ejtegetéssel, 's hajtoga- 
tással a'nyira meg korcsosították , c) hogy azok- 
nak némellyikére mai üdőben alég lehet reá es- 
mérni. Innét eredtek azon korcs szavak is, mel- 
lyekröl fellebb tétetett emlékezet, 's a' mellyek 
különben több féle Nemzetek' nyelveiből is köl- 
csönöztettek. Tekintvén tehát mind ezeket, mél- 
tán kétségbe lehetne hozni az olly különben ré- 
giséggel kevélykedő Oklevélnek hitelét, melly va- 
lamelly különös nyelvbeli tisztasággal kérkedne. 
Mert jól lehet a'ban az üdőben is egyik Oklevél- 
író Szerzetes a' másiknál nagyobb nyelvbeli tisz- 
tasággal élt légyen; mindazáltal mégis azt lehet 
tartani, hogy mentől több nyelvbeli, 's szólás- 
módbeli hibákkal meg fertéztetett valamelly Kö- 
zépkori Oklevél, a'nái nagyobb hitelt érdemel, 
ha csak különben más ki fogások nem lehetnek 
ellene. Hlyen hibákkal vágynak meg telve még a* 



-( 6 )- 

Római Pápáknak is Okleveleik (MURATORI Ant. 
Ital. III. 130.) holott pedig azokba nagyobb 
nyelvbeli tisztaságot méltán lehetne kívánni. E- 
gyéberánt minthogy édes Hazánkban Okleveles 
nyelvnek leg inkáb , 's folyvást a' Latán nyelv 
tartatott , 's máig is a'nak tartatik , igen hasznos 
volna, ha valaki azon hibás, 's korcs szavakat a' 
Hazai kútfőkből Öszve szedegetvén, azokból egy 
Szótárt (Dictionarium) készítene , az valóban a' 
Hazai Oklevél-esméret' tudományának meg viiá- 
gositására nézve nem keveset használna. 

a) Hlyen koros , 's hibás szavak e* következendők : 
Amnistia , közönséges bocsánat, Ambasiator Kö- 
vet. Angaria részenként való fizetés* Assassinium 
titkos gyilkosság, Avisare tudósítani. Bandérium 
egy Zászló alját tévő katonaság. Bilcchus régen- 
ten ollyan forma tisztség volt mint a* Szolgabiróság. 
Birreturn papi süveg, tíirsdgium bírság. Bladum 
gabona , élet. Boltha bolt. Bulla Érez - pecsétes- 
levél , vagy ércz-pecsét. Bursa erszény. Canonl* 
satio , Szenté tevés. Caratia vagy Karantia ezüst, 
vagy arany próba. Cibrio vagy Cybrio cseber, Com- 
pü%nia egy sereg vagy társaság. Contrabanda in- 
góbingó tiltott jószágnak le tartoztatása. Corami- 
jare , valamelly írásnak mint bizonyság magát alá 
írni. Dica Ország' adója. Drabontii hajdúk. Dusi- 
nicus Egyháznak adatott , vagy ajándékoztatott szol- 
ga. Ewrii örök. Expresanter nevezetesen. Fertő 
pénzneme, melly némellyek szérént 84. dénárt tesz* 
Flotta vizi hadi sereg. Finum argontum tiszta ezüst. 
Gira egy forint. Guerra háború , had. Ingeniarius 
Földmérő. Installare bé avatni valakit tisztségbe. 
Incamindre valamit el kezdeni. Inimicari ellen- 
ségeskedni. Invadiare valamit el zálogolni. Joppa 
tarka nadrág. Jobbagiones Jobbágy. Knezatus , 
vagy Spanatus Ispányság. Kuructones Kuruczok. 
Marca pénzneme. Mardurinae tengerivám. Masti- 
gium korbácsolás Mega Megye. Morgengeba 
Menyaszonyi-jegy , ajándék. Mundiburdium őrizet 
oltalom. Neoacquistica Magyar hazánkban a* múlt 
Században Jószágokról ítélő Bíróság volt ; különben 
anyit is tesz mint ujjonnan nyert , vagy keresetű 



-( ? >- 

Pagare fizetni Penza pénz. Pisetutn pénz neme. 
Praeco. Bhó Tisztviselő. Pristaldus ítélet végre- 
hajtó. Patvarista frász. Quarterium szállás. Robota 
robott. fíegraciare jó téteményt viszánozni. Ru- 
theni ör helyett. Scultetia ollyan forma volt régen* 
ten mint ma az Ispányság. Scaramentia próba csata, 
aprólék harcz. Seneschallut Tartomány-igazgató, 
Törvény-szék elölülője. Sinceriter igazán. Solenni- 
sare valamit meg jelesiteni. Striga boszorkány % 
bűbájos Strata út: Tavernicus Tárnokmester. Tha~ 
na, vagy Thanya halászó hely. Transpassare által 
menni. Treuga frigy , béke kötés. Va&ium zálog, 
kezes, Vada rév, út. f'ajvoda Vajda. Vaíentia 
érték. Üdvorinci Udvarnok , Királyi-szolga. Urbu* 
ra bánya jövedelem. Üzbég szökött szolga *s a' t^ 

b) Kik a' Közép-kori Oklevelek' olvasásában , *s vi's- 
gálásában gyöngyörködnek azoknak valóban ajánlhat- 
ni a* hibás szavakra nézve e* következő könyveket: 
DU CANGE Glossarium ad scriptores mediae , et 

. infimae latinitatis, Francof. 168 1 ; és ismét meg- 
bövitve 1762. — Glossarium manuale mediae , et 
infimae Latinitatis ex maqni operibus CANGIT, 
et CARPENTAKIl. VI. D. Halae 1772. WALTHEU 
Lexicon diplomaticum Götting *747» SPEEL- 
MAN Glassarium Lond. 16Ö7. 's a' t. 

c) CAROLI. DUFRESNE praefatio ad Glossarium: 
De causis corruptae Latinitatis* 

\ty7-ik §. Az Okleveleknek belső alkotásokról* 

Valamenyi beszéd - formát gondolhatni 
szint' anyi formájúak lehetnek az Oklevelek bel- 
ső alkottatásokra nézve ; a' levélbeli (epistolaris) 
beszéd - forma mindazáltal azokban még is leg 
inkáb uralkodott. A' Feltétel (Thema) vagy is a' 
dolog 7 veleje, ki vévén a' több egy forma pár- 
ban le írt Okleveleket, minden Oklevelekben kü- 
lönböző ; a' dolog velejének pedig írásba való fel 
tétele, 's ki csinosítása , kivált az egykori Okle- 
velekben , közönségesen egymással meg egyező 
szokott lenni. Mellyre való nézve nem is kelletik 



-( 8 )- 

azt gondolni, mintha a' Jegyzők vagy is Okle- 
vél-írók mind untalan változtatták volna az Ok- 
leveles szólásmód, vagy beszéd- formákat, mi- 
vel ök leg inkáb csak az elejékbe adott, 's a' szo- 
kásba lévő beszéd-formáját kéntelenítettek követ- 
ni, a) Illy Okleveles beszéd-formákat pedig töb- 
ben , úgymint: MARCULPH, BIGNONIUS.S1R- 
MOND. GARNERI, BALUZI , SOUQUET, 's 
mások is gyűjtögettek (Egyezt. IV. Lehrg. der 
Dl pl. VI. D. 635. és köv. §.) 

ű) Bizonyítja a 1 fellebb mondottakat csak az is, hogy 
majd minden Adomány-levélben, 's akármelly Jó- 
szágokról is szóljon is az Oklevél ; ezen beszéd for- 
mája benne szokott találtatni, t. i: cum cunctis 
suis utilitatibus et pertinentiis , nimirum terris ara» 
bilibus , c ultis , et incultis , agris pratis , pascuis, 
compis fienetis , silvis 3 némoribus , vallibus , vi* 
neis , vinearumque promontoriis , et eorum locis , 
nec non teloniis. 's. a' t, holott pedig tudva vagyon, 
hogy a* most mondott hasznok , minden ajándé- 
kozott Jószágokban , fel nem találtathatnak. Mél- 
tó itt meg jegyezni azt is hogy TT. jjSCHW. M. 
Ur (inter Mouumenta Boica. Tora. XII. p. .372) 
talált ollyan Oklevélre is , mellybe versbe menő 
beszéd is olvastatik. 

19Ö ík §• Az Okleveles-beszédnek , vagy szó* 
lás-módnak el rendeltetéséről* 

A' Császári , 's Királyi Oklevelekbe keletbe 
lévő beszédeknek , 's szólás-módnak el helyhez- 
tetésekre , 's alkalmaztatásokra nézve nem ke- 
vés könyebbségul , 's világosságul szolgálhat né- 
künk , egy a' XI. vagy XII. Századbeli névtelen 
írónak Latán nyelven közre bocsájtott rendsza- 
bása , a) mellyet akár melly Országbeli azon 
üdőből való, 's azon nemú Oklevelekre könyen 
alkalmaztathatni. Azon rendszabás pedig általam 
meg magyarosítva illyen formán szól: 



-( 9 )- 

**A y Királyok" 's Fejedelmek' Praeceptu- 
mainak (Okleveleinek) kezdetén valami bi- 
zonyos* % s meg határozott jegy nem találta- 
tik, hanem az OklevéUírók* vagy Keresztet , 
vagy Keresztényi' jegyet , vagy valamelly be- 
ti'it kígyó jorma vonásokkal bé kerítve Hlyen 
formán — vagy más egyebet, a mi nékiek 
tetszett * tettek azoknak kezdetére* A' Prae- 
ceptumoK első sora pedig hoszabb * 's egyfor* 
ma betűkkel szokott íratatni , '$ azoknak ele- 
je e képen kezdődik: „In no mi ne San- 
c t ae et individuaeTrinitatis. He ny- 
r i c us gr ati a D e i Imperátor A u- 
gu stus" az az : **A* Szent , és el oszolhatat- 
lan Háromságnak nevében* Henrik lstejn ke- 
gyelméből Felséges dicsösséges, vagy is Szent- 
séges Császár". Ezen elö beszéd után, mint- 
ha a' Császár maga személyébe beszélne * elő 
adatik* mi ok indította legyen ara a Csá- 
szárt , hogy a' Praeceptumot vagy is az Okleve- 
let ki adja* 's közre bocsássa * Hlyen formán: 
„Regiae dignitati com petére, ut 
t a Hu m v irorum a quibu s ipseroga- 
tusest* non debeat contemnere 
preces" az az: „A* Királyi méltósághoz 
illik , vagy is a Királyi méltóság hozza ma- 
gával* hogy meg ne vettessen az olly embe- 
reknek kérések * kik által meg kéretetett u . vagy 
más illyes okok tétetnek ki, mellyek az Ok- 
levélnek születését okozták. Ezután ismét azon 
beszéd következik* mellyböl az tetszik ki: hogy 
a Császár valamelly helynek * vagy ember* 
nek adott adományt * vagy más a" 1 félét tu- 
lajdon hatalmával adja* vagy erősíti. Továb- 
bá a % Praeceptumoknak végén azon beszédet 
kelletik helyheztetni * mellybe az mondatik : 
hogy akár ki azon Praeceptumot , vagy is az 



-( 10 )- 

a % ba jogialt dolgot által hágni mérészli ezer 
font jó jele aranyat , vagy akár mell y más 
bánatbért ; és pedig felét a Királyi Kamará- 
nak, felét pedig azon helynek , vagy ember* 
nekt kinek részére az Oklevél ki adatott fi" 
zessen* Eztet ismét követi azon beszéd , melly- 
be az jelentetik ki: hogy az Oklevélnek , vagy 
is Praeceptumnak a' Császár 7 vagy Király 
magát tulajdon kezével alá irta, % s áztat tu- 
lajdon pecsétjével meg pecsét eltette légyen. Á 
Praeceptumnak bé fejezése után pedig a' Szó" 
rejtöjegy (monogrammá) tétetik , mellybe a* 
Király neve , 's ezen czimje : Imperátor 
Augus tus, vagy más egyéb Császárt vagy 
Királyt meg illető czim foglaltatik. A* Szőre)' 
tő jegynek ismét két oldalai mellé hoszabb ; 
*s egyenlő betűkkel ezek: S i g nu m Domi~ 
n i IV. N. Imperatoris S eremi s $ imi , 
vei Augus ti az az: Jegye IV. /V. Felséges 
vagy Szentséges Császárnak , vagy más Hlyen 
jbr ma beszédek iratainak. A' Szórejtö - jegy 
után hoszabb , 's egyenlő betűkkel ismét ez: 
He inrycu s , vei A. Cancellarius, v i* 
c e G* V er c e i le n s is E p is c o p i reco- 
gnovi istudjactum. vagy más a jele 
alá irások helyhezt étnek. Végre az Oklevél- 
nek leg utolsó sorába közönséges betűkkel az 
tétetik ki: hogy a Kristus testesülésétől (in- 
carnatio) fogva hányadik Esztendőben ? há- 
nyadik Indictioban, vagy is Római-adószám- 
ban ? az Uralkodó Császárnak , vagy hirály- 
nak hányadik Esztendejében ? és melly helyen 
adatott ki a' Praeceptum , vagy az Oklevél* 

*)Lásd MABILLON. m, k. 6ig* 19. lap. 



-( 11 )- 

lQQi/A §. Az Oklevél-esméreV tudománya! ezen 
Részének ki terjedése. 

Ezen Része az Ok] evél-esméret' tudományá- 
nak olly bőv, 's termékeny, hogy a'nak volta- 
képen való elő adásával könyveket lehetne bé 
tölteni. Ugyan is ezen Részébe az Oklevél-esmé- 
ret' tudományának a' többi közt elő kellene ad- 
ni mindazokat a' beszéd-formákat, mellyek kú> 
lönbb 's különbbféle üdőszakaszokba , olly szám- 
talan nemű Oklevelekbe uralkodtak. Itten azon- 
ban ezen könyvnek csekély ki terjedéséhez, 's 
czímlapjához képest, csak a' szükségesebb, 's na- 
gyobb tekéntetű , kivált a' Középkori Oklevelek- 
ben , p. o. az Királyi Adomány-levelekben (Do- 
natio) 's más Szabadságos-levelekben is elő for- 
duló beszédformák fognak az érdemes Olvasók- 
kal közöltetni. *) 

*) Használhatni ezen Részére nézve az Oklevél-esmé- 
ret' tudományának TT. KOVACH1CH MÁRTON ür 
által Pesten 1799-be ki adott illy czimü munkát: 
„Formuláé solennes , styli in Cancellaria , Cutia- 
que Regum , Foris minoribus , et Locis Credibili- 
bus authenticisque clim usitati* 

ÜOO-ik §. Az Okleveles beszéd j orma knak Fe 
jezetenként való el osztásáról. 

Minden néven nevezendő Okleveleknek be- 
szédformáit , vagy is az azokban elő forduló 
szólás formákat közönségesen három részre le- 
het osztani, úgymint l-ször Okleveles Eló-be- 
szédre (formuláé Exordii) 2-or Derék beszédre •* 
( formuláé Textus) melly a' derék dolgot foglalja 
rnagában , és 3-or rég-beszédre (formuláé Epi- 
logi seu Conclusionis). Ezek tehát egyenként mind • 
anji Fejezetekben fognak előadatni. 



-( 12 )- 

I-ső Fejezet 

Az Okleveles Élőbeszédekről 
(de Formulis Exordii.) 

201-/A §. Az Kezdet, vagy is az Isten-segécs 
Okleveles Élőbeszédről* 

Hogy már a' régi Görög és Római Vers- 
szerzők az Isten' segítségül való hívásával kez- 
dették légyen verseiket, csak az nem tudhatja, 
ki azon híres Vers-szerzőknek elmés, 's tudós 
munkáikat nem olvasta. Ugy szintén szokásba 
volt a' Zsidóknál is némelly Irományokat hason- 
ló Kezdet beszédekkel p. o. in nomine Dei , in 
nomine Dei Creatoris" 'sa't. kezdeni; a' hon- 
nét ezen Zsidó beszéd formája : in nomine — a' 
Keresztényekhez is által származott. Kedvelt Ha- 
zánkba Sz. István Király üdéjétől fogva egész a' 
XIII. Századig , vagy is IV. Béla Király uralko- 
dásáig a' Királyi Oklevelekbe többnyire ezen Kez- 
det-beszéd bocsájtatott elő : „í/i nomine Dei 
summi, vei supremi $ in nomine Patris, et Fi- 
lii , et Spiritus Sancti; in nomine Sanctae , 
vei Sa n ctis sim ae Trinit a tis , et indiuidu ae Ün í- 
tatis, a) mellyeknek utána néha az Ámen szó 
is tétetett. Egyéb Oklevelekbe azonba az e' féle 
beszédformák már a' most mondott üdőbe is 
ritkán használtattak ; a' XIII. Század után pedig, 
sőt valamivel elébb is a' Királyi Oklevelekből az 
Isten-segécs beszédforma az azon Kornak szo- 
kása szerént ki hagyatatott, de az Ország' Kar- 
jaínak, 's Rendéinek (DOGIEL I. 38. 41. 54.) 



-< 13 )~ 

nem különben a' Közönséges-jegyzőknek Okle- 
veleikbe , 's holmi Kegyes , vagy Utolsó-intéze- 
tekbe (Testamentum) azon Okleveles-beszéd sok 
üdéig keletbe volt , 's némellyikbe mostan is 
használtatik. Közönségesen a' Keresztény Fejedel- 
mek közt teendő ujjabb Frigykötésekbe a' Sz. 
Háromságnak segítségül való hívása nem régi- 
ben is ujjonan bé vett szokásból meg jelent 
ugyan ; b) de a ? nielly szokás nem sokára ismét 
számkivettetett, A' mi pedig a' Pápák' Okleve- 
leit illeti : azokba a' most emiétett beszéd-for- 
mák igen ritkán használtattak, c) 

á) Lásd KOLLER. Hist, Episc. Quinqueeccles. I-so 
Rész 62 lap. II-ik Rész. i3o lap. 

b) WENCK. Corpus Juris gentium recentissimi Tom. 
I. Lips, 179.5. Ismét DE MAliTENS Receuil de 
princepeaux Traetés — conclus par le Puissances 
de l Europe , depuis 1761. Tome l-a Gottíngue 1791. 
Tom. IV. etV/i 7<)S- 

c) Neue Lehrg, d. DipL T. VH.518. §. 

202-/A §. A* Nevekről 9 Czímehról , mellyeh 
az Okleveles Élőbeszédben foglaltatnak* 

A' második Előbeszédi-beszédecskét teszik 
a' Királyoknak, vagy azoknak, kik Okleveleket 
osztogattak Neveik, 's Czímjeik (Nomen, et Ti- 
tulus). Az István , László, Béla (melly utóbbit 
a' Magyarok régenten az Albert nevezet helyet 
használtak. Imago Hung* antiquae et novae a 
P. III. p. 106.) 's Er sebet neveknek régibb Kirá- 
lyaink, 's Királynéink által való gyakori haszná- 
lások , az azon nevezetű Királyok er/ínt való tisz- 
teletet elég nyilvánságosá teszik. Különben Ma- 
gyar Hazánknak két első Századjaiban Királya- 
ink neveik' eleibe többnyire ezen Névmássá* 
»Ego (Én) használták, és pedig olly formán: 



-( 14 )- 

hogy az Okleveleknek egyéb foglalatjaiban is ma- 
gokról az egyes számban emlékeztek, a) Vágy- 
nak azonba azon üdőszakaszból ollyan Okleve- 
leink is, mellyekbe a' Királyok' nevei előtt sem- 
mi Név-mássa nincsen , az Oklevélnek egyéb fog- 
lalatjaiba pedig magokról a' többes számba be- 
szélnek, b) Ezen többes Név-mássa tehát Nos 
(Mi) mellyet Fejedelmi Név-mássának is szoktak 
hivni , a' Királyi Név , 's Czím előtt leg előbbször 
IV. Béla Király Okleveleiben jól lehet ritkábban 
látható. Ezt követték a' következendő Királyok is 
de nem mindnyájan, 's nem is szakadatlanul. A' 
Püspökök Káptalanok, 's Konventek ezen most 
emiétett többes Név-mássá val ugy látszik hogy 
valamivel hamarébb éltek, mint Királyaink, il- 
lyen formán p. o: Nos Capitulum* Nos Prae- 
positus et Conventus , vagy ha Prépost nem 
volt e' szerént: Nos Conventus, mellynek oka 
alkalmasint a' lehetett, hogy ezek elébb többek- 
nek tanácsával élvén , tetszéseiket a' szerént bo- 
csájtották Világ eleibe, 's ki tudja, hanem ugyan 
ez lehet az oka a'nak is, hogy Királyaink azon 
többes Név-mássát használták ? Az Ország' Bí- 
rái hogy már a' XIII. Századba neveik előtt ha- 
sonlóul a' Nos név mássát használták légyen, 
több példák bizonyítják, c) Egyéberánt pedig ha 
némelly íróknál másolatban elő forduló Okleve- 
leknek hinni lehet, ugy látszik, hogy H-ik Bé- 
la, és Il-ik Geisa Királyok kezdették leg előbb- 
ször magokat a' több hozzájok hasonló nevű Ki- 
rályoktól számmal meg különböztetni; dj ha pe- 
dig a' meg különböztető szám a' Király nevéhez 
nem kapcsoltatott , a' kor különbbségnek okáért 
a' Királynak származása, vagy is az, hogy ki, 
kinek a' hjá légyen ? tétetett ki az Oklevélbe, e) 

á) Kálmán Király & Traguriaknak adott iio8*iki Sza- 
badságos- levelét imigyen kezdi: Ego Colomannus 



-( 15 )- 

Ft ex Ungarie , Croatiae, atque Dalmatie , jurosn- 
per Sanctam Orucern " — eztet Il-ik István meg" 
erősítvén így szól : ,, Et ego Stephanus Colomanni 
Regis fílius Rex Hungáriáé eandem , liber- 
tatém, et pacera confirmo et coroboro" Ismét 

egv 1143-iki Oklevélben Geisa igy beszél:" Ego 

Geysa Rex Hungáriáé juro mihi quo- 

que , et meis suceessoribus — — Ismét: Ego Ste- 
phanus(lV.)inspirantedivinagratia — ■ — (Lásd KER- 
CHEL1CH História Ecclesiae Zagrabiensis. y6 lap.) 

b) Kálmán Királynak mi. Oklevelében , mellyet 
FARLAT (in lllyrico Sacro Tomo III. p. 1666 ) az 
Eredetiből közre bocsájtott , a' Király neve előtt 
Ego Névmássavagyon, a* többi foglalatjába pedig 
az Oklevélnek a* nevezett Király a' többes számba 
beszél. Sz, István , I-ö András, III ik Béla, Im- 
re, Ilik András Királyok', 's többnyire IV. Bél* 
Király' nevei előtt ismét semmi Névmássá nem ta- 
láltatik , az Oklevél* egyéb részeibe pedig a' többes 
számba szólanak. 

c) így Baas Ország* Bírája egy 1264 iki Oklevelét 
e'képen kezdi: ,, Nos Magister Baas Judex Curiae 
Regiae" 's a' t. De vágynak a' XIII. 's XIV. Szá- 
zadból a' Nádor-Ispányoknak , *s Ország Bíráinak 
több ollyas Okleveleik is, mellyek semmiféle nevek- 
kel nem kezdődnek, hnnem csak imigyen szólanak : 
„ Damus pro memória " 's a* t. melly alkalmasint 
a'ból is meg történhetett, mivel az Oklevelén lé- 
vő pecsét , a* név' , 's aláírás* hiányosságát is ki 
pótolhatta, 

d) így Il-ik Bélának némelly Oklevelei SCHMITTH 

MIKLÓSNÁL ( Epücopi jlgrienses P. L p. 63) igy 

kezdődnek: ,,In nomine S. Trinitatiset individuae 

Unitatis regnante Dominó nostro Jesu Chrísto , Anno 

autem gloriosissimae incarnationis ejus millesimo cen- 

tesi rao trigesimo octavo — regnante verő serenissimo 
ét victoriosissimo Belő Secundo, bonae memóriáé Al- 
mi Ducis filío — idemBela Rexpiissimus" 's a' t. Is- 
mét a' 68, és tq lapon. In nomine manifestum 

sit — quod ego Geysa Secvndus Secundi Belae Be- 
ffis filius" 's a* t, és ismét másutt : — quod ego 
Geysu Secundus Hungarorum Rex, piissimi Belae 
Regis filius — quod (privilégium ) nos £ela t$r- 



-( 16 )- 

tiUs Secun&i Geysse Begisjilius diligentius intuen- 
entes •* 's a* t. 

e) Illik István egy 1 166-ikí Oklevelében KOLLERNÉL 
a' 2i3. lapon a' Sz. háromságnak meg nevezése u 
tán e' képen szól: „ qnod Ego Stephanus Dei 
gratia Dalin. Groat. Rameque Rexjilius vidor io~ 
jissimi Regis Geche ( Geysae ) — concess/ (i 's a' t. 
Szólottak Rirályjaink illyen formán több régi Okle- 
velekbe is. 

203-rá §• Ezen Okleveles Elöbeszédi részecske- 
röl „Dei gratia" (Isten kegyelméből.) 

A' Királyi Név, és Czím között a' Királyi 
Okievekbe ezen beszéd-részecske : „Dei gratia\ 
(Isten kegyelméből) szokott elő fordulni. Ezen 
beszéd 7 formája Napkeletről származott által Nap- 
nyúgotra, 's ugy látszik mintha a' Királyok, 's 
Fejedelmek között Pipin lett volna első, ki a' kér- 
désbe lévő Okleveles beszédrészecskével élni kez- 
dett, 's alkalmasint nem más okból, mint, hogy 
birodalmának nem igaz úton módon lett szerző- 
dését a'nál könyebben el palástolhassa. Követték 
pedig e'be a' részbe a' nevezett Fejedelmet több 
más mind idegen, mind ő utána következő Ki- 
rályok is olly formán mindazonáltal : hogy a* 
kérdésben lévő beszéd részecske helyett néha il- 
lyen formákat is: „divina favente c lement ia ; 
Dei miseratione ; diuina concedente , auxili- 
ante.juuante etc. clementia^ használtak , és pe- 
dig mind a'digmig a' XV. Századba már csak a\ f Dei 
gratia" beszédrészecske nyert helyet. A' Püspö- 
kök , Prépostok , Apátok , Fejedelem-aszonyok , 
Grófok , 's Bárók az emiétett Okleveles beszéde 
részecskéket hasonlóul kedvelték, >s a' XIV. Szá- 
zadtól fogva különösen az Egyházi Fő rendből 
valók a' „Dei gratia" Okleveles beszéd formá- 
jához az „apostoüeae sedis gratia" beszédecs- 

két 






— ( 1? J— 

két is illyen formán: „Dei, et Apostolicae Se* 
dis gratia" kapcsoltak; némelly Német Grófok, 
's Bárók pedig illyetén beszéd részecskével is: 
„Dei^ et Imperatoris gratia'* éltek. Különben 
ügyeimet érdemel itten az is , hogy a' fent emiétett 
beszédecskének használása ákal némelly XY. Szá- 
zadi Királyok mint p. o. VII Károly 's XI. Lajos 
Franczia Királyok magoknak bizonyos előséget tu- 
lajdonítottak , 's a'zal élni holmi alsóbb rendből 
való embereket nem is engedtek , (IV. L. der 
DipL Tom. VI. §. Ó30.) mellyre való nézve nem 
tudni kegyességnek é, vagy büszkeségnek? kel- 
lessen magyarázni egy bizonyos 1254-iki Oklevél- 
ben találtató e' következendő beszédíormáját : 
„Johannes Dei gratia Aduocatus in Alstede" 
(EGHARD m. k. 119. 1.) 

20/wA §• A' „Dei gratia" Okleveles beszédre, 
szecskének keletéről édes Hazánkba. 

Hazánk' Királyai Sz. István Királynak pél- 
dáját követvén, Okleveleikbe a' Dei gratia Elő- 
beszédi részecskét folyvást használták olly for- 
mán mindazáltal: hogy kivált a' két elsőbb Szá- 
zadbeli Magyar Királyok a' most mondott be- 
széd részecskét más a'hoz hasonlókkal is, mint 
p. o. divina favente clementia ; diutna elemen* 
tia\ divina gratia; annuente , auxiliante , 
opitulante^ propitiante 'sa't. clementia" fel 
cserélték. A' Magyar Országi Püspökök 7 Okleve- 
leibe egész a' mostani üdőkig a' Dei gratia , 's 
miseratione dioina beszédrészecskéket leg in- 
káb kedvelték, a' többi Egyházi Fő rendből va- 
lók pedig a' XV. Századtól fogva azt tulajdon Ok- 
leveleikből el enyészni engedték. Különben vágy- 
nak Magyar Országon is a' XIV. Századbeli Püs- 

Diplomatika ///. Dar. B 



-( 18 )- 

pököknek olly Okleveleik, mellyekbe a' Külső* 
Országi Egyházi személyek' szokásai szerént 
(c. 2. de Praebend. in 6) az Isten' kegyelmén kí- 
vül a ? Pápa' kegyelnie is illyen formán: „Dei^ 
et Apóst olicae Sedis grata Episcopus k ' ernlé- 
tetik ; mellyre való nézve igen különös István 
Zágrábi Püspöknek (melly PÉTERF1NÉL is in 
Cotpc- M. Hiing. P. I. p. 1Ö8 le vagyon rajzolva) 
mint egy 1227-iki pecsétje, mellyen ezen Körűi 
írás: „solius Dei gráfia" olvastatik. Egyéberánt 
a' Világi Főrendek által a' „Dei gratia" beszéd- 
rész ritkábban : a) a' Káptalanok, 's Konventek 
által pedig alkalmasint soha sem használtatott. 

ö) Némelly példák e're nézve ezek lehetnek,, Walfe- 
rus Dei , et praedicti Begis (Geysae II.) gratia 
Comes in loco inhabitato Quyzin ll5j. — Dionysi- 
us D. gratia Palatínus 1228. — Andreas Dei gra- 
tia Comes Posoniensis\ — Paulu* Dei gratia S. fí% 
I. Princeps de Eszterház. 

205-/A §. Az Okleveles Elóbeszédi Czimehról 
(Titulus.) 

A' ^Üei gratia^ Okleveles Elobeszéd-ré* 
szecskét nyomba a' Czím (Titulns) szokta követ- 
ni, melly, valamint a' Magyar Koronához tarto- 
zó , vagy más egyéb Jószágoknak is száma töb- 
besedet; szinte a' szerént öregbedett , 's na- 
gyobbodott is. Különben a' régi szólás-mód, 's 
szokás szerént a' Királyok, mind az Oklevelek- 
be, mind pedig egyéb Irományokba leginkáb a' 
3N épekről, vagy is Nemzetekről, mellyeket kor- 
mányoztak, nevezték magokat, p. o. e' szerént : 
^ y Btcc Ungarorum , Francorum 's a't. >S csaka' 
XII. Század' ki menetele felé kezdették magokat 
a' Franczia Királyok inkáb az Országokról, mel- 
lyek birtokokba volt ; e'képen: „tíex Franco- 



-( 19 )~ 

rum" nevezgetni. Hlyen módon Sz. István Király 
is a' Pannon halmán levő; a' Pécsváradi; a' Szá- 
láról neveztetett Sz. Adorjáni ; a' Bakonbélről 
hívatatott Sz. Moriczi Monostoroknak adott Ok- 
leveleibe magát Ungarorum Regnek nevezi , de 
azonban más Okleveleibe mint p. o. a' Pécsi Püs- 
pökségnek adott Oklevelébe is Hungáriáé Rex 
Czimmel láttatik fel ruházva lenni. I-ső András 
Pannoniorum fíex invictus Czimmel kevélyke- 
dett Kálmán Királynak Okleveleibe pedig a' Ki- 
rályi Czím változtatva, hol fíex (H) Ungaro- 
rum , hol fíex (H) Ungariae Croatiae Dal- 
matiae, ( fíamaeque) a) fordul elő. De még 
ezen Király' Uralkodása után sem szűnt meg a 1 
fíex Ungarorum czím keletbe lenni az Okleve- 
lekbe , valamint azt XII. Századból Ilik Geysa' 
1 158-iki ; ^>^) a' XIII. Századból pedig V. István' 
12Ó3. c) 's több más Oklevelek is bizonyítják; 
a'nyi mindazonáltal még is bizonyos: hogy a' 
most mondott üdőszakaszból való Oklevelekbe a 1 
Hungáriáé Czímet gyakrabban olyashatni. Nem 
minden Oklevelekből lehet mindazáltal által látni 
a' fentebb elő adott Czímbeli különbbségeket, 
mivel a' régi Oklevelekbe az Országok' nevezet- 
jei többnyire szóröviditéssel e'szerént : p. o. 
Hungar, írattak ki. A' mi a' Püspököket, Káp- 
talanokat, 's Konventeket illeti: azok azon Sz. 
Egyháznak, mellynek Tagjai, 's Elöljárói voltak, 
Czímjét viselték, p. o. e' szerént: Capituium Ec> 
clesiae B, Martini de Scepus ; Conventus S. 
Salvatoris de fíapo*nak $ vagy pedig Nos NN. 
Praepositus , et Conventus Écclesiae S. Cra- 
cis de Lelesz ; Vincentius diuina miseratione 
Episcopus IVitriensis. 's a' t. Az Ország' Birái 
egyéb Czímjeiken kívül a' XIII. Századba néha a' 
JMagister Czímet is használták neveik előtt d) 
's ugyan azt kedvelték a' Vármegyék Fő , 's All- 

B 2 



-i 20 )- 

Ispányal is; e) hogy pedig azta'Nádor-Ispányok 
is valaha használták volna , nem tapasztaltam. 

á) A' Ráma Czím Kálmán Király' Oklevelei közt , csu- 
pán a' Spalatumi Sz. Egyháznak uo3-ba adott Ok- 
levélbe fordul elő ( lásd VIRÁG BENEDEK' Ma- 
gyar Századjait 189. 190. lap. ( 's nem is láttatik 
ezután egész Il-ik Béla Királyig a' Királyi Czimek 
között. 

b) KATONA m. k. III. D. 6*1$. 1, 

e) ^TEPHINUS. D. gr. Bex. Un%arorum junior , Dux 
Tr^nssilvanus, Dominus Chomanorum ,, HATONA 
ro. k. T. VI. 27. 374. I. 

d) A' fellebb is emiétett Báás Ország Bírája is 1264-iki 
Oklevelében magát Magister Czimmel ruházta fel. 

e) Számtalan Oklevelekből esméretes ezen szólás- 
formája „JVos Magister NN. V.Comes Comitatus 
NN. et quatuor Judices Nobilium i( 's a* t. 

20Ö-/A §• A" Magyar Országi Király oK Cz/m- 
jelnek bregbedése* 

A' tíungaria Királyi Czi'met (melly alkalma- 
sint egyetlen egy Czímjek volt Királyainknak egész 
Kálmán Királyig) leg előbbször tóbbesítették a' 
Dalmatia , et Croatia Ország' nevezetek; mi- 
vel ezen két Országok már 1091-be a' Magyar 
Koronához kapcsoltattak volt, 's ugyan azért is 
már Kálmán Király némelly Okleveleibe magát 
Magyar, Dalmát, 's Horváth Országok' Királya- 
inak nevezi. Említetik ugyan ezen Királynak az 
előbbeni §. fel hozott Oklevelébe a' Ráma Czím 
is ; de minthogy ezen czím egész Vak Bé- 
la' üdéjéig semmi Királyi Oklevelekbe sem em- 
iétetik, sőt inkáb minden Írók a'ban egyeznél* 
meg, hogy ezen Országot Vak Béla Király hódí- 
totta légyen meg: ugyan azért Kálmán Királynak 
azon egvetlen egy Oklevele rendszabásúi nem 
szolgálhatván, mind adig, miglen több bizony- 



-( 21 )- 

ságok ellenkezőt nem mutatnak azt kelletik hin- 
nünk, hogy a' Ráma (melly anyit tesz mint Bos- 
nia a) ) Czimet Vak Béla Király, és pedig már 
1135. Oklevelébe is (KATONA III. 493.) kezdet- 
te használni. Ezt követte ismét a' Galacia (Gal- 
licia , néha Hallicia) Czím , melly nevezetet né- 
mellyek már III. Béla Királynak a' Királyi Czím 
között meg adták ; b) jól jehet mások ismét a'- 
nak leg első használását Il-ik András Királynak, 
ki is a' Gallicia, 's Lodomeria Czimet ugyan 
egy üdőben kezdette használni , tulajdonítják , 's 
különösen a' Lodomeria Czím nem is fordul 
elébb elő, a' Királyi Czímek közölt, mint Il-ik 
András Király alatt, kinek is Királyi Czímjébe az 
Ország nevezetek illyen rendel következtek : „Rtx 
Hunoariae , Dalmatiae , Croatiae fíamae 
Serviae Galliciae Lodomeriae" Tapasztaltam 
azonban részemről ezen Királynak egy 122.viki 
ollyan Oklevelét is, mellybe a' Galliciae, és Lo- 
domeriae Ország' nevezeteknek híre sem talál- 
tatik, hanem az egész Királyi Czím a' Hungá- 
riáé , Dalmatiae , Croatiae, Ramae , Serviae- 
que Ország' nevezetekből álott. A* Servia (né- 
ha ftascia) és Bulgária nevezeteknek leg első 
nyomára Imre Király' (l ( 203. Észt.) Czímjébe 
akadhatni, 's ezen utóbbit V. István, és IV. Lász- 
ló Királyok álandóbban is meg tartották IV. Bé- 
la Királynál. Cumamát IV. Béla Király kapcsol- 
ta Királyi Czímjéhez, a' midőn is az Országok', 
's Tartományok' nevezetjei a' Királyi Czímbenilr 
lyen rendet tartottak : Hungáriáé . Dalmatiae , 
Croatiae, Ramae, Serviae , Galliciae , Lodo- 
meriae , Cumaniae, Bulgariaeque Re&. Stiria 
szinte IV. Béla, és V. István Királyok alatt nyert 
helyet a' Királyi czím között. A* Transylvania 
nevezet a' Középkori Oklevelekbe a' Hungária 
nevezet alatt foglaltatott. Különben pedig ezen 



-( 22 )- 

Ország a' leg régibb üdőkbe a* Lalán Iromá- 
nyokba is Érdélnek neveztetett, és csak 11 30-ba 
kezdett Latánul Ultrasyluanianak ; IV. Béla alatt 
pedig már 1 ransyluaniának is hívatatni. Hol- 
lós Mátyás üdéjétől fogva Silesia , és Lusatia 
Tartományok is a' Magyar Koronához kapcsol- 
tatván , a' Magyar Királyi Czím között ugyan 
azon üdő tájban nyertek hazaíiuságot. A' Sclcf 
vonta Czímnek használását TT. SCÍIWARTNER 
M. Ur mindenek előtt I-ső Ferdinánd Királynak 
tulajdonítja: c) a' Cerographia írója szerént pe- 
dig azt már I-ső Mátyás Király is használta. E- 
gyéberánt midőn a' XIV. Század' elején az Árpád' 
híres Királyi Nemzetségnek liu ágon való magva 
szakadtaival a' Magyar Királyi-széket más idegen 
Nemzetbeli Királyok foglaltak volna el, azok a' 
Magyar Királyi Czímhez , a' tulajdon magok , rész- 
szerént pedig csak képzelt Czimjeiket is hozzá 
kapcsolták. így Róbert Károly több mint hatszáz 
Okleveleibea' Magyar Királyi Gzimenkivűl,a' maga 
tulajdon illyetén : Princeps Saleniitanus , et Ho- 
noris d) Mont is S, Angeli Dominus. Czímjé- 
vel is élt. Szinte meg tartották azon Czímet I-ső 
Lajos Király 's Mária Királyné is Czímjeik kö- 
zött a'zal a' külonbbséggel : hogy I-ső Lajos Ki- 
rályi Czímjébea' Hungária nevezet után a' Hie- 
rusalem és Sicilia e) Czímrészeket is egy darab 
üdéig; (1.348 — 1351.) a' Polonia nevezetet pedig 
1370-ik 17-ik Novembertől fogva folyvást hasz- 
nálta. 'Sigmond Király igen hoszú Királyi Czím- 
mel , de azonba több ízben változtatva díszeskedett, 
mellynek gyakori változtatását a' Német , és Cseh 
történetekből lehet meg lejteni. Austriát Albert 
Király foglalta mindenek előtt Királyi Czímje kö- 
zé. Végtére pedig I-ső Ferdinánd, 's az ezt kö- 
vető Austriai házból lévő Királyok alatt a' Kirá- 
lyi czím, olly igen nevekedett, hogy az egész Ki- 



~( 23 )— 

rályi Czi'met csupán csak a' nagyobb tekintetű 
Oklevelekbe lehet tökéletesen ki írva szemlélni, 
melly szokást már a'kor is midőn még keveseb- 
ből állott a' Királyi Czím boimi csekélyebb te- 
kéntetű Oklevelekbe tapasztalhatni ; hozzá jővén 
éhez még az is, hogy midőn valamelly Király- 
bizonyos Tartományát, vagy Országát el vesz- 
tette, azt néha Királyi Czímjéből azonnal ki is 
hagyta. Egyéb eránt itten még meg lehet jegyez^ 
ni azt is , hogy a' Középkorba holmi kissebb 
Tartományok, sőt még ollyanokis, mellyek más 
Országtól függöttek Ország (Piegnum) nevezettel 
díszeskedtek , valamint Normannia , és Kissebb 
Britannia is. Ugy szintén azon korba a' Spanyol, 
Angoly, 's Franczia Királyok néha Imperátor 
Czímmel is ruháztattak fel csak azért, mivel több 
Tartományokon , mellyek öszve vévén , Spanyol, 
Angoly , 's Franczia Országokat tették f) ural- 
kodtak. 

fl) Bosnyák Ország ( Bosnia) régenten leginkáb Rarria 
Országnak neveztetett (Lásd THUROCZI Cronica 
Hungárorum IV. Rész LXV. Fejez, 

b) FARLAT. lllyr. Sacr. Tom. IV. p. 12. LUCIUS, 
L. III. c XII. Egyezt, KATONA m. k. lV.344-3 7 o, 
lap. 

c) A* Magyar Törvény-Tárba ( Corpus Juris ) Il-ik 
Ulászló 1492-iki Törvény könyvébe Sclavonia Czim- 
rael is fordulelö de hibásan ; mivel azon nevezet , 
sem az i584-iki első nyomtatványba , sem a' Pesti 
Kir. Tudományos-Egyetem Könyv-tárába lévő Kéz' 
iratokba sem pedig 11 ik Ulászlónak egyéb Okle- 
veleibe fel nem találtatik. 

d) A' Honor nevezet alatt néha régenten vagy vata^ 
melly Tartomány, vagy Vármegye, vagy pedig vala- 
mi más Uradalom is értetődött a' mint azt TT. 
SCHWARTNER M. Úr is bölcsen tapasztalta. 

c) TUROCZI. Könyvének Illik R. XI. Fejez, e'képen 
szól : „ Rex autem Ludovicus Civitatem Neapolita- 
nam intravit ubi cum magna sol^nnitate , et gaudio 



-( 24 )- 

susceptus est. Ex tunc titulo Ragnorum Hungáriáé, 
Hierusalem , et Siciliae, utebatur, (i — Azon üdüt pe- 
dig , 's alkalmatosságot midőn I-sö Lajos a' most 
emiétett ujj Czirneket el hagyván, az Atyai Prin- 
cepc Salernhanus *s a' t. CrímmcX meg elégedett, 
le írja KATONA m. k. XD. 19. lap. 
f) Lásd Neue Lehr§. d. DipL Tom, VI. § 543— /Jó. 

*) A' Magyar Országi Árpád, \s a* Vegyített Királyi- 
házból való Királyok' Czimjeire nézve lásd PRAY 
Tauru tiim 'Belgrád) auspiaiis Jos^phi Jl % recupe- 
fratum ; PÁLMA. Dissert. de peCuliaribus Titulis 
et insignibus V7, Theresine Viennae 1774* HATÓ* 
NA Hut. Crit. Reg, Hung. stirpis Árpad et. 
mixtae. 

207-/A §. A Királyoknak mellesleges Czim- 
jeihről vagy is nemzetjeihról (Agnonima Piegum.) 

Volt régenten olly üdo , a' midőn a' Hit 
»s Vallásnak szavaiból kölcsönözött Czimeknél, 
's nevezeteknél nem volt kedvesebb a' Királyok 
előtt ; mellyre való nézve éppen nem lehet csuda l- 
kozni midőn a'Középkori íllustris lllustrissimus , 
Eaccellentissimus , 's a' t. Világi Czirneket 's ne- 
vezeteket ollykor ollykor Christianissimus , Or- 
thodoocus, Catholicus, Apostolicus 's többe' féle 
nevezetekkel fel váltva , >s felcseréivelenni tapasz- 
taljuk. Nem voltak azonba a' XV. Század előtt 
ezen nevezetek közül különösen egyik is az Eu- 
rópai Fejedelmeknek álandoúl tulajdonok, ugyan 
is a' Christianissimus nevezettel egész a' XV. Szá- 
zadig majd minden Europai/s különösen a' Magyar 
Királyok ha) éltek , 's az nem is elébb, mint 
valami 300 Esztendőkkel ez előtt lett a 7 Franczia 
Királyoknak sajátjok. b) A' Catholicus Czimmel 
Ferdinánd Aragóniái Király VI. Sándor Pápa 
által : a' Defensorfidei Czimmel pedig VIII. 
Henrik Angoíy Király X. Leo Pápa által ékesítet- 
tek fel. Az Orthodoxus Czim , mellyel ez előtt 



— ( 25 )— 

a' Lengyel Királyok éltek, a' Középkorba több 
Királyoknak meg adatott. Az A postai icus ne- 
vezetet ugyan a' most mondott üdobe csu- 
pán a' Pápák használták , és jól lehet Il-ik 
Sylvester Pápa azt Sz. István Királyunkra is reá 
ruházta, az mindazonáltal, valamint az I-sö La- 
jos Királyunknak adott Signifer Ecclesiae Czim 
is c) nem volt a' következő Királyainknak ta- 
lajdon czimjek egész Mária Theresia Királynéig, 
kit is XIII. Clemens Pápa általa' következő Ma- 
gyar Királyokra is háromlandő Apostolicus 
Czimmel meg tiszteltetve lenni tapasztaljuk d) 

a') Hunyadi Jánosnak 1414. Oklevelébe illyen Czimet 
olvashatni: ,,Jo de H, Vayv. Trans. Sic- Comes, 
nee non Comitatinim Zoln. et Temes Comes , Su- 
premusqie Capitaneus armorum, et Dux militiae 
Christum'i siimi R*ais Hung<iriie u Találhatni illje- 
nekre több más régi Oklevelekbe is. 

b) N. L. d. Dipl. VII. 800 §. IX. «55. §. 

c) KATONA m. k X. Dar. 166. lap. 

d) XIII. Clemens Pápának 17.58 iki 18-ik Aug, Romá- 
ba kiadott ngy nevezett B<eve Oklevelét , melly- 
be azon Czimet Mária Theresia Királynénknak 
ajándékozta lásd KOLLÁRNÁL in Hhu dipl. Juris 
Pitronatus Apóst olicorum Regum Hungáriáé* Win- 
dobonae 1762. 65. 66. lap. 

208-*A* §• A* „ Rex in perpetuum u Okleveles 
Elöbeszédb éli részecskéről. 

A' Királyi Czimeket néha ezen Előbeszéd! 
részecske „in perpetuum" , vagy: Rex in per- 
petuum " szokta bé zárni , a' mint hogy a'ra a 1 
XIII. Századbeli Hazai Oklevelekbe elég példá- 
kat lehet találni, iilyen formán p. o. Andreas 
D. G. Hung. Dalm. Croa. Ram. Sérv. Galli- 
ciae , Lodomeriaeque Rex in perpetuum „ vagy 
pedig; Béla D. G. Hungáriáé — Cumaniae- 
que Rex in perpetuum t6 Ezen Okleveles Elő- 



-( 26 )- 

beszedi részecskéről némellyek ugy vélekednek, 
hogy az a' Pápáknak nagyobb tekéntetű, 's ezen- 
beszéd formáját: ad perpetuam rei memóriám" 
magokban foglaló Oklevelekből származott \oU 
na által a' Királyi Okleveleikbe, de ha vallyon 
ugyan egy értelme lehetett e' mind a' két féle 
Levélben lévő beszédrészecskéknek? nem bizo- 
nyos. TT. SCHWARTNER M. Ur ugy is véle- 
kedett, hogy azon Okleveles beszédrészecske az 
örökös, 's ujjabb választásnak ki nem tétetett 
Királyságot jelentette szinte a' szerént , mint né- 
melly 1200-iki Oklevelekbe is olvasható ezea 
Czimek : „ Andreas D. gr. Dalmatiae , Croa- 
tiae, Chulmiaeque Duac in perpetuum , és is- 
mét; andreas Dalm. Croat. Chulmaeque Ducc 
perpetuus„ (KATONA m. k. IV. 592) a' XIII. 
Századba Hazánkba szokásba lévő örökös hi- 
vatalt (II. András 1222. T. K. 16. Cz.) jelentett. 
Akár mi lehetett azonba azon beszédrészecskének 
értelme , elég a* hozzá , hogy az már a' XIV. 's kö- 
vetkező Századbeli Királyoknak Okleveleiből tö- 
kélletesen számkivettetett. 

ÜQty-iki §, Az Oklevelekbe találtató Intéző , 
vagy is Tudósító beszédrészecshéröl (Intimatio.) 

Az Oklevelekbe elő forduló Czimeket az In- 
téző, vagy is Tudósító beszédrészek szokták kö- 
vetni, mellyeknek némellyike e'képen szól : „Nosse 
desidero omnes homines praesentes , et posteros 
Kgo Stepkanus Dei gratia Bex Hung. subli- 
r.iis triumphatoris Geysae Regis filius ,, — No* 
verint omnes fid éles nostri praesentes scilicet , 
ac Juturi* qualíter — Ad uniuersorum tant 
praesentium , quam futurorum notitiam ha' 
rum serié volumus pervenire , quod — Memó- 
riáé GOmmendamus tenoré praesentium **- 



-( 27 -)- 

DamuB pro memória — Signí/ícamus tenoré 
praesentium unwersis " 's a' t. Némellykor ezen 
beszédrésze-skeÁUatos-szavakkal (Verbum Sub- 
stantivum) tétetett ki e' szerént: Serenitati ves- 
trae innotesc át. — /Vouerit vestra Excellen* 
tia , — Nouerit omnium tam praesentium , 
quam futurorum solertia , industria , saga- 
citas. 's a 1 t, Néha ismét azon személlyeknek , 
kiknek az Oklevél szólott , minémüségek , hi- 
vatalok, vagy állapotjok is elő számláltatott azok- 
ban p. o. Serenissimo Principi Dominó Sigis- 
mundo Dei gráfia ]. Regi Hungáriáé , Dalmati- 
ae Croatiae ele. orationes in Dominó debitas , 
devotas. — Fidelibus nostris Magnijicis Nico- 
lao de Gara Reg ni nostri Hungáriáé Pala* 
tinó , Petro de Perén Judici Curiae nostrae , 
salutem et gratiam — Sigismundus fideli no- 
stro sincere diíecto IVobili , et egregio Stepha* 
nojilio quondam Magnifici Simeonis de Roz- 
gon Judicis Curiae nostrae , speciali Jami> 
liari nostrae JMajestatis , et continuo com- 
mensali salutem, et gratiam. — fidelibus no* 
tris prouidis Judicibus , Juratis caeferisque Ci- 
uibus. 'sa' t. Az Intéző, vagy is Tudósító beszéd 
részecskével , kivált a' Hazai elsőbb Századbeli 
Oklevelekbe néha öszve-kóttetésbe álott a' fíö- 
szöntésbeli beszéd is , melly némelly parancso- 
latokba máig is keletbe vagyon; ezek azonban, 
valamint az Intéző beszédek is üdőrol üdőre 
változtak. Hlyének p. o. ezek: omnibus tam 
praesentibus — salutem in omnium salva- 
tore , — salutem. et gratiam, — Salutem 
in Dominó sempitemam — orationes in- 
columitatem in Dominó assiduas et réce* 
ptas — debitae reverentiae , et honoris incre* 
mentum — salutem in eo qui est vera sa/us — 
salutem in Jilio Pirginis gloriosae — salutem 
in eo , qui dat Regibus salutem — Buzad quon- 



-•( 26 )- 

dam Banus nunc fráter Ord. Praedicatorum 
minimus ^1234. ) salutem in Sión et glóriám 
in Jerusalem. Néha ismét a 1 Köszöntobeszéd 
meg is előzte az Intézőbeszédet. p. o. Salutem in 
omnium Saluatore ! Ad Uniuersorum notitiom 
volumus peruenire etc. A 7 Pápák — - — -a' Köszön- 
tő beszédet sokszor ki is hagyták Okleveleikből , 
vagy pedig azt olly fel tétellel tették ki , ha t. i. 
engedelmeskedik az, kinek az Oklevél szólott 
e'képen : si obedieris 5 ( N. Lekrg. d. DipL 
VII. Dar.653.§.) HÍ-ik Miklós Pápa pedig Rűn- 
László Királynak részére küldött egy Oklevelét 
illyen forma Köszöntő-beszéddel kezdi „FíegiUn* 
gariae ULustri spintum consilii ^senioris" 

210-*7í §. A* Készítő beszédrészecskérol (proe- 
mium.) 

Az Intéző vagy Tudósító heszédrésznek 
néha előtte , néha utána ollykor az Okleveles 
beszéd ki dolgozottabb kezd lenni, melly által 
az Olvasó a' derég dolognak, vagy is a' be- 
széd' velejének ( TÍiema ) olvasására készíte- 
tik , 's ezen beszédrész , Hé 'szít 6b eszednek ; 
(proemium) a' Gramatikusok periig Locus 
communisnak szokták nevezni t melly néha 
az Oklevelek' foglalatjaiból, kiválta' kissebbtekén- 
tetű Oklevelekből valamint a' Nyilt , 's Zárt Ökle-* 
velekből ki is szokott maradni, a) Ezen Készítő 
beszéd a' XV. Századba már ritkábban használta- 
tott, 's sokkal rövidebb is volt foglala jok mint 
régenten. Különben a' Jegyzőknek, vagyis Ok- 
levél Íróknak szabad kényektől, 's tudományok^ 
tói függött azoknak elkészítése, 's ugyan azért 
sokszor ezen beszédformák közt ollyanokra is ta- 
lálunk, hogy azokat czikornyás voltok miatt alég 
lehet érteni. Ezen beszédrésze az Okleveleknek 



-( 29 )- 

ugyan, a' mi a' dolgot illeti, semmi különöst 
nem foglal magába , az Oklevelek visgálatjára 
azonban nagyon alkalmatos, meg gondolván 
azt, hogy a' régi stílus az újabb koritól men- 
nyire különbözik, valamint a'nak néhány példájit 
alább láthatni, b) 

á) p. o IV. Bélának egy 1263-iki Okleveléből: Nos 
Béla Dei gratia Rex Hungáriáé significamus uni- 
versis per tenorem praesentium. Qüod de bene- 
placito nostrae bonae voluntatis sylvam quamdam , 
*s a' t. Az Káptalanok 's Konventek Okleveleik- 
be az Készítő beszédecskéket ritkán használták. 

b) Néhány példái a' Készítő beszédeeskének ezek le- 
hetnek: A' Váradi Káptalan egy 1344-iki Oklevelé- 
be: f , Quid quid confertur ad usus et proprietatem 
Sanctae Matris Ucclesiae , quae nos in Chritto ge- 
neravit, id non amittitur , sed potius conserva- 
tur\ cum taliter operundo , in Coelesti culmine 
thesaurisare dicatur , ubi nec tinea demolitur , nec 
fures effodiunt vei furantur t Proinde. 's a' t. — Is- 
mét Il-ik András egy Meg- erősítő -oklevelébe énké- 
pen szól : " In nomine- — Andreas — quoniam plas- 
matis mundialis caduca conditio primitiva , ex ipsa 
protoplasti jactura , labern contraxit realiter in po- 
steritatis universe dispendium prorogatam , ut ra- 
dicalis insicio corruptele , quatenus elumpnnt , et 
consumpmit natúr e virtutem hurnane — sub rnotu 
perpetuo decursantem , eatenus tabescunt hominum 
opera rnanuum , {et) cum tempore delitescant , qua- 
dmn nisi innovationes redivive sotertia restaurata , 
saccessivi temporis ad memóriám perhemnentur seri- 
pturescemate , seu figura , hinc est etc. Hlyen forma 
Készítő beszédecske ez is: fíegiae interest liberali- 
tati s-uorum fidelium Frocerum preces legitimas f«- 
vorabiliter exaudire , et eorumfidelitatibus recensi- 
tisjustis ipsorum petit ionibus gratum^ etfacilemprae- 
bére consensum et in his praecipue quibus suorum sub~ 
ditorum. commodis vident utidter provenire. Proin- 
de. etc. Azon Készítő beszéd pedig melly IV. Károlynak 
13.56-iki Aranypecsétes - oklevelében vagyon , vala- 
mi különös, 's rendkívül valónak lenni tapasztalta* 
tik. 



~( 30 )- 

II-ik Fej ezét. 

Az Okleveles Derék -beszédről (For- 
muláé Textus.) 

211 ih §. Ezen Fejezetnek foglalatja. 

Az Oklevél-esméretnek ez a' Piésze az , melly 
meg esmérteti velünk az Okleveleknek mindenfé- 
le nemeit, azoknak minden üdo - szakaszban ke- 
letbe lévő Derék-beszéd-formáit, foglalatjait 's 
az azokban elő forduló tárgyakat; de minthogy 
a' mint már masszőr is emléteítük az Okleveleknek 
nemei, 's foglalatjai olly számtalanok, hogy azo- 
kat ezen könyvnek szűk határa miatt itten ren- 
desen elő adni lehetetlen ; de különben is még ez 
a' Része az Oklevél-esméretnek Édes Hazánkba, 
csak igen kevéssé vagyon kifejtözve : ugyanazért 
itten csak némelly csekély ; de hasznos esmére- 
tek fognak előadatni , mellyeknek segedelmek 
által azonban könyebb lészen némelly nagyobb 
tekintetű Oklevelekbe előforduló beszéd-formák- 
kal 's nevezetekkel valamenyire megesmérkedni, 
•s azokat megérteni. 

212-ik §. Okleveles Fel-t ételről (Thema) 

Az Okleveles Előbeszédi szólás -formá- 
ját, 's leginkáb az Intéző-beszédet, a' fő in- 
dító oknak elő adása , melly az Oklevélnek 
lételét okozta, 's a' melly, kivált a' régi A- 
domány- levelekbe , a' Készítő beszédben elő 
forduló dolognak a' Fel-tételre vagyis a' Velős- 
beszédre ( Thema ) való alkalmaztatásával kez- 
dődik , szokta követni p. o. némelly Adomány-le- 



-( 31 )- 

velekbe e' szerént: Proinde Nos (IV. Bélának 
1248-ik Levelébe) aeternorum intuitu tempo- 
ralia spiritualibus transitoria perpetuis felici 
commercio commutare volentes , pro obti~ 
nendo quoque nobis ac animae felicis recor- 
datioms Colomanni quondam Regis , charis- 
sirni Fratris nostri salutis aeternae remedio , 
quandam terram 's a 1 t. Ismét IV. László 1288- 
ik Oklevelébe : „ fVos igitur volentes sudores 
ipsius bellicos linteo remunerationes abster* 
gere 's a' t. Az e'féle Okleveles beszédbe pedig 
két féle beszéd-formák találtatnak t, i. szüksége- 
seA (primariae formuláé) és szükségtelenek, vagy 
is melleslegesek (secundariae ) Az első magát 
a' Velősbeszédet (Thema) vagy is a' Fő-előadást 
foglalja magában, melly minthogy a' Torvény, 's 
Törvényes-szokás által meg alapított , vagy be 
vett szavakkal szokott ki tétetni; ugyan azért vál- 
toztatást nem igen szenvedett, következésképen 
az Oklevél-íróknak szabad akaratjoktól nem füg- 
gött: mind azon beszéd-formája pedig melly a' 
Derék-beszédbe csak leg inkáb czifraság , 's ékes- 
ség gyanánt tétetett , \s a' melly többnyire az Ok- 
levél-íróknak változó író-tollaiktól függött, a 7 szük- 
ségtelen Derék-beszédhez tartozik. 

213-i# §• Az Okleveleknek Derék- beszédbeli 
foglalat jókról áltáljában. 

Jóllebet a* Középkori Okleveleknek Derék- 
beszédbeli foglalatjaik több, 's különbb félék azon 
Királyi Középkori Oklevelek mindazonáltal mel- 
lyek rnind e'dig birtokainkba jutottak, töbnyi- 
re a' Sz. Egyházoknak , Nemeseknek , 7 s né- 
melly Városoknak tett Adományokat, »s Szabad- 
ságokat foglalják magokban. Valóban ha régibb 



— I 32 )~- 

Királyainknak Okleveleiket, 's Adomány-levelei- 
ket meg-tekéntjük azoknak bőkezűségeken , 's a' 
jótéteményeknek olly felesleg való pazarlásán 
eléggé nem csudálkozhatunk. Ugyan is az Kato- 
nákba mind békesség, mind pedig háború üdé- 
jén Jószági Adományok, 's egyebek által élesz- 
tették a' Katonai tüzet; a) a' Varosoknak némelly 
Szabadságosilások (privilégium) által vásárlották 
meg hűségeket ; leg inkáb pedig a' Papoktól, vagy is 
Egyházi személyektol , nem csak a' Királyok , ha- 
nem más magános személyek is a' jövendő élet 
boldogságát, az e' világi mulandó kincsek által 
kívánták magoknak meg szerezni, b) És éppen ez 
az oka , hogy Európának akár melly részében is 
az olly Oklevelek , mellyek az Egyházaknak 's 
Egyházi személyeknek adott jó leleményeket fog- 
lalják magokban, legnagyobb számmal találtat- 
nak, mellyek nálunk még nagyobb számmal ta- 
láltatnának , c) ha Hazánk' némelly külső , 's bel- 
ső ellenségei , 's a'nak viszontagságai azokat na- 
gyobb részént el nem pusztították volna. Talál- 
tatnak azonban a' Xlli. Századtól fogva más szám- 
talan nemű Oklevelek is, és kivált az olly Okle- 
velek, mellyek a' Törvénykezést illették. , üdővel 
úgy a'nyira meg szaporodtak , hogy azokat szá- 
mokra nézve alég ha más egyéb nemű Okleve- 
lek meg haladhatják. 

a) Néhány gyönyörködtető példái a* Magyar hűség- 
nek , érdemnek , 's azok' megjutalmaztatasában Ha- 
zánk Királyai' dicséretes bö -kezüségekuek. Kórus 
Bodnak íia lí. István Király alatt azon hűségé- 
ért , 's Vitézi bátorságáért, mellynéí fo^va az em- 
iétett Királyt a* Vadászatban a' dühös medve kör- 
mei közül kiszabaditotta lllwss nevű földel (u.30) 
ajándékoztatott meg Ugyan csak a* Marmaros tá- 
jékán tett hasonló szolgáfatért Imre Király Lörincz 
Grófnak 1199-be a' Ferteü ( Fertő) tava mellett 
lévő öt eke alá való földet ajándékozott. Nem kü- 
lönben 



-( 33 )- 

lönben IV. Béla Király, Rugats nevű fiakat a* mos- 
tani Fáy Nemzetség Törzsökét 1245-a Fáy nevű Föl- 
del ; Érne Mestert I25i-ben négy Tóth Országi 
Falukkal ; Andrást pedig Ivánka íiát , a* Forgach , 
Nemzetség Törzsökét 1256-ban Ghymes nevű föl- 
del, azon Vitézi érdelmeikért, hogy midőn a' 
nevezett Király a' Tatárok által meg szalasztatott 
volna, a' szaladásba a' fellebb nevezettek tulajdon 
Lovaikat a* Királynak alája adták, jutalmazta meg. 
Úgy szintén Ágnes nevezetű Magyar Nemes Aszony 
azért : hogy a* Királynak Franczia Országba Kö- 
vetje, 's Hírmondója volt, V-ik István Ifjabb Ki- 
rály, által 1269-be bizonyos Faluval jutalmaztatott 
meg. Hasonlóul 'Sigmond Király Ceciliának Roz- 
gonyi István Feleségének több hadi szolgalatjáért 
( dicső példa a' régi Magyar Aszonyokra néz- 
ve , ) i/j35-be több Falukat ajándékozott. Is- 
mét Bátory Kristóf Erdélyi Vajda Nagy-Várad Vá- 
rossának lakossait több ízben szerzett Vitézi érdé- 
meikért i58o-ba , a' kik csak a'kor tájban a' Vá- 
ros lakosai voltak, egytől egyig meg nemesítette 
( lásd ezen könyvnek hátulján az Okleveles példá- 
nyok között) Hasonlóképen ll-ik Ulászló Király 
Bonfiniusnak szóigáját, azért hogy Bonfiniusn^k 
históriai munkáját a' Királyi Könyvtár számárai 
szép csinosan le irta & Magyar Nemesi Karba iktat- 
ta, 's a* t. 

b) MURATOR. (ki maga is Pap volt) könyvében ín 
Antiqv : Ital : T. V. p. 6,30. ) e'képen szól : ,, Et 
sane injuste non agam cum majoribus nostris si 
dixero , tum perjvasionibus , tum terroribus , atque 
consiliis egisse ejus temporis monachos ut a pils 
hominibus quaecunque possent , emungerent ; adse- 
rendo hoc solum omnium operumDeo gratissimum esse 
saeculo renunciare , et monasticam induere véstem, 
Quod si id minimé adsequebantur saltem per sva- 
debant , nullum esse melius inter elemosynarum 
virtutes , quam si de propriis suhstantiis in mona- 
sterium concederetur. De voltak ellenben régenten 
is olly Szerzetesek , kik a' világi javakra nem olly 
igen ásitoztak. így F, Miklós Sz : Fái Szerzetebéli 
Vicarius , midőn látná hogy 1-sö Lajos a' Nostrense 
( Mariae nostrae ) Hlastromot a' Szerzetnek tulaja 

Diplomatika III. Dar. C 



-( 34 )- 

don Törvénye ellen több adományokkal gazdagíta- 
na közbe vetette magát a' Királynál , 's kérte hogy 
azt ne cselekedné ( Lásd EGGEREH ANDRÁSNÁL 
Pragmen fams's a* t. Viennae í()6$. a' i$z. lap. 

c) Sz. István (mellyehet Battyányi in LL t Eccl: köz- 
re botsájtott ) és Sz. László Királyok* Oklevelei kö- 
zött , egy sincsen , a* melly Világi ember részére 
kiadatott volna. Egyezt : YERBÖLZI 11- ik Rész, 14, 
Czim, 9, §♦ 

21k-ik §• Mire kelletik leg inkáb az Oklevelek, 
Derék-beszédbe li joglalatjaiban vigyázni. 

Az Oklevelek' Derék-beszédbeli foglalatjai- 
nak , meliyek a 7 dolog-velejét illetik, különböző 
üdő-szakaszonként való meg vizsgálásában , 's 
meg ítélésében szükség leg inkáb figyelmezni. 

1-ör Az Oklevelekben e o forduló személyek- 
re, azoknak Neveikre, Czímjeikre, Tisztségeik- 
re , Méltóságaikra , 's azon keletbe lévő szólás-for- 
mákra , mellyel azon személyek éltek , midőn azok 
magokról , vagy másokról is emlékeztek , vagy mi- 
dőn azok mások által emiéttettek. 

2-or Azon dolgokra , meliyek az Oklevelek' 
Derék beszédjeiben foglaltatnak, 's a' meliyek az 
Okleveleknek következésében valakinek [ígértei- 
tek , adattak , parancsoltattak , vagy ítélet által 
ítéltettek, vagya' meliyek két, vagy több szemé- 
lyek között végben ment egyességben, kötelezé- 
sekben, vagy más Törvényes igazat tárgyazó iro- 
mányokban le köteleztettek; nem különben né- 
melly beszéd - formácskákra , feltételekre vagy 
közben vetésekre, (clausula) meliyek az Okleve- 
lek' foglalatjaiban elő fordulnak. 



-< 35 )- 

A) Az Okleveles Derék-beszédben elő 
forduló személyekről* 

ül 5- ih §. Az Egyházi személyeknek Czímje- 

' ikrÓL 

Hazánk' Okleveleiben a' leg régibb tídőtől 
fogva a' Haza Érsekei Venerabilis Czímmel, melíy 
IV-ik Béla Királyig csak az Esztergomi Érseknek 
volt tulajdona ; (CORNIDES in Fmdiciis A. B. 
R. IV. p. 159.) a' Püspökök pedig Reuerendus 
Czímmeí ruháztattak fel. A' XV-ik Század után 
ismét az Érsekek Reverendi issimus ; a' Püspökök 
pedig Venerabiiis Czímet nyertek , 's ezen Czí- 
mek a' Királyi Kancelláriákban a' mondottakra 
nézve máig is használtatnak. Egyéb magános sze- 
mélyek a' most említetteknek lllustrissimus , 's 
Reverendissimus Czímet is tulajdonítottak , melly 
Czímek előbb ugyan a' Kardinálisok' sajátjai vol- 
tak; de minekutána némellyek azokat az Erde- 
keknek, 's Püspököknek is meg adták, 1050-ba 
VlII-ik Urbán Pápától amazok Eminentia , és 
Eminentissimus Czímeket nyertek. Az Apátu- 
rokat , Prépostokat, 's Kanonokokat mai üdóben 
Reverendissimus Czímmel szoktuk megtisztelni; 
a' régi Századokban pedig az Apáturok , 's Pré- 
postok majd Honorabilis majd Reverendus , 
majd ismét Fenerab il 'is , sőt néha Venerabiiis és 
Egregius Czímekkel is ; a' Kanonok pedig fionora- 
bilis és Discretus Czímekkel ruháztattak fel. A' 
Plebánusok régi szólás mód szerént Discretusok- 
nak , néha ismét Honor ab ilis és Discretusoknak, 
ritkábban pedig Reverendusoknak tiszteltettek. 
A' Szerzetesek leg inkáb Religiosus Frátereknek 
hívattattak , melly Czím még az Apáturok' Czím- 
jei közül sem maradott ki. Egyéb-eránt itt he- 

C 2 



-( 36 )- 

lyes lészen meg jegyezni azt is : hogy a' Római 
Papák lí-ik Sylvester Pápa üdéjétől fogva Bea- 
tissimusnak tiszteltetnek, a' Sanctus vagy San* 
ctissimus nevezet pedig némellyek szerént (Neue 
Legb. d. Dipl. VI. 686. §,) esak a' XIV. Század- 
tól fogva a' Pápák' tulajdona ; ezen utóisót azon- 
ban nem kelletik hinni ; mivel már IV. Béla egy 
1252-ik Levelében a' Pápát Sanctissimus Czím- 
mel tisztelte meg (Lásd KOLLÁR História Di- 
plomatica Juris Patronatus jűp.Regum Hung* 
L. 11. p. l6l. 

21Ö-/A §. A Nemzetségekről , azoknak némelly 
Jussaikról, vetgy is Törvényesei gazaikról ^ 
nem különben többféle neuezetjeikról , V 
Czim)eikröl rövideden* 

Hogy a' Nemes Magyar Nemzet 1 , midőn ré- 
gi lakhelyeiből ki költözvén , ezen tejjel méz- 
zel fo!yó főidet elfoglalta szinte a' szerént vala- 
mint a' Kunok a) 's Székelyek b) 's más Nem- 
zetek mind öszve Száz nyoltz Nemzetekből álott 
légyen több hiteles íróink bizonyítják, c) Ezek 
voltak tehát Hazánknak leg első Nemessei ; azofr 
Nemességek pedig kik Ilik András, Arany-pecsé- 
tes-levelébe Servientes Hegales , vagy Regiineve- 
zettel elő jőnek , a' Nemzetségektől sokakba kü- 
lönböztek, 's csak I-ső Lajos által tétettek azok- 
hoz némelly részben hasonlókká, d) A' Hazai 
Nemzetségek közül mái üdőben TT. HORVÁT 
ISTVÁN Úr fáradhatatlan Hazánkfiának széles 
tapasztalása után , név szerént már hatvan nyól- 
czat esmérünk ; e) de voltak a' Hazai Nemzetsége- 
ken , kivűl több idegen Nemzetbeliekből hozzánk 
származott Nemzetségek is , kik rész szerént Tak- 
son , 's Geiza Vezérek , nem különben Sz. Ist- 
ván, 's más következendő Királyok alatt Hazánk* 



-( 3? )- 

ba származván, a' Haza, 's Király eránt muta- 
tott hív szolgalatjukért Nemzetségi Just, 's el- 
sőséget nyertek, 's ezek közül fentebb tisztelt Tu- 
dósunk név szerént már harminczat fedezett fel. 
J) Közönségesen az e' féle Nemzetségek régen- 
tenGenus, Generatio, (de genere) Gens, Proge* 
nies , TrihuS) Cognatio ; ezeknek ágaik pedig 
Família , Stirps nevezeteket nyertek a' Hazai ré- 
giségekben. A' Família nevezet alatt mind az ál- 
tal nem csak a' Nemzetségi származatok, vagy 
Ágok , hanem néha a' Nemzetségekhez tartozott 
Szolgák , valamint a 1 Királyi Udvari-szolgák, g) 
sőt későbben a' Nemesek is értetődtek, h) Egyéb- 
eránt Hazánk' Nemzetségeinek Jussaik Hazánkba 
méltán első helyet érdemelnek: ugyanis a 1 Nem- 
zetségek Jószágaikat, mellyeket többnyire a' Ha- 
za felosztásakor nyertek, valamint szinte több- 
nyire azokat is, mellyeket Királyi Adomány ál- 
tal szerzettek valóságos Földes - Uri vagyonos 
(proprietarius) és örökös (haereditarius) jussal 
bírták a'kor: midőn későbben a' Serviens Ne- 
meseknek a'beli Jussaik, minthogy azok több- 
nyire a' Váraktól elszakasztott Jószágokból álot- 
tak a' Királyok által szorosabb határok közé szo- 
ríttattak, a' mint a' következendőkben ki fog tet- 
szeni. Ugy szinte a' Nemzetségek mindenkor a' 
Haza legfőbb tagjainak tekéntettek, 's ezek vol- 
tak többnyire Tagjai a' Hazai leg főbb Méltósá- 
goknak, mellyek hajdan Prlncipatus; későbben 
pedig Hegni Baronatus névvel fordultak elő, a' 
millyenek tudniillik, voltak a 1 Vezérség Nádor- 
Jspányság , Bíróság , Bánsága Vajdaság 'sa't. 
Meg is különbőztették a' Nemzetségi Jussokat 
folyvást minden Királyok egész I-ső Mátyás Ki- 
rályig; de a' ki már úgy látszik hogy azokat vól- 
taképen nem esmérte, i) Különben az e'féle Nem- 
zetségek, minthogy Nemesek 's Nemzetségből 



— ( 38 )- 

valók voltak ; ugyan azért Nemes [s Nemzetes 
Czímmel ruháztattak fel ; midőn pedig Vitézek- 
nek üttettek (minthogy ezek közül üttettek leg- 
inkab Vitézek) a'kor ok másokat is Vitézeknek 
üthettek , és illy énkor már a' Nemes Nemzetes 
Czímeken kívül a 1 Vitézlő Czímmel is meg tisz- 
teltettek, k) Az Oklevelekben 's egyéb régiségek- 
ben pedig a' Dominus Czím Királyainktól is meg- 
adatott a' Nemzetségeknek , valamint szinte né- 
ha a' Nemzetségek magokról is azon Czímmel 
emlékeztek. 

a) Lásd PRAYT. in Annál : Vet. 116— 17. lap. 
Egy ezt. Béla Király Névtelen Jegyzőjét in scriptoribus 
rerum Hung, 11. és 14. lap. 

b) Lásd WERBŐCZY III ikUész /,-ik Czím, 

*0Lásd JOAN: THÜROCII Chronicae Hun%. in scri- 
ptoribus rerum Hung., pag. 132. valamint KEZA 
SIMON Krónikáját is. 

d) Lásd I-sö Lajos Tör* Könyv. 11-ik Czikkelyét. 

e) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN Úrnak A' Magyar Or- 
szág Gyökeres Régi Nemzetségeiről Pesten itJ20-ba 
ki adott Könyvének 43. 's köv: lap. 

f) Ugyan csak a* fentebb tisztelt Úr mond. könyv. 
66. és köv : lap ; 

&•) Ugyan csak a* most emiétett könyvnek 37, 38. lap. 

h. István Király egy 1266-lki Oklevelében e'képen 
szól. ,,de Jóbagionatu , et conditione Castri prae- 
dicti — penitus eximentes , ad libertatém et nume* 
Tum ceterorum Servientium , nostr&rum Regalium 
-— duximus transferendos , ita quod : de cetero 
iam ipsi quam eorum heredes inter aulicos nostros 
computabtles irrevocabiliter — . habeantur „ 's a* t. 

i) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN ür m. könyv. 88. 
és 89. lapján Mátyás Király 1436. Oklevelének sza- 
vait , 's a 1 tisztelt Úrnak a'ra tett vélekedését. Meg 
láthatni azon Oklevelet PRAYnál is in Comentat. 
Hist: de veteri Reginas coronandi more. 1792.10. 
lap. 

k) Ugyan csak TT. HORVÁT ISTVÁN Úr m. k, — 
I05, lap. 



-C 39 )- 

217-/A §. Hazánli JVemesseirol , 's azoknak 
Czimjeikró/. 

Hogy Hazánknak első Nemessei a' Nemzet- 
ségek voltak légyen, azt az előbbi §. mondottuk. 
Voltak azonban utóbb a' Nemzetségeken kivűl 
más rendű Nemesek is a* Hazában, kik a' mint Il- 
ik Andrásnak Arany-szabadság leveléből ki tet- 
szik , már Sz. István Király által szép szabadság- 
gá! meg ajándékoztattak , de a' következő Kirá- 
lyok által azon szabadságok igen meg csorbítatott , 
's csak Il-ik András Arany-szabadság-levele által 
erősítettek ismét meg. Hívatattak pedig ezek : Ser- 
vientes Regiig vagy Regales , az az: Magyarúl- 
hi rályi Szolgáhna k , (valamint ez 11-ik András- 
nak sokszor emiétett Arany-szabadság leveléből 
ki tetszik) kiknek is kötelességek volt kivált mi- 
dőn az Ellenség a' Hazára ütött a' Hadban fejen- 
ként a' Királyt követni. Ezekből álott régenten, 
valamint szinte innen veszi eredetét az tnsure- 
c£/o, vagy is a' Nemes-fel kelő-sereg, melly haj- 
dan Királyi Bandériumnak is (Bandérium Regi- 
um) neveztetett. A' Nemesek sokakban különböz- 
tek a Nemzetségektől egész I-ső Lajos uralko- 
dása koráig, a' midőn is végeztetett, hogy min- 
den néven nevezendő Nemesek a' Hazában egy- 
egyforma szabadsággal éljenek, a) Különböztek 
pedig a' Serviensek a' Nemzetségektől abba is, 
hogy azok Jószágaikat közönségesen Királyi Ado- 
mány mellett bírták, a' midőn különösen a' tisz- 
ta Tőrsökös Magyar Nemzetségek Jószágaik- 
nak nagyobb részét a 7 Haza' elfoglalásakor osz- 
tály által szerzettek; úgyszintén a' Nemzetségek- 
nek Jószágaik vagyonos (proprietarius) és örö- 
kös (haereditarius ) Földes -uri igazzal hozzájok 
tartó /.ott, a' midőn a' Servientesek közül ellen- 
ben sokan csak Birtokos - igazzal ( jure posses- 
sionarío) bírták Jószágaikat. Voltak azonban 



-( 40 )- 

ezek közül is ollyanok , kiknek Jószágaik vngyo- 
mos , 's Főldes-úri Jussal hozzájok tartozott , 
és leg inkáb ba ollyan Jószágot nyertek ajándék- 
ban, akár a' Királytól, akár pedig a' Nemzet- 
ségektől, mellyek a' Várakhoz nem tartoztak, az ol- 
lyakat örökös Jussal ; az ollyakat ellenbe, mellyek a' 
Vár Földjéből szakasztattak ki nékiek, töhnyire csak 
birtokos-igazzal bírhatták. Nem csudáikozhatunk 
tehát azon , midőn olvassuk, hogy némelly Ki- 
rályok némely Nemesektől az ajándékozott (de 
csak a' Várakhoz tartozó) Jószágokat visza szed- 
ték légyen; mivel több Királyoknak bő-kezű- 
ségek által a' Várakhoz tartozott Jószágok anyi- 
ra el idegenittettek , hogy a' miatt a' Polgári- Al- 
kotmánynak, mellynek azon Jószágok voltak 
egyik erős talpkövei , le roskadásától lehetett 
tartani. Különböztek továbbá a' Serviens Neme- 
sek á' Nemzetségektől anyiba is, hogy a' Nem- 
zetségek , ki vévén a' Haza védelmét , minden te- 
hertől mentek voltak, a* Serviensek ellenben, 
kivált a' Vár' Jószágait birok , a' katonáskodá- 
son kivűl, más egyéb terheket is , mint a' tized- 
adást, b) \s egyebeket c) viselni tartoztak ; 's ugyan 
e'ről emlékezik VERBŐCZY isll-ik Rész: 14. Cz. 
12. 13. §. A' Servienseknek tehát Nemesi, vagy No- 
bilis nevezetjek a 7 XIII-ik Századnak szűleményje; 
a' midőn a' Nemzetségek, *s az Vagyonos Jus* 
sal bírt Jószágos Nemesek már praenobilis po- 
tens , vagy potior Nobilis, primi , puri , veri 9 
natarales , és aurea libertate , gaudentes 
Nobiliseknek, d) az az : fő Nemeseknek nevez- 
ték magokat. Különben a' Serviensek későbben 
tulajdon Biráikkal is bírtak, mellyek Latánúl Ju- 
deoc Nobilium ; Magyarán pedig Szolga bírák' 
nők hívatattak , \s innen veszi eredetét a' mai 
Szolgabírói hivatal. Szükség továbbá itten meg 



-( 41 )- 

jegyezni: hogy az Egyházi főbb személyeknek is, va- 
lamint az Érsekeknek , »s Püspököknek, és Nem- 
zetségeknek is e) voltak tulajdon Serviensei , de 
a' mellyek a' Királyi Serviensektől különböztek, 
'snem is voltak valóságos Nemesek, hanem csak 
elsőségek volt a' megnemesedésre ,'s ezaz eredete 
alkalmasint a' mai Praedialis Nemességnek. A' 
mi a' Servienseknek Czímjeiket illeti : jóllehet a' 
régibb Oklevelekbe semmi ollyas különös Czím- 
mel nem bírtak, későbben azonban Egregius ; 
f) Feleségek, 's Leányaik pedig Generosa Czím- 
mel ruháztattak fel. 

a) Lásd I-sö Lajos TÖrv. Könyv. Il-ik Czikkelyéfc , 
mellyröl KOLLÁR (i n amenitatibus Voium. II. pag- 
94. 's a t. ) azt vélte , hogy azon Törvény által a' 
Nemesek, 's a* Vár' Katonái tétettek egyenlőkké. 

d) Lásd in Sylloge Decretor : pag: 22. Hl-ik András 
I29i-ik T. K, 26-ik Czikk: Ugyan ott Ulászló 1440- 
iki í-ö Czikk: 's a* t # 

c) Lásd Ilik András , Arany-petsétes-levelének 3-ik 
Czikkelyjét. 

d) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN Űr' emiétett köny- 
vének 90. 91. lap. 

é) IV-ik László Király egy 1288-iki Oklevelében e'- 
képen szól ,, quod Magister Thomas Tolpos dictus 
Serviens Magistri Laurentii filii Laurentii , exhi- 
búit Nobis literas nostras super collatione quarun- 
dam terrarum 's a' t. 

f) IV-ik Béla egy 1260-iki Oklevelében e'képen szól. 
Cum fidis Baronibus, et Egregiis NoblUbus i( 

218-*& Kiket kelletik a J régi Oklevelekben elo 
forduló, Principes, Primates, Summates , 
Magnates nevezetek alatt érteni. 

Minekutána mondottuk azt : hogy a' Ha- 
za' Nemzetségei, 's a' vagyonos (proprietarii) Ne- 
mesek a' leg főbb Tagok voltak az Országban , 



-< 42 )- 

kovetkeze'sképen a' Méltóságokra is mindenek 
előtt számot tarthattak; sót az Ország' Gyűléseibe 
is meg jelenni tartoztak , kétséget sem szenved , 
hogy a' Principes , Primates, Summat.es , Mag* 
nates nevezetek alatt az Püspökökön , kivűl , 
némelly főbb Tisztségben lévőket, melíyek haj- 
dan Principatus , a' kik pedig azt viseltek Prin- 
cipes \ a) későbben pedig Hegni Baronatus, 
vagy Hegni Barones nevezettel fordulnak elő 
a' millyenek voltak a' Vezérség , Nádor-Ispány- 
ság , Bánsága Vajdaság , Despotaság , % s 
Béróság, b ) valamint a' Nemzetségeket is kelle- 
tik érteni. Hivatattak pedig különösen a' Nem. 
zetségek, 's némelly örökös ( haereditarii ) Neme- 
sek Magnásoknek vagy Majoreseknek, Magya- 
rosan Nagyoknak , vagy Nagy- Uraknak azért : 
hogy a' kissebb rendű Nemességtől megkülön- 
böztessenek, c) Külömben az éféle elő kelő 
Tagok régenten Dominus-, későbben pedig Mag- 
nificus; vagy Spectabilis és Magnificus Czím- 
mel is ruháztattak fel Okleveleinkben. 

a) Még I-sö Mátyás 14R7-ÍUÍ Oklevelében is elo for- 
dulnak némellyek a Pí ineeps nevezet alatt e'képen : 
Item Pfincipes in Hungária-, Dominus Banus Dal- 
matiae Croatiae Sclavoniae , D. Despotus Serviae , 
D. Banus Boznae, D. Vajvoda Valachiae , D. Vaj- 
voda Austriae, D. Banus Machoviensis , D. Banus 
Nándor Albensis , D Banus Zevriniensis , D. Co- 
mes Themesiensis , D. Comes Posoniensis. 

b) Kun László Király 1279-iki Levelében a' Kun Nem- 
zetségi Biróról e'képen emlékezik:,, assidente ei 
Judice seu Principe qni in Generafion? qualibet 
fuerit institutus ,, Szinte így szol István Ifjabb 
Király is egy 1262-iíu Oklevelében : " cum consen- 
su , beneplacito , voluntate, et approbatione unj- 
versorum Baromim et Nobilium nostrorum , neo 
non requisito Principum Cumanorum consilio. ,, 

e) Lásd SzJstván Király Il-ikTöryény Könyr: 83. Fejezet. 



-( 45 )- 

21Q-zA §• A Nádor-lspány okról (Palatínus) 
'$ azoknak megtiszteltetésekről. 

A' Nádor-Ispányi hivatal már Sz. István Ki- 
rályunk' Uralkodása alatt nem volt esméretleo 
Hazánkban. Az azon tisztségben lévő, hol Pala 
inus , hol Comes Palatii ^ hol Comes Pala~ 
tinus Latán nevezetekkel ruháztatott fel. Hon- 
nét vette légyen Magyar Nádor-Ispányi neveze- 
tét nem bizonyos? TIMON Imago antiquae 
Hungáriáé 's a' t. Czímű Könyvének H-ik Rész: 
42. lap;án azon Magyar nevezetet ezen Tóth sza- 
vaktól Na dw u r, melly Udvari-Fő-Tisztet tészen , 
származtatja ; én mind az által azt kételkedés nél- 
kül el nem hihetem. De akár hogy légyen a' do- 
log , elég az hozzá : hogy ezen hivatal nálunk 
mindenkor Fő Hivatal volt. Ugyan is a' Nádor- 
lspány már Sz. László üdéjében a' Királyi Udvar- 
ban, vagy Curiában mindenféle Emberek' ügyes 
bajos dolgait végezhette; a' Királyi Curián kí- 
vül mindazonáltal csak az Udvarnikoknak,'s még 
azoknak, kik jó szántokból hozzájok mentek, 
dolgait ítélhette ; a' valóságos Nemesekét pedig 
nem. aJÍII-ik Béla Király üdéjében pedig a' Fe- 
hérvári minden Esztendőben Sz. István napkor 
kezdődő Királyi Törvény-széken, ha a' Király 
jelennem lehetett a' Nádor-lspány végezte az 
ügyes bajos dolgokat , 's némellyek szerént ugyan 
ezen Király alatt engedtetett az meg a' Nádor 
Jspánynakleg előbbször, hogy a' Királyi Curián 
kívül is ítélhessen minden Világiakat, b) Il-ik 
András' uralkodása alatt szinte az a' hatalom ada- 
tott a' Nádor-Ispánynak , hogy minden féle Em- 
berek' ügyes bajos dolgait végezhesse , ki vévén 



— ( 44 )— 

(Dos) 'saz házasságot illető ügyes bajos dolgo- 
kat. Különben TIMON fellebb emJétett könyvé- 
nek lapján azt jegyzi meg : hogy a' mint némelly 
Oklevelekből észre vette, ezen hivatalt iV-ik Bé- 
la alatt minden Nádor Ispány csak Esztendeig vi- 
selhette. Ugyan csak IV-ik Béla , uralkodása alatt 
tapasztalhatni azt is, hogy már a'kor a' Nádor 
Ispány a' Kunoknak Birája volt, 's a' Nemzetsé- 
gi Bíróval egyetembe ítélt, e) melly hatalma al- 
kalmasint a' Magyar Nemzetségeknek is ügyes 
bajos dolgaikra ki terjedett d) olly formán mind- 
azáltal, hogy midőn a' Nemzetségek, 's talán a' 
Nemesek dolgait is visgálta , a'kor nem a' Vár- 
ban, hanem a' szabad-mezon tartott Törvény- 
széket; e) midőn ellenben a' Vár lakossainak 
ügyes bajos dolgaikat végezte, a'kor a' Várakba 
is tarthatott Itélö-széket. f) Egyéberánt minő nagy 
ki terjedett hatalma volt a' Nádor-Ispánynak a* 
Törvénykezésben Hazánk' Törvényei eléggé 
bizonyítják ? Itten még azt lehet ezen Hivatalról 
me^, jegyezni: hogy azon hivatalhoz a' Királyi 
Helytartói hivatal (Locumtenens Piegius) már 
1485-ben kapcsoltatott. (Lásd 1485. 10. T. Cz.) 
Nem vóhak a/.onba ezután is folyvást minden 
Nádor-Ispányok egyszersmind Királyi Helytartók 
is ; sőt úgy lehet észre venni , hogy a' F. Aus- 
triai Ház' uralkodásáig nem is voltak a' Nádor- 
Ispányok egyszermind Királyi-Helytartók; azon 
Felséges Háznak uralkodásától fogva pedig ki vé- 
vén Nádasdy Tamás Nádor-Ispányt, ki I-ső Fer- 
dinánd Király alatt élt, egész Ilik Mátyás Király 
Uralkodásáig a' Nádor-Ispányi hivatal meg szűnt 
lenni, 's a' helyett Királyi - Helytartók voltak az 
Országban. 

a) Lásd Sz. László III. T. K. 3-ik Fejezet. 

£)LásdPAULI HAJNIK História Juris Hangarici # s 
a' t. Badae 1B07. Tab, IX. 






-( 45 )- 

c) Lásd TT. HORVÁT. ISTVÁN Urnák a* Magyar 
Országi gyökeres régi Nemzetségekről. Pesten 1820- 
ha kiadott Könyvének 38-ik lap; a' hol is a' tisztek 
Úr Hun László Király 1279. Oklevelének e* követ- 
kezendő, sorait adja elő ,,Nec hoc praetermittimus , 
quod üdém Domini de Comanis, et Nobiles et Univer- 
sitas Comanorum Judicio Palatini Begni nostri 
subjacebunt , sicut tempore Belao Begis avi nostri 

fuerat institutum , qui quoslibet cum Incoiis Begni 
nostri in omnibus articulis iudicabit , assiden- 
te ei J udice. , seu Pr i ne ipe , qui in gene- 
ratione qualibet fuerit institutus , prout a tempore 
avi nostri exstiterat observatum ; \r a t. 

d) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN Úr fellebb emlé- 
tett Könyv. 105. lap. 

e) Lásd lll-ik András 1298-iki Tör. Könyv. 05-ik Czik- 
kelyét (Sjrlloge Decretorum~\>8i%. 39) 

/) Lásd lll-ik András 1298-iki T. K. 52. Czikk : ugyan 
a* mondott könyvben, 

220-ií §. Az Ország Riráiról (Judex Curiae 
Regiae,) 

Az Ország' Bírói hivatal is, már Sz. István 
Király uralkodásától fogva veszi eredetét, 's kü- 
lönbbféle nevezeteket nyert a' régiségekben. Ne- 
veztettek pedig az Ország' Bírák mindenek előtt, 
's mint egy a' XII. Század vége feléig többnyire 
Comes Curialis Regis , 's Regiijs , vagy Judex 
Curialis Regiiisoknak, melly nern egyebet , mint 
Királyi-TJdvar-Bírát jelentett ; utóbb azonban '» 
kivált a 1 XlII-ik Század' vége felé leg inkáb Co- 
mes Curiae Regiae, vagy Judex Curiae Regiae , 
sőt néha az újjabb üdőkben Regni Hungáriáé 
Judex Curiae névvel is fordulnak elő az Iromá- 
nyokban. Melly (időtől- fogva neveztettek Magya- 
rosan Ország' Bíráinak ? nem bizonyos ; a'nyi 
mindazonáltal hihetőnek látszik lenni , hogy mi- 
nekutána hatalmok a'nyira nevekedett, bogyaz 



-( 46 )- 

Országban mindenféle embereket ítélhettek, 'sa' 
Királyi Curián a' Király' személyét viselték ^nyer- 
ték azon Országbírói Magyar nevezetjeket. Elo 
fordul továbbá némelly Oklevelekben az Aulae 
Regicte Judesc nevezet is , melly ha ugyan az Or- 
szág Biráját jelentette é régenten ? alítani nem me- 
rem ; jól lehet azon nevezetnek a' többi fellebb 
emiétett nevezetekkel való hasonlatossága miatt azt 
méltán alíthatni. Egyéb erántúgy látzik, hogy az 
Ország' Bíráinak hatalmok a'dig , míglen a' Ná- 
dor-Ispány a' Királyi Curián itélt, sokkal kissebb 
volt, 's nem is emlékeznek róla Törvényeink 
egész II. András Királyig ; ezen Királynak Arany- 
szabadság-levelébe (Lásd a' Törvény tárban) azon- 
ban , már szabadság adatik az Ország' Bíráinak, 
hogy a' Királyi Curiába (de nem azon kívül) 
minden embereket Ítélhessen; üdóvel pedig az 
Ország' Bíráinak hatalmok anyira nevekedett, 
hogy az ítélet-tételekben a' Király' személyét is 
viselték, és ollyas Peres dolgokat is, a' mellye- 
ket a' Nádor-Ispányi-Széktol fellebb vittek a' per- 
lekedő Felek, ha a' Királynak magának nem tet- 
szett, tehát az Ország' Bírája ítélte meg; aj kö- 
vetkezésképen már a 7 Törvénykezésben mintegy 
fellebb való Bírói személyt viselt, minta' Nádor 
Ispány. Innét tehát nem ok nélkül lehet azt is kö- 
vetkeztetni , a' mit TT. HORVÁT ISTVÁN Úr is 
(Tud. Cyüjt. 1819. IX. Köt. 8Ö-ik lapján) emlét: 
hogy t. i. régenten a' Speciális Praesenti a Regia 
nevezet magát a' Királyt ; (Lásd I-ső Mátyás IkSq. 
Tör. Könyv. 55-ik Czikk, in Sylloge Decr. 172. 
lap.) a' Perscmalis Praesentia Regia nevezet 
pedig az Ország' Bíráját, illette. Nem kell mind- 
azáltal mind ezek mellett is azt gondolni, mint- 
ha a' Nádor-Ispányi méltóságot , az Ország' Bí- 
rói hivatal felül haladta volna; mivel a' Nádor- 
Ispányi hivatal nálunk minden üdőben a' leg el- 



-( 47 )- 

ső méltóság volt a' Király után; jól lehet külön- 
ben a' Nemzeti Máseumba lévő egy régi Okle- 
vélben olly formát is olvastam, melly szerént az 
Ország' Bírája a 7 Nádor-Ispányt bizonyos Tanú- 
vallatásnak (lnquisitio) végbe vitelére szorgalmaz- 
tatta. Különben itt szükség még tudni : hogy Co- 
mes, vagy Judex CurioLisokat a' Királynék is, 
sőt az Országnak némelly Nagyjai, íőbb Nemes- 
sei, vagy Nemzetségei is tartottak , 's innent ve- 
szi eredetét a' mai Uduarbi'rói hivatal. Ezek azon- 
ban (ki vévén a' Királyné Júdea: C arialissait , 
mellyek szinte mint a' Királyoké, Judex Curiae 
Regináé nevezettel is felruháztattak) csak több- 
nyire Comes, vagy Judex Curialis nevezetet 
nyertek a' régiségekben ; jól lehet találtam már 
egy ollyan példára is, hogy a' Tárnok-mester- 
nek' Udvarbírája Judex Curiae Czímmel tisztel- 
tetett meg bizonyos Oklevélben, b) Ugyan csak 
voltak a' Vár' Bíráinak is különös Udvarbírái, 
vagy Comes Curialissai, mellyekről a' követke- 
zendőkben lészen emlékezet. A' mi a' Vice Ju- 
dex Curiae Regiae hivatalt illeti : ha vallyon az, 
ugyan egy üdőben születetté a' Judex Curiae Re- 
giae hivatallal ? nem bizonyos ; én leg alább a XIII. 
Századon túl semmi Ali - Ország' - Birájára még 
e'dig nem akadtam. 

a) Lásd TT. HORVÁT ISTÁN Űr. Magyar Gyö- 
keres régi Nemzetségeit a' 106. lapon. 

b) Róbert Károlynak egy T525- ik Levelében ezek ol- 
vastatnak : „quod Comite Petro Judice Curiae Ma- 
gnifici Viri Demetrii , Magistri Tavernicorum no- 
strorum ab una parte ; 's. a' U 

221-/A A* Haza Báróiról \ vagy is Szabad- 
ZászlóssairóL 

K Bárói nevezet, vagy is méltóság, már Sz. 
István Király' üdéjétől fogya nem idegen dolog é- 



-( 48 )- 

des Hazánkban, a) és szinte azon értelembe 
vétetett nálunk is, valamint némelly más Orszá- 
gokba is. b) Neveztettek pedig mindenek előtt 
Bároknak azok a 7 Nemzetségek, 's vagyonos, (pro- 
prietarius) de nem birtokos (possessionati) Ne- 
mesek , kiknek a'nyi Jószágaik , 's Alattvalóik vol- 
tak , hogy egy Zászló- (talán innét vészi eredetét 
hogy : Száz ló ) alja katonaságot vihettek a 1 Kirá- 
lyi Táborba, 's ugyan innét vették, azon Szabad- 
Zászlós) (Száz lovas) Úr Magyar nevezetjeket is. 
Azon Zászló-alja katonaság tehát, mellyet a' Ha- 
za' Bárói ki alítottak, hívattatott Bandériumnak, 
az az privatorum Bandériumnak , és innét vi- 
lágos, hogy a' Bandériumot csak azok a' Neme- 
sek tartoztak ki alítani, kik örökös Jószágokat; 
(bonum haereditarium) nem pedig a' Vár Jó- 
szágból bírtak, c) Voltak azonban az örökös Ne- 
mesek között ollyanok is, kiknek nem volt a'nyi 
birtokok , hogy egy Zászló-alja Katonaságot ki 
alít hattak volna , és az illyenek , minthogy kü- 
lön Zászlót nem vihettek , tehát más Szabad- 
Zászlósnak Seregéhez ; de a'kor sem a' Királyi , 
vagy a ' Vármegyék' Zászlóihoz kapcsolták Né- 
peiket, 's alkalmasint az illy szegényebb Örökö- 
sökről szól Mátyás Királynak l/*5(). 39. Gzikkelye. 
d) Vitézkedtek pedig az illy Zászlós-Urak alatt 
rész szerént a' Nemzetségeknek Tagjaik; rész- 
szerént azoknak Szabadossaik , (Líbertini) 's nem 
is tartoztak máskor a' hadba menni , mint a'- 
kor , midőn a' Király személyesen is meg jelent. 
Különben a' későbbi üdőkben a' Bárói méltó- 
ságot Szabadság-levelek által is osztogatták Kirá- 
lyaink , de már í e'kor a' fellebb le írt Bárói 
méltóság nagy változásokat szenvedet. Talál- 
tatnak továbbá nálunk. Hívatalbeli Bárók is; 
(Barones ex Officio) kik néha Barones Begis 
vagy Regni Barones nevezettel is tordúlnak elő ; 

de 



-C 49 )- 

de már ezek a' későbbi üdonek szüleményjei , 
és már e'kor a 1 valóságos Bárók , vagy is a' Sza- 
bad-Zászlós-Urak magokat Természetes, vagy 
Született Báróknak (Barones Naturales) nevez- 
ték , azon okból: hogy meg különböztessenek 
a' Királyi Báróktól e.) Az Hivatalbéli, vagyis az 
Ország' Bárói közé tartoztak alkalmasint régen- 
ten minden Nádor-Ispányok, Vezérek, Bánok, 
Vajdák, az Ország' Birái , 's talán más felsőbb 
Birák is ; ugy szinte a' Királyoknak 's Királynék- 
nak , Tárnok ; (Tavernicorum) Ajtón álló ; ( Jani* 
torum) Pohárnok ; ( Pincernarum ) Asztalnok; 
(Dapiferorum) Lovász , (Agazonum) és Szoba- 
mestereik ; (Cubiculariorum Magistri) nem külön- 
ben az Királyi Udvar-Mester; (Magister Curiae 
Piegiae ) későbben azonban a' mint VERBŐCZY 
I-ő Kész Q4-ik Czikkelye mutatja, csak némellyek 
számláltattak a' fellebb emiétettek közül az Or- 
szág' Bárói közé. Egyéb eránt régenten a' Szabad- 
Zászlósok is csak Uraknak (Dominusj tisztel- 
tettek meg; a' kiket pedig mostan Ország' Bá- 
róinak nevezünk, azok többnyire Magister Czím- 
mel ruháztattak fel a' Királyok által. Későbben 
leg közönségesebb Czímjek volt minden Bárók- 
nak a' Magnificus Czím, f) mellyhez üdővel a* 
Spectabilis is e' szerént , Spectabilis ac Magni- 
ficus, hozzá kaptsoltatott ; g) az újjabb üdők- 
ben pedig a' Királyokon kívül mások , minden 
Báróknak az Illustrissimus Czímet meg adták, 
sőt azt a' Fejedelmek néha mások által meg-adat- 
ni is parantsolták. h) 

«) LásdSz. István I-ső Törvény Könyv 4-ik Fejezet. 

b) DÜ FRESNE (Glossarium ad Scriptores *s a 3 f.) 
könyvében e'képen írt a' Bárókról : ,, Barones in 
Begno Aragóniáé ut auctor est Vitális Episcopus 
Oscensis iidem sünt, — qui scilicet pluraiilate Va- 
sailorum decorantur 9 cUm quibus in exercituTYl 

Diplomatika HL Dar. D 



— (, 50 )- 

pergunt , cum a Rege evocantur. Quo sensu etian* 
branci , Barones appeliant , q i Vexill t in praeliis 
edunuhti et cum Vatallis suis prareuntHuj iisdern 
bexillis in praelio pro Hege p gnant, 's a' t. 

ő) Még az 1.500 íki 2 iki Törvény Czikkely is megkü- 
lönbözteti azrkat a' Jószágokat , mellyekhez a' 
Bandérium kötelesség vóit kötve, más egyéb Neme- 
si Jószágoktól. 

d) Azon i45'2: 39-iki Czikkely e'képen szól: ,, P ae- 
terea sünt plures Nobiles qui quod<immo&» Sta- 
tum Baroniae seu alium honestum jtatum ultra ce~ 
teros NobiUs habcnl ** 

e) Mátyás Királynak 1487 ikí Oklevelében markét féle 
Bárók emiétetnek e'képen: ,, Item Barones ex Of- 
fi io ín Hunsraria O. Palatínus Hung: D» Conies 
Curiae Regibe Majestatis , D. Magister Tavernico- 
rurn" Hí Maj. D. Thesiurarius , R. Maj. Item Prin- 
cipes in Hungária (már fellebb ezeket cm. étettük} 
Item Birones Naturalcs in Hungária: Dominns 
Dux Laurentius de Ujjlak, Domini (Jomites de 
P í *augepanibus , D, Comes Scepusiensis 's a' t. 

f) Lásd I.sö Lajos' 's 'Sigmond' Tör : Hönyveinek 
végezetein. 

g) Lásd 1 sö Mátyás VI ik Törvény' Könyvének végén. 

h) Báró APOR 1STV/ÍNN/VK 1696-ban adott Szabad- 
ság- levélbe parantsoltatik as lllustrissimus Czimnek 
meg adása (Lásd TT. SGHWARTNER M. Úr' Di- 
plomatikájának 26ö-ik lap. 

222-ik §. Á Királyi Tárnok ( Tavernicorum ) 
Pohárnok (Pincernarum) Lovász (Agazo- 
ftuiti) Ajtón-áló (Janitorum) dsztalnohMes- 
terekről ( Dapiferorum Magistri) 's egyéb 
Udvari Hivatalokról. 

A' Királyt Tárnok, Pohárnok, Lovász, 
A}ton-áló t A^zralnok mesterek , V egyéb 
lllves Udvari hivatalok már Sz. István Királyunk- 
tól veszik lételeket Édes Hazánkban, a) Tartot- 
tak pedig illyen hivatalba lévőket nem csak a* 



-( 51 )- 

Királyok, hanem a' Királynék, és az Ifjabb Kirá- 
lyok is. (Pteges Juniores) Ezen hivatalok régen- 
ten nem voltak olly fényesek mint azokat mái 
napon lenni tapasztaljuk; de valamint minden 
Királyi Udvari hivatalok üdővel nagyokká lettek, 
úgy ezeknek is fényességek napról napra öreghe- 
dett. így a' Tárnok Mesteri hivatal már Ill-ik 
András üdéjébe elő kelő, hivatal volt; mivel 
már a'kor a' Királyok az Ország' meg egyezésé- 
vel tették a' Tárnok - Mestereket. Kötelességek vo t 
pedig a' Tárnok-Mestereknek a' Királyi külső gaz- 
daságokra , mint a 1 só-eladásra ., az életből a' Kilen- 
czed' és Tized' bé szedésére 'sa' t. fel vigyázni. 
A' Lovász-Mester a' Királyi marhákra 's lovakra, 
c) az Asztalnok *s Pohárnok Mestereknek pedig 
a' Királyi Asztalra gondot viselni. Mi hivatalok 
lehetett a* Szoba, és Ajlón-áló-Mestereknek? ha 
csak az nem, a' mit nevek jelentett, nem bizo- 
nyos, d) Különben a' Tárnok Lovász és Pohár- 
nok Mestereknek széjjel az Országban voltak 
Alatt-valóik is , kiknek szolgalatjukkal a' most 
mondottak éltek, e) 

á) Már Sz. László Király 111-ik Torvény K. i5. Fej : 
elé fordul az Agazo hivatal. 

b) Lásd III. András 1291-iki 9 ík Cz : (in sylloge De~ 
cretor pag. 18.) 

c) Lásd Sz. László Király III. T. Könyv. i5. Fejezet. 

d) Lásd ezekről KOLLÁRT, in Amaenitatibus , 
's a' t. 157. i58. 1. 

e.) Béla Király egy 1260-iki Oklevelébe e'képen szól. 
,, salvo eo , quod Udvarnici , et Tavernici ac cete- 
ri Servilis Conditionis homines , „ 

223-* h §. Á* Comesekröl és azon szónak régi 
értelméről. 
A' Comes szó, 's hivatal már Sz. István Ki- 
rályunk' uralkodása alatt nem volt esméretlen 

D 2 



— { 52 )— 

Hazánkba, de más értelembe vétetett mint mai 
üdőben, 's nem egyebet tett, mint Bírói hi- 
vatalt. Ugyan is ha meg tekéntjük régi Törvé- 
nyeinket, több ollyas Czikkelyeket találhatunk, 
mellyekből a' Comes szónak Bírót jelentő ér- 
telme eránt meg győződhetünk, a) így az Or- 
szág' Bírája majd Comes Curiae Regiae , majd 
ismét Judeoc Curiae Regiae ; a' Vár' Birái is 
hol Júdea: Castri; hol pedig Comes Castri* 
vagy Parochianus nevezettel ruháztattak fel régi 
Törvényeinkben , 's Okleveleinkben ; sőt a' mi 
több, úgy látjuk , hogy a' Városi, vagy Falu- 
si Bíró is , hol Judecc Villae, hol pedig Comes 
Villae nevezetet viselt, b) Minekutána tehát a' 
Comes szó valóságos Bírói hivatalt jelentett, két- 
séget sem szenved, hogy a' Magyar Nemzetsé- 
geknek mindnyájának ; valamint a 7 Kun Nemzet- 
ségeknek is, c) voltak tulajdon Birái, kik Ju- 
dex , Comes , vagy Princeps Generationis ne- 
vezettel ruháztattak fel , a' kik a' Nemzetségi 
ügyes bajos dolgokba a' Nádor Ispányal egye- 
tembe ítéltek, melly ítélettel ha valamellyik Fél 
m g nem elégedett, a' Per a' Fejedelem, vagy e' 
helyett az Ország' Birája eleibe bővebb meg vi's- 
gálás véget vitetett, d) a' mint a' következendők- 
ben is ki fog tetszeni. 

ö) Lásd a' többi közt Sz. István Király H-ik T. Könyv. 
43-ik Fejezetjét , a* hol ez mondatik : ,, Si quis 
militum Judicium a suo Comite recte judicatum 
spernens ad Regem appellaverit. *s a* t. 

b) TT. HORVÁT ISTVÁN Úr is hoz fel a y régi 
Gyökeres Magyar Nemzetségekről irt Könyvébe 
a' Varadi tüzes vas próbákról szóló Jegyző Könyvből 
egy illyen példát mellyböl alkalmasint - a* Falusi Bi» 
ráknak Comes nevezetjek említetik, és pedig ezen 
szavakkal : P^ulus Opilio Vice-Comes in Viliét 

' Ad * impetiit Dominum Tengúrd 4 * 

e) Lásd a* 219. §. a* v) jegy alatt. 



-( 53 )- 

d) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN ür m : K. 105. 
lap : 

22k-ik §. A % FároKy vagy is Vármegyék Bi 'rá- 
ír ól, mellyek későbben Supremus Comes 
( Fö Ispáiy) nevezettel fordulnak elő az 
Oklevelekben , '$ egyebekben , nem külön* 
ben ezeknek Ali bírájokról. 

A' Varok' vagy Vármegyék' Bírái, mellyek? ré- 
genten Comites Castri, Comites Parochlani 
nevezeteket nyertek a' Törvényekbe, 's egyéb Ok- 
levelekbe, mar Sz. István Király alatt nem vol- 
tak esméretlenek az Országba , 's veszik eredete- 
ket a'tól az üdőtől fogva, a' midőn Hazánk leg- 
előbbször Vármegyékre fel osztatott; legyen az, 
hogy ezen fel osztás Geiza Vezér , vagy pedig Sz. 
István Király alatt történt légyen. Ezen hivatal 
régenten is igen fényes hivatal volt, mivel kivé- 
vén az Egyházi személyeket, Nemzetségeket, 's 
Nemeseket, 's talán némelly Királyi főbb Embe- 
reket , az egész Vármegyében lakó népeknek 
ügyes bajos , valamint fenyítést maga után von- 
szó dolgaikat a' Várok' Bírái intézték el ; úgy 
szinte egyéb politicai dolgokra is főbb gondjok 
volt, sőt néha Katonai dolgokat 'is intéztek a) 
Az e'féle VaV Bíráinak voltak régenten All-bírái, 
vagy inkáb Udvarbírái , mellyek régenten Co- 
mes Curialis Parochianus nevezetet nyertek; 
utóbb pedig már Vice-Comes , vagy Magyarán 
AU-hpányoknak hívatattak. Ezek hasonlóul a' 
Vár 1 lakossainak kissebb ügyes bajos dolgaikat 
ítélték; úgy látszik mindazáltal, hogy ezeknek a' 
béli hatalmok nagyobb részben az ő Fejektől, 
vagy is a' Vár-bíráitól függött, b) Egyéb eránt 
TT. SCWARTNER M. Ur szerént a' Vár-bí- 
rái csak löOO-ik körűi nyerték a' mái Supremus 



-( 5U )- 

Comes (Fő Ispa'ny) nevézetjeket, 's a' tisztelt 
Úrnak álltása szemit azon hivatal régenien sem 
volt örökös, mivel némelly Fő-Ispánysági hiva- 
taloknak örökösen való áltál adása , csak a' XV. 
Századtól íogva a' F. Austriai Ház' Uralkodása 
alatt jött keletbe. De éri részemről csekély tapasz- 
talásom után úgy vélekedem , hogy régente n is 
voltak örökös Fólspányságok, (Supremi ac per- 
petui Comites) vagy is inkáb Vár-bíróságok, és 
ha nem hibázom 111-ik Andrásnak is 12gi-iki T. 
Könyv. 4*ik Czikkelye is a'ra mutat, hogy a' Vár- 
bírái , vagy is a 1 Fő-Ispányok azon hivatalokat má- 
sokra is, de nem Nemtelenekre ruházhatták; c) 
ha tehát azon hivatalt másra is ruházhatták , ter- 
mészetesen következik, hogy azon hivatal egye- 
nesen őket, és pedig örökösen illette. Szinte illyen 
örökös Fő-Ispányságokrólszólanak alkalmasint az 
1447. 4- az 1458 ik 8-ik Törvény- czikkeiyek is 
( Sylloge Decr. pag. 118. 138) 

á) A' Váradi Tüzes-vas próbáról szóló Jegyző -könyv- 
be ezeket olvashatni „Gum Voiouda Comes de Do- 
boka pervideret Extrcitum suum u 's a' t. Lásd Ki- 
tlis explorandae veritatis *s a. t, §. 304. 

b) Ugyan csak a' most emiétett [könyvbe olvashatni 
ezeket: ,, Tnnc POUL , Curialis Comes, ex prae- 
ceptn Domini juí Smaragdi Comitis eos discutiens 
ad Praudam per Pristaldum nomine Georgium mi- 
sít Váradiuum u *s a' t. 

c) Azon Törvény-czikkely e'képen szól ,,Nec etiam 
Barones , suas dignitates in certa quantitate pecu- 
niae locare permittemus. — Nec viees suas sive Ju- 
dicatus in Parochia conferri ignobilibus patiemur, 
(Lásd Sylloge Decretor 's a t. 17. lap. 

225-/A §. Mit kelletik, a' Comites perpetui li« 

béri , majores seu naturales , nevezetek , vagy 

Czimek alatt érteni ? 

A' Nemzetségek, valamint némelly vagyonos 
(proprietarii) 's örökséggel (haereditas) biró Ne? 



-( 55 )- 

mesék is a' nielly Varakat, vagy Helyeket bírtak, 
azokat ol!y tökélletes Földes Űri Jussal bírták, 
ho^y azokba, kivált a' Bíróságra nézve a' Vár- 
bíráinak, kik a' mint mondottuk Conütes Paro- 
chiani nevezetet nyertek , legkevesebb befolyások 
sem volt. a) Innét veszik eredeteket a' későbbi 
üdőkbe szokásba jött Comites perpetui Itberi 
majores , vagy naturales nevezetek, mellyeket 
mostan Magyarán vaiamelly hely' Öröhös Urá- 
nak vagy Grófjának is lenni mondunk, 's a > 
meilyek az Örökös Fő Ispányságtól is különböz- 
tek : különben a' későbbi üdőkbe Szabadságos- 
levelek által is volt keletbe az a' féléknek oszto- 
gatása. Így a' Szepesi Főidnek vagy is Szepes- 
ségnek (Terra Scepusiensis) csak l 405-ben lett 
ismét Örökös Ura, vagy Grófja, hasonlóul téte- 
tett a' Híres Hunyady János is árván szülött Lász- 
ló Király által, 1453-ba a' Bisztriczi Kerület' Örö- 
kös Urának, vagy Grófjának. 

a) Ugyan ezt tartja II. Ulászló Király' II ik T. K. 1Q. 
Oz'k íelye is a'hol mondatik : „Hoc per expressuni 
declarato, qnod Nobiles , et quivis Possessionati 
homines privilegiati , qui Liberi Comites appellan- 
tur ; tales malefactores castigandi habeant farul- 
tatem , et illos ad sédem Judicinriam inviti statuerc 
non teneantur" 

220-zA §. A" Jobbágy, vagy is inkáb Jobbági 
nevezetnek értelméről , és a* Vár* Jobbá- 
gyairól régenten Johbagivagy Jobbagy Job* 
bagio Joubag Jobagyp.) 

A' mai Jobbágy nevezetről sokan egészen 
ellenkező értelembe vágynak mai üdőben , mint 
a' mi az alatt régenten értetődött. Hívattak pedig 
Jobbági knak vagy is Jobb - ágból valóknak 
azok, kik érdemek, vitézi tettek, 's születések ál- 



-( 56 )- 

tal magokat másoktól megkülönböztették. Ugyan 
ezen nevezettel ruháztattak fel régenten az Nem- 
zetségek , 's az Örökséggel (haereditas) bíró Ne- 
mesek is; aj különben pedig használtatott ezen 
nevezet némelly Királyi, b) 's más Nemesek' 
Szabadossaira nézve is. c) Hívattattak Jobbágok- 
nak, és pedig Vár Jobbágoknak (Jobbagiones 
Castri) KÉZ A SIMON szerént, d) azok az elsze- 
gényedett Nemesek is , kik a 1 Vár Jószágaira szo- 
rultak; jól Jeliét ellenben részemről találtam a'- 
nak is nyomára, hogy az illy Vár'Jobbágok ké- 
sőbben tétettek Serviensekké , vagy is Nemesek- 
ké; e) ez mind az által hibából 's tudatlanság- 
ból is történhetett meg, mivel hányan vágynak 
mostani üdoben is olly szegény Nemesek , kik 
valóban nem tudják Nemesi származásokat meg 
mutatni. Az e'féle elszegényedett Nemesekből té- 
tettek többnyire a' Vármegye' főidén lévő Kato- 
naságnak Tisztjei, 's egyéb Polgári Tisztek is, kik 
hasonlóul Castri Jobagyones nevezetet viseltek. 
f) Egyél* eránt mitsoda üdő tájban származott 
a' Jobbágy nevezet a' Parasztokra ? nem bizonyos, 
részemről a'nyit mondhatok, hogy már III. An- 
drás Király alatt a' Jobbágy nevezet a' Paraszto- 
kat illette, g) 

a) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN Úr Régi Magyar 
gyökeres Nemzetségeit a* Ql-ik lapon 

V) Ugyan csók TT. HORVÁT ISTVÁN Űr m. k. — . 
így neveztettek régenten a' Sz. /stvdn Szabadossal 
vagy Szabadjai is , mellyektöl a* mai Veszprém 
Vármegyében lévő Sz t Király Szabadja nevű Hely 
is veszi eredetét. 

e) Lisd a' Váradi Tüzes-vas próbáról szóló Registrum- 
nuk 254- 269. 3oo. $. 's a' t. a* hol több Uraknak 
Jobbágyai emiétetnek. 

d) Jobbagiones ve^o Ca9tri snnt Pauperes Nobiles 
qui ad Regem venientes terram eis tribu.it. , de 



-( 57 )- 

Castri terris , ut pheuda Castri ♦ et Castrum guer- 
rae tempore custodirent : Lásd e're TT. HOR- 
VÁT ISTVÁN Úr' Gyökeres Nemzetségeit a' 24. 
lapon, 

e) A' már másszor emlétett. V. Istvánnak 1268-iki 
Oklevelébe ezek olvastatnak : ,,Eundern Marcel- 
lum , et per ipsum saos fratres — Jobbagyones 
Castri -ferrei de generatione Churnug — a Joóagi- 
onatu Castri praedicti pure et simpliciter eximen - 
tes , in numerum Servientium nostrorum Nobilium 
trastulimus u Találhatni más íllyen példákra is a' 
régiségek közt : 

f) így olvastatik a' Váradi Regestrumba, és pedig 
a' többi közt a* 110-ik §. 3ouba*iones de Zemlun 
scilicet ; Seema H-jdunagio , Mocud Centurio , De- 
gus et Chepanus Praefectus Castri 's a* t. 

g) Lásd (II. András 1298. Törvény Könyv : 70-ik Czik- 
kelyé.t a* hol ez mondatik: „Item quilibet Rusticus 
seu Joöagio" 

227-ik §. A* Far -hatonáirol (Castrenses seu 

Ciues.) 

Hogy a' Castrensisek , mellyek Ciues , CivU 
les , Seruientes Castri nevezetekkel is elo fordál- 
nak a' régiségekben, a) valóban Katonák, 's pe- 
dig a' Vár' Katonái voltak légyen , több régisé- 
gek bizonyítják, b) Ezek tehát nemű nemű sza- 
badsággal birtak , c) 's a' Vár' földjét háború üdé- 
jén oltalmazni is tartoztak ; következésképen nem 
elég helyesen mondja KOLLÁR (in amaenita- 
tihus pag. 149-) hogy ezek csak a' Vár 1 főldmí- 
velői voltak légyen, mivel a' föld mívelésre csak 
leg inkáb azok használtattak, kik valóságos Szol' 
gáh , vagy is Rabok , 's Scláuok (Mancipia , glebae 
adstricti) voltak. Hogy pedig a' Castrensisek nem 
leg alább való rendűek voltak légyen, ki tetszik 
csak a'ból is, hogy néha a' Vár' hivatalába lévők 
is Castrensiseknek neveztettek. Különben az e' 



H 53 )- 

féle Castrensisek bizonyos adót is íizetni tartoz- 
tak, d) és a' Vár' Jószágait csak Feudumba, vagy- 
is Arendába bírták , nem pedig vagyonos , vagy 
birtokos jussal, e) 

a) A' Váradi Hegestrumnak 367. §. mondatik: ,, Ci- 
ves de Borsod — impetierunt quosdain de villa Peig 

— pro Concivibus suis ; íili autem dixerunt se e^se 
liberos , et íilios hospiiis Boémorum ; quorurn 
libertatém cuoi tenerent Ruska de Villa Simon — 
praenominati Castienses dixerunt ipsos suos esse 

Coitffives" 

6) Ugyan az emiitett Regestrum* 10 ik §• olvastatik : 
„ Petrus Joubagio Castri Borsod, impetiit Castten- 
ses ejusdem Castri 9 scilicet de Villa Beleta , et 
dicens quod oíficium esset carceres custodíre , 
Ilii autem e contrario dixerunt, quod Milites qui* 
dem Castri e*sent ad belligerandum 1 * 

e) Ugyan azon Regestrum 368 §-ba mondatik: „Vil- 
lani de Nyr , qui sünt pistores Castri Zolnuk, im- 
petierunt quosdam liberos homines ejusdem villae 

— dicentes eos extorres; üli autem e contra dixere, 
se habere te r ram communem cum Castrensibus a 
prima occupatione sui Generis: judice Nicolao Pa- 
latino Comite homo Castrensium portato ferro jus- 
tilicatus est iC 

d) Vincentius Vendegu — impetiere Oonvillanos suos, 

— dicentes, q:iod eorum falsa suggestione quidam 
potens nomin V tiavoda in sex marcis cos damnifi* 
casset.IUi rcsponderunt , quod pnenominatus Vaia- 
voda non eorúm suggestione quidquara eis sub- 
traxisset, sed cum esset Centurio , et ipsi Castren- 
ses Castrensium pertui ne debit res , pro debito cen- 
su tantum t, vei forte plus ab eis accepisset , illi 

autem e contra dixere se non esse Custrenses'* 

e) KÉZA. SIMON Krónikájába a 144-ik lapon a' Vár 
Jószágokat , mellyek a' Váraktól el nem szakasztat- 
tak feudumnak nevezi: ,, Jobagiones Castri sünt Pau- 
peres Nobiles , qui ad Hegem venientes terran 
eis tribuit de Castri terrís, ut pheuda Castri, et 
ipastrum guerrae tempore custodirent. <c 



-( 5 9 )- 

22S-ik §. Á* Bilochusokról^ Praecokró! y Ar- 
chlpraecokróly és PristaLdasokróL 

Minthogy a' regi Oklevelekbe sokszor elő- 
fordulnak a' Bilochok, Praecok , Archipraecok % 
és Pristaldusok^ ugyan azért szükségesnek tar- 
tottam rólok rövideden szólani. Bilochusoknak 
vagy is Bllotusoknak tehát neveztettek a' Vár- 
megyékben lévő ollv Tisztek, kik a' Várbíráitól 
(Comites Parochiani) fügtek ugyan, de külön- 
ben a' Tolvajokat, 's Latrokat, a' Várbírái előtt, 
(ad perles ipsius Comitis) vagy is azoknak othon 
létébe ítélhették, a) Az e'féle Bilotusok' hivata- 
lit aém^llyek egynek tartják a' mai Szolgabírói 
hivatallal, de azt nem kell tartani, mivel egy az: 
feogy a' Bilotusok a' Nemeseket nem is ítélhették, 
iijás az : hogy a' Szolgabírói hivatal régenten is 
Judex /Vobilium nevezettel ruháztatott fel. A* 
Praecokróí már ezen Könyvnek Il-ik Részébe 
szólottunk, itten tehát tsak rövideden emiétjük, 
hogy ezek vitték véghez régenten a' Törvénybe- 
ídéztetéseket, 's egyéb parancsolatokat is ezek 
hirdettek ki, még pedig fent szóval 's Vásáros 
helyeken ; a' ki pedig ezeknek Fejek volt az Ar- 
chi pmeconak neveztetett. Tartottak illyen Prae- 
cókat, a' Királyok , a' Vár-bírái, 's egyéb Or- 
szág' Nagyjai, *s Nemzetségei is. A' mi a' PristaL- 
dusokat illeti: azok régenten nem egyebek vol- 
tak , mint az hozott ítéleteknek Végben -vivői 
(Executores) b) mellyeket hasonlóképen min- 
den Bíráknak tartani elkerülhetetlen szükséges 
volt. Különben azt is vettem észre, hogy az új- 
jabb üdőkbe a' Városokba Törvénybe -?idézteté- 
seket is vittek véghez c) 

a) Lásd Tí-ik András Arany-szabadság -levelének 5-ik 
Czikkelyét. 



-( 60 )- 

H>) A* Váradi emiétett Regestrumba több helyen ta- 
lálhatni illyenekre : quos iam dictus Comes discu- 
tiens , per Pristaldum suum nomine Petrum misit 
ad fetrum candens Váraüinum :** 

e) A' TT.KOVACHICH M. tír által ki adott formu- 
lák közt a' 22. lapon akadhatni ezekre : „Mos N. Judex 
damus pro memória, quod cum Nos Pristaldum 
nosirum N* ad citandos Concives nostros JVA\ des- 
linassemus ,, *s a' t. Ugyan ott kevéssé alább azt is 
találhatni hogy a' Praecó is idézett Törvénybe a' 
Városokba \ (i damus pro memória, quod N. Prae- 
có noster qui per nos nuperrime ad citandum NN. 
destinatus fuerat" 

229-/A §. A' Szolgákról [rövideden. 

Midőn vitéz Eleink ezen jó tévő Hazát elfog- 
lalták, hogy sok Népeket, 's Nemzeteket meg bó- 
dítottak, 's azokat többnyire Szolga jókká tették 
légyen, ki ki tudhatja, a) Itten tehát szükség 
tudni: hogy többféle Szolgák voltak édes Ha- 
zánkban ; némellyek ugyan is ezek közül Rabok, 
vagy is Rabszolgák (Mancipia , glebae adstricti) 
voltak 's ezek többnyire a' Főld-mívelésre használ- 
tattak, nem is lehetett ezeknek az O Uraikat tet- 
szések szerént ott hagyni, mivel örökös szolga- 
ság alá voltak vettetve. Hlyen Rabszolgái voltak 
nem csak a' Királyoknak, hanem a' Nemzetsé- 
geknek , Nemeseknek , sőt más szabad Emberek- 
nek is. (liberi) A' Rabszolgák közül némellyeket 
fel szabadítottak mind a? Királyok, mind régi 
Eleink, 's ezek Liberales, 's Conditionarii ne- 
vezettel ruháztattak fel. Többfélék voltak pedig 
az e'féle fel szabadított Szolgák , voltak tudniil- 
lik ollyanok, kik az Udvar szükségére/s fényes- 
ségére voltak rendelve, 's ezek üdv amt koknak 
neveztettek, kik is több különbbféle kötelessé- 
get vittek véghez az Udvarnál. Hlyen Udvarniko- 
kat tartottak a' főbb Nemesek is ; kiknek ugyan 



-( 6i )- 

e'béli szabadságokat eltörlötle Kálmán Király, 
de több Oklevelekből világos, hogy azon Jus- 
sokkal ismét éltek az örökös Nemesek, b) Vol- 
tak a' Szabadosok között ollyanok is , kik Katona- 
ságra alkalmaztattak, ( Libertini uirtuosi) 's azil- 
lyenek a' nyert zsákmányból részt is kaptak. Is- 
mét némellyek a' Fel szabadítottak közül ollya- 
nok is voltak, kiknek Uraik szabad elmenetelt 
engedtek, (manumissi) Hasonlóul voltak még ol- 
lyan fel szabadított Szolgák is , kik az Egyházak- 
nak, vagy is Egyházi személyeknek ajándékoz- 
tattak , 's ezek Duschenicus Tót-eredeti nevezet- 
tel fordulnak elö a' régiségekben ; egy szóval igen 
sok nemei voltak a' Fel-szabadításnak , melle- 
ket itt elö számlálni hoszas volna. Egyedül szük- 
ség itt még a' Királyi Udvarnikokról meg jegyez- 
ni, hogy azok több félék voltak: ugyan is voU 
tak olly előkelő Királyi Udvarníkok, kik a' Király' 
Udvarába többféle szolgálatokat vittek véghez; 
de azonban a' Királyi Udvarnak fényességére is 
tartoztak; 's ezek Familiares 's Aulae Regiae 
Familiares Czímmel is ruháztattak fel a' Régi- 
ségekben ; c) voltak ismét alább való Királyi 
Udvarníkok is , kik szerte széjjel az Országban 
lakván, Királyi Szekerességet , Pásztorságot, 's 
egyéb alább való szolgálatokat vittek véghez, d) 
Ugyan illyen Udvarnikokkal bírtak a' Király- 
nék is. 

<i) Hány féleképen lehetett a'1 többi közt valakit 
szóigaság alá hajtani emlékezet tétetik róla az I só 
Lajes alatt irt Ars Notaríalisba (Lásd Formuláé so~ 
lennes stjrlé 's a' t. pag: 8.5.) 

í) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN. Úr' régi gyökeret 
Nemzetségeit^, lap. 

c) Lásd TT. HORVÁT ÍSTVÁN, Ur' m. K 37. h 

«í) Lásd KOLLÁRT iu Amúenitatibas Vol : II. pag. 

120. 31, 



-( 62 )- 

230-/A §. A" Kereszt , '* Vezeték Nevekről 

A' Neveknek vi'sgálatja valóban meg érdem- 
li a' különös figyelmet , midőn minden nap 
eléggé tapasztaljuk, millyen nehéz légyen a' szár- 
mazások' léptsőjén csak a' XlV-ik Századig is ha- 
ladni ; holott pedig menyi Nemzetségi -ágak vágy- 
nak Hazánkba , kiknek Törvényes -igazaik még 
sokkal régibb üdőkből veszik lételeket. Mert ki 
is kételkedhetne a'ba ? hogy a' Híres CSÁKY Nem- 
zetségnek, melly a' híres Szabolcs Vezértől; az 
ALMÁST Nemzetségnek; a' KÁLLAY Nemzetségi- 
ágnak, melly Bolok Semjén Nemzetségből; a' 
RHEDEY Nemzetségi-ágnak, melly Aha Nemzet- 
ségből; a' PiUDNAY Nemzetségi-ágnak , melly a' 
Divék Nemzetségből ; a' NÁDASDY Nemzetség- 
nek ; a' ZEMERA vagy is mostan SZEMERE 
Nemzetségnek; a' Gróf FORGÁCH, ésKUBINYI 
Nemzetségi ágaknak, mellyek a' Geiza Vezér alatt 
Hazánkba vándorlott Hunt Pázmán Nemzetség- 
ből veszik származásokat, 's egyéb más régi Nem- 
zetségi-ágaknak is több Nemzetségi Jussaik, 's 
birtokaik nem a' leg régibb üdőkből veszik ere- 
deteket. A' Nemzetségi nevek régi tündéres ála- 
pótjának vi'sgálatja tehát minden Törvény-tudó- 
nak , 's Jus-védőnek Édes Hazánkba anyival in- 
káb szükséges , mivel dicsősségére a' Nagy Ma- 
gyar Nemzetnek , 's ezen Nemzet' bő?cs Kórmá- 
nyozóinak nem igen akadunk mostan a' Magyar 
Nemzeten kívül olly Nemzetre , melly Polgári- 
Alkotmányát 800. 'stöbb. Esztendőkig olly híven 
meg őrzötte 's oltalmazta volna. Azokon a' vál- 
tozásokon kívül pedig, mellyeket ezen könyvnek 
I-ső Pvészében elő adtam , 's a' mellyek szerént 
némeliy nevek a' régi Helyes -írásnak álhatatlan 
volta; a' neveknek egy nyelvből más nyelvbet. i. 
Magyarból Deák, yagy Latán nyelvre , aj Német- 



~-( 05 )— 

re, \s viszont való ált'-fordítások miatt elébbeni 
értelmeket majd úgy szólván egészen elvesztették, 
több névbéli változásokra is kelletik tekéntenünk. 
Hát ha még azt fel gondoljuk bogy édes Hazánk- 
ba több ollyas ugyanegy személyekre is akadunk, 
kik üdő-szakaszoiiként több kiuönbbféle neveze- 
tekkel éltek ; vagy is világosabban : ugyan egy 
személy most egy , most más név alatt jelenik 
meg az Oklevelekben, a' mint t.i. Jószági birto- 
kaiknak nevezetje, 's egyebek hozták magokkal. 
Használtattak pedig név gyanánt csak leg inkáb 
a' Kereszt-nevek édes Hazánkba, és éppen ez az 
egyik oka , hogy sok Származási-Táblákba olly- 
kor ollykor felakadunk. Ugyan is ha régi Iro- 
mányainkat vizsgálóra veszszük sokakra találunk 
még a' XlV-ik Századiakba is ollyanokra , me- 
lyekbe az emiétett személyeknek a' Kereszt-ne- 
veiken, 's némelly viselt Hivatalaikon kívül egyéb 
meg különböztető nevezetekre nem találunk, b) 
ki vévén azt: hogy ollykor ollykor az Atyai 's 
Nagy-atyai Kereszt-név 's néha azoknak Tisztsé- 
geik is e'képen : Benetíictus et Dominicus filii 
Cumitis Petri , Bartholomeus Filius Michae- 
lis ; Stephanus Filius Egidii , filii Laurentii. 
'sa't. hozzája ragasztatott. Szükség azonban az 
illy Keresztnevekre nézve mindenek előtt figyel- 
mezni a'ra, hogy a' mint mondatott : a' Kereszt- 
neveknek a'Latán nyelvből a' Hazai nyelv termé- 
szetéhez való alkalmaztatását , \s egyengetését; 
úgy szintén a T v.ütozó Hellyes-i'rásból származó 
névbeli változásokat meg esmérjük 's valahogy 
Ugvan egv Kereszt-nevet, me'lytöbb Oklevelekbe 
különbb-félekép' is le írva lenni szemléltetik, több 
féle.'s más személyek' Kereszt-neveinek lenni ne 
véljük c) valamint szinte a'ra is vigyáznunk kel- 
letik, hogv a' Kereszt-neveket más Vezeték, vagy 
egyéb neveknek lenni ne tartsuk*, mivel sokszor 



-( 64 )- 

elő fordul ollyan Kereszt-név , melly mostan ná- 
lunk keletbe ugyan nincs, régenten azonba több- 
ször használtatott. Hlyen könyen eltéveszthetnénk 
a' Bicor (mellyről ma Bihar Vármegye veszi ne- 
vezetét; ) a' Decimus , Besprém (mellyről a' mai 
Vesprém' Vára neveztetik , 's a' mellyet a' köz 
tiszteletet érdemlő TT. HORVÁT ISTVÁN Úr 
valóban dicséretesen felfedezett , ) a' Békés , (pa- 
ciíicus) melly Békés Vármegye' nevének tör'sö- 
ke , 's több egyéb esmeretlen Kereszt-neveket is* 
Ezen tévedést azonban némelly részben elkerül- 
hetjük a' helyes Martyrologiumnak megszerzé- 
se, 's gyakori megtekintése által. Használtattak 
továbbá egyéb 's a' Kereszt-neveken kívül, de csak 
XlV-ik Század' közepe táján, álandó Vezeték-ne- 
vek is , mellyek vagy Atyai nevekbői , vagy a' Ke- 
reszt-nevekből, vagy más egyebekből is kőltsö- 
nöztettek. 

a) Némellyek (Lásd Tud Gyűjt: ifl2o. XIÍ. Höt. 89. 
lap ) azt tartják , hogy az egyetlen egy Lupus , más- 
kép V olfg a ng u s Latán Reresztnév fordíttatott vól- 
na által Magyarra t» i. e'képen : Farkas ; de azt 
nem kell tartani , mivel nálunk több olly Ke- 
resztnevek voltak régenten keletbe , mellyek Latán- 
ból Magyarra fordíttattak , 's a' meiJyekböl utóbb 
Vezeték-nevek is lettek Hlyének p. o. ezek is ; 
I^Jedve-Ursus. Bóidog-Fel'ix , Békés Pacificus. Sze- 
gény-Miser, Cjuka-Lucius, 's a' t. 

b) így még I-sö Lajos 1,3.57-iki Oklevelébe olvashat- 
ni „ Venerabilibus in Christo PP. et DD. JSíicotao 
Strigonierui , Vgolino Spalatensi — Magnijicis VU 
ris flicolao Konth Palatino , CikouM* Tavern: An- 
drea Vajvoda Transylv. 's a' t. 

c) Hlyen könyen eltéveszthetnénk, 's más neveknek 
gondolhatnánk a' Deseu , va#y Deső , 's Deside- 
rius , ugyan egy neveket, a' Béla, Albert, Adal- 
berius szinte azon egy neveket 's a' t # 



231-/A 



-( 65 )- 

23 w'A §. A Nemzetségeknek , *s Nemeseknek 
egyéb neuezetjeikröL 

A' Kereszt,- 's Vezeték-Neveken kívül ( vala- 
mint TT. HORVÁT ISTVÁN Úr is d> Magyar 
Országi régi gyökeres Nemzetségekről írt köny- 
vének 105-10Q. lapján elég bölcsen alítja) éltek 
még Hazánknak Nemessei,'s Nemzetségei több 
Nevekkel is, mellyeket esmérni elkerülhetetle- 
nül szükséges. És pedig használtattak a' többi 
közt az említett neveken kívül az Atyai-nevek 
CNomen Patronymicum ) nem csak Édes Hazánk- 
ban , hanem más Külső Országokon is ; a) sőt 
Orosz Országba még mostan is keletbe vágynak. 
Álott pedig az e'féle Atyai-név Hazánkba legin- 
káb az Atyai Keresztnévhez a' fi szónak való 
hozzá ragasztásában , valamint a 1 Pálíi , Deseőíi , 
Abali, Istváníi, Lászlóíi, 's a' t. nevek mostan 
sem esméretlenek Honyunkban. Hlyen Atyai- 
nevek már Salamon Király' üdéjéből is elő 
fordulnak : a' XlV-ik Század felé pedig sűrűbben 
is használtattak. Továbbá élíek a' Nemzetségek 
különösen az úgy nevezett : Nemzetségi-nevek' 
kel is , a' mint t. i. valaki valamelly Nemzetség- 
ből származott, szinte azon Nemzetségi törsök- 
nek nevét használta. Az e' féle nevek pedig de 
Genere szóval íejeztettek ki , 's ugyan azért 
olvashatni némelly Régiségekben: Keyran de gé- 
nére Borchot; Benedicta de genere Borsa; Gre- 
gorius jilius Laurentii de genere Turul 's a' t. 
Különben elő jőnek az illy Nemzetségi-nevek 
már 1155-iktől fogva a* meg maradott Régiségek- 
ben : néha azonban ezek az Oklevél Kiadóknak 
gondatlanságok miatt alkalmasint ki is marad- 
tak ; mellyre való nézve ezen dolog a'nál nagyobb 
vigyázatot kíván. Nem volt továbbá idegen dolog , 

Diplomatika 111. Dar. E 



~ -( 66 )- 

söt inkáb igen keléibe volt Hazánkba a' Hely- 
név * mellyet ma Praedicatumnak neveznek. 
Költsönözteltek pedig ezek, vagy azon Jószág- 
tól, mellyet valaki bírt, vagy pedig a' melly Hely- 
ről valaki származott, 's ez az a' sűrű berek, 
mellyből a' legnagyobb vigyázattal is alég lehet 
nyílást találni. Ugyan is több Nemzetségi-ágaza- 
tokra találunk, mellyeknek majd minden Tagjai 
ujj, meg újjabb, 's néha ugyan egy Tag is kü- 
lönböző üdőben különbbíéle Hely-neveket viselt, a' 
mint t. i. most egy, majd más nevű Helynek lett bir- 
tokossá , vagy lakossá. így TT. HORVÁT ISTVÁN 
Úr szerént a' Hunt Pázmán Nemzetségből ere- 
déit Chépárifi Zovárd , majd Zovardus de Ver- 
böcz, majd Zovardus de Magfalva , majd Zo- 
vardus de Ordo , majd Zovardus de Endréd , 
majd Zovardus de Kit ál, majd ismét Zovardu- 
de Almus nevezetekkel fordul elő a' regiségeks 
ben. Az e' féle Hely-nevek , vagy is Praedicatu- 
mok azonban nem mindenkor csalhatatlan jelei 
a' birtoknak, mivel a' mint mondám, ezek a' 
nevek sokszor ollyan helytől is költsönözteltek, 
mellynek birtokában azon nevezetű soha sem 
vó't, hanem csak vagy ott lakott, vagy onnét 
származott el. így lehet tapasztalni elég szolgai- 
rendű Embereket a'régiségekben , kik valamelly 
helytől nevezték magokat, d ) Végtére használ- 
tattak ollykor ollykor némelly Mellesleges ne- 
vek is , (Agnomen) mellyek is a' dictus Lalán 
szavak által tétettek ki, 's innét veszik eredete- 
ket sok mai Vezetek - Nevek. így láthatni né- 
melly Oklevelekben: dictus Forgách, dictus 
Bubek , dictus Sántha 's a' t. Mellesleges^ne- 
veket. 

e) Hlyének ezen Külső Országi személyek' Nevei is 
VYilianson , Jacquesson, Colesson, Pierson 'sa't. 



-( 67 )- 

Ismét : a* Ficzjean , Ficzgerad , Fiezpierre , 's a' t. 
Itten a' Sori , és Ficz ragasztékok anyit jelentenek 
mint nálunk a' Fi szó. IUyen értelembe vetetik a' 
Vit Tót végezet is. 

6) A* Deseőfi név, Deseu vagyis Desö Keresztnév- 
től, melly ismét a* Desideríus Latános Kereszt 
névtől veszi eredetét ; és alég ha ezen Nemzetségi- 
ág nem ugyan egy Nemzetségi származású a' Der- 
seőji Ággal, kivált ha meggondoljuk, hogy melly 
sokféle változásokon mentek keresztül régenten a' 
Keresztnevek. 

c~) lllyenforma kimenetelűek némellyek azok közül a' 
nevek közül is, mellyek más nyelvre, ügymínt : 
Magyarból Latánra ált' fordíttattak p. o. Sartoris , 
Tonsoris , Sculteti , Pauli. Ezek azonba már nem 
mind a' Keresztnevektől, hanem a* Mesterségektől, 
*s Hivataloktól veszik eredeteket; de különben hason- 
lítanak a' Fi végezetü Megyar Nevekhez, Az ides 
ragaszték nem anyira Latán (a* mint némellyek 
tartják Tud-. Gyűjt: 1820. XII. Köt: 89. lap.) 
mint inkáb Görög végezet. 

^) íg ve gy 1387-iki Levélbe olvastatik : Michael Filius 
Mauritii de Pest. Ismét a* Fehérvári Káptalan' 1406- 
iki Oklevelébe: „ quod Sawl de Buda, et altér 
Sawl de Pest Judei 's a' t. 



232-/A Honnét vettek a Vezeték-Nevek szár* 
mázasokat. 

Valamint a' régi , 'Sidó , Görög , s' Latán ere- 
deti Kereszt-Nevek több mindenféle tárgyaktói 
vették eredeteket; aj ugy a' Vezeték-nevek is 
több mindenféle tárgyaknak szüleményjei , mel- 
lyeket esmérni, szép is , szükséges is azon okból, 
mivel azokat vóltaképen esmérvén, a' szárma- 
zási lépcsőknek vizsgalatjában könyebben bol- 
dogulhatunk. A' Magyar Vezeték Nevek tehát 
veszik származásokat 

1-ör A' Fíereszt-nevektól , és pedig vagy a' 
mint mondatott : az Atyai-névtől*, (Nomen Pa- 

E 2 



-( 08 (- 

tronymicum) még pedig többféleképen t. i : vagy 
az Atyai, Nagy - atyai , 's más Élődi nevekhez 
a' ji végezet ragasztatott, p. o. Gyulaíi , Istvánfi , 
Sán-dorii 'sa't. vagy az Élődi Kereszt -nevekhez 
semmi// végezet nem kapcsoltatott, hanem a' név 
csak a' maga valóságában használtatott, mellyaz 
Oláhoknál mostan is keletbe van. p. o. László- 
'Sigmond, Pál-János 's a' t. vagy ismét az Élő- 
di Keresztnevekhez egy i. betű ragasztatott: p. o. 
Simoni, vagy Simonyi , Ferenczi, Jánosi, Gá- 
bori, Péteri. Itten azonban szükség meg jegyez- 
ni, hogy az i Ilyen i. betűvel végződő Kereszt- Ve- 
zeték-nevek, nem mindenkor az Eíődi-Kereszt- 
nevektől vették származásokat, hanem néha a' 
Kereszt-névvel neveztetett Helytől p. o. Sámsoni, 
Lőrinczi 's a' t. Vagy továbbá : az Elődi-Kereszt- 
nevek több formákba által változtattak p. o. Ele- 
kes, Jánoska, Jó'sika 's a' t. 

2-or A' Nemzetektől , \s Nemzeti - szárma- 
zástól p. o. Török, 'Sidó, Tót, Horváth, Olasz, 
Cseh , Orosz, 's a' t. Itten azonban ismét szükség 
vigyázni , hogy valamelly valóságos Kereszt-ne- 
vet Nemzeti nevezetnek, ne vegyünk, p. o. ezen 
név Németh, nem mindenkor Nemzeti szárma- 
zás, hanem néha Kereszt-nevet is jelent, melly 
régenten a' Germanús Kereszt-névből fordítta- 
tott Magyarra, 's valóban a' Németh fordítóit 
Kereszt-név keletbe is volt régenten Hazánkban. 
3-or Azon Helyektől , a' mellyet valaki bírt, 
vagy a' hol lakott v 's a' honnét származott p. o. 
Bihari, Váradi , Urményi , Szőgyényi, Lovasi, 
Fehérvári, Miskólczi, Pataki, Szatmári 'sa't. 
Az illven nevek Praedicatum formába is szok- 
tak elő fordulni, e képen de Bihar, de Fárad , 
de Lovas 's a' t. 

4-er A' Hivataloktól, Méltóságoktól, Tiszt- 
ségektől Polgári, Egyházi, \ Hadiszolgálatoktól, 



-( Ö.9 )- 

niellyeket némellyekoek ifclei viseltek , némellyek- 
re pedig csak a' környűl -álásokhoz képest reá 
ruháztatlak, p.o. Bán, Vajda, Bíró, Császár, Ki- 
rály , 'Sóldos , Porkoláb , Kalmár, Pap, Kato- 
na , Lovász , Gulyás , Hajdú , Kapitány , Scholtész, 
Sculteti, Dajka , Béres, Vámos, Pásztor, Szeke- 
res, Fráter, Barát, Kulcsár 's a' t, 

5-ör A' foglalatosságtól p. o. Dinyés, Boros, 
Seres, Madarász, Lépes, Sós, Vadász, Puskás, 
Halász, Tolvaj, Pribék , Szántó, 'sa't. 

6-or A' szép, 's egyéb mesterségektől, p.o. 
Kovács, Asztalos, Lakatos, Kádár, Sartor, Sar- 
toris , Tonsor , Tonsoris , Borbély , Szabó, Szűcs, 
Hegedűs, Czimbalmos , Dobos, Énekes, Festő. 
's a' t. 

7-er Egyéb Polgári alapotoktól, p, o. Du's , 
Gazdag, Gazda, Kincses, Úri. Itten ismét tudni 
kell, hogy a' Szegény- Mis er , és a' Bóldog-FelLv 
Magyarra fordított Kereszt-nevek, 's a' t. 

8-or Természeti tulajdonoktól, 's maga vi- 
selettől, p. o. Gondos, Bornemisza, Szentes, Csin- 
talan, Ördög, Angyal , Okos, Forgó, Ravasz, 
Kevély, Jó, Botos. Itten is a' Bornemisza való- 
ságos Keresztnévből lett Vezeték -név, 's anyit 
tesz, mint Abstemius , mert volt Egri Püspök, 
a' kit így hívtak Abstemius alias Bornemisza. 
's a' t. 

Q-er A' színektől p. o. Barna , Fekete , Fe- 
hér, Vörös, Zöld. 'sa't, 

10-er A' Testnek alkotásától, 's a'nak tagjai- 
tól p. o. Csontos, Sánta, Fejes, Nagy, Kiss, Ba- 
log, Szakái , Csorba, Fagygyas, Lépes, Száraz. 
's a' t. Itt azonban ismét meg jegyzésre méltó , 
hogy némelly Magyarra fordított Kereszt-nevek- 
ből lett Vezeték-neveket ezekkel öszve ne zavar- 
juk, p. o. Erős , melly a' Firmus Latán Kereszt- 
névtől származik, 's a' t. 



-C 70 )- 

11-er Az indulatoktól, 's azoknak kijelen- 
tésétől p. o. Szerelmes, Yig, Bús, Csók (né- 
mellyek még Csók régi Kereszt nevet is alíta- 
nak lenni ) 's a' t. 

12-er A' Katonaságtól p. o. Hajdú; Kurucz, 
Huszir, 'Sóldos, Vitéz 's a' t. 

13-or Az Álatoktól, 's azoknak bírásától 
p. o. Bárány, Róka, Sárkány, Galamb, Rigó, 
Sas, Sólyom, Bagoly, Hollós, Kecskés, Han- 
gyás, Juhász 's a' t. Vigyázattal kell azonban itt 
is lennünk ne hogy némelly Magyarra fordított 
Kereset-neveket Álatok' nevétől költsönözetteknek 
lenni véljük. így a' Nyúl, ( Nywl. Níwl.) és Far- 
kas ) fordított Magyar Kereszt-nevek egy i4o6- 
iki Hiteles-másolatban meg lévő Oklevélbe is elő- 
íbrriúlnak.lllyenek hasonlóul a' Medüe-UvsxxsCsu- 
/ía-Lucius Kokos -vagy Kokas - Gallus,'s egyéb 
Álati Keresztnevek s a' t 

14-er Az italoktól, 's éhez tartozandóktól: 
p. o. Boros , Pinczés , Vizi , Pályinkás. 's a' t. 

15-ör A' Vidéktől, Környéktől, növevények- 
tol, gyümölcstől, fáktól, virágtól, 's egyéb ter- 
mesztményektő!. p. o. Berkes, Bokros, Erdős 
Hegyi , Ró'sa , Szekfű , Ág Szeder , Kökény , Kon- 
koly , Halmi , Völgyi 's a' t. 

lfi-or Az érczektől, pénzektől p. o. Aczél,Réz , 
Máriási, Peták 's a' t. 

l?-er A* folyó-vizektől , p. o. Tisza, Pataki 
's a' t. 

18-or Az Napoktól, Ünnepektől, 's az üdő 
el osztásától : p. o. Péntek, Hajnál, Böjti , Farsang, 
Nyári , Ősz , Pünkösdi. 

lQ-er Több egyéb tárgyaktól : p. o. Téglási, 
Bot, Horog, Bársony, Kövi, Forgács, 's a' t. 

Lehetne még ezeken kívül több egyéb tár- 
gyaktól is származtatni a' Vezeték-neveket, vi- 
gyáznunk kelletik azonban a' mint többször is 



-( 71 )- 

emiétettem, hogy a' meg Magyarosított Kereszt- 
nevekből lett Vezeték -neveket m:ís egyéb tár- 
gyaktól származtattaknak lenni neveljük ; mivel 
különben a' származások' visgálatjába könyeu 
fel akadhatunk, 'skétségeskedésbe jöhetünk , tud- 
va' n azt, hogy némelíy e 1 féle Vezeték-nevek va- 
lamivel későbbi űdöíc szüleményei , 's nem is 
használtattak közönségesen mindenek által, b) 

a) A' miket most Kereszt-neveknek hívunk , azok is 
bizonyos dolgokat jelentenek. így István Stephanus 
Görög eredeti Keresztnév , 's anyit tesz , mint 
Korona; Sofia-Sophia anyit tesz mtnt * Bölcsesség; 
valamint szinte Clemens Latán eredeti Kers t-név» 
*s anyit tesz mint Stelid ; Bjnifacias-Jóltevö s. a' t. 

b) A' Magyar Vezeték-neveknek származásit öszve 
szedték ketten az 1820 iki Tud. Gyűjt. ill. Köt : 
117. 12(). lap , és ismét ugyan azon Esztendei XII. 
Köt. 87. — 99. lap: de úgy látszik, hogy azokba 
némelly származások öszve vágynak zavarva. 

B.) Az Okleveles Szükséges , vagy is 
Velős beszédben foglalt dolgokról. 

233-j'A §. Az Adomány -Leveleknek Derekébe- 
szédjeikról ,'s az azokban előforduló né- 
melly beszed formácskákról , va^y köz- 
ben-vetésekröl ( clausula) 

Az Adomány-Leveleknek szükséges Derék- 
beszédjeit, a' mint már emiétetett , a 7 Törvény, 's 
Törvényes-szokás által be vett szavakkal, 's be- 
széd-formákkal kelletik fel készíteni, mivel külön- 
ben ," ha azok valamelly szokatlan , mint p* o. 
Quia illa de manibus nostris Regiis , collat a 
essent ; vagy de manibus Regiis (Mátyás VI. T. 
K. 23. Cz. Ulászló I. T. K. 69. Cz.) vagy pedig 
az Ország' Törvényével ellenkező Kőzben-vetése- 
ket ( Clausula) foglalnának magokban, törvé- 
nyes-erő nélkül szűkölködnek (1Ö47: 122. 1Ő55 



-( 72 )- 

78- 's a' t.) De vágynak ellenben az Adomány- 
levelekben ollyan beszéd-formácskák , vagy köz- 
ben-vetések is, (clausula) mellyek a' későbbi üdők- 
ben Törvény szerént bevétettek. Hlyének pedig 
a' többi közt e' következendők „salvo Jure ali- 
eno„ melly beszéd-formácska már a' XTí-ik Szá- 
zadi Egyházi Oklevelekben elő fordul ugyan; (/V. 
L<;hrg. D DipL VIII. 2Ó2. §. IX. 1011. §.) édes 
Hazánk Okleveleiben mindazáltal alég ha a' XIII. 
Század eiött találhatott menedék helyet ; 's külö- 
nösen VIRÁG BENEDEK( Magyar Századoh I-ső 
Darab 469. lap) azt jegvzi meg ezen beszéd-for- 
mácskáról, hogy az, IV. Bél alatt a' Tatár futás 
után jött keletbe az , Adomány-Levelekbe. Külön- 
ben ezen beszéd-formácskát az 1Ö55. 78. T. Cz. 
az Adomány Levelekbe elkerülhetetlenül szük- 
ségesnek rendeli. Ismét: „de nostra authorita* 
te Regia y certa scientia , et gratia speciaü, 
ceriis causis ad hos nos mouentibus" Ezen be- 
széd-formácskát, a' mintnémellyek alítják {Neue 
Lehrr y . d, Dipl: IX. igi.§.TT. SCHWARTNER 
M. Úr DipL 270. — a71. lap.) a' XIV. Század 
előtt úgy szólván, sehol sem használták; én mind- 
azonáltal az éhez hasonló beszéd-formácskára 
már IV. Bélának egy 1263-iki Oklevelében talál- 
tam, holott is a' nevezett Király azon Oklevelének 
Derék-beszédjét e' képen kezdi : „Quod de bene* 
placito nostrae bonae voluntatis sylvam 
quamdam 's a' t. Továbbá illyen be vett beszéd- 
formácskák ezek is : " totum jus nostrum Re- 
gium si quod in iisdem haberemus , nihil Ju- 
ris* nihilque proprietatis — reseruando vagy : si- 
mul cum omni Jure nostro Regio , si quod in 
eodttm , vagy iisdem qualitercunqüe haberemus* 
et noztramex quibuscunque causis* módis* 
et rationibus concemeret Majestatem. Ismét 
Jure perpetuo *et irreuocabili 9 melly közben- 






-( 73 y- 

vetés alkalmasint azután , minekutána Kálmán , 
's az utána következő több Királyok a' Vár 1 Jó- 
szágokat visza szedték, 's az azokról szóló Ado- 
mány-leveleket meg semmisítették, jött keletbe. 
Egyéb eránt az Adomány-levelekre nézve közön- 
ségesen meg lehet jegyezni, hogy mentül egyű- 
gyűebbek azoknak beszéd - formái , a'nál régibb 
üdőre mutatnak. így a' leg régibb Adomány-leve- 
lekbe látjuk, hogy az ajándékozott Jószághoz va- 
ló tartozandóságok (pertinentiae) nevezet szerénfc 
egyenként, 's egyűgyűen; a) a' későbbi, 's már 
a' XIII. Századi Levelekbe pedig azok csak altal- 
jában emiétetnek, de a'kor sem olly hoszas be- 
széd-formában, mint már a' XlV-ik Század' vé- 
ge felé, vagy leg inkáb a' XV-ik Század' elején. 
6) Különös a' régibb Adomány -levelekre nézve 
az is, hogy azokba, az ajándékozott Helységeknek 
határjairól is tétetett említés, mellyetmég a' XIV. 
Századba ki adott némelly Adomány-levelekbe is 
tapasztalhatni. 

a) l-sö Andrásnak a' Tihanyi Apátság' részére ki a- 
dott Oklevelében az ajándékozott Jószágnak tarto- 
zandóságai (pertinentiae) e'képen számláltatnak 
elő. „sünt igitur aratra XX. Piscatores X. Aga- 
Tones !?~. Bubulci trés , Pastores ovium trés , Su- 
bulci duo , úpinarii duo , Coquiaárti duo , Suto- 
res duo , Molendinarii cum molendinis duo , Tor* 
nator unus , Vestimentorum ablutor utius , Cerdo 
unus , Ancillae decem. Praeter haec sünt emis sárii 
triginta quatuor ; cum subditis equabus , vaccae 
centum , öves septuaginta , porci centum > api* 
um vasa quinquaginta ; praeter haec ad neces- 
sári a fratrum per singulos annos constituimus de 
ar mentő regali quinquaginta polctros, 's a* t, 

b) p. o. egy 1461-ik Oklevélben e'képen „cum c un- 
ctis ejusdem utilitatibus pertinentiis , et terris , pra- 
tis , pascuis , sylvis , nemoribus , montibus 9 val- 
Ubus , aquis Jluviis , piscinis piscaturis , et decur- 
sibus aquarum , molendinisque , et locis molendino- 
rum i ac generaliter quarumlibct utilitatum ét per* 



-( Th )- 

tinenliarum integritatibus , quovis nominis voca- 
hulo vocitotis , ad p randid a s possessiones — de ju- 
re spectantibus , et pertinore debentibus 1 ' 's a' t"„ 
Vágynak a/,onba a* későbbi Adomány - levelekben 
még czifrább elö - számlálásai is a* tartozandósa- 
goknak. 

234-/A §. A" 1 Vármegyéknek eredetéről ,*s azok' 
nak es méret ér ól. 

Hazánknak Vármegyékre lett el osztása né- 
mellyek szerént Geiza Vezértol Sz. István Kirá- 
lyunk' Atyjától ; mások szerént ismét (Tud. 
Gyújt. 1821. III. K. 47. lap.) Sz. István Királytói 
teszi eredetét; a' midőn is bölcsen látván a' Ma- 
gyarok az Országnak e'képen való könyebb kór- 
mányozása módját, azt tóbb Kerületekre fel osz- 
tották. Mondatnak pedig Vármegyéknek azért, 
mivel minden Kerületbe kellett lenni egy Várnak, 
mellyhez több íóldek kapcsoltattak , és ezek a' 
Vár' Megyéjének hívattak. Azon Vár' földek több 
lakosoknak , de nem örökösen ki adattak olly 
véggel , 's feltétellel , hogy azért azon Várat, melly- 
nek Megyéjéből főidet bírtak fegyverrel védel- 
mezni tartozzanak, 's a' szükség úgy kívánván, 
akár mikor fegyverbe áljának. Neveztettek pedig 
■a' Vármegyék a' régi Oklevelekbe többféleképen, 
nevezetesen pedig: Provincia , Castrum , Co- 
tnitatus , sőt néha midőn valamelly Vármegyék 
a' Királyi Házból való Király-tiaknak kórmányo- 
zások' alá bízattak, Ducatus névvel is fordulnak 
elő a' régiségekben. Az sem tapasztaláson kívül 
való dolog, melly szerént a' Királynék is némelly 
Vármegyék' Fejeinek tétettek, valamint III. An- 
drás' üdéjébe Ágnes ; II. Lajos, és I. Ferdinánd 
alatt pedig Mária Királynék; az első Poson, a' 
második Mosón Vármegyéket kormányozták. II- 
lyenkor a' Király - fiak ugyan azon általok kor- 
mányozott Vármegyék' Czímjét is viseltek e 1 sze- 
rént p. o. Dux de Scepus, de Lipto 's é a' t. 



-( 75 )- 

255-ik §. A J Magyar Országi Oklevelekben 
elő forduló Jószágoknak természetéről , 's 
azoknak nevezetjeiröl , a' leg régibb üdok- 
bóL 

Több különbbféle Jószág' nevezetekre talá- 
lunk régibb Okleveleinkbe a' nélkül, hogy azok- 
nak természetekről, 's egymás közt való különbb- 
ségekről e'dig kevéssé mélyebben elmélkedtünk 
volna , holott pedig azoknak esmérete minden 
Oklevél-esmérőnek, 's Törvény-tudónak is anyi- 
val is inkáb elkerülhetetlenül szükséges : mivel 
a'nak esmérete által Hazánk' régibb Törvényei- 
nek meg értését, a' mostaniaknak pedig megvi- 
lágosítását leg könyebben elérhetjük; valamint 
szinte azoknak is könyen meg felelhetünk, kik a' 
Magyar Országi mindenféle Jószágokra közönsé- 
gesen a' Feudale Systemat , vagy is Arenda ter- 
mészetet erőszakosan reá kenni akarták. Mint- 
hogy pedig mind e'dig a' köz becsületre 's tisz- 
teletre, érdemes Hazánk -fiainál TT. HORVÁT 
ISTVÁN Úrnál senki e' dologban mélyebben belé 
nem ereszkedett; a) ugyan azért követvén a* 
tisztelt Úr nyomdokát, csak igen rövideden eze- 
ket kívántam az érdemes Olvasókkal közleni. 
Édes Hazánkba a' Nemesi Jószágoknak birtokai, 
két kútfőkből eredtek, t. i. Foglalásból, és Ki- 
rályi-adományokból. A* Foglalás által nyert Jó- 
szágoknak eredeteket, még a'tólaz űdőtői kelle- 
tik származtatni , midőn a' Nemes Magyar Nem- 
zet Árpád' Vezérlése alatt e\ tejjel, mézzel folyó 
főidet elfoglalta; légyen, az, hogy a'kor régi Ele- 
ink egymásközt a' foglalt földön meg osztoztak; 
vagy pedig hogy ki menyit magának foglalhatott, 
anyit foglalt légyen. Az Adomány által szerzett 
Jószágoknak eredetét pedig Sz. István Királynak 
Uralkodása korától fogva kelletik származtatnunk^ 



-( 76 )- 

mivel elébbeni üdőbőJ, kivévén azon egy esetet, 
hogy Apuliából Magyar Országba bé költözött 
Deodatus nevű Vitézt már Geiza Vezér Sz. Ist- 
vánnak Atyja által nagy darab földel meg aján- 
dékoztatva lenni tapasztaljuk, b) semmi bizony- 
ságaink nincsenek. Valamint pedig a' Foglalás ál- 
tal szerzett, úgy a' Királyi Adomány által nyert 
Jószágok is a' leg régibb üdőkben Descensus , 
vagy is Szálas nevezettel fordulnak elő némelly 
régi Levelekben, c) Nem volt azonban minden 
Szá ásóknak egy forma természetek , mivel voltak 
ollyanok, mellyek valóságos Uradalmi 's Örökös, 
vagy Vagyonos Jussal (Jure haereditario) a' Bir- 
tokoshoz tartoztak, és ezek Haereditas perpe- 
tua, Boraim haereditarium , nevezettel illettek 
számtalan Oklevelekbe , 's Törvény-czikkelyekbe; 
és ismét ollyanok, mellyeknek csak Birtokok, és 
nem a' Vagyon , sőt néha csak a' Jószágnak 
haszon vétele bizonyos adó, vagy is árendabé- 
li íizétés mellett d) tartozott a' Birtokoshoz, 's 
ezek közül az elsőbbek csak Possessió, vagy Jus 
Possessionarium; az utóbbiak pedig Feudum 
vagy Pheudum e) nevezettel ruháztattak fel ré- 
genfcen. Az foglalásból nyert Jószágok mindegy- 
től egyig örökös Jussal , 's vagyonnal tartoztak a* 
Birtokoshoz, és ha mindjárt azok üdővel elide- 
geníttettek is, azon természeteket mindazonáltal 
folyvást megtartották ; de a' Királyi Adomány ál- 
tal nyert Jószágoknak nem mindnyájának volt az 
a' természetek. Ajándékoztattak ugyan régenten 
Királyi Adomány által is örökös vagy is vagyo- 
nos Jussal némelly Jószágok ; de minthogy a' 
Várakhoz tartozó Földeket nem igen volt taná- 
csos a' Vároktól örökös Jussal el idegeníteni, 
ugyanazért ezeknek leg inkáb csak a' birtokok, 
vagy néha csak azoknak haszon vételek , néha 
Jbizonyos meghatározott, néha pedig határozat- 






-( H )~ 

lan üdéig is adatott által. A' honnét ki tetszik* 
hogy régenien az Királyi ajándékoknak több ne- 
mei voltak , 's nem is minden Királyi Jószág- 
Adomány egyszersmind nemesített , mivel; a' Ki- 
rályi Feudomok különösen senkit sem nemesítet* 
tek./J Különben az Örökös Jószágoknak az a' 
tulajdonok volt, hogy azokra nézve a' Birtokos- 
nak tökélletes Uradalmi hatalma volt, azokat aján- 
dékozhatta, adhatta akárkinek, még az Egyhá- 
ziaknak is, 's még a' magva-szakadás esetébe is, 
és az, kinek azon Jószág hagyatott, vagy ajándé- 
koztatott, szinte azon Uri hatalommal bírhatta 
a 7 Jószágot, mint az Ajándékozó, vagy az Intéze- 
tet tevő; nem is szálott az e' féle Jószág- egyébkor 
a' Királyra , mind a'kor : ha t. i. az utolsó Mag- 
ba-szakadott a' Jószágról semmi intézetet, vagy 
rendelést rrem tett; vagy pedig ha az ollyas az 
Király élete ellen törekedett, vagy a' Hívségtelen- 
ség vétkébe (Nota^Iníidelitatis) esett volna , g) va- 
lamint ezt VERBŐCZí is I-sö Rész. 64. Czímjé- 
ben (jól lehet ő már mindenféle birtokosokról 
szól) bizonyítja. Az Birtokos Jószágok ellenben 
Királyi - engedelem (Consensus) nélkül nem csak 
a' Sz. Egyházoknak , h) hanem senkinek élnem 
idegenítethettek, i) és csak az illyen Jószágokat 
illette régenten a' Királyi* engedelem (Consensus) 
az Vjj-adomány (Nova Donatio) és a' Királyi- 
Igaz, (Jus Regium) nem pedig az örökös , ki- 
vált a' Foglalás által szerzett Jószágokat. Úgy 
szintén nem szabadott Királyi Helyben - hagyás 
nélkül elidegeníteni a' Feudumokat is. k) Külön- 
ben azok, kik a' Magyar Országi Jószágokat kö- 
zönségesen a' birtokos, nem pedig a' vagyonos , 
's örökös természettel fel ruházni óhajtják , Kál- 
mán Király I-ső Tör. Könyv. 15-ik 21-ik Fejez. 
és iV-ik Béla Királynak némelly Okleveleit, l) 
mellyekből az tetszik ki, hogy a ? nevezett Kirá- 



-C 78 )- 

lyok több Adományokat visza húztak , 's meg 
semmisítettek, választják magoknak íegy verűl , de 
e're nézve meg kell jegyezni : hogy a' nevezett 
Királyok csak a' Vár' Jószágok eránt való né- 
melly Adományokat t. i. a' birtokos, és árendás 
Jussal adott Jószágokat , mellyeknek pazérlások 
miatt a' Polgári-Alkotmány igen ingadozott, sem- 
misítették meg; nem pedig a' valóságos Öröksé- 
geket, valamint ezt Kálmán Király' I-ső T. Könyv. 
21-ik Fejezetje is eléggé bizonyítja. Egyéb eránt 
jól lehet még I-ső Lajos Király' üdejtbe is (a' 
mint azyi jegy alatt láttuk) az e' féle Jószágbeli 
különbbségek keletbe voltak, utóbb azonban a' 
birtokos , de nem árendás-igazzal (Jure posses- 
sionario) ajándékozott Vár-Jószágoknak is ter- 
mészetek a' valóságos örökös Jószágokhoz mint- 
egy hasonlókká tétetvén; azon különböztetések 
el enyéztek , 's már I-sö Mátyás Király az örökös, 
vagy ,is vagyonos, 's a' birtokos Jószágok között 
semmi különbbséget sem tudott, m) 

á) Lásd TT. HORVÁT István Urnák a? Magyar Or- 
szági Gyökeres régi Nemzetségekről. Pesten lítao- 
ba ki adott munkáját , mellybe ezen dolgokról bő- 
vebben olvashatni. 

b) IV* Béla Rirálynak egy 1205'iki Oklevelébe mon- 
datik „Antccessores nostri piae memoriue Geysa 
Dux , et Sanctus Stephanus Filius ejus primus 
Hungáriáé Bex — eb merita Comitis Deodati ma- 
gnam Partém Regni Hungáriáé, eidern Comiti Deo- 
dato hereditarie tradiderunt , et contulerunt , per- 
petue possidendam" 's a' t. fPray Dissert : Hist: 
Crit. de Sanda JD extra &. Stephani V in dobon ae 
1771. 123. lap. Ismét TT. HORVÁT ISTVÁN Űr' 
fellebb emiitett könyvének 27. lap) 

c) Kun László Királynak egy Oklevele imigyen szól: 
,,Exhibuerunt nobis Privilégium Sereníssimi An- 
dreáé Regis super Collatione terrae Rutbugeur vo- 
catae , supra Supronium situatae , olim quidem 
Syraoni Comiti Patri eorundem traditae, ex Ara- 



-( 7Q V- 

gonia venlenti in Descensionis titnlum juxta 
morém, Nobilium Vngarorum (TT. HORVÁT IST- 
VÁN Úr m. k. 26. lap.) 

d) István Ifiabb Király egy 1261-ik Oklevelébe így 
szól: ,,quod nos — •quondain terram superior Cajsa 
nuncupatam — praenominatis Samphleben , et Obi 
contulimus perpetuo possidandnm sub tali liberta- 
te , quod iidem, et eorum Haeredős nobis pro 
rensu preefatae terrae in Festő $. Georgii di- 
midium fertonem auri boni annuatim solvere tene- 
buntur (í 

<?)KEZÁ Krónikájában (Edit: II. Horanyianac 14 1„ 
és .44. lapon) a' többi közt igy szól: ,, Intrave- 
runt quoque temporibus tam Ducis Geichae , quam 
alioru.11 Regum Boemi , Poloni etc. qui Servien- 
tes Regibus vei caeteris Regni Dominis ex ipsis 
pheud:i aquirendo JSobilitatem processu temporis 
adepti sünt ,,Ismét : „Jobagiones Castri sünt paupe- 
res Nobiles qui ad Regem veníentes terram eis tri- 
buit de Castri tetris ut pheuda Castri — cu- 
stodirent,,(Egyezt. TT. HORVÁT ISTVÁN Űr' 
régi Gyök: Nemz: 28. la,p. ) Hlyen feuduni volt 
az is, mellyet a' ű?)jegy alatt emiétettünk. 

f) A' d) jegy alatt emiétett Oklevélbe István Király 
továbbá igy szól: ,,volumus sí quidem , ut tam ipsi 
(t. i. Samphleben és Obi ) quam eorum haeredes 
ab exercitu , et Jurisdictione Communitatis Ca- 
stri sínt penitus absoluti , jtive ipsi > et ad eos per~ 
tinentes coram Judice eorum, quem elegcrint „ 
juxta libertatém, et consvetudinem catterorum Ho- 
jpitum si opus fuerit debeant conveniri. E'ből te- 
hát ki tetszik , hogy a' fellebb emiétettek nem Ne- 
mesi , hanem csak ollyan szabadsággal bírtak , mint 
a' Jövevények , vagy is Hospesek. 

g) Lásd Sz István II. Tör: Könyv. 35. Fejezet 2. §* 
De világsabban szól c'röl IV. Béla Királynak fel 
lebb a' b) jegy alatt emiétett Oklevele, melly to- 
vább így szól: ,,Magnam partém Regni Hungáriáé 
eidem Comiti Deodalo haereditarie tradiderunt, 
et contulerunt perpetue possidendam , ut cuicun- 
que vellet alteri vcndendam , aut gratis pro Deo 
(Eccttsiis) donandom , liberóm haberet facultatem , 
praesertim cutn idein Deodatus absque Haeredibus 
pcrmaneret. „ 



l. 8Q J- 



h) Az Esztergomi Érsek £gy 1263-iki Királyi Szabad- 
ság-levél által illycn engedelmet nyert ,,Item quod 
Robiles Begni nostri Ecciesiae Strigoniemi Posses- 
siones suas viventes , et morientes sine Rtquisitione 
Begiae Majestatis ulterivri donoré, et legore pos. 
s/ní"Eböl is tetszik tehát, hogy a' Possesriok , vagy 
is a' Vár'' Jószágoknak cl idegenitése' esetében a' 
Mirályi Helyben-hagyás szükséges volt; következés- 
képen I-sö Lajos is( in confirmatione Decreti An- 
dreáé II. §. 11-) csak a' Vár Jószágoknak, vágy is 
Possessióknak a' Sz # Egyházok* részére való ela- 
dást tiltotta meg; nem pedig a 1 Haerec'itásoknak 
elidegenítéseket, mivel a* mint láttuk fellebb , a* 
Possessiók' eladására már I263 ba is Királyi enge- 
delem kívántatott. Nincsen tehet Lajos Király- 
nak azon Törvényébe amortisatio mindenféle Jó- 
szágokra, vagy is a* Haereditarium bonumokra t 
nézve , hanem csak a' Possessióknak , Tagy Vár 
Jószágoknak elidegenítésére nézve. 

/) A' Vagyon, vagy is Örökség , (haereditas) és a* Bir- 
tok (possessio nuda) között lévő ktilönbbségek leg- 
világosabban ki tetszenek Béla [^Király-nak 1235. 
(vagy inkáb iü36 iki) Arany-petsétes- levelében , mel- 
lyel TT HORVÁT ISTVÁN Úr fellebb emiétett 
könyvének 93. 94. lapján elö hoz, 'sa'melly e'képen 
szól . ,, memorata si quidem Possessio decedente 
Turda , filio Mortun , absquc haerede ad nostras 
manus , secundum approbctam Begni nostri con- 
svetudinem Juerat devotuta , cum non esset hae- 
reditaria i p s i 3 sed a J felicis memóriáé Béla 
Bege Avo nostro per ántecessores ipsius Turdae 
Seud videlicet , et Martinum acq uisit o — Terra* 
autem haereditarias ipsius , pariter cum Li- 
bertinis , et aliis attintntiis Cognotis su i s 
duximus r e linq u end a s. Nec- hoc Volumus si- 
lentio praeterire : Quod Magister Domus Bospita- 
lis S. Begis de Strigonio autedictum Dionisium su* 
per possessione supradicta coram nobis , et Baroni* 
bus nostris in causam trahere attentoverit 9 olló- 
gans contra ipsum , quod memoratus Tuida Pos- 
sessionem praescriptam , et quasdam alias Domui 
Hospitált contulisset. Ve rum qui a Collá t i o 
praedictapraeter no stram Cons c i en* 
tiam, et CONSENSUM fieri no n poterat, 
necdebebatyetrequisitio a nobis fm 

ct a 



-( 81 )- 

cta non fűit, memoratus Magister se deficcre 
, in Causa cognoscens cum praefato nostro fideli Dio* 
nisio composuit in hunc modum ,, Ezen ritka Ok- 
levélből tehát elég nyilvánságosan ki tetszik a' Ha* 
zai Jószágok között lévő különbbség; valamint ki- 
tetszik szinte az is, hogy a' Királyi Helyben-hagyás 
(Consensus) csak a' Várhoz tartozó, 's csak bir- 
tokos Igazzal (Jus) ajándékozott Jószágok eránt 
volt szükséges, nem pedig a* Vagyon , 's Örökség 
körül. 

A) Ollyan feudumba adott Jószágok voltak azok, 
mellyeket a' mint már mondottuk : a* Castrensiseh, 
vagy is a* Vár* Katónak , 's egyéb Királyi Udvarnikok 
bírtak, 's a' mellyekröl István Ifjabb Hirály így szól: 
,, terram Castri de Kar ásson Kuké vocatam et ter- 
ras Castri de Tymes Rety vocatam, quae jacct in 
Comitatu Temesiensi — ex nostro permissu , et Con- 
sensu voluntate et Collat ioné eidern Pűrabuch Co- 
miti medietatem vendidit pro XL t mar c is „ 's a' t. 

I) Béla Király a* többi közt egy 1231-iki Oklevelébe 
igy szól: í, JVos igitur voluntate Patris nostri , et 
maturo Principum Terrae nostrae consilio inuti* 
les , et supurfluas Donativnes, quae fa Is o 
n o m i ne perpetuitates nuncupnntur , destru- 
ertrhus 's a' t. Láthatni e'nek nyomát KOLLÁR 
által felhozott több Oklevelekbe is (in amaenitati- 
bus Begni Hungáriáé T. II. 182.— 83 lap.) 

ni) Hogy valóban a' nevezett Király azon Jószágbéli 
különbbséget nem értette , ki tetszik azon Király- 
nak egy 1486-iki Okleveléből, a hol, mondja: 
eodemque Dominó Béla Rege Coronam Begni per 
Successionem haereredit áriam divina dispositione 
adipiscente , idem omnes Perpetuitates per 
totum Regnum suum valida manu cepissetrevo- 
care's a' t. (TT. HOKVÁT ISTVÁN Dr'm. k. 80. 
C9. lap.) 

236-iA §. A P médiumoknak , Odriaknak » és 
d Jus Patronatusnak régi értelmekről* 

Nem lehet azon éppen csudálkozni, ha édes 
Hazánkba, melly régenten anyi viszontagságok- 
nak néző piaczcza volt, a' későbbi üdőkbe né- 

Diplomatika III. Dar. F 



— < 82 >— 

melly dolgok anyira elvesztették regi természe- 
teket, 's értelmeket, hogy mái üdőben már egé- 
szen mást jelentenek. így vagyon a' dolog a' 
Praedium nevezettel is , mellyet már VERBO- 
CZY a) ollyan földnek nevez, meliy tudniillik : 
előbb ugyan népes hely volt , de utóbb elpusztul- 
ván , Pusztasággá vált; holott pedig a' régi Tör- 
vények egyenesen ellenkeznek VERBOCZY' azon 
álításá val. Ugyan is tekénisük meg II. András 
Királynak 1222. Törvény - könyvét , ottan több 
Törvény-Czikkelyekre akadunk , mellyek mást lát- 
tatnak bizony/tani ; nevezetesen pedig azon T. K. 
5-ik Czikkelyébe mondatik: „Comites Parochiani 
praedia Servientium non discutiant nisi Causas 
monetarum , et Decimarum. Comites Curiae Pa- 
rochiani nullum penitus discutiant nisi popul os 
sui Castri. Ezen T. Czikkelyből világosan ki tet- 
szik t hogy az Vár' Bíráinak (Comites Parochia- 
ni) meg tiltatott az Nemeseknek Praediumaikra 
nézve a' Birálkodás, és viszont az Udvari-Vár- 
Rírálmak meg engedtetett azon Népekre nézve, 
mellyek az Vár' főidén laktak ; következésképen 
világos innét í hogy a' Praedium ok a'ba az üdő- 
be nem voltak Pusztaságok , hanem azokat Embe- 
reknek kellett lakni ; mivel különben a' Bíráik o- 
dás el tiltása haszontalan lett volna azon T. Czik- 
kelybe : de hogy hoszas ne legyek : ugyan csak 
ezen álításom meg valóságosodik az emléiett T. 
Könyvnek ló. 's több T. Czikkelyei által is. Böl- 
csen álltja tehát azt TT. HORVÁT ISTVÁN Űr 
( Regi Magyar Gyökerén Nemzetségek QÖ. lap.) 
hogy a' Praedium nevezet, néha a' Vagyonos, 
vagy Örökös Jussal hírt Jószágot jelentette. Szo- 
kásban volt t.i. az régi Magyar örökös Birtoko- 
soknál , vagy Nemzetségeknél a' magok öröksé- 
geiket a' Római Patríciusok szerént Praediumok- 
nak nevezni. Használtatott azonban ezen nevezet 



-( 85 )- 

némelly régi Oklevelekbe az Egyházi Jószágokra, 
's a' Királyi Örökségekre nézve is. A' Praedium 
nevezetnek mostani értelme tehát csak a' Haza' 
viszontagságai által eredett feledékenységeknek 's 
változásoknak szűleményje. Továbbá szinte a' 
szerént más értelembe veszik mái üdőben a' Cu- 
ria nevezetet is, melly régenten ollyan Jószágot 
tett, mellyhez az Örökösöktől bizonyos szolgá- 
lat fejében földet nyert Udvari szolgák (Udvarni- 
ci) voltak kapcsolva, kik az Örökösöknek, vagy 
Vagyonosoknak szolgalatjára voltak, 's azok kö- 
rűi a' fényt, 's pompát nem kevéssé nevelték, b) 
Valamint szinte Királyi Curiának neveztetett, 
nem csak a' Királyi Lakó-hely , hanem azon GyúV 
lekezet is , midőn a' Királyok szokás szerént az 
Országba utaztak, 's néha valahol az egész Kirá- 
lyi Udvarhoz tartozó Gyülekezettel meg teleped- 
vén , Törvényt tartottak , vagy az Ország dolgai- 
ról tanácskoztak. A' Jus Patronatus, vagy is a' 
Pártfogói Igaz, régenten hasonlóul nem csak 
Egyházi Gyámságot, c) mint mai üdöben tarta- 
tik, hanem a' leg tökélletesebb Uri Fő Nemesi 
hatalmat tett, mellyhez a' Piómai Jus Quirita- 
rium szerént a' Piómaiaknál az Atyai hatalom alatt 
lévő gyermekekre, 's szolgákra nézve sokáig a' 
Jus vitae et necis is egyben volt kötve; mint- 
hogy pedig Hazai Alkotmányunknak nagy része 
a' Rómaiaktól kőlcsönöztetett, kérdést sem szen- 
ved, hogy Hazánkba is a' Jus Patronatus nem 
más forma értelembe vétetett. 

á) VERBÖCZY I. Rész 24* Cz. 5. §. 

b) Lásd TT. HOUVÁT ISTVÁN fellebb emiitett 
Könyv. oj* 39. lap. 

•) Hogy valóban nem csak Egyház i Gyámság \6H 
a' Pártfogói-igaz , ki tetszik Rádó Nádor-Ispán 
io57-ik Oklevelének eme szavaiból is: „ m Mona- 
sterium meuiji S. Demetrii super Zavann ílunum , 

r 2 



~( 84 )- 

tpiod roultis bellicislaboribus, cum tota provincia illa 
Sanctae Coronae rectiíicavi , et iterum adquisivi, 
quia illud Monasterium est ín Parochia S. Fetri Quin- 
queecclesiensis , iicut in spiritunlibus^ ita 
etiam t e mpo r a l e Domínium, quod ego Radó 
In illó habeo , quod Patronatum v o cant , 
dedi etiam S, Petro Qainqueecclesiensi" (Lásd TT» 
HORVÁT ISTVÁN Ur' m, k. 97, lap ) 

23 7 'ih §. Skultecziáhról rövideden. 

Több Okleveleinkbe elő fordulnak a' Skul* 
tecziák, mellyre való nézve azokról szükség né- 
melly részben szólani. A' Skultécziak (Scultetia) 
tehát veszik eredeteket a' XIII. Századból, a' mi- 
dőn t. i. Hazánk a' sok viszontagságok , 's hábo- 
rúságok miatt anyira népetlené lett, hogy több 
darab földek a' népesség csekély volta miatt mi- 
veletlenek maradtak. Ezen rosznak kipótolása vé- 
gett mind Királyaink , mind pedig főbb Ne- 
messeink több ígéretekkel édesgették a' Külső 
Országiakat a' Hazába való bé jövetelre , az it- 
ten való meg telepedésre , és a' Hazai Főld-mívelés- 
re, meghagyván nékik mind azokat a' Törvényei- 
ket, szokásaikat, mellyekkel külső Országon bír- 
tak. Azon helyeket tehát a' hol az illy Jövevé- 
nyek, leg inkáb Németek, 's Szászok meg tele- 
pedtek, vagy is azon kis Társaságbéli Alkotmá- 
nyokat, nevezték Skultecziáknak ; (Scultetia) azon 
Fold pedig, mellyen egy egy Főld-mívelő lakott, 
JMansusnak , Laneus Lechnus fezen szóból Le- 
hen , vagy Lan, és Land, melíytől máig is a' La- 
rtocker , Leinacker , 's Hojacker Német neveze- 
tek veszik eredeteket) 's egyéb kép' is hívattatott. 
Az e'íéle Társaságoknak volt bizonyos Fejek, 
vagy Előljárójok, mellyeket a' Jószág' Birtokos- 
sá választott, 's rendelt a' végett: hogy azok az 
Uraságtól ki rendelt bizonyos haszonvétel' fejé- 



— ( 85 }— 

ben azon Társaságokat igazgassák, azoknak hol- 
mi kissehh dolgaikban Bírái legyenek , »s ha a' 
szükség ú cy kívánná, az üres helyeket lakosok- 
kal be is töltsék, és ezek hivataliak Skultétusok- 
nak (Scultelus). Veszi pedig ezen szó eredetét ezen 
Német szavaktól Schuid , vagy Skuld, és Heis- 
sen , m?liy anyit tesz: mint parancsolni, vagy 
pedig e'től, Heischeu, melly anyit tesz: mint va-* 
(amit be venni, be szedni (exigere) ; közönsé- 
gesen pedig Heissen N Schuítheiss nem egyen 
bet mint Adó-be-szedőt , vagy is Adószedőt je- 
lent. Különben a* Skultetusok régenten Advoca- 
tus , Vogt % vagy Vogd*> Füllous ; a' Skultetziák 
ismét Villicatixs % Fíneratus , Spanatus Advoca- 
tia nevezeteket is viseltek; a' honnét nem ho- 
mályosan ki tetszik hogy a' Scnltétusok' hivata- 
la igen ollyan forma lehetett, mint a ? Falusi Bí- 
rósg. Virágzottak pedig ezen Skultecziák, egész 
Mária Theresia Királynénk' Uralkodása koráig, 
a 1 midőn azok ezen Királyné alatt tökélletesen 
el tömítettek, a) 

a) Lísd e'röi bővebben TT. SCHIVARTNER M. Úrnak 
„de Scuitetiis per Hungáriám quondam oóviis. Budae 
i8l5. czimü könyvét. 

238-//* §. Nér.ieüy Nyílt -\? Zárt Levelekbe 
jelenlévő Derék-beszéd* JormdiróL 

Némelly Nyilt-'s Zárt Levelekbe meg szo- 
kott jelenni ezen Derék-beszéd részecske : „quas 
in formám privilegii redigi faciemus , dum no-> 
bis in specie reportatae fuerinV* Hogy ezen be- 
széd-részecske régenten azon okból használtatott, 
mivel semmi ajándék , ha csak Szabadságos-le-^ 
vél formában (in forma privilegii) által nem ira-* 
tátott, senkinek Örökös Törvényes -igazat (Jus) 
nem tulajdonithatott, a'ról már ezen könyvnek 



-( 86 )- 

I-so és Il-ik Részében eleget szólottunk. Kíilon- 
ben ezen beszéd-formája , ha nem hibázom , ere* 
detét veheti azon üdőből , midőn a' Hazafiaknak 
Jószágaik, 's azokhoz való Igazaik (Jus) legelőbb* 
szőr zavarodásba jöttek, és sok Örökös 's Vagyo- 
nos Igazzal bírt Jószágok , az Örökös Birto- 
kosnak, el vesztével a' Vár' Jószágaitól meg nem 
különböztethettek ; következésképen olly bátran 
Szabadságos^levél mellett nem is ajándékoztat* 
hattak, nem lévén bizonyos: ha ez, vagy amaz 
Jószág Királyi Adomány alá tartozzék é , vagy 
sem Ugyan azért tapasztalhatni, hogy régente n 
a' Jószágba való Bé-iktatás, 's a' Jószág' tttiné* 
míiségének meg vi'sgáltatása sokszor még a'nak 
előtte történt meg, minekelőtte a' valóságos Sza- 
badságos formában ki adandó Adomány-levél ki- 
adatott volna, a) Ugy látszik azonba hogy utóbb 
ezen beszéd-formája nem csak a' Jószágbeli Ado- 
mány-levelekbe, hanem másféle Levelekre nézve 
is használtatott. Egyéb eránt használtatott ezen 
beszéd-formája leg inkáb IV. Béla' üdéjétől fog* 
va némelly Oklevelekbe máij napig is; jól lehet 
a 9 Zárt,'s Nyílt Leveleknek Szabadságos-le vél for- 
mába való által íratása már I-ső Leopoid Király' 
Uralkodása után meg szűnni látszatik. 

á) Lásd ezen könyvnek hátulján az Oklereles formák 
között az 1282-iki Oklevelet a* VÍII-ik Szám alatt. 

23()-i'A A' BeihtatO'Leuelehnek (Litterae Sta- 
tutoriae ) Derék beszédjeiről. 

A' Beiktató-leveleknek már IV. Béla Király* 
Uralkodása alatt több nyomaira akadhatni, 'súgy 
látszik, hogy régenten , a' mint fellebb is emié- 
tetett, a' Beiktatások néha anak előtte is történ- 
tek meg, minekelőtte a' valóságos Szabadságos 



>-( 8? )— 

Adomány-levél kiadatolt volna. Vitték pedig az e'- 
féle Beiktatásokat véghez IV. Béla üdéjében a* 
Királyi Emberek (Homo Regius) minden Kapta- 
ianbeli Bizonyság nélkül is, utóbb azonba úgy 
latziív, a' íeíleob említettek többnyire együtt vit- 
ték véghez azokat. A' Régi Beiktató-levélbe szo- 
kás volt a 7 Jószág határait is feljegyezni ; de e- 
zen szokás már 1-só Mátyás Király' üdéjébe ezen 
Levelekre nézve, ugy szólván , el enyészni ta- 
pasztaltatik. Lgyéb eránt a' Beiktatások minden- 
kor Parantsolat mellett vitettek véghez , mellyPa- 
rantsolatok még I-ső Lajos uralkodása 7 koráig 
nem igen szórói szóra; hanem csak azoknak ér- 
telme iktattatott többnyire a' Beiktató-levélbe; 
a' XIV. Század' vége felé mind az által azon Pa- 
rantsolatoknak szóról szóra való beiktatások 
is gyakrabban tapasztaltatik. Ezen Parantsolatok 
pedig két félék szoktak lenni; t. i. némellyikébe 
azoknak maga az Adomány-Levél is benne fog- 
laltatik , némellyikébe ismét nem ; az előbbeni 
Parantsolatoknak Derék-beszédje ; „Cum nos" 
szvakkal; az utóbbiaknak pedig „Dicitur nobis- 
sza vakkal kezdődik ; a' mint tehát a' Parancsola- 
tok több félék voltak , úgy a' Beiktató-levelek* 
nek is többféléknek kellett lenni. De továbbá- 
voltak ezeken kívül más féle Be-iktato-levelek 
is : t. i. ollyanok, mellyekbe semmi ellent-mondás 
(contradictio) nem foglaltatik , vagy is midőn a' 
Jószágba való Beiktatás valóban meg történt , 
>s azillyBeiktató-levelek régenten Statutionali$ 
perpetua nevezettel ruháztattak fel, a) és is- 
mét ollyanok : mellyekbe ellentmondás foglalta- 
tik, 's a' melly miatt sokszor a' Jószágba való 
Beiktatás meg sem történhetett. Voltak ismét 
Együgyű Beiktató -levelek, (simplices) és ismét 
Egyelhettek (mixlae) >s a' t. (Lásd KOVACHICH 
Fonnulae styli solemnes etc. Ikk- LJ 



-( 88 )— 

ö) Lásd a* többi közt Ulászló I-sö Törvény-Kon} v.* 
95. Cz. 

%kO>ik Az Örök Beualló-leu eleknek (Litterae 
Fassionales) Derek beszédjeiről. 

Az Qrök-Be-valló-levelek mentől régibbek 
a'nál csekélyebbek, 's egyíígyubbek azoknak De- 
rék beszédjei, 's a' leg üjjabb üdőkig többnyire 
szóval adattak elő a' Hiteles-Helyek előtt, mel- 
lyeket azután a' Hiteles-helybeliek Latán nyelven 
az ő beszéd'formájok szerént írásba tettek. Miól- 
ta azonban az írás-mestersége nálunk nagyobb" 
keletbe jött, ez őlta a' Bevallások a' Felek által 
írásba is tétetnek, 's a' szerént azok a 7 Hiteles- 
helyen meghitelesitetvéh, a' hiteles Bizonyság- 
levélbe szóról szóra be iratainak; A' leg régibb, 
's egyugyább Derék-beszéd pedig a' Bevaíló-levél- 
ben több nyíre e'képen kezdődik S „ Quod IV IV* 
ad nostram accedens , praesentiam quandam 
terram suam*' T s a' t. vagy : /VíV. in nostra 
proposuisse praesentia , quod ipse terram quan- 
dam ,,'s a' t. vagy: quod constitutis coram 
Nobis /V/V. ab una parte, ac /V/V. ab alté- 
ra proposuit /V/V. antedictus quod quandam 
partém terrae suae^ 's a' t. Nem szokáson ki- 
vid való volt régenten az Örök Bevalló-levélbe 
a' be- vallott Jószágnak határait előszámlálni , 
de még sem olly gyakorta, 's rendesen, mint 
egyéb Levelekbe. Egyéb eránt elő fordulnak 
iiémelly régi Bevalló-levelekbe bizonyos Derék 
beszéd' részecskék mellyeket tudni , 's érteni 
szükséges. Hlyen p. o. ez is : „ Quod Anthonius 
Filius IVIathe de Rovachy et Domina Márga* 
retha Filia Laurentií Filii Clementis de Salo- 
mon , prout de notitia ipsorum Paulus Sartor 
Jobagio noster de Jaurino nos assecurauit 



-( 89 )- 

„Ezen beszéd' részecskét némellyek már mai üdő- 
bena'ra is magyarázzák, hogy t. i, régenten néha 
nem maga a' Bé- valló jelent meg a' Hiteles-helyén, 
hanem helyette mis valaki , ki is bizonyította , 
hogy a' jelen nem lévő Bevalló , valósággal bé- 
akarja vallani Jószágát. De ezt nem kelletik tar-? 
taoi: mivel régenten sem történhettek meg a' Be- 
vallások máskép t ha csak a' Bevalló, vagy sze- 
mélyesen, vagy pedig törvényes Meg-hataímo- 
zatja által jelen nem volt. Azon beszéd-részecs- 
ke tehát inkáb azt jelenti : hogy régenten kivált 
a' tavulabb lévő Hiteles-helyek előtt történtek 
ollyan csalfaságok is a' Hiteles-helyek előtt vég- 
hez vitt Bevallásokba , melly szerént némellyek 
más all-nevet vettek magokraj 's azon all-név 
alatt másoknak Jószágaikat a' Hiteles-helyen bé 
vallották , mellyeknek eltávoztatására nézve a 1 
Hiteles-helybeliek, ha a' jelenlévő Bé-valló sze- 
mélyét nem esmérték, Tanu-bizonyságot is kí- 
vántak a'ra nézve, és ha a' Bizonyság azt bi- 
zonyította, hogy a' jelenlévő személyeket éppen 
azoknak, a' kiknek mondják magokat lenni, 
meg esméri , (de notitia ipsorum , vagy/psms) 
a'kor a' Bevallások véghez vitettek. Minthogy 
azonban az e'féle Bizonyítások sem eshettek meg 
csalfaság nélkül, ugyan azért rendelte a' II. Rész- 
inek 16. Cz. hogy az e'féle Be-vallások , mellyek 
ezen kőzben-vetést (clausula) „decujus uelquo- 
rum notitia nos IV IV. assecurauit,, jövendő- 
ben törvényes erő nélkül szűkölködjenek. Ezen 
T. Cz. értelménél fogva tehát szükséges, hogy a 1 
Hiteles-béliek esmérjék mngok tudományok sze- 
rént azon személyt, ki előttők Jószág' Bevallás 
végett megjelenik. Továbbá elől fordul némelly, 
leginkáb XIII. Századi Bevalló-levelekbe ollyan 
forma beszéd' részecske is, mellyből a' tetszik ki, 
hogy az ősi Jószágoknak Be-vallásokra nézve 






00 ) 



$&t:ikséges volt azon Nemzetségből valónak, sőt 
a' Szomszéd ols na k is egyet értéseket ki kérői, 

's azok sokszor a' Káptalanok, 's más Hiteles- 
helyek előtt személyesen is megjelentek. Aze'fé- 
le beszéd-részecskék némelly régi Be-valló-leve- 
lekbe e'képen tétetnek ki „adstantibus congene-> 
raíionalibus^ vagy ,,cum consensu Cognato- 
rum %k vagy „consentiente /V/V, de eodem gé- 
nére Commetaneo suo coram nobis suum cón- 
sensu m viua voce pro fi tente" vagy „cónsensu 
et bona volnntate Cognatorum suorum A/V. 
et Commetaneorum suorum /V/V. 's a' t. 
Ugyan csak nem idegen dolog némelly régi Be- 
valló-Levelekbe a 7 Királyi Helyben-hagyás is, 
melly a' mint mondatott a' Possessiokra , \s min- 
den Fár Jószágaira nézve megkívántatott. 

541-/A §. A* Megerősítő , '&, Meg-újjitó heve- 

Leknek, nem különben a Hiteles-máso- 

la toknak Der élőbeszédjeiről. 

A' Meg-erosító, 's Meg-újjTtó Levelekről, va- 
lamint a' Hiteles-másolatokról is ezen könyvnek 
I-ső Részében (lásd a? 10. 11. 21. §. ) némelly 
részben szólottunk, Mondottuk azt is, hogy a' 
Meg-újjító-Levelek nagyobb Törvényes erővel, 
csekély Ítéletem szerént, kivált a' Juris Perek- 
ben nem bírhatnának, minta' Hiteles-másolatok; 
következésképen az azokba találtató némelly köz- 
ben-vetések , (clausula) mellyek azoknak Tör- 
vényes erejeket mód nélkül nevelni akarják, cse- 
kély ítéletem szerént, csak úgy tekéntethetnek, 
mint ha az Oklevelekben jelen sem volnának. Va- 
lamint szinte azt is mondottuk , hogy a' némelly 
Meg-újjító Oklevelekbe jelen lévő ezen közben- 
vetés (clausula) eatenus qnatenus eaedem rite 
at legitimé emanatae exisí unt — acceptamus 



-( (Jl )~ 

approbamus , et ratificamus" nem anyira az 
Megújjított Oklevélnek igaz, vagy hamis vállát, 
mint a'nak törvényességét, 's alkalmaztatását il- 
leti. Továbbá szólottunk a'rál is, hogy a' Má- 
solatok régenten két féle Parantsolatok mellett 
is készültek, t. i. ha rongyollott vált az Oklevél, 
Meg ú)jitó\ (Renovatorium) ha pedig nem, te- 
hát a' Kor csak Levélkutató (Requisi tórium) Pá- 
ra ntsolatok melleit , és ezen Parantsolatok az 
Oklevelek 7 törvényességére nézve elkerülhetetle- 
nül szükségesek váltak; valamint szinte VEUB : 
II • & 15. Cz. szerént az is szükséges, hogy a' 
Másolatod nem értelembeliek, (sensuale) hanem 
szóbeliek (Verbale) legyenek *s a' t. Ezekről te- 
hát itten enyit emlékezni elég légyen. 

042-/ A' §• A % Régi Törvénykezésről altaljában, 

A' Hazai Törvényekezésnek régi álapotját 
máig is némelly részben sűrű homály bontja. 
Oka e'nek részeréntaz, hogy azon Okleveleink, 
mellyekbol a'nak a' kori álapotját ki lehetne me- 
ríteni, Hazánknak viszontagságai miatt többnyi- 
re semmivé lettek; deleginkáb az is, hogy azok, 
kik a' Törvény-tudomány körűi forogtak, csak 
leginkáb a' Törvény-tárba meg lévő Törvénye- 
ket; az Okleveleket pedig nem igen vi'sgálták, 
's ugyan azért vétettek későbben némelly dolgok 
olly ellenkező 's bal értelembe. Részemről mint- 
hogy még csekély tapasztalásom miatt bátorsá- 
gosan ez utón nem indulhatok ; ugyan azért a' 
régi Törvénykezésről csak némelly csekély em- 
lítést tehetek , remélvén : hogy üdővel e'be a* 
részbe is többel szolgálhatok kedselt Hazám- 
nak. A' leg réggibb üdőktől fogva tehát a' Tör- 
vénykezések , csak szávai , nem pedig írás- 
ba mentek végbe édes Hazánkba. így folyt a* do~ 



-( 02 )- 

Jog mtg Sz. István Király* üdéjébe is, *s e'kor is 
az egész Törvénykezésbe egyéb nem igen nyert 
helyet, mint a' '^örvénybe-idéztetés, a' Fellebb- 
vitel, (Appellata) az ítélet, 's az ítéleteknek Vég- 
re-hajtása. Meg változott azonban á' dolog már- 
Il-ik , vagyis Vak Béla Király alatt, a' midőn 
is némellyek szerént mar a' kéréseknek írásba 
való tétele parancsoltatott. Azon szokás kevés 
üdőre ismét meg változott, 's csak Iít-ik Béla 
üdéjében jött ismét számkivelletéséből keletbe, 
de tartós nem lehetett , mivel IV. Béla Király üdé- 
jébe ismét eltörültetett; a) nem azonban végké- 
pen, mivel ugyan ezen Király alatt azon eléb- 
beni szokásnak némelly jeleit ismét tapasztalhatjuk, 
's az azután álandóúl meg is maradott. Külön- 
ben az egész régi Törvénykezés igen egyűgyűen 
ment végbe úgy szólván: egész Ilí-ik András 
üdéjéig, a' midőn már a' Perlekedésnek több 
ágaira akadhatni, de a'kor sem volt a'nak a'nyi 
aga-boga, mint a' menyit a' későbbi üdőkbe. leg- 
inkáb a' Vegyitett Királyi-Házból ( ex periodo 
írüxta) való ft irályok alatt tapasztalunk. A' régi 
Perlekedés , némelly ágairól tehát , külön külön 
hasznos lészen némelly töredékeket előadni. 

a) Lásd IV. Béla 1267. T. K. 10-ik Cz. ( in Syllogc 
Decr, pag. i/|. ) 

2k5-ik §. A* Bíráktól , 's lörudny-széhekröl. 

Minekelőtte Nemzetünk a' Királyi Kormány' 
alá esett volna, úgy alítják némellyek, hogy az 
egész Nemzetnek két Bírái, t. i. Gy/as , és Char. 
gan voltak légyen, kik a' Perlekedőknek igassá- 
got szolgáltattak. Meg változva találjuk azonba 
ezen Perlekedés módját Sz. István Király' üdéjébe, 
mivel e'kor , a' mint már emiétettük , minden Vár- 



M 90 )- 

nak, *« az ahoz tartozó Megyének voltak különös 
Bírái. Hlyének voltak a' Comes Parochiani , a' 
Comites Curiales Parochiani , és az úgy neve- 
zett BUochusok. Ezek voltak tehát a' Varmegyék- 
ben lakó Népnek Bírái , ezek igazították el azon 
IS épek közt mindenféle ügyes bajos dolgokat: 
ugy látszik azonban, hogy a' nagyobb dolgok a' 
Király', vagy is Királyi Tanács' eleibe tartoztak 
minden személy válogatás nélkül régenten is. a) 
Azt is mondottul* továbbá: hogy a' Nádor Ispány 
(valamint már Sz. László Király 111. T> K. 3. Fej. 
ki tetszik) elébb a' Királyi Cúriába mindenféle 
Embereket minden személyválogatás nélkül ítélt, 
nem azonban midőn othon tartózkodott ; későb- 
ben pedig a 1 Nádor Ispánynak hatalma is neve- 
kedtett, 's már HL Béla, üdéjébe némellyek sze- 
rént a' Királyi Curián kivűl is Ítélhetett minden 
Embereket olly formán mindazonáltal; hogy a' 
Vár' földjén lakók' dolgait a' Várban ; a' Neme* 
sek dolgait pedig nem a' Várban, hanem a' sza- 
bad mezőn elvégezni tartozott, 's különösen a' 
Nemzetségek' dolgait a' Nemzetségi Bírónak jelen- 
létében , szinte a' szerént, valamint a' Kun Nem- 
zetségeket is; a' Nemesek büntető Pereit pedig 
a' Király hírén, 's tudtán kívül el nem végez- 
hette. Ugy szintén említettük azt is: hogy az Or- 
szág' Bírája hasonlóul mindenféle Embereket ítél* 
hetett , de csak a' Királyi Curiába ; utóbb pedig 
anyira nagyobbodott hatalma , hogy még azok a' 
Perek is, mellyek a' Nádor Ispány tói a' Királyi Cu- 
riára fellebb vitettek , ha a' Felség maga nem 
akart, tehát az Ország Bírája , mint a' Törvény- 
kezésben Királyi Személyes, végeztééi. Nemkü- 
lönben a'ról is szólottunk : hogy a' Serviens Ne- 
meseknek is voltak különös Bírái, kik Szolga- 
Bíráknak neveztettek , és a' kik későbben a' Vár' 
Bíráival egyetemben ítéltek. Itten tehát ezekről 



-( 94 )- 



többé emlékeznünk szükségtelen. Egyedül némelíy 
régi Törvény-székeket szükség még valamenyi- 
re esmérni. Ezek közölt pedig első helyet foglal- 
nak az Oct ovális , vagy is az Ünnepnyóíczadi 
Törvény-székek, mellyek Octáváhnak hívattak 
azért: mivel azok régenten bizonyos Ünnepek' 
Octáváján, vagy is nyölczad napra az Ünnepek 
után , jól lehet utóbb bizonyos Ünnep után hu- 
szadnapra is kezdődtek, b) Veszik pedig erede- 
tekéi az Ünnep-nyólczadi Törvényszékek Kálmán 
Király' üdéjéből, a' midőn is végeztetett: hogy 
minden Esztendőben Fi lep és Jakab Apostolok' 
nyóiczadán ; (melly határ üdő későbben Sz. György' 
Ünnepével cseréltetett fel) nem különben Sz. Mi- 
hály' napjának nyölczadán minden Püspöki-me- 
gyékbe Ünnep-nyólczadi Törvény-székek tartas- 
sanak ; későbben azonban az eTéle Törvényszé- 
kek nem a' Püspöki Megyékbe, hanem bizonyos 
a'ra rendelt helyen, és pedig négyszer egy Esz- 
tendőben tartattak, c) Vagyon utóbb nyoma két- 
féle t. i. Nagyobb, és Hissehb illyen Törvény- 
székeknek is , mellyek közül az első negyven ; 
az utolsó pedig hol busz , hol ismét több , keve- 
sebb határozatlan napokig tartott, utóbb pedig 
folyvást tartatott. (1500. 2., 10.) Ezeken a' Tör- 
vény-székeken végeztettek tehát több , leginkáb 
Jószágokat illető dolgok ; de ezen kívül a' Fel- 
ség is, -a hol csak megszállott, 's a' midőn csak 
akart, ítélhetett, kivált a' nagyobb-hatalmasko- 
dást tárgyazó dolgokba. Voltak ezen kívül édes 
Haza likba más Törvényszékek is : Hlyének vol- 
tak az úgy nevezett Kihirdetett - gyűlések (Pro- 
clamatae Congregationes) mellyek két félék vol- 
tak t. i. egy, 's több Vármegyék' Kihirdetett-gyű- 
lései. Az egy Vármegyék' Kihirdeteti -Gyűlései be 
Ítéltettek csak leg inkáb a 7 nagyobb-hatalmasko- 
dáspk, (acius májoris potentíae) valamint a' Jó- 






-( 05 )- 

szágbeli erőszakos foglalások; de nem a?kissefob 
hatalmaskodások fe, d) és pedig a' Fő-Ispányok, 
Szolga-Bírák , 's a\ Káptalan , vagy Konventbéli 
személyek által , m el ly éktől ismét a' Per a' Kirá- 
lyi Curiára fellebh vitetett. A' több Varmegyék' 
Kihirdetett-Gyűléseibe (plurium Comitatuum) a r 
Nádor Ispány ítélt , *s ezekbe végeztettek el a' 
Nemzetségeknek ügyes bajos dolgaik, de nem a' 
Varba , vagy Várasokba , hanem azon kívül , a' 
szabad mezőn, vagy pedig a' Konventekbe, e) 
és ha az ítélettel a' Felek meg nem elégedtek , a' 
Per bővebb meg vi'sgálás végett hasonlóul a' Ki- 
rályi Curiára a' Király , vagy az Ország' Bírája 
eleibe küldetett./^ Az e'íéle Kihirdetett-Gyűlések 
többször eltörültetni rendeltettek Hazánk' Törvé- 
nyei által, úgy látszik azonban, hogy azon Törve* 
nyék minden foganat nélkül maradtak egész II. 
Ulászló Király Uralkodása koráig, a' midőn azon 
Törvényszékek Hazánkból ismét számkivettettek: 
g) jóllehet II. Lajos Király alatt a'nak ismét né- 
inelly jelenségeit tapasztalhatni, h) Vagyon nyo- 
ma továbbá Hazánkba , az úgy nevezett: Nádor* 
Ispány i Törvény-széknek is. (Judicium Generá- 
lé, seu Palatinale) Ezen Törvény-szék a' Gonosz- 
tévők ellen terjesztette hathatós végzéseit, 's úgy 
látszik , hogy már IV. Béla alatt folytatta hivatalát. 
Különben ezen Törvényszék is több ízben eltöröl- 
tem parancsoltatott, jóllehet egész II. Ulászló Király 
Uralkodásáig, foganat nélkül; e'kor ismét eltö- 
röltetett ugyan; i) de későbben ugyan azon Ki- 
rály alatt újra hatalom adatott a' Várak' Fő-Is- 
pányjainak e'féle Törvényszékeket tartani , k) 
melly szabadság azonban alkalmasint csak a'ra az 
egy esetre szolgált. — Az Űri-székeknek kezde- 
tét némellyek (Lásd ENGEL Geschichte d. M. 
Ung. II. R. 35. jap.) I-ső Lajos Uralkodása korá- 
tól fogva származtatják, de nem egészen helye- 



-( 90 )- 

sen ; mivel az tíri-székeknek némelly jeleire már 
IV-ik Béla Király alatt akadtam. I) 

ű) Lásd Sz. István II. T. Könyv. 12. Fejezet: Hal- 
mán' I-zö T. H. 3 7 . Fej: 's a' t. 

£)Lásd I. Mátyás VI. T. K. 3. Czik: 's több Tör: 
Czik. 

c) Lásd az i447-iki 16. T. Cz. (in sylloge Decret. 
p. 121.) az 1458. 4. T. Cz. 's a' t. 

d) Lásd oz 143^-ik 33-ik T. Cz. 

ff) Lásd TT. HORVÁT ISTVÁN Úr Régi Gyökeres 
Magyar Nemzetségeit a' 105 ik lap; az 1298-iki 
35. T. Cz. (in sylloge Decret ; p. 39) 

/) Lásd TT- HOBVÁT ISTVÁN Úr m. k. 1. 

g) Lásd II. Ulászló I-sö T. K. 35. Cz. 

h) Lásd II. Lajos' 1,523-iki T. K. 5o. Cz. (in sylloge 
Decret : pag. 542.) 

i) II. Ulászló' I. T. K. 55. Cz. 

fi) II. Ulászló' VII. T. K. 43. Cz. 

Z) Béla Hirály egy 1260-iki Okleveleben e' képén 
szól : „Alias enim universas , et quaslibet Causas 
Justitiarias Jobagiontim , ipsorum quae in eorum , 
et inter Jobagiones eosdem ipsorum , quomodocun- 
que contingunt . homicidia , violentiae — otnnes an- 
TSLOtati Nobiles iVA 7 . et eorum posteritates in se de 
quacunqu e ft r ia hebdomadoli per e o $* 
de m legitimé pr a efi x a , 7 ud ic a r e , et 
universos ma le fic o s R u s t ic o s p un i- 
r e 9 et quaecunque Birsagia *- medietatem prae* 
fati JVobiles , aliam medietatem 3 u d i c e s ipso- 
rum (tudni illik Nobilium ) per eosdem legitimé 
pro tempore constituti toll ere , etprosequi recipére- 
que valeant , atque possint." 

lhk-ik §. A' Törvénybe+idéztelésehrol ) *s az 
azokban elő Jordúló némelly beszédecs* 
kékről. 

Hogy a' Törvénybe-idéztetések régenten. 
csak leginkáb szóval, 's a' pecsét-nyomónak, 
vagy a' ki nyomott pecsétjegynek elküldése által 

tör- 



H 9? )- 

történtek legyen meg , a'ról már ezen könyvnek 
Il-ik Részében emlékeztünk. Sokáig is kellett 
az e' féle Törvénybe-idéztetéseknek keletbe len- 
ni édes Hazánkba ; mivel még az I-ső Mátyás 
Király alatt Nyirkállói Tamás által egybe gyűjtött 
stylus Cancellariae Gyűjteménybe is a'ról né- 
melly emlékezet tétetik ; a) a' Törvénybe idéz- 
etésekről ki adott Bizonyság-Leveleknek azon- 
ba , valamint szinte a' Törvénybe-idező Parancso- 
latoknak is már a' XIII. Századba némelly nyo- 
maira akadhatni. Különben a' Törvénybe-idéz- 
tetések , a' mint mondottuk : régenten az úgy ne- 
vezett Praecók által vitettek végbe, utóbb pedig 
már a' XIII. Század' elején a' végre a' Praekókon ki- 
-vűl Káptalan, vagy Konventbéli személyek is meg 
kívántattak; b) sőt valamivel későbben , azok, a' 
Király, vagy Nádor-Ispány Embere , \s a' Kápta- 
lanok' vagy Konventek' Ki-küldötjei által is te- 
lyesíttettek. Úgy látszik továbbá, hogy régenten 
közönségesen ugyan egy dologba is többszöri 
Törvénybe-idéztetések kívántattak meg c) egész 
III. András Király' Uralkodása koráig, a' midőn 
is végeztetett : hogy az ügyes bajos dolgokba két 
Törvénybe-idézés , és egy Fásáros Kikiáltás 
(proclamatio) elég legyen, J^mellyre, ha a'Tör- 
vénybe-idéztetett Fél meg nem jelent, az egész 
keresetbe Bíróiképen marasztaltatott , vagyon 
azonban elég nyoma, hogy későbben a' Vásáros- 
Kikiáltáson kívül három, sőt néha több Törvény- 
be-idéztetések is használtattak, e) jói lehet még 
Albert Király üdéjébe is az rendeltetett : hogy két 
Törvénybe-idéztetés 's egy Vásáros-kikiáltás elég 
legyen, f) Több félék voltak pedig a' Törvény- 
be-idéző- levelek, és pedig ollyanok, mellyek Rö- 
vidéknek (breves) neveztettek azért: mivel azok- 
ba a' dolgokba , mellyekbe azok használtattak , 
nem volt szükség több Törvénybe - ideztetésre t 
Diploijiatika ///. Dar f G 



-( 98 )- 

hanem a' bé vádolt Fél tartozott azonnal megje- 
lenni , 's ezen Rövid Törvénybe-ídézés volt szülő 
Anyja a' Rövid-Ünepnyólczadi Törvény - székek- 
nek, g) Hívatattak az e'féle Törvénybe-idéző-le- 
velek Peremptorialis, 's Irts ina a tionalis nevezet- 
tel is azért, mivel ezeknek végezetén többnyire 
azon kinyilatkoztatás foglaltatott , hogy akár jelenik 
meg, akár nem a' Törvénybe-idéztetett, minden 
esetre az Ügyesbajos dolog meg ítéltetik, h) Mil- 
lyen dolgokba használtatott pedig a' Rövid-Tör- 
vénybe-idéző-levél ? a'nak a' Törvénytárba több 
nyomaira akadhatni, i) Különben azOctávákon 
kivűl való Rövid-Törvénybe -idéztetések több íz- 
ben el töröltetni rendeltettek, k) azon rendelé- 
seket azonban az utóbbi Törvények nagyobb rész- 
ben meg semisítették ; L) az Octávákra való In- 
sinuatiót magokban foglaló Levelek pedig , mind 
a' mellett is meg hagyatatni rendeltettek. (14Ö4. 
5.) A' Rövid-Idéző - levelek eránt meg jegyzésre 
méltó az is : hogy azok , ha az Ünnep-nyólczadi 
Törvény-székeken kívül el végzendő dolgokra 
intéztettek, leg inkáb a' 32-ik nap adatott általok 
a' meg jelenésre ; m) vágynak azonban több 
Törvények,, mellyek kevesebb napokat is rendel- 
tek e' végre- n) Yóltak továbbá Egyilgyü-idé- 
zö Levelek (simpHces) mellyek leg inkába' több- 
szöri Törvénybe-idéztetésre használtattak ; o) jól 
lehet VERBŐCZY némelly esetekbe csak egy 
Együgyű- idéző levéllel való Törvény be-idéztetést 
is elégnek tart lenni, p) Nem különben találtat- 
nak Meg intést magokban foglaló, (Admonito- 
riales) ismét Beiktatási ellent- mondást , (Intro- 
ductionales) vagy Hat ár] árast kővető (Reambu- 
latoriae) Törvénybe-idéző-levelek , a' mint t. i. a ? 
Törvénybe-idéző-levél , vagy Meg -intést foglal, 
vagy Beiktási, 's Határjárási ellent-mondást tár- 
gyaz magába. Ügy szinte yóltak Személyes ; 



— C 99 )— 

(personalis) melly leg inkáb a' nagyobb hatal- 
maskodásbeli esetekben használtatott ; Szóbeli , 
(Verbális) fíözönséges , (generális) 's egyéb Tör- 
vénybe-idéző-levelek , 's ezen utolsók azok vol- 
tak , mellyekbe a' Törvénybe-idézendő név sze- 
rént meg nem neveztetett ; ezek azonban I-so 
Mátyás által eltöröltetni rendeltettek, q) Egyéb- 
eránt elő fordulnak a' régi Oklevelekbe némelly 
meg jegyzésre méltó Beszéd formácskák , mellye- 
ket esmérni szükséges. Hlyen ez is : ,,De con- 
sensu et uoluntate , et instigatione /V/V."; de 
ezen közben-vetést magokban foglaló Idéző-le- 
velek I. Mátyás VI. T. K. 13. és I. Ulászló I-ső T. 
H. 58. Czikkelyeik által eltörültettek, 's az után 
törvényteleneknek is kiáltattak. Ismét : „Litis pen- 
dentia non obstante íi melly közben -vetés leg 
inkáb a' patvarkodás' büntetésének (poena Ca- 
lumniae) elkerülésére, 's pedig még VEPiBOCZY' 
üdéjébe is használtatott, r) Meg lehet még vég- 
tére a' Törvénybe-idéző-levelekről azt is jegyez- 
ni: hogy a' régi Törvénybe-idéző-levelekbe még 
a' XV. Századba is különösen, 's nevezet szerént 
a' dolognak valamelly Törvény - czikkelyre való 
alkalmaztatását nem igen tapasztalhatni , 's az al- 
kalmasint leg inkáb a'kor jött keletbe minekutá- 
na I-ső Ferdinánd alatt minden előbbi Királyok- 
nak találtatható Törvényeik öszve szedetni ren- 
deltettek. 

a) Ottan ezek találtatnak : ,,si citatio fiat cum sigil- 
l o , quia talis citatio debet fieri cum n a r r a t i o- 
ne» Ergx> e xo-ipi at'ur c o n t r a citatio^ 
nem cum sigillo factám, quia non ha- 
bét vigorem (Lásd formuláé solemnes styli in Can* 
cellaria. y & a' t, 408. lap.) 

b) Et quia multi in Rcgno laednntur per falsosPre- 
staldos , Citationes , vei Testimonia eorum non 
valeant , nisi per testimonium Dioecesani Epűcopi , 
vei Capituli, nec Falsificatus Prestaldus possit se 

G 2 



— ( 100 )~ 

justificare , nisi eorumdem testimonioniis (Lásd Il- 
ik András, 12.31. T. H. 21. Cz. in sylloge Decret* 
Comitialim pag : 7. Lásd ismét ugyan ott 111, An- 
drás 1291. Tör. R. 5, Cz. a' 17. Jap.) 

c) A* V aradi lüzes-yas próbáról szóló Regestrum 
178-ik §. mondatik: ,,Joannes, et Mischa fílii Bu- 
chiku — citaverunt Filios Hylary «— ante Simeonem 
Billotum de Bíkes pro furto, qui cum ad Sep t e m 
T e r mi nos , non venissent , praedictus Judex nun- 
ciavit Palatino Comiti. lile autetn jussit eos pro- 
c la mar i per fo r a c o m provincia li a 'sa't, 

d) Lásd III. András* 1298-iki T. K. 47. Cz. melly 
így szól : „sed reus , vei ille , contra quern fucrit 
querimonia , solum bis debet evocari , et tandem 
tertio proclamari per Nobiles supra dictos '& a* t. 
(in sylloge Decr. pag : 43) 

é) Lásd 'Sigmond Király' 1455-iki 10-ik I-sö Mátyás 
1486-iki 74. 76. T. Czik: 's 'a t. Ismét Lásd Tud. 
Gyűjt. 1821. V. Kötet I07 lap. 

/)Lásd Albert Király 1459-iki 34-iki Törvény-Czikk : 

g) Lásd I-sö Mátyás 1478-iki T. K. 13. Cz. 

H) Hlyen forma ez:h„lnsinuando ibidem eisdem , ut 
sive ipsi termino in praedicto coram eddem vestra 
Persona* praesentia compareant , sive non , eadem 
ad partis comparentis instantiam id faciet in prae- 
missis , quod Juri videbitur expediri :" 

i) Lásd a' többi közt I-sÖ Mátyás 1462. I. 1478 8. 
Ismét 1463: 21.22. 26. és 1518. 18. 's a' t. (*yl~ 
loge Decreti 186. 240. lap.) Ismét VERBOCZI II. 
Rész. 18. Cz. 

k) Lásd az 1464. 4. i/|86 : 2. T. Cz. 's a' U 

/) Lásd 1471. 28. 1498. 8. 1500. i3. 

m) Lásd 1458. 33. 1462. l. 1518. 18. 's a' t # 

ri) Lásd 1462. 1. 1474. 28. l5i8. 18. 

0) VERBÖCZY' II. Rész. 18. Cz. 4. f. 

j?)VERB. II. Rész. 18. Cz. 3. §. 

q) I-sö Mátyás* 148I. 17. 

r) VERB. II. Rész 25. Cz. 



-( 101 )- 

245-/A §• A* Három-vásáros*kikiáliásról,(Tri- 
na forensis proclamatio.) 

Ha valami, bizonyosan ezen ta'rgy meg ér- 
demli a' csudálkozást, a' midőn tapasztaljuk , ho- 
gyan csavartatott el a' később üdőkbe a' Három- 
vásáros kikiáltásnak értelme. Oka lehetet e'nek 
alkalmasint leginkáb Hazánknak többszöri viszon- 
tagságai , mellyek töbh régi esmeretes dolgokra 
sűrű homályt borítottak. Akármi légyen azonban 
e'nek oka , elég az hozzá , hogy már HITONICH 
is, a' Irina-forensis-proclamatio nevezet alatt, 
nem Három vásáros, hanem Három ajtó előtt 
(t. i. a' Törvény-Ház' ajtaja előtt) való ki-kiá/tást 
értett, a) melly régi érdemes Törvény-tudónk- 
nak botlását máig is követünk. De továbbá : mint- 
hogy az e'féléket magokba foglaló Oklevelekbe az 
ugyan egy Vármegyébe három nevezetesebb he- 
lyeken lévő Vásárok trés fori comprovincia~ 
les, vagy is inkáb in tribus Joris conprovincia- 
bus szavakkal, vagy nevezetekkel fordulnak elő; 
ugyan azért a* későbbi üdőkbe még ollyanokra 
is találunk, kik azon most említett szavak alatt 
Három-Országos-Fó-Törvényesékeket is értet- 
tek, b) A' Trinai-forensis-proclamatio tehát 
régenten nem egyebet tett, mint a' Törvénybe- 
idézendőnek, a' ki már a' Törvény által több rend^ 
béli Törvénybe - idéztetésekre meg nem jelent, 
három Vásáros helyeken Vásár üdéjén a' Piaczo- 
kon a 1 Királyi, Nádor-Ispányi Emberek/s a' Káp- 
talan, vagy Konventben* Ki-küldöttek által fent 
szóval végbe vitt ki-kiáltását, vagy Törvénybe- 
ídézését,mellyre,ha az Ki-kiáltatott a' Bíró előtt 
meg nem jelent, minden irgalom nélkül a' dolo^r 
végképen el ítéltetett. Hogy pedig ez valóban úgy 
történt légyen, több Oklevelek bizonyítják, 's 
ezen könyvnek hátulján az Okleveles-formák kö- 



— ( 102 )— 

zött illyen formára akadhatni is; leg világosab- 
ban ki tetszik azonba ezen dolognak valósága az 
I-.so Lajos Király alatt írt Ars Not arialisba ta- 
láltató bizonyos Oklevél' beszéd-formájából, c) 
A' Három-vásáros-kikiáltás tehát a'kor történt 
már meg, minek utána az Alperes-Fél a' több- 
szöri TÖrvénybe-idéztetésre meg nem jelent, és 
pedig a' Király, Nádor Ispány, vagy az Ország' 
Bírája parancsolatjára, azon Vármegyébe kellett 
a'nak meg történni, a' hol az Allperes l a kott, 
vagy is a 7 hol a'nak birtoka volt, ugyan azon 
Vármegyébe lévő három Vásáros-helyeken ásár' 
üdéjén. Hívták pedig az e'féle Leveleket régen- 
ten P rocl amatőr iának , mellybe a' Király, Ná- 
dor Ispány , vagy az Ország' Bírája parancsolat- 
ja többnyire csak szóval, 's csak a'nak értelme 
említtetik. Különben a' Vásáros-ki-kiáltás már 
igen régen keletbe volt édes Hazánkba, mivel e'röl 
már a' tüzes-vas próbáról II, András alatt írt He- 
gestrum is (melly 1214. fogva egész 1255-ig Esz- 
tendeig elő forduló eseteket foglal magába) té- 
szen emlékezetet ; d) I-ső Mátyás üdéjébe pedig 
ezen Kikiáltások el töröltetni rendeltettek, e) 
úgy látszik azonban , hogy azon rendelés csak 
Iső Ulászló Király alatt ért kívánt végett, a' mi- 
dőn azok ismét eltöröltetvén, helyettek az Insi- 
ntiatiós Törvénybe - idéztet esek parancsoltat- 
tak. /; 

a) Lásd KITONICHCapite HL Quaest. 7. 

b) Lásd 1821. Tud: Gyűjt. V. Kötet. 107. lap. a' 34- 
ik számalatt. 

c) Azon Oklevél-forma a' többi közt így szól „Nos 
igitur legitimis et congruís postulationibus vestris , 
et justitiae annuentes cum T. homine vestro, ho- 
minem nostrum virum idoneum ete. Uansmisimus 
ad praemissa exequenda. Qui tandem ad nos re- 
versi nobis uniform iter retn'lerunt isto modo : quod 
dictus homo vester una cun\ dicto tcstimonio nojtro 



— ( 103 )— 

primo accossissent in villám G.vocatam , et ibi feria 
sexta die fo r i ; item sabbatho sequenti in villa 
tfcmpti vocata , similiter d i e fo r i ; et feria quar- 
ta praedicta immediate sequenti in Villa T. simili- 
ter die fori praeailegatos NN — publice fe- 
cisset proclamari. Committendo eisdem ut 
ipsi in Octavis talibus — comparere , et ad obje- 
cta eorundem filiorura D. Actorum — peremptorie 
respondere — deberent , et tenerentur" 

d) Lásd az elébbeni §. a' c) jegy alatt mondatta- 
nát. 

e) Lásd I. Mátyás Vl-ik T. K. 17. ■ Cz. 

/) Lásd Ulászló 1-ső T. K. 58-ik és II. T. K. 7-ik Cz 

2^6 ik §. /4' régenten használt némelly Perbe 
li próbákról. 

Ha a' Hazánkba régenten keletbe lévő ügyes 
bajos dolgokba való próbákat, >s bizonyságokat 
meg tekéntjük , a' régi kornak egyűgyűségén elég- 
gé nem csudáikozhatunk. Használtattak 1 pedig az 
Ugves bajos dolgokba próbául már a' leg régibb 
üdokbe is az Eshüuéseh vagy is Hitletételek $ nem 
különben a' Tanúbizonyságok , vagy is a' Ta- 
nú vallatások , a' mint hogy ezeknek nyomaira 
már a' leg régibb üdokbe is akadhatni, a) Mi- 
kor kezdették azonba a' Tanú- vallatásokat írás- 
ba tenni? nem bizonyos; a'nyi mindazonáltal bi- 
zonyos , hogy a' XIII. Századba , leg inkáb pedig 
a'nak vége felé, azoknak írásban tétele keletbe 
volt. Az Hit-letételbéli jelességek régenten a' Gyó- 
nás, és Szentek' tetemeinek illetése által mentek 
végbe; utóbb azonba e' végre változtatva, hol 
a' most említett jelesség, hol ismét a' Sz. Kereszt- 
nek , vagy a' Sz. Evangéliumnak illetése is hasz- 
náltattak. A' régi hit-letétel eránt különös az, 
bogy régenten az ügyes-bajos Feleknek esküvé- 
seken, vagy hit-le-tételeiken kívül , többnyire má- 



-( 104 )- 

soknak is kellelt hiteket le tenni az era'rit t. i. 
hogy az hitét le tett Perlekedő - Fél igazán, 's 
nem hamisan esküdött légyen ; és pedig a' mint 
a* dolog hozta magával, hol több , hol kevesebb 
személyeknek , 's az e'félék Conjiirátoroknak ne- 
veztettek. Elő fordulnak pedig a' Conjiirátorok- 
nak hit-le-tételeik számtalan Oklevelekbe, 's Tör- 
vényekbe , b) illyen beszéd-formákba: p. o. ter- 
tio se Nobitibus , vagy uigesimo se Nobilibus 
deposuit Juramentum * melly anyit tesz: hogy 
három , vagy húsz Conjurátorok esküvéssel bi- 
zonyították azt : hogy az Esküvő igazán , 's nem 
hamsán esküdött légyen. A' mi a' Tanú-vallatá- 
sokat (Inquisitio) illeti: azok régenten két félék 
voltak t. i. fíözönséges és Különös, vagy is Együ- 
gyű (simpiex) Tanú vallatások, c) A' Közönsé- 
gesek , mellyek mind a' két Perlekedő - felek ré- 
szére szolgáltak, vagy a' Királyi, 's Nádor Ispá- 
nyi Emberek, 's a' Káptalanok', vagy Konventek' 
Kiküldötjei által történtek meg ; vagy pedig a' 
Királyi , 's Nádor Ispányi , nem különben a' Vár- 
megyékben bizonyos a'ra ki rendelt, előbb-kelő 
Nemesek által vitettek véghez olly formán: hogy 
az ezen utóbbiak által is végben vitt Tanúvalla- 
tásról szóló Bizonyság- levelek előbb ugyan a' 
Káptalanok, vagy Konventek által; és pedig azok- 
nak hiteles pecsétjeik alatt; d) utóbb pedig vagy 
is a' XIII. Század' vége felé már a' Királytól azon 
ki rendelt Nemeseknek a' végre adott pecsétjeik 
alatt adattak ki, e) 's alkalmasint ugyan ezen 
üdő tájról veszik eredeteket az Vármegyék' All- 
Ispányainak, 's Szolgabíráinak pecsétjeik alatt költ 
nagy számmal találtató Oklevelek is. A' Közön- 
séges Tanú- vallatások Parancsolat mellett, 's ki- 
vált a' nagyobb -hatalmaskodás , vérengezésbeíí 
dolgokba, 's egyéb a' félékbe, 's a' Vármegyék' 
Ki-hinleteLt-gyuléseibe ; (per modum proclama- 



— ( 105 )- 

tae Corigregationis) a' Jószágbeli foglalasokba pe- 
dig, a foglalás helyén is történtek meg, melly 
meg történvén , a' Kikűldetettek az egész dolgot 
a' miképen történt légyen , leírták , és az a'ról 
szóló Bizonyság-leveleket, az illető helyekre el 
küldöttek. Különben számtalan ollyan Közönsé- 
ges-Tanú-vallató-leveleket tapasztalhatunk a' régi 
Levelek között , mellyekbe (kivált ha minden Ta- 
núk egyaránt erősítették a' dolgot) egy Tanú 
sem neveztetik rneg különösen , hanem a' Ki- 
küldöttek által csak a' dolognak miben léte ada- 
tik azokba elő; jól lehet több Törvény »czikke- 
lyek parancsolták a' Tanúk' neveinek, 's Lak-he- 
lyeinek a' Tanú vallatásba való fel jegyeztetését. 
f) A' Különös-Tanú-vallatások, valamellyik Per- 
lekedő-fél kérésére készültek, és pedig vagy ma- 
ga a' Bíró előtt; vagy pedig a' Bíró által a'ra ren- 
delt helyen , mint p. o. Káptalanókba , Konven- 
tekbe. Egyéb eránt különös figyelmet érdemel az 
I-ső Lajos alatt írt Ars Not arialisba a' Tanú 
vallatás eránt tett némelly meg jegyzés , melly azt 
tartja: hogy az Tanú vallatásra Ki-küldettek előtt 
az Tanúvallatást kérő Félnek három ékesebb be- 
szédű Tanúkat kellett mindenek előtt a' Ki kül- 
dettek eleibe alítani, kik is, ha a' Vádoló-Félnek 
vádlása szerént beszéltek, a'kor a' többi Tanúk- 
nak csak kezeiket, 's ujjaikat kellett feltartani, 
's áztat kiáltani, hogy ők is szinte a' szerént, va- 
lamint az első három Tanúk , tudják , 's értik a* 
dolgot, g) Különben a' régi Tanúval lató-leve- 
lekbe , ha minden Tanúk egyformán vallottak , 
leg inkáb csak az első Tanúnak vallása adatott 
elő, a' többi Tanúknak pedig csak nevezetjeik, 
's Lakhelyeik emiétettek, mellyeknek utána illyen 
forma beszéd tétetett : „Qui omnes unanimiter^ 
et concorditer modo superius annotato respon- 
áerunt^ Továbbá próba gyanánt használtatott 



-( io6 )- 

ma'r regenten a' Szemmel-való-vizsgálat , vagy 
is SzemmeL-látot t -Tanús ág , (Oculata Revisio) 
melly aoyiba különbözött a' Közönséges -Tanú- 
vallatástól : hogy a'ba a' történt dolog a' Kikül- 
dötteknek meg mutattatott, 's a' dolognak mi- 
ben léte Tanúk- vallásai által erőssíttetett , és is- 
mét: hogy a* Közönséges Tanúvallatást többnyi- 
re a' Feleknek hit letételeik követték; nem pedig 
a' Szemmel-való-vizsgálatot egyébkor, mint a'- 
kor : midőn a' dolog nem volt eléggé világos. 
— Szinte a' legrégibb próbák közé tartozik édes 
Hazánkba a' Tüzes vasnál , 's a' Forró uizzel va- 
ló próba, mivel e'nek nyomára már Sz. László 
Király' Törvényei közt is akadhatni. Aj Ezen pró- 
ba regenten alkalmasint majd minden Káptala- 
nokba , Konventekbe , 's Sz. Egyházokba tartatott ; 
Kálmán Király alatt mindazáltal rendeltetett: hogy 
azon próbák nem egyebütt űzetethetnek , mint 
ott, a' hol Püspökök vágynak ,és a' Nitrai, 's Po- 
soni Nagy-Praepostságokba. i) Végbe ment pe- 
dig ezen próba három meg hiteltetett Tanúk előtt 
a' Sz. Egyházokba , 's minek előtte végbe ment 
volna, a' Pristaldus által oda küldetett meg pró- 
bálandónak, három nap böjtölnie kellett, melly 
után a' meg szentelt tüzes vasat bizonyos meg 
határozott üdéig kezébe hordozván , ha az által 
keze meg égettetett , vétkesnek ; ha pedig 
nem, ugy ártatlannak lenni ítéltetett. Használta- 
tott ezen próba leg előbbször mindenféle ügyes 
bajos dolgokba a' Bíró tetszése szerént, valamint 
ezt a' Váradi tüzes-vas próbáról szóló Regestrum- 
ba láthatni; k) úgy tetszik mindazáltal, hogy a' 
tüzes-vassal való próba sokkal gyakrabban hasz- 
náltatott, mint a' forró víz, mivel ezen utolsó- 
nak a' régiségekben igen kevés nyomára akad- 
hatni. Egyéberánt számkivettetett ezen valóban 
az okossággal ellenkező próba némellyek szerént 



— ( 10? )— 

IV. László ; de bizonyosabban . *s igazabban Ró- 
bert Károly' uralkodása' kora alatt. — ; A* régi 
ügyes bajos dolgokba használt próbák közé tar- 
tozik még a' Kettős-viadal is, melly az Bíró ál- 
tal a'ra rendelt helyen vitetett véghez, és pedig 
olly formán : hogy a' kinek nem tetszett maga 
személyében vívni, maga helyett a'ra alkalmatos 
Embert alíthatott (sokszor azomban kénszeritte- 
tettek is némellyek magok személyében vívni), 
's ha a' be vádolt Fél vagy meg győzettetett ; vagy 
pedig a' rendelt helyre , 's üdőre meg nem je- 
lent azonnal vétkesnek lenni ítéltetett. Használta- 
tott ezen különös próbának módja leg inkáb a' 
vérengezést, 's nagyobb-hatalmaskodásí tárgya- 
zó , 's néha a' Nemesi Jószágok eránt fent forgó 
dolgokba is; I-sö Mátyás alatt mindazáltal ezen 
próbának használása szűkebh határok közé szo- 
rítatott , 's csak a'kor engedtetett meg , mi- 
dőn a' fentebb említett dolgokba semmi más pró- 
bák nem találtathattak. I) De még szűkebb ha- 
tárok közé szorítatott ezen próba I. Ulászló üdé- 
jébe, a' midőn úgy szólván, csak az ollyas dol- 
gokra nézve engedtetett meg e'nek használása, 
a* mellyekbe lehetetlen volt más egyéb próbát 
gondolni, m) 's ezen üdölől fogva azon próbá- 
nak neme elenyészni is látszatik. 

a) Lásd Sz. István II. T. K. 3. Fej : 

£)Lásd III. András 1291-iki T. K. 39. Czikl<: (in syl- 

logo Decr. pag. 25.) I-so Mátyás VI, T. li. 14. 

Czikk; VERBÖCZY II Rész 3 2 . Cz. »s a* t. 

c) Lásd 'Sigmond' VI. T # K 10. Cz. és I-só Mátyás 
VI. T. K. 74: 76. Cz. 

d) Lásd III. András' 1298-iki T. K # i3.Cz. (in syllo- 
gtí Decret, pag. 32.) 

c) Ugyancsak az I2q8-iki T. K. 46. Cz. (in sylloge 
Decret. pi>g: 42) 



— ( 108 )— 

f) Lásd 'Sigmond' VI. T. K. ,5. 9. Cz. I-ső Mátyás 
VI. 77. VERBÖCZY II. Rész. 29. Cz. 

#). Lásd Formuláé solemnes styli 's a' t. 127. §. 78. 
lap. a* hol ezek mondatnak: „Juxta quam partéin 
jciendum est, quod in produetione talium Testi- 
uin juxta Hungáriáé Regni consvetudinem , iile, 
qui producit. débebit Testes suos coram homine, 
vei hominibus Capituli , seu Conventus ad id de- 
putatos statuere perordinem , et ex illis treseloquen # 
tiores primo facere attestari modo supra dicto. Et 
cum dicti trés primi Testes juxta contineftiam 
Litterarum Actorís responderint , tunc caeteri Te- 
stes , postquam eorum astantes levatis manibus, et 
digitis publica voce aoclamcnt se símiliter scivisse, 
sicut primi trés Testes deposuerunt, ut tamen in 
hoc liegno satis est abusiva , et pessima convetu- 
do , quae tamen nunquam poterit aboleri , et dele- 
ri seu dimitti. Secundo est scicndum : quod abs- 
que dictis tribus testibus , et ex aliis Nobili- 
bus tunc inibi astantibuS XII. inseri debent ad lite- 
ram , quorum Nomina propria , et etiam Patrum 
ae Possessionum inseri debent sine aliqua vacilla- 
tione ; quod si secus fieret Litera non valeret, 
^t Causator confunderetur , et amítteret suara Cau- 
sam etc." 

h) Lásd Sz. László' I. T. K. 28. Fej. 

i) Lásd Kálmán Király* % T. K. 22. Fej. 

k) Lásd Eitus explorandae veritatis seu Judicium 
ferri-candentis. V a* t. Editio post Ciaudiopolita- 
nam Anno MDL, secunda 's a % t, 

l) I-sö Mátyás' VI. T. K. 18. Cz. 

m) H-ik Ulászló* I. T. H. 37. Cz. 

Ük7-ih §. Az Bírói ítéletekről rövideden , és 
azoknak Végrehajtás okról \(Kocecutio.) 

Az ;Bírói ítéletek régenten is , a' hányféle 
Perek, szinte anyi félék voltak, azokat mindazon- 
által közönségesen három félékre lehet osztani. 
t.> i. Meg-nem-jelenés - béliekre , vagy is más- 
kép Bírságbeíiekre; k (Judiciales, Bírsagiales per 



-( iog )-* 

non venit) ismét: Közben szólókra; (Interlocu- 
toriae) és is-mét: végítéletekre. (Finálés deíini- 
tivae ) A' meg nem jelenésből származott Bírság- 
jbéii- ítéletek hozattak régenten a' ba az esetbe, 
ha valaki , a' Törvénybe-ídéztetésre meg nemje- 
lent ; és pedig a' hoszú folyamotú, vagy is há- 
rom Idéztetést, kívánó Perekben az első Tör* 
vénybe-ídézésre következett meg jelenés elmu- 
lasztásáért közönségesen három márka bünte- 
tés kívántatott ; a' többi Törvériybe-idéztetések 
után következett meg jelenés elmulasztásáért pe- 
dig azon büntetés kétszereztetett, sőt a' régibb 
üdőkbe a' kétszeres birságbeli büntetés is meg 
kétszereztetett, a ) Ezek tehát ollyan ítéletek vol- 
tak, mellyek által a' megjelenést Elmulasztó a* 
Felperes' keresetébe egyszersmind nem marasz- 
talhatott, hanem csak a v megnem-jelenés' bir- 
ságába büntettelett. Az ezen Birságbéli bün- 
tetésekről készült Levelek kétfélék voltak, az 
egyik félék azok voltak , mellyeket a* Bíró 
a' meg nem jelenés űdején készített/s ezek Ju- 
dicialisohnah (Litterae Judicales) neveztettek; 
a' másik félék pedig azok voltak , mellyeket a' 
Bíró a' Judicialis Levelekből az Ünnep-nyólcza- 
di Törvényszék végével készített, 's az Ellenke- 
ző-feleknek részére ki adott, 's ezek Sententio- 
nalisohnak hívatattak. Mind a' két féle Levelek, 
végein pedig olvashatni ezen beszéd-formácskát, 
vagy is közben-vetést : „si se rationabiliter non 
-potent excusare" mellynek az az ereje volt, 
hogy, ha a' Meg-nem-jelent, a' megjelenés el- 
mulasztásának elég okát adhatta, a'kor azon 
Bírság alól felmentetett, b) Meg jegyzésre mél- 
tó ezen Levelekre nézve az is: hogy azon eset- 
ben , ha valakinek kötelessége lett vólns némelly 
Jobágyait is a' Törvénybe elő alítani, ha azok- 
nak elő álítását elmulasztotta, minden elmulasz- 
tott Jobágyért egyszersmind egy márka bünte- 



— ( 110 )— 

tésbe is marasztallatott. A' Közben-szóló -ítéletek 
azok voltak , mellyek által a' Per végképen él- 
nem ítéltetett , hanem csak többnyire a' Felek 
által telyesitendö némelly kötelességeket foglal- 
tak magokban, és ezek több félék voltak. Hlyé- 
nek voltak p. o. a' Hitletételt , Tanuvallást, 
Perhalasztást, (Prorogatio) 's egyéb a' félét paran- 
csoló ítéletek. Vég-ítéleteknek ismét azok nevez- 
tettek, mellyek által az ügyes bajos dolog vég- 
képen elítéltetett. Ezek több íélék voltak , a' mint 
t. i. a' Pernek minéműsége hozta magával; de 
mivel ezen könyvnek szükhatára azokat rendről 
rendre előadni nem engedi; ugyan azért itten 
azoknak magyarázásában bele egyeledni lehetet- 
len. Meg lehet azonban azokról jegyezni, hogy 
a' régi Vég-itéletek igen környűlállásosan tétet- 
tek fel, mivel azokba a' Pernek mindenkori mi- 
volta, 's álapotja ki volt merítve; ismét az is 
méltó a' figyelemre ; hogy a' régi Vég-ítéletekbe 
többnyire ezen beszéd-formája is „perpetuum 
si Lentiura eidem in hac parte imponentes" 
foglaltatik 's a' t, Egyéb eránt az Ítéletek, hogy 
már a' régi üdőkbe is írásba tétettek , a' többi 
közt a' Nagy Váradi tüzes vas próbáról szóló 
Regestrumba foglalt ítéletek eléggé bizonyítják. 
A' mi az Itélektenek Végre-hajtását nézi : azok 
eránt szükség tudni, hogy azok mindenek előtt 
minden Bírónak a' Pristaldussa által, vitettek- 
véghez; a' XIII. Századba azonban az ítéletek 
már Káptalan, 's Konventbéli kiküldöttség mel- 
lett is hajtattak végre; minekutánna pedig a' Pri- 
staldusi hivatal elenyészet volna , különösen az 
Ország' Bírói, (Judices PiegniOrdinarii) 's az Octa- 
vákon hozott ítéleteknek vegre-hajtásokra , a' 
Királyi, 's Nádor lspányi Emberek, nem külön- 
ben a' Káptalan, 's Konventbéli Ki-küldöttek is 
használtattak. 



-( 111 )- 

a) Lásd e'röl VERBÓCZY II. Rész. 86. Cz. 

b) VERBÖCZY II. Rész. 59. Czím. 

248-íA §• Az ügyes bajos dolgokba használt né- 
melly egyébb Oklevelekről ; nevezetesen 
pedig a' Prorogatoriákról , 's Expeditoriák- 
ról. 

Az ügyes bajos dolgokra nézve még több 
egyéb Oklevelek is használtattak. Hlyének voltak 
a' többi közt a' Halasztó levelek, (Prorogato- 
ria; mellyek által, vagya' Király' parancsolatjára, 
vagy a' Felek' meg eg) ezéséből , vagy ismét a' Bíró' 
akaratjából a' Pernek folyamatja, sőt más egyéb 
meg itélt tartozások is egyik Törvényes határ- 
üdőről a' másikra halasztattak Hlyének továbbá az 
úgy nevezett : Escpeditoria Levelek , mellyek nem 
egyebek voltak , mint a 7 Bírák által a' Felek' ré- 
szére ki adott IVyugt atvány ok , (Quietantia) 
's ezek többnyire a' Birói ítéleteknek telyesí- 
tését, vagy végbe-vitelét foglalják magokba. így 
ha valamelly Fél a' meg ítélt Bírságot , 's egyéb 
a' félét lefizette, vagy hitét le tette, vagy ha az 
ügyes bajos Felek meg egyezvén, az egyesség- 
ben kötött pénzbéli, 's egyéb kötelességeket tet- 
lyesítették, a'ról a' Bírótól Nyugtató -Levelet 
vagy is az ugy nevezett, Expeditoriát, nyertek, a) 
Egyéb eránt ezen kétféle Levelekre nézve meg- 
lehet különösen jegyeznr; hogy ezek soha se Sza- 
badságos - Levél formában ; hanem többnyíre 
Nyílt, 's Zárt Levél formába adattak ki; Zárt 
levél formában azomban azokat leginkáb tapasz- 
talhatni. 

a) Lásd ezen kétféle Leveleknek formáit ezen könyv- 
nek hátulján az Okleveles-formák között. 



-( 112 )- 

2ZiQ-z& §• ^ Foglalatbéli Szükségtelen -beszé- 
dekről (Formuláé Textus secundariae) 

A' Foglalatbéli - Szükségtelen - beszédekhez^ 
tartozik mind az, a' mi az Oklevelek' fogla- 
latjából a' dolog velejének meg sértése nélkül 
elmaradhat, vagyis mind az: a' mi csupán csak 
ékesség, és beszédbeli kiterjesztés kedvéért né- 
ha a' Jegyzők, vagy is Oklevél-Írók által, sok- 
szor azoknak tulajdon éretlen gondolatjok 
szerént az Oklevelek' Szükséges foglalatjaihoz 
kapcsoltatott. Vigyázni kell azonban , ne hogy a' 
mi az Oklevelek' Szükséges foglatját illeti, szük- 
ségtelennek lenni tartsuk. Különben pedig a' 
Foglalatbéli Szükségtelen-beszédek sem egészen 
olly haszontalanok, hogy ezeknek némelly dol- 
goknak meg világosítására nézve hasznát ne le- 
hetne venni. 



III-ik Fejezet. 

A' Végbeszédekről (Formuláé Epilogi) 

tóO'ih §. Az Okleveles VégbeszédeK (Formu- 
láé Epilogi) hasznáról. 

A' Végbeszéd (Epilógus) az Okleveles be- 
szédnek ugyan utolsó része, de foganatossá- 
gára nézve , melly az Okleveleknek Törvényes 
erejét leginkáb érdekli ; nem különben az a'ban 
elo forduló dolgoknak többféleségére, 's hasz- 
nára nézve , úgy szólván , a' többi Okleveles be- 
szédeknek méltán eleibe tetethetik. Ugyan is va- 
lamint ezen Vég - beszédek az Okleveles Velős- 
bészédnek, vagy is az Okleveles Szükséges-be- 
széd- 



-( 115 )- 

szednek meg erősítésére szolgainak; úgy, az 
Okleveleknek igaz, vagy hamis voltokat semmi- 
ből könyebben , mint a' Vég - beszédekből lehet 
ki esmérni. Azonban azok is, kik a' Nemzetségi 
Ágozatokat, 's azoknak egymással való öszve 
köttetéseket, T s vérségeket kívánják ki keresni , 's 
ki dolgozni a) a' többi közt ezen részét is szok- 
ták az Okleveleknek használni; ezen része mind- 
az által az Okleveles beszédeknek hasonlóul mind 
e'dig miveletlen hagyatott. Mert ugyan is ezen 
rész-tudománynak ki mivelésére nézve szükség 
volna a' Királyoknak minden üdőben való tartóz- 
kodásokat, az Ország' Bíráinak, 's más Bírák- 
nak , neveiket, 's hivatalok viselésének üdéjét, 
valamint szinte a' Hiteles-helybeli minden üdő- 
ben élt személyeknek neveiket, életek' üdéjét, 
's egyéb a' féléket tökélletesen tudni , hogy a' 
szerént , midőn valamelly Oklevelet vi'sgálóra ven- 
nénk az a'nak alája írtakat a' már elkészített Laj- 
strommal egybe hasonlíthatnánk ; e'nek azonba 
mind e'dig hijjával vagyunk, 's ha némelly fel- 
sőbb Tisztségeket a' szerént öszve szedve lenni 
szemlélünk is , azok mindazáltal még e'dig igen 
hézakosan vágynak ki dolgozva. Egyéb erántjól 
lehet az Oklevelek' ezen részeinek vizsgalatja , 
igen terhes dologba kerül ; de a'nál édesebb gyü- 
mölcsei szokott kedveskedni körülötte fáradozó 
munkássának. 

a) WAGNER. KÁROLY Collectanea Genealo%ico-hi- 
storica , iilustr, Hun.Familiar. quae jám interci- 
derunt. 1Ö02. 

251-iA §. A* pénzbeli Bírságokról (mulctae 
pecuniariae*) 

Az : Végbeszédeknek kezdetét a' legrégibb 's Ha- 
zánkba leginkáb a' XI. XII. és némelly X|ll. Század' 

Diplomatika UL Dar. H 



-( 114 )- . 

elején született , kivált Adomány-levelekbe a' pénz- 
beli Bírságok, és az átkozódások (imprecatio) 
szokták tenni. Ugyan is : mivel minden üdőben 
voltak oliy rósz Emberek, kik másoknak Jószá- 
gaikra, 's Vagyonokra ásítozván, némelly egyes- 
ségeket hamis úton módon felbontani, 's az Okle- 
veleket semmivé tenni, vagy meg fertőztetni , 's meg 
hamisítani , semminek tartották ; ugyan azért 
szükség volt a'nak el távoztatására nézve vala- 
mi ollyan orvoslást ki gondolni , melly által 
azoknak gonosz kívánságaik néminéműképen 
meg zaboláztathattak. Ezen orvoslás pedig ré- 
genten nem egyéb , mint pénzbéli Bírságok, a' 
pokol kínjaival való ijeszgetések által, mellyek- 
kel a' régi leg inkább Királyi Adomány-íevelek 
többnyire fel vágynak íegyverkéztetve ; ment vég- 
be. Hogy iliyen pénzbeli Bírságok már a' régi 
Római korba majd minden Nemzetektől hasz- 
náltattak f/V. L. d. DipL VI. Dar, 70Q.— 11. §.) 
több emlékezetes Irományok mutatják. Sz. Ist- 
ván Király is tehát a' szomszéd Nemzeteknek ré- 
gi szokásait kövétvén, több Okleveleibe kűlönbb- 
íéle pénzbeli bírságokat kötött a'ra az esetre , 
ha valaki azon Oklevelet meg erőtleníteni , vagy 
meg semmisíteni bátorkodna, a) Követték azon 
szokást Sz. István után több más Királyok is. b) 
INem is volt tehát a'nak elég igaza, ki az eTéle 
arany pénzbeli Birság miatt némelly Hazai Ok- 
levélnek igaz voltát kétségbe hozni bátorkodott, 
c) és pedig csupán azért : mivel a'ban az üdőt 
ben úgymond: más egyéb Törvényeknek áltaU 
hágói, nem pénzbeli, hanem többnyire Tulok, 
vagy is Tinóbeli(Juvenci) Birságba marasztaltat- 
tak ; holott pedig már Sz. István által hozatott 
több Törvények pénzbeli büntetésekről is szóla- 
nék, d) Egyéb eránt azon pénzbeli Bírságok nem 
voltak mindenütt a' dolgoknak nagyságához, vagy 



-( "5 )- 

csekélységéhez egyaránt mérsékelve , 's MABIL- 
LON szerént is. (ra. k. 106. lap.) azok, nem is 
valamelly valóságos ítéletek, hanem inkáb csak 
fenyegetődzések , 's el íjjesztések gyanánt szol- 
gáltak, így Sz. István Királynak , a' Pécsi Püs- 
pökség' részére ki adott Oklevele a' pénzbeli Bír- 
ságról e'képen szól : „Quos terminos , si quis 
violare praesump serit in postremum , compo- 
nat Ce ntum libras auri optimi" II- 
lyen büntetés találtatik Sz. István Királynak a' 
Pannon-halmán lévő Szerzetesek' részére ki adott 
1001-iki Oklevelében is ; ugyan csak Sz. István- 
nak a' Szálai Sz. Adorjáni Apáturság részére ki 
adott Oklevelében pedig illyen pénzbeli Bírság 
találtatik: »et componat quinquaginta libras 
auri optimi 1 ** 's a't. 

a) Az Pénzbeli Bírságok közt leg gyakrabban jö elö 
a' „centumlióras auri" bírság Cron. Gottvic. Tom. 
I. 534. 1. 

b) így I-sö Andrásnak a' Tihanyi Apátság* részére ; va- 
lamint Sz. László Király 1082-ilfi Oklevelébe is 5 és 
pedig az elsőbe » et XI l. libras auri persolvere 
cogatur; a' másodikba pedig : centum auri joli- 
di i( pénzbeli Bírságok találtatnak. 

c) Lásd a* 29-ik §. emiitett névtelen írónak munkáját 
a* ki Sz. Istvánnak looi-iki Oklevelének hitelét 
ostromlotta. 

d) S, Steph. Librill-di Cap. i3* 16. 43. 's a' t. 

252-í/í §. Az Oklevelekbe elő Jor dúló fokozó- 
dásokról* 

A' Pénzbéli Bírságokkal régenten, nagyobb 
erősségnek , 's tekéntetnek okáért , néba az. Ok- 
levélbéli átkozódások is (imprecationes) szinte , 
mint a' niillyennel Sz. Jánosnak Apocaüpsissa 
is végződik, öszve köttettek. Ezen átkozódások- 
nak keleté igen régi, és majd minden Népeknél 

H 2 



-( 116 )- 

szokásba volt; mert ha a T Görögöknek régi sír- 
kövi Felűl-írásaikat nem emiétjük is ; a' Piómaiak- 
nak csak ezen Frigyet-kötő beszéd-formái is: „Si 
Populus Romanus prior defexit — tum illó die 
Jupiter po puliim tiomanum sic ferito* ut ego 
hunc porcum hic hodie feriam: tantoque ma* 
gis ferito , quanto magis potes , pollesque" 
(Liv. I. 24) a'nak keletét eléggé bizonyítják. De 
ezen átkozódás formánál semmivel nem gyengéb- 
bek azok , mellyek a' Sz. írásból az Középkori 
Oklevelekbe , 's Esküvés' formájiba basználtattak. 
Különben az Olaszoktól , 's Németektől ezen át- 
kozódásbeli beszéd forma csak igen korán a' Ma- 
gyarokra is elragadott , 's már azokat Sz. István Ki- 
rály' Okleveleibe is fel találhatni , a) mellyektöl 
nem voltak mentek I. András', Sz. László', 's né- 
melly más ezt követő Királyoknak Oklevelei is. 
Meg szűntek azonba ezen Oklevélbéli átkozódá- 
sok a' XII. Századnak vége felé, 's a' XIII. Század- 
nak nem ugyan kezdetén, b) (mint némellyek 
tartják) hanem inkáb a'nak közepe táján, már el 
enyészni is látszanak. Közönségesen pedig az Vi- 
lági Emberek részére adott Oklevelekbe az átko- 
zódások ritkábban láttatnak , mint az Egyházi 
Piend' részére adattakba ; mellyre való nézve so- 
kaknak különösen is tetszik azon átkozódásokat 
magában foglaló Esküvés formája, mellyet Mos- 
sóczy, mint a' XIV. Századba Magyar ;Országon 
keletben lévőt, I. Lajos Törvény-Könyvéhez ra- 
gasztott; valamint szinte az is: melly Hunyady 
János 1448-iki Levelébe (mellyel Chionoki Voyik 
nevű osztályos Testvérét Hunyad , és Haczeg Vá- 
rok' Várnagyai ellen oltalmazta) találtatik. 

á) Sz István az íootf-iki Vesprémi Püspökséget fel. 
álitó Oklevelét ( Fundationales) e'képen végzi ; 
,,Siquis ígitur hujus nostri praecepti paginam fran- 
gerre tentaverit, octo millia Librarum auri sciat 



-C u? )- 

6e compositurum — trecentorum decem , et octo Pa- 
trum onathemate feriendum (Patrum videlicet Ni- 
caenorum qui Nró 318. primum aeeumen. Synodum 
Anno 325. celebrarunt ; a' Görögöknél igen kelet- 
be lévő átkozódás formája volt Palaengr. graeca, 
p 385.) atque perpetuali supplicio tradendum jugi- 
terque barathri poena perpetuo főre concreman- 
dum}* így szinte Sz. Istvánnak a' Veszprémi Apá- 
czák* részére ki adott, 's Kálmán Király által meg 
erősített Oklevelébe is ezek találtatnak : ,,Qui cun- 
que autem alíquid de his , quae in hoc Privilegio 
continentur — praesumpserit minuere , moledictio- 
ni justi Judicis Dei , et S. Mariae et omnium A- 
postolorum et omnium Fidelium Dei {siciit in ve- 
téri Privilegio scriptum est ) subjaceat , et legem 
JRcgni de persvasione Ecclesiae Dei persolvat. 

b) Még II, Andrásnak azon Oklevelébe , mellyel a" 
Zágrábi Sz. Egyháznak némelly Jussait meg erő- 
sítette , Latán nyelven illyen forma átkozódások 
találtatnak : ,,Ha valamelly Bán *s a* t, a'nak Jus- 
sai ellen mérészlénd valamit cselekedni — a' meg , 
foghatatlan keserűségnek Őstől maradott átka által 
üttessék, meg, és soha ne nyerhessen Koronát , mel- 
lyet örökös jussal kell vala bírnia , hanem életé* 
nek tellyes napjaiban légyen földön futó , ne is 
érje be á* magáéval , hanem mind éltéig másoktól 
kolduljon" Lásd VIRÁGNAK IX. XIII. Magyar Szá- 
zadjait a' 060. lapon.) 

253-i& §. A" Pecsétbeli Okleveles Végbeszédről 
(Formula Sphragistica.) 

Az 10Q-ik §-ban lévén már szó mind az emlé- 
Jieztetó, (commemorationis) mind pedig az ki* 
jelentő (indicationis) Szórejtő- jegybéli (Mono- 
grammá) beszéd-formákról ; itten szükség vala- 
mit még szólani az úgynevezett: Pecsétbéli-Ok- 
leve les-beszédről , (formuláé Sphragisticae , seu 
subsignationis) a' mellyek többnyire az átkozó- 
dó beszédek után szoktak következni, 's azt je- 
lentik ki, hogy az Oklevél nagyobb hitelnek, 's 
erősségnek okáért pecséttel, és pedig mi félepe- 



-( 118 )- 

esettel? légyen meg erőssítve. A' Pecsétbeli-be- 
szédek pedig nálunk a'nál inkáb voltak keletbe, 
mivel a' Szó-rejtő-jegyek Hazánk' Okleveleiben 
igen ritkán, 's csak a' Xl-ik Századba uralkodtak. 
Különbbfélék voltak pedig ezen Pecsétbeli-beszé- 
dek részszerént azért is, mivel azoknak írásba 
való létele többnyire csak az Oklevél' íróknak tet- 
szésektől függöttek ; részszerént pedig azért is : 
mivel íöbb, ? s különbbféle pecsétek voltak édes 
Hazánkba keletbe. Ugyan is (a' mint ezen könyv- 
nek II. Részében , midőn a' pecsétekről szólot- 
tunk, emlékeztünk) valamint Királyaink, úgy az 
Ország' Bírái , 's a' Hiteles-helyek is több kü- 
lönbbféle , 's különböző erejű pecséttel éltek , mel- 
lyek az Oklevelekbe mind, különböző beszéd for- 
mácskák által jelentettek ki. A' mint léhát egy 
vagy más pecsét-nem hamarább , vagy későb- 
ben jött keletbe, szinte a r Pecsét-beszédek is a' 
szerént jöttek keletbe. A' leg régibb üdőkbe , mi- 
dőn még Királyaink csak Egyes -nagy, és Gyű- 
rűs pecsétekkel éltek , szinte csak kétféle pecsét 
beszédekkel éltek , 's különösen azt is ki je- 
lentették, hogy a' pecsét függő, vagy nyomott pe- 
csét légyen, így István Király 1001-iki Oklevelé- 
ben, előre bocsájtván azokat, mellyek az Okle- 
velek szükséges foglalatját, nem különben az At- 
kozódásbeli-beszédet teszik , illyen forma Pecsét- 
beli-beszéddel élt: „quodut verius credaturhanc 
paginam mami propria roborantes , sigillarijus- 
simus. Az Veszprémi Oklevélben pedig e'képen : 
„annuli nostri impressione subter insigniri cn- 
ravimus." — I-ső András már imígyen „sigi/fi 
nostri impressione signavimus H Ill-ik István 
az 11Ö5 iki Oklevélbe, mellynek Eredeti-mássát 
BEL MÁTYÁS látta, 's ki irta. e'képen szól: 
issigillo regali affirmare proecepi. II. András 
Király' üdéjétől fogva pedig, a' ki, a' mint tar- 



— ( íig )-T 

tátik, először élt a' Magyar Királyok között Ket- 
tős-pecséttel , a' duplicis sigilli szavak igen gyak- 
ran elö jőnek az Oklevelekbe . melly többnyire 
illyen forma beszéd-formába foglaltatik : ,,Ut igi- 

tur praesentes concessimus htteras 

duplicis sigilli nostri munimine roboratas" vagy 
is Magyarán: „adtuk ezen Kettős - pecséttel meg 
erősített Levelünket." Sokszor, ismét a 7 többes 
számban illyen forma beszéddel is éltek : „prae- 
sentes eis concessimus Literas Sigillorumno- 
strorum munimine roboratas" Ha a' Titkos, 
vagy a' Bi'rói Királyi pecsét volt vala melly Okle- 
vélre fel függesztve, az szinte többnyire ki jelen- 
tetett a' Pecsétbeli-beszédbe , mint p. o. Mátyás 
Királynak 1474-iki Oklevelében e'képen: „harurn 
litterarum nostrarum , qnibus Secretum sii>il- 
lum est appensum , vigore et testimonio medi- 
ante (ezen Levelünknek erejénél, 's bizonyságá- 
nál fogva, mellyre Titkos pecsét uagyon jel füg- 
gesztve ) ; ismét egy másikba : „hamm • 

quibus , sigillum quo in Judiciis utimur , ap- 
pensum est , authoritate". (Ezen Levélnek ere- 
jénél , 's tekénteténél fogva, mellyre a' Bírói pe- 
csét vagyon fel függesztve): 'Sigmond Király, 
minthogy több Országoknak Fejedelme volt, 's 
több féle pecsétekkel is élt, a' Pecsétbeli-beszé- 
det megbővítette, mellyetaz utána következő Ki- 
rályok is követtek e'képen : „praesentes conces- 
simus Litteras. — pendentis dupplicis sigilli, quo 
ut Rex Hungáriáé utimur munimine robora- 
tas ;" (Ki adtuk ezen Levelünket függő Kettős- 
peCséttel — melly et mint Magyar Országnak 

H irálya használunk — meg erősítve) In q 10- 

rum lidern — praesentes literas fieri, nostroque 
Secreto sigillo , — quo ut Rex Hungáriáé uti- 
mur communiri jussi mus" (mellynek bizonysá- 
gára nézve ezen Levelet elkészíteni, 's Titkos pe- 



— ( 120 )— 

esetünkéi, mellyel mint Magyar Ország Kirá* 
lya élünk , meg erősíteni parancsoltuk. Ha Arany- 
pecséttel volt valamelly Oklevél meg erősítve, 
a'ról is volt emlékezet az Pecsétbeli -beszédbe ; 
mint III. Bélának HQO-iki Oklevelébe illy for- 
mán : „In memóriám omnium posterorum , no- 
étre regalis aule bulla aürea fecimus perhemp- 
nari" (A' Később-kornak emlékezetére nézve, a 
mi Királyi udvari Arany-pecsétünhel akartuk 
meg örökösiteni) IV. Bélának a' Pesti Polgárok' 
részére adott 1244-iki Oklevelébe : ,,praesentes 
eis pagiíiam duximus concedendam Characlere 
Buiiae nostrae aureae perhemniter roboratam 
(Ezen Levelünket kívántuk ki adni Arany-füg* 
gö pecsétünk' bélyegével Örökösen meg erősít- 
ve) ismét Mátyás Királynak a' Soproniak' részé- 
re adott. i4Ö4-iki Szabadság -levelébe (privilé- 
gium) : „praesentes concessimus literas nostras 
Privilegiales aureae bullae nostrae rnunimine 
rohoratas^. Ismét midőn valamelly Király elve- 
szet pecsétje helyett ujjat csináltatott , azon ujj 
pecsétet hasonlóul az Okleveles Pecsét-beszédbe 
igen ki jelentették. így első Lajos egy 1570-iki Ok- 
levelében e'képen szól: „praesentes concessimus 
Liitteras nostras privilegiales pendentis , et au~ 
thentici sigilli nostri IVovi dupplicis munimine 
roboratas u . Különben a' többi változtatásai az 
e'féle beszédeknek csekélyek ügy anyira : hogy 
aztkiki,a' ki a' pecsétekről elébb mondottakat 
elolvassa , meg értheti. Egyéb eránt azon Pecsét- 
beli-beszéd , jól lehet cselekedő képen (active) van 
ki-téve, (signavimusroboravimus) azt mindazáltal 
szenvedőskép' (passive) kell érteni ; mivel , a' 
mint már mondatott , a' pecséteknek őrzése 's 
gondviselése , másokra volt bízva , kik a' pecsétlés- 
be a'zal élhettek. T/T. SCHWARTNER M. Úr vett 
bizonyos Oklevélnek szélein észre illym forma 



~C 121 )- 

szavakat is: „Dignetur Reverendissíma vestra 
Dominatio praesentes sigillare. II. Béla Király 7 
1138. Oklevelének végezetjepedigeképen szól: 
„Cancellarius qui hoc Privilégium Regio con- 
signauit sigillo tilius Voth fűit, scriptor autem- 
PriüUegii hujus Egydius Capellanus LadislaiBu- 
cis fait" (ROLLER, m. k. I-sőDar. 195. lap.) A' 
Királyi Pecsét-beszédre meg lehet még végtére 
azt is jegvezni : hogy némelly csekélyebb tekén- 
tetíí Oklevelekbe , mellyekre t. i. Szabadságosító- 
(privilegiale) pecsét nem kelletett , a' Pecsét be- 
széd többnyire el is maradott; de a' Szabadsá- 
gos-levelekböl soha sem. A' mi az Ország' Bíráit, 
a' Hiteles-helyeket illeti : azoknak Szabadságos- 
levél formában ki adott Okleveleiben az öröksé- 
get tulajdonító Szabadságos-pecsét nyilván kije- 
lentetik, így Imre Nádor-Ispány egy 1372-iki Ok- 
levelében e'képen szól : „praesentes nostras Lite- 
ras , prwilegiales pendentis , et authentici si- 
gilii nostri munimine roboratas , duximus conce- 
dendas. Ismét az Egri Káptalan egy l4ll-iki Ok- 
levelében nagyobb pecsétjét ezen beszédecskével 
jelentette ki: „majoris authentici , et penden- 
tis sigilli nostri munimine roboratas" A' Bácsi 
Káptalan egy 1301-iki Oklevelében pedig e'képen 
„concessimus — munimine priviiegialis nostri 
sigilli communitum". Vagy ismét a' Vesprémi 
Káptalannak egy 1237-iki Oklevelében, csak e' 
szerént ^nostri sigilli munimine roboratas. A' 
Káptalanoknak Szabadságos formában ki adott 
Okleveleiben tehát többnyire a' most említett Ok- 
leveles Pecsét-beszédek uralkodtak , a' Nyílt, 's 
Zárt Levelekből pedig, mellyek t. i. a' Kissebb 
hiteles pecséttel erősíttettek meg, a' Pecsét-beszé* 
dek hasonlóul többnyire el maradtak. 



~( 122 )— 

15WA§ Az Királyi aláírásokról (subscriptio 
Regia) 

Az alá-írás (subscriptio) gyanánt szolgáló 
Szórejtő-jegyek igen korán kimaradván az Hazai 
Oklevelekből, ezek többnyíre csak pecséttel erő- 
sítettek meg; nem lévén a' mostan igen szokás- 
ban lévő, 's tekéntetekre nézve az pecséteket 
felül haladó alá-írásnak egész a' XII. Századig 
semmi nyoma, 's keleté. Minekutána azonban 
édes Hazánkba is a' pallérozódás üdővel mind 
inkáb tekéntetet nyert volna, csak ugyan már a' 
XIV. Századba az Oklevélbeli aláírásnak némelly 
még igen csekély nyomaira akadhatunk. Minde- 
nek előtt pedig mint egy az alá írásnak helyét 
is pótolták ki azon Okleveles beszédek , mellyek 
régenten (a' mint ezen könyvnek II. Részében 
emiétettük) leginkáb az hamis Okleveleknek kÖ- 
nyebb megesmérésére is szolgáltak, és a' mellyek 
régenten minden Oklevélre két helyütt , t. i. egy- 
szer az Oklevélnek tetejébe jobb íelől , vagy né- 
ha alól is, és ismét másodszor a' pecsétnek alá- 
ja Írattak le olly formán : hogy kivált a' nagyobb 
pecsétek alól az írásnak legkissebb része sem 
látszatott ki. Hlyen e' következendő beszédforma 
is: „Commissio Domini Regis" melly által egy- 
szersmind mintegy az jelentetett ki, hogy az Ok- 
levél a' Király' parantsolatjára készítetett. Vágy- 
nak ismét az e' féle beszédformák köztollyanok 
is, mellyekből a' tetszik ki , hogy az e'féle pa- 
rancsolatok régenten a' Királyok' által vagy szó- 
val, vagy irásba adattak ki, és pedig egyenesen 
a' Kanczelláriusoknak , vagy Titokokoknak ; 
senki más közben jövetele nélkül , a' mint 
azt a' következő beszéd-formák is : Commis- 
sio propria Domini Reg is ; ad litteratori* 
um mandátum Domini Regis" (Az Király Úr* 



—( 123 V-* 

tulajdon parancsolatjára; az Király Ur' írásbeli 
parancsolatjára) mutatják. Üdővel pedig , midőn 
szokásba jött volna az, hogy a' Referendáriusok 
adják bé a' Királyhoz intézett dolgokat, 's ké- 
réseket , az e'féle parancsolatok csak ő nékiek 
a'dattak ki, kik azokat ismét a' Kancelláriusok- 
nak , »s Titoknokoknak hírül adták. Ezt mutatják 
azon beszéd -formák, mellyek az Okleveleknek 
már ritkábban az alján, hanem inkáb azoknak 
jobb oldatán legfelül írva lenni látszanak. II- 
íyenek ezek p. o. Relatio Staphani Filii Laczk 
ex parte Domini Regis ; Relatio Leustachii 
Báni per suas Litterat; Commissio propria Do- 
mini Reg is Domina Regina referente. a) E- 
gvéb eránt használtattak ezen Okleveles beszéd 
formácskák TT. SCHWARTNER M. Úr. sze- 
rént 1-ső Károly Király' üdéjétől fogva , egész 
Albert Király' üdéjéig , kinek is 1438-ik Okleve- 
lén lévő pecsétje alatt a' tisztelt Úr ezen szokásnak 
utolsó maradványát tapasztalta, 's későbbi példákat 
e're nézve nem esmér : de különben a' tisztelt Úr is 
a'ba meghatározatlan marad, ha ugyan I-ső Ká- 
roly Királytól egész Albert Királyig minden Ok- 
leveleken ; 9 s azokon lévő pecsétek alatt szük- 
ségképen meg kelletik é lenni a' kérdésben lé- 
vő beszéd formájának, vagy sem? anyit mind- 
azáltal alíthat, hogy a' Törvény előtt az a'kori 
Levelek közül olyanok, mellyeknek pecsétjeik a- 
latt azon beszédformácska nem találtatott, mint 
hitele eránt kétséget szenvedő Oklevél félre 
vettetett. Ezen álítás' némelly részének elle- 
nére azonban a' többi közt PRAY (de Sigil- 
li* 15. lap.) bizonyítja, hogy még Árván szü- 
lött László Király' 1453-iki Oklevelének függő 
pecsétjében is azon beszéd formájára talált. 
Készemről ezen beszéd formácskája eránt anyit 
mondhatok : hogy ezen beszéd-formát 'Sigmond 



— ( 124 )- 

I4l5-iki Levelének tetején, 's pecsétje alatt ma- 
gam is tapasztaltam ; de a' mi több : tapasztaltam 
azt is, hogy azon beszéd forma még I-ső Mátyás 
alatt is használtatott az Okleveiek' tetején, nem 
azonban a' pecsét alatt; mivel a' most mondott 
Király' 1459-iki Oklevelének tetején még ezen 
beszéd-formája: ^Commissio Dumini Mégis" 
szó-rövidítéssel ki írva találtatik ; a' pecsét alatt 
pedig semmi írás sintsen. Az Királyoknak tu- 
lajdon kezekkel való aláírások még azután ké- 
sőbben jött szokásba, b) és jól lehet a' Franczia 
Királyok az magok tetszéseiket, 's parancsolatjai- 
kat mára' XlV-ik Században tulajdon kezek' alá- 
írásával erősítették meg; c) Magyar Országon 
azonban TT. SGHW, M. Úr szerént még nem 
találtatott a' XV. Századnál régibb Oklevél, melly- 
nek Királyaink magokat alája írták volna. KÁ- 
PRINAI Hist. Dipl. I. Rész. 65. lap. ezen dolog- 
ról így szól. „Láttunk úgymond : Mátyás Király- 
nak több tulajdon kezével alá-írt Okleveleit, mel- 
lyekbe az tulajdon kézzel való a lá-írást a' most 
mondott Király kezdette leg először szokásba ven- 
ni, ezt követte őutána II. Ulászló ; II. Lajos pedig 
már azt gyakrabban használta; Zápolya János, 
I-ső Ferdinánd , 's több az F. Austriai Házból 
lévő Királyok alatt pedig az tulajdon kézzel va- 
ló alá-írás mintegy szokássá, 's Törvényé vált/' 
De Kaprinainak ezen szavaira TT. SCHWART- 
NER M. Úr azt jegyzi meg , hogy ezen szo- 
kás ha mindjárt a' XV-ik Századnál nem régibb 
is, még is régibb valamenyivel I-ső Mátyás Ki- 
rály' üdéjénél. Mert ha úgy mond: vélekedni 
szabad volna , úgy a' tisztelt Úr az Királyi alá -irás 
kezdetét Sigmond Királytól fogva származtatná , 
jol lehet úgymond a'ról , hogy valaki azon Király- 
nak tulajdon aláírásával megerősített Oklevelét 
látta volna, nem emlékezik , ha pedig ugymoad: 



-*i 125 )— 

az írásbéli bizonyságokat tekéntjük , ha csak Albert 
Király, bizonyos a' tisztelt Ur által látott Okle- 
velének felső részén lévő ezen beszéd-formáját 
„IWanus propria Domini Regis" a' mondott 
Király, tulajdon keze-írásának lenni nem ma- 
gyarázzuk is, azért úgymond: mivel az, az Ök- 
levélnek egyéb írás-vonásaihoz igen hasonlítana, 
mindazáltal árván szülött László Királynak 1455- 
iki Oklevelébe d) lévő Ladislaus Rest: manu 
propna alá-írást a' nevezett Király' tulajdon ke- 
ze írásának lenni bátran mondhatjuk. Ugyan ezt 
bizonyítják azon Oklevélnek következendő sza- 
vai is „hdelitati vestrae praesentibus Literis no- 
Stris , quas etiam scripto propriae manus no- 
strae consignavimus (id est subscripsimus) 
íirmiter committimus , quatenus,, 's a' t. Részem- 
ről azonban úgy vélekedem, hogy a' tulajdon 
kézzel való írást csak ugyan 'Sigmond Király 
kezdette mindenek előtt Királyaink közt használ- 
ni , Mert azon kívül , hogy előttem más tapasz- 
talt Tudósok is ugvan ezt bizonyították , szinte 
TT. KERESZTÚR Y is ( in Compendiaria de- 
scriptione fundat. et viciss. Eppatus , et Ca- 
pituli M. Fárad. P. I. pag. 194. sub F.) azt álit- 
ja, hogy 'Sigmondnak 1392-ik Újj-Adomány-le- 
velébe ( Nova Donatio ) a' nevezeti Királynak tu- 
lajdon keze-írását tapasztalta. Különben TT. 
SCHW. M. Úr, továbbá azt jegyzi meg: hogy 
még árván szülött László Király' üdéjébe, 's utá- 
na is az tulajdon kézzel való alá - írás még rit- 
kán gyakoroltatott , 's nem is lehetett kíván- 
n j » n °gy a ' íellebb említett Oklevél' üdéjé- 
től fogva , (1455) minden Oklevél a' Királyok' 
tulajdon kezeik' aláírásával légyen meg erő- 
sítve, mivel ez külső Országon is csak lassan 
vált álandó. szokássá. így Német Országon is III. 
Fridrik Királyt tartják elsőnek, ki i48Ó-a magát 



— ( 126 )— 

az Okleveleknek alája írni kezdette, holott üdo- 
ve\ világosságra jött, hogy már IV. Károly is ír- 
ta ollykor ollykor magát alája az Okleveleknek 
e) a' nélkül : hogy őtet a' következő Királyok 
mindnyájan, 's álandóan a'ba követték volna. 
Egyéb eránt ugyan azon üdő tájba midőn a' Fe- 
jedelmek mái. szokás szerént való alá-írást az Ok- 
levelekbe gyakorolták , hasonlóul az magános 
személyek is Leveleikbe ugyan azt követlek 's 
neveiket, mellyek ez előtt CICERO szerént a' 
Leveleknek kezdetén foglaltak helyet, Leveleik- 
nek Ieg aljára taszitották ( IV. L. der DipL III. 
122. §.) 

a) Azon be3zéd-formák a' XIV. és XV-ik Századbeli 
Hazai Oklevelekben igen gyakoraltattak , és valóban 
(a 1 mint ezen Könyvnek II. Részében mondottuk) 
az Okleveleknek igaz, vagyhamis vóltok'meg ítélésé- 
re sokat szolgálnak. 

£) Ha Kis Károly Királynak (Carolus Parvus) fia Nea- 
polisi László az Magyar Királyok közé számláltatna, 
úgymond : T. T. SCHWARTNERM. Úr , ö lett tol- 
na az első , ki az tulajdon kézzel való írást legkoráb- 
ban gyakorolta; mivel az említett, már az 1400 i ki 
19-iki Októberben ki adott Levelének tulajdon ke- 
zével alája vagyon írva. Közlötte eztett LUCIUS 
de Begno Dalm. et Croat, Amstel. 1668- 2 6i. lap. 

c) N. L. d. DipL III. 121. §. VII. 103. §, 76. Tábla. 

d) Kénszerítetett a'ba Dienes Esztergomi Érsek, és 
Kárdinalis Bana nevű Pusztát, Roz^onyi János Er- 
délyi Vajdának, és Rynóldi Rajnóld Székelyek Gróf- 
jának visza adni. Ki adatott pedig az : féri a /}' a 
post festum 00. SS. 

e) W, X. d. DipL III. Darab 122. §, 

255-/A §. Az hely y 's Üdö-hiaddsról ( Actum et 
Dátum) 

Az Pecsétbeli-Okleveles-beszédeket az Kirá- 
lyi Oklevelekbe tüstént köyeti vagy illyen forma 



-( 12? )- 

beszédecske 1-ör „Dátum per raanwsNN aulae 
nostrae (vei aulae Regiae seu regalis) Can- 
cellani (yú Fice Cancellarii ) dilecti et Jidelis 
nostri" az az : (Kiadatott a' mi szeretett, 's hű- 
séges Udvari Kanczelláriusunk (vagy Ali Kanczel- 
láriusunk) által. - Vagy 2*or Minden a'Kanczel- 
láriusról elő jövő emlékezet nélkül e' szerént: 
„ Dátum p. o. Budae in Festő anno 's a' t. az 
az : hi ada tott p. o. Budán ezen ,'a ezen a' napon, 
vagy ünnepen, ébe^s ebe az Esztendőbe. Ezen 
Dátum (ki adatott) beszéd-részecskéhezt melly 
az Oklevélnek ki adattatását tárgyazza , néha , 
de igen ritkán hozzája adatott ezen szó is : Actura 
(meg történt, vagy végbe vitetett) melly, az meg 
történt dolognak üdéjét, vagy azon üdöt, melly 
ben az Oklevélnek ki adása meg határoztatott, 
jelenti ; a' minthogy ezen szavak között lévő kü- 
lönbbséget MAB1LLON után (m. k. 193. lap.) 
SP1ESS. m. k.J-ső Rész 108-ik lap. igen szépen 
meg is magyarázta. Ha mind az meg történt do- 
log; mind pedig a' Levél' kiadása, ugyan egy 
Üdőben történt , a'kor mind a* Dátum , 
mind pedig az Actum szavakra ugyan az egy 
Üdő-kiadás következett; valamint ez azon Okle- 
vélbe, mellybe I-ső Ulászlónak Magyar Királyjá 
lett választása bizonyíttatik , és pedig ezen sza- 
vakból „Dátum et Actum Cracoviae die Q-a 
Marty Anno Domini 1440. (Kiadatott, 's történt 
Krakaoba g-ik Mártiusba l440-ik Észt.) eléggé 
ki tetszik. Mái üdőben pedig már a 1 Királyi Kan- 
czellárián ki adott Levelekbe a' Dátum szó' 
nem az Levél' kiadásnak , hanem az Király' hely- 
be hagyásának napját jegyezi. Különben mind a* 
Királyi, mind pedig az Ország Bírói , 's a' Hite- 
les-helyeknek Leveleikre nézve meg lehet jegyez- 
ni : hogy a' Szabadságos-Levelekbe a' dátum 
szó, mint hogy ezen Levelekbe az Üdő-ki-adás 



— ( 123 )— 

mindenkoron benne találtatik , igen ritkán szo- 
kott ki maradni, a' Nyílt/s Zárt Levelekből el- 
lenben azÜdő 's Hely-kiadással egyszersmind a- 
zon szó sokszor ki hagyattatott. 

256-j'A §. Az Egyházi, vagy is Papi Kanczel- 
láriusohról. 

A' Közép-kornak együgyű , de azomban vi- 
tézi, 's dicséretes szokásaiba, 's cselekedeteibe, 
van valami ollyas kedvesség, mellyet ha olva- 
sunk, édes gyönyörűséggel tölti be Lelkünket. 
Hlyének p. o. midőn az Országnak némelly Gyűl- 
lései a' szabad mezőn tartattak; midőn az Kirá- 
lyok személyesen Birodalmaiknak minden részéit 
meg látogatván (Decr. Colom. Pieg. L. 1-mo C. 
37. — Sigism. Decr: II. An. 1405. Art. 13) és a' 
szabad mezőn valamelly sátorba , vagy az Bik, 
Cser, 's Tölgy fák' árnyékában (THUROCZI II. 
Béla Király élete le írásába ) az Ország' Nagyai- 
val öszve ülvén, hűséges Magyarjaiknak Igássá- 
got szolgáltattak. Azon sátorbeli szobácská- 
hoz pedig , mellyben az Király táborozás alkal- 
matosságával a' Királynéval együtt lakott, ragaszt- 
va volt a' Kincses-ház is, hol a' Királyi kincsek 
tartattak, 's ottan a' Király a' Királynéval; nem 
különben az Ország Zászlóssaival , s' más Nagyok- 
kal tanácskozott. Ugyan azon Kincses-Ház' szom- 
szédságába volt a' Kápolna , mellyben a' Király 
egész Háza népével az Isteni tiszteletet halgatta , 
és a' hol mint legbátorságosabb helyen közön- 
séges , 's leg inkáb az Ország dolgát illető Leve- 
lek tartattak; ezen Leveleknek pedig gondviselé- 
se a' Káplánra, (Capellanus) mint a' Király' meg 
hitt emberére, a' ki az Király akaratját, 's a'nak 
minden titkait tudta , bízatatott. Mutatják a' ne- 
vezeti Papi személynek a' w béli Tisztségét, 's hí- 
va la- 



-( IS9 )- 

vatala't , azon többfele nevezetek, mellyekkel az, 
régenten a' Királyok régi Okleveleibe felruház- 
tatott. Ugyan is a' Xll-ik Századnak csak nem vé- 
géig változtatva, hol Nótárius, hol Capel/anus, 
vagy pedig, minthogy az Udvari Papságot kor- 
mányozta , későbben Magister Capeiiae Regiae 
Cancellarius , és Vice-Cancellarius nevezetek- 
kel is díszeskedett ; a' XII. Század végétől fogva 
pedig csak leg inkáb a' két utolsó nevezetekkel 
ruháztattak fel az Oklevelekbe. Egyéb eránt a' 
Kanczelláriusi nevezetet némellyek ezen szótól 
Cancelli , Magyarán : rostély , vagy rostélyos hely , 
mellyel a' Kanczellarius a' maga író-asztala mel- 
lett körűi volt véve ; mások pedig ezen szótól 
Cancello , melly anyit tesz mint : ki tolom , 
ki vakarom , származtatják ; akár honnan szár- 
mazott légyen is azonba , elég az hozzá , hogy 
ezen hivatalt Magyar Országon f valamint más 
Európai Országokba is többnyire mindég tudo- 
mányos, és elő kelő Papok , vagy is Egyházi 
személyek viselték. De nem is csuda, mert ré- 
genten kivált a' Magyar Nemesség elébbre becsül- 
te a' Fegyvert , és a' Vitézi tetteket , (melly az 
Magyar Polgári- Alkotmánynak leg erőssebb Osz- 
lopa , 's Talpköve) minden tudományoknál , 's 
foglalatosságoknál , hagyván , 's bízván a' Főld- 
mívelést a' Köznépre ; az Tudománybeli dolgo- 
kat pedig a' Papságra : a' minthogy azon írás- 
beli tudatlanságokat több Világi nagy Emberek 
írásba is meg vallani nem szégyenlették. Így 
üdosbb JUSTINUS Nagy Károly, 's Nagy Ottó, 
ki Özvegy korába tanúit megolvasni, 7 s más több 
azon üdőbeli Fejedelmek, nem csak a' Tudomá- 
nyokban, hanem még az írás-mesterségében is 
járatlanok voltak, a) Űgy szintén a' régi üdők- 
ben a' Magyarokat is anyira elfoglalta természe- 
tékhez illő Vitézségek, b) 's a' fegyver gyakorlás, 
Diplomatika lll. Dar. I 



— k 150 }- 

hogy találtattak hébe korba a' Vármegyék' Elöl- 
járói közt is ollyanok, kik a' Tudományokkal 
nem hogy barátságba , sőt esméretségbe sem 
léptek soha. (Belii notitia §. IV. 554) Mellyre 
való nézve nem csuda, hogy a' Magyar Országi 
Orvosok közt a' régi üdőkbe, több Egyházi sze- 
mélyek is találtattak; sőt a' mi több nem hibá- 
zunk, ha azt gondoljuk is, hogy némelly Egy- 
házi személyek gyakorolatlanok voltak az Irás- 
ine&ierségébe. így Miklós Erdélyi Prépostnak 
127Ó - 77-ik Esztendő táján, midőn az Esztergo- 
mi Érsekségért a' Veszprémi Püspökkel a' Római 
Pápai-szék előtt vetélkedett volna, a' többi közt 
az írás-mesterségébe való tudatlansága is vette- 
tett szemére, c) Hasonlóul egy 1323-iki Oklevél- 
nek (VAGNEPi Anal. scep. I. 513. lap.) tizen- 
egy Kanonok közül csak négy írhatta magát alá 
tulajdon kezével, a' többiek más által íratták alá 
magokat az Oklevélnek, a' mint azt az Oklevél- 
nek szavai': i,Ego TV/V. interfai — et per scho- 
Lasticum nostrum subscribi feci, et sigillum 
meum apposui" eléggé bizonyítják. (Lásd az 
Egyházi Piendnek az írásba való járatlanságáról 
MAB1LLON könyv. 164. lap, nem különben Au- 
ctores növi OperisDipl. Tom. 111. §. 111. 112.) 

a) MABILLON m. k, 163. lap : — N. Lehrg. d. Dipl. 
III. §.108. — 110. RORERTSON Geschichte Kai- 
jer Kar/s V, I. Dar. 317. lap. 

6) Híres Vitéz Hunyady János Magyar Ország' Kor- 
mányozójának az írásba való járatlanságát bizonyít- 
ják némellyek. Lásd GALEOTI MÁRTII Commen- 
tarius de Mathiae Regis egregie , japienter , et 
jocose dictis , et fant is Cap. XIII. és XVII. ugy 
SCRWANDTNER Script. rerum Hung. Tom. /. így 
II. Ulászló, 's a' Magyar Rendek, III. Fridrik , 
és I-sö Maxmilián Római Császárok közt l4<)l-be , 
végbe ment Fri^ry-kötésbe , Bátori István Ország* 
Bírája , és Erdélyi Vajda ; Guthi Ország László 
fö -Lovász f és Rozgonyi László í'ö'Romornyik 



-( 131 )- » 

Mesterek az \ irásba való járatlanságokat nyilván 
Biegvalván , az alá-írásban mások segítségével él- 
tek KOLLER in Auctuario Dipl. ad Hut r. 
CASP. URS1N1 VELI1 de beilo Pannonico 259.— 80. 

c) HAPRINAI. Kéz-írátC. V. Dar. i34. szám: Ber- 
thold. Bombergi Prépost II. András Királynak Sógo- 
ra minekelőtte a' Kalocsai Érsekségre emeltetett 
Tolna , az Római Pápa által vizsgálás (examen) alá 
vétetett , a' mint ez Illik Inóczenczius Pápá II. An- 
dráshoz küldött 1207-iki Levelének ezen szavai- 
ból : „textum expedite legentem t et interpretan* 
tem ejusdem verba suo idiomatecompetenter , et a- 
pte praeterea de constructione Grammatica re- 
jpondentem." Lásd CORNIDES. m. k. 143, lap. 

*} Ezen meg magyarosított Deák, vagy Diák neve- 
zet alkalmasint ezen szóból ; Diaco@us vette ere- 
detét; mint hogy, a' mint mondatott, a* régiüdök- 
be leg inkáb a' Papok forgottak az irás ,*. 's a' tu- 
dományok körül. 



257-iA §. Az All-Eanczelláriusoliról ( Vice Can* 
cellarii) c£ Fö -fíanc ellát iusokr ól (Summi % 
vei Supremi Cancellarh\ ) és a Titokno- 
ki'fíunczelldriusokról ( Stcretarii>Cancela- 
rii.) 

Hajdan azKanczelláriusoknak hívataljok, vagy 
is kötelességek volt mind azon dolgokat , mel- 
lyeket a' Királynak tudnia kellett, bé jelenteni, 
azoknak Törvény-Könyveiket, ki adandó Okle- 
veleiket a' bevett szokás szerént elkészíteni , 's a' 
Királyi pecséttel, melly az ő gondviselésekre volt 
bízva , meg erősíteni ; sőt némellyek szerént ré- 
genten egész Okleveleket is leírni ; (DUFEESNE 
voc. Cancellarius ) közönségesen azonba az 
Okleveleknek le írását más , kéznél lévő Irászok 
cselekedték, kik az Kanczelláriusoknak engedel- 
meskedni tartoztak. Minekutána pedig üdővel a' 

12 



\ 



-( 132 )- 

Kanczelláriusoknak dolgaik meg sokasodtak vol- 
na, ezen hivatalokat csupán magok más segítség 
nélkül nem vihették, 's ugyan azért valamint más 
Országokba, úgy édes Hazánkba már elég ko- 
rán bizonyos Segéd-Tisztek rendeltettek, kik mi- 
dőn a' Kanczelláriusok az Királyi Udvartól tá- 
vol voltak, vagy valamelly nagy tekéntetű dol- 
gokba foglalatoskodtak, azoknak hivatalok' foly- 
tatásába segítségül voltak ; sőt , ha a' Kanczellá- 
riusi hivatal üres volt, azoknak hivatalokat tu- 
lajdon magok is folytatták, és az Oklevelek' alá- 
írásába (subscriptio) el esmérték azt , hogy az 
Okleveleket a' Fő Kanczelláriusok helyett készí- 
tették el, e' szerént: p. o. Fice^ vei ad vicém 
supremi Cancellarii , vagy Cancellarii Ordi* 
narii , 's innét veszi a' Fice-Cancelláriusi ne- 
vezet eredetét. Ezen nevezet TT.SCHWARTNEIV 
M. Űr szerént, az Olasz, Francz, 's Német Or-> 
szági Oklevelekbe a' XI. Század' végéig alég ha 
szemlélhető ; a) Magyar Országon pedig ezen 
nevezet már a' Sz István Király 1001-iki és 1037- 
iki (melly utóbbi a' Bakonbeli Sz. Móricz Szerze- 
tének fel álítását foglalja magában ) és Sz. Lász- 
ló 1082-iki Okleveleiben látható ugyan; de azon- 
ban még is a' XIII. Század előtt más Oklevelek- 
be nem igen fordul elő. — Egyéberánt TT. 
SCHWARTNER M. Űr szerént, midőn Róbert 
Károly a' XIV- Század' elején a' Királyi Okievek- 
be, az úgy nevezett Titkos-pecsétet , (melly üdő- 
vel a'nyira uralkodott, hogy a' Kettős -Királyi- 
pecsét csak igen ritkán , 's majd úgyszólván nem 
igen volt keletbe) kezdette használni, az afzon pe- 
cséttel való élés ismét mintegy ujj Hivatalt , vagy 
Tisztséget szült, és az a'ba be iktattak Secreta- 
rii Cancellarii (Titoknoki Cancellarius) nevezet- 
tel díszeskedtek; Piészemről azonban nem kétel- 
kedem, hogy a' valóságos Titoknoki-pecsét' szú- 



-( 133 ) — 

letése előtt is lehettek Királyainknak Titoknoki- 
Kanczellariusi, kik t. i. a' Királyi különös dolgo- 
kat írásba foglalták , 's azokat a' Királyi Gyűrűs- 
pecséttel fel ruháztak, ha mindjárt azok az előtt 
Secretarii Cancellarii nevezettel nemdíszesked- 
tek is. Különben ezen Titoknoki-Kanczelláriusok- 
nak gondviselések alatt volt a' Titkos-pecsét, és 
azok a' Királyoknak olly igen meg bízott Embe- 
rei voltak , hogy Róbert Károly, és I-sö Lajos Ki- 
rályok alatt az Királyi Kápolnának Fő-Papjaivá, 
's a' többi Udvari Papoknak , kik az Oklevelek' 
leírására voltak rendelve , Kórmányozójivá lettek. 
5J A' Kanczelláriusoknak e'béli meg többesedé- 
sével az Kanczelláriai Hivatal is kétfelé oszlott t. i. 
Nagyobb , vagy Fö , ( Cancellaria major) és 
Titoknoki- fíanczelláriára (Cancellaria secre- 
ta, minorj; c) a'mannak Elől-ülője az volt, 
kinek a' Kettős-Királyi-pecsét volt gondviselésé- 
re bízva , és TT.*SCHWARTNER M. Űr szerént 
'Sigmond Király; PRAY szerént pedig Mária Ki- 
rályné által d) Summás, vagy Supremus Cárt" 
cellarius (Fő Kanczellariusnak) neveztetett; emen- 
nek pedig Elölülőül rendeltettek azok, kik a' 
Titkos-pecsétet (sigill. Secret.) őrzötték, és Se- 
cretarii Cancellarii (Titoknoki Kanczellariusi) 
Czímmel különböztettek Jmeg. e) Ezen utóbbi 
Tisztségbe, 's méltóságba lévők (Hazánk Törvé- 
nyei szerént Mátyás VI. Törvény. Könyv. Ö8-ik 
Czikkelye II Ulászló 1402-iki Tör. Könyv. 42. 
Czikkelye, szerént) az Ország' Rendes - Bírái kö- 
zölt mindjárt a' Nádor Ispány, 's az Ország' Bí- 
rája után foglaltak helyet. Mind a' két Kanczel- 
lariusi Tisztség pedig álhatatlan, 's semmi bizo- 
nyos méltósághoz nem volt kötve ; f) néha pe- 
dig mind a' két Tisztséget ugyan egy személy vi- 
selte , a' honnét a' Summus , et Secretarius 
Cancellarius y (Fő, és Titoknoki Kanczellárius) 



-( 134 )- 

Czi'm vette eredetét, g) 's ezen Czi'm csak leg- 
inkáb a' XVI. Szazadtól ólta az Esztergomi Ér- 
sekeknek tulajdonok , mellyet mostan is viselik , 
jól lehet már egy üdőtől ólta a' Kettős-Királyi- 
pecsét gondviselések alól elvétetett, a' Tisztséget 
pedig más Világi személyek viselik. 

a) N. L. G. d. DipL VII. 336, 6*70. §. 

b) I-ső Károly' gyakrabban pedig I-ső LAJOS KU 
rályok' Oklevéléibe N. Gomes Capollae , et Secreta* 
rius 9 Cancellarius Czim elö fordul. így Vilhelru 
Pécsi Püspök 1354. Oklevelében PRAYNÁL (de. 
sigillis pag. 118.^—19.) azon Hivatalra nézve így 
szól „Nos Vilheimus — Comes Capellae , et Secre- 
tarius Cancellarius Doraini Ludovici — Regis Huu- 
riae — memóriáé commendamus , — Quod ipsa Re- 
ginaiig Cel->itudo de remedio in hac parte eis — 
subvenire intendens in Gonservatorio Regali lite- 
ras Papales per nos requiri , et carum Copiam de 
Terbo ad verbum cuilibet petenti , sub sigillo Re' 
gi», qno praetextu honoris nostrj, scilicet conűta~ 
tus Capellae regiae utimur dari facere personali- 
ter demandaverat 's a* t. 

c) 'Sigmond Rírály Szentgyörgyi Gróf Péternek (Pe- 
tri Gróf de Zent-Gyurg) Perét i4°9 ben meg ítél- 
vén , eképen szól : „Praesentibus , Praelatis , et Ra- 
ronibus , videlicet : Rcverendissimis 's a* t. nec non 
Venerabilibus viris Dominis Clemente Praeposito 
de Posega majoris , Nicolaoque Gubernátoré Prae- 
positurae de Lelesz secretae Cancellariarum nostra- 
ram Vice Goncellariis ; item Magnificis Viris 's a' 
KAPRINAl K. I. B. IV. 54. szám. 

d) Ezen Czimmel TT. SCHWARTNERM. Úr szerént 
. leg elóbbször Kanisai János Esztergomi Érsek ruház- 
tatott fel; PRAY azonban (de sigillis 113. lap. ) azt 
erősíti ; hogy Mária Királynénak 1387-iki Okleve- 
lében János Egri Püspök Supremus Cancellariusnak 
neveztetett, 

e) Hollós Mátyás (Mathias Cornivus) Király II. Tör- 
vény Könyve ( 46-^ minthogy Rettös-pecséttel volt 
meg erősítve a' Fö-Kanczellárius által adattatott ki 
e* szerént: „Dátum est per manus NN. aulae no- 
*trac Surnmi Cancellarii \ Ismét ugyan azon Kírá- 



•H 135 >- 

lynak VI. Törvény - Könyve 1486 ben mivel Titkom 
pecséttel volt felruházva , a* Titoknoki rtanczellárius 
által adatott ki , e szerént : „datmh est , per raa- 
nus NN. aulae nostrae Secretarii Cancellarii. Még 
I-sö Ferdinánd is i5ío-iki Oklevelébe így szól ; 
„tidelibas nostris HR. in Christo PP. Dominis Pau- 
lo de Varda Archiep. Strig. Prímati Hungáriáé Le- 
gato nato , Summo Cancelíario , ac Locumtenenti ; 
Nieolao Episcopo Agriensi Consiliario, ac in Regno 
nostro Hungáriáé Secretario Cancelíario nostro 's 
a't.KAPRINAI K. I. B. LI. n # szám. 

^Egyezt: PÁLMA Specimen Heraldicae R. H. 62. 

lap. 
g) II. Ulászlónak II. Tör. Könyve (i4<>5) ki adatott 

e* szerént: „ dátum est per manus R. in Christo 

Patris Domini Thomae postulati Agriensis , aulae 

— . Summi , et Secretarii Cancellarit\ 

25 8-' h §. Á Ranczellár ilisokról némelly észre- 
vételek* 

A' Magyar Kanczelláriusokról még] szükség 
e' következendő észrevételeket megjegyezni ugy 
mint: 

1-ör A' Királyi Kanczelláriusok' Tisztségét 
egész a' XVIII. Század' kezdetéig, sőt egész 1731- 
ik Esztendeig, midőn Acsády Ádám Veszprémi 
Püspök nem sokára az 1729-iki Ország- Gyűlése 
után a' Titoknoki-Kanczelláriiisi Tisztséget letet- 
te , Egyházi személyek viselték. Mellynél fog- 
va rend kivűl való , 's mint egy szokatlan dolog 
az, hogy az 1412-iki Oklevélnek, mellybe 'Sig- 
mond Király a' XIII. Szepesi Mező-Városokat Ja- 
gellói Ulászló Lengyel Királynak el zálogosította, 
a' többi Ország' Zászlóssai között Perény Imre 
Világi személy, mint Királyi Titoknoki-Kanczel- 
lárius vagyon alá írva. Ugyan az történt l-ső Fer- 
dioánd alatt is, kinek uralkodása alatt az emlí- 
tett Tisztséget ismét Világi-ember, nevezetesen: 
Perén Péter (ISTVÁNFI Hist. Libr.XIIL adAn. 



-( 136 )- 

1 5,3Q.) viselte ; Ide tartozna meg alkalmasint WER- 
BŐCZY ISTVÁN is , kit Zápolya János Fő , és 
Titoknoki Kanczellariusi nevezettel (Summus , et 
Secretarius Cancellarius) ékesített fel. Mostani 
(időben az Királyi Kanczellariusok az Király ál- 
tal választatnak, és pedig érdemes Világi embe- 
rekből , meg maradván azonban az Esztergomi 
Érseknél mai napig is az Fő, és Titoknoki Kan- 
czellariusi Czím. 

2-or Azon üdőtől fogva miólta a' Királyok 
tulajdon kezeikkel az Okleveleknek alá írják ma- 
gokat, hasonlóul az Kanczellariusok ugyan azon 
szokást követik, a) Mind a' két rendbéli alá-írás 
pedig előbbszor ritkábban történt meg; mellynél 
fogva még Hollós Mátyás (Mathias Corvinus) 's 
a' következő két Királyok alatt is azoknak nyo- 
mára igen ritkán akadhatunk , és leg inkáb csak 
az Austriai Ház' Uralkodása alatt tétetett az a* 
szokás álandóvá. Uralkodtak ugyan a' régi Okle- 
velekbe ollyan beszéd -formák, mellyekb ől ol- 
lyan forma tetszik ki , mintha némelly Oklevele- 
ket egészen a' Nótáriusok , 's Kanczellariusok ír- 
tak légyen. Hlyének p. o. e' következendők is 
(1138) Cancellarius filius Voth , scriptor au- 
tem P/iuilegii Capellanus Ladislai Ducis a 
Ismét (11Ö3.) Hugone Notario^ Thoma Ma- 
gistro Capellae Strigonii hoc Privilégium fa* 
ctunn est" vagy ismét ^Datum per manus N. 
aulae nostrae Cancetlarii" (Ki adatott a' mi Ud- 
vari Kanczelláriusunk' keze által) melly beszéd 
formácskákat némellyek, mint MAB1LLON is 
a* Kaoczelláriusok' alá-írásának lenni tartják , ezek 
azonban a' később üdökben szokásba jött alá- 
írások közé sernmiképen nem számláltathatnak. 
Hasonló a' fellebb elől hozott beszéd -formács- 
kákhoz az is, melly Sz. István Király 1001-iki 
Oklevelében a' Szórejtő -jegynek egyik oldala mel- 



-( 137 )- 

lett, hoszabb betűkkel írt ezen szavakkal „ Do- 
rn inicus Pice Cancelarius Jecit" (Dominicus 
AH Kanczellarius csinálta) foglaltatik ; itten azon- 
ba az méltán kérdésbe jöhet, ha azon most em- 
iétett beszéd-formácska az azon Oklevélben jelen 
lévő Szó-rejtő-jegyet (Monogrammá) ? vagy pe- 
dig az Oklevél le írását illeti ; jóllehet különben 
kételkedésen kívül van , hogy az , az alá-írás' tisz- 
tét viseli. 

3-or Valamint az Özvegy Királynéknak (Pie- 
ginae Seniores, Majores) úgy az Királyok' Fe- 
leségeinek 'is (Juniores) az F. Austriai Ház' Ural- 
kodása előtt voltak tulajdon Kanczelláriusaik, ki- 
ket a' Királynék' azon Okleveleinek , mellyek a T 
Királynék' hatalma alatt lévő Embereknek, 
Városoknak, vagy egyebeknek, vagy pedig ol- 
lyan dolgokról, mellyekről maga a' Király is a' 
Feleségének meg egyezése nélkül nem végezhe- 
tett szólottak , alá írva szemlélhetünk. EzenKan- 
czelláriusi tisztséget 500. marca fizetéssel (melly 
a' Királnék' jövedelméből fizetődött) IV. Béla Ki- 
rály 1269-iki; b)és Kun László Király 1270-iki 
Leveleik szerént, álandóúl a' Vesprémi Püspö- 
kök viselték; jóllehet ollykor ollykor voltak má- 
sok is, kik ezen tisztséggel diszeskedtek. így 
Magister Akus Albensis Custos IV. Béla'l24C)- 
iki Levelébe (WAGNER anal. scep. I. 244.) 
Cancellarius Carissimae Consortis nevezettel 
ruháztatott fel. 

4-er Az emiétett Kanczellariusoktól , 's AU- 
Kanczellariusoktól különböztek TT. SCHWART- 
NER M. Űr szerént azok , kik Notani, et Secre- 
tarii Spe cia les nevezetet viseltek/s a' kik a' Kirá- 
lyok' különös, 's titkos dolgaiba, az Királyi Gyűrűs- 
pecsétet használták, c) Ugyanis úgymond: sok- 
szor meg történt, hogy azon esetre, ha vala? 



— ( 158 )— 

tnelly dolog késedelmet nem szenvedhetett, 's 
az Királyi Nagy-Hiteles-pecsét valamelly okból 
jelennem lehetett, azon Levelek, mellyeket a' 
Nagy-pecséttel kelletett volna meg erősíteni , a 7 - 
dig,mégaz lehetséges lett volna, a' Királyi Gyű- 
^jjrös-pecséttel ruháztattak fel; valamint ezt I-ső 
7.saámKároly, és I-ső Lajos Királyok is vadászat köz- 
ben d) cselekedték. Én csekély Ítéletem szerént, 
úgy vélekedem , hogy régenten minekelőtte a' 
valóságos Titkos - pecsét keletbe nem volt, a' 
most emiétettek lehettek a' Királyi Titkos-Kan- 
czelláriusok. 

5-ör Hollós Mátyás Király alatt úgy látszik, hogy 
egyszersmind két személyek viselték a' Surnmus et 
Secretarius Cancellarius hivatalt, mellynek T. 
PRAY GYÖRGY ;( de sigillis pag : H4) azt az okát 
adja , mivel úgymond : az a'kori Esztergomi Érsek 
Német születés lévén , az Magyar Országi dolgok- 
hoz nem értett, következésképen szükség volt 
egy másikat helyette rendelni , a' ki a' dolgokat 
igazgassa , mind a 1 kettőnél megmaradván a' fel- 
lebb említett Czim. e) 

6-or A' Régi Leveleknek megvizsgálásokra néz- 
ve igen szükséges volna, ha az Magyar Országi Kan- 
czelláriusoknak, Történeteik 's Laistromaik tÖkél- 
letesen elkészülve kiadatatnának. Kiadta ugyan 
azoknak Laistromát a' többek között SZENT- 
IVÁNYI MARTON,/; és PRÁY GYÖRGY (de 
sigillis ) de azok még sintsenek olly tökélletesen 
el készítve, hogy, kivált a' régibb üdőkre nézve, 
azok eránt kifogást nem lehetne tenni. Minthogy 
azonban a' PRAY GYÖRGY által ki adott Laj- 
stromnak az Oklevelek'meg vi'sgálásában némü ne- 
mű hasznát csak ugyan még is lehet venni , ugyan 
azért azoknak kedvekért, kik az említett könyv 
nélkül szűkölködnek , kívántam azon Laislromot 



— C 159 )— 

nemelly csekély bővítéssel ezen könyvben is koz- 
leni. 

a) Latort azonban TT. SCHWARTNER. M. Úr egy 
1417 iki Borbála Királynénak parancsolatjára ad com- 
missionvn p'opriam Hagive ) készült Oklevelet , mely 
nek János Vice Kanezellárius , vagyon alá írva, 
de Borbála Királyné nincsen. I só M.ityás Király' a' 
Soproniák részére adott Arany-petcsétes levele* hát- 
lapjának közepén pediga* Királyi Titoknok neve Szó- 
reitö-jegy által ki vagyon irva ♦ (valamint azt a' 
Középkori Pápák' Levéléibe is láthatni ) a' Királyi 
alá írás azonban seholsem találtatik. 

b) BAERNKOPF. de Jure Coron. Regín. \. lap. 

c) Kun László Királynak Hitesse Érsébeth az 1284-iki 
Adomány-levelébe , melly' által Tamás Váczi Püs- 
pöknek ,'s Testvérjeinek Sümegh Vármegyében, a' 
hol a' mint az Oklevél szól : az Királyné' Tárnok- 
Mesterei tartózkodtak (ubi Reginales Tavernici 
morabantur) két Falut ajándékozott , az érdemnek 
elö számlálájában e'képen beszél: ,,tempore Belae 
Regis in aula Regia aprocrysiarii et speciális no- 
tarii meruit oíficium exercere , sub sigillo et mi" 
nisterio annulari , Regis , et Regni negotiis — in- 
sudando — Postquam verő — incl : Rex Ladislaus 
Consors noster Chariss. regalis fastigii thronum 
conscendit et arcem, idern — Vicecancellariae of- 
Jicio ante alias regalis Excellentiae Clericos — me- 
ruit insigniri — consequenter meruit conscendere 
ad apicern pastoralem. Licet autem divíno esset 
adseriptus obsequio in officio pastorali , Mosis ta- 
raen exemplo — • demum verő — per conniveníiam , et 
instantiam Reg. Maj. in nostrae Cancellariae of- 
fmium sublimatus „ etc. (in M. SS* Heyenessi Tom. 

Vv. p. 221.) 

d) PRAY de vetere Regni Hung. coronandi more 
37. lap. WAGNER AnaU. I. I32.W.33. lap. 

ff)BONFINIUS pedig (Dec.IV. Libpl. 429. edit;Poson s 

1744.) a'ról e'képen | szól : Regale sigillum ex co/i- 

practo senis mensibus vicissim ab utroquegestatum, 

jeribendi munue jine conlroversia hoc modo—ges* 

tere" 



-( 140 )- 

f) In D is sert : paralipomenica rerum memor : Hun- 
gáriáé , quae prostat in ej is (S/ltseellaneis curiosis 
et select, Dec HU P. I. 228. 29. lap. 

25g-ik §. Az Oklevélbéli Hely-ki-adásr 61 , vagy 

is azon Helyekről, a hol az Oklevelek ki 

adattak* 

Minthogy az Oklevelek' Végbeszédjeibe ta- 
pasztalhatjuk, hogy azon helyek, a' hol az Okle- 
velek születtek , szoktak említetni ; ugyan azért 
a' Hely-ki-adásról , vagy is azon Helyekről , a' 
honnét az Oklevelek ki adattak, szükség valamit 
mindenek előtt szólani. Édes Hazánk. Árpád' Nem- 
zetségéből való Királyainak lakhelyeik , azon 
Századnak szokása , 's más Királyoknak is példá- 
ja szerént, a) változó, 's semmi bizonyos hely- 
re nem voltak el rendelve, 's le kötve, mellynél 
fogva a'kor a' Királyi Udvar hol egy, hol pedig 
más helyütt tanyázott, 's mindenütt csak üdéig 
óráig helyheztette lakását. Ezen élet' módját kö- 
vették a' Franczia Királyok is, 's a'ra való nézve 
magoknak több Falukat, 's Városokat ki válasz- 
tottak, a' hova utazások közbe vagy nyugoda- 
lomra , vagy pedig az Ország' dolgának elő moz- 
dítása végett bé szállottak; a' hol pedig illyes me- 
nedék helyek nem voltak, tartoztak a' Királyok- 
nak hűséges Jobágyai nékiek gondjokat viselni. 
Illyenképen az Németh Országi Királyoknak sem 
volt egész a' XIV. Századig bizonyos lakások , 
hanem hol Városokba , hol pedig Várakban , 's 
Kastélyokban rendelték üdéig óráig való szállá- 
sokat, a' hol kivált az Esztendő' jelesebb napjait 
ülték, nemkülönben az Ország' Nagyjaival az Or- 
szág' dolgáról tanácskoztak, 's a' folyamodóknak 
Igasságot szolgáltattak; valamint szinte kétség 
kívül számtalan Okleveleket is ki adatni paran- 






-( 141 )- 

csoltak. Ugyan ezt követték az Magyar Orsza'gi 
Királyok is egész I-ső ttároly uralkodása' koráig, 
kik hasonlóul az Esztendő' jelesebb napjait, 's 
nagyobb ünnepeit hol egy, hol más helyütt kí- 
vánták megülni, 's azon napokat is az igassá- 
got szomjúhozóknak elégtétel által kívánták jele- 
sebbítení; a' mint ezt Hazánk' több Törvény-czik- 
kelyei, 's nevezetesen az 1222-iki Törvény Könyv- 
nek 1-ső Czikkelye is melly így szól: „Statui- 
mus (Rex Andreas) ut annuatim in Festő S. 
Regis nisi arduo negotio ingruente , vei infir- 
rnitate fiierimus prohibiti Albae teneamur so* 
lemnisare. b) Et si nos interessé non poteri- 
mus^ Palatínus procul dubio ibi érit pro no- 
bis , et vice nostra Causas audiet , et omnes 
servientes , qui voluerint , libere illic conve~ 
niant" eléggé bizonyítják; valamint szinte Ha- 
zánknak némelly Törvény-Czikkelyeibe , c) 's Ok- 
leveleibe, dj a'nak is elég nyomát tapasztalhat- 
juk, hogy Királyjaink némelly Nemeseknél meg 
szálottak légyen. A 1 Királyi Lakhelyeknek e'béli 
állhatatlan voltok miatt tehát, az Királyi Okleve- 
lek hol egy, hol pedig más helyütt adattak ki , 
és pedig sokszor ollyan helyütt, hogy a'nak mai 
üdőben leg kissebb maradványa sem szemlélhe- 
tő ; sokszor ismét a' szabad mezőn , vagy bizo- • 
nyos fák alatt, vagy szigetbe, 's több e'féle he- 
lyeken, e) De minekutána Királyaink a' XIV. Szá- 
zadba álandó Királyi Lakhelyet választottak vol- 
na magoknak, még a'kor is több Királyi Okle- 
velek születtek a' Királyi Lakóhelyeken kívül. 
Mert jól lehet a' XIV. Századba mindenek előtt 
Visegrád választatott ki Róbert Károly Király ál- 
tal Királyi Lakhelyül ; onnant pedig üdővél I. 
Lajos Király által az Budára által vitetett , hol is 
egész II. Lajos Király siralmas veszedelméig az 
Magyar Királyi Udvar álandóúl tündöklött; azon 



-< 142 )~ 

veszedelem után pedig ismét Bécs lett a' Kirá- 
lyoknak Lakó helyek, vágynak mindazonáltal a' 
most emiétett üdőktől fogva is ollyan Oklevele- 
ink, mellyek a' Királyi Lakhelyeken kívül vették 
születéseket. Hát ha még azt fel gondoljuk , hogy 
sokszor külső Országi utazásaikba is bocsájtot- 
tak ki Királyaink több Okleveleket. így találtat- 
nak 'Sigmond Királynak némelly Oklevelei , mel- 
lyek Parisból , Ferrárából , Konstancziából , 's 
más idegen helyekről adatattak ki. Egyéberánt 
maradtak reánk ollyan Zárt, 's Nyílt Oklevelek is, 
mellyeken, a' mint már mondottuk, semmi HeSy- 
ki-adás (Dátum loci) nincsen , mellynek leg in- 
káb a' volt az oka , hogy a' Nyílt , 's Zárt Okle- 
velek olly szorgalommal nem írattak , mint a' 
Szabadsá^os-levelek; 's ezt közönségesen nem 
csak a' Királyi , hanem egyéb Oklevelekről is 
meglehet jegyezni. 

a) Igen jeles LTJCIUSNAK (de Regno Dalmatiac 's a 
t, II. Könyv. XV. Fejezet) az Királyok* régi szo- 
kásairól irt következendő szavai ,, Curiara Du- 
ciim , et Regum ( veterum Dalmatinoruin et 
Croatorum ) mobilém , non fixára íuisse ex 
Archi • diacono , et Datis Privilegioruin constat, 
quamvis — ISÍonam residentiam Ducura , et Re- 
gum fuisse dici deberet — tumen rum pauca pri- 
vilegia. Nonae data reperiantur , multa autem in 
Sibenico , Civitate nova, Teneno , Belgrado , cae- 
terisque 1 , locis Croatiae , vei penes Eccltsias, prope 
flumina , fontesque . in locis campestribus ; pro 
aulae commoditate Curias celebratas comprobatur, 
solemnioribns autem Curiis Regum , Episcopi Dal- 

f matiae et Croatiae interveniebant." 

b) Némellyek azt hiszik , hogy ezen. Törvéuy Czik- 
kelynek szavain , Ország'-Gyülést kelletik érteni, 
de azt nem kell tartani , mivel már , a' mint ezen 
Könyvbe több helyütt emiétettük, azon Gyűlés va- 
lóságos Királyi Törvény- széket ; nem pedig Ország- 
Gyűlését jelentett ; Ugyan ezt alítja TT. SCH WAHT- 
NMl M. ür is. 



-( 145 )- 

c) Lásd a* többi közt II. András Arany-szabadság le- 
velének 3 ik Czikkelyét, a' hol' ez mondatik: ,,Nec 
in Domos , nec villás Servientium descendemus ni- 
si voeati" 

d) V. István Király a* Szepesi Városoknak adott 1271- 
iki Szabadságos levelébe így szól „cura nos pro- 
vinciám intrare aceiderit, — ipsi hospites (azaz: 
a' polgárok) nostri , nobis in introitu dare tene- 
buntur discessum (descensum) opulentura , et simi- 
liter in egressu descensum (discessum) delicatum 
nostrae (lelsitudini competentenm Ezen szálás-adás* 
terhétől felmentette az emiitett Városokat I-sö Ká- 
roly 1328. y és a' helyett pénzbeli fizetést vett 
tölök. 

e) Így, olvastatik IV. Béla Király 1266-iki Oklevelé- 
ben : „ Dátum apud frigidum puteum. Ismét IV. 
Lászlónak bizonyos Oklevelébe : „Dátum in ma- 
gna imula. Ismét más Oklevélbe : ,, Dátum in in- 
sula Bubalorum — „Dátum prope Chegléd" 's a' t. 

•) Azon Helyeket, a hol az Oklevelek a' Királyok 
által ki adattak, szorgalmatosanfel jegyzi MABIL- 
LON , és a' GOTTVIGZ1 Krónika írója (C/iro* 
nica Gottwicensis^ 

SÖCWA §. Az Ohí evei ékbe el 6 forduló Tanúkról, 
vagy Tanú-bizonyságokról. 

Minekelőtte az Oklevélbeli Üdő-kiadásra (Da- 
Itum temporis) által mennék, szükséges az Ok^ 
! leveles Végbeszédnek azon részéről szólani , a' 
mellybe a' Püspökök', 's az Ország' Zászlóssal- 
inak, mint az Királyi ki jelentett akaratok' Tanúi- 
nak , s' bizonyságainak nevei Tisztségei , min« 
den Kereszt -vagy egyéb Jegynélkíd, és pedig a' 
XI. 's XH-ik Századbeli Oklevelekbe , néha az 
Okleveles Elő-beszédbe is , foglaltatnak , 's elo 
számláltatnak. Nem kell mindazonáltal azt gon- 
dolni, mintha azok közönségesen minden Királyi 
Oklevelekbe elő számláltatnának, hanem , vala- 
mint az Kardinálisok egyedül csak az Pápáknak 



-( 144 )- 

jelesebb , úgy nevezett : Consistorialis Leveleknek 
szokták magokat alá írni ; úgy az Magyar Országi 
Püspökök,' 7 s Ország Zászlóssainak neveik is csu- 
pán csak a' jelesebb h irályi Oklevelekbe, mint a' Ki- 
rályi Törvény-Könyvekbe a ), 's nagyobb lekéntetü 
Szabadságos-levelekbe szoktak elö fordulni. Vala- 
mint továbbá azt sem kelletik vélni , mintha az em- 
iétett Püspökök, 's Ország' Zászlóssai tulajdon ke- 
zeikkel írták volna neveiket az Királyi Oklevelek- 
be , mivel azokat, akár voltak személyesen je- 
len, akár sem , az Oklevél-írónak , vagy Jegyző- 
nek volt kötelessége oda fel jegyezni. Különben, 
hogy régenten valóban jelenvoltak légyen a' Püs- 
pökök , 's az Ország' Nagyjai a'kor , midőn az 
Oklevélbe foglalt dolgokról a' Királyai tanács- 
koztak, alkalmasint kétségen kívül vagyon; b) 
későbben pedig, ha mindjárt jelen nem voltak is 
(ki vévén a' Törvény - Könyveket) azoknak ne- 
veik emlékezetnek, 's nagyobb pompának okáért 
a' többi nevek' sorába iktatattak , c ). 's mái na- 
pon is iktatatnak, és pedig ollyan forma rendel: 
hogy elsőbben az Érsekek, azután a' Püspökök 
neveztetnek, ha pedig valamelly Püspöki-szék 
üres, a'kor azon Püspökségnek üres volta em- 
iétetik, e'képen : „EpiscopatuN. vacante." A' Püs- 
pököknek neveiket ismét mindenek előtt az Or- 
szág Nádor Ispányának , azután az Ország' egyéb 
Zászlóssainak neveik (melly rend, kivált a' régi 
Oklevelekbe különböző üdő - szakaszokba kü- 
lönbbféle változtatásokat szenvedett) követték; 
végre pedig a' név rendet többnyire a' Po'sonyi 
Grófnak neve szokta bé fejezni , kinek neve utáa 
ismét ezen beszéd-formácska ; „aliis quarnplu- 
rimis , vagy is : aliisque compluribus , Contita- 
tus fiegm nostri tenentibus , et honores" szo- 
kott következni; valamint azt ezen könyvnek is 
hátulján az Okleveles példányok között tapasztal- 
hat- 



-( 145 )— 

hatni. Az Okleveles Végbesze'dnek ezen része te- 
hát igen hasznos nem csak az Oklevelek' vizs- 
galatjára nézve, hanem, a' régi Nemzetségek' 
történeteinek, meg világosítására nézve is. Saj- 
nálni lehet azonban, hogy a' XI. [és XIÍ. Szá- 
zadba az Magyar Országi Püspökök , Apáturok 
's Prépostok az a'kori másutt is kelétbe lévő szo- 
kás szerént (IV. L. d. DipL T. IX. 102Ö. §.) Szé- 
kes-helyeiket igen ritkán jelentették ki ; az Or- 
szág' Zászlóssai pedig Vezeték-neveiket csak igen 
későre használták ; valamint szinte azt is sajnálni 
lehet, hogy az illy Okleveles Tanúkat magába 
foglaló tökélletes Laistromnak máig is híjjával 
vagyunk ; holott pedig az volna az Okleveleknek 
vizsgalatjára legalkalmatosabb eszköz. A' mi a* 
Káptalanokat, 's Konventeket illeti: azokra néz- 
ve meg lehet jegyezni , hogy régenten kivált a* 
Zárt, 's Nyílt Levelekbe igen ritkán vágynak a' 
Káptalan, 's Ronventbeli 'személyek meg nevezve; 
holott ellenben a' Szabadságos formában ki adott 
Oklevelekben azoknak neveik a' Végbeszédben 
többnyire elő fordulnak; de ezekbe sem ment 
a' dolog olly rendesen végbe, valamint ezt az 
l4Q2-ik kk> Czikkely is eléggé bizonyítja ; sőt 
xnég az 1723-iki 39 ik Tör. Czikkely is azt pa- 
rancsolja, hogy az Káptalanokból, 's Konventek- 
ből ki adott Levelek' végezetjein minden Kápta- 
lan , 's Konventbeli Egyházi Tagok elő számlál- 
tassanak, vágynak azonban mostis ollyan kissebb 
tekéntetű Levél kiadások , mellyekbe azoknak 
nevei elől nem fordulnak. Különben szokásba 
volt némelly Káptalanoknál néha az Uralkodó 
Fejedelemről, az Érsekekről , 's az magok' Egy- 
házi Fejekről, ( Ecclesiae Currum Aurigante 
N. Reverendissimo Ahbate\ Lásd /V. L. d* DipL 
Tom. VIII. §. 2Ö5. not. D.) vagy Megyés Püspök- 
jökről is. emlékezetet tenni, így az Egri Kápta- 
Diplomatika HL Dar. K 



-( 140 )- 

ían a' Szabadságos formában ki adott Oklevelé- 
be többnyire az Uralkodó Fejedelmet , az Esz- 
tergomi 's Kalocsai Erseket ; nem különben az 
tulajdon Megyés Püspököt is meg nevezte, p o. 
egy 13Ö5. Oklevelében e' szerént: „In cujus rei 
memóriám dedimus Litteras Privilegiales , — 
praesentibus tamen honorabilibus viris Vilhelmo 
Praeposito, Emerico Lectore etc. et aliis mul- 
tis vitám ducentibus in Ecclesia nostra Deo fa- 
mulantibus. Dátum etc. Regnante Ludovico Dei 
gratia lllustri Rege Hungáriáé , Nicolao Stri- 
goniensi , Thoma Colocensi Archiepiscopis , ac 
Venerando Patre Dominó Nicolao Dei Gratia 
Episcopo Dominó , et Praelato nostro existen- 
tibus*\ Egyéb eránt az XV. Századba leg inkáb 
ezen beszéd-formája uralkodott a' Káptalanok- 
nak Leveleibe : „Dátum per manus fenerab. 
Piri Domini 7\ Lectoris , et Canonici, — Prae- 
sentibus N. Cantore" 'sa't. vagy pedig prae- 
sentibus honorabilibus Dominis IV. Cantore* 
N. Custode , nec non Magistris N. N. N. Cae- 
terisque Canonicis Fratribus nostris in Dei 
Ecclesia jugiter Regi Famulantibus sempi- 
terno^ vagy ismét „Deo in Ecclesia jugiter fa- 
mulantibus" vagy pedig „in Ecclesia nostra 
Deo jugiter, ac devote psallentibus, atque fa- 
mulantibus" Ezeknél együgyűbbek , 's rövi- 
debbek azon beszéd-formácskák , mellyek a' ré- 
gibb Oklevelekbe előfordulnak, p. o. „Dátum 
per manus Magistri Petri Lectoris Quinque 
Ecclesiensis Anno gratiae 11Q1. mense Már- 
tii), Jurcone Cantore, Theodoro Custode , 
W encezlao Decano , caeterisque quam pluri- 
bus , ibidem eccistentibus (SP1ESZ. m. k. 1-so 
Rész 142. lap); vagy pedig csak e' szerént: „Dá- 
tum die Dominica etc. Stephano Praeposito , 
Joanne Lectore , Nicolao Cantore $ etJacobo 



— ( 14? )- 

Custode , magistris salubriter existentibus u r ; 
vagy ismét e'képen „Dátum per manus Joan- 
nis Lectoris , Anno Incarnationis Dominicae 
MCCXX.XF1L venerabili Patre nostro in 
Christo Bartholomaeo Episcopo , Cazmero 
Praeposito , Joanne Lectore , Mathia Custo- 
de esc istent ibus" Egyéb eránt pedig a 7 Hiteles- 
helybeli személyek közt az Oklevelekbe (ha a' 
ftirály', az Ersekek', 's a' Püspökök' nevei nem 
említetnek, és ha az Hiteles -helybeli személyek 
tellyes számmal vágynak) a' Prépost neve szo- 
kott első helyet foglalni , azután ismét jön a'Le- 
ctor, ezt követi a' Cántor, ezt ismét a' Custos 
?s a' t. 

a) Nem azonban minden régibb Törvény-Könyvekben. 

6) Bizonyítják ezt egyeben kívül ezen Okleveles 
beszédek is „Dátum praesentibus — in praesentia 
Episcoporum et Comitum quorum nomina haec sünt* 
Vagy a' mint 111, Istvánnak egy Oklevelében va- 
gyon , Coram quibusdam — P rimát ibus , vide- 
licet." 

c) Több Oklevelek vágynak , mellyekbe a' Tanúk mint 
jelen voltak jönek elö a* nélkül, hogy egyik, vagy 
másik azoknak tulajdon kezekkel magokat alája ír- 
ták volna. Ezen szokás azon Római Törvénytöl- 
vette eredetét , melly mind egynek tartotta 
akár a' Tanúk az Okleveleknek magokat alája ir- 
ták;akár pedig ha csak a'korjelen voltak, midőn az Ok- 
levélbe foglalat dolog felforgott, 's elvégeztetett. 

26l. §. Az Ohlevelbéli ÜdÓ - számlálásról 
( Chronologia diplomatica. ) 

Fellebb lévén már szó a' Hely - ki - adásról 
(dátum loci); mostan az Okleveleknek bővebb 
esméretére , 's azoknak vóltaképen való meg ma- 
gyarázására nézve szükség az Oklevélbéli Üdő- 
számlálással is (dátum temporis)meg esmérked- 

K 2 



-( 148 )- 

ni. Minden Oklevél- vizsgálónak tehát az Okleve- 
lek' viz'sgálásában mindenek előtt az Oklevélnek 
Hely , 's Üdő - ki - adását szükség meg tekénteni , 
azért , hogy tudhassa melly üdőben , és melly helyet 
adatatott ki az Oklevél ? mivel a' Levél Me^ha- 
misitóknak csalíaságokat sokszor ezen kettőből 
lehet leginkáb észre venni, nem ügyelvén a' Ha- 
misítók az Okleveleknek e' csekély foglalatjokra 
anyira , mint a' derék dologra. Az Üdoszámlálá- 
sok pedig háromfélék lehetnek, úgymint: 1-ör 
az Polgári, 2-or az Egyházi, és 3-or a' Csillag vizs- 
gálói -Udőszámlálások. — Az Polgári Üdó - szám- 
lálásra tartoznak a' Római-adószám (Indictio), 
melly ugyan az Egyházi , vagy Csillag - vizsgalói 
Üdő -számlálások között is helyet foglalhat; nem 
különben az Római Ralendánom 9 vagy is a' 
Római Üdő -számlálás. Az Egyházi Üdo - szám- 
lálás közé tartoznak az úgy nevezett : Vasárna- 
pi betűk (LitteraeDominicales); az Határ üdök 
kulcsa ( Claves Terminorum) ; az Nap-év - pó- 
tolékja , v agy is IVap - kulcsa, ( Concurrentes ), 
és az úgy nevezett Regulares f vagyis a' Holduj- 
ságnak kulcsa. Az Csillag- visgalói Üdő - szám- 
lálások közé tartoznak pedig az úgy nevezett: 
Napfordúlat , vagyis Vasárnapi-betűk , (Cyclus 
solis) az Arany számok , vagyis Hóid fordulat, 
(Numeri Aurei, Cyclus Lunae) az Husvét-ha' 
tár üdéje, ( Terminus Paschaiis ) melly inkáb az 
Egyházi Üdő -számlálások közé tartozik ugyan, 
de itten könyebben magyaráztathatik ; végezetre 
a' Hóld-e'u-potolékja (Epacta). Minthogy pedig a' 
most elő-számláltakat, ha illyen rendel magya- 
ráztatnának, sokkal nehezebb volna meg érteni, 
ugyan azért ezeknek meg magyarázásában nem 
anyira a' mostani felosztásbeli rendre ; mint a'ra, 
hogy azok mentől könyebben meg értethessenek, 
lészen vigyázat. 



-*( 140 )- 

*) Azon Tudós Szerzők , kik az egész Diplomatika 
Tudományról írtak, alkalkalmasint az üdó számlálás- 
ról is emlékeztek Azok között pedig kik , a' közép- 
kori Kalendáriumokról különös Höny veket kiadtak 
nevezetesebbek ezek CHR. GO TTL. — HALTAÜ- 
SII Calendarium medii aevi , praecipue Germani- 
cum , in <]uo obscuriora mensium , dierum , festő- 
rum , ac temporum nomina ex antiquis monumen* 
tis illustrantur. '& a' t. Lipsiaba 1729. és 1772-be. 
J. JAC # — RABÉ (f 1798.) Calendarium festorum, 
dierumque mobilium perpctuum,in usum Chronologiae 
Historicae, Onoldi 1735* L. Art.de verifier le Dates 
dő Fáits historiques , des Chartes , des Croniques 
's a' t. augmentee par un religeux Benedictin de la 
Congregition de S. Maur a Paris 1770. II. Da- 
rab. Ant. PÍLGRAM. Calendarium Chronologicum 
medii potissimum aevi monumentis accommodatum 
Viennae 1781. JOS. HELWIG, Zeitrechnung zu 
Erörterung der Daten in UrkunúenfiXr Deutschland 
's a t. JOS. ClIHIST. GATTERER. Abriss der 
Cnronol^gie Götting. 1777* Anleitung zur Zeitkun- 
de herausgcgeben von GEORG Freyh. v, VEGA 
Wien 1801. 

2Ö2. §• Az Júliusi, "s Gergely i Kalendáriumok- 
ról > vagy is ÍJ dó-számláló könyvekről ( Ca- 
lendarium Julianum , et Gregoricum. ) 

Azon Kalendarioniot, mellyel ma -élünk 
Gergelyig ( Gregorianum ) áztat pedig, mellyet 
a' Középkor' folyamodja alatt egész az 15&2- 
dik Esztendeig használtának Júliusi Kalendá- 
riumnak, (mivel Július Caesarnak köszöni lé^ 
telét) szoktuk nevezni. Mind a' két Kalendá- 
rium közt lévő külömbbséget szükség- tudnunk , 
hogy az régi Oklevelekbe elő forduló Üdő-kiadáso- 
kat a' mostani Üdő-számláláshoz tudhassuk alkal- 
maztatni. Mellyre való nézve meg kell jegyezni ; 
hogy régentenNuma Pompilius volt az első, ki az 
Esztendő' folyarnatját 5Ö5 napokra határozta ; de 
ezen elhatározás hibás volt, mivel az igazi Nap- 
boli-esztendő ( míglen t. i. a' Fold a' Tavaszi Éj- 
nap-égyenlítőlől el fordulván , oda ismét visza 



-( 150 )- 

tér) némellyek szerént, úgymint : Laplándszeréntis 
3Ö5 napokból , 5 órákból, 48 nagyobb,'s 48 kissebb 
perczenetekből; (minutum, minutum secundum) 
ismét mások szerént 3Ö5 napból 5 órából 48 
nagyobb, és 45 kissebb perczenetekből ; (VARGA 
MARTON a' Csillagos Égnek, és a' Fold Golyó- 
bissának az 6 Tünemény e ivei eggyütt való ter- 
mészeti elő adása, 's a' t. N. Várad 180C). 74. lap.) 
mások szerént továbbá 3Ö5 napból, 5 órából, 
49 nagyobb , és 50 kissebb perczenetekből (GRE- 
GOR MAXIMILIÁN, GKUBER fíurzgefast. Lehrs. 
's a' t. 243. lap. ) ál, és így azon Numa Pompi- 
lius által elhatározott Esztendő' körűi belől 5 órá- 
val , 48 nagyobb, és 48 kissebb perczenetekkei 
kissebb volt. Ezen különbbség ugyan nem volt 
igen nagy, mindazáltal minden negyedik eszten- 
dőben egy egész napot tett: melly miatt félni 
lebetett a'tól, ne hogy (idővel a' Tavasz a' Téli 
üdőkre, és viszont, vagy még háttrább esne, 's 
az egész üdő-elhatározás ismét zavarodásba jöj- 
jön. Ugyan azért ezen a' hibán Július Caesar se- 
gíteni kívánván azt végezte , hogy a' Tavasz kez- 
det mindenkor Böjt más Havának (Martius) 21. 
Napjára essen, és e' szerént, hogy minden ne- 
gyedik Esztendő egy nappal , következésképen 
366 napra szaporodjon , mellyet Szökő-esztendő- 
nek, azon napot pedig, mellyel az Esztendő meg- 
szaporodott , 's a' melly napnak Bőjt-elő-havának 
(Febr. ) 25-dik napja tetetett, szökő-napnak, 
vagy is Mátyás Ugrásának ( régenten sextus 
Calendas Martias) szokták nevezni. De ezen 
orvoslás ismét hibás volt, mivel Július Caesar 
minden negyedik Esztendőt egy nappal meg sza- 
porítván, a 1 mint kiki által látja, az többet tett, 
mint az emiétett óráknak, 's perczeneteknek kipó- 
tolása, és pedig mint egy 11. nagyobb, és 12- 
kissebb perczenelekkcl , melly hiba üdővel anyi- 



-( 151 )- 

ra nevekedett, hogy ezen csekély pesczenelek 
XIII. Gergely Pápa' üdéjéig már 13 napot teltek. 
EVe való nézve a' most emiétett Pápa némelly 
hires Csillag-vizsgálóknak segedelmek által, ezen 
hibán segíteni akarván , azt végezte : hogy az 
1582-dik Esztendőből egyszerre 10. nap hagyat- 
tasson ki , ( mivel már a' Niceni Gyülekezet az 
Júliusi Kalendárium' hibáját 3 nappal meg jobbí- 
totta volt) követkézésképen, hogy Mind-szent ha- 
vának ( October ) 4-ik napja után , mindjárt ugyan 
azon Holnapnak 18-dik napja számláltasson, 's 
ugyan azért a' most mondott 1582-ik Esztendő 
Nagy halgatás Esztendejének is hívatatott. Hogy 
pedig többé illy hiba az üdő számlálásba ne tör- 
tenjen, a' nevezett Pápa egyszersmind azt is vé- 
gezte : hogy minden három Századnak elején egy 
egy SzÖkó-esztendö ki hagyattasson, és csak a' 
negyedik százados Esztendő maradjon Szökő- 
Esztendőnek. a) Ez így lévén : voltak ollyan Nem- 
zetek, kik ezen Ujj Kalendáriomot hamarább 
be vették , valamint az Olaszok , de voltak ollya- 
nok is, kik azt jó üdéig be venni nem akarták; 
b.) sőt némellyek mint az Oroszok is, mái na- 
pig is a'zal élni nem akarnak , 's ugyan azért van 
az, hogy már ezen Századba az Oroszoktól az 
Üdő-számlálásba vi nappal ( mellyek ők hátrább 
vágynak ( külömbözünk. c.) Ugyan is a' XVI. 
Századba, midőn Gergely Pápa azújj Üdő-szám- 
lálast közönségessé tette, már a'kor 10 napi hi- 
ba volt; ez az 1700-ik, és 1800-ik Esztendeig, 
vagyis a' mostani Századig már 2 nappal meg- 
tobbesedett, mivel az most emiétett Esztendők 
az Oroszoknál Szökő-esztendők vóltak,nállunk pe- 
dig nem ezen hiba az igoo-ikba ismét egvel 
nevekedik, és a'kor 13 napokkal fognak tői- 
lünk különbözni; de nem fog már az , a' 2000-ik 
Esztendőben nevekedni , mivel ,azon Esztendő 



-( 152 )- 

mind nálok mind nálunk Szökő-esztendőnek fog 
tartatni. 

ű) A* szerént tehát az 1700. 1800. és 19OO. Esztendők 
nem lesznek Szökö-Esztendök , hanem tsak az 2000-ik 
Esztendő fogismét a'Szökö-Esztendök közé számiáltat- 
ni; de mind e' mellett is a' Gergely Kalendáriuma fe- 
lül fogja haladni az igazi napbéli Esztendőt /jOO. 
Esztendő múlva 2. órával , *s 40. nagyobb percze- 
netekkel ; 36oo, Esztendő múlva pedig 1. nap- 
pal, melly hibának megorvoslása végett az Ö200-ik 
Esztendőt, melly az Gergelyi Kalendáriom szerént 
Szökő Esztendő lenne, ismét közönséges Eszten- 
dőnek kelletik tenni. Égyezt : Anleitung zur Zeit- 
kunde 26. §♦ 

é) Az. Evangélikusok Német Országba', Angliába, 
'Svécziába , 's más helyeken is az Gergely Üdö- 
számláló Könyvét egész a* XVIII-ik Századig nem 
használták , az Egyesült- Görög - Vallásúak pedig 
mai napig is az Ó Kalendáriornmai élnek. A 5 Magya- 
rok azt az 1^88-iki Ország' Gyűlése végezeténél 
fogva vették be. 

r) Ugyan azért jönek elő némelly Oklevelekbe , V 
Történet Könyv/ekbe a* styli veteris 9 és styli növi 
nevezetek , mellyek közül az első alatt a' régi ; 
az második alatt pedig az újjabb üdö-számlálás ér- 
tetődik , és ugyan csak azért láthatni némelly régi 
Könyvekbe, 's egyebekbe az Üdö-ki adást illyen for- 
mán ki téve : 

a' Regi Kalendáriom szerént 1761-be 25. Dec, 
p. o. Erzsébet Orosz Császárné meg halt 

az Ujjabb Kalendáriom szerént 1762. 5* Jan. 

2Ö3. §. Az Éu , vagyis Esztendő kezdetéről. 

Nem minden Nemzeteknél ugyan egy üdő- 
be esett az Esztendő-kezdet ; ugyan is a' Keresz- 
tények azt külön bbféle Ünnep-napoktól vala- 
mint az Krisztus Urunk' meg testesülése vagy is 
Gyümölcs oltó Boldog Aszony Ünnepétől; ma-- 
sok ismét Kristus születése' napjatói ; némellyek 
Krisztus feltámadása' napjatói; (minta' Fran- 



-( 153 )- 

cziíík a' XIV. szazadba) mások ismét Krisztus kör- 
nyűlmetéltetése', 9 s más egyéb Ünnepektől kezdet- 
ték. Így szinte Olasz Országnak több részébe kü- 
lönbb 's különbbféle Esztendő -kezdet uralko- 
dott, neveztesen : Rómába, 's több Városokba 
Karácson Havának (Dec. ) 25. napja ; Florencziá- 
ba pedig a' X. Századtói fogva Böjt-más-havának 
25-ik napja tétetett Esztendő kezdetének, melly 
Florenczia Üdő- számlálásának is neveztetett. 
Spanyol Országba többnyire a' mostani Eszten- 
dó-kezdet volt keletbe. Angoly Országba a' VII. 
Századtól fogva Karácson Havának (Dec. ) 25. 
napja ; a' XII. Szazadtól ismét Bőjt-más-havának 
( Mártz. ) 25-ik napja volt Esztendő - kezdetnek 
rendelve. A' Franczok elöbbször ugyan a' IX. 
Szazadig Karácson Hava, (Dec.) 25-ik napján; 
azután pedig majd az most emiétett napot; majd. 
pedig Bőjt-más-hava, 25-ik napját; majd Húsvét 
napját tartották Esztendő kezdetének. Német Or- 
szágon hol Karácson-hava' 25-ik napja; hol Bőjt- 
más-havának 25-ik napja ; hol a' mostan is kelet- 
ben lévő Esztendő-kezdet, volt keletbe aj. Az 
Pápák közül többen Okleveleikben egész XIII. 
Clemens Pápáig az Florencziai Üdő-számlálást 
követték; más Pápáktól ismét Böjt-más-havának 
25-ik napja; úgy azonban, hogy az Florencziai 
Üdő-számlálást egy egész Esztendővel meg ha- 
ladta , használtatott. Különben pedig , jóllehet a' 
Pápák az olly Oklevelekbe; mellyek fontosabb dol- 
gokat foglaltak magokba az Esztendő-számiásást 
a' Krisztus meg testesűlése* üdéjétől (ab incarna- 
tione Domini ) nevezték , 's kezdették ; de azért 
több régi ; de nem az újjabb Oklevelekbe , az most 
mondott Esztendő-kezdet tsak Krisztus születése, 
üdéjétől vétetett. 

a) Lásd a* több Országokban keletbe lévő Esztendő 
kezdetről PILGRÁM. m. k. II, es Ili. lap. 



-( 154 )- 

2Ö4. §• Az Eu , vagy Esztendő kezdetéről 
JVJ agyar Országon. 

T. T. SCHWARTNEPi M. Úr , Magyar Ha- 
zánkra nézve az Ev-kezdetéről e' következő ész- 
re vételeket tészen : Magyar Országon Sz. István 
Király után való első Századokba az Esztendő , 
vagy Krisztus születése napjától ; ( Karácson Ha- 
vának 25-ik napja ) vagy pedig Boldog Asszony 
Havának (Jan.) 1-ső napjától vette kezdetét. Né- 
meilyek ugyan úgymond : mint Helvigius is a) a' 
legrégibb MagyarOrszágiOklevelekbe egész IV. Bé- 
la Király' üdéjéig elő forduló Üdő kiadásbéli (Dá- 
tum) beszédecskéből „ Dátum anno ab incar- 
natione Domini^ (ki adatott a' Krisztus meg 
testesűlése üdéjétől fogva e'be's e'be az Eszten- 
dőbe ) azt húzták ki, hogy Magyar Országon 
e'be az üdőbe az Esztendő Bojt -más -havának 
(Mart. ) 25-ik napján kezdődött, és hogy tsak az 
XIIL Század* végén, midőn ezen Üdő kiadásbéli 
beszéd ,, Dátum anno Domini " kezdett ural- 
kodni, vette Karácson havának 25-ik napjától, 
vagy pedig Boldog Aszony' Havának í-ső nap- 
jától az Esztendő kezdetét. De azt úgymond: 
nem kell hinni, mivel az emiétett Üdő-kiadásbé- 
li beszédek ugyan egy forma Esztendő - kezdetet 
t. i. Karácson Havának 25-ik napját jegyzettek, 
mellynek helyébe üdő jártával Bóldog-Asszony- 
havának í-ső napja tétetett. Kitetszik pedig úgy- 
mond : a' most mondott beszédeknek egyforma 
értelemben lett vétele , 's az Évnek a' beíi szám- 
lálása ROGERIUSnak ( in miserabili earmine 
Cap. XIP. ) e' következendő szavaiból is : An- 
no igitur Domini (valamivel elébb t. i. a', második 
Fejezet' elején ugyan azon 1242. Esztendőt ismét 
Anno ab incarnatione Domini nevezte ) evolufo 
— ■ circa natwitatem Domini Jamajuit i's a' t. 



[-( 155 )- 

THÜRÓCZÍ pedig midőn Kis Károlynak ( Caro- 
lus Parvus ) ki végeztetését le írja e'képen szól: 
„ Erant enim tunc rigidi Mensis Februarii dies 
— dorninicaeque Incarnationis mille tercentos 
octoginta post annos quintus novo volumine 
currebat :" Ha valyonúgy mond a' tisztelt Ür: THU- 
ROCZlnak ezen szavain 25-ik Decembert é vagy 
i-ső Januáriust kelletik érteni ? kételkedni lehet, 
de anyi mindazonáltal ugyan csak THUROCZI- 
ból bizonyos, hogy Albert Király' meg koronázta- 
tása alkalmatosságával csak ugyan az Esztendő 1 -so 
Januáriusba vette kezdetét , valamint az THURO- 
CZInak ezen szavaiból: „ ipse Albertus mox 
introductus est : primaque növi tánc subsequen- 
ti die anno Dominicae scilicet circumcisionis 
celebri in festő — exstitit coronatus " eléggé ki 
tetszik. De úgymond továbbá a' tisztelt Űr: azon 
beszéd formácskáknak nem csak Hazánkba, ha- 
nem másutt is, és pedig mind a' Német Oszági; 
mind pedig a' Római Pápák 7 Okleveleibe ugyan 
egy értelmek volt, b.) mellyekbe ámbár az 
Üdő-ki-adás ab anno Incamationis ( a' Krisztus 
meg testesűléséről ) neveztetik , még is azonba az 
Esztendő-kezdet azokba néha csak Krisztus Urunk' 
születésétől számláltatott. Különben a* most mon- 
dottakat úgymond : erősíti még az is , hogy a' 
Magyar Országi leg régibb Ünnepi előszámlálá- 
sokba , 's meg nevezésekbe nem Bőjt-más-havá- 
nak 25-ik napjától, hanem vagy Karácson Havá- 
nak 25-ik; vagy Boldog Aszony- havának í-so 
napjától fogva elő forduló Ünnepek emiétettek 
leg először, c.) Nincsen tehát úgymond: az em- 
iétett Üdő^kiadásbéli beszéd formák közt semmi 
különbbség, 's ugyan azért azok a' XlII-ik (IV. 
Béla üdéjekor) és a' XlV-dik Századokba min- 
den külömbbség nélkül használtattak d.)Ezen vé- 
lekedésnek azonban ellene Jmond TT. HORVÁT 



-( 156 )- 

ISTVÁN Űr ( Tud. Gyújt. 1821. I-so Kot. 68 — 
77. lap.) a' ki is HELWIGGEL együtt úgy véle- 
kedik, hogy a' régi üdőkbe Atyáink az Esztendőt 
25. Martiustól is kezdették légyen. Alításának talp- 
kövéűl peSig mutatja a' Pécsváradi Monostornak 
bizonyos Üdő kiadás nélkül ; de azonba a' vizs- 
gálatok' út-mutatása szerént 12Q4. és uq6. kö- 
zött született Oklevelét, e.) meilyből elég vilá- 
gosan kitetszik: hogy a'ba az üdöbe Hazánkba as 
Év-kezdetét 2 5. Martzius is tette légyen. Meg jegy- 
zi azonban a' tisztelt Űr egyszersmind azt is, hogy 
azon egyetlen egy Oklevél ezen dolog erántcsak 
észre vételt, nem pedig bizonyos rendszabást te- 
het. Úgy szinte azt is alítja a' tiszteit Ur, hogy 
ezen Üdő-kiadásbéli beszéd formácskáknak „an* 
no ab incarnatione Domini , vagy incarnatio- 
nis Dominicae" ismét „anno Domini u és 
„anno gratiae" ugyan egy légyen értelmek kö- 
vetkezésképen ugyan azon egy Esztendő-kezdetet 
is jelentenek. 

0) HELWIG m. Is. 67. 68. lap. 

f>) MABILLON. m- k. 173. i8(>. lap. DÜFRESNE 
voc. annus MUKATOK1US in Antiq. Itali Tom : 
111. 779. lap. 

c) A' Sz. László Király alatt 1092-be tartatott Szabol- 
csi Zsinat (Synodus) alkalmatosságával hozott 38. 
Törvény-Fejezetbe elö számláltatnak az Magyar Őr- 
szágou megülni szokott Ünnepek , mellyek közt 
legelső a' Krisztus' születésének Ünnepe (Lásd: S. 
Lad : Decr : L. I. Cap. 38., Lásd tovább Magyar 
Országon, valamint Német Országnak több részei- 
ben Harácson Havának 2,5 ik napjára tett. Eszten- 
dő-kezdetről ECHÁRD. Introdiín rem Dipl. 178^ 
lap ) 

d) Lásd Róbert Károlyiak több Okleveleit, és neve- 
zetesen az 1310-iki SCHMiTH MIKLÓSNÁL ín 
Epis: Agr : I. 220. lap : Az i5i2-ik Észt: VAG- 
NEii Anaiect : Scepus. I. 120. Ugyan csak VAG- 
NERNÉL, 3t5. lap. a' Szepesi Káptalan' 'bizonyos 
JLeyeíéhcK Üdő.ívíadása e'képen hangzik: ,, Dátum 



' -( 15? )- 

Anno incarnationis Domini i3s.3. így nem külön- 
ben í-sö Lajos Királynak is némelly Oklevelei a' 
most emiétett üdö-kiadásbeli beszédet foglalták ma- 
gokban p. o. Dátum Anno verbi incarnati 1346. in 
die cenae Domini KAPAINAI. H. J. C. Tom. V. 
Nro 18. 
e) Azon Oklevél e'képen szól „Nos Conventus Mona- 
stpry Varadiensis damus, pro memória, quod cum 
juxta tenorem litterarum Comitis Martini Vice Ju- 
dicis Curiae — Matheus filius Bolesy — ■ a Crastino 
Octavarum Epyfanie Domini quinto decimo die te- 
stes producere debuissent coram nobis , adveniente 
ipso die productionis testium prsefatus Matheus 
testes suos exhibuit — coram nobis. Primus autem 
de suis testibns — respondit , quod feria secunda 
proxima post festum exaltationis Sancte Crucis 
hoc Anno. Dátum secundo die productionis testium 
praedictorum. Ezen Oklevélből tehát világos, hogy 
a* Tanú-vallatás határ-üdeje Vízkereszt' Oktavaját 
követő naphoz számlálandó tizenötödik napra , vagy 
is 28-ik Januariusra esett; a' Tanúk pedig azt vál- 
jak, hogy az vallomáson épült dolog Szent Kereszt- 
fel -magas2taltatása , vagy is 14-in September után, 
ugyan azon Esztendőben (fioc Anno) történt le- 
gyen; minthogy pedig Januarius 28 a és Kereszt- 
fel-magasztaltásának Ünnepe, vagy is 14. Sept: 
ugyan azon egy Esztendőbe tétetik az Oklevélben y 
szükségképen következik, hogy az Esztendő sem 
December 25-én, sem Januarius í-sö Napjától , ha- 
nem 2.5-ik Mártiustól kezdődőt , mivel különben a* 
Januarius előtt lévő , vagy is az el múlt Septem- 
ber Holnap ugyan egy Esztendőben nem eshetett 
volna. 

2Ö5-*A §. Az Romai Adó-számról , vagy is az- 
úgy nevezett: Indictióról. 

Szokásba volt az Piómaiaknál az Esztendő- 
ket a' Konsulok ; (Consul.) nem különben az 
Római Adó szám (Indictio) szerént számlálni. 
Az Konsulok szerént való Esztendő számlálás- 
tól igen nehezen szoktak el a' Rómaiak. Az Rá* 



-( 158 )- 

mai Adó- számmal (Indictio) való Esztendő 
számlálás pedig mint egy 313-ik Esztendőbe bé 
vétetvén, az, az Európai Nemzetek közt is igen 
sokáig , a' Magyarok közt pedig csak az első Szá- 
zadokba uralkodott, a) A' Római Adó-szám (In- 
dictio) tehát nem egyéb, mint 15. Júliusi Esz- 
tendőből áló , 's egymást mindenkor fel váltó 
üdő-szakasz , vagy fordulat, melly minden 15. 
Esztendők elfolytával, újra kezdődik a' nélkül: 
hogy azon fordulatok valaha (vagy leg alább igen 
ritkán) olvastattak volna. Felül haladják pedig a' 
Római Adó-számok a' mi számlálásunk szerént 
Krisztus Urunk' születésének üdéjét három Esz- 
tendőkkel , vagy is a' Krisztus' születésének első 
Esztendeje, a' Római Adó szám' negyedik Eszten- 
dejére esik. Következésképen , hogy valamelly 
Esztendőnek , kivált Római Adó-számját ki vet- 
hessük , szükség a' Krisztus' születésétől számlált 
Esztendő számhoz 3-at adni, és áztat 15 -el elosz- 
tani, melly elosztás után a' maradék (remanen- 
tia) meg fogja mutatni a* kívánt Római Adó-szá- 
mot; ha pedig az elosztás után semmi sem ma- 
rad, a'kor 15., "vagy is az Elosztó lészen a' Ró- 
mai Adó szám. p. o. Ha az 1821-ik Esztendőnek 
Római Adó számját akarnám ki találni a'kor 
ahoz 3-at kellene adnom, az öszve adott 1824. 
számot pedig 15-el elosztanom, melly elosztás 
után a' fent maradott 9. maradék szám a' kívánt 
Piómai Adó számnak Esztendejét ki jelentené. Az 
e'ről szóló rendszabás pedig ezen Latán Versek- 
be foglaltatik: 

Si per quindenos Domini diviseris annos 
JBis tribus adjunctis Indictio certa patebit, 
Si nihil eaccedit^ quindena Indictio currit. 
Különben három különböző Római Adó- 
számok jegyeztettek meg közönségesen , úgy mint: 
a' Eonstanczindpolyi , vagy is Görög Adó szám, 



-( 159 V- 

mellyel az Görög Császárok, és némelykor a' 
Franczok is éltek, 's veszi kezdetét Sz. Mihály 
Havának (Sept.) 1-sö napjától. 2-ik a' fíonstan- 
tiniai , vagy is Császári Adó-szám , (kétség kívül 
INagy Constantin Császártól vette nevezetét) mel- 
lyet használták a' Franczok, Németek, és Nap- 
nyugoti Fejedelmek is; kezdődik pedig ez Sz. 
Mihály Havának (Sept.) 24-ik napjától. Az 3-ik 
pedig az Pápai, vagy is Római Adó-szám, melly 
veszi kezdetét, vagy Karácson Havának (Uec.) 
25-ik; vagy pedig Bóldog-Aszony-Havának (Jan.) 
1 ső napjaitól , a' mint t. i. az Esztendők kezdőd- 
tek , 's neveztetik Pápai , vagy is Piómai Adó szám- 
nak azért, mivel VII. Gergely Pápától fogva a' 
Pápák leg inkáb azt használták ; jól lehet e'zel 
mások, valamint a' Franczok is a 1 XIV. Száza- 
dig éltek. Ezen utóisóra , vagy is a' Piómai Adó- 
számra nézve azonban némellyek , mint GRU- 
BER (m. k. 284- lap.) azt jegyzik meg, hogy a' 
Római Adószámot meg kell különböztetni a' 
Pápai Adószámtól , mivel a' Pápák az ő Adószám- 
jaikat nem mindenkor a 7 Római Adó-szám kez- 
dete szerént számlálták. így Vll-ik Gergely Pápa 
úgymond : némelly Oklevelekbe az Adó-számot 
Sz. Mihály Havának l-ső napjától; másokba is- 
mét ugyan azon Pápa Bőjt-más-havának 25-ik 
napjától* kezdette; (Egyezt. PILGRAM. m. k. VII. 
lap. de Indictionibus) következésképen néha a' 
Pápák a' Konstanczinápolyi Adó-számbeli szám- 
lálást, néha ismét más félét is követtek. De kii- 
lönben különbbféle neműek voltak az Adó-szá- 
mok nem csak a' Pápák' Okleveleiben, hanem a' 
Franczoknak , Rómaiaknak, b) sőt az Magyarok- 
nak is Középkori Okleveleikben , 's Irományaik- 
ban, így Sz. Istvánnak 1001-iki Oklevelébe , vagy 
Görög , vagy pedig Császári Adó számot kelle- 
tik érteni j holott a' többi Hazai Oklevelekbe, 



— ( i6o )— 

majd úgy szólván, közönségesen a' Római Adó- 
számok uralkodnak. Egyéberánt vágynak ollyan 
Oklevelek is, (mintp.o. a'mellyeket LUCIUS köz- 
re; bocsájtott) mellyekbe az Adó-szám hibás szo- 
kott lenni ; c) de azért nem kelletik azon Okle- 
velet azonnal hamis Levélnek tartani, mivel az 
ollyan hibák több igaz Oklevelekbe is meg tör- 
téntek. Így I1L Innocentius Pápának X-ik Ural- 
kodása' Esztendejébe ki jött több Okleveleibe a' 
IX. Adó-szám hibáson tétetett a' X-ik Adó szám 
helyett ; holott pedig bizonyos , hogy a'ra az Esz- 
tendőre egyenesen a' X. Adó-szám illik; de a' 
melly alkalmasint az Oklevél-író által hibásan 
elcseréltetett (MABILLON m. k. 623. lap.) 

a) Szent István, 's több következő Királyoknak a 
Xl-ikés XII. Századba több Okleveleik vágynak mel- 
]yek Adó-számot foglalnak magokba p. o. Datuni 
anno Dom: incarnat : Ml. indictione XV. — DaUim 
(a* Pécsi Püspökségét : fel alító Levélbej X, Kalend ; 
Sept. Indictione VII. Anno Dom. MIX. A' Közön- 
séges Jegyzők pedig (Publici Notarii) az üdöt igeo 
sokáig Ieginkáb e'képen jegyezették feí , p. o. ooi - 
bus pateat evidenter , quod anno a* Nativ: Dumi- 
ni t3?>7 : Indictione decima , die verő 7-a roensis 
Nov« hóra tertiarum Pontihcatus 's a' t. 

b) MABILLON m. k- 179. lap. Egyezt, DUFBEbNE 
voc. Indictio. 

c) Lásd KATONA IST, HisU CriU Egy : PILGRAM 
m. k. V1L lap. 

2Ö6-/A §. Az Római Kalendáriomról , vagy is 
az Római Üdö-számlálásróL 

Az Római Kalendáriom , vagy is Udő-szám- 
lálásnak módja a' Tanuló Házakból csak igen 
korán a' Diplomákba, 's egyéb Történet-köny- 
vekbe is ált* származtak. Magyar Országon jól- 
lehet az Szentek' Név-napjai, 's más Ünnepek 

;sze- 



~( 161 )- 

szerént való üdő-jegyzés, már az VIII. Századba 
igen keletbe jött , mindazáltal még a' XIV. 's XV. 
Századokból is nem kevés Okleveleket láthatunk, 
mellyben Római Üdő-számlálásbeli Üdő-ki adást 
tapasztalhatunk. Ál pedig az Római Üdő-szám- 
lálás 12. Holnapokból; minden Holnap pedig me- 
nyi napokkal bővölködjön? azt a' mái üdőbea 
használt Kalendáriumból kiki által láthatja, de 
különben ezen Latán Versekből is ki tetszik: 

Június, Április, September , itemque é No- 

v^mber 
Terdenos numerant, uno plus quilibet altér 
Mensis; vicenos tantum Februarius Octo 
At si bissextus fuerit, superadditur unus. 
Et nunc bissexto Marti conscribe Calendas. 

Az Holnapok, napjainak pedig nevezetbeli felosz- 
tások e' következendő Latán versekbe foglaltatik : 

Prima dies Mensis cujusque est dicta Ca- 

lendae. 
Május sexNonas, October, Július, etMars, 
Qualuor at reliqui. Dabitldus quilibet octo, 
lnde dies reliquos omnes dic esse Calendas, 
Quas retro numerans , dices a mense se- 

quente 

Azj-hólnapok' napjainak tehát nevezetbeli fel- 
osztások eránt szükség megjegyezni. 

1-ör Hogy minden Holnapnak első napja 
Calendae nevezettel, és pedig az valóságos Hói- 
nap' nevénehozzá tételével ruháztatott fel p. o. 
Januarius Holnapnak 1-ső napja Calendis Jami- 
arynak hívattatott. 

2-orMartius, Május, Július, és October 
Holnapokba hat; a' többiekbe pedig négy /Vo- 
nás napbeli nevezetek voltak, mellyek a' való- 
sa'gos Holnapoknak nevezetjét hasonlóul meg tar- 
Diplomatiha HL Dar. I* 



— ( 162 )— 

tolták. Ezek az említett Kalendae nevezetet , vagy 
is a' Holnap' első napját; nyomba követték, és pe- 
dig visza felé számláltatva olly formán : t. i, 
hogy quarto nonas , korábbi üdőt jelentett, 
mint az primo , vagy secundo nonas , és így 
p. o. a' Calendis Január ii után (minthogy a* 
mint fellebb mondatott, e'nek az Holnapnak csak 
négy Nonássai vágynak) nyomba következett 
quarto nonas Januárit , ez után ismét tertio no* 
nas Januarii 's a' t. 

3-or Közönségesen minden Holnapnak , 
nyólcz Idus napbeli nevezetjei voltak, mellyekaz 
rianások után következtek, és pedig hasonlóul 
visza felé olvastatva , ugyan csak a' valóságos 
Holnap' nevezetjének hozzá tételével, e' képen: 
p. d. az Nonas Januarii (Nonis) után követke- 
zett Octavo Idus January , ezután se ptimo Idus 
Januarii 's a' t. 

Ver Az Idusokat nyomba követő napok 
mindnyájan Calendasohnak hívatattak , és ha- 
sonlóul visza felé olvastatnak ; de nem a' valósá- 
gos , hanem a' következő Holnap' nevezetnek 
hozzá tételével p, o. az primo Idus January (láí" 
bus) után nyomba következett a' XIX. Caíendas; 
de nem Januarii, hanem Februarii. 

5-ör Minden Holnapba a' majd-utólsó, (utol- 
só előtt való) vagy is a' Római számlálás' módja 
szerént az Il-ik Nonas, Idus, és az utolsó, vagy 
is a' Pvómai szerént a' Il-ik Catendas nevezetek- 
hez ezen szó pridie ragasztatott e' szerént :p. o. 
pridie Nonarum , pridie Iduum Januarii, pri- 
die Calendarum Februáriig az utolsó, vagy is, 
a' fellebb mondottak szerént, az I-ső Nonas, és 
Idus nevezetek pedig e' szerént: Nonis , és Idi- 
bus p. o. Januarii mondattak ki, a' nélkül, hogy 
az I-ső , vagy Il-ik szám hozzájok tétetett volna. 



-( 165 )- 

6-or A' Szokó - Esztendőbe mindenkor ke't 
Sexto Calendas Mártii szokot egymás után kö- 
vetkezni. 

Ezekből tehát az egész Római-számlálás mód- 
ja, melly Üdő-számlálásba többször megbotlot- 
tak, 's el téveledtek a' Középkori Oklevél, 's egyéb 
Könyv' Írók a) TROMBELLI (la Diplomati- 
ca 80. lap.) azt tartja : hogy 1000-iktől fogva 
1'iOO-ik Esztendőkig született Irományokba a' pri- 
aie Calendas , vagy Calendarum helyett, mind 
untalan secunda Calendas secunda /Vonás 's a' t. 
íratalott. TT. SCHWARTNER M. Úr ellenbe Ró- 
bert Károlynak egy hiteles Oklevelébe illyen for- 
ma Üdő-ki-adást: „dátum Anno Donríni M.CCC. 
decimo quinto, pridie nonas Januarii" b.) ta- 
pasztalt. 

a) Figyelemre méltó 1-ső Lajos Királynak egy Ok- 
levele f melly octava Nonas Novembris 1360, be ki- 
adatva lenni látszatik. 

b) Csak ugyan Károly Király , Felician* , a* Királyné 
Gyilkossának Jószágát, Jánosnak, Cselén Sándor' 
fiának , a' Királyné' Asztalfiók Mesterének adván , 
azon Oklevelében ezen Udö - kiadással élt: \, pridie 
Calendarum Mártii i336 „Látott TT. SCHWART- 
NER M. Ur egy más Okleveletis, melly pridie 
Jdur Maii i324-ban adatott ki. 

267-í'A §. A* Római napbeli nevezeteknek % 's 
Üdő-szamlálásnak másféle módjáról, 

A' Római napbeli nevezetek, 's azoknak elosz- 
tásai, nem minden időben a' fellebb mondott 
mód szerént használtattak . Ugyan is voltak ol- 
lyanok, kik a' Nonas , Idus, és Calendas nap* 
béli nevezeteket, 's üdő-számlálás' módját, nem 
visza felé, mint fellebb mondatott, és a' mint 
a'zal a Romaiak éltek, hanem ellenkezőkép' 

L 2 



— ( 1(54 )— 

használtak. Némellyek ismét a' Calendásohból 
is egyet el hagytak. (Lásd GRUBEPi fturzgefasz- 
tes Lehrsystem 's a' t. ) ügy szintén szokásba 
volt a' X. Századtól fogva egész a' XV. Századig, 
nem csak az Olaszoknál, és Francziáknál , ha- 
nem édes Hazánkba is a' Holnapokat két felé 
osztani, és a' Holnapnak első részét, mellybe 
az í-ől el kezdve a'nak rendi szerént 15-ikig, 
vagy lö-ikig ( a ? mint t. i. a' Holnap több, vagy 
kevesebb napból álott) olvastak , Mensis intrans 
(Bemenő-holnap) nevezettel ruházták fel; a' má- 
sik részét pedig , mellybe a' napokat viszaíelé a' 
l5-iktől,vagy ló-iktól elkezdve egész az első számig 
számlálták , Mensis exiens ; ( Kimenő-holnap ) 
vagy pedig részenként még: stans , astans, és 
restans , vagy cessans nevezetekkel is különböz- 
tették meg, és pedig olly formán: hogy az 1-ső, 
és 2-ik restans, az utolsó, és a' majd-utolsó 
(penultimus) napjára ; a* 14, és 15-ik exeun* 
tis napok pedig, hol a' l6-ik, és 17-ik; hol pe- 
dig a' 17-ik, és 18-ik napjaira (a' mint t. i. vala- 
mélly Holnap 30. vagy 31. napokból álott) estek 
a' mi Holdnapunknak. (DUFRESNE Glossarium 
voc. mensis exiens) LUClUSnak mondott Köny- 
véből TT. SCHWARTNER M. Urakét illyen 
forma Üdő-kiadásnak példáját ád elő, mellyek 
igy szólanak : „In Christi nomine ámen. Anno 
Incarn. ejusdem 1284. Indict. XIII. die Xl-a in- 
trante mense Decembris. — Anno Dominicae 
Incarnationis 1243. Indict. H-a, mense Novem- 
hris die Ill-a exeunte. Hogy pedig mind az 
€zen, mind pedig az előbbeni §-ban elő adott dol- 
gokat ki ki a'nál könyebben meg érthesse, kí- 
vántam részemről azon Üdő számlálásnak mód- 
ját a' jelen való Táblán* az érdemes Olvasókkal 
közleni. Egyéberánt vágynak ollyan példák is, 
hogy némeliy Oklevelekbe csak az Holnap ne- 



k' számlálásának módja. 



ÍA- 
1. 



ÁPRILIS 

ál 3o napokból, így megy JU 
•LIUS, SEPTEMBER, NO 
VEMBER. 



1 

2 

5 

4 

5 

6 

7 
ö 

9 

10 

n 

12 
13 

14 
15 

16 

17 



Calendis. 

IV. Nonarum. 
III. Nonarum. 
Pridie Nonarum 
Nonis. 

VIII. Iduum. 
VII. Iduum. 
VI. Iduum. 

V. Iduum. 
IV. Iduum. 
III. Iduum. 
Pridie Iduum. 
Idibus. 

XVIII. Calend. 
XVII. Calend. 

XVI. Calend. 
XV. Calend. 



CD 



1 

2 
3 

U 
5 
6 
7 
8 
9 

10 

n 

12 
1,1 
14 
15 

15 
14 



/ f 



u 



~( 165 )- 

veztetett meg ; a' napnak száma pedig ki hagya- 
tott, p. o. Ego Stephanus (II.) Anno Dominicae 
Incarn. 1124. Indict Il-a Mense Julio, nono 
anno Regni tnei. Vagy ismét csupán a' napnak 
száma íratatott ki , a' Holnap pedig nemis em- 
iétetett, p. o. Ladislaus (Cumanus) etc. Dátum 
in Zolurn, quinto die S. Regis Stephani. Ezen 
utóbbi napszám azonhan, ugy látszik, hogy az 
vele emiétett Ünneppel, nem pedig valamelly 
Holnappal vagyon öszveköttetésbe ; de külön- 
ben az e' félék csak igen is ritkán történtek 
meg. 

208-j'A %. Az Egyházi Űdószámlálásról. 

Már a' XII. és XIII. Századokba jóllehet rit- 
kábban; a' XIV. XV. és XVI. Századokba pedig 
tökélletesen szokásba jött a' Holdnapok' , vagy 
Hetek; napjait , a' Szenteknek Név-napjai , vagy 
más Ünnep, *s Vasárnapok által ki tenni, 's ki 
jelelni. Mellyre való nézve szükség tudni: hogy 
az Ünnepek két félék, t. i. mozdulhatok ^mobi- 
llá) és mozdulhat atianok (immobilia). A' moz- 
dulhatatlan Ünnepek azok , mellyek minden Esz- 
tendőben a' Holnapoknak ugyan azon napjaira 
esnek. Hlyének a Szenteknek, 's Mártíroknak 
napjai; illyen a' Karácson, és a' Krisztus Kör- 
nyűl-metéltetésének Ünnepei, 's a' t. Ellenben 
mindazok mozdulható Ünnepeknek tartatnak, 
mellyek nem ugyan egy napra esnek minden Esz- 
tendőben, hanem a' Húsvét' Ünnepével együtt 
hol előbb, hol későbbre történnek. Hlyének 
a' Vasárnapok, a' Farsangi, 's Böjti napok, a' 
Krisztus* Menybe-menetelének napja, az Űrnap- 
ja, 'sa't. Ezeknek tehát, nem különben más Üdő* 
számlálásoknak is meg fejtésében fogunk ezután 
munkálódni. 



-( 166 )- 

SÖQ-íA §. A' Nap-fordulatról J, vagyis inháb cl 

Vasárnapi - betűk' fordulatjáról (Cyclus Solis , 

vei Litterarum Dominicalium.) 

Á' leg régibb üclőktől fogva Napnyugoton leg 
inkáb szokásba volt a' Hétnek napjait az Abéczé- 
nek hét első betűivel illyen reddel : A. B. C. 
Ö. E. F. G. meg jegyezni, és pedig olly formán: 
hogy az Esztendőnek 1-ső napja mindenkor A. 
betűvel jegyeztetett meg; e'tői a' naptól pedig 
számlálván, és minden napnak egy egy betűt 
adván egész a' leg előbbször következő Vasár- 
napig , azon Betű, melly e'képen a' leg első 
Vasárnapra esett, az egész Esztendőben' Vasár- 
napoknak Jegyzőbetűje lett, és neveztetett Va- 
sárnapi - betűnek, p. o. Légyen valamellyik 
Esztendőnek első napja Péntek , e'nek Jegyző- 
betűje az A. betű , mivel a' mint mondatott , 
az Esztendő' 1-ső napja A. betűvel szokott meg- 
jegyeztettni ; ezután Szombatnak Jegyző - be- 
tűje lesz B. Vasárnapnak C ; Innét egy hetet 
számlálván, a' C. betű ismét Vasárnapra esik e' 
szerént: Vasárnap = C. Hétfő = D. Ked = E. 
Szereda— F. Cöstörtök = G. Péntek = A. Szom- 
bat = B. Vasárnap = C. és igy a' C. betű egész 
Esztendőbe Vasárnapra fog esni. Ezen Vasárna 
pi-betük , ha az Esztendő csupán 3Ö4- napból , 
vagy is 52. Hétbői álana, nem változnának, ha- 
nem minden Esztendőben ugyan azon egy Va- 
sárnapi-betű maradna, következésképen aV töb- 
bi hetinapok is minden Esztendőben változha- 
hatatlanul ugyan egy saját betűjökkel jegyeztet- 
nének meg; de minthogy a' közönséges Eszten- 
dő 5Ö5. napból ál, ugyan azért a' heti-betűk- 
nek, valamint a' Vasárnapi-betűknek is minden 
Esztendőben egy nappal odább kelletik menni. 



~( 16? )— 

p. o. ha egy Esztendőbe az A. betű a' Péntek na- 
pot jegyezte , már az a' másik Esztendőbe a' 
Szombatnak lesz Jegyző-betűje , és így a' heti 
betűknek hét Esztendők múlva ismét azon ren- 
del kellene előjönni, mint hét Eszteudők előtt; 
de mivel ismét minden Esztendőben a' 3Ó5 na- 
pokon felül néhány órák is vágynak , mellyek 
minden negyedik Esztendőben egy egynapot tesz- 
nek, következésképen a' mellyek miatt minden 
negyedik Esztendőnek Szökő -Esztendőnek kelle- 
tik lenni, ugyan azért a' heti-betűknek, 's ezek- 
kel együtt a* Vasárnapi-betűknek is rendje ismét 
meg bomlik, és csak 28. Esztendők múlva jő- 
nek ismét azon rendel elő, a' millyennel 28. Esz- 
tendők előtt jöttek. A' Vasárnapi-betűknek tehát 
e'beli el rendeltetések híva ta tik Nap-f ordálatnak, 
(Cyclus Solis) vagy is inkáb Fasárnapi-betüh? 
fordul atjának (Cyclus litterarum Dorninicalium) 
melly is a' mint már elébb meg mutattatott 28, 
Esztendei határüdőből ál. Különben Esztendőt 
által, a' mint már mondatott, a' Vasárnapi-be- 
tűknek ugyan egy Jegyző-betűje szokott lenni; 
SzÖkő-Esztendőben azonban a' Vasárnapokat két 
Jegyző-betűk szokták jegyzeni, mellyek közül az 
egyik jegyzi a' Vasárnapokat egész 24-ik Februa- 
riusig; a' másik pedig azután egész Esztendő- 
ben. Egyéberánt pedig a' Vasárnapi-betűk Esz- 
tendőnként meg fordult rendel szokták egymást 
fel váltani, p. o. ha a' múlt Esztendőbe a' Vasár- 
napi-betű a' B. betű vóit, e'be az Esztendőbe A. 
a' jövőbe pedig G. fog Vasárnapi-betű lenni ; ha 
pedig a' jövő Esztendő Szökő lesz, a'kor GF. 
betűk fogják a' Vasárnapi-betű tisztségét viselni, 
és pedig olly formán: hogy a' G. Vasárnapi-be- 
tű csak 24-ik Februariusig; az F. betű pedig 
azontúl e^ész Esztendőbe fogja a' Vasárnapokat 



-( 168 )- 

jegyzeni, valamint mind ezeket a' jelenvaló Táb- 
lán bővebben észre vehetni. 



1. 

2. 
5. 


GF. 
E 
D. 


8. 


E. 


15. 


c. 


22. 


a7 


9- 


DC. 


16. 


B. 


23. 


G. 


10. 


B. 


17. 


AG. 


24. 


F.i 


4. 


C. 


11. 


A. 


18. 


F. 


25. 


ed.: 


5. 


BA. 


12. 


G. 


lg. 


E. 


26. 

27. 


. 1 


6. 


G. 


15. 


FE. 


20. 


D. 


B. 


7. 


F 


14. 


D.|21. 


CB. 


28- 


A.| 



Valamelly Esztendőnek Vasárnapi -betűjét 
pedig ki találhatni e'képen : azon Esztendő-szám- 
hoz " mellynek Vasárnapi-betűjét ki akarjuk ta- 
lálni, 9-et kelletik adni; mivel azon 28. Eszten- 
dei Nap-fordulat a' Keresztényi Üdő - számlálást 
q. Esztendőkkel meg előzi, azon g-el megtöbbe- 
sített Esztendő számot azután 28-al szükség el 
osztani , és a' ki jött menyiségen felül maradott 
maradék, vagy ha semmi sem marad, az Osztó- 
szám ti. a' 28, lészen a' kivánt Esztendőnek 
Napfordulatja : kilévén pedig a' Nap-fordulat szá- 
ma találva, azonnal a' fellebb elő adott Táblács- 
kába azon Napfordiilat' száma mellett meg lehet 
találni a' Vasárnapi-betűt is. p. o. ha az lOlQ-iki 
Esztendőbeli Vasárnapi-betűit akarnám ki találni, 
a' most emiétett Esztendőhöz 9-et kellene ten- 
nem; lesz tehát 1019 + 9 = 1028 , eztet el oszt- 
ván 28-al, a* ki jött mennyiség 36; a' maradék 
pedig 20. fog lenni, melly is , az az: a' 20. a' fel 
tett Esztendőnek Napfordulatját teszi ; meg néz- 
vén pedig a' 20. számot a' fentebb elő adott 
Táblácskán, ugy találom, hogy a' mellett D. be- 



-( i6g )- 

tű vagyon, mell y is a' fel tett lOlQ-iki Eszten- 
dőnek Vasárnapi betűje volt. A' Vasárnapi - be- 
tűknek most elő adott ki keresése módja azon- 
ban csupán a' Júliusi Esztendőkre, vagy is csak 
az 1582-ik Esztendeig alkalmatos. Ugyan is már 
elébb is meg mondottuk, hogy az 1582-ik Esz- 
tendőből , és pedig a'nak October Holnapjából 
Gergely Pápa' Kalendáriuma szerént 10. napok ki 
hagvattak, következésképen az a'kori Esztendő- 
be folyamatba lévő Vasárnapi G. betű C. betűvel 
cseréltetett lel. Vagy is máskép: az a'kori 1582- 
ik Esztendei October 4-ik napja CsÖtörtök nap- 
ra esett D. betű-jegygyel, e'től a' naptól szám- 
lálván, ki vettettek az emlételt Holnapból 10. na- 
pok, és így a' 4-ik October után 15-ik October 
számláltatott, mellynek, minthogy 4-ik October 
Csötörtök napra esett; Pénteknek kellett lennie, 
és minthogy 4-ik October, vagy is azon Csötör- 
tök D. betűvel jegyeztetett, ki vetvén a' szám- 
kivetett 10. napoknak Jegyző-betűjöket ti. a' D. 
betű után következett E. F. G. A.B.C. D. E. F. G. 
betűket, 15-ik Octobernek, vagy is Pénteknek 
A. betű lett Jegyző-betűje, ésigye' szerént :Pén- 
tek=A. Szombat=B. a' Vasárnapi betű lett=C. 
A' napok 7 számára nézve tehát a'ba azüdőbelO. 
nappal ugyan hátrább maradtunk a' Júliusi üdő- 
számlálásnál; de a' heti napok' Jegyző - betűire 
nézve (el hagyván a' közben jövő egész heti betű- 
sort t. i. az A. B. C. D. E. F. G. betűket) csak 3-al ma- 
radtunk hátrább amannál ; mivel a' mint már mon- 
dottuk, az Ábéczének csak hét elsőbb betűi lévén a' 
heti napok' Jegyző-betűi , a' G. betű után ismét A. 
betűnek kelletik következni, ezután B. ezután is- 
mét C. melly is a' 3-ik Betű a' G. betű után. Ez 
igy lévén: a'ba az üdőbe a' hetinapok, Jegyző- 
betűire nézve 3-al különböztünk a' Júliusi Ka- 
landariomtól; ezen különbbség meg maradott 



— ( 170 )— 

egész 1700-ik Esztendeig; e'től az üdőtől fogva 
ismét 4. betű lett a' különbbség a' Júliusi Jegy- 
zőbetűktől; mivel az 1700-ik Esztendő a' Júliu- 
si Kalendariom szerént Szökő ; a' Gergelyi sze- 
rént pedig Közönséges Esztendő volt; ezen kü- 
lönbbség ismét meg maradott egész 1800-ikig, a* 
midőn 5. betű lett a' különbbség a' most elébb 
mondott ok miatt, és ezen különbbség fog meg 
maradni egész lQOÖ-ikig. Ha tehát valaki a' Ger- 
gelyi Esztendőknek Vasárnapi-betűjét akarná meg 
tudni, szinte ugy kellene ugyan dolgozni, mint 
fentebb meg mondatott , csupán csak hogy az 
1700-ik Esztendeig való Esztendőkbe ki jött Jú- 
liusi Vasárnapi-betűhöz még lejjebb három betűt 
kellene számlálni , és az lenne a' Gergelyi Kalenda- 
riom szerént a' Vasárnapi betű; az 1700-tól pedig az 
1800-ik Esztendeig már 4. betűt, az 1800-tól egész 
lQOO-ig 5. betűt. 'sa't. p. o. az 1828-ik Eszten- 
dőnek Júliusi Vasárnapi betűje lenne G. betű, 
e'tÖl öt betűt számlálván, a' mint következik, e* 
szerént: A. B. CD. E. , ezen ötödik E. betű lé- 
szen a' Gergelyi Üdő számlálás szerént a' fellebb 
mondott Esztendőnek Vasárnapi-betűje. 

270-*^ §. A* Fasámapi- betűk'* kitalálás ári ah 
egy más módjáról. 

A' Vasárnapi betűket némellyek más módon 
is szokták ki keresni, és pedig: azon Esztendő- 
ből, mellynek Vasárnapi -betűjét akarom meg- 
tudni, egyet ki kelletik vonni , és azon egyel meg 
kevesitett Esztendő-számot 4-el el kelletik oszta- 
ni , az ezen el-osztásbói kijött menyiséghez ; de 
nem maradékhoz , hozzá kell adni az egyel meg 
kevesitett Esztendő számot, 's azon őszveséget 
ismét 7-el el osztani, az ezen második elosztás- 
ból fent maradott maradék, vagy ha semmi 



-C 171 )- 

sem marad, maga az Osztó-sza'm t. i. azF. lesz 
az Esztendőnek 1-so napja, melly mindenkor, a' 
mint fellebb is mondatott, A. betűvel szokott 
megjegyeztetni. Tudni kell azonban hogy az l. 
maradék , mindenkor a' Vasárnapot , a' 2, a' Hét- 
főt , a' 3 a' Keddet, a' 4. Szeredát, az 5. Csü- 
törtököt, a' 6. Pénteket, és a' F. a' Szombat na- 
pot szokta tenni. Ki lévén tehát e' szerént az Esz- 
tendőnek l-sö napja találva, p. o. fent maradott 5. 
maradék (melly is a' most mondottak szerént a' 
Csötörtököt jegyzi) e'nek betűje lesz=A, ezt kö- 
veté Péntek=B , Szombat=C , és Vasárnap=D , 
melly is az egész Esztendőbe a' Vasárnapi-betű 
tisztét fogja viselni; ha pedig Szökő az Esztendő , 
a'kor ED. betűk, és pedig az E. 24-ik Februa- 
riusig, a' D. pedig azután egész Esztendőre a' 
Vásárnapoknak Jegyző-betűje fog lenni. De ezen 
most elő adott Vasárnapi-betűknek ki keresése 
módja hasonlóul csak a' Júliusi Üdő-számlálás- 
ra szolgál. A' Gergelyi Üdő-számlálás szerént pe- 
dig a' Vasárnapi-betűk éppen azon rendel keres- 
tetnek ki, mint elébb elő adatott, csupán csak 
az 1800-ik Esztendeig a' fent maradott maradék- 
hoz 3. napot kelletik számlálnunk, az 1800-tól 
egész igoo-ig már csak % napot, és az lQOO-tól 
2000-ik Eszlendeig már csak l-et kelletik szám- 
lálni. Példából a' dolog világosabb foglenni. p. o. ha 
az 1 7 50-ik Esztendőnek Júliusi Vasárnapi-betűjét 
akarnám ki találni , a'kor e'képen kellene dolgoz* 
nom: 1750— i.:=i74C), eztet el osztván 4-el lesz 
a' menyiség 437 , mellyhez hozzá adván az 1-el 
meg kevesitett 1749 Esztendő számot f 437=: 
218Ö, és eztet ismétel osztván 7-el, lesz a' me- 
nyiség 312; a' maradék pedig 2, melly maradék 
a' fellebb mondottak szerént Hetfőt=A. tesz , és 
a' Júliusi Udőszámláíás szerént első napja volt 
az 1750-ik Esztendőnek: már most tehát Hetfő= 



— ( 172 )— 

A.Kcd=B.Szereda==C.Csötörtök===B.Péntek===E. 
Szombat=F. Vasárnap=G , melly G. betű az 
1750-ik Esztendőnek Vasárnapi-betűje volt. Ha 
már most a' Gergely i Vasámapi-betüt akarna' ni 
ki találni, a'kor a' dolgot igy folytatnám t. i. a' 
ki jött 2. maradékhoz még 3-at olvasnék (mivel 
a' mint íellebb mondottuk, ha az 1 700-ikiól 
1800-ikig közben jövő Esztendőknek l-ső napját 
a' Gergelyi Üdő-szárnlálás szerént akarjuk ki ke- 
resni, a'kor a' maradékhoz még 3-at kel ! etik ol- 
vasni) e'szerént 3. 4. 5« melly 5. az az : Csötörtök= 

A. volt a' Gergelyi Üdő - számlálás szerént az 
1750-ik Esztendőnek első napja, a' dolgot tehát 
továbbá igy folytatom : Csötörtök=A. Péntek=: 

B. Szombat=C. Vasárnap=D. és ezen D. betű 
volt a' Gergelyi Üdő -számlálás szerént az 175o. 
Esztendőnek Vasárnapi -betűje* 

*) Ezen most elö adott Vasárnapi-betük' ki keresésének- 
módja azonban nincsen mindenkor, és minden Esz- 
tendőre nézve hiba nélkül, a' mint azt részemről is 
észre vettem. 

271-ik §. Á Hold-fordulatról ( Cyclus Lunae) 
vagy is az Arányszámról ( Numerus aureus ) 

Közönséges vélekedés volt a' Régieknél az , 
hogy minden 19. Esztendőknek el forgása alatt 
av Hold-uj ságnak, és Hold-tőltének az Eszten- 
dőnek szinte azon napjaira kelletik esni , a' melly- 
re estek ig. Esztendők előtt , a) és ezen lg. 
Esztendőknek el forgását nevezték Hold-fordu- 
latjának (Cyclus Lunae); azon számot pedig, 
melly ezen Hold-fordulatját jegyezte Arányszám- 
nak (Numerus aureus) nevezték, vagy azért: 
mivel azon szám az Kalendariamokba, vagyis 
Üdő-számláló-könyvekbe aranyos festékkel volt 
feljegyezve; vagy pedig azért: mivel a* Húsvét' 



-( 1?5 H 

rapjának kJ keresésére a' Júliusi Üdosza'mlálás 
szerént igen alkalmatos volt. Ugyan is az Arany- 
szamok meg mutatták , melly napjaira essenek 
az Esztendőnek a' Hold-ujságai , és a' Hold-töl- 
tei, valamint szinte az Éj-napegyenlitő (aequi- 
noctium) után eso leg első Holdtölte is, melly 
I.j-nap-egyenlitő után eső Hold-tölte hivatatott 
Húsvét határ-üdejenek (Terminus Paschalis) a- 
zért, mivel az azután következő Yasáríiapon, a* 
Húsvét ünnepeltetett; ha pedig azon Hold-tőlte 
Vasárnapra esett, a'kor a' következő Vasárnapra 
tétetett által a' Húsvét' Ünnepe. Ezen Hold-for- 
dulat, vagy is Arany-számfordulat a' Keresztényi 
Üdő- számlálást \. Esztendővel haladja meg, mel- 
lyre való nézve, ha az valamelly Oklevélben elo 
forduló Esztendőszámhoz l-et teszünk, és azt 
19-el elosztjuk, a' maradék; ha pedig semmi 
maradék sem marad , maga az Osztó-szám a' 19. 
lesz az Arany-szám. *) 

a) Ezen Hold-fordulatnak METON Athenabeli liires 
Csillag-vi'sgáló (mintegy 4S2. Esztendőkkel Krisz- 
tus születése előtt) volt a' Szerzője, mellyet «- 
tóbb (532) KISS DIENES is (Dionysius Parvus) 
kezdett használni. A' Júliusi Kalendariom Megjobbi- 
tói pedig" azt , a' Húsvét' Ünnepének ki keresésé- 
re nézve többé nem használták azon okból: mivel 
5og. Esztendők múlva (némellyek szerént 312* Esz- 
tendők múlva) a' Hold-ujjságokat , és a' Hold-töl- 
teit azon napra ki nem jelentette , hanem azokat 
1, nappal meg előzte, és igy a Nicaeni Gyüleke- 
zettől fogva egész 1528-ik Esztendeig a' Holdnak 
a* béli jelenéseit 4. nappal hátrább mutatta. 

*) Némellyek mint GRUBER is (Kurzgefasztcs Lehr- 
system 20fl. 269 lap.) azt tartják , hogy különbb- 
ség vagyon a* Hold-fordulatja, és az Arany-számok 
között, és hogy á' ki keresése modjais más aman- 
nak, mint e'nek. Mert ha a' Hold fordulatot kelletik 
ugymond; kikeresni, a kor a' helyett, hogy 1 et 
tennénk a' kérdésbe lévő Esztendöszámhoz, szük- 
ség a'bol 2-öt el venni, és ugy l?-el elosztani; 



~( 174 )— 

az Aranyszámot pedig a* képen mhit felébb elö ada- 
tott (t. i. a' kérdésban lévő Esztendő számhoz 1 et 
tenni, és ugy 19-elosztani) kelletik ki keresni. 

272'ik §• A* Húsvét" 1 Ünnepének könyú ki kére* 
se se* módjáról. 

Meg könyebbitette a' Júliusi Üdő Számlálás 
szevént a' Húsvet' ünnepének ki keresését az, 
a' ki. az ugy nevezett Laterculns Paschalist 
vagy is az alább elő adott Húsvéti Táblácskát 
fel találta, ugyan is fel vagyon a'ba jegyezve , min- 
den Hold-fordulatbeli Esztendő; a' Húsvét' Ha- 
tár-űdeje (Terminus Paschalis) nem különben 
azon napnak Tulajdon-betűje' (littera Characteris- 
tica) melly napra a' Húsvét' Ünnepét határozó 
Hold-tőlte esett. Azon naptól tehát számlálván 
a' következő Vasárnapig , vagy is a' Vasárnapi- 
betűig ; ki ki el találhatja, mikor esik valamelly 
Esztendőbe a' Júliusi Üdő-számlálás szerént a' 
Húsvét' Ünnepe. Azon Táblácskának formája pe- 
dig ez : 



Arany 


Húsvét Napnak 


Arany Húsvét Napnak 


Szám 


Uatárüdeje Tulajdon 


Szám Határüdeje Tulajdon 




betűje 


betűje 


1. — 


5. April. — Ii. 


11. — 15. April. — G* 


2. — 


25. Mart— G. 


12. — 4. April. - C 


3- — 


15. April. — E. 


13. — 24. Mart. — F. 


4. — 


2. April. — A. 


14. — 12. April.— D. 


5. — 


22. Mart. — D. 


15. — 1. April. — G. 


6. - 


10. April.— B. 


16. — 21. Mart, — C. 


7. — 


30. Mart. \ — E. 


17. — Q. April. — A. 


8. — 


18. April. — C. 


18. — 29, Mart. — D. 


Q. — 


7. April. — F. 


19. — 17. April. — B. 


10. — 

í 


27. Mart. — B. 





-( 175 )-• 

*) Minthogy , a' mint ezen Táblatskán láthatni, 21-ik 
Martiusi legkorábbi, és 18 iU Áprilisi leg későbbi 
Húsvét-határozó üdök egy egész Holdbeli Holnap- 
pal , vagyis ^9. nappal vágynak távúi egymástól , 
ugyan azért ki ki által láthatja , miért a* Húsvét 
Ünnepe 22 Marcziust meg nem elöszheti; ss5. Ápri- 
lis napját pedig nem követheti? 

273. §. Próba, a Júliusi HusvéVÜrmepéV ki- 
találni. 

A' Júliusi Üdő-számlálás szerént a' Húsvét' 
Ünnepét e'képen lehet kitalálni. 

1-ször Kerestessen ki a' kérdésbe lévő Eszten- 
dőnek Vasárnapi-betűje , 's Arany-számja. 

2-or Kerestessen ki a' most fellebb elő adott 
Táblácskába a' ki keresett Arany-számnak meg 
felelő Húsvét-határnapja , vagyis üdéje. 

5-or Egyeztessen öszve a' ki keresett Hus- 
vét-határ- üdéje, vagy-is napja sorában lévő hét- 
köznapi Tulajdon-betű , a' már az előtt ki dolgo- 
zott Vasárnapi-betűvel, és számláltasson előre 
anyi nap , mint a' menyi betűt lehet a' hétköz- 
napi Tulajdon-betűtől, a' következő Vasárnapig, 
vagyis Vasárnapi-betűig számlálni, a' hányadik 
napjára esik azon Holnapnak a' legelső Vasárnap' 
vagyis Vasárnapi-betű, ugyan azon Vasárnapra 
fog esni a' Húsvét' Ünnepe is. 

4-er Ha pedig azon hétköznapi Tulajdon-be- 
tű azon Esztendőnek szinte Vasárnapi-betűjét mu- 
tatná ; a'kor a' Húsvét' Ünnepe a' következő Vasár- 
napra fog esni. 

Példából ez világosabb fog lenni p. o. ha az 
1526-ik Esztendőnek a' Júliusi üdőszámlálás sze- 
rént való Húsvétját akarnám kikeresni , szükség 
volna leg először azon Esztendőnek Vasárnapi- 
betűjét meg tudni, mellyet már az elébbis emlí- 
tett módon e'képen keresnék ki: 152Ö-H). =s 
J535: 28=54+25; Itten tehát a' 23. maradék 



-( j?6 )- 

löszén a' Nap-fordúlatja , mellyet meg nézvén az 
eló adott Nap-fordulatot jegyző Táblán, úgy ve- 
szem észre , hogy a' mellet G. betű vagyon , melly- 
is a' kérdésbe lévő i52Ó-ik Esztendőnek Vasár- 
napi-betűje volt. Ez meg lévén : szükség továbbá 
az Arany-számot ki keresni, és így dolgozom: 
1526-4-1=1527: 19=80 •+• 7 ; itten ismét a' 
7. maradék lesz az Arany-szám, mellyet megnéz- 
vén a' most elő adott Húsvéti Táblácskába, úgy 
veszem észre, hogy ezen 7. Arany-számnak 30. 
Marcziusi Húsvét határozó , és E. hétköznapi 
Tulajdon-betű felel meg. Most már továbbá a' 
dolgot így folytatom 50-ik Marczius E.==3 1-& M ^r- 
czius=F. 1-ső Aprilis=G. melly G. betű, minthogy 
( a' mint fellebb meg mutatott) Vasárnapi-betűje 
volt az 1526-ik Esztendőnek, szükségképen kö- 
vetkezik, hogy 1526-ba Husvét-napja í-ső Ápri- 
lisi Vasárnapon esett. 

•) TT. SCHWARTNER M. ür ezen Húsvét' Ünnepe' 
kikeresése* módját hibásnak tartja lenni, mivel úgy- 
mond: hibás az Ej-nap - egyenlítőnek Határ-üdeje 
(262 §.) 's hibás az Arany-számok' fordulatjá is 
(271. $,) 

274. §. A % Határ-üdóknek Kulcsáról (Claves 
Terminorum.) 

A' Határ-iidőknek Kulcsai ( Claves Termi- 
norum ) álanak 19. rendelenűl egymásután kö- 
vetkező napi számokból , mellyek által a 1 Piégiek 
z? Júliusi számlálás szerént a' Húsvét' Ünnepét , 
és más mozdulható Ünnepeket határoztak meg. 
Ezen Határ-üdők' kulcsai pedig illyen forma ösz- 
ve-köttetésben vágynak az Arany-számokkal. 

Arany 



( 177 )— 



Arany szám 


1 


2 


3 


4 


6 


6 


7 


8 


9 


10 


Határ-üdök' kútcsa 


26 


16 


34 


25 


12 


J5i 


20 


5 9 


28 


i7 


Arany szám 


11 


12 


i5 


14 


i5 


16 


17 


18 


19 




Határ-üdök' kulcsa 


56 


25 


14 


55 


22 


11 


5o 


19 


58 


— 



A' mozdulható ünnepeknek pedig mindnyá- 
jának volt bizonyos Határ-üdejek , p. o. A' Hus- 
vétnek 11-ik Márczius: a' Pünkösdnek 2Q-ik A- 
prilis 's a' t. melly napoktól anyi napot számlál- 
ván , a' menyit valamelly Esztendőnek Határ-üdei 
kulcsa mutatott, ha azon le számlált nap hét-köz- 
napra esett , a'kor a' Húsvét a' következő Vasár- 
napra ; ha pedig a' Határ-üdő' kulcsa Vasárnapra 
^sett, a'kor a' Húsvét a' következő másik Vasárnap- 
ra esett. Ha tehát valamelly esztendőnek p. o. a2 
1502-ik Esztendőnek Júliusi Húsvét-ünnepét a- 
iarnám kitalálni, szükség volna mindenek előtt 
a" most mondott Esztendőnek Arany-számját ki 
találni e'képen: 1,502-4-1=1503: 19=79-1-2, e- 
zen két maradék lenne a' kérdésben lévő Eszten- 
dőnek Arany-száma ; azt meg nézvén a' fellebb 
elő adott Határ-üdők' kulcsainak Táblácskájába , 
úgy veszem észre, hogy az alatt 15. szám vagyon, 
mellyis az emiétett Esztendőbe a' Határ-üdők' 
kulcsa volt. Most már 11-dik Marcziustól olvas- 
ván 15. napot, ki fog tetszeni, hogy az a'kort 
Húsvét' Vasárnapja a' 16-ik napra, vagyis az 
i502-iki Márczius 2?-kére esett. Használtatott 
ezen üdő-számlálás módja a' mozdulható ünne- 
Diplomatiha III. Dar. M 



— ( 178 )— 

pete kikeresésében egész a' Kalendárium' meg 
jobbítása' üdéjéig, a' minthogy e'nek némelly 
nyomaira a' régiségekben találhatni is. 

275. §. A* Hóld-éu-poltolékjáról , vagyis d 
Hóid-kulcsáról. ( Epactae. ) 

Minthogy némelly Hazai Oklevelekbe; nem 
különben a' Papoknak úgy nevezett : Rövid (Bre- 
via ) Okleveleikbe 5 úgy hasonlóul a' Kalendáriu- 
mokba találtatnának némelly nyomai a' Hold-éu 
poltolékjainak (Epactae); ugyan azért azokról 
itten valamit szólani szükséges, anyivalis inkáb: 
mivel a' Gérgelyi üdő-számlálás szerént a' Húsvét' 
üdéjének kitalálására alkalmatosabbnak tartatik a' 
Hóldfordúlatnál. Ezen Hóld-év-poltolékjai az A- 
rany-számokkal együtt 19. Esztendők alatt vé- 
gezték a' magok fordúlatjaikat , az az: ig. Esz- 
tendő múlva ismét azon rendel jöttek elö, vala- 
mint az előtt, és meg mutatták azon különbbsé- 
get, melly volt a' Holdbéli 354 napos, és a' Nap- 
béli 365 napos Esztendők között, vagyis azt: 
hogy minő üdejű lehetett a' Hóid valamelly Nap- 
béli Esztendőnek kezdetén? Az 1-ső Hóldfordu- 
lásbéli Esztendőnek Hóld-év-poltolékja tehát XI, 
a' 2-ik XXII , a' 3-ik = XXXIII , vagy is ( el vetvén 
a' 30 napos hóldnapoO — HL a T 4-ik XIV, és 
így tovább , hozzá adván minden Esztendőben 
XI. napot. Lesz tehát e' szerént a' 19-ik Eszten- 
dőnek Hóld-év-potolékjaXXlX. ismét az azt követő 
első Hóldfordulatbéli Esztendő' Hóld-év-pol- 
tolékja lesz XI ( mivel , midőn a' 19. Esztendei 
fordulat újra kezdődik , a'kor XII. Hold év-pol- 
tolékos napok adatnak a' többihez, mellyet Hold 
ugrásának (Saltus Lunae ) neveznek) és így az 
előbbeni rend ismét visza kerül. 

A' Hóld-év-poltolékját pedig e' következő- 
dő módon lehet ki találni; 



— ( 179 )— 

1-ször Ki kell keresni a' feltett Esztendőnek 
Arany-számját. 

2-szor Kikeresvén, sokszorozni kell azt XI-el, 
( mivel e'nyi a' különbbség a' Nap , és Holdbéli 
Esztendők között) ha e'kepen a' maradék keve- 
sebb lesz 30-nál, az lesz a' kérdésbe lévő Esz- 
tendőnek Hóld-év-póltokléja ; ha pedig több, a'- 
kor azt 30-al el kelletik osztani, és a' fent ma- 
radott maradék lesz a' Júliusi Üdö- számlálás 
szerént, a' Hóld-év-poltolékja. A' Hóld-év-pol- 
tolékjának pedig kulcsa, vagyis Táblácskája illyen 
forma : 



Arany 


Holdév 


Arany Holdév 


Arany 




Holdév 


szám 


poltolck 


szám pótlóiéit 


szara 


poltolck 


1 — 


XI. 


8 — XXV11I 


i5 — 


XV 


2 — 


XXII. 


9 - IX. 


16 — 


XXVI 


3 — 


III. 


jio — xx. 


17 — 


VII 


4 — 


XIV. 


:u - i. 


18 — 


XVIIL 


5 — 


XVI. 


'12 — XII. 


19 ~ 


XXIX 


6 - 


VI. 


13 — XXIII. 


1 — 


XI. 


1 7 — 


XVII. | 


14 — IV. 

i 








1 







Ha pedig a' Gergelyi Üdő-sza'mlálás szer ént p. 
o. az 1752-ik Esztendőnek Hóld-év-poltolékját a« 
karnám megtudni, a'kor ezen Esztendőnek XXV. 
Júliusi Hóld-év-potolékjából (az 1582-ik Eszten- 
dőbe ki vetett 10 napok miatt) 10 napokat ki kel- 
letik vonnom, és igy lesz XV, ezen XV-ből is- 
mét I. Esztendőt (az 1700 közönséges Esztendő 
miatt) el kelletik vennem , következésképen lesz 
XIV, mellyis az 1752-ik Esztendőnek Hóld-év- 
poltolékja: ha pedig kevesebb lenne a' Hóld-év- 

M 2 



-( 180 )- 

poltolékja ll-nél a'kor ahoz 30-at kell tenni, és 
ugy kell ki vonni ugyan anyi napokat, a' menyi 
a' Gergelyi Hóld-év-poltolékjának ki keresésére 
szükséges. Egyéberánt az ezen Hold-év-poltolék- 
járói szóló résztud ományt bővebben elő adni 
anyival is inka'b szükségtelen , mivel az Hóld- 
év-poltolékjának fordulatja minden Századra nem 
égészen alkalmatos ; de leülönben is Hazánk Ok- 
leveleiben a ? nak igen csekély nyomait tapasztal- 
hatni. (Egyeztesd az ezen Fejezetnek kezdetén 
meg nevezett könyveken kívül VOLFII Chrono- 
lo^iam in Elementis Matheseos Universae. 
Tom. IV.) 

*) A* Régiek a* Hold-év-poltolékjával éltek a' Hús- 
vétnak meghatározására nézve , mivel azok által- 
meg mutattattott minő volt a' Hold üdéje vagy, ko- 
ra 22-ik Marcziusba ? következésképen megmuttat- 
tattott az is : ha a' Husvét azon Hold folyamotja alatt 
történjen é meg ♦ vagy pedig a' következendöbe ? 
az első a'kor eset meg t ha a* Hold 22 ik Marczi- 
usba 16 naposnál kissebb volt, és ellenkező kép, 
a* második , ha a' Hold a'koriban nagyobb volt. 
Egyébberánt a' Hold-év-poltolékjait a' Középkori Ok- 
levél írók hol első Septembertöl , hol pedig i-sö Janu- 
arius napjától kezdették számlálni. Azon Oklevélbe, 
mellyet Il-ik Hela a' Demesi Prépostságnak részé- 
re kiadott , ezen Üdö kiadás vagyon : „Anno incarnat. 
1138. Indict. I, Epacta XVIII* tertia septembris. 

27()'ik §. A' Nap-év-poltoléhjairól (Concurrerv 
tes, Epactae majores, Solares.) 

A* Nap-éu-poltolékjai (Concurrentes) a' 
régi Hazai Oklevelekbe is néhol néhol szemlél- 
hetok , és állottak 7. elsőbb számokból, mellyek 
a' Hetek' napjainak megesmérésére nézve, és 
pedig leginkáb Nap-keleten használtattak. Azon 
7. számok mintegy örjei voltak azon napoknak, 
mellyek az 52» Heten felül voltak egy Észten? 



-( 181 )- 

dobén , és pedig mind a'dig nevekedtek , míg- 
len azok több Esztendők múlva többre szaporod- 
ván, egész hetet formáltak magokból. Egyéberánt 
ezeknek íordulatjok meg egyezett a' Nap-fordu- 
lattal (Cyclus solisj a) t. i. valamint a' Vasárnapi- 
betűk 28. Esztendők múlva ismét újra kezdették 
rendjeiket, ugy a' Nap-év-poltolékjai is 28. Esz- 
tendők múlva Uj-fordulatot kezdettek , \s ugyan 
azért nyerték azon Concurrentes nevezetjeiketis. 
Hlyen forma öszve-köttetésben vágynak pedig a* 
Nap-év-poltolékjai , és a' Vasárnapi - betűk egy- 
mással: A=6. B=5. C=Z*. D=3. E=2. F==l. 
G=7. Minthogy tehát az l40Q-iki Esztendőnek 
Vasárnapi-betűje volt F ; ugyan azért azon Esz- 
tendőnek Nap-év-poltolékja volt l: ugyanis 
M09+Q=1418 : 28=50-f-18 = F = l. Nap- 
év-poltolékjához. Midőn pedig Szökő-Esztendő- 
be két Vasárnapi-betűk vágynak, a'kor az első 
Vasárnapi-betűnek Nap-év-pöltolékja 25-ik Fe- 
bruariusig ; a' másodiknak pedig az Esztendő' 
végezetéig viszi kötelességét. 

277-ih §. Az ugy nevezett RegularesekrőL 

Sokszor a' Nap-év poltolékjához egy úgyne- 
vezett Regulares is ragasztatik, melly az első- 
nek segedelme által meg mutatja azt, hogymel- 
lyik nap kezdődik az Hóld-ujság, és kiváltkép' a' 
Húsvétot határozó Hóid ? Ezen Piegularesek ha- 
sonlóul iV 7. elsőbb számokból álanak , mellyek 
közül, ha valamellyik, a' vele lévő Nap-év-pol- 
tolékjával öszve adatik, és ha az, a' 7. számot 
felül haladván , a'ból 7. ki vonatatik ; az ezen ki- 
vonáson felül maradott öszveséghez pedig ismét 
l. hozzá adatik, ki jelenti a' kérdésben lévő Esz- 
tendő' Hold-kezdetének napját, p. o. a' 874-ik Esz- 
tendőbe a 1 Nap-év-poltolékja volt 4. a' Keguláre- 



— ( 182 )— 

sek pedig 5. ezeket öszve adván lesz g, mellybol 
ki húzván 7-et marad 2, éhez hozzá adván ismét 
l-et = 3., melly is a r Kedd napot jegyzi, követ- 
kezésképen a' Hold-kezdet Kedre esett : mert Va- 
sárnap=l. Hétfő=2. Ked=3. 

278 ih §• A' mozdulhat atlan Ünnepekről (Fe- 
sta immobilia.) 

Előre bocsájtván e' szerént a' szükséges Udő- 
számlá!ásbeli esméreteket, mostan már a' mozdul- 
ható , -s mozdulhat atlan Ünnepek szerént való Ü- 
dőszámlálásokat, 's Üdökiadásokat könyebben meg 
érthetni. Hogy pedig valamellymozdulhatatlan Ün- 
nep mellyik, vagy is hányadik napjára szokott esni 
va'amelly Holnapnak? azt a' Martiros könyvekből, 
vagy némellyikét akár a' közönséges Kalendá- 
riumból is meg tudhatni. Ámbár más részről az 
is igaz : hogy nem minden Ünnepnek volt min- 
den Nemzeteknél ugyan azon egy helye , 's nem 
is minden Ünnep volt minden Nemzeteknél ke- 
letbe. Sokkal nehezebb azonban az ollyan Üdő- 
ki-adást a' mostani Üdö-számlálásra alkalmaztat- 
ni , mell} valanielly Ünnepet meg előző, vagy 
azt követő napot emlét. p. o. Dátum feria quin- 
ta proxima post Festum B. Catharinae Vir- 
ginis, et Mart. Anno MCCCLXXXVIII. Ismét: 
„dátum Jeria sexta proxima ante festum 
natív itat is Beatae Firginis gloriosae Anno Do- 
mini MCCCCVIIL Hogy tehát az e'lele Üdő ki- 
adásokat meg fejthessük , 's magyarázhassuk, 
szükség mindenek előtt tudni, hogy mellyik nap- 
jára esik a' kérdésben lévő niozdulhatatlan-Ün- 
nepe azon Esztendőnek ? mellyet meg tudván , 
a' Feriahat könyen kitalálhatjuk. Ugyan is a T 
Ferlah nem egyebet tettek, mint hét napokat, és 
pedig a' Feria príma tett Vasárnapot, Fería se- 



— ( 183 )^ 

cunda Hétfőt , Feria tertia Keddet , és így to- 
vább. 

279-'* §• Hogy kellessen meg tudni , hogy va- 
lameUy Ünnep y vagy az azt meg elbzó , 
vagy követő nap , mellyik napjára esett va- 
lamelly Hétnek? 

Valamelly Hétnek napját, mellyre valamelly 
Szentnek Neve-napja , vagy az azt meg előző , 
vagy követő napok estek következendőképen 
lehet ki találni : 

1-ör Kerestessen ki a' fel tett Esztendőnek 
Vasárnapi-betűje , melly meg találtatván , tudva 
vagyon a' fel tett Esztendőnek 1 ső napja is , melly 
mindenkor (a* mint mondatott) A. betűvel szo- 
kott meg jegyeztetni, p. o. ha valamelly Eszten- 
dőnek Vasárnapi betűje C. a'kor azon Esztendő- 
nek 1-ső napja Péntek volt, mert Péntek = A. 
Szombat=B. Vasárnap=C. 

2-or öszve kelletik számlálni a' napokat az 
1-ső Vasárnaptól fogva (ezt is hozzá adván) egész 
a' kérdésben lévő Szentnek Neve-napjáig , ( ezt is 
hozzá tévén) a'ra is vigyázván , ha a' kérdésbe 
lévő Esztendő Közönséges é, vagy Szökő -Esz- 
tendő légyen? Mellyet a'képen lehet megtudni , 
hogy ha a' fel tett Esztendő számot 4-el eloszt- 
juk, és ha nem marad semmi maradék , ugy az 
Szökő Esztendő; ha pedig marad, ugy csak kö- 
zönséges Esztendő lészen. 

3-or El kell osztani az öszve adott napokat 
e gy Hétnek napjaival, vagy is a' 7. számmal, 
a' mi maradék marad, meg fogja mutatni a na- 
pot, mellyen a' fel tett Esztendőbe a' kérdésbe 
lévő Szentnek Neve-napja esett. 

Példából a' dolgot jobban meg lehet érteni. Lé- 
gyen p. o. valamelly Oktevélbe ezen Üdő-kiadás: 



-*( 184 )— 

Dátum in Fe-to S. Georgii Anno Domini 1528- 
E^en Szökő-Esztendőnek Vasárnapi-betűje volt 
ED; az első napja pedig ezen Esztendőnek Sze- 
reda napra esett , mert Szereda=A. Csötörtök= B, 
Péntek=C. Szombat=:D. Vasárnap=E. (mivel az 
E. betű volt egész 24*ik Februariusig a' Vasár- 
napi-betű, 's csak azután a' D. ) következéské- 
pen tehát az első Vasárnapnak a'ba az Esztendő- 
be Januári us 5-ik napjára, kellett esni ;mert i=A. 
2=B. 3=C. 4=D. 5=E Mármost öszve kelletik 
számlálni ezen Vasárnaptól fogva a' napokat e- 
gész a' kérdésbe lévő , vagyis Sz György nap- 
jáig, melly a' mint a'kár melly Ralendariorn 
szerént is 24-ik Aprilisbe szokot esni. így tehát 
5-ik Januariustól fogva 24-ik Áprilisig (ezeket is 
bele számlálván) Közönséges Esztendőre lio nap; 
Szökő Esztendőbe pedig (mint a' kérdésbe lévő 
is) lli. napok szoktak eltelni. A' Hl-et tehát 
el osztván 7-el, marad a' maradékba 6 ; melly is 
a' Heti napok' számlálása szerént , Vasárnaptői 
kezdvén a' számlálást, Péntek napot tészen , és igy 
I523*ba Sz. György napja, vagy is a' midőn az 
Oklevél ki adatott, Péntek napja volt. Ha pedig 
ez az Udő-ki-adás lett volna a' kérdésbe lévő 
Oklevélbe: „Dátum Feria $»a ante, vei post 
Festum S. Georgii Anno 1528. a'kor az első eset- 
ben , ha t. i. előtte adatott ki az Oklevél az em- 
iétett Ünnepnek, azon Üdő-kiadás (t. i. Feria 3-a) 
a' Sz. György napja' Hetibe lévő Keddet (mivel 
ez az elsőbb harmadik Feria, vagy is Feria ter- 
tia , Sz. György napja elölt) jegyzi , következés- 
képen, ha Sz. György nap Hetibe lévő Kedden; 
ugy 21-ik Aprilisbe is adatott ki az Oklevél. Mert 
(a' mint fellebb megmutattuk) a' kérdésbe lévő 
Esztendőbe Sz: György-napja (melly a4-ik Apri- 
lisbe szokott esni) Péntek napra esett, olvasván 
tehát visza fele ; fc4«P(í:itek. 23=Csöiörtök,22— 



--( 185 H- 

Szereda. 21=Kedd, melly is lcg első Feria ter- 
tia Sz. György' napja' előtt, következésképen 
1 528-ba <21-ik Aprilisbe Kedden adatott ki az 
Oklevél, A' ma'sodik esetbe pedig t. i. ha az Ok- 
levélbe Sz : György nap után való Feria 3-* 
emlétettik , a'kor a' Sz : György napután eso 
Hétbe való Keddet, melly is 28-ik Aprilisbe esett, 
kelletik érteni. Mert (fellebb meg lévén mutatva) 
hogy Sz : György napja a' fel tett Esztendőbe 
Pétitek napra esett, igy tehát már a'ba a' Hét- 
be Sz: György napja, vagy is Péntek után, 
nem lehet Feria 3 a, mivel Feria 5-a Keddet 
jelent, hanem csak a' következő Hétbe; olvas- 
ván tehát Sz : György naptól, az az: 24-ik Apri- 
lisbe eső Péntektől le felé egész a' következő Hét- 
nek Kednapjáig illyen formán : Péntek=2Z*. Szom- 
batos^. Vasárnap =26. Hetfő=27. Ked=28 , 
világos: hogy a' második esetbe az Oklevél 1528- 
ik Esztendei 28-ik Aprilisbe Kedden adatott ki *) 

*) A' mostani Nap fel-jegyzés* módját alkalmasint azért 
nem használták a' Középkori Oklevél-írók , mi- 
vel az nékiek igen könyünek tetszett *s egyszers- 
mind kevélykedtek is a'ba , hogy az általok hasz- 
náU Üdöszámlálás > módját nem minden ember tud- 
hatta , melly miatt az , a' hamis Oklevelek' koho- 
lásának is igen nagy gátolója volt» Leg régibb nyo- 
mát a* mostani Üdö feli-jegyzés' módjának 11 ík BÉ- 
LA. Király n38ikí ) 3 ik Septemberbe l3. (Septem- 
bris) ki adott Oklevelébe tapasztalta TT. SCHWAUT- 
NER IVL Úr; a' Külföldi Oklevelek közül pedig ré- 
gibbet a'nal , mint a' melly (in Monumentis Boicis 
T. V. p.362) 1199-iki i5-ik Aprilisbe ki adatott , 
nem esmér, 

280-*/* §• A" mozdulható Ünnepehet magok- 
ban foglaló Ü dó-ki- adásokról. 

Valamivel több munkába kerül as Üdő-Ki- 
adásokbanéha elö-hevülő mozdulható Ünnepek* 



-( 186 }- 

(Festa mobilia) napjait, vagy az azokat meg- 
előző, 's követő napokat Kikeresni : holott pe- 
dig azoknak ki keresésére szükségünk vagyon, 
mivel a' Vasárnapok is a' mozdulható Ünnepek' 
közé számláltatnak. Mindenek-előtt szükséges f 
tehát a' Húsvét* Ünnepének napját ki keresni , 
mellyet meg tudván, a' többi mozdulható Ün- 
nepek napjára könyen reá találhatunk. Ugyan 
is ki ki tudhatja , hogy a* mozdulható Ünnepek 
a' Húsvéttól veszik az Ő Határ- napjaikat, p. o. 
Pünkösd mindenkor a' hetedik Vasárnapra, 
vagy is az 5odik napra esik a' Húsvéttól ; Űr- 
napja a' hatvanadik napra követi a' Húsvétot; 
Pünkösdöt pedig a' tizenkettődik napra; a Re- 
resztjáró-hét az ötödik hétre esik a' Húsvéttól* 
's a' t. De még bajosabb ezeknél az Oklevélbe 
elő forduló Vasárnapoknak határnapjait ki ke- 
resni , mivel a' Vasárnapoknak bizonyos neve- 
zetjeik vágynak, mellyek a* külön külön min- 
den Vasárnapra használt Misés énekeknek első 
egy, két szavaitól kölcsönöztettek ; valamint 
azt a' Pápák' Okleveleiben most is tapasztalhat- 
ni. Meg találván tehát a' Húsvét' határ-napját 
az egész régi Üdőszámlálást könyen ki talál- 
hatni , használván e're nézve a' már többször 
emiétett alkalmatos Könyveket is. 

181. §. Az Uralkodási Esztendőkről 
(Anni Regiminis*) 

Számlálni az Esztendőket az. Uralkodás' 
üdéjétől a leg régibb Üdőszámlálások , 's szo- 
kások közé tartozik, mellyet mind a* Királyok, 
mind pedig a' Pápák szorgalmatosan használ- 
tak is. Igen korán kezdették ezt használni a* 
Magyar ftirályok is ; aj és pedig nem csak 



-( 18? )- 

Magyar Országra, hanem e'nek Részeire , *a 
más Országokra nézve is , mellyek t. i. Birodal- 
maik alatt voltak. A' többi közt Sigmond Ki- 
rálynak is egy Oklevelébe (DOGIEL 53 lap.) 
melly által Ulászló Lengyel Királyai az 1412-be 
kötött Frigyet, Riers-mark Mező- Várossába meg 
újjitotta , 's erősítette illyen Üdo-ki-adás va- 
gyon : Actum anno Domlni 1423» Jeria tertia 
post Dominicam Ramis Palmarum , Regno- 
rum nostrorum anno Hungáriáé trigesimo se- 
ptimo Románomra tredecimo, Bohemiaevero 
tertio. Az e'féie Üd#-ki. adásokat valóba nehéz 
meg fejteni, részszerént azért: mivel az Okle- 
vél-Írók az Uralkodási Esztendőket néha az eléb- 
beni Királynak halálától, b) néha a' Királyi- 
választás üdéjétől c) néha ismét a' Beiktatás , 
vagyis Korouáztatás üdéjétől d) számlálták; 
valamint szinte azért is : mivel a' Királyok, vagy 
az Oklevél - írók néha azon Esztendőket is az 
Uralkodási Esztendőkhöz számláltak , mellyek- 
nek csak egy részébe uralkodtak, vagy is, a* 
mellyeknek csak egy részébe kezdették, vagy 
végzettek Uralkodásokat a' Királyok; ej de ka- 
lömben is kevés Okleveleink vágynak, mellyek 
e* részbe csak nemű nemű. világosítást is nyújt- 
hatnának. Az úgy nevezett Rövid ( Breve ) 
Pápai Oklevelekbe a' XVI. Századig ritkán eC 
közönséges keletbe lévő , hanem inkáb a* Pápa- 
sági Esztendők szerént való Üdöszáralálás gya- 
koroltatott. Egyéberánt jól lehet az Uralkodási 
Esztendő k' meg fejtésében több tudós Férfiak 
munkálódtak légyen, azon fáradozások azon- 
ban még is semmi tökélletest nem szülhetett , 
mivel máig is azoknak meg magvarázásában több 
meg lábolhatatlan nehézségekkel kelletik küsz- 
ködnünk. Részemről mindazáltal nem tartottam 
szükségtelennek mind a' mellett is Hazánk Ki- 



-( 188 )- 

rályaínak születések', Uralkodások', meg ko« 
ronáztatások* , *s el enyészések korát , 's üdéjét 
más Tudósoknak útmutatások szerént is az ér- 
demes Olvasókkal ezen könyvnek utolján köz- 
Jeni, 

a) Már Sz : István Király íool-iki Oklevelébe vagyon 
illyen forrna üdökiadás : Anno Dominicae incarn. ML 
Indict. XV. Anno Stephani primi Regis Ungaro- 
rum Seaundo , hoc privilégium scriptum , et tra- 
dituni est. 

b) Il-ik András Király az uralkodási Esztendőket ho 
László Hirály'; hol pedig Imre Bátyjának halálától , 
söt némellykor talán az e'zel kötött békesség* üdé- 
jétől fogva is számlálta. (KATONA V. 746.) így IV- 
Béla is két féle Uralkodási Esztendőket látszatot 
számlálni, mellyeknek fel jegyzésébe, hol az Atyja 
halálát, hol pedig a* Királyságba való be-iktatás* üde 
jét tekéntette. (KATONA V. 760. VI. 55.) 

c) Hollós Mátyás Király, Oklevelébe , mellyeket a' 
Királyságba való beiktatása után kiadott, a' Király- 
nak való választás', és a' mag Koronáztatás* üdéje 
meg különböztetett az Uralkodási Esztendők' szám- 
lálásába , nevezetesen pedig az emiétett Királynak 
I-ső Törvény Könyve is e'képen szól : „dátum est 

Anno Domini 1464. octavo Idus Április Regni no* 
stri Anno septimo ; Coronationis verő primo. 

d) VII Lajos Iíiabb Franczia Király (f llfto) négy- 
szer koronáztatott meg, a* honnét az Uralkodási 
Esztendők' számlálása is négyféle lett. Róbert Ká- 
roly Király hasonlóul háromszor (némellyek szeréut 
négyszer) koronáztatott meg" , még is az Uralko- 
dási Esztendők' számát- csak az első meg koronáz- 
tatása* üdéjétől számlálta. 

e) így I-sö Lajos Király is, ki 16 ik Júliusba l342- 
ikbe lépett Atyja' halála után a' Királyi székbe, ezen 
most mondott rész Esztendőt az Uralkodási Eszten- 
dők' számlálásába tí^ész Eiztendőnek vette.| (KATO- 
NA IX. 1/fO.) Sokszor ismét valamelly egészen el 
múlt Esztendő a' nem régen el kezdett folyó Esz- 



b' 



tendönek tétetett ki. így niÜROCZY" I-sö Mátyás' 
megkoroiiáztatását a' hatodik Uralkodási Esztendőre 
teszi, holott már a'kor a hetedik Uialkodasi Esz- 



-( 189 )— 

tendö folyt, (Lásd WAGNER AnaUcta tcep. I. 54; 
Not. á) 

tW-dik §. Némely csekély kivonatok az Ok* 

leveles Beszéd* esméretböl az Oklevelek* 

nek vizsgalatjára nézve. 

Az Oklevelek 1 vi'sgálatjára nézve az Ökle* 
veles Beszéd-esméretből e' következendő észre- 
vételek szolgálnak. i+ször A* Kezdet , vagyis 
az Isten-segécs beszéd - forma a' XIII. Század 
után a' Királyi Oklevelek eiánt méltó gyanút 
gerjeszthet. 2 szór A' Nos Név-mássával kezdő- 
dő Királyi Oklevél IV. Béla Király' Uralkodása 
korát meg nem előzheti; de azonban sem ezen, 
sem pedig a több következő Királyok nem hasz- 
nálták azt a' most mondott idő után is folyvást, 
*s szakadatlanul. 5'szor Az Oklevelek' foglalat- 
jaiba az ugyan egy nevezetű Királyoknak szám- 
mal való meg különböztetése ll-dik Béla Király 
-előtt figyelmet érdemel, h-szer A' Dei gratia 
Okleveles -beszédet Rirályjaink minduntalan 
kedvelték; de a' két elsőbb Századbéli Királyok 
azt, más ahoz hasonló beszéd-formákkal is fel- 
cserélték. (204- §• ) ^gY szintén a Püspökök is 
azon Okleveles-beszédecskét mind untalan ked- 
velték, de ahoz a' XIV. Századtól fogva több- 
nyire ezen Okleveles-beszédecskét is: „ et Apo- 
stolicae Sedis gratia u hozzá ragasztották. A* 
Káptalanok , 's Konventek azon fentebb emié- 
tett Okleveles-beszédecskét soha sem kedvelték. 
5-ször A' Hungarorum , nem pedig Hungária^ 
Királyi Czim leg inkáb a' XI. Századbéli Kirá- 
lyoknak volt tulajdonok. 6 szór A' Hungária 
Czímen kivül több Királyi Czim a Kálmán Ki- 
rály' Uralkodásáig született Oklevelet nem csak 
gyanússá; hanem meg vetővé is tehetné; a' /?d- 



-( 190 )— 

ma Czim pedig vak Béla Király üdéjéig meg jegy- 
zést érdemel ( Lásd e're a' 206-dik §•&« mon- 
dottakat) 1-szer A" Gallicia Királyi Czim Ill-dik 
Béla előtt gyanússá teheti az Oklevelet; vala« 
mint a LodomericC Czim is, ha az, ILdik An- 
drás Király előtt született Oklevélbe elő fordul, 
ti-szor A' Servia 9 és Bulgária Királyi Czimek 
Imre Király Uralkodása korát meg nem előzhe- 
tik ; valamint szinte a* Cumania^ és Styria 
Czimek is lY'dik Béla Király Uralkodása* korá- 
nál régibbek nem lehetnek, g szer A' Transyl- 
vania Czim a' Középkori Okleveleket meg vetésre 
méltóvá teszi. 10-szer A' Silesia, 's Lusatia 
Királyi Czimek Isö Mátyás' Uralkodását felül 
nem haladhatják, valamint szinte a' Sclavonia 
Czim sem. 1 1-szer A' Királyi Czirnhez a' Kirá- 
lyok' tulajdon magok - Czimjeiknek hozzá kap- 
csolása az Árpád Királyi Háznak Uralkodása' 
üdéjére nem eshetik ( 20Ó. §.) 12 szer A' Hieru* 
salem , és Sicilia Királyi Czimek l-ső Lajos 
Király Uralkodása' korára mutatnak ; a' Polo- 
nia Czim pedig az iyio*diki November Yl-dik 
napját meg nem előzheti. 15-szor Austriát Al- 
bert Király kezdette leg előbbször Királyi Czí- 
me között használni, \ U-szer A' ^ Best: in per- 
petuum" Okleveles Beszéd-rész a' XIII. Száza- 
dot, vagy is inkább Ildik András Uralkodása 
korát alig ha meg előzheti, vagy ]eg alább az 
előtt figyelmet érdemel; a' XIV. Századba pe- 
dig az , a* Királyi Oklevelekből el enyészett, 
lj-ször A' Venerabilis Papi Czim IV. Béla Ki- 
rályig csak az Esztergomi Érseket illette ; a* 
Püspökök pedig a'kor Beverendus Czimmel tisz- 
teltettek-meg. A' XV. Század után ismét a Be- 
verendissimus Czim az Ersekeknek lett tulaj- 
donok; a* Venerabilis pedig a' Püspököknek. 



-( 191 H 

Az Eminentissimus Czim a' Kardinálisoknak csak 
1Ö3(W<5/ fogva sajátjok. i6-szor A' Pápák Ildik 
Sylvester Pápa' üdéjétől fogva neveztetnek Bea- 
tissimusnak; az után pedig nem sokára <San- 
ctissimusnak tiszteltettek. (215 §.) 17-szer A' 
JNádor-Ispányoknak Királyi Helytartói hivata- 
lok az \U85'dlk Észt. régibb nem lehet. lQ-szor 
az Ország* Bíráinak Judex Curiae Regiae , vagy 
Comes Curiae Regiae nevezetjeik a' XIII. Szá- 
zad előtt nemű némü figyelmet érdemelnek. 
\tyszer A % „Salvo jure alieno" közben vetés 9 
vagy is Okleveles beszédecske már a* XII. Szá- 
zadi Egyházi Oklevelekbe elő fordul ugyan; a* 
Királyi Oklevelekbe mindazáltal az , a 1 XIIL 
Század' előtt figyelemre méltó. ( 235 §• ) 20- 
szor A' Bonunrt haereditarium , és Jus Posses- 
sionarium Jószág nevezetek közt lévő különb- 
ség már l'SÖ Mátyás Király üdéjébe el enyészett. 
21-szer Ha valamelly XIII. Század' előtt szüle- 
tett Oklevél a' Scultetiákról emlékezne , méltó 
lenne a' gyanúságra. 22-szer A* Jószágokba 
való Be-iktatásra nézve, a' Káptalan , 's Konvent- 
béli Bizonyságoknak jelenlétek IV. Béla Király* 
Uralkodásáig- nem igen tapasztaltatik. 23 szór 
Az ollyan Oklevél, melly Róbert Károly' Ural- 
kodása után születvén , a' tüzes vas próbának 
a'kori kelletéről tenne emlékezetet, meg vetés- 
re méltó volna. %!\-$zer A* pénzbéli Bírságok- 
nak emlékezete a' XIII. Század* vége feléj utóbb 
pedig anyival inkáb gyanússá tenné az Okleve- 
let ; valamint szinte 2 5 -szőr Az Okleveles-átko- 
zódásbeli beszéd-formák is a XIII. Század' vé- 
ge felé méltó figyelmet 5 utóbb pedig meg vetést 
is gerjeszthet az Oklevelek eránt. 20-szor 11-dik 
András Király' Uralkodása előtt a 1 „duplicis 
tigilli u Petstébéli Okleveles -beszéd gyanússá 



— ( m )— ~ 

teheti az Oklevelet, tudván azt : hogy a' Kettős- 
pecsét csak a* niost mondott Király alatt jött 
keletbe. H-szer A' Királyi Levelekbe a' Kirá- 
lyoknak tulajdon kezekkel való alá-irása Sig- 
mond Király' előtt különös figyelmet, 's gya- 
nút érdemel. De %Q-szor Nem meg kivántató do- 
log , hogy 'Sigmond Királytól fogva minden 
Királyi Oklevelek tulajdon -kézbéli alá -Írással 
diszeskedjenek, mivel ezután is még nagy üdéig 
kevés alá- írásos Okleveleket szemlélhetni. 29-er 
1-éő Károly Királytól fogva Albert Királyig az Ok- 
leveleknek tetején látszó bes?éd*formácfkáknak 
a' Pecsét alatt is jelen kelletik lenni, mivel kü- 
lönben méltó gyanúra , sőt meg vetésre is okot 
adnának, 30-szor A* Secre tartus Cancellarius 
nevezet alég ha I-$ó Károly előtt elő fordul a' 
Királyi Oklevelekbe. 31 szer A* Summus , vagy 
Supremus Cancellarius nevezetnek leg első je- 
le l-sö Mária Királyné Uralkodása alatt tapasz- 
taltatik. 's a' t. A' szorgalmatos Olvasó több 
egyéb észrevételekét is szemlélhet. 



Vége a 9 M-dik Résznek. 



A' Ma- 



— ( 193 > 



A' Magyar Királyok' születések' , U- 

ralkodások, meg koronáztatások', 's 

' el-enyészetek' korának feljegyzése. 

Xldik Század 



VsÖ SZENT ISTVÁN Király született 9*9 be* 
Kezdett uralkodni 997. meg koronáztatott 
1000. 15. Aug. meg halt 1038. 15. Aug. 

2 dik PÉTER kezdett uraik, először 1038-tól 
— 1041-igi másodszor I044*től « — lo4Ö*kig > 
meg koronáz. 1039. meg halt 1046. 

5*dik ABA SÁMUEL Kezd." uraik, és meg ko- 
ronáz. io4l» 22-dik Mart. meg halt/s meg 
szűnt uralkodni 1044* S* Jul. 

4-i'A 1-ső ANDRÁS —kezd. uraik. 1046. meg 
koron. 1047. l5-dik Dec. meg halt 1061. 

5-dik I-ső BÉLA — kezd* uraik, és meg koron* 
IO61. meg halt 10Ó3. 

6dik SALAMON — született 1052 kezd. uraik. 
IO63. meg koron, előbbször Atyja életebe 
1058 be ismét meg koron. Atyja halála után 
1063 ba, meg szűnt uraik* IO74 meg hali 
1087. Április vége felé. 

1-dik I-ső GEISA — kezd. aralkod. i074. meg 
koron. 1075. meg halt lo77. 2 5»dik Apr. 
Diplomatika HL Dar. N 



— ( ig4 )- 

8-dik Sz. LÁSZLÓ Király kezd. uralkod. 1077. 
meg koron, némellyek szerént csak I08l» 
meg halt logi. 29-dik Júliusba. 

Q-dik KÁLMÁN — kezd. uraik, és meg koron. 
1095. meg halt 1114. Febr. 3-kán. 



XH-dik Század. 

10*&& Il-dik ISTVÁN szülét. 1102. kezd. uraL 
és meg koron. 1114. megszűnt lenni 1131- 

Ildik Ildik BÉLA kezd. uraik. 1131. meg ko- 
ron, ugyan a'kor Április 28-kán, meghalt 
U4l. Febr. 13-kán. 

12dih II dik GEISA kezd. uraik, és meg koron, 
1141. mindjárt harmad napra Atyjának Bé- 
lának halála után, meg halt 1161. 31-dik 
Májusba. 

13-cfcA llí-dik ISTVÁN kezd. uralkod. és meg 
koron. Atyja' halála után mindjárt ll6l-be, 
de elesett a' Koronától nem sokára ll-dik 
László, és IV. István miatt, és csak llf)2- 
be Június vége felé nyerhette azt ismét vi- 
sza , mellyet azután egész haláláig 11?3# 
Martius 4 káig békességbe meg is tartott. 

lk-dik ll-dik LÁSZLÓ kezd. uraik. llöl. ural- 
kodott mintegy hat holnapokig, megszűnt 
uralkodni 1162 be 14. Januariusba. 

l 5 dih IV-dik ISTVÁN kezd. uralkod. mindjárt 
lí. László 1 halála után $ uralkodott pedig 
Öt Holnapokig: , *s három napig , meg szűnt 
uralkodni 11Ö2. Június Holnapnak vége felé. 
it-dih llí-dik BÉLA kezd. uraik. 1173. llí-dik 
István halála uíán , meg koron. 1174 be 
Janaarius 13-kán, meg halt II9Ű. Április 
23-dikán. 






— C 195 )- 

17-űf/A IMRE kezd. uraik, és meg koron. 1196. 
Atyjának Ill-ik Bélának halála után , meg 
hált 120/i-be mint egy Karácson* Havának, 
kezdetén. 



XlII-dik Század. 

18-AAIII-dik LÁSZLÓ* (csecsemős korába) szü- 
letettl 199-be kezd. uraik. 1204-be Atyja ha- 
lála után Il-dik Andrásnak Gyám Atyasága 
alatt, meg halt 1205-be Május 7-kén. 

lQ-dik Il-dik ANDRÁS (vagyis Jerusalemi An- 
drás) kezd. uraik. 120^-be mindjárt IILdik 
László' halála után, meg koron. Május 29- 
kén meg halt 1235. Novemb* Holnap' kö- 
zepe táján. 

20-rf/A IV. BÉLA — szülét. 1206-ikbe , mint Ifiab 
Király ked. uraik. 1217-be, a' midőn meg is 
koronáztatott; mint pedig valóságos Király 
kezd. uralkod. 1235-be mindjárt Atyjának 
Il-dik Andrásnak halála után, és újra ugyan 
a'fcor mégis koronáztatott, meg szűnt élni, 
's uralkodni 1270. Május 5-kán. 

21-cfrft V dife ISTVÁN szülét. 1239-be meg kor. 
Ifiabb Királynak még Atyja életébe, kez- 
dett magánosan uraik, mindjárt Atyja ha- 
lála után 1270-be és ugyan a'kor ismét meg 
koronáztatott, uraik, két Esztendeig, 's két 
Holnapig , meg halt 1272. Aug. Holnapba. 

22-rf/A IV-dik LÁSZLÓ (máskép Kún -László) 
szülét. 1262. kezd. uraik. mindjaJt 1272 be 
Atyja halála után , meg koron, ugyan azon 
Esztendei Augustus Holnapnak vége felé, 
meg öletett a* Kunok által 1290-be nem 
bizonyos ha Julins holnapba é, vagy Au- 

N 2 



gustusba ? leg többen azonban anak halá- 
lát 10-dik Júliusra teszik. (Lásd. eVől TT. 
HORVÁT ISTVÁN Úrnak értekezését Tu- 
dom. Gyújtem. I8I9. XII. Köt. 07.*— 78- 
lap,) 
23- dik III-dik ANDRÁS (máskép Velenczei An- 
drás) kezd. uraik, mindjárt Kun . László 1 
halála után , 129O be , mikor koronáztatott 
légyen meg, nem bizonyos? Némellyekazt 
tartják, hogy tizennyoltzad napra Kún-Lász- 
ló Király' halála után történt meg koronáz- 
tatása ; de ezen álitásnak mint egy ellene 
mondani látatik ezen Királynak 1298-diki 
Törv. Könyv. Élőbeszédje (in sylloge De- 
eret. pag. 27. ) a' mellybe világosan mon- 
datik , hogy ezen Királyi 110,1-be vette fel 
a' Koronát (Lásd e're Tud. Gyűjt. I8I9. XIL 
Köt. mondott lapjait). Egyéberánt meg halt 
ezen Király Thuroczi, 's többek szerént is 
1301. Januanus ll\ kén; mások szerént pe- 
dig 1300-ik Észt. 

XlV-dife Század. 

Zk'dik VENCZEL született 1288- kezd. nralk. 
és meg koron. 1301. el vitetett az Országból 
a' Koronával együtt 130^-be Május' 17-kén^ 
's többé visza sem jött. 

25-dik BAJOR OTTÓ (Ottó Bavarus) szülét. 
126l-be, meg koron 1305-be Sz.Mihály nap' 
után: 1307 be pedig az Erdélyi Vajda által 
fogságba tétetett, Vnémellyek szerént a'ból 
a Hig ki sem szabadult , miglen a Koroná- 
ról lenem mondott, ki is az után való Esz- 
tendőben végképen ki költözött az Ország- 
ból. 



— ( 19? )— 

tf-dih I-ső KÁROLY (máskép Róbert Károly) 
szülét. 1288. Királynak választatott az Or- 
szágnak némelly része által T307 be Octo- 
ber* lö-kén, az egész Ország által pedig 
1308 ba, meg koron, elsőbben i30Q-be Jú- 
nius i5 éti, másodszor pedig 1310 ben Aug. 
27-én (némellyek szerént ezen Király négy- 
szer koronáztatott meg) meg halt 1342-ben 
Július 16-kán. 

27-dik I-ső LAJOS (máskép Nagy Laios ) szül, 
1320-ba, kezd. uraik, mindjárt Atyja hajála 
után 131*2. 16-dik Júliusba, meg koronáz. 
1342. Július 21 kén, meg halt 1382. Sept. 
likén. 

28-difc I-ső MÁRIA Királyné I-ső Lajosnak Leá- 
nya kezd. uraik, és meg koron, mindjárt 
másod napra Atyja el temetetése után t. i. 
1382-ben Septemb. 17. kén, uralkodott az 
Anyja Er'sébeth/ Gyám anyasága alatt egész 
1385-ig, a' midőn a* Királyságról Decemb- 
09-kén le mondani kénteleníttetett ; de is 
mét visza nyerte azt 1386. Febr. 7-kén , 
nem sokára azonban ismét el fogattatott a' 
Pártosok által, és csak 1387. Június l\-hén 
szabadítatott ki a' Férje Sigmond által, ki- 
vel azután a' Koronát egyenlő jussal bírta 
egész 1395 iki Május 17-kéig a* midőn meg 
halálozott. 

Wydik ll.dik KÁROLY (máskép Kis Károly 
Carolus Parvus) kezd. uraik. 1385. Decern. 
29-kén, meg koron, ugyan azon Észt. és 
Holnap. 31-kén , uralkodott csak mintegy 
39- flapig , mert 1336 ba Febr. 6-kán For- 
gács Bálás által haláloson meg sebesíttetett, 
melly miatt a Visegrádi tömlöczbe ugyan 
azon Észt. és Holnap' 24-kén ki múlt a Vi- 
lágból. 



H W )— 

XV-dik Század. 

30-<//*& 'STGMOND született 13Ö8. el vette Fele- 
ségül Mária Királynét I38i-ben 's ugyan 
azért Magyar Ország' Urának , 's Kapitányá- 
nak is neveztetett, meg koronázt. elsőben 
1387-be 31-ik Márcziusba , és ismét másod- 
szor minekutánna Feleségét Máriát &' fog- 
ságból ki szabadította volna 1388 ba Május 
16-kán, uralkodott Máriával együtt i3().5-íki 
Május j /kéig, azután pedig magánosan egész 
1437-ki Decemb. 8-áig, a' mikor a' mulan- 
dóságból el költözött. 

$\<dik ALBERT, és ERSÉBETH ('Sigmond 
Király' Leánya Albertnek pedig Felesége) 
meg koronáztattak mind a' ketten 1438-ki 
első Januáriusba. Albert uraik. 1430. 28* 
dik Októberig, a' midőn mef; halálozott, 
hagyván maga után koronás Özvegyét ; de 
a' ki soká nem uralkodhatott , rnivel már 
1440-diki Július 17-kén I-ső Ulászló Magyar 
Királynak koronáztatott. 

52-cfc/í I. ULÁSZLÓ — (máskép Lengyel Lász- 
ló) született 1424 ben meg koron. lZ[40-ben 
Július 17-kén, uraik. I444 Novemb. 10 kéig, 
a* midőn a' Törökökkel való ütközetben 
el esett. 

5Z-dik V.LÁSZLÓ (árván szülött, posthumus, 
máskép Német László) született 1440-kén, 
ki is jóllehet már az 1445-diki Ország' 
Gyűlésen egyenlő akarattal Királynak kiál- 
tatott , azon hatalmával mindazonáltal 
azonnal nem élhetett , mivel IÍI-dik Frid- 
rik Német Császár által le tartóztatott, 
és csak l452«dikben botsájtatott szabadon, 
melly utánis mindjárt az 1453-dik Észten- 



— ( 199 )- 

dőnek elején megkoronáztatott, 's valósá- 
gos Királya is lett; Ki szabadulása előtt 
pedig Hunyadi János két Esztendeig mint 
Kormányozó igazgatta az Országot. Külöm- 
ben V. László uralkodott egész 1^57-iki 
November 23-káig, a' midőn el végezte 
pályafutását. 

34-tfzA I-ső MÁTYÁS (máskép Hollós, vagy is 
Corvinus Mátyás) , Királynak választatott 
1458 ba Januarius 24-én oily formán mind- 
azáltal : hogy öt Esztendeig Szilágyi Mi- 
hály' kormányozása alatt légyen az Ország, 
's az Ifiú Király ; a'ba azonba Esztendő sem. 
tolt, hogy Szilágyi a Rormányozói Hiva- 
talból Mátyás által ki tétetett. Meg koro- 
náztatott ezen Király il\pU'be Márczius 29- 
kén, meghalt 1490-be Április 6-kán. 

5$-dik II-dik ULÁSZLÓ Királynak kiáltatott 
Mátyás halála után 1490-be Jalius 15-kén, 
a'dig pedig Beatrix Mátyás' Özvegye kor- 
mányozta az Országot, meg koron* ugyan 
azon Észt, September 21-én, megszűnt él* 
ni, 's uralkodni 1516. 6-dik Márcziusban, 

XVI-dik Század. 

Sb'dik II-dik LAJOS született 1506-ba megko- 
ronáz, még Atyja életébe két Esztendős 
korába i508-ba 4-dik Júniusba , kezdett 
uralkodni mindjárt Atyjának II-dik Ulász- 
lónak halála után, meg halt a' szerencsét- 
len Mohácsi ütközetben 1520-ban 29-dik 
Augustusban. 

57-dik ZÁPOLYA János Királynak kiáltatott 
152Ödiki 1-so* Novemberben, megkoro- 
náztatott 1526-diki n-dik Novemberben 



— ( 200 ) — 

maga uralkodott egész 1527-díki Augus* 
tus Holnap' 20-káig* a' midőn I-ső Ferdi- 
nánd is Királynak választatott, 's Novem. 
ber 5 én meg is koronáztatott. Ezután, 
Zápolya az Országból ki űzettetett ; de 
ILdik Soliman által 3529-be aratás tájba 
elébbi Királyságába ismét visza tétetett* 
Utóbb 1 538-ba 2k dik Februariusba I-sŐ 
Fer iinándal egyességre lépett, 's uralko- 
dott egy részébe az Országnak egész 1540- 
diki Július 21-kig a' midőn hirtelen meg 
halálozott. 
3Q-dik I-ső FERDINÁND. Királynak kiáltatott 

1527-ki Aug. 20-kán és meg koron, ugyan 

azon Észt. Novemb. 5-kén meg szűnt élni, 

's uralkodni 156/+. Július 25-kén* 
Bg-dik MAXIMILIÁN született 1527. megkor. 

még Atyja életében 1563. Sept. G-kán meg 

halt )57Ó. October 2,2 kén. 
40'dfiA RUDOLF, — született i55s. meg koron, 

még Atyja életébe i572«> letette a* Királysá- 

got i6í)8-ba. 



XVII-dik Század. 

kl-dik II dik MÁTYÁS született 1557-be meg 
koron, 1608. 19-dik Novemb. meg halálo- 
zott 1619. 20 dik Márcziusba. 

hl-dih Ildik FERDINÁND, Királynak válasz- 
tatottmég Atyja üdéjébe 1618. if>dik Má- 
jusba, 's l-ső Júliusba meg is koronázta- 
tott, el végezte uralkodását l63?. Február. 
15-dik napján. 

födik III-dik FERDINÁND született 1008-ba 
meg koron, Atyja életébe, [uralkodni kez. 



— ( 200 )— 

dett mindjárt Atyja halála után, megszűnt 
uralkodni l6<57-diki Június 23-kán. 

kk-dik IV^dik FERDINÁND, — még Atyja üde- 
dejébe Királynak koron. 1 647-be, de minek 
előtte a' rVormányt által vehetíe volna 1Ö54- 
be meg halálozott. 

U5 dik I-ső LEOPOLD, — született 1640 be, 
meg koronáztatott még Atyja III dik Fer- 
dinánd üdéjébe i65 e 5*be, kezdett uralkod. 
III dik Ferdinándnak el haltával, meg szűnt 
élni, 1 705-be 5-dik Májusba. 

XVIII-dik Század, 

46 dik I-ső JÓSEF — született 1678-ba meg 

koron, még Atyja I-ső Leopold' üdéjébe 
1087. 9 dik Decemberbe, kezdett uralkod, 
mindjárt Atyja halála után, meg halt I7II. 
11-dik Áprilisba. 

47 dik III dik KÁROLY született iÖ85-be, kez- 

det uraik. Lső Jósef halála után, megko- 
ronáztott 1712. 22-dik Májusba , meghalt 
1740-be 20 dik Octoberbe. 

48 dik Il-dik MÁRIA THERESIA. — született 

1717 be, kezd. uraik. Illdik Ftároly hala* 
la után , me^ koron. 1741 be 25-dik Júni- 
usba, meg szűnt uralkodni 1780-ba OQ-ik 
Novemberbe. 

hq-dik II dik JO'SEF — Ez minthogy a Ma- 
gyar Koronát fel nem vette, a* Magyar Ki- 
rályok közé nem számláitatbatik. 

50 dik Il-dik LEOPOLD — született 1747-be, 
kezd. uraik. Il-dik Jósef halála után 17()0* 
be, meg koron, ugyan azon Esztendő' No- 
vember 15. kén, meghalt 1792 be i*ső Már* 
cziusba. 



— ( 202 



U-dik I-ső FERENTZ — kezd. uraik, mind- 
járt II-dik Leopold halála után , 1792-be 
l-ső Márcziusba , meg koron. 1792 be 6-ik 
Júniusba, 's máig is dicsőségesen országol. 
Éltesse a' Magyarok' Istene sok időkig Ba- 
sánk' szabadságának fent tartására] 's Ha- 
zánk' boldogságára! 



— ( 202 )— 



A' Királyi Kancellariusoknak 

Lajstroma. 



Esztend. 
Szám, 

1001* Dominícus Arehiepiscopus Vice Cancel- 

larius a). 
1057. Dominicus Arehiepiscopus Vice Cancel* 

larius b). 
1055. Nicolaus Praesul V. Nótárius c). 
1032. Fabianus V. Gaíicel. et Barnabás Notar. 
10Q3. Timotheus Capellanus (Capellanorum 

ultimus ). 
IO96. Timotheus Nótárius. 
llOÓ. Nicolaus Sigillator Regius. 
1113. Manassa Episcopus Zágrábién. Scriptor 

Privilegii. 
1124. Petrus Melicensis Praepositus Budensis 

Sigillator. 
1138. Voth Cancellarius ; Scriptor autem Pri- 

vilegii Capellanus Ladislai Ducis. 
1139- Joannes filius Tybus Nótárius. 
U4ö. Barnabás Nótárius, et Nicolaus CapeU 

lae Regiae Pcaesidens. 
1150. Gervasius Capellanus Regius. 
115Ö. Barnabás Albensis Canonicus , Nótárius, 

et Nicolaus Sigillator. 



■ -( 204 )- 
Esz tehet. 
Szám. 

5 8 < Barnabás Caneellarius. 
Il6l.) 
1163. Stephanus Cancell. et Dominae Regináé 

Capellanus. 

Il63. Hugó Not&rius , et Thomas Magister 

Capellae. 
ll65. Vincentius Nótárius. 
II72. Bicennius Notar. et Thomas Magister Ca- 

pellae Sigiilator. 
1175. Adrianus Nótárius. 

1180.) Magister Fabíanus V. Caneellarius. 

11820 

1183. Saulus Caneellarius. 

Il86. Adrianus Praep. Budensis Cancell. 

1188- Saulus Chanadiensis Episcopus Cancel. 

11Q0. Magister Catapanus Praeposit. Albensis 

V. Caneellarius 
1193.) 
II95.) Ugyan az. 

11970 

11QÍÍ. Ugyan azon Capatanus Episc. Agriensis. 

HQQ. Desiderius Praepos, Cíbiniensis Cancel. 

1200. Magister Bartholomaeus V. Cancell, 

í ~ \ Desiderius Praep. Cibiniensis Cancell. 
1202.) x 

120/|. Petrus Praepositus Albensis Cancell.. 

1206. Godofredus Praep, Orodiensis Cancell. 

120T.; Kobertus Praepos. Albens. Caneellarius. 

1208.) r 

1209 ) Magister Thomas Praepos. Vesprimien. 

1211.) V. Caneellarius. 

1212. Magister Thomas Praep. Albensis totius 
Regni Hungáriáé Cancellar. et Magister 
Thomas Praepos. Cibiniensis et Vespri- 
miens V. Cancell. 



— ( 204 >— 
Esztend* 
<Szám, * 

121Ö. Magíster Ugolinus Cancell. d) 
Í%\7* Ugyanaz, és Joannes Albensis Praepos., 

Transilvaniae, et Archidiaconus Küküli- 

ensis V. Cancell. 
Í218» Ugyan azon Joannes V. Cancell. 
I219. Ugrinus Electus Colocensis Cancel. 
1219. Cletus Praepositus Agriensis Cancel. 

1220 ) Ugyan az. 

1221.) CJ 

1223. Ugyan az, és Magister Stephanus Auíae 

Regiae Cancell. 
1224* Ugyan az; utóbb pedig midőn mái* ez 

Egri Püspöknek tétetett , Magister Tho- 

mas Praepos. Agriens. V. Cancell. 
1224- Magister Stephanus Domini Papae Sub- 

diaconus Cancell. 
1225 Ugyan az Electus Zagrabiensis Episcop. 

1228. Magister JBuchu Praepos. Jaurin. Cancel. 

1229. Ugyan az, és Mathias Praepos. Zagrab. 
Cancell. Belae Primogeniti Regis. 

1230. .INicoIaus Praepos. Albensis V. Cancell. 

1231. Magister Michael Cancellarius, et Mathias 
Praepos. Zagrab. Cancell. Belae Primo- 
geniti Regis. 

1233. Ugrinus Colocensis A. Episcopus Cancel. 

1234. Ugyan az, és Nicolaus Praepos. Cibini- 
ensis V. Cancell. 

12^6. Mathias Praepos. Zagrab. Cancell. 
1238* Magister Stephanus Praepos. Vaciensis 

Cancell. et Magister Benedictus Praep. 

Budensis V. Cancell. 
1239. Magister Nicolaus Praepos. Cibiniensis 

V. Cancell. 
1242. Stephanus Episcopus Vaciensis Cancell. 

et Benedictus Praepos. Cibín. V. Cancel. 



— ( 206 )— 
Esztend, 
Szám. 

1245. Magister Benedictus Praepos. Albensís 
Electus Coloc. Cancell. et Magister Achil- 
les V. Cancell. 

1244. Idem , et Magister Farkasius Praepos. 
Albensis V. Cancell. 

"}*X Ugyan azok. 

1247.) OJ 

1250 ) Ma g ister Ach[ ^ V. Cancell. 

125i. Benedictus Colocensis A. Episcopus Can* 

cellar. et Srnaragdus Electus Colocen. 

V. Cancellarius. 
1^52. U^yan az, és Magister Thomas Praep. 

Albensis V. Cancell. 
1^55. Ugyan az, és Magister Srnaragdus Prae- 
pos. Albensis V. Cancell. 
1256. Ugyan azok. 
1258. Magister Srnaragdus Electus Colocensis 

Cancellar. 
12^9. Magister Benedictus Praep. Scepusien. 

V. Cancell. et Magister Paulus Praepos. 

Posoniensis. Electus Albensis V. Cancel. 

1260. Ugyan azon Paulus V. Cancell. 

1261. Ugyan az, és Magister Benedictus Prae- 
positus Scibiniensis Aulae Cancell. Ste- 
phani primogeniti Regis. 

1262. Philippvis Arch. Episcopus Strigoniensis 
Cancell. et Magister Farkasius Electus 
Albens. Aulae Regiae V. Cancell. Item 
Paulus Episcopus Vesprimiensis Aulae 
Dominae Regináé Cancell. Item Benedi- 
ctus Praepos. Orodiens. Aulae V. Can- 
cell, Stephani Junioris Regis Hungáriáé. 

12^3.) Ugyan azon Philippus Cancell. és Far- 
1264.) kasius V. Cancell. 

]ttk] V ^ 7im azol <- 



— ( 20? )— 
Esztend* 
Szám, 

1267. Phílíppius Arch. Episcopus Strigoniens. 
Cancell. et Paulus Praepos. Ord. V. 
Cancell. és ugyan ezen Esztendőbe Ma- 
gister Tatamerius Praepos, Albens. V. 
Cancell, 

126g* Ugyan azon Phílíppus A. Episcopus Stri- 
gon. Cancell. etDemetrius Praepos. Al- 
bens. V. Cancell. et Ladislaus Episco- 
P u s Tinniniensis Aulae Cancell. Belae 
Junioris Belae IV. íilii Ducis Sclavoniae. 

l26t> Ugyan azon Philippus, és Demetrius. 

12 70. Philippus A. Episcopus Strigoniens. Can- 
cell. et Benedictns Praepos. Orodiens. 
V. Cancell* Jtem Lucas Strigoniensis 
Ecclesiae Praepos, Aulae Regináé (E- 
üsabethae) Cancell. 

1272. Stephanus A. Episcopus Colocens. Can- 
cell. et Benedictus Praepos. Orodien. 
V. Cancell. és ugyan azonEsztend. Ma- 
gister Nicolaus Praepos. Alben. V. Cane. 

1273- Paulus Episcopus Veszprimiensis Aulae 
Cancell. et Benedictus Praepos. Oro- 
diens. V. Cancell. Item Pírilippus Va- 
ciensis Episcopus Aulae Regináé Malris 
Cancell. et Comes Neograd. 



ion u sy an azok ' 



1275.) 

127Ó. Magister Thomas electus Albens. Cane. 

et Benedictus Praepos. Orod. V. Cane. 
*277. Magister Demetrius Praepos. Albens. Do- 

mini Papae subdiaconus Capellanuft 

Aulae Regiae V. Cancell. 
1278» Magister Joannes Praepos, Budens, De- 

cretoruni Doctor electus Colocens. V. 

Cancell. 



— ( 208 )— 
Esztend, 
Szám* 

1279- Magister NícolausEleet. Albens. V.Cane* 
1280. Lucas Praepos. Strigoniens, Cancell. et 

Magister Bartholomaeus Praepos. Sce-* 

pusiens* V. Cancell* 

1282.) Ugyan azon V. Cancellarius* 

1285.) 

1284- Thomas Episcopus Vaciensis Regis, et 
Regináé Cancell. 

J285 — 1208. Ugyan az* 

1289. Gregorius Episcopus Chanadiens. Canc* 
et Magister Panlus Cantor Ecclesiae Bu- 
dens. Aulae Regináé V. Cancell. 

7 9 V Magister Theodorus Praepos. Albens.V* 

SS Ca " ce]1 - 

1294. Ugyan az, és Magister Thomas Praepos. 

Albens. V. Cancell. Item Páter Bené- 

dictus Episcopus Vesprimiensis Aulae 

Regináé Cancell* 
1296. Magister Theodorus Episcopus Jaurinen* 

sis V. Cancell. et Magister Andronicus 

Praepos. Wesprém. V. Cancell. Domi* 

nae Regináé. 
12(J7. Ugyan azon Theodorus V. Cancell. 
12Q8* Joannes A. Episcopus Colocens. Cancell* 

Antonius Episcopus Chanadien. V, 

Cancell. 
1299. Ugyan azon V. Cancell. 
1500. Joannes A, Episcopus Colocens. Cancell. 

et Stephanus Archidiaconus Albensis 

Transilvaniae Decret. Doctor V. Ganc* 

lo02.J Ugyan azon Stephanus V. Cancell. 

1305 ) ÖJ 1 

15o5) Antonius Episcop. Chanadiens. Cancell* 

l-3o6.) r 

1507. 



— ( 209 )--> 



Esztend* 
Szám. 



1307. Vincentius Colocensis Ecclesíae A. E» 
piscopus Aulae Regiae Cancell, 

130o\ Nicolaus^A. Episc. Strigoniens. Cancel!. 

1313. Ladislaus A. Episcopus Colocens. Can- 
cell. et Joannes Archidiaconus Rükü« 
liens. V. Cancell. 

'v Joannes Praepos. Albens-. V. Cancell. 
I318v 

1320. Ladislaus A. Episcopus Colocens. Can- 
cell. et Ladislaua Praepos, Albens. V» 
Cancell. 

1523 ) Ugyan azon Ladislaus A. Episcopus Co- 

1324.) locens. Cancell. et Andreas Lector Quin- 
queecclesiens. V. Cancell. 

1326.) 

I327.) Ugyan azon Andreas (Endre) máre'kof 

1328.) Praepos. Albens. V. Cancell. 

1330.) 

1331. Stephanus Nótárius Regius speciális* 

I334, Elias , et Kazmerius Notarii. 

1336. Petrus Praepos. Bachiensis Comes Ca- 
pellae, et Secretarius Cancellarius. 

1338. Ugyan az, már Episcopus Sirmiensis 
Comes Capellae Regiae , Secretarius 
Cancell. et Magister Tatamerius Prae- 
pos. Albens. V. CancelL 

1341,) 

1342.) Ugyan azok. 

1345) 

1346.) 

i34?. Joannes Episcopus Vesprimiens. Comes 
Capellae, et Secretarius Cancell, Regis, 
et Magister Tatamerius Praepos. Albens. 
V. CancelL Item Magister Stephanus 

Diplomatika HL Dar. O 



— ( 210 ) — 



Esxtendt 
Szám. 



speciális Nótárius sigilli annularU 
Regii e) 

13J»Q. INicolaus A. Episcopus Strigon. Cancell. 

1350. Magister Tatamerius Praepos. Albens* 
V. Cancell.et Joannes Electus, et Con- 
íirmatus Ecclesiae Vesprimiens Aulae 
Regináé Cancell. 

1351» INicolaus Episcopus Zagrabiens. V. Can- 
cell. Ladislaus Praepos. Chasmensis Co- 
ines Capellae , et Secretarius Cancell. 
Domini Ludovici Regis. 

{Zc'x i Ugyan azon V. Caneéllarius. 

1356.) INicolaus Arch. Episcopus Strigoniens. 

155?.) Cancell. 

J357. Michael filius Georgii , speciális annu* 
lat is Hegii sigilli Nótárius Comesque 
Camerarum Regalium deLyppa, etsa- 
lium Transylv, 

13Í80 Nicolaus, Kalocsai Érsekből A,EpiscopuS 

1359.) Strigoniens. Cancell, 

1360. Ugyan azon INicoIaus CanCell, et Wil- 
helmus Praépos. Comes Capellae, et 
Secretarius Cancell. Domini Ludovici 
Regis, 

43Ö1. Ugyan azon INicolaus Cancell, et Wilhel- 
mus f niár e'fcor Episcopus Quinqueec- 
clesiensis Comes Capellae, et Secreta* 
rius Regius 

1362.) 

1763.) 

1364.) Ugyan azok, 

13ÓJ.) 

43C6.) 



-( 211 )— 

E&ztend. 
Szám. 

1567) Ladislaus Episcopus Vesprimiens. Regís, 

1370.) et Regináé Cancell. 

1373. Magister Valentinus Decretorum Doctor 

V. CancelJ. 
1378. Demetrius Zagrabiens, postea Cardina- 

lis Strigoniens. Cancell. 
lStg.) 

1380.) Ugyan az« 
1381.) 
1382.) 

13830 Nicolaus Praepos. Scepusiensis Secreta- 
1384.) riiis Cancell. Regináé, 
I337. Joannes (de Kanisa) A. Episcopus Stri- 

goniensis Gancell. 
i388. Ügyanj az, Regis, et Regináé Cancell, • 

}j$ "»■■-. . 

13Q1. Ugyan az Éximius Cancellarius/ 
1393. Ugyan az. Summus et supremus Canr 
celLj.) 

1^05) U 8y an az ° n Regís,et Regináé Cancell, 

• -JLn Ugyan az Eximius Cancell. 

1402. Joannes Praepos. Quinqueeccles. Regius 
Secretarius Cancellarius. 

1404. Eberhardus Episcopus Zagrabiensis , Su- 
premus Cancell. 

140Ö. Ugyan az. Episcopus Varadiensis supre- 
mus Cancell. 

i/iio\ ^gy an az supremus Cancell* 
l4ll. Emerius de Perén Cancell. 

O <i 



-( 212 )- 

Esztend. 
Szám, 

1412. Eberhardus ismét Zágrábi Püspök, su- 

premus Cancell. 

1413. Ugyanaz, és Georgius Theodoríci Ca* 

nonicus Seepusiens V.Cancell. 
1414.) 

1415.) Ugyan azon Eberhardus supremus Can- 
1410) cellarius. 

1419.) 

1420. Joannes Praepos. V. Cancell. 
1422* Georgius Episcopus Pataviensís AdmimV 
strator Strigon. Cancell. 

1423. Joannes Episcopus Zagrabiens. Aulae 

Regiae , et Régin, Cancell. 

1424. Ugyan az , és Joannes Praepos* Buden- 

sis V. Cancell. 
1426. Ugyan azok. 

1427.) Ugyan azon Joannes Episcopus Zagrab. 
1430.) Cancell. 

, 'n Ugyan az. S. R. Imperii , et totius Re- 
'< gni Hungáriáé Cancell. 

Í43/4. Mathiasde Gathalócz Praepos. Quinque- 

Eccles* suprem. Cancell* 
1435.) 

143Ó.) Ugyan az* 
1437.) 
I.439. Georgius A. Epificoptrs Strigon. Cancell. 

Vicarius Regiae Majestatis. 
14^1.) Simon de Rozgon Episcopus Agriens. 
1444-) Cancell. 
l/|53. JNicolaus V. Cancell. 
l/»55. Dionysius Cardinalis Strigoniens. Canc. 

1/162 } ^8y an az > Supremus Cancell. 



-( 813 )- 

Esztend. 
Szám. 

14Ó4. Stephanus A. Episcopus Colocens. et Jo- 

annes Episcopus Varadiens. suprem. 

Cancellarii. 
14Ö5» Stephanus A. Episcopus Colocens. su- 

prem. Cancell. 
1466.) 

1467.) Ugyan az. 
1469.)] 

l470. Gábriel V. Cancell. 
1471* Ugyan az, A. Episcopus Colocens. V. 

Cancell. 

1474. Ugyan az Cancell. 

1475. Joannes Strigoniens. et Gábriel Colo- 

cens. A. Episcopi summi Cancell. 
1480. Thomas de Erdőd Cancell. 

. ' Petrus A. Episcopus Colocens Cancell. 

148Ő. Joanne3 Episcopus Varadiens, Cancell. 

14Q1.) xhomas Episcopus Jaurinens. Cancell. 
1492.) L r 

1493.) 

I494.) Ugyanaz Episcopus Agriens Cancell. 

I496. Ugyan az Summus, et Secretarius Can- 
cell. et Georgius Zathmáry Praepositus 
S, Nicolai de Álba Secretarius Regius. 

1499. Georgius Episcopus Vespremiens. Can- 
cell. és ugyan a'kor Thomas A. Epi- 
scopus Strígon. Aulae summus , et su- 
premus CanceH. 

1500.) 

1501.) Ugyan azon Thomas supremus* (et Se- 

1504.) cretarius) Cancell. 

1.505.) 



— ( 214 )- 

Esztend, 
Szám, 

l«5o6« Ugyan az, és Georgius Episcopus Quin- 
queecclesiensis Domini Uladisiai Regis 
Cancellarius. 

1508* Thomas S. Martini in montibus Sacro 
Sanctae Romanae Ecclesiae Presbyter, 
Cardinalis Strigoniens. ac Patriarcha 
Constantinopoütanus summusque Au- 
láé Cancellarius. Item Georgius Szak- 
ma^ Episcopus Quinqueecclesiens. Se- 
cretarius Cancell. 

15 10* Franciscus Praepositus Transylvaniensis 
et Secretarius Regius. 

^ *'* Ugyan azon Georgius Szakmáry Secre- 

/,J'| tarius Cancell. 

15150 

1518. Ladislaus Episcopus Vacíens. Cancell. 
Regius. 

1520. Thomas Episcopus Agriens. Cancell. 

1524. Ladislaus Szakány A. Episcopus Strigon. 
Cancell. 

1526. Stephanus Brodericus Episcopus Sir- 
miens, Cancell. Ludovici Regis. 

1517. Thomas de Zalahaza Episcopus Vesprem. 
et postulatus Agriens. Cancell. et Ste- 
phanus Brodericus Cancell. Joannis de 
Zápolya. 

1528. Ugyan azon Thomas de Zalaháza Epi- 
scopus Vesprim. electus Agriens. Can- 
cell. Ferdinandi Regis. 

1531. Petrus de Perén Cancell. Joannis deZa- 
po!y. 

1534. Thomas Episcopus Agriens. Cancell. Fer- 

dinandi Regis. 

1535. Stephanus de Verbeucz (Verböcz) Can- 

cell. Joannis de Zápolya. 



—C 215 )~ 

Esztend. , 
Szám. 

^ v Ugyan az Summus Secretarius Cancell. 

1543. Wicolaus Olahy Episcopus Zagr^biens, 
Aulae Regiae Cancell. 

J548. Ugyan az, Secretarius Cancell. 

1550- Ugyan az, Episcopus Agriens. Cancell. 

1551. Ugyan az, Cancell, 

l553« Ugyan azon A. Episcopus Strigoniens. 
Cancell. Item Joannes Listhius Secre- 
tarius , et Styli Conservator. 

1534.) 

1556.) 

1558 ) Ugj^an azon Nicolaus Olahy A. Episco- 

1563.) pus Strigoniens. Cancell, 

156/4.) 

Ii67.) 

iffío { J° anne s Listhius EpíscopusVesprimiens. 

157Í.) v - CancelL 

157 3.) 

157/ N ^Tgyan az Episcopus Jaurinensis sum- 

J5760 mUS CanCe11 * 

1J80. Georgius Draskovics A. Episcopus Co* 
locens. et Jaurinens. Episcopus Cancell. 
Ii82.) 

1583-) Ugyan az summus Aulae Cancell. 
1584.) 

l^ftí) '{ ^?y an az egyszersmind Cardinalis, 
1587. Ugyan az, és ugyan azon Esztendőbe 
Petrus Heresinczy Zágrábi Püspökből 
Jett Jaurinensis Episcopus Cancell. 



~< ílö )- 

Észtcnd. 
Szám. 

l5gz.) Joannes Kutasy electus Jaurinens. Cdn- 
1593.) cell. 

15C)8 ) Martinus Pethe de Hetes Episcopus 
lOoo.) Jaurinens. Cancell. 

ifin/. S Francisc us Forgách de Ghymes Episco. 
ÍÓO?!) PUS Nitriens - Cancell 

1Ö08.) 

1609.) Valentínus Lépes Episeopus Nitriens. 

1610O Cancell. 

l6ll.) 

1Ö13. Franciscus Forgách Cardinalis Strigo- 

niens. Cancell. 
1Ö17.) Petrus Pázmány A. Episcopus Stívgon. 
1Ö18.) Cancell. 

1619.) Valentinus Lépes A. Episcopus Colo- 
1622.) cens. Cancell. 
1Ű23. Ugyan az , és Stephanus Szennyey de 

Kis-Sennye Episcopus Vaciens. V.Can- 

cell. 

1624. Stephanus Sennyei etc. Cancell. 

1628.) 

ifi \ Ugyan az Episcopus Vesprém. Cancel! # 

1Ö31. Petrus Pázmány Cardinalis Strigosiens. 
Cancell. 

1636. Georgius Lippay Episcopus Vesprém. 

Cancell. 

1637. Ugyan az Episcopus Agriens. Cancell. 
1642 ) Stephanus Bosnyák Episcopus Vesprém. 
1643.) Cancell. 

1Ö44. Georgius Széchényi Episcopus Quinque- 
eccles. CancelL 

1646. Georgius Szelepchényi Episcopus Ves- 
prém. Cancell. 



— ( 217 )— 

Esxtend, 
j Szám., 

1Ó66. Franciscus Szegedi Episcopus Vaciens. 

Cancell. 
1Ö70. Thomas Pálfy Episcopus Nitriens. Can- 

ceil. 
1679- Georgius Szelepchényi A. Episcopus Stri- 

goniens. Summus, et Secret. CanceJ], 
1Ö80. Joannes Gubassoczy Episcopus INitriens* 

Cancell. 
1Ö8Ö. Petrus Korompay Episcopus Agriens, 

Cancell. 
1Ö8Q. Michael Dvornikovics Episcopus Csa- 

nadiens (ez egy darab üdéig csakSub- 

stitutus volt.) 
169O. Blasius. Jafelin Episcopus Tinniniens.Can- 

ceW.g) 
1696. Ladislans Matyasovszlsy Episcopus Ni* 

triens. Cancell, 
170Ö. Comes Nicolaus Illésházy Cancell. h) 
1720. Comes Ladislaus Erdődy, V.Cancell. 

1724. Üres volt a' Kanczellárinsi hivatal. 

1725. Comes Ladislaus Erdődy Episcopus Ni- 
triens. Cancell. i) 

1725. Comes Emericus Eszterházy Episcopus 

Vesprémiens. Cancell. h) 
1725. Adamus Acsády Episcopus Vesprémiens. 

Cancell. I) 
1727. Comes Ludovicus de Batthyán V.Can- 

cell. 

1733. Comes Ludovicus de Batthyán Can- 
cell. m) 
1746. Comes Leopoldus de Nádasd Cancell. ti) 
1758. Comes INicolaus Pálfy . Cancell. o) 
17Ö2. Comes Franciscus Eszterházy CanctU. p ) 
1775. Josephus Bayzáth Episcopus TÜulans 
V.Cancell. q) 



— ( 218 >* 

Esztend. 
Síárn. 

1777. Comes Ludovicus Rudolphus Erdődy 

V.Canceil, 
1777. Comes Carolus Pálfy V.Caneell. 
1782. Comes Georgius Bánfy V.CancelJ. r) 
1787. Comes CarolusPáüyfilius Nicolai Caacel 

Comes Josephus Majláth V.Canceil. $J 
1787. Comes Sámuel Teleky V.Canceil. 
17Q2. Comes Jose.phus Csáky V.Canceil. 
1800. Cornes Josephus Erdődy V.Canceil. 
1802. Cornes Carolus Pálfy ab Erdőd Cancell, 
1305. Comes Josephus Erdődy de Monyoroke- 

rék Pro Cancellarius. 
1807. Ugyan azon Comes Josephus Erdődy 

Aulae Cancell. t ) 
í 808- Ugyan az Cancell. és Joannes Somogyi 

V.Canceil. 
1810. Ugyan az Cancell. és a? V.Cancellar tu- 
si Szék üres volt. 
1811* Ugyan az , és Comes Franciscns Roháry 

V.Canceil. 
1821. Princeps Franciscus Koháry Cancell. és 

Comes Ignatius Almásy V.Canc. élnek, 

's éljenek! 

a) Hová való Érsek lehetett bizonyosan , nem tu- 
datik. 

£) A.z Oklevélnek e'képen vagyon aláírva: „Üomini- 
cus Archi Episcopus Vice Cancellarius páter esl^. 

f) Hlyen formán van aláírva : „Conscriptum est hoc 
privilégium a' beatissimo Praesule , qui tunc tem- 
poris vicém proeurabat Notarii". 

d) Másképp fíugofinuSf Ugrinus , sőt Hucquerinus is. 

e) Lásd e'rői az utolsó §. a* Kanczelláríusokról mon- 
dottakat. 

f) Néhol S. /?. Impőrii Cánce/láriusnak is neveztetik* 



-( 219 )— 

£*) Meg halt 1695-be 23-ik Októberbe, kinek is ha- 
lála után az első Assessor Gróff Kéry Ferenca 
kormányozta azon hivatalt. 

h) Meghalt 1723-ba )o ik Septemberbe. 

i) Minekutánna azon hivatalt három Tanács-Ülésbe 

vitte volna le tette. 
Ár) Ugyan azon Esztendőbe Esztergomi Érsekké lett, 

/) Le tette hivatalát 1733-ba 25-ik Septemberbe. 

m) Le tette hivatalát 1746^ 16-ik Júniusba. 

n) Letette tisztségét 1758-ba 13-ikMarcziusba , 'smeg 
halt 3i ik Májusba. 

0) Le tette hivatalát 1762-be 27-ik Novemberbe. 
p) Meg halt 1785-be 7-ik Novemberben. 

^) Veszprémi Püspökké lett 1777-ben. 

r) Azon alkalmatossággal midőn azj Erdélyi KanczeL 
lária a' Magyar Országihoz kapcsoltatott. 

/) 1791. Vice Praeses Camerae Aulicae. 

1) 1807-iki 1 Decembeiben tétetett közönségessé, 



— ( 220 ) 



OKLEVELES GYŰJTEMÉNY. 

és több , 

's különbbféle Okleveles írott-formák. 

I^sö Szám. 

Illáik István Király bizonyos Farcass 
( Farkas ) nevezetű embernek né-» 
melly Szabadságokat, 's Jószágo- 
kat ajándékoz. 1102-ik Észt. ( T. T. 
Schwartner M. Ur' Okleveles Gyűjteményé- 
ből , jmellynek Eredeti-mássát maga a* tisz- 
telt Ur is látta), 

Notum sit omnibus hominibus sub dicione 
Regis Hungarie existentibus , tam praesentibus, 
quam futuris, quod ego Stephanus Dei gratia 
sublimis , ac triumphator Rex Ungarie , beaté 
memorie Geyse Regis filius, paterni Regni gu- 
bernacula Deo auxiliante obtinens , hunc homi- 
nem in Supruniensis Gastri manentem , nomine 
Forcos , a civili jugo subtraxi , tantaque dote 
libertatis sublimavi ? ut ubicunqne vellet li- 
bére , et secure famulari posset , ea videli- 
cet quod fidelis mihi extitit in omnibus, et con- 
tra infideles illos , qui castrum illád quod vul- 
gariter Gopuu (Kapuvár) dicitur oppugnare vo- 
lebant, fídeliter mihi institit , et insuper veni- 
ens infidelitatem illorum manifestavít. Que 
causa ut ráta permanere posset Garam quibus- 
da;n Primatibus mihi asisteutibus videlicet Luca 



— ( 221 )— 

Strigoniensi archiepiscopo , Micone Colo- 
chensi archiepiscopo, Maehario Episcopo , Be- 
loslao preposito $ Heiderico Palatino Comite, 
Gábrielé Curiale Comite, Ampudino Comite, 
Laurencio Comite , Rubeno Comite , Fulcone Co- 
mite , Dionisio Comite, Vidone pristaldo. Pre- 
terea predicto fideli meo dedi in villa Kacil unum 
pratum cura uno molendino , et in villa Vidza si- 
militer, in villa etiam Velen unum pratum cum 
duobus molendinis } et per Notarium Bricenum 
seribi , ac per Sudam capelle mee magistrum 
Sigillo regali muniri 1* p. precepimus. Si quis 
igitur hoc institutum regale infringere tenpaue- 
rit , omnipotentis Dei iram, et Regié Majesta- 
tis anatéma incurrat. Seripta est autem haec 

o o o o 

cartula anno dominice incarnationis M* C* LX. II, 

János Esztergomi Ersek 5 neme Ily 
Szabadosokat (libertini) p i-h c z e b e* 
li szolgálatra alkalmaztat , '& 
rendel. 120(> (T. T. Sehwartner M. Úr 
Okleveles Gyűjteményéből , mellyet a* tisz- 
telt Úr Hevenessi Kéz-Irat. Tom. GC. seu 
X. pag. 107—-IO9. másolt le). 

II. 

Joanhes Dei Gratia Sanctae Strig. Eccíe- 
siae Archiepiscopus. Omnibus in Christo fide- 
libus salutem, et henedictionem. Ne rerum ge- 
starum series diuturnitate temporum contingat 
obliterari , institutionis in praesentiarum factae 
processum , ad memóriám seriptis presentium 
duximus revocari. Noverint quod tam praesens 
aetas , quam secutiira posteritas , nos emisse 
qüindecim capita libertinorum de villa Szónok, 
a venerabili Fratre nostro C. Agriensi Episco- 



— ( 222 )— 

po 5 quibus cum liberum dedissemus arbitriiirrt 
posse eligendi , in quo servitio Ecclesiae B. 
Adalberti velint esse obligati , pincernariae 
servitutis sibi elegerunt officium, quibus nos 
annuentes instituimus , ut inscriptum sibi Ba- 
cbariorum de generatione in generationem ex- 
equantur officium, nec ad aliquod aliud com- 
pelli possint seruitium. Quorum nomina sünt 
baec : Unuca, Vitális, Tbobias , Nicolaus , Ro- 
send , Bud , Burla, Nicbodemus , Leba , Mar-* 
eel , Jonbos. Verum ne Cujusquam macbinatione, 
dolo , vei calumnia buic nostrae institutioni 
processu temporis possit derogari , seriem 
scriptis jussimus annotari. Anno Incarnationis 
Dominicae Millesimo ducentesimo nono. Reg'- 
nante glorioso Hungáriáé Rege Andrea, m6 
licet indigno sanctae Strig\ Ecclesiae sedi 
praesidente , Boleslao Vaciensi , Petro Geuri- 
ensí Episcopis 7 Pocone Palatino , et Gomite 
Musunensi, Mocone Posöniensi , Thoma Nitri-* 
ensi Comitibus. Petro Praeposito Strigoniensi, 
Ubaldo Praeposito Posoniensi i Benedicto Prae- 
posito Sancti Thomaé , Jacobo Lectore , D'omi* 
nico Cantore , Micbaele Custode , et ceteris i 
quam pluribus Ecclesiae loci Ganonicis exi- 
stentibus. 

A* régi Adomány-Levélnek (Dönatip) 
formája (1220) T. T. Schwartner M. Úr* 
Ok levél es-Gyüjteményjéböl. 

III. 

In nomine Sancte Trínitatís ? ét indiuidué 
unítatis. Andreas Dei gratia Hungarie , Dalma- 
tie , Croatie , Rame ? Servie , Galicie , Lodo- 
mirieque Rex in perpetuum. Commendanda re- 



— < 223 )— 

gie nobilitatis liberalitas, licet precibus omni- 
um iuste pelencium subuenire teneatur, iJJius 
maximé peticionem incunctanter debet admit- 
tere , quam in idem amoris consorcium, et in 
unum regié potestatis participium , matrimonii 
copuJavit sacramentum. Gum itaque nostra con- 
iux Karissima Regina Yoles, quandam puel- 
lam noraine Ahalyz, ex ingenui sanguinis pa~ 
rentibus oriundam , de remotis francié 
partibus secum in suis servicíis in Hungá- 
riám adduxisset , cuidam ex regni nostri nobi- 
libus Bot ez nomine, tradidit in uxorem , cu- 
ius innumerabilia tam in mari, quam in terra 
uxori nostre, antequam ad nos de Grecia, 
adduceretur, cum indesinenti fidelitate exbibi- 
ta seruicia i de sue munificentia bonis digtie 
remunerare satageret , pro ipsa terram quan- 
dam, que Widhor dicitur, ad sexaginta aratra 
in Comitatu de Wolfcou cohstitutam , a nobis 
bumihter postulavit. Ct.ius iustam , et idöneam 
esse considerantes peticionem, predicte etiam 
AhaJyz pre oculis nostris habentes indeféssam 
circa filium nostrum Andreám sedíilita- 
tem , pro tot , et tantis SerViciorum siiorum 
mentis , eidem jam dicte Ahalyz , ad preces 
dilecte uxoris nostre Begine , terram illáin in 
perpetuum contulimus , Jta videlicet , quocl 
mantus ejus nuJlam jurisdictionem in terra illa 
babere debeat, eandem A. cuicunaue voluerit, 
•ive suo marito, sive pro remedio anime sue 
plenam conferendi babeat potestatem. In po«- 
sessionem lgilur terre ilHus ^ ^.^ 

mus L r P . OÍÍI Schlavonie banum precepi- 
K m. ' CUÍUS terre mete sic ordinantir- 

tam apud uxcem, Item aíiam metam hchet ín 



— ( 224 )— 

exítu silue , et habét communem metam cum 
comite Míchaele super arborem populi , et inde 
tendit ad arborem piri , ubi fit congrega- 
cio puerorum in octavis pasce, et ibi 
incipit méta Cruciferorum, et postea 
méta Luder, postmodum sub arbore tilie jun- 
gitur térre Holmos ^ et ducitur usque ad ter- 
ram Georgii , que tendit ad magnam viam ubi 
iungitur ad terram Jardan , et inde redit ad 
eandem silvam , et in medio silve jungitur térre 
Pdicha, que vádit ad Mlaka, et inde pervenit 
ad predium Georgii 7 que tendit usque ad Boza 
apud ortum Miloia 7 et sic metis circumdata 
terminatur. Ut autem hec a regié liberalitatis 
eircumspecta deliberatione facta donáció, nul~ 
lis vnquam temporibus alicuiuscunque cauilla- 
tionis in posterum subrepente versucia possit 
retractari , ad maiorem huius facti prouiden- 
ciam,ut nostra donáció sit perhennior, et lon- 
gioris temporis spacio viuacior , presentem 
concessimus paginam priuilegii nostri munimi- 
ne in perpetuum confirmatam. Dátum per ma- 
nus Cleti aule regié Canceliarii et agrien- 
sis prepositi. Anno dominice incarnacionis 
M. CC. XX. Venerabili Jolianne Strigoniensi, Re- 
uerendo Ugrino Colocensi archiepiscopis exi- 
stentibus. Desiderio Chenadiensem , Willelmo 
Ultrasiluaniensem , Roberto Wezprimensem , 
Jacobo Wachiensem, Stephano Zagrabiensem , 
Bartbolomeo Quinqueecclesiensem , Cosma Geu- 
riensem , Alexandro Waradiensem , ecclesias 
feliciter gubernantibus. Nicolao filio Borz pa- 
latino , et comite Suprunensi , Ochiuz curiali 
comite Regine bano et Comite Worostiensi , 
Neuka Woiauoda, Juha fratre Ratolth curiali 
comite Regis, comite héweiensi existentibus, 
Dionisio magistro thauarnicorum , et Bachien- 

semJ 



— ( 225 )— 

sem, JuJa maiore Budruguiensem , et Zounuki- 
ensem, Mika Bichoriensem , Benedicto filio Sa- 
mud noui castri , Demetrio Senescalco Woswa- 
riensem, Smaragdo Posoniensem, Gregorio filio 
Bera Albensem , Paulo Chenadiensem , Johanne 
Nitriensem , Botez Musuniensem , Comitatus te- 
nentibus. Regni nostri anno septimo decimo. 

Régi Ö r ök-b e- v a 1 1 ó-l e vé 1. (1237). A' 
Nemzeti Museum' Könyv- tárába lévő Ere- 
deti Metszett- Oklevélről. 

IV. 

Capitulum Vesprimiensis ecclesie Vniver- 
sis Christi fidelibus litteras presentes inspectu- 
ris salutem in Dominó Jesu Christo. Vestra nove- 
uit Vniversitas Martinum filium Magnus , et 
Seeg-en íilium Bulchv in nostra proposuisse 
presencia quod ipsi terram quandam sitam in 
Aracha ad nonaginta quinque iugera Michaeli 
ibidem presenti filio Ansoldy de eorum con- 
sensu cognatorum sex marcis de argento com- 
muniter vendiderunt libere , et pacifice tam ab 
ipso , quam eius heredibus in perpetuum pos- 
sidendam , hoc tamen sub tenoré, quod si ali- 
quis terram illám de Michaele repeteret , dicti 
venditores pecuniam quam receperant ipsi Mi- 
chaeli reddere tenerentur. Quod, ut Ratum, et 
firmum permaneat , ad instanciam tam vendenci- 
um , quam ementis litteras presentes conscri- 
bi fecimus nostri sigilli munimine Roboratas. 
Dátum per manus Johannis lectoris. Anno in- 

o o o o 

carnacionis Dominice M. CG. XXXXVíI. Venera 
bili patre nostro in Christo Bartholomeo Epis- 
copo , Cazmero Preposito , Johanne Cantore, 
Mathia Custode existentibus. 

Diplomatika III. Dar. P 



- ( 226 >— 

IV-ik Bélának 125Q-iUi Megerősítő Ok- 
levele, mell ybe a' nevezett Ki- 
rály Benedek Esztergomi Érsek- 
nek a' N a g y - V á r a d i a k* részére ki 
adott ítéletet tárgy azó Okleve- 
lét, Szabad ságos-levél formában 
által íratja, 's azt megerősíti. 
Egy Másolatról, mellynek Eredetijét ma- 
gam is szemléltem , *s a' melly N. Várad 
Várossá' Leveles-tárába tartatik *)# 



Béla I)ei grácia Hungarie t)almatie Croa- 
tie Rame Servie Galicie Lodomerie Cumanie- 
que Rex. Omnibus presentes litteras inspectu- 
ris salutem in Dominó sempiternam. Ex offi- 
cio suscepti regiminis tenetur regia magnitu- 
do ea , quae fidelium suorum circumspeetione 
liabita diligenti , senteníionaliter fuerunt ter- 
minata , in subditorum remedia scripti patro- 
cinio confirmare , oum id , quod Regiae Sere- 
nitatis praesidio roboratur, ínconcussum per- 
manere debeat , atque firmum. Proinde ad nni- 
versorum notitiam harum serié volumus per- 
venire, quod hospites de Nouo-^pech in Vara- 
dino ad nostram aceedendo presenciam optule- 
runt nobis litteras Ven. patris Benedicti Archi- 
epíscopi Strigoniensis , aule nostre Cancella- 
rii , dilecti et íidelis nostri superfacto liberta- 



*) Ezen Oklevelet kiadta T. T. Kercsztúry Úr is , (in 
corupend. descriptioiie fundationis y ac 
vicissitud. EpÍ9Copatus et C a p i t u 1 i M. 
Varadiensis), de némelly helyütt kevés változ- 
tatással. Én a' menyire a' már el rongyollott Okle- 
vélből magam is kivehettem , a' szerént kívántam 
azt közre bocsájtani. 



— ( 22? )— 

tis ipsorum. Cujus quidem tenor talis est. Be* 
nedictus miseracione divina Sanctae Strigoni<- 
ensis Eeclesie Archiepiscopus aule Kegis Can* 
cellarius omnibus praesentes litteras inspectu- 
ris salutem in uno Salvatore. Universitati ve- 
stre hamm serié fieri volumus manifestum, 
quod cum inter dilectum filiuin Beatum Abba- 
tem Varadie